Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-03 / 181. szám

Kitermelésre váró kincs Egy bemutató tanulságai A Földművelésügyi Mi- lyet az állam a rétek, lege- kell szoknunk. Már a könisztérium kiállítást és be- lök javításához biztosított, zeljövőben a legelőmesterek mutatót rendezett Szarva- A kiutalt műtrágyát gyak- egész Ms hadseregét kell kison. Célja az volt, hogy az ran csak papíron szórták ki . .. . egész ország színe elé tárja: a legelőterületekre. Történ- nevelnünk. Tisztara képteszocialista mezőgazdaságunk tek ilyenek a gyomirtó vegy- lenség az, hogy amíg pélfejlődésének hatalmas tar- szerekkel is. dául a szőlészetnek, a kertészetnek. a szántóföldi nö, ...» vénytermesztésnek már most legelteiestechmkat csaknem valamennyi üzemA gyakorlati gazdák sok- ben megvan a maga felelős szor- vetik fel: hogyan? Ho- szakképzett gárdája, addig a 2 ^tf.I^J8 rétekkel, legelőkkel, a nyári talékai a rétlegelök javításaban rejlenek. S aki látta aa ÖRKI (öntözési és Rizstermesztés Fejlesztési Kutató Intézet) csabacsüdi, kákái, feljavított szikes legelőit, Korszerű hústöbblet meg a bikazugi legeltetéssel történő állathízlalási kísérle- mai keletű 110 milliós szá- , , , __ . , , , leket, önkéntelenül is arra mot „aprópénzre" váltani? legeltetés megszervezésevei gondol: valami nagy, orszá- Nos, a szarvasi tíznapos ki- úgyszólván senki sem foggos mozgalmat kellene indí- állítás és bemutató (augusz- íalkozik. Pedig ezek a mostani! Kétmillió kétszázezer tus 4-ig tart) erre is vála- toha területek egy-egy gazhold „szűszföld" vár meg- szo1- Választ ad még szám- , „ „__ wftúr, M hódításra ebben a kicsiny talan konkrét napi gyakor- daságba" 33 országban! Járhatatlan út te" kérdésre. Elemi erővel egész földbirtoknak az egyaz, hogy állatállományunk figyelmeztet arra is. hogy harmadát-egynegyedét adévi takarmánvszükséaletének nem °!ég csak a rét-legelő ják nagyobb részét továbbra is területeket megjavítani. a szántóföldjeinken termesz- korszerű legaltetestechnikát Szarvas nincs messze szük meg. összefügg ez az- ,s kl kel1 alakítani! A zal is. hogy kenyérgabona- s2arvasi kiállításon tények Szarvas nincs messze szükségleteinket is egyszer bizonyítják hogy az amúgy cgpngrfd megyétól, Szegeds mindenkorra hazai termés- 's„ ®Lenge, ^ ^termésűnk f szegedi! árás tol Léből kell biztosítanunk. 60~™ «ázaléka pusztul el tői, a szegedi járástol. Lea szakaszos legeltetés hiá- gyen hat ez a kozseg az ítKözel 700 ezer mázsa nya miatt. A buja tavaszi teni állattenyésztési szakfüveket letapossák, össze- emberek nagy találkozópiszkítják az állatok, s csak helye. Legalábbis addig, n agy tor mé ben ^'aTetö a ^ 4ud'ak J* • -gedi Dél-alfölcU tabló is valósággal meghök- tekesitem. A szabad, mond- Mezőgazdasagi Kísérleti Inkenti az embert. Ezt olvas- hatnánk nomád legeltetési tézetben is fel nem karolhatjuk róla: „Az ország 2,2 formákat mindenütt meg ják jobban ezt az ügyet. Sen'^ks^rútávítóft JJ ™>>« Sajnálattal tapasztaltam, korszerű hasznosítás mellett m]t Jelent- az ORKI blka" h°Sy a szarvasi országos kia jelenleginél évente 110 zug» telepén is láthatták, s állítás és bemutató látogatói millió mázsával több zöld láthatják állandóan a között elvétve se igen volfű- i,,le4va 27-5 millió má- Szarvasra utazó szakembe- tak pártmunkások. De még zsával több szénatermés ér- rek. Itt javított, öntözött , .., ,, hető el. Ez 688 ezer mázsá- villanypásztorokkal határolt ^z-elnokök és föagronomuval több húst jelentene az szakaszosan legeltetett terű- sok is nagyon kevesen. S országnak". leten évente 160 napos le- bizony ez is szemlélet dolEzzel az évente elérhető ^Td^zo ^oT^iU z^l ga' Most talán 32 lenne a hústöbblettel 167 olyan vasúti terület is elegendő10 egy-egy tsz_ek részéről a legnagyobb szerelvényt lehetne megrak- hízómarha, vagy éppen te- saját erős beruházás", ha jelő tehén takarmányszük- a vezetők és a mezőgazdasági pártszervezetek sürgőni, melynek mindegyike 4 ezer mázsa árut szállít. S ez Végletének biztosításához.' nemcsak azt jelenti, hogy örökre megszűnnének hazai húsellátási gondjaink, hanem azt is, hogy a magyar mezőgazdaság Európa egyik legjelentősebb hízómarha«r ... _ . ...., sen változtatnának eddigi Egy liter tej - 70fillér ^tópálos „ej, ráérünk ars még csak kiegészítő ab- ra ""ég' raktakarmányra sincsen exportőre lehetne. Egy má- szükség. Az itt kialakított sík tabló arról tudósít, hogy módszerrel mindössze 70 filállamunk évente átlagosan lé- k ... .. . 90 millió forint ingyenes tá- f *erul egy , llter mogatást biztosít a rétlege- Egy kilogramm hízottmarhalő-gazdálkodás fejlesztésére hús üzemi költsége pedig 5 1964-ben még országosan forint 74 fillér Ez az utóbbi 'Ü susnrifén"1^ /rfád rfében tíig már 570 közös gazda- ma még 20 fonnt kórul jóságnak juttattak nagyobb «>g. A kutatók véleménye összegeket leromlott semlyé- alapján a legtöbb tsz-ben, keik feljavításához Az idén állatni g^^g^ eivileg kiutalt állami pénzből 112 „ , , ezer hold rét-legelő talaj- alkalmazható lenne a bikajavítását, fásítását, öntözé- zu6i módszer. Miért csak elsét végezhetik el. S tegyük vileg? Mert a modern réthozzá — bér ez a támogatás legelőgazdálkodáshoz nemhatalmas erőfeszítéseket ko- . „éDekr_ vetrvs7erre vevetel népgazdaságunktól —, csaK jepekre. \ egyszerre, vealapjában véve mégis kevés, tőmagra van szükség, hanem Arra van szükség, hogy a alapos szakismerettel rendelszövetkezeti gazdák és az kező, jól felkészült szakmunffi^KffwEiS * A-kba" a a modern rét-legelő gazdái- tsz-ekben — bizonyítják a kodásban rejlő lehetősége- szarvasi tapasztalatok —, ket —, saját anyagi fórrá- ahol Intenzív állattenyészsaikból is minél többet ál- téssel , foglalkoznak — dozzanak a cél érdekében. ,,, ..... ' , ,, ,, Eddig ugyanis még azokat nélkülözhetetlen a legelőaz anyagiakat is sokszor mesterek munkája. Üj fogamás célokra fordították, me- lom ez, melyet gyorsan meg szemléletükön. Csépi József Űj munkásvédelmi eszközök A Borsodi Szénbányászati Tröszt lyukói bányaüzemében új munkásvédelmi eszközöket vezetnek be a szénfalnál dolgozók testi épségének megvédésére. Az adriányi szinten levő nagy termelékenységű frontfejtésen dolgozó bányászok kezéből eltűnt a karbidlámpa, helyette a bányászsisakra szerelt elektromos lámpa szórja fényét a munkahelyre. A vájárok itt is hamar megszokták az új világítótestet, mert jobban megvilágítja a szénfalat. A tervek szerint szeptemberben újabb 220 bányászt látnak el elektromos lámpával. A lábzúzódások megakadályozására újszerű csizmát szerkesztettek a tröszt biztonsági osztályának munkatársai. A bányában általánosan használt gumicsizma orrába megfelelően kiképzett acélbeté; tet szerelnek, amivel megakadályozzák, hogy a lezuhanó szén vagy elszabadult csille, esetleg kidőlt ácsolat lábujjzúzódásl okozzon. Az acélbetéttel megfejelt, új típusú gumicsizmákat most gyártják, s még az idén szétosztják a bányászok között. (MTT) E HÉTEN: Próbaüzemel a dunaújvárosi új Martin Űj létesítménnyel gyarapodott a Dunai Vasmű: befejeződött az ország legnagyobb Martin-kemencéjének építése. A kemence egyszerre 180 tonna acélt termel. Ezen a héten megkezdik a próbatermelést, és augusztus első felében már teljes kapacitással dolgozik az űj Martin. (MTI) Nagy zivatarok vonultak el a Dunántúl felett Az utóbbi két napon, főleg vecsernél több házat elönvasárnap délután és éjszaka, tött. Hétfőn egyébként már nagy zivatarok vonultak el nem vagy csak alig kaptak Ausztria és a Dunántúl fe- csapadékutánpótlást a patalett. Ausztriában 48 óra alatt kok, és amilyen hirtelen jötáltalában 50—90, a Dunántű- tek, olyan gyorsan levonulton sok helyen 40—70 milli- tak az árhullámok, méter csapadék hullott Az átlagnál több csapadékvíz megduzzasztotta a folyók felső szakaszait, valamint a kisebb patakokat. Szentgotthárdnál a Rába vízszintje, több mint egy méterrel emelkedett, de hétfő délután már „megállt" az áradás. A Marcal vízszintje 60—80, a Kapós vize viszont alig 15—20 centiméterrel emelkedett, A zivataroktól hirtelen megduzzadt, az egyébként Csak fehér köpenyben? Ilefejeződtek a középiskolai és az egyetemi felvételek* ki-ki megkapta az értesítést, felvették-e vagy sem. Az előbbiek érthetően boldogok, úgy érzik, övék a világ. Az elutasítottak táborában pedig nagy a keserűség: mi lesz? Van-e így értelme az életüknek? A mi társadalmunk elsősorban arra született, hogy a dolgozó ember rangját megteremtse. Hogy az élet terheit vállán cipelő kétkezi munkást is az alkotó ember magas polcára helyezze. Jórészt a kezdeti idők tévedései, felelőtlen ígéretei okozták, hogy mégis minden fiatal ma is fehér köpenybe álmodja magát, vágyai netovábbja a szellemi munkakör. S itt maradt a múltból az a torz szemlélet, hogy a szellem régióiba csak az emelkedhet, aki hátat fordít a kétkezi munkának. A szocialista társadalomban mindenki tanulhat és művelődhet A tanulás mindannyiunk eleven joga. Sokan — felelős vezetők is — ezt a jogot úgy értelmezték, hogy legyen minden értelmes ember orvos, mérnök, pedagógus, művész. Hogy ki teremti meg a mindennapi javakat? Ezt a feladatot — úgy látszik, azoknak szánták, akik valamilyen okból mégsem tanulhattak. Sajnos, a közvélemény is így formálódott: tanulni, egj'etemet, főiskolát végezni, fehér köpenybe bújni, búcsút mondani a gépeknek, a kalapácsnak, a munkapadnak. Ez az igazi karrier a szocializmusban ... Hát nem ez, illetve nem csupán ez. Nem lehet mindenki tervező, irányító, gyógyító, nevelő. A terveket, ötleteket meg is kell valósítani. Esztergályosok, kőművesek, rakodómunkások, búzatermelök és állatgondozók is kellenek. A javak bőségét, világunk alapját ők teremtik meg. A szocialista társadalom éppen azt jelenti, hogy az építők, a javak termelői is részesei legyenek a tudásnak, a művelődésnek. A szocialista társadalom éppen azt kell jelentse, hogy a művelt ember nemcsak fehér köpenyben képzelhető el, s azt is, hogy a kiművelt emberfők sokaságából kell toboroznunk a javak jövendő termelőit. • megbecsülést, a társadalmi rangot nálunk a kiemelkedő jó munka teremti meg, akár sebészprofeszszorról, akár rakodómunkásról van szó. A mai követelmények mellett csak nagy tudású, művelt ember alkothat kimagaslót a tervezőasztal mellett, a bányák mélyén, s a földeken is. A szocializmusban éppen azért nem az a cél, hogy minden tanult ember irodában, műteremben vagy laboratóriumban szorgoskodjék, inkább az a követelmény, hogy minden munkaposzton művelt, nagy tudású dolgozó ember álljon. Társadalmunk megbecsüli az orvost, a mérnököt, a pedagógust, a művészt, s munkájukhoz sok segítséget is ad. Az eszménykép, a legmegbecsültebb ember mégis a javakat termelő, a gépeken dolgozó, művelt munkás volt és marad. Az, aki a javak bőségét megteremti. Az a fiatalember korunk eszményképe, aki iskolái elvégzése után a gépek mellé ál! alkotni, teremteni, hogy képességeivel, tudásával művelje a termelés célszerűségét, rendjét. Korunk eszményképe az a fiatalember, aki alkotásnak tekinti, s az alkotás színvonalára emeli a kétkezi munkát. Kedvvel és hittel dolgozik, mert pontosan látja megtisztelő helyét a társadalomban. Látja, hogy a napi munka csak egyharmada az életnek, a másik kétharmada arra való, hogy élvezze az anyagi, az erkölcsi és a kulturális javakat. Azokat, amelyeket ő is segített előállítani, s amelyek, ha jól dolgozott, őt illetik meg leginkálifo. finkak számára az idén is nagy csalódást okozott, hogy nem jutottak be a középiskolába vagy az egyetemre. Veszni látják a fehér köpenyt, amelyet megálmodtak. Ha azonban reálisan mérik fel helyzetüket, ha szamot vetnek a lehetőségekkel, be kell látniok. hogy a boldogulás s a megbecsülés felé a mi világunkban leginkább a javakat termelő alkotó munka visz. S ilyen munkára mindig van lehetőség. Kékesdi Gyula Autózunk, motorozunk E»y kis gépjárniű statisztika Országútjainkon évről év- ve, a fejlődés mindenképpen kaltnasabb sokszor meghare mind több személygép- imponáló, kocsi és motorkerékpár köz- 1964 végén minden lekedik. Számukat egyesek ezer lakosra országos átkeveslik, mások sokallják, lagban 85 személygépkocsi pataknak sem nevezhető, j Kevés, sok? Attól függ, jutott. Ezen belül vidékenTorna-v£z és az áradás De- I honnan közelítjük meg. Ha ként eltérések észlelhetők, az igények oldaláról, akkor Amíg például Budapesten tározott célokra — különötíz- sen a mezőgazdaságban — mint drágább, négykerekű „rokona". Magvarországon 1957-ben 154 276 darab, 1964 végén 367 711 darab motorkerékpár volt. A fejlődés /Y AUGUSZTUS 2-TOL lu 21-IG indokoltnak látszik a türel- 179 gépkocsit számolhattak üteme itt ugyan lényegesen metlenség, ha a fejlődés üte- minden 10 000 lakos után, mét vizsgáljuk, akkor nincs addig vidéken 63-at. Ugyanmiért szégyenkeznünk. A ez a szám a gépkocsival helyzet tárgyilagos megítélé- legjobban ellátott Baranya SOKFELE RUHÁZATI CIKK se érdekében ismerkedjünk meg néhány jellemző adattal. Az alábbi táblázat a hazai gépkocsiállomány évenkénti alakulását mutatja: Tizenhétszeresére megyében 108 volt, a legkevesebbel rendelkező Szabolcs-Szatmár megyében 33. 19 különféle márka Személygépkocsik száma: Év 12 728 3 980 ES eo% os ÁRENGEDMÉNNYEL a kijelölt áruházakban és boltokban i 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 A hazai személygépkocsipark életkora és gyártmánytípusa meglehetősen váltóösszesen ebből magán A2 al?°!naI?;v 96 szá~ zaleka 19 kulonfele markából tevődik ki, amelyek közül 1964 végén a legnagyobb részarányt a Moszkvics képviselte 16 068 darabbal, a legkisebbet pedig a DKW 576 darabbal. Ez a sokféleség nehezíti az alkatrészellátást és megdrágítja a javítási költségeket 17 908 24 799 31 268 39 872 53 118 71 297 86 247 7 687 13 031 18 499 26 254 39 018 55 342 68 871 Amint ez a táblázatból is kiderül, hét év alatt az ösz- ís' szes személygépkocsik száma a hétszeresére, a magánkézben levő kocsiké pedig a tizenhétszeresére növekedett. Nem célunk, hogy ezzel bárkit is elkápráztassunk, de az ország gazdasági erejét figyelembe véA motorkerékpárnak ma még lényegesen nagyobb szerepe van nálunk az országúti közlekedésben, mint a személygépkocsiknak. Nemcsak az ára, hanem mozgékonysága miatt is alkisebb, mint a gépkocsiknál, azonban az abszolút számok nagysága ezért bőven kárpótol. Vidéken több a motorkerékpár A motorkerékpár-sűrűség tekintetében fordított a helyzet Budapest és vidék viszonylatában. Csak a 125 köbcentiméternél nagyobb motorokat számítva, 10 000 lakosra Budapesten 102 darab, vidéken 151 darab motorkerékpár jut. Az együttes országos átlag 142 db. E tekintetben a megyék közül Bács-Kinkun áll az élen 237 darabbal, míg SzabolcsSzatmár megye az utolsó 10 000 lakosonként 91 darabbal. Az életritmus gyorsulásával a gépjárműközlekedés szerepe világszerte egvrc nő. A dolgozni, tanulni, iátni vágyó emberek előtt űj. nagy lehetőségeket nyit a közlekedéstechnika viharos fejlődése. Gy. Z. Kedd. 1965. augusztus 3. OÉLMAGTARORSZAG 5