Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

Lemond a görög kormány Riadókészültségben a görög fegyveres erök Konstantin király új miniszterelnököt nevezett ki # Athén (MTI) s,Árulás, nem pedig nézet­eltérés" — ezt a című Cikket feltűnő helyen kö­tölte a görög kormánypárt Cgyik legbefolyásosabb lap­isi? Vima. Jordanidisz tar- nek összeesküvése, amely az beli „szabotázs" és balol­egész országot katasztrófába dali irányzatok körüli ma­sodorhatja. chináció mind hozzájárulnak , . ehhez az egész nemzet ellen Az amerikaiak írja. a ir^nyuiö összeesküvéshez tábornok — megvásárol- Jordanidisz élesen bírálja tak bizonyos politikai te- cikkében papandreu minisz­nyezőket hogy sajat aka- terelnököt is. Megállapítása ratukat érvényesítsek. szerint A kommunista veszéllyel „Papandreu ahelyett, hogy talékos tábornok, a cikk szerzője arra utal e bátor címmel, hogy a jelenlegi görögországi válság lényege nem a Papandreu miniszter­Elnök és a Konstantin ki­rály közötti nézeteltérés, ha­nem a királyi udvar és a hadsereg reakciós vezetői- való rémítgetés, a hadsereg­De Gaulle—Sara§at találkozó a Mont Blanc-elagúi mai felavatásán # Párizs (MTI) De Gaulle francia és Sa­avatására olyan időpontban kerül sor, amikor Franciaor­raaat olasz köztársasági el- Szág a kÖZÖS Piacban éles ellentétbe került társorszá­gaival, elsősorban Olaszor­nök ma, pénteken avatja fel a világ leghosszabb alagút- , határozottan ját, amely a Mont Blanc ®?7a£g®.1'_a:í.3 alatt gyors gépkocsi össze­köttetést teremt Franciaor­szág és Olaszország között. A 11,6 kilométer hosszú ellenzi a mezőgazdasági kö­zös piaccal kapcsolatos fran­cia követeléseket. De Gaulle és Saragat találkozása elé ezért nagy érdeklődéssel te­alagút építése olasz ésfran- ^^ i cia részről csaknem egyide­jűleg indult meg és hat inkább, mert a hét elején ... . ,„,, . „„ Couve de Murville francia, evtg tartott. A he . méter valamint Luns holland Fanl küométer el Xidm meg a ^ °lasz és ^paak'belga távoTsáeot Parirs és pflma külügyminiszter között le­távolságot farizs es rtoma f , . „0,imí„,, folyt eszmecserék eredmény­telenül végződtek és a fran­cia kormány szóvivőjének kijelentése szerint semmit sem változtattak Franciaor­szágnak a közös piacot boj­A Mont Blanc alagút fel- kottáló magatartásán. között. Az autósok 3—8 dol­lárt fizetnek az alagút be­járatánál. Ezekből a díjakból törlesztik a mintegy 400 mil­lió dollár építési költséget. rögtön a választások után megszilárdította volna a kormány hatalmát az egész államapparátusban, a fegyveres erők irányítását a király kezében hagyta". Papandreu görög minisz­terelnök csütörtökön be­nyújtotta lemondását Kons­tantin királynak a Garufa­liasz-ügy miatt. Papandreu kijelentette, hogy pénteken az egész kabinet lemond. A király csütörtökön a kora délutáni órákban Kor­fuból visszarepült Athénba, hogy Papandreu miniszter­elnökkel tanácskozzék. A negyedórás kihallgatás során — sajtótudósítások szerint — heves szóváltás zajlott le. Míg Papandreu a királyi palotában tartózkodott, tün­tető tömegek ezrei lepték cl az athéni utcákat. A palo­tához vezető utcákat lezár­ták. A királyi székhely és a miniszterelnökségi hivatal környékén igen jelentős lét­számú rendőri erősítéseket vontak össze. A kihallgatás után a mi­niszterelnök rádión bejelen­telte: „nézeteltéréseink van­nak, s emiatt holnap be­nyújtom a kormány lemon­dását. Ekkor majd nyilatko­zatot is teszek". Konstantin király még csütörtökön az esti órák­ban magához kérette At­hanassziadesz-Novasz-t, a képviselőház elnökét, „al­kotmányjogi megbeszélé­sek." céljából. ,, Kormánykörökben azt re­besgetik, hogy Konstantin őt akarja- kormányalakítással megbízni. Legfrissebb AFP-jelentés szerint csütörtökön este riadókészültségbe helyez­ték Görögországban a rendőrsé­get, a csendőrséget és a hadsereget. Egy órával Papandreu tá­vozása után hivatalosan köz­zétették, hogy az uralkodó a kormány élére kinevezte Atha­nassziadesz-Novasz-t, aki már le is tette kezébe a hivatali esküt. Ez annál is inkább sajátságos volt, mert Papandreu csak péntekre jelezte a kormány lemondá­sát. Az AP hírmagyarázója szerint ily módon Konstan­tin erővel távolította el hi­vatalából a kormányfőt. Koszigin fogadta Harrimant 0 Moszkva (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön fogadta Averell Harrimant, az is­m agá asTemély kén t'1 tartózko^ Ü^Tm"" ideiglenes^ . A londoniak búcsúja Stevensontól 0 London (AP, Reuter) pülőgépe Washingtonba vitte. Adlai Stevenson, az Egye- Stevenson koporsóját az sült Államok ENSZ-küldött- Egyesült Államok Grosve­séeének vezetőid — mint nor Square"i nagykövetsége­sogenek vezetője — mint nek előcsarnokában ravata­dik a Szovjetunióban. A beszélgetésben Kohler, az Egyesült Államok moszk­vai nagykövete is részt vett. jelentettük szerdán Lorv- több száz londoni vett bú­donban elhunyt. Stevenson csút tőle- Köztük magas rangú kormánytisztviselők. koporsóját tegnap este Fehér Ház Díszőrséget állt a koporsó­különre- nái stewart külügyminiszter is. Wilson csütörtöki alsó­házi felszólalásában méltat­ta Stevenson érdemeit. A londoni repülőtéren ünnepé­lyesen búcsúztatták az el­hunyt politikust. A gyász-ün­nepségre elküldte képviselő­jét Erzsébet királynő is. Stevenson holttestét Ame­rikában helyi idő szerint még csütörtökön felravata­lozták a washingtoni székes­egyházban. A gyászszertar­tást szombat délután rende­zetfce vette a diákszövetség halt egy rendőr is és meg- zik meg- Esle az ENSZ~szék" elnökét és letartóztatott sebesült a karhatalom 181 hazban is emlckulesl tarta­húsz másik diákot. tagja- nafc tiszteletére. Letartóztatások Ecuadorban @ Quito (AFP)) Quayaquil-ben a rendőrség „ .... , ... _ . letartóztatta az egyetem dé­Quitoban az elmúlt napok kánját> Gonzalo "caarnanót, tüntetései után szerdán vi- valamint több diákját, szonylagos nyugalom ural- Az AP szerint az ecuadori kodott. A városban továbbra zavargások során eddig két is érvényben van a kijárási diák vesztette életét és har­tilalom. A rendőrség szer- minc polgári személy sebe­dán, a délutáni órákban őri- sült meg. Ezenkívül meg­LÓNYAI SÁNDOR: „Erről ne beszéljünk! ii PÁRATLAN Kamerák a Matterhornon Nő a félelmetes csúcson 0 Zermatt (MTI) el a csúcsot. A Matterhorn frizurámat" — mondotta A svájci Alpok félelmes tetején már járt nő. de a Matterhorn legyőzője, csúcsát, a 4482 méter ma- könnyebb úton " " " gas Matterhorn sziklatömb­jét szerdán kétszer is meg­hódították az alpinisták — és mindkét siker világelső­séget jelent. Először történt, hogy a televízió helyszíni közve­títésben számolt be a rendkívül nehéz alpinista vállalkozásról, és először mászta meg nő a félelme­tes, falszerű északi felől a csúcsot. jutott fel, amelyen száz évvel ezelőtt A centenáriumi unnepsé­Whymper járt s amelyet gek folytatódnak. A valaha azóta is az angol hegymá- megközelíthetetlen csúca el­neveztek el. Jen pénteken tömeges táma­Az északi oldal, amelynek dás indul. hatvan alpinista rettegett híre van a világ készül a sziklaoromra, alpinistái között, minded­Meglepődtem, ami­kor megtudtam, hogy a portugálok hazánkat „jól ismerik". — A portugálok — mon­dotta Kenész Jenő, aki 1932­ben hagyta el hazáját — szeretik a magyar népet. Együttéreznek a Duna—Ti­sza mentén élő mártír nem­zettel. A megjegyzés mellbe vá­gott. — Mondja már meg, Ke­nész úr, miért vagyunk mi mártír nemzet! — Mi jól tudjuk, akik 35 éve eljöttünk Magyaror­szágról, mi van ma otthon. 1956-ban a szabadságharcos felkelés napjaiban demonst­ráltunk is. A tüntető lissza­boni magyarokhoz ezernyi portugál is csatlakozott. Kö­zösen üdvözöltük a szabadságharcosokat". — De mi, akik otthon élünk, mégiscsak jobban tudjuk, hogy a Magyaror­szágon élők nem mártírok. Az 1956-os esemény nem szabadságharcos felkelés, hanem olyan ellenforrada­lom volt, amelynek éppen az volt a célja, hogy a népet szolgaságba, rabságba süly­lyessze. — Ha ez így volna, ak­kor merne beszélni az 1956­os fegyveres harcok oká­ról. — Miért ne? Magyarorszá­gon mindenki beszél erről. Nem tagadjuk, hogy az 1950-es években, a népgaz­daság fejlesztése közben, a magyar kormányzat súlyos hibákat is követett el. A dolgozók véleményét nem hallgatták meg, törvénysér­tések történtek. E helyzetet kihasználta a magyar és a Sorok Portugáliáról származású kollégái közül az utóbbi időben járták né­hányan Magyarországon. Biztosan beszélt velük. — Igen! — Nos, mit tudták el­mondani az ön áltál állított mártírságról? —... Semmit! Azt mon­dották, hogy meglepődtek. Mindenütt nyugodt, élénk, lüktető életet találtak. — Valóban ezt mondot­ták? — Igen. földalatti vasútját. Tudtam, hogy az új lisszaboni lé­tesítmény mindössze 4,5 ki­lométer hosszú. Gyorsan a végállomásra értem, és újabb másfél escudóért (másfél forint) a város fő­teréhez érkeztem. A lissza­boni földalatti nem szép, nem is csúnya. Semmi ér­dekessége nincs. Annál in­kább emlékezetessé vált az, ami a napfényre érve foga­dott. — A főutcában díszes egyenruhában a városi rend­őrség díszfelvonulása tá­rult elém. Századokra oszt­va vonult. Legelöl a zene­kar. Aztán vállra feszülő n Tr.ZefÍ9 M?gy?r°rszágon fegyverrel gyalogos rendőr­a kormányzat is es minden r , , tisztességes dolgozó is jobb század°*- Az egyik gyalogos „hős munkával még szebbet, még század különösen emlékezé­jobbat akar. Ezt senki sem tes marad. Minden rendőr W^fi' \ i ** j-X-.yí • SÍP Az Avenida da Liberdadon felvonulnak a vérebes rend­őrök vérebet is vezetett. Első pillanatban úgy tűnt, hogy merték az ellenforradalom gyan élnek a portugál mun­dig legyőzhetetlennek bi­zonyult a nők számára. A televíziós expedíció va­lamivel később érkezett a oldal Whymper ösvényen a csúcsá­ra, viszont ennek az expedí­Mindkét vállalkozás a ciónak hét tagja magával ci­hegy meghódítása centená- Pelte a nehéz kézi kamerá­riümának tiszteletére indult, kat. A csúcsra korábban he­Száz évvel ezelőtt Edwart likopterekkel szállítottak Whymper járt s amelyet mintegy tíz tonna felszere­óra alatt jutott'fel az addig lést a televízió történetében megközelíthetetlen csúcsra, páratlan közvetítéshez. Feszült a dél-szudáni helyzet külföldi reakció. Ellenforra- titkolja. De most hadd kér­dalmat szított. A munkások dezzek én. Beszéljen ön az és parasztok azonban felis- erem másik oldaláról. Ho- ilyent még sohasem lát­tam. Aztán eszembe jutott, hogy mégis. A náci Gestapo félelmes képe elevenedett meg. — A vérebes századot motoros és gépkocsis oszta­gok követték. Az autókban a rendőrök mellett géppus­kák. Az újabb zenekar után so­igazi célját. Fegyvert fog tak rendszerük megvédésé­ért. E harcban — a mun­kás-paraszt hatalomért — sokan életüket adták, ök a mi mártírjaink! — A legtöbbet — igyekez­tem érvelni — a tények be­szélnek. Az ön leereszkedéskor azonban négy társa a mélybe zuhant és meghalt. Az első csoport ezúttal már kedden elindult: ebben Yvette Vaucher svájci alpi­Az Eurovízió nézői több órán keresztül szemtanúi lehettek az alpinista tech­nika páratlan fejlődéséről számot adó közvetítésnek. A tv operatőrei találkoz­löbb brit állampolgárt letartóztattak kásemberek és parasztok? — Erről ne beszéljünk. — Miért nem lehet erről beszélni? — Mert én nem politizá­lok! — De hiszen az imént tolmácsolta a társaságunk­magyar ban levő H. Carpento újság­. író kollégám ama megjegy- a lovasrendőrök hosszú zését, hogy a Magyarország- ra vonult, ról készített cikket a cen­zúra nem engedte leközöl­ni. — Az csak tolmácsolás volt és nem politizálás! — Megértem önt, kedves # Kairó (MTI) A Dél-Szudánban nistanő, férje, valamint még tak a már visszatérő Yvette egy hegymászó vett részt. A Waucherrel, aki rögtön nyi­csoport ' latkozott is: „Minden, amit a meredek sziklafalon tol- most szeretnék, az egy kis tötte az éjszakát, saláta, néhány keksz és az, majd a hajnali órákban érte nogy rendbe hozhassam a külföldiek ellen kénytelenek kirob- „különleges intézkedéseket" bant fegyveres összetűzések foganatosítani, mert sorsuk­nyomán a helyzet mind fe- ról bebizonyosodott, hogy a szültebb az egész országban, felkelőket fegyverekkel is se­Kairói sajtójelentések úgy gítették. Az intézkedésekről tudják, hogy a zavargások a miniszter nem nyilatko­felkeléssé szélesednek Dél- zott, Szudánban. A lapok idézik A napokban — mint a el Mahdi belügyminiszter Szudánból érkező utasok el­arról szóló nyilatkozatát, mondották — több brit ál­hogy a déli láza- lampolgárt letartóztattak dók modern tüzfegy- Dél-Szudánban. Azzal vádol­verekkel rendelkeznek. ják óket, hogy kémkedtek Jubában és a központi kor­miniszter bejelentette, hogy mány hadserege ellen izgat­a déli országrészekben lakó tak. — Biztosra vettem, hogy valamely ország miniszter­elnöke, vagy talán a portu­gál köztársasági elnök tisz­teletére történik a díszelgés. De államfőt, diplomatát se Kenész úr. Ám hadd je- a díszmenet elején, se a kö­gyezzem meg, hogy nálunk zepén, se a végén nem lát­volt ez? másnap tam. Nos, hát mi A kérdésre csak kaptam választ. — A lisszaboni rendőr­ség — mondotta az egyik nincs cenzúra, és nyugod­tan alhatok attól, hogy : meg­írom, mennyi szépsége van Portugáliának és Lisszabon városának. Nálunk nemcsak Portyáliáról, hanem arról is Zuház eladója — Időnként lehet és szabad beszelni, nagy csinnadrattával hogy Magyarországon mi az, ami nem tetszik a dolgozók­nak. Persze azt is meg le­het írni, amiről ön nem be­szélt. — Mit? — Szerdán történt. Dél­előtt kipróbáltam a város fel­vonul. Tudják, hogy mi ezt nem szeretjük, ezért te­szik. Következik: MAGYAROK LISSZABONBAN 2 Dlu-rnAGYARQRSZAQ Péntek, 1965. július 16,

Next

/
Thumbnails
Contents