Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

Közéletünk hírei BMANDA TÁVIRATA KALLAI GYULÁHOZ Dr. Hastings E Bmanda, Malawi miniszterlenöke táviratban mondott köszönetet Kállai Gyulának, a Magyar Népköztársaság kormánya elnökének Malawi függetlenné válásának első évfordulója alkalmából küldött üdvözletéért MSZT-KÜLDÖTTSÉG TALLINBAN A Szovjet—Magyar Baráti Társaság észt tagozatának meghívására Kristóf István főtitkár vezetésével csütörtökön Tallinba, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába utazott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság öttagú delegációja. Jelenségek és törekvések A szegedi műszaki és tudományos csoportok munkájáról A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szegeden működő tagegyesületei közül hét képviselője ülte körül a napokban az MTESZ klubjának egyik asztalát, s arról igyekeztek számot adni, milyen munkát végeztek csoportjaik az első fél évben. A program annak idejcn füzet alakban is megjelent, úgyhogy aránylag nem volt nehéz nyomon követni, mi valósult meg a tervekből, s mi nem. Természetesen ahány egyesület, annyiféle a mur.ka ,'ránya, általában nem lehet összevetni a műszaki és a tudományos egyesületek tevékenységét. Néhány jelenségre, törekvésre vagv eredményre azért érdemes felfigyelni. Káros széthúzás Nem mondható egészséges jelenségnek, hogy egyes csoÚf útvonal: Moszfcva—Leningrád—Helsinki—Stocltholni—Berlin Fiatalok találkozója földrészenként Nádasdi József nyilatkozata a VIT-eiókészítő bizottság finnországi üléséről Nádasdi József, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke, a KISZ Központi Bizottságának titkára, aki Tamperében részt vett a IX. Világifjúsági és Diáktalálkozó nemzetközi előkészítő bizottságának ülésén, hazatérte után nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A tanácskozáson csaknem negyven ország fiataljainak képviselői latolgatták: mi legyen az Algírba tervezett VTT sorsa. Sokoldalú véleménycserében mérlegelték a különféle szempontokat és végül — néhány kivételttft tel tekintve — arra a 'következtetésre jutottak, hogy a^eredeti időpontban nincs lehetőség a seregszemle megrendezésére. A Tamperében tartott ülés résztvevői ezért arra szólították a világ ifjúságát, hogy folytassák akcióikat, demonstrációikat a népek békéjéért, barátságáért és szabadságmozgalmainak győzelméért Nemzetenként és földrészenként rendezzenek találkozókat a VIT eszméinek jegyében, hogy ezzel is hozzájáruljanak a jövő évben sorra kerülő seregszemle sikeréhez. A tanácskozáson több más ifjúsági szervezet képviselőjével együtt mi is indítványoztuk, hogy hívjanak életre egy munkacsoportot, amely a következő hetekben közvéleménykutatást folytat a seregszemle megrendezésében érdekelt és a seregszemle iránt érdeklődő szervezetek körében összegezi a tapasztalatokat és legkésőbb 1965 végéig javaslatot tesz a fesztivál helyére és időpontjára. Nádasdi József végül arról szólt, hogy azokat az ajándékokat, amelyeket a magyar fiatalok az ország minden részében a világifjúsági találkozón részt vevő külföldi fiataloknak készítettek, gondosan megőrzik s jövőre adják át a címzetteknek. A ki mit tud? vetélkedő fő díjainak és a VITsorsjegy főnyereményeinek nyertesei, akik eredetileg Algériába utaztak volna, egy Moszkva—Leningrád—Helsinki—Stockholm—Berlin úttal vigasztalódhatnak. (MTI) portokban, ahol a tagok több vállalat dolgozóiból verbuválódnak, egyenlőtlen a terhek elosztása, avagy széthúzás tapasztalható. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesületben például a vízügyi geotéták szívesen vállalnak munkát, a tervező geodéták viszont nem. A Bőripari Tudományos Egyesülethez tartozó vásárhelyi csoport csak papíron létezik, egyrészt az ottani tagok, másrészt a szandálüzem vezetőinek érdektelensége miatt. Az Építőipari Tudományos Egyesület tevékenységét nagymértékben gatolja, hogy a Szegedi Tervező Vállalat az egyesülettől teljesen függetlenül rendez programot, filmvetítéseket. A Gépipari Tudományos Egyesületet átmenetileg megbénította, hogy a vasöntödében dolgozó tagság teljes létszámmal kilépett belőle, mert új egyesületi csoportot szándékoznak alakítani. Az Energiagazdálkedési Tudományos Egyesület hatékonyságát fékezi, hogy kis létszámának egy része sem fejt ki aktív tevékenységet Friss tájékoztatás Szándékosan először soroltuk fel az egyesületi élet hiányosságait, s csak ezután lesz szó az eredményekről is. Így nyilvánvalóvá lett, hogy a társadalmi munkavégzés nem minden nehézség nélküli, s akik vállalják terheit azok — mintáz élet más területein is — megbecsülést érdemelnek. A Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportja szép fejlődést ért el a múlt fél évben a műszaki propaganda tekintetében. Ez annak is köszönhető, hogy kitűnő kapcsolatot építettek ki a gépipari technikummal, amely például otthont nyújtott a heti rendszerességgel megtartott műszaki filmvetítéseknek. A vetített filmeket közvetlenül Budapestről kapták, egy héttel az ottani premier után. Érthető, hogy a friss műszaki tájékoztatás érdeklődést váltott ki a szakemberek körében. Más jellegű siker, de feltétlenül említést érdemel, a Bolyai János Matematikai Társulat által rendezett megyei ifjúsági matematikai verseny sikere, mely részvétel és színvonal szempontjából is példát mutatott. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat át is szándékozik venni a tapasztalatokat. E két elméleti jellegű egyesület igyekezett kapcsolatot keresni a termelőüzemekkel, az iparral is. Új ösvények Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület több „terven felüli" munkát végzett el, s két fontos tanulmányt készített. Az egyikben a város ipari üzemeinek, vállalatainak földgázzal fedezhető energiaigényét mérték fel, a másikban az újszegedi termálvízzel együtt feltörő földgáz hasznosításának lehetőségeit kutatták. Az Építőipari Tudományos Egyesület meghonosította a Kossuth Lajos sugárúti munkásszállóban rendezett előadásokat, új módszerként vezette be egy-egy közeljövőben felépülő létesítmény tervbírálatát. A Bőripari Tudományos Egyesületnél újítási bizottságot hívtak életre. Még hosszasan lehetne sorolni azokat a kezdeményezéseket, törekvéseket, melyekkel igyekeztek minél hasznosabb munkát felmutatni a szegedi egyesületi csoportok. Jellemző erre, hogy a tapasztalatszerzésben is új ösvényeket nyitottak: több egyesület lépett kapcsolatba külföldi, jugoszláv társadalmi szervekkel, melynek eredményeképpien kölcsönös üzemlátogatások, véleménycserék jöttek létre. K. F. Ahol a szakmunkásképzés u tsz szívügye Már kisiskolás korában szívesen ellátogatott a tápéi Tiszatáj Tsz kertészetébe. Tetszettek neki a zöld palántákat melengető hoszszú ablaksorok, de leginkább az öntözőrendszer érdekelte. Pontosabban, az ön' tözőhálózat „szíve": a torszivattyú szatáj Tsz-ben dolgoznak. Az val ismerkedik. A gazdaság általános iskola elvégzése szakemberei szívesen foglalután ő is itt maradt. A tsz szerződtette mezőgazdasági tanulónak, háromévi tanulás után öntözőgépész lesz belőle. A fülöpszállási szakiskolában az első háromhómo- napi elméleti képzést elvégezte, most a tsz kertészetéHadabás Anti szülei a Ti- ben az öntözés gyakorlatéVirágzik a fűszerpaprika Röszlcén megkezdték az öntözését Nehéz körülmények között számottevő terület. Itt is az ültették ki a fűszerpaprikát összetömődött földeken taaz idén a termelőszövetkeze- lajlazítást végeztek, hogy tek. Esőzések és sártenger szellőztessék a gyökérzetet, akadályozta a munkát, amit Ez nem is maradt eredeléggé megkésve, csak július ménytelen, a növények nagyelső hetében tudtak befejez- része kiheverte a károsodást. ni. Még így is a tervezettnél Annak ellenére, hogy nakisebb területre, 6555 holdra ^ dék ^uUott; kerültek ki a palantak. a magasabb fekvésű részeAz utóbb, hét tartósan . röszkei Kossuth kedvező idojarasa sokat ja- ' vított — különösen a korai Termelőszövetkezetben, ültetési — növényeken s megkezdték az öntözést. A több helyen: Szatymazon a szövetkezet öt esőztető beFinn—Magyar Barátság Tsz- rendezést vásárolt a Szeben, Röszkén, a Kossuth gedi Paprikafeldolgozó VálTsz-ben, valamint a csanyte- lalattól, s mivel még kéthaleki, a derekegyházi és né- sonló felszerelésük van, sihány Békés megyei termelő- keresen szállnak szembe az szövetkezetben már szép esetleges nyár végi aszállyal, számmal látni virágzó töve- Ez a legnagyobb „paprikás" ket. A vízjárta táblákon el- közös gazdaság négyszázmaradt a növény a fejlődés- negyven holdon termel fűben, szerencsére ez nem szernövényt. Korszerűsített futószalagok, tökéletesebb levegőtisztítók Kéthetes szönet után megkezdte a termelést a cipőgyár Kéthetes szünet után teg- a Budapesti Minőségi Cipőnap, csütörtökön reggel új- gyár szegedi gyáregységéből megkezdték a termelést ben. Itt egy nap alatt két műszakban közel 3 ezer pár külföldön és belföldön egyaránt szívesen vásárolt női divatcipiő készül. A tizennégy nap alatt, amíg a dolgozók nyári szabadságukat töltötték, a sze- pótlásnak, ~ megfelelő" számkoznak a tanulókkal, hiszen szükségük van a fiatal szakmunkásokra. A Tiszatáj Tsz-ben jelenleg 6 ifjút szerződtettek mezőgazdasági szakiskolába. Közülük három az idén jelentkezett, egy kertésztanulónak, kettő növénytermesztő gépésznek. — Hogyan történik a tszben a képzés? — A gyakorlati vizsgakérdések figyelembevételével osztjuk be a különböző gépekhez. Amennyiben általános ismeretekre van szükségük, a gépcsoportvezető magyarázza meg a szükséges tudnivalókat; a gépek vezetését pedig egy-egy jó szakember mellett sajátítják el. A tápéi Tiszatáj Tsz vezetői tervet dolgoztak ki, hogy 1970-ig a szakember-utánpótlást kinevelik. A szövetkezeti gazdák jó része ugyanis 50 éven felüli. A gépészeti szakmáknál semmi akadálya a szakember-utánrelők, a lakatosok elvégezték a gépek nagyjavítását. A megszokott, évenkénti karbantartáson kívül azonban örvendetes újdonság — közölte .Szöllősi Sándor, a szegedi üzem igazgatója —, hogy két futószalagot a kézi működtetés helyett mechanikussá alakítottak. Ezzel könnyebbült, gyorsult a munka, kevesebb a fizikai erőkifejtés. A munkatermekbe újabb és korszerű levegőtisztító berendezéseket is szereltek, amelyek tegnap reggel szintén működésbe léptek. A korszerűsítéseket „házilag" végezték el, s ebben segítséget nyújtottak a budapesti központi üzem szerelői is. ban jelentkeznek a falusi fiatalok. A növénytermesztő és állattenyésztő szakmunkás-képzésre azonban nem akad tanuló. A szülők kisgazdai szemlélete él a fiatalokban is: növénytermesztést és az állattenyésztést nem tekintik szakmának. Apáik sem tannlták. s mégis jól gazdálkodtak, szép jószágokat neveltek — így gondolkodnak. Csakhogy elfelejtik azt a lénveges különbséget. hogy a korszerű nagyüzemi fazdálkodásban e<*vre inkább bevonul a tudománv és a technika. S ez a mezőeai'dacáci termeié^ valamermvi ágában dolgoz* "mberektől szakképzettséget. megfelelő szakmai műveltséget követel. B. Ö. Az aratók köszöntése E

napokban az egész ország szeme a gabonaföldekre, az aratókra figyel. Mindenki — a gép mellett álló gyári munkás, a közhivatalban dolgozó tisztviselő, vagy éppen a nyári vakációt töltő pedagógus — örömmel nyugtázza a híreket: szépen, szervezetlen, késések és veszteségek nélkül halad az aratás, örvendetes, hogy a terméseredmények is jobbak, mint amilyenekre korábban, az elkeserítően rossz tavaszi időjárás miatt számíthattunk. Az idén majdnem egy héttel később indultak meg a gépek és a kézikaszások az érés elhúzódása miatt. Mégis alig két héttel a kezdet után szinte óránként érkeznek a hírek a szegedi járásból is: Csengele népe teljesen befejezte az aratást! Ugyancsak befejezték a pusztamérgesiek, a ruzsaiak, az öttömösiek és a zákányszéki, ásotthalmi tsz-csoportok is. Mórahalom határában szintén csak hellyel-közzel láthatunk már talpon álló rozsot, vagy búzát. A feketeföldeken valamivel lassabban halad a munka, mert itt még most is sok helyen éretlen a búza. Azonban ahol megkapják az engedélyt a búza aratásához a kombájnisták, száz és ezer holdakat tarolnak le egy-kettőre. A szegedi határból, a Nagyfeketéről is úgy tűntek el az óriási árpa- és búzatáblák, már csak a friss szalmacsomók jelzik nyomukat messze a nyári verőfényben. A Tápén dolgozó tíz sándorfalvi kombájnista különkülön 400—600 mázsa búzát, árpát arat és csépel naponta. Száztíz hold árpa betakarításához a Tiszatáj Tszben alig másfél napra volt szükség csupán. Zákányszéken amint fára akasztották a kaszákat, bevontatták az aratógépeket, máris a gabonahordáshoz fogtak. A Május 1. Tsz-csoport elnöke, Bózsó István mondotta el, hogy már az első próbacséplést is megtartották, s napok múltán felzúgnak a szérűkön a gépek. Az aratás várakozáson felüli lendülete is bizonyítja: a szövetkezeti parasztság mindent elkövet azért, hogy csökkentse a sok elemi csapást, melyek az idén érték az országot. Már a múlt őszön kezdődtek a nehézségek az állattenyésztésben, a fertőző száj- és körömfájással. Ezt követték a tavaszi belvizek, s jött a dunai árvíz. Csupán csak a szegedi járásban mintegy 20 ezer hold földön tolódott ki a nyárba a vizek miatt a tavaszi vetés. S jelenleg is még 7—8 ezer hold olyan területünk van, melyen örülhetünk, ha kifogástalan talajmunkát tudunk végezni a közelgő őszi vetés alá. Mégis azt mondhatjuk: aggodalomra semmi okunk sincs. A szövetkezeti gazdák és a vezetők a legtöbb helyen megtalálták a módját annak, hogy a keletkezett veszteségeket más, eredetileg nem is tervezett jövedelemforrásokból pótolják. Ezek alapján a szegedi járási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottsága úgy ítéli a jelenlegi helyzetet, hogy termelési terveinket — ha részleteiben nem is tudjuk teljesíteni — az össztermelési értékben nem lesz különösebb lemaradás. Például ezekben a napokban sok gazdaságban lényegesen jobb kalászos termést takarítanak be a tavalyinál. Szépek, bő termést ígérnek cukorrépáink is. A kukoricáért azonban még sokat kell tenni! Gondos növényápolás, a gyorsan " fejlődő gyomok irtása a várható kukoricatermés-átlagokon is sokat szépíthet még. B

oldogság bizsergeti az ember szivét, ha járja a határt. Láthatjuk, hogy szövetkezeti gazdáink úrrá lettek a nehézségeken, s derűs optimizmussal néznek a jövő elé. Ez az optimizmus nagy önbizalmat mutat, kiolvashatjuk belőle azt is: emlékeznek még, hogy volt idő, amikor ilyen esztendő a földművelők ezreinek akasztott koldustarisznyát a nyakába. Most pedig — bármily nehézségekkel is küzdöttünk eddig — mindenki jó pénzért, terményért dolgozott, vagy dolgozik. Szó sincs arról, hogy kevesebb zsír, hús jut az ételbe, vagy éppen a ruházkodásban kellene szerényebbnek lennünk, feladni bármit is abból, amit az életszínvonal emelése során eddig elértünk. Az aratás menete, idei nyári eredményeink a falusi pártszervezetek érettségét is bizonyítják. Mutatják, hogy a szövetkezeti szakemberek is mindinkább igazi mesterekké válnak munkaterületükön. A pártszervezetek részéről felbecsülhetetlen értékű nevelő, felvilágosító munka rejlik például abban, hogy a tsz-ek döntő többségében megszűntek a jogtalan követelődzések. Más években ilyenkor gyakoriak voltak az ilyen kijelentések: „Csak két mázsáért, vagy három mázsáért aratunk, de még ezt is, még azt is adjon a szövetkezet." Most ahol még hellyel-közzel elhangzik ilyesmi, ott az okosabb gazdák maguk intik le a telhetetlenkedőket: nem lehet zsarolni a közösséget, s a kombájnokra célozva tréfásan mondják: sokkal olcsóbban „legelik le a vörös tehenek". Nem értenek egvet az olyan véleményekkel sem, hogy most az aratásban kell megkeresni az egész télirevalót. Ehelyett azt mondják: egész évben dolgozni kell! Munka mindig volt, van, s lesz is bőven, s nem bizonytalan a jövedelem sem. C

sak egész éves, kitartó munkával hajtjuk végre a párt Központi Bizottságának decemberi határozatát a termelékenység növeléséről és a takarékos gazdálkodásról. Ez a határozat elemi erővel bizonyítja többek között azt is: miért szükséges saját hazai termésből biztosítanunk az ország évi kenyérszükségletét? Ezzel milliárdos kiadásoktól mentesítjük a népgazdaságot. Külföldi búza helyett több mezőgazdasági gépet, kombájnokat, traktorokat, műtrágyát, növényvédő szert vásárolhatunk, s ezek hatványozottan növelik a terméseredményeket, s a szövetkezeti gazdák személyes jövedelmét. Ezért hát csaknem valamennyi közösségben megszületett már a gazdák és a vezetők között az egyetértés: minden gabonafelesleget eladnak az államnak. Semmi értelme annak, hogy egyesek a család szükségletén felül 15—20 mázsa búzát, vagy rozsot őrizgessenek otthon. Az ország nemcsak figyeli az aratók munkái'it, hanem minden eszközzel segíti is őket. Szinte csodának hat, hogy most a legnagyobb nyári munka kellős közepén nincsenek már különösebb alkatrészgondjaink. A szegedi határban és a járásban dolgozó közel 100 kombájn közül eddig egynek sem kellett hosszabb időre leállni alkatrészhiány miatt. A sáros, laza talajokon, ha szakadt, vagy tört valami, a hibát egv-kettőre elháríthatták. Messzemenően gondoskodnak arról is, hogy a friss, meleg étel mindenütt időben kijusson a tarlókra. A kenyércsata harcosainak a keresetre sem lehet panaszuk. Ez a szerető gondoskodás valamennyiünk örömére, a gyors és jó munka révén a pergéstől megmentett kenyérgabona ezer mázsáiban térül vissza. CSÉPI JÓZSEF , Péntek, 1965. július 16. UCL-MAGÍARQTEZÁG 3