Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-11 / 162. szám

\ Egy évvel elhalasztották a Vlf-et A IX VIT jelenleg Tam­perében ülésező előkészítő bizottsága szombatra virradó éjszaka úgy döntött, hogy a Világifjúsági Találkozót, amelyet eredetileg július hó­napban Algírban kellett vol- ! na megrendezni, egy évvel elhalasztják — jelenti a DPA tudósítója. A találkozó színhelyét il­letően még nem született döntés. A 36 tagú előkészítő bi­zottság egy külön bizottsá­got hozott létre, amely még : ebben az évben javaslatot terjeszt elő a jövőre meg­rendezendő VIT helyére és idejére. lé illemben épül az ú| diákszá.lé| A lelkiismeret parancsa szerint Beruházó és kivitelező együttműködése — A szállót uz új tanévben átadták rendeltetésének Váltás a táborokban Szombaton hazautaztak a KISZ nyári önkéntes ifjú­sági építőtáborainak idei el­ső lakói. A fiatalok — szak­munkástanulók, középiskolá­sok és egyetemisták — az ország legkülönbözőbb vidé­kein 39 termelőszövetkezet­ben, állami gazdaságban és építkezésen dolgoztak. Segí­tették a betakarítási mun­kákat, az északi Balaton­part vasútvonalának re­konstrukcióját, csatornákat ástok stb. A fiatalok 6200 tagú újabb csoportja vasár­nap érkezik az építő tábo­rokba. „Váltottak" a csillebérci úttörőtábor lakói is. A fel­szabadulási kulturális szem­le vetélkedőin legjobban szerepelt együttesek és szó­listák helyébe az úttörő­expedíció a jövőbe mozga­lom 120 legjobb őrsének tag­jai költöztek a sátorvárosba. Már messziről szembetű- ipari Vállalatnak az együtt- ja, a beruházó és a kivitele­nik az újszegedi Közép fa- működése, sorban a József Attila Tudo- ... . _ „ mányegyetem épülő, hatol- Itt ko3Ö,en keresI« u" mas új diákszállója. tolják meg a megoldást. A 69 méter hosszú, 15 mé- Kevés volt a munkáskéz? ter széles cs közel 20 mé- Egyetemisták nagyobb cso­ter magas épület falai már portja végez itt segédmun- latokat hamarabb befejezik, állnak. kat a nyári szünetben. Ren­geteg salak kell a födémek­Készen a hat szint, és vég- hez, a műanyagpadlók alá. leges formát kap a lapos te- Honnan vegyék? Utánljár­tő, ahol napozó, zuhanyozó tnk, és lett. A téglaellátás is is lesz. akadozott és azzal fenyege­Dolgoznak a szakmunká- tett, hogy a kőművesek sok, jár a toronydaru. Igen emiatt késnek a falazással, örvendetes, hogy géppel már Lehetett ezen is változtatni: megkezdték a belső vako- az adott feltételek között lást, s dolgoznak a villany-,' megteremtették az ésszerű víz- és fűtésszerelők. anyagelosztást A kivitelezés fázisai tehát Az építkezés vezetője, Szö­párhuzamosan és folyama- & László, a művezető Kiss tosan követik egymást Mihály, az építésztechnikus Az egész építkezésre jellem- MSET után következik és A gyártelep raktára előtt a mindennapi élet zajlott Szállítómunkások tehergépkocsit rakodtak. A cipeke­dő emberek egyike megbotlott, elvesztette egyensúlyát » a kétszáz kilós zuhanó láda tompa reccsenéssel a lábára esett Amikor a ládát leemelték róla, az összefutott embe­rek elborzadtak a nyílt törés láttán. Telefon, mentőautó, kórház. Üzenet a családnak, szomorúság. A baleset oka­ként a véletlent jelölték meg a jegyzőkönyvben... Vannak vállalatok, ahol nem múlik el hét, hogy ilyen „véletlen" ne történne. A SZOT Elnökség nemrég jelen­tést készített amelyben beszámolt az üzemi balesetek alakulásáról és a munkavédelmi rendszabályok betartá­sáról. Eszerint 1964-ben a halálos üzemi balesetek száma ugyan lényegesen csökkent az előző évhez hasonlítva, de az összes balesetek arányában nincs javulás. Egy év alatt 144 ezer 790 dolgozó szenvedett sérülést, üzemi baleset következtében. Mennyi fájdalom, könny és szomorúság! Nem is szólva a balesetek miatt kiesett milliónyi munka­napról, az elveszett százmilliókról. Az okok nem újkeletűek. Szervezetlenség, fegyelmezet­lenség, a különböző rendszabályok ismételt megsértése, kötelező óvintézkedések elmulasztása, felelős emberek torz szemlélete, vagy közönye — hogy csak a legfontosabbakat jelezzük. Ez a felsorolás azt a benyomást keltheti, hogy az okok természete miatt gyors javulás nem remélhető. Ebbe még akkor sem lehetne belenyugodni, hogyha valóban nem látszana semmi lehetőség a kedvező fordulatra. Az Igazság azonban az, hogy — alaposan szemügyre véve a balesetek összetételét — kínálkozik megoldás a helyzet lényeges javítására. A SZOT Elnökség a szerencsétlenségek körülményeit vizsgálva megállapította, hogy az üzemi balesetek több mint fele az anyagmozgatásnál történik. A nehéz fizikai munkát igénylő rakodás és belső anyagmozgatás legtöbb vállalatnál elmaradott. Jellemző a kézi munka, a nyers fizikai erő alkalmazása. Egyes iparágakban a munkások egyharmada csak anyagmozgatással foglalkozik. Az embe­rek életének és testi épségének féltése mellett ezeknél a vállalatoknál a munkatermelékenység színvonala is nyug­talanságot kellene, hogy okozzon. Cselekvő nyugtalansá­Az új. központi fűtéses got! diákszállóban 320-an kapnak Ho, van nekünk annvi pénzünk és mikor gyárt ipa­Tlf^ lu otthont ** {rurik annyi korszerű szállítóberendezést, amellyel vala­ző közötti együttműködés eredménye nem marad el. A Snopper Tibor tervei alap­ján készülő új diákszálló megépül a határidőre. 1903 január végére. Sőt bizton remélhető, hogy a munká­új oktatási évben. Az épület felépítése és ezt követő berendezése 14 millió forintba kerüL A középfolyosós elrendezésű szállóban két oldalon lesz­nek a lakó- és a tanulószo­bák. Egy-egy egységben nyolc egyetemista tanul és iaitlk. Minden tanulószoba ző a szervezettség, a beru­házó egyetem gazdasági ve- renc> 3 Eépész Papp László, zetésének és a kivitelező s a kivitelezés más résztve­ÉM Csongrád Megyei Építő- vőinek általános jó munká­A KGST és a vegyipar Rohamosan fejlődik a vegyipar világszerte. A szo­cialista országokban is vi­haros az ütem: 1950 és 1963 között a vegyipar termelése Bulgáriában 12-szeresére, Romániában 13-szorosára, Csehszlovákiában 5,7-szere­sére növekedett. A többi szo­cialista országban is 3—7­szeres volt a vegyipar ter­melésének növekedése ebben az időszakban. B techn kai forradalom resze A vegyipar gyors fejlődé­se, a kémiai anyagok szé­les körű felhasználása a nép­gazdaság különböző ágában szerves része a világszerte kibontakozó tudományos és technikai forradalomnak. A világ textil alapanyagainak ma már mintegy 20 száza­léka műanyag, a műgumi­gyártás méretei csaknem el­érik a növényi kaucsuk termelését. A vegyianyagok, a műanyagok ma már nem egyszerűen helyettesítő, pót­ló szerepet játszanak, mi­nőségi tulajdonságaik — könnyű súlyuk, magas élet­tartamuk, kopáséilóságuk stb. — miatt gyakran job­bak a „klasszikus" anyagok­nál. A különböző műtrágyák, növényvédőszerek, az állati takarmányozáshoz használt vegyszerek nagyban növelik a hozamokat a mezőga ;da­ságban. S m'ndezen túl a műa ; egok, a veg'ianyagok általában termelékenyebben és olcsóbban is előállíthatók. A modern vegyipar mint­egy negyedmillióiéi': anya­got állit ma már elő. E sok termékféleseg előállítására nem rendezkedhet be külön­külön minden szocialista or­szág. Nélkülözhetetlen a termékek nemzetközi gyár­tásszakosítása. A nemzetközi szakosítás és az együttműködés formái lehetőséget nyújtanak kor­szerű, gazdaságos, optimális nagyságú vegyipari üzemek létesítésére a szocialista or­szágokban. A Hungazin ne­vű gyomirtószer fontos alap­anyaga a cianürklorid. Ezt az alapanyagot hazánk is, a baráti országok is tőkés ál­lamokból importálják. Ma­gyarországon felépítésre ke­ipari állandó bizottság ke­retében működő nemzetközi szakértő brigádok, amelyek­ben az érdekelt üzemek és intézetek legjobb szakembe­rei vesznek részt Ezek a brigádok tanulmányozzák a baráti országok üzemeit, s tapasztalataik alapján javas­latoltat tesznek a műszaki, gazdasági mutató javít, sára, a világszínvonal elérésére. rülő cianürklorid-üzem épí- Az eredmények számszerűen mérhetők. A szulfátcellulóz­gyártással foglalkozó szak­értő brigád javaslatainak megvalósításával például minimális beruházással évi ötmillió forintot takarítunk meg. Az ammónia-brigád munkája nyomán 3,9 millió forint megtakarítás született a Borsodi Vegyiművekben. Szeged haszna Gumiipari szakembereink szovjet konzultációk segít­ségével olyan megoldást ta­láltak, amely lehetővé tet­te, hogy a szegedi Műszaki Gumigyár mellé telepítsék a később épülő gumiabroncs­üzemet is. Tervezőink meg­ismerkedtek a gázt fogadó állomások szabadba telepí­tési módszerével a Szovjet­unióban. E módszer segítsé­gével csupán az utóbbi két évben mintegy 240 ezer lég­köbméternyi épületet és kö­rülbelül 90 millió forint be­ruházási költséget takarítot­tunk meg. Az eddigiek is bizonyít­ják: a KGST-országok nem­zetközi együttműködése mi­lyen szép eredményekkel járt a vegyiparban. Ez egy­ben a többi népgazda-ági ág számára is példa: lehet is, érdemes is, és szükséges jobban hasznosítani a nem­zetközi gazdasági kapcsola­totok fejlesztésében rejlő nagy lehetőségeket. K. ?. téséhez, a nyugati import­berendezések beszerzéséhez Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK megfelelő devi­zával hozzájárul. A létesülő magyar üzem viszont a hoz­zájárulás arányában kielé­gíti majd a részt vevő baráti országok szükségletét e fon­tos alapanyagból. Hagyoim export Különösen gyorsan fejlő­dik gyógyszeriparunk a KGST szakosító munkája nyomán. A gyógyszeriparban a Magyarországra szakosí­tott termékek exportja az összki vitelen belül 18—20 százalék volt 1963-ban. Je­lenleg ez az arány eléri már a 30 százalékot- Lényegesen kedvezőbb a kép, ha csupán a szocialista országokba irá­nyuló exportot vesszük ala­pul: a szakosított termékek részesedése ma mar mintegy 35—40 százalék. Elsősorban a Szovjetunió nagyarányú rendelései segítik gyógy­szeriparunk gyors fejlődését. Gyógyszer kivitelünknek több mint a fele a Szovjet­unióba irányul, ez a meny­nyiség 1953—1963 között mintegy CO-szorosára növe­kedett. A szocialista országok vegyiparának fejlődését se­gíti a széles körű tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dés is. Különösen szép ered­ményeket értek el a vegy­mellette jobbról-balról van egy-egy szoba négy diáknak. A szobákban ágypamlagok, beépített szekrények, s a be­ruházó által elgondolt és könyvállványt ls helyettesítő ötletes éjjeliszekrények kap­nak helyet. Természetesen jól felszereit társalgó is a diákok rendelkezésére áll majd. A szállónak igen jelentős a szerepe, mert egyetemisták százainak nyújt mindenben kielégítő otthont, kitűnő feltételeket a tanu­láshoz, és mentesíti őket a kényelmetlen, s általában drága albérlettől. A Műve­lődésügyi Minisztérium to­vábbi segítségével a harma­dik ötéve3 tervben, tehát 1970-ig újabb diákszálló épül a József Attila Tudo­mányegyetem hallgatóinak. mennyi vállalatnál új alapokra helyezhetnénk az anyag­mozgatást?" — hangzik bizonyára sokak ellenvetése. Nem titok: pénzügyi erőforrásaink szerények és kevés még gyártási tapasztalatunk is ahhoz, hogy rövid időn belül világszínvonalon álló eredményre pályázhassunk. A vá­rakozás és a tétlcnkedés mégis megbocsáthatatlan lenne. A Budapesti Nemzetközi Vásáron a sok ragyogó látni­való között volt egy szerényen meghúzódó pavilon, ahol a SZOT munkavédelmi osztálya rendezett kiállítást a szállí­tás kisgépesííéséről és balesetvédelmi újításokról. Az itt látottak meggyőzhettek laikust és szakembert arról, hogy őszintén könnyíteni, segíteni akarnak, ott ezt nem túl nagy erőfeszítéssel, meg is tehetik. Az emberi találékonyság és jobbatakarás több tucatnyi példáját sorakoztatták fel a kiállítók, hogy eligazítással és tapasztalattal szolgáljanak mindazoknak, akik az ismert nehézségek ellenére sem haj­landók beletörődni az elmaradottságba. A bemutatott eszközök nagy többsége rendkívül egy­szerű, közülük sok házilag ls olcsón elkészíthető, megoldá­sokon alapszik. Sztnte kivétel nélkül valamennyire az a jellemző, hogy nemcsak biztonságosabbá, hanem lényege­sen könnyebbé és termelékenyebbé teszi a munkát Igaz, a berendezések elkészítése, vagy megvásárlása is pénzbe kerül. Am, ha valahol komolyabb cselekvésre ha­tározzák el magukat, akkor ez két okból sem lehet aka­dály. Egyrészt: mint említettük, ezek az eszközök viszony­lag olcsón gyárthatók, beszerezhetők, másrészt: a közel­múltban kiadott pénzügyminisztériumi rendelet alapján a vállalatok kedvezményes feltételekkel bankhitelt kaphat­nak a belső szállítások modernizálására. Miért ne kötnék össze a két nagy szociális és gazdasági feladat megoldá­sát a vállalatok, ha erre adott a lehetőség? A lehető leg­kisebbre csökkenteni az anyagmozgatás közben keletkező baleseteket, és megsokszorozni a rakodás, szállítás, anyag­továbbítás termelékenységét. A közvetlen emberi és gaz­dasági érdekek szerencsés találkozása folytán, mind a két cél elérhető egy és ugyanazon módszerrel. A vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetőin a sor, hogy a lelkiismeret és érdek parancsa szerint, megfelelő Intézkedéseket tegyenek ott, ahol arra leginkább szükség és lehetőség van. Buzgalmukat fémjelzi majd a kevesebb szenvedés és bánat, a kevesebb verejték és a szaporább munka. GYERTYÁNOS ZOLTAN B AIAÍ Aetál/ az új gépek szerelését a sze gedi eicjeZlcK xöbb gépet munkába állítottak nmillilimilimillllllllUlllllllillllllllltl lenn elnek iLlebmaon 8. (elv.) kend er fonógyárban, már és eredményesen Vasárnap, 1985. jálin IL OSL-MAGYAAOASIAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents