Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

Bolgár pártmunkás-küldöttség Szegeden Befejeződött a Szegedi Nyári Egyetem zai szakember mellett Nyina Fjodorovna T alizina, a moszkvai Lomonoszov egye­tem professzora, valamint Erich Emmerling, a hallei egyetem tanára. (Somogyiné fel»4 Képünkön: a boTgár pártküldőttség a Szegedi Újságíró Klubban A Magyar Szocialista, Ellátogattak a vendégek di Szabadtéri Játékok szín­Munkáspárt Központi Bi- a késő délutáni órákban a helyét és részt vettek egy­aottságának meghívására ha- szegedi Felszabadulás Ter- napos látogatásuk befejezé­zánkban tartózkodik a Bol- melőszövetkezetbe is, majd seként Az ember tragédiája gár Kommunista Párt négy- este megtekintették a Szege- főpróbáján. tagú küldöttsége. A küldött­ség Georgi Petrovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága póttag­jának, a krdzsali kerület pártbizottsága első titkárá­nak vezetésével hétfő óta tartózkodik Magyarorszá­gon. Tanulmányozza ha­zánkban a párt agitációs és propaganda tevékenységét, és fővárosi látogatásai után Pécsre utazott, majd teg­nap, pénteken reggel Sze­gledre érkezett A bolgár pártmunkás-kül­döttséget — mélynek tagja Ahmed Arumov, a BKP KB agitációs és propaganda osz­tályának helyettes vezetője, Peter lliev, a kolarovgradi pártbizottság agit-prop.-tit­kara és Sztojan Krösztev, a BKP KB főinstruktora —. tegnap délelőtt Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára fogadta, majd Sípos Géza, a Szeged városi párt­bizottság titkára tájékoztatta az agitációs és propaganda­munkáról. A bolgár testvérpárt de­legációja délután a szegedi sajtóházba látogatott, ahol dr. Lökös Zoltán, a Dél-Ma­gyarország főszerkesztője és Rácz Lajos, a Csongrád me­gyei Hírlap főszerkesztője fogadta és tájékoztatta a helyi lapok agitációs és pro­pagandatevékenységéről. A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat Csongrád megyei szervezete tegnap délután a városi tanács épületében fogadást adott abból az alkalomból, hogy tegnap befejeződött a Sze­gedi Nyári Egyetem. A fo­gadáson megjelent Katona Sándor országgyűlési kép­viselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkára, , Papp Gyula, a szegedi vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese. valamint a nyári egyetem több előadója, to­vábbá hallgatói. A megje­lenteket Papp Gyula, a vá­rosi tanács és a Szegedi Fesztivál Intéző Bizottsága nevében köszöntötte. A két hétig tartó Szegedi Nyári Egyetemen 180 hall­gató vett részt, közöttük 10 külföldi, lengyel, cseh és német pedagógus. A hallgatók, akik az első hé­ten a programozott oktatás, a második héten a felnőttok­tatás kérdéseivel foglalkoz­tak, összesen 16 előadást hallgattak végig. Az előadók között volt több neves ha­Kis dolgok tisztessége A szocializmust úgy is- chanizmusban, így tesz: epp- dennapi, kötelességtudó, de mertük és úgy szok- hogy csak... Olyan hideg szerény helytállásra. Ma is tuk meg, mint a kötelességtudás az egész... nagyobb a rendkívüli iránti nagy számok, nagy változá- Nyolc-kilencszáz-ezer lakás érdeklődés, annak keresgé­sok, nagy célkitűzések tár- épül mondjuk egy esztendő- lése. Pedig az élet és a mui>­sadalmát Ilyenek a vele ben Szegeden — s ennek is ka nem elsősorban rendki­kapcsolatos első élményeink, van kritikusa: mi az, ahol vüliségekből áll. Az általá­számos ezrek kérnek kulcsot? Oly- nos fejlődésben sem ezek a szocialista építés emlékezetes epizódja, hiszen kor pedig kész az „ideoló­évek alatt évtizedek mulasz­tásainak pótlására vállalkoz­tunk, s még többre: egy új társadalom biztos alapjai- látványosabb nak lerakására. Gyárak ez- születtek, rei; lakások tízezrei; új vá­rosok- új telepítések ezer holdjai; magasba ívelő gra­fikonok a termelésben és a fogyasztásban; az egészség­ügyben és a kultúrában ... gia" is. Amikor — úgymond — annyi hiba és torzítás volt a vezetésben, sokkal eredmények látvá­dominálnak, hanem a rend­re járó apróságok. Azoknak a dolgoknak a tömege, ame­lyek nem nagydobra valók ugyan, de téglái és cement­jei minden grandiózusnak. Manapság reálisan mérik ki a kötelességet szinte min­denütt. Annak teljesítése egymagában is tisztesrég. S a mai kötelességet nem le­het 600—800 meg ezer szá­Elkészültek az olajtároló állomás építéséyel llllésen Az l-es számot viselő üllési vezeték építését átmenetileg szüneteltetik. De ez egyál­talán nem jelenti azt, hogy a termelők telepének fejlesz­tése abbamaradt. A napok­ban fejezték be például a tankállomás építését, úgy, hogy most már egy nagy, 500 köbméter befogadóképes­ségű és több kisebb űrtar­talmú tartályokban tárolhat­ják a felgyülemlő és elszál­lításra váró kőolajat. Bekö­tötték a telephez az ipari áramot is. A bányásznapra, szeptem­ber 8-ra újjászületik az Al­földi Kőolaj termelő Vállalat üllési telephelye. Addigra ugyanis rendezik a környé­ket, kiegyengetik a talajt, parkosítanak és utakat is építenek, összerakható al­katrészekből pedig kényel­mes, villaszerű otthont emel­nek az iroda és a telep dol­gozói számára. olajkút mellett építette fel telephelyét az Alföldi Kő­olajtermelő Vállalat. Az olaj­kitermelők jelenleg már négy kutat üzemeltetnek a környéken: a már említett l-est, amelyből az olajon kí­vül gázt is nyernek; a III-ast, amely egyelőre javí­tás alatt áll, valamint a IX-est, a legfrissebb, bőho­zamú üllcBi olajkutat. Ezeken kívül a Il-es számú nagy mennyiségű földgáz felho­zására alkalmas. Az l-es kút gázleválasztó berendezésé­nek tetején még mindig fáklya ég, de már nem az olaj mellett feltörő gáz tel­jes mennyiségét égetik el ilymódon, hanem csak fe­lesleges hányadát, nehogy túlnyomás álljon elő a ve­zetékben, mely Szegedre hoz­za az üllési földgázt. A telepet és a balástyai vasútállomást összekötő olaj­Kicserélték a magyar—belga kulturális egyezmény okmányait Szilágyi Béla külügymi­niszter-helyettes és J. J. L. Pierre Vanheerswynghels, a Belga Királyság magyaror­mányait Az okmányok ün­nepélyes kicserélésénél je­len volt dr. Polinszky Ká­roly művelődésügyi minisz­szági nagykövete pénteken a terhelyettes, valamint a Kül­Külügyminisztériumban ki­cserélte az 1965. február 11­én megkötött magyar—belga kulturális együttműködési egyezmény ratifikációs ok­ügyminisztérium és a kultu­rális kapcsolatok intézete több vezető munkatársa. (MTI) — Megszokta, mint régi cipő a sarat — így jellemez­ték a cipőgyárban évekkel ezelőtt a megszokotthoz, a régi szerszámokhoz, módsze­rekhez a már elavulthoz ra­gaszkodókat. Többnyire azok hangoztatták ezt, akik sür­gették a modernebb gépeket és szüntelenül azt hajtogat­ták: — Nem egészséges dolog az, hogy a külföldi piacon versenyző szegedi exportci pőket 'korszerűtlen technoló- anyag, akadozott a termelés. giával gyártjuk. Elgondolásaikat — egy kis túlzással szólva — vágyál­maikat kétévenként újabb és újabb rekonstrukciós tervbe szőtték. Az üzemi foghíjak betöltése helyett egyszerre T ermészetesen a nyosság és az objeKr tív előbbrehaladás két különböző dolog. Mert ha úgy vesszük, vissza is lehet Az indulási alaphoz ké- kérdezni. Mennyi gyapotot zajékra teljesíteni. A mai pest ötszörös, tízszeres, száz- ültettünk akkor — most meg célkitűzéseket nem lehet szoros fejlődés is mérhető egy szem sincs. Micsoda öt- másfélszeresen túlszárnyalni, egyes dolgokban. S mígeze- éves tervet szerkesztettünk! sem a termelésben, sem az ket megteremtettük, a mun- — mos* meS milyet telje- életszínvonalban Holmi nem- situnk. Vagyis hat tervek- „nagy ugrások"' elképzelhe­szá- bői itt sem lenne hiány, ha tetlenek a kiegyensúlyozott a fantázia szárnyát nem a és arányosan fejlesztett gaz­Ezek a számok rendkívül realitás kormányozná. De daságban, vagy az erőkhöz imponálók. a fejlődés meg- annak a gazdasági politiká- tervezett gondoskodásban, bízható és jeles mutatói. De nak a gondos elemzését már Józan mértéke van minden­talán sokan nagyon hozzá- elvégeztük. Megállapítottuk nek, így még a túlteljesíté­szoktunk az ilyen nagy dol- kétségtelen eredményeit és se]c lehetőségének is. gokhoz; esetleg még az egy- számba vettük a fejlődést Senkit sem akarunk lebe­kor ezeket kísérő hencegő gátló, sőt veszélyeztető ele- Szélni arról, hogy köteles­meit. Sok százalék, sok ki- ségteljesítés közben többre, mutatás mesterséges vagy jobbra igyekezzék — ellen­csalárd volt akkor — lehe- kezőleg: akármilyen szerény tett hát akármilyen fényes. az a többlet, amit a mun­A kis dolgok, kis cseleke- kájában elérhet, tisztelet, kíséretéül. Kétszáz forintra detek. kisebb eredmények megbecsülés jár érte. Éppen emelték a kétgyermekesek erkölcsi értékét nagyon meg- ezt szorgalmazzuk. Mostaná­családi pótlékát — s van, koptatta az egykori nagyzo- ban nincsenek sztárjai a aki rákérdez: az is pénz? lás. Hatását még ma is érez- munkának, de nagyon sok Százegy százalék az egyik zük az említett példákon túl a becsületes katonája. Az abban is, hogy nem is igen olyanok, akik esetleg csak figyelünk rájuk. Sem a „fii- egy forintot takarítanak meg léres" dolgokra, sem a min- apró gonddal; egy félórás üresjárattól kímélik meg a gépet; fél kiló anyagot men­tenek vissza a hulladékból, de erre mindennap készek és képesek, nagy dolgot va­lóban nem művelnek. De hogy ezekre a cselekedetek­re legyintsen valaki, vagy megfossza őket az erkölcsé elismeréstől, az ellen fellá­zad a munkáslelkiismeret. Hiszen ha a maga helyén mindenki így cselekszik; ezek a centik, dekák, fillé­rek kilométerekké, tonnák­ká, milliókká rukkolnak elő. S lehetséges, hogy az együt­tes eredményekben elvész az egyén apró. mégis tuda­tos cselekvésének súlya, je­lentősége. de helyére áll az osztály általános becsülete, igyekezete, munkájának ma­gas erkölcsi értéke és szün­telen biztonsága. kában is jegyeztünk egyszer 130—150—200 zalékot is. nagyvonalúsághoz is. s ma­napság is ilyeneket várnánk. Hányszor lehet látni apró legyintést, lebecsülő meg­jegyzést egy-egy ' eredmény üzem tervteljesítése — s akad, aki, minthogy nem já­ratos eléggé a termelési me­MÁS VILÁG, MASFAJTA ÉRZÉS másik a délutáni műszak ki­szolgálója. A sor elején ada­golják a kiszabott felsőbőrt, s a végén már kész felsőré­szeket szednek ki a dobo­zokból. A nyári nagyjavítás és felújítás előtt a régi szala­gon kézzel lökdösték tovább a félkész termékkel teli lá­dákat. Akkor, ha a szalag valamelyik szakaszán ráérő­sen dolgozott valaki, általá­ban késve jutott tovább az Az ütemet lényegében a munkások diktálták. Ezt a szerepet átvette a gép egyen­letes mozgásával. — Nincs kapkodás, csak folyamatos, egyenletes ter­melés — mondják a veze­akartak új, korszerű munka- tők. A nyugodt mazgás nyu­körülményeket, technikát és technológiát teremteni. Erre időközönként ígéretet is kap­tak a minisztériumtól. Az idő múlásával aztán változ­tak az elképzelések, s nem­csak felfelé tekintgettek a nagy beruházást várva, ha­nem a saját erőt is szorgal­mazták. Évről évre cserél­gették ki a gépeket, tökéle­tesítették a régieket. Ezt a cserélgetést gyorsan meg­szokták az emberek. Az élet sodra még a „régi cipősö­ket" is az új felé sodorta. Ezt ma az idegen is érzékel­heti a szegedi cipőgyárban. Örökmozgó szalag Ha a Minőségi Cipőgyár nagy családjából Szegedre látogatnak munkások, tech­godtságot kölcsönöz a lagnál dolgozóknak is. A felsőrész-készítő üzem­részben a nyári nagyjavítás óta valósággal az új lázá­ban élnek. Ezt a lázbanélést nemcsak a munkaszalagok, új gépek, az ebédlő, fürdő öltöző, s a dolgozók elisme­rő szavai jelzik, hanem a megújulás formája is. Lé­nyegében a felújítási keret­ből tökéletesítették a gépe­ket, s igazították ehhez a technológiát. Naponta 2900pár cipő Nem új dolog az üzem­szervezés, a technológia tö­kéletesítése a szegedi cipő­gyárban. Az első komoly át­szervezést az exportcipők gyártásának egy helyre tö­nikusok és megtekintik pél- mörítése jelentette. Később a Londoni körúti volt Déma Cipőgyárból előkészítő üze­met csináltak. Ma itt dol­goznak a szabászok, a kel­lékgyártók, Római körúti gyár viszont az összeszerelő. Áz összeszerelésnél vagy ci­pőgyártásnál nemcsak a fel­sőrész-készítést gépesítették az utolsó hetekben. A régi szabászműhelyekbe is futó­szalag került. Az itt dolgo­zók naponta 600 pár cipőt készítenek. Ezzel az egynapi dául a felsőrész készítő üze­met, nem győznek álmélkod­ni. Az álmélkodásban nincs semmi rendkívüli, hiszen még a helybeliek egy részé­nek is csodának tűnik az új futószalag, a tiszta, szellős, és világos munkaterem. Gaz­dag Erzsike ifjúmunkás lány így beszél erről: — Más világ, másfajta ér­zés a mai. Olyan, mintha dohos teremből napfényes udvarra léptünk volna, szi­len! Lehullott csempék, le­csavart tusolórózsák hirde­tik, hogy az építő, a terme­lő ember pusztítani is tud. Ezeket a sebéket látva, s a vezetők véleményét hallgat­va azt hihetné az ember, hogy az itt dolgozók kevés­sé változtak. Hogy körülöt­tük a gyár gyorsabban vál­tozik, mint e változást meg­teremtő emberek. Vajda Gé­záné csoportvezető szavai ar­ról győznek meg, hogy opti­kai csalódás, vagy rossz szem kérdése az egész. Talán ne­hezebben látni meg az újat az emberekben, mint a gyár­ban? Pedig a gyár újjászü­letése sem képzelhető el az emberek változása nélkül. S a csoportvezető sorolja ls a változás jeleit. — A felsőrész-készítőben három munkáskollektíva ala­kult, a Zója, Március 8, és az Ifjúsági brigád, s ered­ményesen vetélkednek a szo­cialista címért. 5' Nem elvenni, hozzáadni A főmérnök szerint mióta új munkaszalag mellett dol­goznak, s a nyári szabadság­ról visszatértükkor tiszta ter­mek fogadták a munkáso­kat, mindenki jobban ügyel a rendre, a tisztaságra. Tisz­tábbak ők maguk s a gé­pek is. — Nézzen csak oda — mu­tat a fal mellett álló aszta­lon a gépek mellett viruló csokrokra. — Azt mi hoztuk — ma­gyarázza Vajda Gézáné — pedig senki sem kért rá ben­nünket Még el sem hervad a csokor, máris újabbal cse­réljük ki. Mindennap más és más a virágfelelős. S ezek a virágok jelzik, hogy most és a jövőben a magunk mód­ján nem elvenni, hanem hozzáadni akarunk a szép­séghez, tisztasághoz Nagy Pál S zoktuk mondani mos­tanában. hogy az osz­tályharc egyik leg­fontosabb területe a terme­lés, a munka. De sok em­ber ilyenkor édekes módon csak világszínvonalon meg­épített új üzemekre gondol: bonyolult automatikára: egyszóval ismét csak a leg­hatásosabb megoldásokra. Ha a termelésben folyó bé­kés verseny csak ezekből állna, a szocializmus fölé­nye, magasabbrendűsége mindössze az eszközökön múlna. Pedig ebbe a ver­senybe bele kell kalkulál­nunk az embert is — azt az erkölcsi többletet, amellyel a szocializmus polgára a gép mellé áll, a traktorra ül. Ugyanolyan technika esetén például már ez az erkölcsi tényező i<3 elsőbbséget biz­tosítana egy-egy konkrét helyzetben — s még inkább hosszabb távon, amikor a rnunkaerkölcs kamatai hat­ványozódnak, s az anyagi életre még pozitívabb ha­tással lesznek. Ez ad a kis dolgoknak ál­landó tisztességet — csak rrd is adjuk meg nekik na­ponta vagy akár óránként SZ. SIMON ISTVÁN vesen szippantunk a levegő- cipőgyártás mennyisége meg­_ - , , , , -» ooriA —...A ./. bői, s minduntalan szeret­nénk megköszönni valaki­nek, vagy valakiknek ezt a változást Greminger Dezső, a gyár főmérnöke, ha nem is ilyen pátosszal, de hasonlóan ad szakszerű magyarázatot, s mutatja az örökmozgó szala­got. Csak nevében szalag, valójában kis műanyag do­bozok, dupla gyöngysora ez. Az egyik sor a délelőtti, a haladja a 2900 párat. A ré­gi ebédlőből is munkaterem lesz. Ha az itt felszerelésre kerülő munkaszalag is dol­gozik, újabb 500 párral nős szegedi cipőgyár termelése. Az új, szép, tiszta munka­termeket, fürdőt és öltöző­ket látva, meglepetés fogad­ja az érdeklődőt a régi für­dőben, öltözőben. A régi ez­esetben kétéves múltat je­Tájékoztató a mezőgazdaság jövő évi tervéről A megyei tanácsok vb el­nökhelyettesei, mezőgazda­sági és felvásárlási osztály­vezetői, valamint a megyei pártbizottságok mezőgazda­sági osztályvezetői, pénteken délelőtt értekezleten vettek részt a Földművelésügyi Mi­nisztériumban. A tanácsko­zást Losonczi Pál földműve­lésügyi mirfiszter nyitotta meg, majd Hont János, a miniszter első helyettese tar­tott tájékoztató előadást a mezőgazdasági termelés és felvásárlás 1966. évi tervének főbb céljairól és a tervezés módszeréről. (MTI) Szombat, 1965. július 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents