Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

Bolgár pártmunkás-küldöttség Szegeden Befejeződött a Szegedi Nyári Egyetem zai szakember mellett Nyina Fjodorovna T alizina, a moszkvai Lomonoszov egyetem professzora, valamint Erich Emmerling, a hallei egyetem tanára. (Somogyiné fel»4 Képünkön: a boTgár pártküldőttség a Szegedi Újságíró Klubban A Magyar Szocialista, Ellátogattak a vendégek di Szabadtéri Játékok színMunkáspárt Központi Bi- a késő délutáni órákban a helyét és részt vettek egyaottságának meghívására ha- szegedi Felszabadulás Ter- napos látogatásuk befejezézánkban tartózkodik a Bol- melőszövetkezetbe is, majd seként Az ember tragédiája gár Kommunista Párt négy- este megtekintették a Szege- főpróbáján. tagú küldöttsége. A küldöttség Georgi Petrovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága póttagjának, a krdzsali kerület pártbizottsága első titkárának vezetésével hétfő óta tartózkodik Magyarországon. Tanulmányozza hazánkban a párt agitációs és propaganda tevékenységét, és fővárosi látogatásai után Pécsre utazott, majd tegnap, pénteken reggel Szegledre érkezett A bolgár pártmunkás-küldöttséget — mélynek tagja Ahmed Arumov, a BKP KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője, Peter lliev, a kolarovgradi pártbizottság agit-prop.-titkara és Sztojan Krösztev, a BKP KB főinstruktora —. tegnap délelőtt Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára fogadta, majd Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság titkára tájékoztatta az agitációs és propagandamunkáról. A bolgár testvérpárt delegációja délután a szegedi sajtóházba látogatott, ahol dr. Lökös Zoltán, a Dél-Magyarország főszerkesztője és Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője fogadta és tájékoztatta a helyi lapok agitációs és propagandatevékenységéről. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezete tegnap délután a városi tanács épületében fogadást adott abból az alkalomból, hogy tegnap befejeződött a Szegedi Nyári Egyetem. A fogadáson megjelent Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkára, , Papp Gyula, a szegedi városi tanács vb elnökhelyettese. valamint a nyári egyetem több előadója, továbbá hallgatói. A megjelenteket Papp Gyula, a városi tanács és a Szegedi Fesztivál Intéző Bizottsága nevében köszöntötte. A két hétig tartó Szegedi Nyári Egyetemen 180 hallgató vett részt, közöttük 10 külföldi, lengyel, cseh és német pedagógus. A hallgatók, akik az első héten a programozott oktatás, a második héten a felnőttoktatás kérdéseivel foglalkoztak, összesen 16 előadást hallgattak végig. Az előadók között volt több neves haKis dolgok tisztessége A

szocializmust úgy is- chanizmusban, így tesz: epp- dennapi, kötelességtudó, de mertük és úgy szok- hogy csak... Olyan hideg szerény helytállásra. Ma is tuk meg, mint a kötelességtudás az egész... nagyobb a rendkívüli iránti nagy számok, nagy változá- Nyolc-kilencszáz-ezer lakás érdeklődés, annak keresgésok, nagy célkitűzések tár- épül mondjuk egy esztendő- lése. Pedig az élet és a mui>sadalmát Ilyenek a vele ben Szegeden — s ennek is ka nem elsősorban rendkikapcsolatos első élményeink, van kritikusa: mi az, ahol vüliségekből áll. Az általászámos ezrek kérnek kulcsot? Oly- nos fejlődésben sem ezek a szocialista építés emlékezetes epizódja, hiszen kor pedig kész az „ideolóévek alatt évtizedek mulasztásainak pótlására vállalkoztunk, s még többre: egy új társadalom biztos alapjai- látványosabb nak lerakására. Gyárak ez- születtek, rei; lakások tízezrei; új városok- új telepítések ezer holdjai; magasba ívelő grafikonok a termelésben és a fogyasztásban; az egészségügyben és a kultúrában ... gia" is. Amikor — úgymond — annyi hiba és torzítás volt a vezetésben, sokkal eredmények látvádominálnak, hanem a rendre járó apróságok. Azoknak a dolgoknak a tömege, amelyek nem nagydobra valók ugyan, de téglái és cementjei minden grandiózusnak. Manapság reálisan mérik ki a kötelességet szinte mindenütt. Annak teljesítése egymagában is tisztesrég. S a mai kötelességet nem lehet 600—800 meg ezer száElkészültek az olajtároló állomás építéséyel llllésen Az l-es számot viselő üllési vezeték építését átmenetileg szüneteltetik. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a termelők telepének fejlesztése abbamaradt. A napokban fejezték be például a tankállomás építését, úgy, hogy most már egy nagy, 500 köbméter befogadóképességű és több kisebb űrtartalmú tartályokban tárolhatják a felgyülemlő és elszállításra váró kőolajat. Bekötötték a telephez az ipari áramot is. A bányásznapra, szeptember 8-ra újjászületik az Alföldi Kőolaj termelő Vállalat üllési telephelye. Addigra ugyanis rendezik a környéket, kiegyengetik a talajt, parkosítanak és utakat is építenek, összerakható alkatrészekből pedig kényelmes, villaszerű otthont emelnek az iroda és a telep dolgozói számára. olajkút mellett építette fel telephelyét az Alföldi Kőolajtermelő Vállalat. Az olajkitermelők jelenleg már négy kutat üzemeltetnek a környéken: a már említett l-est, amelyből az olajon kívül gázt is nyernek; a III-ast, amely egyelőre javítás alatt áll, valamint a IX-est, a legfrissebb, bőhozamú üllcBi olajkutat. Ezeken kívül a Il-es számú nagy mennyiségű földgáz felhozására alkalmas. Az l-es kút gázleválasztó berendezésének tetején még mindig fáklya ég, de már nem az olaj mellett feltörő gáz teljes mennyiségét égetik el ilymódon, hanem csak felesleges hányadát, nehogy túlnyomás álljon elő a vezetékben, mely Szegedre hozza az üllési földgázt. A telepet és a balástyai vasútállomást összekötő olajKicserélték a magyar—belga kulturális egyezmény okmányait Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és J. J. L. Pierre Vanheerswynghels, a Belga Királyság magyarormányait Az okmányok ünnepélyes kicserélésénél jelen volt dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszszági nagykövete pénteken a terhelyettes, valamint a KülKülügyminisztériumban kicserélte az 1965. február 11én megkötött magyar—belga kulturális együttműködési egyezmény ratifikációs okügyminisztérium és a kulturális kapcsolatok intézete több vezető munkatársa. (MTI) — Megszokta, mint régi cipő a sarat — így jellemezték a cipőgyárban évekkel ezelőtt a megszokotthoz, a régi szerszámokhoz, módszerekhez a már elavulthoz ragaszkodókat. Többnyire azok hangoztatták ezt, akik sürgették a modernebb gépeket és szüntelenül azt hajtogatták: — Nem egészséges dolog az, hogy a külföldi piacon versenyző szegedi exportci pőket 'korszerűtlen technoló- anyag, akadozott a termelés. giával gyártjuk. Elgondolásaikat — egy kis túlzással szólva — vágyálmaikat kétévenként újabb és újabb rekonstrukciós tervbe szőtték. Az üzemi foghíjak betöltése helyett egyszerre T

ermészetesen a nyosság és az objeKr tív előbbrehaladás két különböző dolog. Mert ha úgy vesszük, vissza is lehet Az indulási alaphoz ké- kérdezni. Mennyi gyapotot zajékra teljesíteni. A mai pest ötszörös, tízszeres, száz- ültettünk akkor — most meg célkitűzéseket nem lehet szoros fejlődés is mérhető egy szem sincs. Micsoda öt- másfélszeresen túlszárnyalni, egyes dolgokban. S mígeze- éves tervet szerkesztettünk! sem a termelésben, sem az ket megteremtettük, a mun- — mos* meS milyet telje- életszínvonalban Holmi nem- situnk. Vagyis hat tervek- „nagy ugrások"' elképzelheszá- bői itt sem lenne hiány, ha tetlenek a kiegyensúlyozott a fantázia szárnyát nem a és arányosan fejlesztett gazEzek a számok rendkívül realitás kormányozná. De daságban, vagy az erőkhöz imponálók. a fejlődés meg- annak a gazdasági politiká- tervezett gondoskodásban, bízható és jeles mutatói. De nak a gondos elemzését már Józan mértéke van mindentalán sokan nagyon hozzá- elvégeztük. Megállapítottuk nek, így még a túlteljesítészoktunk az ilyen nagy dol- kétségtelen eredményeit és se]c lehetőségének is. gokhoz; esetleg még az egy- számba vettük a fejlődést Senkit sem akarunk lebekor ezeket kísérő hencegő gátló, sőt veszélyeztető ele- Szélni arról, hogy kötelesmeit. Sok százalék, sok ki- ségteljesítés közben többre, mutatás mesterséges vagy jobbra igyekezzék — ellencsalárd volt akkor — lehe- kezőleg: akármilyen szerény tett hát akármilyen fényes. az a többlet, amit a munA kis dolgok, kis cseleke- kájában elérhet, tisztelet, kíséretéül. Kétszáz forintra detek. kisebb eredmények megbecsülés jár érte. Éppen emelték a kétgyermekesek erkölcsi értékét nagyon meg- ezt szorgalmazzuk. Mostanácsaládi pótlékát — s van, koptatta az egykori nagyzo- ban nincsenek sztárjai a aki rákérdez: az is pénz? lás. Hatását még ma is érez- munkának, de nagyon sok Százegy százalék az egyik zük az említett példákon túl a becsületes katonája. Az abban is, hogy nem is igen olyanok, akik esetleg csak figyelünk rájuk. Sem a „fii- egy forintot takarítanak meg léres" dolgokra, sem a min- apró gonddal; egy félórás üresjárattól kímélik meg a gépet; fél kiló anyagot mentenek vissza a hulladékból, de erre mindennap készek és képesek, nagy dolgot valóban nem művelnek. De hogy ezekre a cselekedetekre legyintsen valaki, vagy megfossza őket az erkölcsé elismeréstől, az ellen fellázad a munkáslelkiismeret. Hiszen ha a maga helyén mindenki így cselekszik; ezek a centik, dekák, fillérek kilométerekké, tonnákká, milliókká rukkolnak elő. S lehetséges, hogy az együttes eredményekben elvész az egyén apró. mégis tudatos cselekvésének súlya, jelentősége. de helyére áll az osztály általános becsülete, igyekezete, munkájának magas erkölcsi értéke és szüntelen biztonsága. kában is jegyeztünk egyszer 130—150—200 zalékot is. nagyvonalúsághoz is. s manapság is ilyeneket várnánk. Hányszor lehet látni apró legyintést, lebecsülő megjegyzést egy-egy ' eredmény üzem tervteljesítése — s akad, aki, minthogy nem járatos eléggé a termelési meMÁS VILÁG, MASFAJTA ÉRZÉS másik a délutáni műszak kiszolgálója. A sor elején adagolják a kiszabott felsőbőrt, s a végén már kész felsőrészeket szednek ki a dobozokból. A nyári nagyjavítás és felújítás előtt a régi szalagon kézzel lökdösték tovább a félkész termékkel teli ládákat. Akkor, ha a szalag valamelyik szakaszán ráérősen dolgozott valaki, általában késve jutott tovább az Az ütemet lényegében a munkások diktálták. Ezt a szerepet átvette a gép egyenletes mozgásával. — Nincs kapkodás, csak folyamatos, egyenletes termelés — mondják a vezeakartak új, korszerű munka- tők. A nyugodt mazgás nyukörülményeket, technikát és technológiát teremteni. Erre időközönként ígéretet is kaptak a minisztériumtól. Az idő múlásával aztán változtak az elképzelések, s nemcsak felfelé tekintgettek a nagy beruházást várva, hanem a saját erőt is szorgalmazták. Évről évre cserélgették ki a gépeket, tökéletesítették a régieket. Ezt a cserélgetést gyorsan megszokták az emberek. Az élet sodra még a „régi cipősöket" is az új felé sodorta. Ezt ma az idegen is érzékelheti a szegedi cipőgyárban. Örökmozgó szalag Ha a Minőségi Cipőgyár nagy családjából Szegedre látogatnak munkások, techgodtságot kölcsönöz a lagnál dolgozóknak is. A felsőrész-készítő üzemrészben a nyári nagyjavítás óta valósággal az új lázában élnek. Ezt a lázbanélést nemcsak a munkaszalagok, új gépek, az ebédlő, fürdő öltöző, s a dolgozók elismerő szavai jelzik, hanem a megújulás formája is. Lényegében a felújítási keretből tökéletesítették a gépeket, s igazították ehhez a technológiát. Naponta 2900pár cipő Nem új dolog az üzemszervezés, a technológia tökéletesítése a szegedi cipőgyárban. Az első komoly átszervezést az exportcipők gyártásának egy helyre tönikusok és megtekintik pél- mörítése jelentette. Később a Londoni körúti volt Déma Cipőgyárból előkészítő üzemet csináltak. Ma itt dolgoznak a szabászok, a kellékgyártók, Római körúti gyár viszont az összeszerelő. Áz összeszerelésnél vagy cipőgyártásnál nemcsak a felsőrész-készítést gépesítették az utolsó hetekben. A régi szabászműhelyekbe is futószalag került. Az itt dolgozók naponta 600 pár cipőt készítenek. Ezzel az egynapi dául a felsőrész készítő üzemet, nem győznek álmélkodni. Az álmélkodásban nincs semmi rendkívüli, hiszen még a helybeliek egy részének is csodának tűnik az új futószalag, a tiszta, szellős, és világos munkaterem. Gazdag Erzsike ifjúmunkás lány így beszél erről: — Más világ, másfajta érzés a mai. Olyan, mintha dohos teremből napfényes udvarra léptünk volna, szilen! Lehullott csempék, lecsavart tusolórózsák hirdetik, hogy az építő, a termelő ember pusztítani is tud. Ezeket a sebéket látva, s a vezetők véleményét hallgatva azt hihetné az ember, hogy az itt dolgozók kevéssé változtak. Hogy körülöttük a gyár gyorsabban változik, mint e változást megteremtő emberek. Vajda Gézáné csoportvezető szavai arról győznek meg, hogy optikai csalódás, vagy rossz szem kérdése az egész. Talán nehezebben látni meg az újat az emberekben, mint a gyárban? Pedig a gyár újjászületése sem képzelhető el az emberek változása nélkül. S a csoportvezető sorolja ls a változás jeleit. — A felsőrész-készítőben három munkáskollektíva alakult, a Zója, Március 8, és az Ifjúsági brigád, s eredményesen vetélkednek a szocialista címért. 5' Nem elvenni, hozzáadni A főmérnök szerint mióta új munkaszalag mellett dolgoznak, s a nyári szabadságról visszatértükkor tiszta termek fogadták a munkásokat, mindenki jobban ügyel a rendre, a tisztaságra. Tisztábbak ők maguk s a gépek is. — Nézzen csak oda — mutat a fal mellett álló asztalon a gépek mellett viruló csokrokra. — Azt mi hoztuk — magyarázza Vajda Gézáné — pedig senki sem kért rá bennünket Még el sem hervad a csokor, máris újabbal cseréljük ki. Mindennap más és más a virágfelelős. S ezek a virágok jelzik, hogy most és a jövőben a magunk módján nem elvenni, hanem hozzáadni akarunk a szépséghez, tisztasághoz Nagy Pál S

zoktuk mondani mostanában. hogy az osztályharc egyik legfontosabb területe a termelés, a munka. De sok ember ilyenkor édekes módon csak világszínvonalon megépített új üzemekre gondol: bonyolult automatikára: egyszóval ismét csak a leghatásosabb megoldásokra. Ha a termelésben folyó békés verseny csak ezekből állna, a szocializmus fölénye, magasabbrendűsége mindössze az eszközökön múlna. Pedig ebbe a versenybe bele kell kalkulálnunk az embert is — azt az erkölcsi többletet, amellyel a szocializmus polgára a gép mellé áll, a traktorra ül. Ugyanolyan technika esetén például már ez az erkölcsi tényező i<3 elsőbbséget biztosítana egy-egy konkrét helyzetben — s még inkább hosszabb távon, amikor a rnunkaerkölcs kamatai hatványozódnak, s az anyagi életre még pozitívabb hatással lesznek. Ez ad a kis dolgoknak állandó tisztességet — csak rrd is adjuk meg nekik naponta vagy akár óránként SZ. SIMON ISTVÁN vesen szippantunk a levegő- cipőgyártás mennyisége meg_ - , , , , -» ooriA —...A ./. bői, s minduntalan szeretnénk megköszönni valakinek, vagy valakiknek ezt a változást Greminger Dezső, a gyár főmérnöke, ha nem is ilyen pátosszal, de hasonlóan ad szakszerű magyarázatot, s mutatja az örökmozgó szalagot. Csak nevében szalag, valójában kis műanyag dobozok, dupla gyöngysora ez. Az egyik sor a délelőtti, a haladja a 2900 párat. A régi ebédlőből is munkaterem lesz. Ha az itt felszerelésre kerülő munkaszalag is dolgozik, újabb 500 párral nős szegedi cipőgyár termelése. Az új, szép, tiszta munkatermeket, fürdőt és öltözőket látva, meglepetés fogadja az érdeklődőt a régi fürdőben, öltözőben. A régi ezesetben kétéves múltat jeTájékoztató a mezőgazdaság jövő évi tervéről A megyei tanácsok vb elnökhelyettesei, mezőgazdasági és felvásárlási osztályvezetői, valamint a megyei pártbizottságok mezőgazdasági osztályvezetői, pénteken délelőtt értekezleten vettek részt a Földművelésügyi Minisztériumban. A tanácskozást Losonczi Pál földművelésügyi mirfiszter nyitotta meg, majd Hont János, a miniszter első helyettese tartott tájékoztató előadást a mezőgazdasági termelés és felvásárlás 1966. évi tervének főbb céljairól és a tervezés módszeréről. (MTI) Szombat, 1965. július 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3