Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

a Beregi Oszkár távirata szabadtéri igazgatósághoz Madách Az ember tragé­diája ma esti szabadtéri be­mutatója alkalmából Beregi Oszkár. a Hollywoodban élő neves magyar színész, táviratot intézett a Szegedi Szabadtéri Játékok igazga­tóságához. „Emlékezve az első szege­di szabadtéri előadásra, melyben mag»m is részt vettem — hangzik a 91 éves színész távirata — egész szivemből köszöntőm az utódokat, akik tovább viszik a nagy magyar mti kultuszát is jókívánságai­mat küldöm diadalmas mun­kájukhoz." Beregi Oszíkár, a meleg­hangú távirat küldője, 1935­bnn a Tragédia Ádámjaként lépett a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége elé. De más szálak is fűzik Szeged­hez. Beregi Oszkár a múlt század végén a szegedi szín­húz rendes tagja, később — a század első éveiben — a színház állandó vendége volt. Közvetlenül a felsza­badulás után, 1945-ben pe­dig ismét az újjászervezett szegedi színház tevékeny tagja lett. Vámos László, az idei Tragédia-előadás rendezője nemrégiben tett amerikai útján hollywoodi lakásában felkereste Beregi Oszkárt. A neves színésznek — szí­nészi jubileumának 70. év­fordulója alkalmából — a vasdiplomát adta át. Nikolov az ú szegedi szövőgyárban Kedves vendége volt teg­nap a déli órákban a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat központi gyára dolgo­zóinak. A Turandot ismeret­len hercege, Kalaf, Illetve Nikqla Nikolov bolgár mű­vész látogatott el az üzembe Tari Jánosnak, a szabadtéri játékok igazgatójának kísé­retében. A találkozó szíves, baráti légköre nemcsak a dolgozóknak, de Nikolovnak is bizonyára kedves emlék marad. Számtalan kérdés hangzott el, s a világhírű énekes fáradhatatlanul vála­szolt. Néhány kedves sort is írt az előkerült brigádnap­lókba. Az üzemlátogatás so­rán elismerően nyilatkozott a látottakról. ESTÉK A TÉREN Szegedi színészek a Tragédiában A szabadtéri játékok fel­újítása óta a nagynevű kar­mesterek, rendezők és ven­dégművészek mellett évről párizsi szín első újoncát, a Az athéni és bizánci szín londoni szín elítéltjét, s a polgára, s a prágai szín falanszter Cassiusát. Az iga- első udvaronca után az idén zi élmény azonban számom- a londoni színben mint má­évre nagyban hozzájárulnak ra mégis az, hogy belülről sodik gyáros szerepel Ká­figyelhetem, s láthatom, ho- rolyi István, a Szegedi Nem­gyan születik meg, hogy zeti Színház közel egy éve alakul napról napra ezen az nyugdíjas tagja is. Mikor óriási színpadon egy igazi benyitunk hozzá, épp a fő­Tragcdia. városi lapokat böngészi. Öt epizódszerep Azt hiszem, az idei Az első színben Mihály ™b«*tiri játékok előadásai AZ első szinDen Minaiy szinvonai és monumentalitás főangyal, a prágai színben „ . . harmadik udvaronc, a párt- terén egyarant olyanok lesz­... 281 színben márki, a londo- nek, mint amilyennek már todik éve játssza a Tragédia niban zenész, s a falanszter- ezelőtt hat évvel is szeret­legkülönbözőbb epizódszere- ben Platon-ként találkozunk tük volna látni ökef pedt Az idén mint a prágai Szabó Kálmánnal. Kevés epizodista talált annyira Mikor szerepéről kérdez­szerepére, illeK-e kevés epi- zük, így válaszol: lép zódfigura talált annyira . gazdájára, mint Szabó Kál- ~ Az en szerepem el­mén és ezek a szerepek. .enyészően kicsi, szinte je­— Hogy melyiket játszom féktelennek látszó pont a legszívesebben? Kétség- a Tra0édia hatalmas töme­az előadások sikeréhez a Szegcdi Nemzeti Színház művészei is. Többen vesz­nek részt az idei ünnepi já­tékok egyetlen prózai da­rabjának, Madách Az em­ber tragédiájának szinre­vi telében is. A színész bibliája Pagonyi Nándor már ha­szin első udvaronca, a lon­doni szín bábjátékosa, s a falanszter Luther-je színpadra. Arra a kérdésre, hogy mi az ami itt tartja, igy felel: — A Tragédia a színész JJl'kllZ?. telenül a márkit. Mert eb- °ében- Én ionban örömmel ben a szerepben a világi- es ^V szeretettel játszom, tát és az egész színpadi szi- mert az a meggyőződésem, tuáció révén megszűnik az hogy egy darab sikeréhez a szorongó érzésem hogy ezek az ó (ofc ís nem tudom „betölteni", élet- . . ... , uu tel telíteni ezt az óriás ban hozzájárulnak. megismerkedtünk vele, kós­tolgattuk az izét, végigjátsz­hattak szinte minden szere­pét. S hogy azóta sem tud­tam betelni vele, annak az az oka, hogy számomra a Tragédia olyan, mint egy tel telíteni ezt csodálatos zenemű, melyet színpadot, menél többször hallgat az ember, annál tökéletesebben bontakozik ki igazi szépsé­ge. Minden évben más Kovács János „legtesthez­állóbb" szerepe talán az eszkimó, az északi színben. De a legkedvesebb az öreg Crlspos, akit Mlltiades tett rabszolgából szabad ember­ré, s aki mégis jótevője el­len szavaz. — Egy egész sorstragédia ran abban az egy mondat­ban, amivel ez a szerencsét­len ember igyekszik tettét menteni — mondja Kovács János. — S mindezt egy perc töredéke alatt kell megéreztetni a nézővel. Azt hiszem, minden színész szá­mára érdekes, izgató, s nem utolsósorban nagyon tanul­ságos egy-egy ilyen fel­adat. Crlspos és az eszkimó mel­lett mint Robesplerre-t, ud­varoncot, s a londoni szín első munkását látjuk majd a színpadon Kovács Jánost. •— Mi az oka annak, hogy ezek közölt egy sincs a tavalyi, s az azelőtti Tra­gédia szerepeiből? — Vámos László, a da­rab rendezője döntött úgy, ho-v senki ne játssza az előző években már megszo­kott, jól ismert szerepeket. Ezzel is kerülve az elmecha­nizálódás, üres szövegmon­dás veszélyét. Akit a monumentalitás köt le — Engem a Dóm téri színpad újszerűsége, monu­mentalitása és vámos Lász­ló rendezői varázsa vonzott a Tragédiába — mondja Kiss Gábor. — Négy epizód­szerepet játszom: a prágai szin negyedik udvaroncát, a Nagy Katalin Az ÉDOSZ együttesének nagy sikere az újszegedi szabadtérin A vidámsng mindenkinek szól - a karnevál mindenkié JON A VÍZ! Árvízi katonafilm készül Tápén Az utca megelevenedik, tarzisa. Mindennek mégdrá- Kerpely Judit Hőgye Zsu­7 omhoroL-nn onőí yroco „:LL : • _ i. _ j 1 . * . . Az embereken erőt vesz a maibb színezetet ad az a menekülés rettegése. Ré- tény, hogy az árvíz idején mült arcok, ijedt kiáltások, játszódik történetünk. A sa­— Jön a víz! Emberek me- játos drámai szituációban neküljünk! Jön a víz! végül mindketten rádöbben­A sáros, szűk kis falusi nek a közösség igazi, össze­utcan bútorokkal megrakott tartó szerepére. Katonafilm szekerek zörögnek. Két ol- lesz, a filmszínházak is be- István játszik majd a fil­íoghíjas jáfdan' mT mutatiák- llles Mihálynak, men. A filtnnovellát Berkes nekulő népek. Asszonyok, a Katonai Stúdió vezetőjé- Péter írta férfiak, gyerekek. Van. aki nek köszönhető, hogy ilyen — mint egyetlen kincsét — jellegű film is közönség elé Csöndet kérünk, felvétel Izgatott néni keresi a ren­szentképet menti, van, kerül. Célja, hogy nagy já- ratőr és Fonyódi Tibor fő­u*Lnehé.Z ,CIPC' a tékfilmben is megismerked- világosító viszi magával a hátán. A főutcából teher- jen a közönség honvédsé- rendezőt autó kanyarodik a menekü- günk mindennapos életével, külők utcájába. A homok- helytállásával. Ez a kis köz­zsákokon katonák ülnek. A ség ideális környezetet nyújt gáthoz igyekszik az autó. a film elkészítéséhez. — Űjra kérem az egé- a beszélgetés félbeszakad, szet — intézkedi Lestár Já- Glósz Róbert. a rendező dezőt: nos rendező az út közepén, munkatársa újra indítja a — Jal lelkem, hadd legyek a felvevőgép mellől. próbát. Az utca ismét meg- ,már én is rajta. Most Az emberek visszaindul- elevenedik nak kijelölt helyükre. A Rata| sz|nészek találkozója Féreeső ház udvarán már rendelkezik a kellékes. A Tánc jelenet az együttes műsorából Az idén tízesztendős népi dest Az ünnepi bemutató mint Erkel—Mezey méltó­együttes, az ÉDOSZ Szeged mintegy összefoglalója volt ságteljes Palotása, Mezey— együttese csütörtök este tízéves munkájuk legszebb Manninger Huszártánca, nagyszabású bemutatót tar- eredményeinek, s annak a Steiner—Waldmann—Mezey tott a Szegedi Ünnepi He- hitnek, amellyel a népi szinte monumentális Szeged tek alkalmából az új- kultúrát ápolják és terjesz- felölje. A táncok lendüle­szogedi szabadtéri színpa- tik. Mindennnél ékesebben tes, erőteljes, s mégis pon­don. A műsor Iránti nagy bizonyították ezt az együt- tos és árnyalt előadása szép érdeklődésre jellemző volt, tes új műsorai; igazolva, sikert aratott, nemcsak az hogy a nézőtér széksorai hogy a munka változatlanul ÉDOSZ népi táncosainak jó már jóval a kezdés előtt friss és lendületes az együt- munkáját, hanem azt is bi­zsúfoláság megteltek, s a tes ben, kifáradásnak, meg- zonyítva, hogy a népi tndí­későnjövőkből egész kis szi- torpanásnak nyoma sincs. tékú és jellegű művészet get alakult ki a széksorok A műsor első félét jobbá- iránti igény az utóbbi Idő­két oldalán. ra régi számok alkották, ben sem csökkent jelentó­Az együttes meg ls érde- Olyan nagysikerű régi szá- sen. melte ezt a nagy érdeklő- mok szerepeltek benne, A mösor második fele . több kellemes meglepetést okozott. Ebben a részben mutatta be az együttes új számait. Elsőnek Waldmann —Mezey Eladósorban-jút láthatta a közönség. Ez a leánytánc székely motívu­mokból épül fel, s tulajdon­képpen egy régi népszokás az alapja: az eladó lányok béli tánca. Steiner- -Lutor Pocsaji legényese, a műsor második újdonsága, verbun­kos ihletésű tánckompozíció, abból az időből, amikor a verbunkos már elvesztette katonatoborzó jellegét és egyszerűen legénytánccá vált A músorzáró Pátfalví szvit, Stanics—Lutor és Me­zey munkája, szvitszerű összeállítás egy készülő na­gyobb munkából, az Apát­falvi disznótorosból. Két tápai népdal csokrot is hallottunk a műsorban. Anyagukat ugyan már az együttes régebbi műsoraiból ismertük, mostani szelle­mes összeállításuk azonban sok új vonással gazdagította a régebbi anyagot. Közreműködött a műsor­ban az együttes Waldmann József vezette kamarakórusa, 8 tagú népi zenekara Kovács József és 7 tagú citerazene­kara Budai Sándor vezeté­sével. Nagy sikert arattak a szó­listák, Bús Ferenc né és Pá­vó Ferenc, valamint a Sze­geden először színpadra lé­pő két fiatal énekes, Kállay Klára és Nagy Sándor. Ki látott már valódi ször­nyeteget? Hogy olyan nincs is, legfeljebb a mesék biro­dalmában? Éppen ez az: a mesék birodalmába visz el mindenkit vasárnap este a KISZ nagy karneválja, né­zőket, résztvevőket egyaránt. A 23 méter hosszú csoda­szörnyet — bizonyára össze is köti valami távoli rokon­ság a Turandot papírsárká­nyával — a Csongrád Me­gyei Építőipari Vállalat fia­zsa, Kovács János, Király Levente, Marosi Károly, Pa­gonyi Nándor, a pécsi szín­háztól Szabó Éva, az egri színháztól Szilágyi István, a budapesti József Attila Szín­háztól Bárány Frigyes, Budai A beszélgetés újra félbe­szakad. Széplaky Gyula ope­taljai vezetik végig a váro­son. Ök ám a bátor fiúk. Már miért ne lennének bátrak, amikor ott lesz kéz­nél tíz olyan nyalka huszár, hogy János vitéz is megiri­gyelhetné piros mentéjüket meg táncoló paripájukat! A huszárok a MEDOSZ fiatal­jai. A tíz húsvér ló mellett pedig majd ficánkolódik egy délceg faló is, kétszer akko­ra, mint amazok. Hogy mi lesz még? Tes­sék eljönni és megnézni! Hely van sok az út két ol­dalán, a Párizsi körúttól a Kossuth Lajos sugárúton, a Széchenyi téren, a Kállay Ödön utcán, a hídon, a Ved­res utcán, az Ogyesszai kör­úton, a Bérkert utcán át, egészen a Liget vendéglőig. Ezen a helyen lesz csak vé­ge a vidám, színpompás, me­sebeli menetnek. A karnevál vasárnap este 6 órakor kez­dődik. Aztán meg ne Ijedjen sen­ki a kendergyariak tréfás hirdetőkocsijától, mert az már ma este járja a várost. A hívogató csim-bum min­denkinek szól, mert a kar­nevál is mindenkié! — ér locsolóautó pedig újra el­árasztja vízzel a gödrös ko­cslutat. Kél ieliem drámája Tápé apraja-nagyja itt szo­rong, nézelődik az Ady End­re utca és Táncsics Mihály ér­keztem haza, Itt lakom. Megnyugtatják. Jut neki ls szerep. A statiszták lel­kesedése nem ismer határt. Fiatalok, idősek, egyaránt pontosan megtartják a ren­következő jelenet színhelye dező utasításalt. Tari István már négy órája sétál karján hároméves kis unokájával. Játszott már az előző jele­netben is, most a kitelepü­az udvar. Itt gyülekeznek a színészek is. Ismerős ar­cok tűnnek fel. öreg csiz­utca környékén. Nagy ese- mas parasztbácsival fiatal mény ez a nap a község asszony beszélget. Marosi lők között készülődik az üd­éidében. Itt forgaja a Ma- Károly az öreg paraszt, a varon. Az utcán hatalmas gyár Filmgyártó Vállalat fiatal asszony pedig Hőgye Katonai Stúdiójának stábja Zsuzsa. A pitvarban Kerpely a Kabala című filmet. Lestár Judit nézelődik a háziakkal. János rendezővel a próbák A felvétel közben véget ér és a felvételek szünetében A film k(ít főszereplője lehet csak szót váltani. — Két ember drámája ez a film — mondja. — Egy hetyke, magabiztos és egy csöndes, szerény katona ka­buldozer, a BAT jelenik meg. Nyomában katonák. Az ő áldozatos munkájukat dicséri majd a film. És ők itt is helytállnak. Hirtelen Csíkos Gábor, a Szegedi felröppen egy mondat: Csön­Nemzeti Korács főiskolai Színház tagja és István harmadéves det kérünk! Felvétel. Csattan a csapó. Peregni hallgató. Rajtuk kezd a felvevőgép. kívül a szegedi színháztól Polner Zoltán A Szegedi Konzervgyár általános iskola VII., VIII. osztályát végzett lányokat azonnali belépéssel felvesz 4 órás munkára. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán reggel fél 7 órától délután 15 óráig x S 107 802 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1965. július 31.

Next

/
Thumbnails
Contents