Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

Haláltánc a Tragédiában Ilyen nagy létszámú, s ennyi sok produkcióban fellépő balettkara még sohasem volt a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mint az idén. Három nagy szabadtéri produkcióban kell helytállnia a Barkóczy Sándor irányításával és Barkóczy koreográfiája szerint ^^B • karnak; a Bánk bán, a Tragédia és a Turandot előadá A szabadtéri balettcsoport munkájáról zenhat hóhért és tizenhat „csábnőt" kell megfelelően mozgatnia a harmadik felvonásban. A szokásos — és szokványos — megoldástól eltérően, itt a mozgást, a táncoló mozdulatok expresszivitása vezeti, a jelenet vadságát, _ vérgőzös jellegét igyekezett sain lépnek, illettéi inkább kifejezni, épp ezért a 32 szökkennek közönség öt szegedi művészt is fedeztünk közöttük, Imre Zoltánt, Szekeres Józsefet, elé. táncos nem is a szokásos fel/ értelemben vett táncmozdulatokat végzi, hanem a drámai légkör felfokozását Herda Jánost, Gallovics At- ágálja mozdulataival. A ti lat és Sárosi Györgyöt. hely szűkös volta is arra Milyen elgondolás érvé- ösztönözte a koreográfust, nyesül Barkóczy Sándor dinamikus, koncénittáncos szeállitásai ban? Jellegében — magyar, hatásában — udvari rált mozgás lehetőségeit aknázza ki. Ehhez a produknelmi anyagra támaszkodott; az egyiptomi színhez friss, idei élmények adták az inspirációt. Az Operaház Egyiptomban vendégszerepelt a közelmúltban, e szereplés kapcsán jutottak eredeti egyiptomi táncanyaghoz. Döbbenetes haláltánc A római és londoni szín táncai ls sajátos dramaturgiai funkciót töltenek be. Érdekessége a rómainak, hogy a gladiátorok szerepét is táncosok jelenítik meg, éspedig a legújabb történeti kutatások figyelembevételével. Kiderült ugyanis, hogy Nagy jöv8 vár a tirisztorra Egyik legmaibb témákkal foglalkozó tervező és fejlesztő intézmény, a Villamos Automatika Intézet mind nagyobb területen használja már fel az úgynevezett tirisztort. Ez a kapcsolóelem körülbelül ugyanolyan szerep betöltésére képes, mint a hagyományos rele. Nagy előnye azonban, hogy nincsenek benne mozgó alkatrészek, nincsenek érintkező részel és teljesen veszteségmentesen kapcsol. Ezzel megnöveli a berendezések üzembiztonságát és élettartamát, Kidolgozta az intézet a tirisztorok alkalmazásának módját a szinkron és dóhoz már sok eredeti, ki- annak idején jobbára kü- a7 eiiVenáramú motor hainai es tanán nve-rsanvaont" .<: ' az egyenáramú moior najTekin tettel arra, hogy kifejezetten korabeli tánc- Borban a csáblányok mozgá nai es japán „nyersanyagot" lönböző fegyvernemű gla használhatott a szerző, fő- diátorokat vívattak egymás_kénj_fllmek álapján. Első- MŰ. A londoni kép végéve kelmotívumok nem állnak ren- sának dekorativitására delkezésre, a Bánk bánt il- lett ügyelnie, hogy letóen az az elv vezette, kísértésének intenzitása mihogy a régi magyar néptán- nél inkább fokozódjék, s cokból az annak idején dí- hogy Kalaf döntése hihetővé motívumokat leginkább vé váljék, megközelítő koreográfiát Az ember tragédiájában hozza össze. A hármas szín- négy nagyobb, zárt táncpadtér a koreográfiai meg- kompozídót és több apróbb betétet kellett megoldania. A prágai menüettnél törtéoldásokban is termékenyen inspirálta a táncszerzőt. Teljesen új, eddig nem alkalmazott színfoltja a Bánk bán-produkciónak a dekoratív jellegű meráni tánc. Ennek az a funkciója dramaturgiailag, hogy a merániaiak ledér udvari életfolytatását még érzékelhetőbbé formálja a nézők számára. Egyébként Barkóczy koreográfiai nyelvezete láthatóan letisztult a Bánk bán tekintetében, koncentráltabb, kifejezőbb lett az eddigi kompozícióknál, azzal, hogy gondos kísérletezés eredményeként végül is olyan összeállítást érvényesít, mely jellegében magyar, ugyanakkor hatásában mégis az udvari életet érzékelteti. Friss élmények hatása A Turandot koreográfiáját egyenesen a szabadtérre szerezte Barkóczy. Tidöbbenetes haláltáncot szerzett Barkóczy, a mozgásműKalaf vészét eszközeivel kifejezésre juttatva, hogy az egész színpad egyetlen, monumentális temetővé válik, s a „csontvázak" elementáris erővel, végzetszerűen „söpri k be", rántják magukkal a szereplőket a föld gyomrába. Dér Endre Megnyílt a hanglemez-kiállítás Ha: hanglemezparádé az újszegadi szabadtérin Tegnap, csütörtökön délelőtt a DÁV termében hanglemez- és lakáshangosítási kiállítás nyílt a Szeged városi tanács és a Belkereskedelmi Minisztérium Vas- é6 negépet is. Mától kezdve a kiállításon nemcsak megnézhetik, hanem meg is vásárolhatják az érdeklődők a bemutatott hanglemezeket. A lakáshangosító berendeMűszaki Főigazgatósága, va- zésekből több már kapható lamint a Rádió- és Villamostömegcikk Nagykereskedelmi Vállalat rendezésében. A kiállítás a magyar hanglemezgyártás fejlődését dokumentálja. A bemutatón nemcsak hanglemezeket, hanem lakáshangosító berendezéseket is kiállítottak. Az érdeklődők megtekinthetik az első magyar sztereo zea szaküzletekben, a többi pedig az év utolsó hónapjaiban kerül forgalomba. Ehhez a kiállításhoz kapcsolódik a ma, pénteken este — az újszegedi szabadtéri színpadon — megrendezésre kerülő „Qualiton Koktél", melyet a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal közösen tartanak. tása vezérlésére ls. Előreláthatólag különösen az utóbbinál vár rájuk nagy jövő, mert érintkezés nélküli kapcsolóelemek révén még a robbanásveszélyes helyeken is minden aggály nélkül alkalmazhatók. A hibás készülékek ügyében Végeszék lelkiismeretesebben a rádiók, televíziók garanciális javítását! A Dél-Magyarország 1965. július 20-i számában „Mégiscsak meg kellene egyezni" címmel cikk jelent meg, melyben a GELKA Szegedi Elektromos munkaterületének elhatárolásáról írtak. Ehhez a cikkhez szólok, mivel bizonyos vonatkozásban a két vállaktsz-nél többnyire nem megfelelően végzik a rádiók és televíziókészülékek garanciális javítását. Húzzák-haés a lasztják a munka elvégzéKtsz sét. Elismerjük, hogy sok a feladatuk, de annak ellenére jó lenne, ha ugyanolyan ielkiisnwsretesen látnák el munkakörüket, mint lat munkája bennünket, ke- a GELKA dolgozói. Ha ezt reskedelmi dolgozókat i<> érint. Áruházunkban ugyanis sok rádiót, s televíziót árusítunk. A nálunk eladott készülékek garanciális javítását vagy a GELKA, vagy az elektromos ktsz végzi. Ezek javításával kapcsolatban ta- ért vette meg ezt a pasztalatunk a következő: a szüléket, hiszen ez lakosság szívesebben viszi garanciális készülékét a GELKÁ-hoz mint az elektromos ktsz-hez. Hogy miért? Mert dacára annak, hogy a GELKÁ-ná! rengeteg a munka, igyekeznek 100 százalékig elvégezni feladatukat. Az elektromos meg tudjál; valósítani, akkor nem lesz probléma a javításokkal. Persze a javíttatókkal nem úgy kell bánni, mint ahogy néhány vásárló mesélte. Például a ktsz-ben ilyen kérdéseket tesznek fel: Mikénem ér semmit? Aztán kijelentik: nem biztos, hogy meg lehet javítani. S ami még jobban bosszantja az embereket: „Mit akar, a tv az luxuscikk..." Dózsa Pál, a Tiszu Állami Árultáigazgatója. Gépkocsiadatok, papír- és tintafajták, írógéptípusok 1 a A rendőrségi krónikák ta- vetésének körülményeit vlzs- dományágakban elért eradnúséga szerint hazánkban gáljuk meg tudományos mények kriminalisztikai szinte egyetlen súlyosabb alapossággal, s a leszűrt ta- hasznosítása. Igy póldáu' a bűntény körülményei sem nulságokról részletesen be- régebbi módszerekkel csak maradnak felderítetlenül. A számolunk a bűnüldöző 4—5 évre visszamenőleg tudbűnüldöző szervek eredmé- szerveknek. „Munkaeszközenyes munkájában nagy ré- ink" között megtalálható a sze van az Országos Krimi- különböző gépkocsimárkák nalisztikai Intézetnek, amely jellemző adataitól kezdve a munkájában felhasználja a hazánkban használt papírkorszerű pszichológiai, tech- és tintafajtákig jóformán nikai eszközöket, a külön- minden, a bűntett felderítéféle tudományágak legfris- sét megkönnyítő eszköz. E sajátos „fegyvertár" ma mér társai most reszletesen felszinte nélkülözhetetlen az dolgozzák a visszaeső bűnöeredményes munkához, hi- sök tettének indítóokait, szen a hamisítót ugyanúgy psziChológiai körülményeit. A elárulja a felhasznált tinta, mint a gázolót mondjuk a lökhárító deformálódása vagy az autó más sérülése. tuk kimutatni az arzénmérgezés nyomait; a rádióizotópos új vizsgálati módszerrel viszont már 40—50 évre ts. A tudományos vizsgálódások köreben intézetünk munkasebb vívmányait. Az intézet vezetői elmondták az MTI munkatársának: Tudományos alapossággal — Évről évre sok száz kisebb-nagyobb bűntény elköcAnjyÁwi. Őszült A Gődrökközben hidegebb lett a víz és esténként hazaigyekezetünkben kihűlt lábunk alatt a por. Libasorban mentünk. Hosszú, elnyújtott vonalban a libáim, utánuk én. Bizonyára ostrom is lehetett, csak már elfelejtettem. Aztán nem hajtottam kl többé. Kukoricát törtünk. Előreültetett anyám a vázra. Hátára gyékényből font kötélnek valót kötött A falutól messze esett a földünk. Mire kiértünk, megizzadt. Hóna alján vizes lett ruhája. A csuhéj megvágta ujjam. Anyám megsimogatta. Éjszakára kint maradtunk, csutkakúpban vetettünk ágyat. Fenyegetően zörögtek a sötétben a levelek. — Félsz? — kérdezte anyám. — Nem. Aludni nem tudtam. Valahol az égen vadlibák szálltak. — Nekik könnyű — szólt anyém. Néztem az égre. Néha egy-egy csillag megindult. Töppedt kis nagyanyám jutott eszembe. Meg az esték, az utcán, a kapuk előtt. Olyankor mondták, meghalt valaki. Arra gondoltam, milyen bolondok ls a csillagok. Hajnalra a kukoricaszár megpuhult Harmatos lett a mező, mintha sírt volna. Anyám már letört négy sort. Homlokán ls csillogott a harmat. Akkor este hazamentünk. Főzni kezdett. Alit a kályha mellett szeme le-lecsukódott. Később leült. Lábához kuporodtam. Ogy aludtunk el, észre se vettük. A libákat tömte. Petróleumlámpa égett állandóan a falon. Hajnali sötétben kezdett, s késő este lett, mire befejezte. Piros lett a keze a vízben ázott kukoricaszemektől. És megrepedezett. Anyámnak mindig egy ruhája volt. Egy fekete, elnyűhetetlen. Vásárban vették. Eladták a lovakat, s megálltak a sátor előtt. — Válassz magadnak ruhát! — mondta apám. — Melyiket akarod? — Inkább másra adjuk a pénzt. Kevés, annyira kevés, szinte el se tudjuk költeni. — Válassz! — erélyeskedett apám. S azóta hordta és mosta. Mosta! Felgyűrte karján a ruhát könyékig, szaporán járt a keze. Látni lehetett, hogy megvastagodott erek fonták be karját. Egyszer megfogtam jobb kezét. Végigsimítottam rajta, a ráncokkal barázdált tenyéren is, egészen az ujjak hegyéig. — Ugye, csak fekete ruhája van? Hallgattunk. A teknő széléről apró szappanos cseppek hullottak a földre. Elázott pár helyen a konyha földje, a laposabb részeken összegyűlt maréknyi víz. — Lesz majd másik is — nevetett erőltetve. A tanyában levő gyerekek — a kukoricaföldünk mellett, hangosan kiabálták, amikor megpillantották. — Megjött a feketeruhás néni. Mindenkinek néhl, nekem anyám. Észre se vettem, hogy megöregedett. Mióta emlékezni tudok rá; ráncos kis teremtés, s nyáron mezítláb jár. Munkájában, fáradhatatlanságában őrzöm legszebb emlékeim. Ritkán hallottam nevetni. S akkor sem tudtam megőrizni, megfigyelni kacagását. Színtelen, lényegtelen lehetett, mintha nem ls az övé lett volna. Hiszem: a legtartósabb emlék, a kéz és az arc. A kéz. Eres, repedezett. Nyáron Uyen a föld, ha hóna/poklg nem kapott esőt. És nagy. A munka naggyá, erőssé teszi. Ha simogatta fejem, tenyerével csaknem betakarta egészen. Mindig úgy köszöntem néki: — Csókolom. S még egyszer sem csókoltam meg a kezét. Az arc. Kicsi, s földszínű. Felszántott föld. Ha látom, azt hiszem, rég elmúlt hatvan éves. Pedig nincs még ötven se. Csak egyszer vitt el engem moziba, Egyetlen egyszer. Álltunk az előcsarnokban. Képek, plakátok lógtak a falon. Kis bódéban cukorkát, s minden más édességet árusítottak. Kérni se mertem. De ő a maradék pénzen venni akart valamit. Álltunk ügyefogyottan a bódé előtt. Szomjas lehetett. Útközben meghajtottam a Selyemkutat, de mégis szomjas lehetett. — Egy málnát — ismételte az elárusító. Megszámolta a pénzt, s még két stolverkot is adott. Anyám nyúlt a pohárért. Szinte elfelejtkezett rólam. Nagyon szomjas lehetett, nem ls nézett rám. Szájához emelte a poharat, s lenyelte az első kortyot. Néztem. Felfele néztem rá és talán haragudtam. A múlna piros színe izgatott. Iriggyé tett. Szorosabban markoltam meg a szoknyáját. — Nesze — mondta akkor. Egy kortyot akartam inni. Esetleg kettőt. És visszaadni ami megmarad, anyámnak. Mire észhez tértem, üres volt a pohár. Csodálkoztam. Alig hittem el, hogy megittam az egészet. Keserűbb lett a málna ize, lesütöttem a szemem. Egyik kezével megsimogatta fejem, a másikkal visszaadta a poharat. Nem szólt. S kis idő múlva becsöngettek. Nincs a faluban másik olyan aszszony, mint ő. Igaz, nem is asszony, hanem inkább néni. Agyonréncosodott teremtés, elnyűtt kis lélek, s az anyám. Ha jól vélekszem, egyszer se mondtam, kevésszer mutattam, hogy szeretem. Ha hazaszorítanak az évek látogatóba, majd hogy mindenkinek kerül valami ajándék, s a legkevesebb neki. Máig sem mondhat többet magáénak egy berliner kendőnél, egy nagykabátnál, amit tőlem kapott: kedves szót, ennél is kevesebbet. Mondják: amikor- beteg voltam, annyit sírt, hogy megromlott a szeme, a szíve, ő erről dehogy beszélne. Inkább kedveskedik. Ha otthon vagyok, körülrepes. Le nem ülne egy pillanatra sem. Megtörli a széket, amelyre leülök, végigsimít az asztalterítőn és kiszalad a konyhába. — Mit csináljak, kisfiam? Sütök rántottát, vagy lecsót akarsz? — szól be hozzám. A következő pillanatban már előttem az étel, bor is hozzá. Ö meg szegénykém csak áll ott mellettem. Kezét összekulcsolja, nézi, egyre csak nézi, ahogy eszem. Majd hirtelen Ismét dolga akad, megigazítja az ágyat, észrevétlen mozdulattal a faliképet is letörli. — Jó-e? Vagy hozzak szalonnát? Ugye itthon maradsz néhány napig? — kérdi. Búcsúzáskor ls sokszor megfigyelem. Állunk a vonat mellett O mint szárnyaszegett madár. S mindig úgy köszön: — Vigyázz magadra. írjál azonnal! Aztán megindul a vonat. Ablakából parányinak tűnik anyám, mint a mesebeli jóság. Pedig régebben ls tudtam, ma ls, elfogyhatatlan belőle a szeretet, a jóság. Örökéletű. SZ. LUKACS IMRE A hamisítók leleplezéséhez — Az Intézetben egyebként érdekes kísérleteket ís folytatnak. Igy páldául már több éve gyűjtjük több száz gyemiek iskolai füzetét, hogy szemmel kísérhessük u gyerekek kézírásának alakulását, fejlődését, s pontosan megállapíthassuk; az írás mikor éri el azt a kialukultsági fokot, amikor már jellemző sajátosságokkal rendelkezik. Összegyűjtöttük az intézetben az országban fellelhető írógépek — mintegy 280 különböző típus — betűmintáit is. A mintakollekciót elsősorban a hamisítók gyorsabb, biztonságosabb leleplez,s*"s'"»7 akarjuk felhasználni. Ródióizotópoö módszerrel — Intézetünk munkájának fontos része a különböző luvizsgólat eredményeit a visszaeső bűnözés megelőzésében minden bizonnyal hasznosítják majd az illetékesek. (MTI) Tizenhalmilliós könyvállomány A most zárult évadban országszerte 7424 önálló nyilvános közkönyvtár, s ezek mellett több mint 2000 kölcsönző-, illetve fiókkönyvtár működött a helyi tanácsok és a szakszervezetek irányítása alatt. A könyvtárak fejlesztésére, az állomány gyarapítására egyetlen esztendő alatt több mint 44 millió forintot fordítottak az állami költség\etésből, Illetve helyi erőforrásokból. Ebből az öszszegből csaknem kétmillió kötettel gyarapították a könyvállományt, amely ma már meghaladja a 18 milliót. A Mecseki Szénbányászati Tröszt vájártanulókat felvesz Felvételt nyerhetnek azok a Eiatalok, akiknek életkora 14 és 11 év között van és 8 általános lak ílal végzettséggel rendelkeznek. Levéibenl jelentkezéskor Mecseki Szénbányászati Tröszt személyzeti osztályára trlanak. (Pécs. Déryné utca 9 ), vagy íoi-es Vájártanuló Intézetnek Komlóra. Személyes megjelenés ugyanxK. 288 ott. már most VÁSÁROLHAT! Diát töhá'ol'ak át iskolatáskák, nagy válasz élcban kaphatók. MH. 2887, Péntek. 1985. július 30. DEL-MAGYARORSZÁG 5 \