Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-27 / 175. szám

Közéletünk hírei HAZAÉRKEZETT AZ MSZMP KÜLDÖTTSÉGE BUKARESTBŐL A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak vezetésével részt vett a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán, vasárnap visszaérkezett Budapestre. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke. Jelen volt R. M. Asteleanu, a budapesti román nagykövetség ideigle­nes ügyvivője, valamint a nagykövetség több munka­társa. BOLGÁR PÁRTKÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT BUDAPESTRE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására Georgi Petrovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága póttagjának, a krdzsali kerület pártbizott­sága első titkárának vezeté­sével hétfőn bolgár párt­munkás-küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tese, valamint a KB több munkatársa. Jelen volt Sztrasamir Iliev, a Bolgár Népköztársaság bu­Magyar államférfiak üdvözlő távirata kubai államférfiakhoz Dr. Oswaldo Dorticos elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, Dr. Fidel Cast.ro Ruz elvtársnak, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének, a Kubai Szocialista Forrada­lom Egységpártja Országos Vezetősége titkárának, Havanna A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány, az egész magyar nép és a ma­gunk nevében testvéri üdzözletünket és jókívánságainkat küldjüli Önöknek, a kubai népnek és kormányának. A magyar nép nagy figyelemmel kí­séri a testvéri kubai nép szocializmust építő munkáját Nagyra értékeljük a ku­bai nép elért eredményeit és meg va­gyunk győződve arról, hogy Kuba példát mutat az imperializmus elleni és a nem­zeti függetlenségért folyó világméretű harcban. Tudjuk, hogy a forradalom eredmé­nyeinek és jövőjének megvédése, a bé­kés építő munka feltételeinek biztosítá­sa nagy erőfeszítést követel a kubai néptőL Biztosíthatjuk önöket, kedves elvtársak és önökön keresztül a forra­dalmi kubai népet, hogy e nemes célki­tűzések megvalósítására irányuló fárado­zásaikban a magyar nép őszinte segítő­készséggel és szolidaritással áll a kubai nép oldalán. Országaink és népeink közötti igaz ba­ráti kapcsolatok szellemében őszinte szívvel kívánjuk Önöknek és a kubai népnek, hogy további sikereket érjenek el függetlenségük megerősítése és a szo­cializmus építése terén. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁLLAI GYULA, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke * Péter János külügyminiszter a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte dr. Raul Roa-t, a Kubai Köztársaság külügymi­niszterét. A SZOT elnöksége a Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszervezeti Szö­vetségének küldött üdvözlő táviratot. (MTI) Kuba népe nagy győzelmet aratott Megemlékezés a kubai forradalmi mozgalom kibontakozásának 12. évfordulójáról A Hazafias Népfront Or- ra, valamint a XI. kerület a zsarnokság egyik felleg­szagos Tanácsa és buda- számos vezetője. várát. pesti bizottsága a kubai A kubai és a magyar Harmati Sándor ezután forradalmi mozgalom kibon- himnusz elhangzása után fel időzítő a gyarmatosítók­takozásának 12. évfordulója Méhész József, a kerületi kai vívott küzdelem négy alkalmából hétfőn ünnepsé- pártbizottság titkára üdvó- évszázados történetének leg­get rendezett a Beloiannisz zölte a megjelenteket, majd jelentősebb fejezeteit. Híradástechnikai Gyárban. Harmati Sándor, az MSZMP Az előadó a továbbiakban Megjelent és az elnökség- Központi Bizottságának tag- rámutatott, hogy az Egye­ben foglalt helyet Ajtai ja, a Hazafias Népfront sült Államok, amely a vi­Miklós, a Magyar Szocia- Országos Tanácsának titká- lág csendőrének szerepében lista Munkáspárt Politikai ra mondott beszédet. Elöl- tetszeleg, minden eszközzel Bizottságának póttagja, az járóban emlékeztetett arra, megpróbálkozott, hogy új­Országos Tervhivatal elnöke, hogy a kubai nép július 26- ból gúzsba kösse a forra­Szilágyi Béla külügyminisz- án azt a napot köszönti, dalmi Kuba népét. A forra­ter-helyettes, Szépvölgyi amikor — 12 esztendővel dalmi Kuba — a Szovjet­Zoltán, a budapesti pártbi- ezelőtt — Fidel Castro 150 unió és a többi szocialista . . .. . . . • zottság titkára, Barinkai fiatal forradalmár élén ország, valamint a békesze­aapesű nagykovetsegenek öszkárné, a szakszervezetek megtámadta a Santiago de rető emberek százmillióinak ideiglenes ügyvivője. (MTI) I budapesti tanácsának titká- Cuba-i Moncada laktanyát, támogatásával — nagy győ­elmet aratott. — A világban most le­zajló események is arra fi­gyelmeztetnek, hogy az im­perialisták, a reakció erői nem tudnak és nem akar­nak belenyugodni veresé­geikbe. Dominika, Vietnam példája meggyőzően bizo­nyítja, hogy nem változott az imperializmus farkas­törvénye, s a népeknek ébe­reknek kell lenniük, hogy visszaverhessék az agresszo­rok támadásait. Harmati Sándor végül sok sikert kívánt a testvéri Kuba népének és a kubai— magyar barátság, a béke éltetésével zárta beszédét. Ezután dr. Jüan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köz­társaság magyarországi nagykövete emelkedett szó­lásra. Rámutatott, hogy Ku­ba népe a forradalom győ­zelme után ugyanolyan lel­kesedéssel és hittel látott az ország építéséhez, mint amilyen elszántan és kemé­nyen harcolt a zsarnokság ellen. Az ünnepség mésodik ré­szében neves fővárosi mű­vészek adtak műsort. (MTI) Százezrek a posta korszerűsítésére Új postahivatalok — Avatás Üilésen — Pavilon a campingban — Autóposta Egyre nagyobb gondot campingben most szép vo- bélyeggyűjtők örömére — fordítanak a posta- és hír- nalú postapavilont építenek, alkalmi bélyegzővel látják közlési hálózat fejlesztésére. Az acélvázas, színes lemez- el a leveleket Az autóposta Iden is_ több postahivatalt zel borított épületben két délelőtt 10-tól 16 óra 30-ig korszerűsítettek, s varázsol- bélyegautomata és egy leve- a Széchenyi téren üzemel, tak újjá Szegeden és a sze- lezőlap-automata lesz. Itt utána a Dóm térre megy! gedi járásban. állítják fel a nyilvános tele- hogy az előadásokat meg­Mint lapunkban már be- fonállomást is, hogy a tekintők is fel tudják adni számoltunk július 1-én ad- campingből ne kelljen gya- üdvözlő lapjaikat, ták át a közönségnek a 230 logolni a telefonhoz. Ezt a Am:„ nvitva van . vo-ta. ezer forintos beruházással „házilag" épített postapavi- muLIm-LhLlt tőflő­SSfio^' l0m tíZ T mÚ'Vf, a T- ott is iSenra^ta­£I ÍZ v f ' ™'ngfzok rendelkezesére w taK áIlítottak fel. mely a város egyxk legmo- bocsátják. mi béiyegzőkkel pecsételik a Bélyegautomatát szerelnek feladott leveleket. Az őszi­fel a Klauzál téren, s ugyan- barack- és borkiállítás szín­csak itt kap helyet egy le­velezőlapba torna ta is. dernebb postahivatala lett. Ugyancsak idén korszerűsí­tik a szegedi Tisza-pályaud­varon működő 2-es postát, melyre 220 ezer forintot köl­tenek. Év végére elkészül­nek a munkákkal, s új A Szegedi Ünnepi Hetek idejére a városba érke­környeaetben fogadják a zett egy autóposta. Itt — a város lakosságát ós a Sze­gedre látogató külföldieket. Nemcsak a városra gon­dolnak, hanem a járás fal­vainak postahálózatát is bő­vítik. Tegnap, hétfőn adták át és avatták fel Ullésen a négy munkahelyes, korsze­rű postahivatalt. Egy régi épületet alakítottak át 320 ezer forintos költséggel. A csanádpalotai postára 200 ezer forintot költöttek. Már csak az utolsó simításokat végzik az építők; három­négy nap múlva átadják a falu lakóinak. Az ásotthal­mi posta átalakítását au­gusztus 20-ára fejezik be, 350 ezer forintos költséggel. Ugyancsak 350 ezer forint­ból újították fel, s látták el modern berendezéssel a röszkei postahivatalt. A ti­szaszigeti átalakítását most kezdik meg. Terv szerint 100 ezer forintot költenek felújítására. Balástyán már csak a posta kerítését készí­tik el. s ezzel együtt — 430 ezer forintból — szinte va­donatúj egységgé alakították át a régi, elavult postát. 1966-ban a tápéi postahiva­tal felújítása következik. A nagy szegedi idegenfor­galomra való tekintettel a Bertalan-emlékmű melletti helyén is — augusztus 6­tól 10-ig — alkalmi bélyeg­zővel látják el a feladott leveleket, ugyanúgy mint a virágkiállításon. Erősítik a Duna védvonalait A Duna árhulláma levő- kodási Tudományos Kutató szerint — csaknem 2 millió nult ugyan, de a töltéseken Intézet, a Vízügyi Tervező köbméter földet építenek a még mindig több ezer em- Iroda és a vízügyi igazgató- gátakba, s a munkálatokat ber dolgozik, mert sok mun- ságok dolgozói különböaő még az őszi esőzések beáil­kát kell sürgősen elvégezni, izotópos tömörség- és szí- táig, október végéig be kell hogy ne érhesse készületle- várgásmérő műszerekkel el- fejezni. Ezenkívül a Duna nül hazaú árvédelmünket lenőrzik a megrongálódott medrét is szabályozzák most egy esetleges újabb árvíz, töltésszakaszokat és televí- 1öbb helyen, főleg a duna­vagy a téli jeges ár. A je- ziós kamerával kutatják a falvai szűkületben és a kul­lenlegi fontos munkálatok- zsilipek, szivattyútelepek víz esi kanyarban, hogy ne csak ról nyilatkozott a Magyar alatti építményeinek rejtett újabb zöldár, hanem egy Távirati Iroda munkatársé- hibáit. esetleges jeges ár ellen is nak Breinich Miklós, az Or- A dunai védvonalak hely- felkészüljön árvédelmünk — szagos Vízügyi Főigazgató- reállítására, megerősítésére fejezte be nyilatkozatát Brei­ság vezetőjének helyettese. — Több fontos feladatot kell egy időben megoldani: a felhasznált értékesebb vé­dekezőanyagok összegyűjté­sével párhuzamosan részle­tes műszaki vizsgálatok alapján ki kell dolgozni a helyreállítási tervet és nyomban megkezdeni a gát­erősítési munkálatokat is. Az eddigi műszaki vizsgála­tok alapján a Duna árvé­delmi vonalain összesen 25 kilométer hosszúságban kell helyreállítani, megerősíteni a több mint 100 napos ára­dástól legjobban megviselt előzetes számítások nich Miklós. (MTI) Jugoszláv elismerés a magyar gátvédőknek Harminckilenc napi jugo- terjedő szakaszon védte a szláviai tartózkodás után ha- víz nyomásától erősen meg­zaérkezett az árvízvédelmi rongálódott, több helyen szi­készenléti szolgálat 9-es szá- várgó gátakat. A jugoszláv mű szolnoki osztaga. A hat- vízügyi szervek és az érde­van főnyi gépesített osztag kelt helységek tanácsai a a magyar—jugoszláv vízügyi legnagyobb elismerés hang­egyezmény értelmében Apa- ján szóltak a szolnokiak hö­gátszakaszokat. A Vízgazdái- I tintól a Tisza torkolatáig sí munkájáról. A pesszimizmus spórái A bban az időben, amikor elindultunk a magunk út­ján, hogy urak nélkül kezdjünk gazdálkodni, poli­tizálni, a párt zászlaja alatt mindig lelkes, sőt ujjongó tömegek meneteltek. Nemcsak a mar sokat har­colt, szenvedett kommunistákat, az illegalitás hőseit am­bicionálta a szocializmus ígérete, hanem olyan tíz- és százezreket is, akik a felsazbadulás eredményeképpen vál­tottak és értettek szót a kommunista párttal. Ezek az új elvtársak — akár piros könyvecskét kértek, akár nem — boldogan tapasztalták: a kommunista párt pontosan ugyan­azt mondja, amit ők gondoltak és akartak mindig mon­dani, csak nem lehetett. Hogyne zengett volna tehát nó­tától, elszántságtól, jelszavaktól az utca, amikor a földet* a gyárakat kellet megvédeni. Költőieden, „egy isten se fogta volna le akkor ereinkben a lázat". Ha e fáradhatatlannak és elpusztíthátatlan jókedvű­nek látszó emberek közül ma néhányat csaknem roskatagon, fájdalmas arccal látunk erre-arra a városbán, önkéntele­nül nyomul ajkunkra a kérdés: mi történt velük? Hová tűnt belőlük az egykori derűs optimizmus? Anélkül, hogy elvitatnánk a „szomorkás hangulat", sőt a kifejezetten borúlátás időnkénti emberi jogát, megkockáztatjuk azt a kijelentést, hogy a szóban levő emberek legtöbbjének oka sincs a kesergésre. Anyagi gondok általában nem nyom­ják őket, lakásproblémáik nincsenek, családi körülményeik normálisak, .egészségük kielégítő. Dolgozhatnak, amennyi a bőrük alá fér, korlátlanul kifejthetik képességeik^ s legtöbbször a társadalmi megbecsülés sem marad el. Hát akkor? Választ kell adni a kérdésre, mert a dezilluzionizmus — még ha elszórtan jelentkezik is — a mára jellemző kollektív derűlátás közepette eléggé feltűnő. És egyébként sem közömbös a társadalom számára, mert gátolja as odaadó munkát, s végeredményben a szocializmust kés­lelteti. A fiatalság egy része szokta mondogatni — eléggé megokolatlanul —, hogy a benne feszülő energiának* tettvágynak nem talál megfelelő levezetési lehetőséget, hiszen — úgymond — a forradalmat apáik már megvív­ták, nekik csak a „szürke meló" maradt. Akik azonban a fiatalok által irigyelt intenzívebb forradalmi harcnak is cselekvő részesei voltak, emiatt sem panaszkodhatnak, s tőlük aligha fogadható el ez a magyarázat. Arról van szó, hogy a sötét kedvű emberek ábrándjaikban csalódtak, és vesztettek abból a hitből, amiért jó másfél évtizede még szívvel-lélekkel küzdöttek. A letargiának társadalmi oka lehet a negatív jelen­ségek mértéktelen felnagyítása és általánosítása. Időnként bizonyos „szociográfiák", „irodalmi riportok", novellák vigasztalanul sötét színben mutatják be például egy falu parasztságának helyzetét a termelőszövetkezetben, valamely üzem dolgozóinak körülményeit, vagy egy-egy kisebb ér­telmiségi csoport lakásproblémáját. Megesik, hogy néme­lyek közvetlen, de véletlen jellegű, esetleges tapasztalást is szereznek olyan visszásságokról, amelyeknek már való­ban nem szabadna létezniök. S mindez megijeszti, kétség­beejti őket, mert eszmei megalapozottságuk — minden korábbi látszat ellenére — nem elég szilárd. Pesszimista életérzést válthat ki bennük az időnként feszültté váló világhelyzet is, mert a háború rémét elháríthatatlannak ítélik meg. A nemzetközi munkásmozgalomban folyó vi­tákból sem látnak kiutat. Hajdani aktivitásuk idején meg­szokták, hogy a kommunista és munkáspártok, a nemzeti sajátosságok mellőzésével, hajszálnyira egy nyelven be­széltek, s a jelenlegi — kétségkívül nyugtalanító — szi­tuáció érthetetlen, sőt döbbenetes számukra. S zokatlan a pesszimisták egy részének az is, hogy a párt most őszintén, „a nép füle hallatára" beszél a nehézségekről, feltárja az ország gondjait, mert meggyőződése szerint azok társadalmi bölcsességgel és erő­vel hamarabb leküzdhetők. Számukra szinte érthetetlen a párt általánosan igenelt politikája, mert a korábbi osz­tályharc áthelyezése az építőmunka és az ideológia te­rületére azt a képzetet kelti bennük, hogy a szocializ­mus építése kátyúba jutott. Miközben amiatt búsonganak, nem veszik észre, hogy az MSZMP már olyan rétegeket is a nép ügye mellé állított, amelyek korábban legalábbis várakozó álláspontra helyezkedtek. Abban kétségkívül van némi igazuk a kiábrándultaknak, hogy az indulásnál gyorsabb, könnyebb és egyenesebb utat ígért a párt, jól­lehet a szocializmus építésének tapasztalatai hiányában nem láthatott előre valamennyi problémát, nehézséget. Ez azonban — éppen most, amikor egyre jobban meg­szerezzük önön igazgatásunkhoz a jártasságot — nem ido­kolhatja a megrettenést, a visszakozzt, különösen olyan egyéneknél, akik eleinte a forradalom élvonalában ma­síroztak. Szirmai István elvtárs, az MSZMIP néhány időszerű ideológiai feladatáról szólva megállapította: ,.A pesszimiz­mus a kiábrándult, a megrettent, bizonytalanságban és kilátástalanságban vergődő, tehetetlen ember életérzése". S bár alapvetően a tőkés társadalom létbizonytalanságá­ban élő polgáraira jellemző, még nálunk is felbukkan néha. Fejlődésünk nehézségei távolról sem serkentenek mindenkit annál nagyobb ambícióra, a bajok csakazértis leküzdésére, hanem a gyengébbek közül némelyeket ener­válttá, közömbössé tesznek. A pesszimista életszemlélet tehát lényegében politikai tartalmú, mert akarva, akarat­lanul gyengíti az ellenállást az ellenséges politikai, ideoló­giai áramlatokkal szemben. Az imperialisták a szocialista országok ellen alkalmazott úgynevezett fellazítási takti­kájuk során szívesen és minden lehetséges eszközzel szít­ják is a cselekvést bénító pesszimista hangulatot. H angsúlyozzuk: megértjük minden egyéni és anyagi problémával küszködő ember esetleges borúlátását, sőt azoktól sem várunk különösebb lelkesedést, akik kiváltságaik folytán a múlt rendszerben jobban él­tek, mint ma. A társadalom többségének azonban nincs oka kesergésre. Az amerikai imperializmus barbár viet­nami agressziója ellenére bízhatunk a béke szervezett erőinek diadalában. Országos méretekben tudjuk már azt is, hogy nem imádság és jámbor óhaj szükséges népünk boldogulásához, hanem fegyelmezett helytállás mindenütt, ahol a közjóhoz szükséges anyagi és szellemi értékeket termeljük. Tanuljunk a pesszimisták kicsiny csoportjától annyit, hogy erélyesebben kell eltakarítani az utunkba •terülő akadályokat, de soha ne értsünk egyet értelmet­len és indokolatlan magatartásukkal. F. NAGY ISTVÁN Vasárnap. 1965. iúlius 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents