Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-27 / 175. szám

Közéletünk hírei HAZAÉRKEZETT AZ MSZMP KÜLDÖTTSÉGE BUKARESTBŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével részt vett a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán, vasárnap visszaérkezett Budapestre. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke. Jelen volt R. M. Asteleanu, a budapesti román nagykövetség ideiglenes ügyvivője, valamint a nagykövetség több munkatársa. BOLGÁR PÁRTKÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT BUDAPESTRE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Georgi Petrovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága póttagjának, a krdzsali kerület pártbizottsága első titkárának vezetésével hétfőn bolgár pártmunkás-küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, valamint a KB több munkatársa. Jelen volt Sztrasamir Iliev, a Bolgár Népköztársaság buMagyar államférfiak üdvözlő távirata kubai államférfiakhoz Dr. Oswaldo Dorticos elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, Dr. Fidel Cast.ro Ruz elvtársnak, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének, a Kubai Szocialista Forradalom Egységpártja Országos Vezetősége titkárának, Havanna A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében testvéri üdzözletünket és jókívánságainkat küldjüli Önöknek, a kubai népnek és kormányának. A magyar nép nagy figyelemmel kíséri a testvéri kubai nép szocializmust építő munkáját Nagyra értékeljük a kubai nép elért eredményeit és meg vagyunk győződve arról, hogy Kuba példát mutat az imperializmus elleni és a nemzeti függetlenségért folyó világméretű harcban. Tudjuk, hogy a forradalom eredményeinek és jövőjének megvédése, a békés építő munka feltételeinek biztosítása nagy erőfeszítést követel a kubai néptőL Biztosíthatjuk önöket, kedves elvtársak és önökön keresztül a forradalmi kubai népet, hogy e nemes célkitűzések megvalósítására irányuló fáradozásaikban a magyar nép őszinte segítőkészséggel és szolidaritással áll a kubai nép oldalán. Országaink és népeink közötti igaz baráti kapcsolatok szellemében őszinte szívvel kívánjuk Önöknek és a kubai népnek, hogy további sikereket érjenek el függetlenségük megerősítése és a szocializmus építése terén. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁLLAI GYULA, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke * Péter János külügyminiszter a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte dr. Raul Roa-t, a Kubai Köztársaság külügyminiszterét. A SZOT elnöksége a Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszervezeti Szövetségének küldött üdvözlő táviratot. (MTI) Kuba népe nagy győzelmet aratott Megemlékezés a kubai forradalmi mozgalom kibontakozásának 12. évfordulójáról A Hazafias Népfront Or- ra, valamint a XI. kerület a zsarnokság egyik fellegszagos Tanácsa és buda- számos vezetője. várát. pesti bizottsága a kubai A kubai és a magyar Harmati Sándor ezután forradalmi mozgalom kibon- himnusz elhangzása után fel időzítő a gyarmatosítóktakozásának 12. évfordulója Méhész József, a kerületi kai vívott küzdelem négy alkalmából hétfőn ünnepsé- pártbizottság titkára üdvó- évszázados történetének legget rendezett a Beloiannisz zölte a megjelenteket, majd jelentősebb fejezeteit. Híradástechnikai Gyárban. Harmati Sándor, az MSZMP Az előadó a továbbiakban Megjelent és az elnökség- Központi Bizottságának tag- rámutatott, hogy az Egyeben foglalt helyet Ajtai ja, a Hazafias Népfront sült Államok, amely a viMiklós, a Magyar Szocia- Országos Tanácsának titká- lág csendőrének szerepében lista Munkáspárt Politikai ra mondott beszédet. Elöl- tetszeleg, minden eszközzel Bizottságának póttagja, az járóban emlékeztetett arra, megpróbálkozott, hogy újOrszágos Tervhivatal elnöke, hogy a kubai nép július 26- ból gúzsba kösse a forraSzilágyi Béla külügyminisz- án azt a napot köszönti, dalmi Kuba népét. A forrater-helyettes, Szépvölgyi amikor — 12 esztendővel dalmi Kuba — a SzovjetZoltán, a budapesti pártbi- ezelőtt — Fidel Castro 150 unió és a többi szocialista . . .. . . . • zottság titkára, Barinkai fiatal forradalmár élén ország, valamint a békeszeaapesű nagykovetsegenek öszkárné, a szakszervezetek megtámadta a Santiago de rető emberek százmillióinak ideiglenes ügyvivője. (MTI) I budapesti tanácsának titká- Cuba-i Moncada laktanyát, támogatásával — nagy győelmet aratott. — A világban most lezajló események is arra figyelmeztetnek, hogy az imperialisták, a reakció erői nem tudnak és nem akarnak belenyugodni vereségeikbe. Dominika, Vietnam példája meggyőzően bizonyítja, hogy nem változott az imperializmus farkastörvénye, s a népeknek ébereknek kell lenniük, hogy visszaverhessék az agresszorok támadásait. Harmati Sándor végül sok sikert kívánt a testvéri Kuba népének és a kubai— magyar barátság, a béke éltetésével zárta beszédét. Ezután dr. Jüan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete emelkedett szólásra. Rámutatott, hogy Kuba népe a forradalom győzelme után ugyanolyan lelkesedéssel és hittel látott az ország építéséhez, mint amilyen elszántan és keményen harcolt a zsarnokság ellen. Az ünnepség mésodik részében neves fővárosi művészek adtak műsort. (MTI) Százezrek a posta korszerűsítésére Új postahivatalok — Avatás Üilésen — Pavilon a campingban — Autóposta Egyre nagyobb gondot campingben most szép vo- bélyeggyűjtők örömére — fordítanak a posta- és hír- nalú postapavilont építenek, alkalmi bélyegzővel látják közlési hálózat fejlesztésére. Az acélvázas, színes lemez- el a leveleket Az autóposta Iden is_ több postahivatalt zel borított épületben két délelőtt 10-tól 16 óra 30-ig korszerűsítettek, s varázsol- bélyegautomata és egy leve- a Széchenyi téren üzemel, tak újjá Szegeden és a sze- lezőlap-automata lesz. Itt utána a Dóm térre megy! gedi járásban. állítják fel a nyilvános tele- hogy az előadásokat megMint lapunkban már be- fonállomást is, hogy a tekintők is fel tudják adni számoltunk július 1-én ad- campingből ne kelljen gya- üdvözlő lapjaikat, ták át a közönségnek a 230 logolni a telefonhoz. Ezt a Am:„ nvitva van . vo-ta. ezer forintos beruházással „házilag" épített postapavi- muLIm-LhLlt tőflőSSfio^' l0m tíZ T mÚ'Vf, a T- ott is iSenra^ta£I ÍZ v f ' ™'ngfzok rendelkezesére w taK áIlítottak fel. mely a város egyxk legmo- bocsátják. mi béiyegzőkkel pecsételik a Bélyegautomatát szerelnek feladott leveleket. Az őszifel a Klauzál téren, s ugyan- barack- és borkiállítás színcsak itt kap helyet egy levelezőlapba torna ta is. dernebb postahivatala lett. Ugyancsak idén korszerűsítik a szegedi Tisza-pályaudvaron működő 2-es postát, melyre 220 ezer forintot költenek. Év végére elkészülnek a munkákkal, s új A Szegedi Ünnepi Hetek idejére a városba érkekörnyeaetben fogadják a zett egy autóposta. Itt — a város lakosságát ós a Szegedre látogató külföldieket. Nemcsak a városra gondolnak, hanem a járás falvainak postahálózatát is bővítik. Tegnap, hétfőn adták át és avatták fel Ullésen a négy munkahelyes, korszerű postahivatalt. Egy régi épületet alakítottak át 320 ezer forintos költséggel. A csanádpalotai postára 200 ezer forintot költöttek. Már csak az utolsó simításokat végzik az építők; háromnégy nap múlva átadják a falu lakóinak. Az ásotthalmi posta átalakítását augusztus 20-ára fejezik be, 350 ezer forintos költséggel. Ugyancsak 350 ezer forintból újították fel, s látták el modern berendezéssel a röszkei postahivatalt. A tiszaszigeti átalakítását most kezdik meg. Terv szerint 100 ezer forintot költenek felújítására. Balástyán már csak a posta kerítését készítik el. s ezzel együtt — 430 ezer forintból — szinte vadonatúj egységgé alakították át a régi, elavult postát. 1966-ban a tápéi postahivatal felújítása következik. A nagy szegedi idegenforgalomra való tekintettel a Bertalan-emlékmű melletti helyén is — augusztus 6tól 10-ig — alkalmi bélyegzővel látják el a feladott leveleket, ugyanúgy mint a virágkiállításon. Erősítik a Duna védvonalait A Duna árhulláma levő- kodási Tudományos Kutató szerint — csaknem 2 millió nult ugyan, de a töltéseken Intézet, a Vízügyi Tervező köbméter földet építenek a még mindig több ezer em- Iroda és a vízügyi igazgató- gátakba, s a munkálatokat ber dolgozik, mert sok mun- ságok dolgozói különböaő még az őszi esőzések beáilkát kell sürgősen elvégezni, izotópos tömörség- és szí- táig, október végéig be kell hogy ne érhesse készületle- várgásmérő műszerekkel el- fejezni. Ezenkívül a Duna nül hazaú árvédelmünket lenőrzik a megrongálódott medrét is szabályozzák most egy esetleges újabb árvíz, töltésszakaszokat és televí- 1öbb helyen, főleg a dunavagy a téli jeges ár. A je- ziós kamerával kutatják a falvai szűkületben és a kullenlegi fontos munkálatok- zsilipek, szivattyútelepek víz esi kanyarban, hogy ne csak ról nyilatkozott a Magyar alatti építményeinek rejtett újabb zöldár, hanem egy Távirati Iroda munkatársé- hibáit. esetleges jeges ár ellen is nak Breinich Miklós, az Or- A dunai védvonalak hely- felkészüljön árvédelmünk — szagos Vízügyi Főigazgató- reállítására, megerősítésére fejezte be nyilatkozatát Breiság vezetőjének helyettese. — Több fontos feladatot kell egy időben megoldani: a felhasznált értékesebb védekezőanyagok összegyűjtésével párhuzamosan részletes műszaki vizsgálatok alapján ki kell dolgozni a helyreállítási tervet és nyomban megkezdeni a gáterősítési munkálatokat is. Az eddigi műszaki vizsgálatok alapján a Duna árvédelmi vonalain összesen 25 kilométer hosszúságban kell helyreállítani, megerősíteni a több mint 100 napos áradástól legjobban megviselt előzetes számítások nich Miklós. (MTI) Jugoszláv elismerés a magyar gátvédőknek Harminckilenc napi jugo- terjedő szakaszon védte a szláviai tartózkodás után ha- víz nyomásától erősen megzaérkezett az árvízvédelmi rongálódott, több helyen szikészenléti szolgálat 9-es szá- várgó gátakat. A jugoszláv mű szolnoki osztaga. A hat- vízügyi szervek és az érdevan főnyi gépesített osztag kelt helységek tanácsai a a magyar—jugoszláv vízügyi legnagyobb elismerés hangegyezmény értelmében Apa- ján szóltak a szolnokiak högátszakaszokat. A Vízgazdái- I tintól a Tisza torkolatáig sí munkájáról. A pesszimizmus spórái A

bban az időben, amikor elindultunk a magunk útján, hogy urak nélkül kezdjünk gazdálkodni, politizálni, a párt zászlaja alatt mindig lelkes, sőt ujjongó tömegek meneteltek. Nemcsak a mar sokat harcolt, szenvedett kommunistákat, az illegalitás hőseit ambicionálta a szocializmus ígérete, hanem olyan tíz- és százezreket is, akik a felsazbadulás eredményeképpen váltottak és értettek szót a kommunista párttal. Ezek az új elvtársak — akár piros könyvecskét kértek, akár nem — boldogan tapasztalták: a kommunista párt pontosan ugyanazt mondja, amit ők gondoltak és akartak mindig mondani, csak nem lehetett. Hogyne zengett volna tehát nótától, elszántságtól, jelszavaktól az utca, amikor a földet* a gyárakat kellet megvédeni. Költőieden, „egy isten se fogta volna le akkor ereinkben a lázat". Ha e fáradhatatlannak és elpusztíthátatlan jókedvűnek látszó emberek közül ma néhányat csaknem roskatagon, fájdalmas arccal látunk erre-arra a városbán, önkéntelenül nyomul ajkunkra a kérdés: mi történt velük? Hová tűnt belőlük az egykori derűs optimizmus? Anélkül, hogy elvitatnánk a „szomorkás hangulat", sőt a kifejezetten borúlátás időnkénti emberi jogát, megkockáztatjuk azt a kijelentést, hogy a szóban levő emberek legtöbbjének oka sincs a kesergésre. Anyagi gondok általában nem nyomják őket, lakásproblémáik nincsenek, családi körülményeik normálisak, .egészségük kielégítő. Dolgozhatnak, amennyi a bőrük alá fér, korlátlanul kifejthetik képességeik^ s legtöbbször a társadalmi megbecsülés sem marad el. Hát akkor? Választ kell adni a kérdésre, mert a dezilluzionizmus — még ha elszórtan jelentkezik is — a mára jellemző kollektív derűlátás közepette eléggé feltűnő. És egyébként sem közömbös a társadalom számára, mert gátolja as odaadó munkát, s végeredményben a szocializmust késlelteti. A fiatalság egy része szokta mondogatni — eléggé megokolatlanul —, hogy a benne feszülő energiának* tettvágynak nem talál megfelelő levezetési lehetőséget, hiszen — úgymond — a forradalmat apáik már megvívták, nekik csak a „szürke meló" maradt. Akik azonban a fiatalok által irigyelt intenzívebb forradalmi harcnak is cselekvő részesei voltak, emiatt sem panaszkodhatnak, s tőlük aligha fogadható el ez a magyarázat. Arról van szó, hogy a sötét kedvű emberek ábrándjaikban csalódtak, és vesztettek abból a hitből, amiért jó másfél évtizede még szívvel-lélekkel küzdöttek. A letargiának társadalmi oka lehet a negatív jelenségek mértéktelen felnagyítása és általánosítása. Időnként bizonyos „szociográfiák", „irodalmi riportok", novellák vigasztalanul sötét színben mutatják be például egy falu parasztságának helyzetét a termelőszövetkezetben, valamely üzem dolgozóinak körülményeit, vagy egy-egy kisebb értelmiségi csoport lakásproblémáját. Megesik, hogy némelyek közvetlen, de véletlen jellegű, esetleges tapasztalást is szereznek olyan visszásságokról, amelyeknek már valóban nem szabadna létezniök. S mindez megijeszti, kétségbeejti őket, mert eszmei megalapozottságuk — minden korábbi látszat ellenére — nem elég szilárd. Pesszimista életérzést válthat ki bennük az időnként feszültté váló világhelyzet is, mert a háború rémét elháríthatatlannak ítélik meg. A nemzetközi munkásmozgalomban folyó vitákból sem látnak kiutat. Hajdani aktivitásuk idején megszokták, hogy a kommunista és munkáspártok, a nemzeti sajátosságok mellőzésével, hajszálnyira egy nyelven beszéltek, s a jelenlegi — kétségkívül nyugtalanító — szituáció érthetetlen, sőt döbbenetes számukra. S

zokatlan a pesszimisták egy részének az is, hogy a párt most őszintén, „a nép füle hallatára" beszél a nehézségekről, feltárja az ország gondjait, mert meggyőződése szerint azok társadalmi bölcsességgel és erővel hamarabb leküzdhetők. Számukra szinte érthetetlen a párt általánosan igenelt politikája, mert a korábbi osztályharc áthelyezése az építőmunka és az ideológia területére azt a képzetet kelti bennük, hogy a szocializmus építése kátyúba jutott. Miközben amiatt búsonganak, nem veszik észre, hogy az MSZMP már olyan rétegeket is a nép ügye mellé állított, amelyek korábban legalábbis várakozó álláspontra helyezkedtek. Abban kétségkívül van némi igazuk a kiábrándultaknak, hogy az indulásnál gyorsabb, könnyebb és egyenesebb utat ígért a párt, jóllehet a szocializmus építésének tapasztalatai hiányában nem láthatott előre valamennyi problémát, nehézséget. Ez azonban — éppen most, amikor egyre jobban megszerezzük önön igazgatásunkhoz a jártasságot — nem idokolhatja a megrettenést, a visszakozzt, különösen olyan egyéneknél, akik eleinte a forradalom élvonalában masíroztak. Szirmai István elvtárs, az MSZMIP néhány időszerű ideológiai feladatáról szólva megállapította: ,.A pesszimizmus a kiábrándult, a megrettent, bizonytalanságban és kilátástalanságban vergődő, tehetetlen ember életérzése". S bár alapvetően a tőkés társadalom létbizonytalanságában élő polgáraira jellemző, még nálunk is felbukkan néha. Fejlődésünk nehézségei távolról sem serkentenek mindenkit annál nagyobb ambícióra, a bajok csakazértis leküzdésére, hanem a gyengébbek közül némelyeket enerválttá, közömbössé tesznek. A pesszimista életszemlélet tehát lényegében politikai tartalmú, mert akarva, akaratlanul gyengíti az ellenállást az ellenséges politikai, ideológiai áramlatokkal szemben. Az imperialisták a szocialista országok ellen alkalmazott úgynevezett fellazítási taktikájuk során szívesen és minden lehetséges eszközzel szítják is a cselekvést bénító pesszimista hangulatot. H

angsúlyozzuk: megértjük minden egyéni és anyagi problémával küszködő ember esetleges borúlátását, sőt azoktól sem várunk különösebb lelkesedést, akik kiváltságaik folytán a múlt rendszerben jobban éltek, mint ma. A társadalom többségének azonban nincs oka kesergésre. Az amerikai imperializmus barbár vietnami agressziója ellenére bízhatunk a béke szervezett erőinek diadalában. Országos méretekben tudjuk már azt is, hogy nem imádság és jámbor óhaj szükséges népünk boldogulásához, hanem fegyelmezett helytállás mindenütt, ahol a közjóhoz szükséges anyagi és szellemi értékeket termeljük. Tanuljunk a pesszimisták kicsiny csoportjától annyit, hogy erélyesebben kell eltakarítani az utunkba •terülő akadályokat, de soha ne értsünk egyet értelmetlen és indokolatlan magatartásukkal. F. NAGY ISTVÁN Vasárnap. 1965. iúlius 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3