Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

Humánum és szigor VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mwm A MAGYAR SZOCIALISTA MVNKÁSPÁR1 LAPjA 55. évfolyam. 174. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. július 25. Megkezdődött az ünnepi hetek eseménysorozata Ötezer vendég érkezett a szabadtéri játékok megnyitójára A

z egyik üzemből — az új munkaügyi rendelkezések és a takarékos gazdálkodás nyomán — 40 embert el kellett bocsátani. Amikor a hír kiszivárgott, felmorajlottak a műhelyek: „Ügy látszik, megszűnt a szocializmus embersége és visszajött a tőkés világ létbizonytalansága". A gyár vezetői és társadalmi tisztségviselői pzonban nem nyugodtak ebbe bele, tanácskozásra hívták Össze a dolgozókat, őszintén eléjük tárva a való helyzetet. Nem hivatkoztak központi utasításra, a munkás-kollektíva Igazságérzetére apelláltak. Elmondták, hogy nem tudnak mindenkinek munkát biztosítani, a feladatokhoz mérten nagy a létszám. Fizessenek-e 40 embernek bért munka nélkül, azaz dolgozzon-e 600 munkás a negyvenre? — kérdezték a vezetők, s a műhelyek termelési tanácskozásai erre tagadó választ adtak. A dolgozók javaslatai alapján hamarosan összeállították a „munkanélküliek" 40 fős listáját, s mint létszámfelettiek, kézhez kapták munkakönyvüket a notórius lógósok, akikre eddig is társaik dolgoztak, s akiket évszámra hiába biztattak, negyedét sem termelték, mint amit joggal elvárhattak tőlük. Az igazságos döntés nyomán a műhelyekben megnyugodtak a kedélyek. Utólag jogosan kérdezheti azonban az olvasó: miért nem korábban és fegyelmi úton távolították el a fegyelmezetleneket, a munkahalogatókat? A kérdés megválaszolása viszont már túlnő a szóbanforgó üzem keretein, általános társadalmi problémát érint. Lényegében a szocialista humanizmus helyes értelmezéséről van szó. Társadalmunk mély együttérzését és segítőkészségét lépten-nyomon tapasztalhatják az elesettek, a bajbajutottak. Az árvíz idején találkoztunk gépkocsivezetőkkel és könnyűbúvárokkal, akik három műszakot egyhuzamban dolgoztak a gátakon. Az árvízkárosultak támogatására megmozdult az ország, adományokkal és munkafelajánlásokkal segítve a bajbajutottakon. Társadalmunk segítőkészségét néha elemi erővel szabadítja fel egy-egy szülőktől magára hagyott gyermek, vagy egy ritka gyógyszerre váró beteg személyes tragédiája is. Emberek vagyunk és törődünk egymással. Ez igy van rendjén. S

zocialista rendszerünk mély humanizmusát mégsem azonosíthatjuk az elvont emberszeretettel, a Különc szívjósággal. A humanizmus és a szigor, a szeretet és a gyűlölet, csak látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, valójában ugyanúgy szorosan összetartozóak, mint a szocializmus és az ember. Aki szereti az embert, az gyűlöli az embertelenséget. Altalánosságban persze ezt mindenki vallja. Mégis, a fegyelmezetlenség, a lógás, a pazarlás — az embertelenség e legáltalánosabb megnyilvánulásai — a szükségesnél ritkábban váltanak ki tömegfelháborodást, szenvedélyes gyűlöletet és határozott, aktív fellépést társadalmunkban. Rendszerünk a dolgozó milliók felemelkedését, a jólét korszakának megtermtését tűzte zászlajára. Lényegében igy összegezhető a szocialista humanizmus lényege is. Es ki ne értene egyet az e szellemben fogant fő célkitűzésekkel: az éltszínvonal emelésével, a ma még súlyos lakásgondok enyhítésével, a határozottabb családvédelemmel, a nyugdíjrendszer, a közoktatás fejlesztésével stb. Es mindenki, aki a közös, nagy céljainkkal szembe helyezi egyéni haszonszerzését, kicsinyes kényelmét; a lényeget tekintve embertelen és társadalom ellenes! A mindennapi életben ritkán fogalmazunk ilyen élesen és mégkevésbé cselekszünk a harcos humanizmus szellemében a konkrét hibák, visszaélések és fegyelmezetlenségek láttán. Sőt, gyakran éppen a „humanizmus" nevében kapnak felmentést a munkakerülők, a selejtgyártók, a társadalmi tulajdon herdálói, a tehetségtelen vezetők. A hibákkal, a fegyelmezetlenségekkel szembeni egységes és kérlelhetetlen harcot ma még nehezítik, közéletünk bizonyos liberális jelenségei. Sok munkahelyen nemcsak a szorgalmas és becsületes dolgozók; hanem a fegyelemsértók is létbiztonságot élveznek, mintha alkotmányos rendünk nem is a munkához való jogot, hanem általában a megélhetést szavatolná mindenki számára. Pedig a szocializmus nem köt és nem is köthet senkivel sem élethossziglan szóló eltartási szerződést. A munka társadalma, amely felszámolta a kizsákmányolást, kérlelhetetlen harcban áll az élősködés, az ingyenélés minden formájával. Szocialista rendünk gondoskodik a fiatalokról, az öreg emberekről, de nem tarthatja el munkaképes, egészséges, ám társadalmilag hasznos tevékenységre hajthatatlan állampolgárait. P

ersze, nem követelhetünk szigorúbb erkölcsi normákat, felelősségteljesebb közszellemet, ha elnézőek, engedékenyek vagyunk a vezetésben meglevő lazaságokkal és fegyelmezetlenségekkel szemben. Nem ismeretlen jelenség, hogy a nagy népgazdasági károkat okozó mulasztásokat nem követi határozott felelősségre vonás — ugyancsak a „humanizmusra" hivatkozva. Egyik, néhány éve létesített üzemünkben például az eredeti rajzok alapján javították a generátort — az időben végrehajtott módosításokat nem vezették keresztül a rajzokon —, s a drága berendezés felrobbant Csupán a javítás 800 ezer forintba került, a sok millió forint értékű termeléscsökkenésről Jiem is szólva. A súlyos hiba megtörtént felelőst azonban nem találtak. Ilyen helyzetben aligha lehet erkölcsi bátorsága a vezetésnek, hogy szigorúan megbüntesse, és kártérítésre kötelezze a néhány száz forintos selejtgyártókat. Vannak, akik a közéletünkben fellelhető visszás jelenségekből messzemenő politikai következtetéseket vonnak le, s a letűnt idők drákói módszerei, a vaskéz politikája mellett törnek lándzsát mondván: „A legfőbb baj az, hogy túl sok a demokrácia." Pedig a demokrácia is a fegyelem ugyanúgy kiegészítik egymást, mint a humánum és a. szigor. Többek között éppen a társadalmi demokratizmus fejlesztése lehet egyik fontos eszköze a fegyelem megszilárdításának. A hibák, a lazaságok elleni hatásos küzdelem maga is a demokratizmus fejlődését, a tömegkapcsolatok erősítését a dolgozók aktivitását vonja maga után. 4

szocialista humanizmus, mivel nem elvont emberszeretet, jámbor szívjóság, az össznépi érdekekből kiindulva szolgálja az egyén boldogulását Társadalmunk a kollektivizmuson alapuló emberiességét hivatottak elmélyíteni azok a kibontakozó intézményes kísérletek is, amelyek a gazdasági mechanizmus korszerűsítését szolgálják. Cél az, hogy minden, ami előnyös az egyén, a helyi közösségek szempontjából, ez egyben az általános társadalmi felmelkedést is hatékonyan szolgálja. Vagyis, az emberi képesség, tehetség, a kezdeményezőkészség érvényesüljön méginkább nagy céljaink végrehajtásában. A szervezett, a fegyelmezett munka, a gyors műszaki fejlődés útjában álló akadályok elhárítása azonban mégsem egyszerűen közgazdasági feladat. Szükség van olyan felelősségteljes közszellemre is, amely rendszerünk igazán humános céljait látva szenvedélyesen harcol az embertelen és társadalomellenes jelenségekkel szemben, nem ismerve megalkuvást a hibákkal, a visszásságokkal, fegyelmezetlenséggel. KOVÁCS JÓZSEF Az ünneplőbe öltözött Szeged tegnap már a reggeli órákban megpezsdült. Az utcákon fővárosi forgalom, idegen beszéd, parkoló autók tömege. Az ünnepi hetek első vendégei érkeztek az ország minden részéből és külföldről. ötezer vendéget fogadott a város. Győrből hatszáz személyes különvonat, más városokból és községekből autóbuszok tucatja hozta az érdeklődőket. A röszkei határátkelő helyen egész napon át jöttek a vendégek — öszszesen több mint ezerötszázán. De érkeztek lengyelek, csehszlovákok, németek, osztrákok, angolok, dánok és amerikaiak is. Nagyobb csoportban jöttek Szegedre a fővárosból a nemzetközi újságíró-iskola afrikai hallgatói. A gazdag ünnepi program több rendezvénnyel már délelőtt megkezdődött, a hivatalos megnyitót azonban az esti órákban tartották meg a szabadtéri játékok színhelyén. Hét óra után a szabadtéri játékok igazgatósága koGyőri különvonat * Nagy határforgalom Röszkén » Forró siker az első bemutatón * Mai program: Turandot szőrűt helyezett el a Dóm téri paniheonban Erkel Ferenc szobrán. Fél 8-kor felhangzott a játékok szignálja, majd a zenekar eljátszotta a Himnuszt. A zsúfolt nézőtér soraiban foglalt helyet Somogyi Miklós, áz MSZMP Politikai Bizottságának tagja is, továbbá a Csongrád megyei és Szeged városi pártbizottság és tanács több vezetője. Jelenet a Bánk bán szabadtéri bemutatójáról (Somo'gyiné felv.) Papp Gyu'a ünnepi megnyitó beszéde Papp Gyula, a Szeged városi tanács vb elnökhelyettese, a fesztivál intéző bizottság elnöke köszöntötte megnyitó beszédében a hétezres közönséget. Beszédében emlékeztetett arra, hogy már hetedik nyáron sereglenek össze az érdeklődők ezrei a kultúra szegedi ünnepiének nyitányára. Az elmúlt hat esztendőben több mint száz előadást tartottak a dóm előtt és 600 ezer nézőnek nyújtottak felejthetetlen művészi élményt. Mindez bizonyítja, hogy a játékok messzemenően szolgálják a kulturális forradalom célkitűzéseit, hiszen a dolgozó embereknek nyújtanak művelődést, szórakozást. — Az az érzésünk — mondotta Papp Gyula —, hogy az elmúlt hat évben a szabadtéri játékok színpada és nézőtere bizonyos mértékig a nemzetközi barátság nemes szolgálatába lépett. A műsor, a nemzetközi szereplőgárda és a külföldi nézők egyre gyarapodó száma is kifejezi ezt a gondolatot. — Ügy gondolom, hogyha ezen az úton haladunk tovább, ós színpadunkat, színházunkat a környező népiek barátságának színpadává, városunkat a barátkozás otthonává tesszük, akkor jó úton haladunk, mert a kultúra terjesztésén túl és azzal együtt a békét is szolgáljuk. A megnyitó után felcsendültek a Bánk bán dallamai. A felvonások végén és az előadás befejeztével a hétezres nézősereg hosszan és forrón ünnepelte a művészeket. Előadás után pedig a sok-sok vendég Szeged szórakozóhelyein töltött vidám, kellemes órákat. A szabadtéri játékok programjában ma, vasárnap ismét bemutató előadás következik. Puccini Turandot című operájának nagy érdeklődéssel várt premierjén külföldi vendégművészek is bemutatkoznak. Somogyi Miklós a játékok nézőterén Lakberendezési kiállítások A MODERN OTTHON KtALLITAS EGV Rl.S* Tegnap délelőtt Szegeden és a Csongrád Megyei Veiiárom helyen is moderr lakberendezési kiállítás nyílt A BOTORÉRT, az UVÉRT ' esipari Kiskereskedemi 'lalat a Karm-aszínház(Folytatás a 3. oldalon.)