Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

Humánum és szigor VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mwm A MAGYAR SZOCIALISTA MVNKÁSPÁR1 LAPjA 55. évfolyam. 174. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. július 25. Megkezdődött az ünnepi hetek eseménysorozata Ötezer vendég érkezett a szabadtéri játékok megnyitójára A z egyik üzemből — az új munkaügyi rendelkezések és a takarékos gazdálkodás nyomán — 40 embert el kellett bocsátani. Amikor a hír kiszivárgott, felmorajlottak a műhelyek: „Ügy látszik, megszűnt a szo­cializmus embersége és visszajött a tőkés világ létbizony­talansága". A gyár vezetői és társadalmi tisztségviselői pzonban nem nyugodtak ebbe bele, tanácskozásra hívták Össze a dolgozókat, őszintén eléjük tárva a való helyzetet. Nem hivatkoztak központi utasításra, a munkás-kollektíva Igazságérzetére apelláltak. Elmondták, hogy nem tudnak mindenkinek munkát biztosítani, a feladatokhoz mérten nagy a létszám. Fizessenek-e 40 embernek bért munka nélkül, azaz dolgozzon-e 600 munkás a negyvenre? — kérdezték a vezetők, s a műhelyek termelési tanácskozásai erre tagadó választ adtak. A dolgozók javaslatai alapján hamarosan összeállí­tották a „munkanélküliek" 40 fős listáját, s mint létszám­felettiek, kézhez kapták munkakönyvüket a notórius ló­gósok, akikre eddig is társaik dolgoztak, s akiket év­számra hiába biztattak, negyedét sem termelték, mint amit joggal elvárhattak tőlük. Az igazságos döntés nyo­mán a műhelyekben megnyugodtak a kedélyek. Utólag jogosan kérdezheti azonban az olvasó: miért nem koráb­ban és fegyelmi úton távolították el a fegyelmezetlene­ket, a munkahalogatókat? A kérdés megválaszolása vi­szont már túlnő a szóbanforgó üzem keretein, általános társadalmi problémát érint. Lényegében a szocialista humanizmus helyes értel­mezéséről van szó. Társadalmunk mély együttérzését és segítőkészségét lépten-nyomon tapasztalhatják az elesettek, a bajbajutottak. Az árvíz idején találkoztunk gépkocsi­vezetőkkel és könnyűbúvárokkal, akik három műszakot egyhuzamban dolgoztak a gátakon. Az árvízkárosultak tá­mogatására megmozdult az ország, adományokkal és mun­kafelajánlásokkal segítve a bajbajutottakon. Társadal­munk segítőkészségét néha elemi erővel szabadítja fel egy-egy szülőktől magára hagyott gyermek, vagy egy ritka gyógyszerre váró beteg személyes tragédiája is. Emberek vagyunk és törődünk egymással. Ez igy van rendjén. S zocialista rendszerünk mély humanizmusát mégsem azonosíthatjuk az elvont emberszeretettel, a Különc szívjósággal. A humanizmus és a szigor, a szeretet és a gyűlölet, csak látszólag egymásnak ellentmondó fo­galmak, valójában ugyanúgy szorosan összetartozóak, mint a szocializmus és az ember. Aki szereti az embert, az gyűlöli az embertelenséget. Altalánosságban persze ezt mindenki vallja. Mégis, a fegyelmezetlenség, a lógás, a pazarlás — az embertelenség e legáltalánosabb meg­nyilvánulásai — a szükségesnél ritkábban váltanak ki tömegfelháborodást, szenvedélyes gyűlöletet és határozott, aktív fellépést társadalmunkban. Rendszerünk a dolgozó milliók felemelkedését, a jólét korszakának megtermtését tűzte zászlajára. Lényegében igy összegezhető a szocialista humanizmus lényege is. Es ki ne értene egyet az e szellemben fogant fő célkitűzé­sekkel: az éltszínvonal emelésével, a ma még súlyos la­kásgondok enyhítésével, a határozottabb családvédelemmel, a nyugdíjrendszer, a közoktatás fejlesztésével stb. Es mindenki, aki a közös, nagy céljainkkal szembe helyezi egyéni haszonszerzését, kicsinyes kényelmét; a lényeget tekintve embertelen és társadalom ellenes! A minden­napi életben ritkán fogalmazunk ilyen élesen és még­kevésbé cselekszünk a harcos humanizmus szellemében a konkrét hibák, visszaélések és fegyelmezetlenségek láttán. Sőt, gyakran éppen a „humanizmus" nevében kapnak fel­mentést a munkakerülők, a selejtgyártók, a társadalmi tulajdon herdálói, a tehetségtelen vezetők. A hibákkal, a fegyelmezetlenségekkel szembeni egysé­ges és kérlelhetetlen harcot ma még nehezítik, közéletünk bizonyos liberális jelenségei. Sok munkahelyen nemcsak a szorgalmas és becsületes dolgozók; hanem a fegyelemsértók is létbiztonságot élveznek, mintha alkotmányos rendünk nem is a munkához való jogot, hanem általában a megél­hetést szavatolná mindenki számára. Pedig a szocializmus nem köt és nem is köthet senkivel sem élethossziglan szóló eltartási szerződést. A munka társadalma, amely felszá­molta a kizsákmányolást, kérlelhetetlen harcban áll az élősködés, az ingyenélés minden formájával. Szocialista rendünk gondoskodik a fiatalokról, az öreg emberekről, de nem tarthatja el munkaképes, egészséges, ám társadalmilag hasznos tevékenységre hajthatatlan állampolgárait. P ersze, nem követelhetünk szigorúbb erkölcsi normá­kat, felelősségteljesebb közszellemet, ha elnézőek, engedékenyek vagyunk a vezetésben meglevő laza­ságokkal és fegyelmezetlenségekkel szemben. Nem ismeret­len jelenség, hogy a nagy népgazdasági károkat okozó mu­lasztásokat nem követi határozott felelősségre vonás — ugyancsak a „humanizmusra" hivatkozva. Egyik, néhány éve létesített üzemünkben például az eredeti rajzok alap­ján javították a generátort — az időben végrehajtott módo­sításokat nem vezették keresztül a rajzokon —, s a drága berendezés felrobbant Csupán a javítás 800 ezer forintba került, a sok millió forint értékű termeléscsökkenésről Jiem is szólva. A súlyos hiba megtörtént felelőst azonban nem találtak. Ilyen helyzetben aligha lehet erkölcsi bátorsága a vezetésnek, hogy szigorúan megbüntesse, és kártérítésre kötelezze a néhány száz forintos selejtgyártókat. Vannak, akik a közéletünkben fellelhető visszás jelensé­gekből messzemenő politikai következtetéseket vonnak le, s a letűnt idők drákói módszerei, a vaskéz politikája mel­lett törnek lándzsát mondván: „A legfőbb baj az, hogy túl sok a demokrácia." Pedig a demokrácia is a fegyelem ugyanúgy kiegészítik egymást, mint a humánum és a. szi­gor. Többek között éppen a társadalmi demokratizmus fej­lesztése lehet egyik fontos eszköze a fegyelem megszilárdí­tásának. A hibák, a lazaságok elleni hatásos küzdelem ma­ga is a demokratizmus fejlődését, a tömegkapcsolatok erő­sítését a dolgozók aktivitását vonja maga után. 4 szocialista humanizmus, mivel nem elvont ember­szeretet, jámbor szívjóság, az össznépi érdekekből kiindulva szolgálja az egyén boldogulását Társadal­munk a kollektivizmuson alapuló emberiességét hivatottak elmélyíteni azok a kibontakozó intézményes kísérletek is, amelyek a gazdasági mechanizmus korszerűsítését szol­gálják. Cél az, hogy minden, ami előnyös az egyén, a helyi közösségek szempontjából, ez egyben az általános társa­dalmi felmelkedést is hatékonyan szolgálja. Vagyis, az em­beri képesség, tehetség, a kezdeményezőkészség érvénye­süljön méginkább nagy céljaink végrehajtásában. A szervezett, a fegyelmezett munka, a gyors műszaki fejlődés útjában álló akadályok elhárítása azonban még­sem egyszerűen közgazdasági feladat. Szükség van olyan felelősségteljes közszellemre is, amely rendszerünk igazán humános céljait látva szenvedélyesen harcol az emberte­len és társadalomellenes jelenségekkel szemben, nem is­merve megalkuvást a hibákkal, a visszásságokkal, fegyel­mezetlenséggel. KOVÁCS JÓZSEF Az ünneplőbe öltözött Szeged tegnap már a reggeli órákban megpezsdült. Az utcákon fővárosi forgalom, ide­gen beszéd, parkoló autók tömege. Az ünnepi hetek első vendégei érkeztek az ország minden részéből és külföld­ről. ötezer vendéget fogadott a város. Győrből hatszáz személyes különvonat, más városokból és községekből au­tóbuszok tucatja hozta az érdeklődőket. A röszkei határ­átkelő helyen egész napon át jöttek a vendégek — ösz­szesen több mint ezerötszázán. De érkeztek lengyelek, csehszlovákok, németek, osztrákok, angolok, dánok és amerikaiak is. Nagyobb csoportban jöttek Szegedre a fő­városból a nemzetközi újságíró-iskola afrikai hallgatói. A gazdag ünnepi program több rendezvénnyel már délelőtt megkezdődött, a hivatalos megnyitót azonban az esti órákban tartották meg a szabadtéri játékok színhe­lyén. Hét óra után a szabadtéri játékok igazgatósága ko­Győri különvonat * Nagy határforga­lom Röszkén » Forró siker az első bemutatón * Mai program: Turandot szőrűt helyezett el a Dóm téri paniheonban Erkel Fe­renc szobrán. Fél 8-kor felhangzott a játékok szignálja, majd a zenekar eljátszotta a Himnuszt. A zsúfolt néző­tér soraiban foglalt helyet Somogyi Miklós, áz MSZMP Politikai Bizottságának tagja is, továbbá a Csongrád me­gyei és Szeged városi pártbizottság és tanács több veze­tője. Jelenet a Bánk bán szabadtéri bemutatójáról (Somo'gyiné felv.) Papp Gyu'a ünnepi megnyitó beszéde Papp Gyula, a Szeged vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese, a fesztivál intéző bi­zottság elnöke köszöntötte megnyitó beszédében a hét­ezres közönséget. Beszédében emlékeztetett arra, hogy már hetedik nyá­ron sereglenek össze az ér­deklődők ezrei a kultúra szegedi ünnepiének nyitányá­ra. Az elmúlt hat esztendő­ben több mint száz előadást tartottak a dóm előtt és 600 ezer nézőnek nyújtottak fe­lejthetetlen művészi él­ményt. Mindez bizonyítja, hogy a játékok messzemenő­en szolgálják a kulturális forradalom célkitűzéseit, hi­szen a dolgozó embereknek nyújtanak művelődést, szó­rakozást. — Az az érzésünk — mondotta Papp Gyula —, hogy az elmúlt hat évben a szabadtéri játékok színpa­da és nézőtere bizonyos mértékig a nemzetközi ba­rátság nemes szolgálatába lépett. A műsor, a nemzet­közi szereplőgárda és a kül­földi nézők egyre gyarapodó száma is kifejezi ezt a gon­dolatot. — Ügy gondolom, hogy­ha ezen az úton haladunk tovább, ós színpadunkat, színházunkat a környező né­piek barátságának színpadá­vá, városunkat a barátkozás otthonává tesszük, akkor jó úton haladunk, mert a kul­túra terjesztésén túl és az­zal együtt a békét is szol­gáljuk. A megnyitó után felcsen­dültek a Bánk bán dalla­mai. A felvonások végén és az előadás befejeztével a hétezres nézősereg hosszan és forrón ünnepelte a mű­vészeket. Előadás után pe­dig a sok-sok vendég Sze­ged szórakozóhelyein töl­tött vidám, kellemes órákat. A szabadtéri játékok prog­ramjában ma, vasárnap is­mét bemutató előadás kö­vetkezik. Puccini Turandot című operájának nagy ér­deklődéssel várt premierjén külföldi vendégművészek is bemutatkoznak. Somogyi Miklós a játékok nézőterén Lakberendezési kiállítások A MODERN OTTHON KtALLITAS EGV Rl.S* Tegnap délelőtt Szegeden és a Csongrád Megyei Ve­iiárom helyen is moderr lakberendezési kiállítás nyílt A BOTORÉRT, az UVÉRT ' esipari Kiskereskedemi 'lalat a Karm-aszínház­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents