Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

Befejeződött az RKPIX. kongresszusa Nicolae Ceausescu a párt főtitkára § Bukarest (MTI) A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa Ceausescu elnökletével szombaton délelőtt megtartotta záróülését. A szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a megválasztott Központi Bizottság tagjainak és póttagjainak névsorát. A Román Kommunista Ceausescu, a párt főtitkára ismertette a Központi Bizottság végrehajtó bizottsága tagjainak névsorát. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára ezután javasolta. hogy az állandó elnökség küldjön szolidaritási táviratot a vietnami népnek. A távirat szövegét, amelyet a kongresszus külPárt Központi Bizottsága- döttci viharos tapssal fogad ha 121 tagot és 75 póttagot választottak meg. Gheorghe Apostol, a kongresszusi küldöttek viharos tapsának kíséretében Jelentette be, hogy az újonnan megválasztott Központi Bizottság megtartotta első ülését és ezen a párt főtitkárává Nicolae Ceausescut választották meg. A továbbiakban Nicolae tak el, Niculeseu-Mlzil olvasta fel. A távirat többek között hangsúlyozza: „ünnepélyesen kijelentjük, hogy a román nép kész minden testvéri segítséget megadni a vietnami népnek". A szolidaritási távirat elfogadása után Nicolae Ceausescu mondott rövid zárszót. A kongresszus tanácskozása ezzel véget ért. A nép köreteli a véren kezű kormány eltávolítását A Görög Kommunista Párt nyilatkozata nep • Athén (TASZSZ) AZ AVG1 ClMtí LAP közölte a Görög Kommunisrta Párt Központi Bizottságának nyilatkozatát a görögországi politikai válsággal kapcsolatosan. A nyilatkozat mány eltávolítását. Szigorú elítéli a július 21-i athéni »n meg kell büntetni a gyíl tüntetés résztvevői ellen alkalmazott rendőri megtorlá akarják az ország és a kizsákmányolását. FELHÍVJUK legyén éber küzdelmében. A nép követeli a véres kezű korHaladéktalanul szabadon kell bocsátani a letartóztatottakat. Meg kell alakítani a A NÉPET, kormányt a nép 1964 fisokat. Az AthanassziadeszNovasz-kormány mögött az amerikai imperalizmus és a NATO legagresszívabb kalandorkörei, a gazdagok oligarchiája, a királyi kamarilla, a nép lcgelvadultabb ellenségei állnak, azok, akik a királyi palota folyosóiról kapják az utasításokat — mutat rá a nyilatkozat. Ezek a körök — hangzik a nyilatkozat — be akarják vonni az országot a szennyes vietnami háborúba, fokozni ruár 16-án hozott döntésének megfelelően. Helyre kell állítani az alkotmányos Jogokat és a nép szabadságát kosokat, és a népellenes _ hangzik Görög Kommubuntenyek erkölcsi felelőseit. . , „ „, Véget kell vetni a rendőri nísta Párt Kozponti Bízotterőszaknak és a terrornak, ságának nyilatkozata. Az algériai—francia olajegyezmény a A nehéz gazdasági helyzetben levő Algéria számána területén található olaj igen nagy jelentőségű az állami bevételek szempontjából. Az algériai háborúnak véget vető eviani egyezmény után, különösen az utóbbi években meglehetősen gyorsan fejlődött az algériai olajtermelés. Míg 1961-ben évi 15 millió tonnát, 1962-ben 18 milliót, 1963-ban 24 milliót, 1964-ben már 27 millió tonna olajat hoztak felszínre. Földrajzilag két nagy olajbázis alakult ki. Az egyik Bejaia (Bougie) tengeri kikötőtől kb 600 km-re délre Hassi Messaoud körzetében fekszik. Ezt a tengerparti kikötővel egy, a Szaharán áthaladó olajvezeték köti öszsze. Ugyancsak Hassi Messaoudtól kiindulva egy északnyugati irányban haladó kb. 300 km hosszú olajvezetéket építettek ki Hassi R'Mel-ig, Algéria leg fontosabb földgáz-lelőhelyéig. Innen az Oranba, illetve az Algírba haladó gázvezetékkel párhuzamosan egy újabb olajvezeték-rendszer építését is megkezdték. A másik nagy olajbázis Hassi Messaoudtól délkeletre található 500 km-re. Ennek központja közvetlenül a líbiai határ mellett levő Edjeléh helység. Ezt és az olajbázis más telepeit Hassi Messaouddal, valamint a Tunézia területén levő, tengerparti Sekhlrával ugyancsak olajvezeték köti össze. Franciaország számára igen fontos az algériai olaj. 1964-ben pl. Franciaország az összes olajszükségletének (49 millió tonna) mintegy 30 százalékát (18 millió tonna) Algériából vitte be. Az űj vezetékek és tecnikai berendezések beiktatásával a francia szakértők becslése szerint 1968 végére 40 millió tonnára növelhető az algériai olajtermelés. Érthető ezek után, hogy az 1965 feb- re már most megállapítharuárjában megkezdődött — tó, hogy az algériai—francia s a közeli napokban lezárult olajegyezmény a legkedve— tárgyalások elsősorban a zőbb, amelyet fejlődő orfranciákat kényszerítette en- szagnak kapitalista partnergedményekre. Mindeneset- tői sikerült kikényszerítenie. Bevonulási parancs — statáriummal Agyonlőtték az FBI ügynökét 0 Saigch (AP) /isszaszállítottak a hajóra a A dél-vietnami hatóságok parti őrnaszádok, 39 azonban katonai szolgálatra hívták nyomtalanul eltűnt be a húsz-harminc éves fér- Saigonban „ismeretlen tet fiakat A bevonulási paran- tesek" az utcán agyonlőtték csot statáriummal támaszt- Jack E. Ryant, az amerikai ják alá és halálbüntetéssel „segélyprogram" ogyik ma fenyegetik azokat, akik nem gasrangú tisztviselőjét. A 44 teljesítik a parancsot. éves Ryan az AP szerint az A Reuter jelentése szerint FBI régi ügynöke; 6 volt fea dél-vietnami fiatalok min- lel ős annak a száz amerikai den eszközzel tiltakoznak a szakértőnek a munkájáért katonai szolgálat ellen. Ami- akik rendőri kiképzésben ré'kor körülbelül 300 regrutát szesítették a dél-vietnami hajón szállítottak az egyik karhatalom tagjait. A megkatonai táborba, 50 fiatal- hökkent hatóságok megketemiber a folyóba ugrott. Kö- tőzték a nagykövetség vézülük tizenegyet kifogtak és delmét. De Gaulle „altatőkiírára" fogta a Közös Piacot Folytatják a vitát Dominikáról 0 New York (MTI, AFP) Dr. Jose Antcmio Mayobre, az Egyesült Nemzetek Szervezetének dominikai megbízottja pénteken jelentést nyújtott át az ENSZ-nek a dominikai belső helyzetről. A jelentés megállapítja, hogy Dominika délnyugati részében az élet normalizálódik. Az ENSZ megfigyelői személyesen ls felkeresték a délnyugati vidéket és egészen Haiti határáig jutottak el. Mint jelentésükben rámutatnak. ezen a környéken semmi jelét nem tapasztalták politikai agitációnak, vagy katonai és rendőri elnyomásnak. Mayobre jelentése a fővárosról megjegyzi, hogy ott az igen rossz gazdasági körülmények esetleg robbanáshoz vezetnek, A jelentést U Thant főtitkár a B /tonsági Tanács elé terjeszti, amely hétfőn folytatja vitáját Dominikáról. 0 Párizs (MTI) A Közös Piac külügyminiszterei hétfőn Franciaország részvétele nélkül vizsgálják meg a Hallstein-bizottságnak a mezőgazdasági Közös Piac pénzügyi rendszerére vonatkozó új javasiglenes rendezésével meg lehessen oldani. De Gaulle és a francia kormány véleménye szerint a Hallsteinbizottság tújlépte hatáskörét: nem végrehajtó szerve a Közös Piacnak, hanem csupán adminisztratív egyezlátát. ' A Hallstein-bizottság tető szedve, amely nem doljdvaslatát a fráncia . kor mányhoz is eljuttatta, de hivatalos francia körökben tartózkodnak * mindenfajta kommentártól. Párizsban a Közös Piac válságát sokkal súlyosabbnak tartják, semmint hogy a mezőgazdasági Közös Piac pénzügyi problémáinak idegozhat ki javaslatokat a „Kis Európa" jövőjét érintő fontos kérdésekben. A Közös Piac beteg — írja a Paris Presse. De Gaulle úgy véli, „altatókúrára" van szüksége, hogy visszanyerje egészségét. Sularno az indonéz atombombáról 0 Djakarta (MTI) Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint Sukarno indonéz elnök beszédet mondott egy Bandungban tartott értekezleten. Közölte, hogy Indonézia hamarosan előállítja saját atombombáját. Hangsúlyozta, hogy a bombát csupán védelmi célokra, Indonézia területi integritásának védelmében kívánják felhasználni. Utazó nagykövet Rómában 0 Róma (Reuter) Harriman, az Egyesült Államok utazó nagykövete szombaton Nyugat-Németországból — ahol Erhard kancellárral is tárgyalt — Rómába érkezett, hogy megbeszélést folytasson az olasz vezetőkkel. Sólyom Jóisef: SOY CUBA I. Kubai kislexikon Tizenkét évvel ezcIStt Santiago de Cuba városában kitört a forradalom és ennek győzelme nyomán alakította meg Kidet Castro a Július 2fi-a Mozgalmat: ez a nap Kuba nemzeti ünnepe. A forradalmi évforduló alkalmából közöljük folytatásokban Sólyom József, a Népszabadság munkatársának Soy Cuba elmü útijegyzetét. A mű minden egyes darabja helyszíni élmények alapján készült s több vonatkozásban új oldaláról mutatja be a testvéri Kuba életét. PRIMER TERRITORIO LIBRE Y SOCIALISTA DE AMERICA! Az utas akar hajón, vagy repülőgépen érkezik az országba, először ezt a feliratot pillantja meg: AZ ELSŐ SZABAD SZOCIALISTA FÖLD AMERIKÁBAN! — ez KUBA! A hatalmas transzparensek nemcsak hirdetik ezt a jelmondatot, de egyúttal emlékeztetnek is minket: sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a történelemben először Latin-Amerikában ez a nép űzte el zsarnokait és az egész világ előtt kinyilvánította akaratát — hazájából örökre száműzi a kapitalizmust és felépíti a szocializmust, a szabad emberek társadalmát. Elég egyetlen pillantást vetni a térképre, hogy megértsük: milyen mindenre elszánt hősiesség kellett ehhez a történelmi elhatározáshoz. Republica de Cuba — a Kubai Köztársaság a mexikói öböl előtt, az Amerikai Egyesült Államoktól délre fekszik. Az USA-tól, a világ legnagyobb és legerősebb imperialista hatalmának partjaitól alig száz mérföld választja el. Az interkontinentális rakéták, az atommeghajtásos tengeralattjárók és a hangnál ís sebesebben száguldó harci repülőgépek korában ez gyakorlatilag nem jelent semmilyen távolságot. Szemvillanásnyi idő alatt lángba boríthatnák a Pentagon urai Kubát. Patria u muerte! — Miért nem teszik meg, hiszen legszívesebben tűzzel-vnssal pusztítanának minket? — kérdezte Havannában egy nagygyűlésen Fidel Castro, a kubai forradalom vezetője. A kérdésre így felelt: — Két ok is visszariasztja őket. Az amerikai imperialisták csupán úgy tudnák eltiporni forradalmunkat, ha nemcsak a katonáinkat ölnék meg, hanem a cukornádvágó munkásokat, a rézbányászokat, az egyetemeken tanuló diákokat és még a csecsemőjét szoptató anyát is. Amíg egyetlen ember él e földön, addig harcolnánk a szabadságunkért. Legyőzhetnének minket, de akkor egy nép kiirtásának a vádjával állnának a világ ítélőszéke elé. így szól népünk esküje: Patria u muerte!... Haza vagy halál!.., Ellenségeink azonban nemcsak elszántságunktól riadnak vissza, hanem barátaink erejétől is. Jól tudják, hogy élet-halálharcunkban a Szovjetunió nem hagyna magunkra minket és ha Havannára atombomba hullna, akkor a következő percben rakéták zuhannának New Yorkra és Washingtonra is. A szocialista tábor legyőzhetetlen ereje véd minket! Ez az erő biztosítéka jövőnknek: Venceremos!-... Győzünk! Republica de Cuba szigetország, az Antillák legnagyobb szigete. Területe több mint húsz és fél ezer négyzetkilométerrel nagyobb, mint hazánké: 114 524 négyzetkilométer. Kolumbus fedezte fel ezt a hatalmas szigetet 1492-ben. Ettől kezdve történelme a miénkhez hasonlítható: egy eltiport, elnyomott és kizsákmányolt nép évszázadokig tartó harca a szabadságért, - Szabad, szocialista föld Az ország legfontosabb növénye a cukornád. A forradalom előtt ebből származott a nemzeti jövedelem kilencven százaléka. A cukornád-ültetvények ós a cukorfeldolgozó ipar nagyobb része is az amerikai monopóliumok tulajdonában volt. Hivatalos nemzetközi statisztika szerint 1 150 000 hektáron termeltek cukornádat 1948ban (egy hektár = 1,738 katasztrális hold). A termés 54 százalékát Kubában, de amerikai tulajdonban levő gyárakban dolgozták fel. Ugyanezeket az állapotokat találhatjuk a kubai forradalom előtt a gazdasági élet minden területén. A kőolajfinomítók, a hőerőművek, az ércbányák döntő részben az amerikai tőkés érdekeltségek kezében voltak. Az ország külkereskedelmi forgalmának több mint kilencven százalékát az USA-val bonyolította le. Az amerikai monopóliumok arra kényszerítették a kubaiakat, hogy termékeiket elsősorban félkész állapotban exportálják nekik. Az ÜSA külkereskedelméről szóló szenátusi jelentés szerint 1948ban 4 262 700 tonna nyers cukrot és csupán 619 700 tonna finomított cukrot vásárolt Kubától. Később, ahogy egyre jobban eladósodott az ország és mindinkább tért nyert az amerikai tőke, úgy fokozódott ez a gazdasági zsarolás. Mindez gúzsba kötötte Kuba egész nemzetgazdaságát, ipari fejlődését. Az ország politikai függetlenségéért vívott harc tehát törvényszerűen egyet kellett hogy jelentsen a gazdasági függetlenség kivívásával is. A Satiago de Cuba városában 1953. július 26-án kitört forradalom végső győzelme után ez következett be: egymás után államosították a nagybirtokokat, gyárakat, bányákat, és bankokat. A nép vette tulajdonába az amerikai monopóliumok üzemeit, kőolajfinomitólt és cukornádültetvényeit. Kuba államformája: köztársaság. Fővárosa: La Habana — Havanna. Hivatalos nyelve: spanyol. Lakossága: 6 446 000 fő volt az 1958-as népszámlálás adatai szerint — a legutóbbi időkben azonban már a kubai újságok 7 millió lakosról írnak. A lakosság többsége spanyol származású fehér és kreol: 70 százalék, mulatt: 17 százalék, néger: 12 százalék, egyéb: 1 százalék. Egy peso = egy dollár Kuba éghajlata: trópusi. Az ország legmagasabb pontja: a legendáshírű Sierra Maestra hegyei közt a 2560 méter magas Pico Turyuino csúcs. A Sierra Maestra dzsungeljében volt a forradalom bölcsője, Fidel Castro maroknyi forradalmár csapata innen indult elszánt végső rohamra az amerikai zsoldos Batista-uralom ellen. Az ország területének 11 százaléka erdőség, több mint egyharmada pedig rét ás legelő. A megművelt mezőgazdasági terület: 17,2 százalék. Kuba legfontosabb gazdasági növényei: cukornád. rizs. kukorica, édes burgonya, manioka, dohány, kávé, kakaó, ananász, banán és kókuszdió. A bányászat termékei: elsősorban vas, mangán, króm, nikkel és réz, de bányásznak kisebb mennyiségben aranyat, bauxitot, kőolajat és kobaltot is. A feldolgozóipar ágai: a legfontosabb iparág a cukorgyártás és ezt követi sorrendben a rumkészítés, szeszfőzés, dohányipar — főleg a szivargyártás —, cementgyártás, pamut- és műszálgyártás, a fa- és papíripar, vasés színesfémkohászat, kőolajfinomítás. A cukorgyártáson kívül a legtöbb iparág Kubában még gyerekcipőben jár, legalábbis messze elmarad az ország szükségletének kielégítése és méginkább a természetes lehetőségek mögött. Külkereskedelmi kivitelének főbb árucikkei: cukor, dohány, szivar, színesfémérc, melasz. Kuba ma még a legfontosabb élelmiszer- és közszükségleti cilÁkek, fűtőanyagok, gépek és műszaki berendezések, közlekedési eszközök behozatalára szorul. Kuba pénze a peso. Egy peso = 100 centavo. A kubai Nemzeti Bank a peso nemzetközi árfolyamát a forradalom előtti amerikai szabályozás szerint szabta meg: egy peso = egy dollár. (Folytatása következik) 2 Oic-MAGYARORSZAG Vasárnap, 1965. július 25.