Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

Játék az idegekkel] Nemcsak a VIT-műszak alatt „Hidegháború" egy házon belül Évek óta Idegtépő harcban élnek. Lakótársak. A levél, melyben keservét panaszolja dr. Perédi József nyugalmazott postafelügyelő, embertelen zaklatásról számol be. Hogyan lehetséges ez a rafinált „idegháború" egy szocialista — lázadozik a morú-kérő tekintettel. Az- hon, egész héten Asotthaltán suttogóra fogja hangját, nehogy meghallja a szomszéd. .. A házigazda időnként éjszaka, vagy kora hajnalban, mielőtt munkába menne, Ijesztően megveri az ablakot „Piszok fajzat, más községben? zsírján élősködtök. Miért jóérzés az nem vettetek magatoknak laemberben. A helyszínen az- kast" — így szidalmazza a tán más megvilágításba ke- csendes öregeket, rül az ügy. Egyfelől védte- — Megmondta, hogy kilen, kétségbeesett, tisztesség- szekíroz a házból — magyaben megőszült házaspárt ta- rázza Perédi néni. Több lál a riporter; másfelől meg ízben bepanaszolták a közsééleterős. a szűk otthon nyomásától szenvedő édesanyát. Kinek van hát igaza? Mindkét félnek. Jog áll joggal szemben. Az igazság az életben nem kétszerkettő. gi tanácsnál. Krappan elnök beszélt a házigazdával. Nem volt foganatja. Hát ilyen főhatalom Rúzsán Vömön dolgozik. Felesége szorgosan varr. Kedves mosolya mögött idegesség remeg. Betessékel a szobába, az udvari ablakot becsukja, nehogy meghallja a beszélgetést a szomszéd. A Perédiék panaszára vádaskodással válaszol. Összeférhetetlen az asszony... és ehhez hasonlókat mond. Belső zaklatottsága lassan önuralma fölé kerekedik: sír. Már nem firtatom, igazak-e a vádak. Indítóokai ugyanis emberileg érthetők. Egyetlen szobában lakik ötödmagával. Eddig abban m Rúzsa központjában, hoszszú épület egyik felében él neki Lajos kisiparos?! — bíztak, hogy a postával csodálkoztak az öregek. És együtt elköltözik a lakó is. kétségbeesett levelet küldtek °e itt maradt, s ezzel türelmük végetért A három gyerek nagy, lányuk nem lakhat a fiúkkal egy szobában, a férj-feleség sem a gyerekekkel. — Több mint tíz éve tűrünk és várunk. Nem bíra szerkesztőségbe. Dr. Perédit 1954 végén helyezték Rúzsára. Mint pos— _ , tavezető, szolgálati lakása Perédi hazaspár. Oszhaju, ként kapta mai otthonát kedves, finom öregek. A 70 Tavaly új épületbe költöéves bácsi idegrendszere zdtt a posta, Perédit nyugeléggé elhasznált szíve gyen- díjazták. A lakásban ma- 4uk tovább Attól félek hoev * radt' 32 f0rint házbért i^^ vLm váraükn r ^.^ScTa^I A gazda - ,amint mondtak log fog történni - mondja ra volna szüksége. A falu _ többet követelt Ezért csendes légköre, a nyugdi- zaklatja. jas életritmus mindezt biz- __ Remélhetünk-e valami változást, szerkesztő úr? — kérdik ijedt tekintettel. tosítaná ls. Csakhogy itt van ez a házon belüli „hidegháború." — Jó. hogy jött, szerkesztő úr, mert már nem bírjuk tovább. Vasárnap is pattanásig feszült a helyzet — pa_ A hosszú épület ajtaja Vőneki Lajos naszolja az idős néni szo- nába nyílik, A férj nincs ittMinderről Perédiék „nem tudnak". Ég a Vőneki családot sem érdekli az idős házaspár helyzete. Ki-ki a másik maga igazát fújja. Ebben a ottho- szomszédsági peres-ügyben a Előzzük meg a baleseteket Hasznpg munkaeszköze, se- rülmények között dolgozó gítője a gép az embernek a műhelymunkást a balesettől, mezőgazdaságban is. De ve- «» , , Ne legyen szükség men tődobozra szélyekkel is együtt jár ott, ahol gondatlanság és fegyelmezetlenség mutatkozik. Sajnos, a mezőgazdaság állami szektoraiban 1959-től 1964-ig. tehát öt év alatt a tízezer főre jutó halálos balesetek száma 2,25 százalékkal, a balesetek miatt kiesett munkanapok száma 51 Egy termelőszövetkezetben a napokban a silózást szemléltük. Itt az történt, hogy apróbb javítás miatt a silótöltő gép etetőrészénél levették a védőrácsot, majd enélszázalékkal növekedett. Ked- kül folytatták a munkát, vezőbb a kép, ha 1964 első Mé8 látni is rossz volt, amikilenc hónapját vizsgáljuk: l>"en közel került az embeaz 1963-as 2,40-ról 1,6 főre rek keze a gyorsan forgó csökkent a halálos balese- hengerekhez. A balesetvétek száma. A termlőszövet- delmi felelős érdeklődésünkkezetekben az 1961-től 1964- re nyomban előszedte a kézig terjedő 3 év alatt a tíz- nél lev° és szabályosan felezer főre számított balese- szerelt mentődobozt. De az tek számmá 1,11 százalék- ilyenféle balesetvédelem már kai, a kiesett munkanapok • eső után köpönyeg^Nagy baj száma pedig csaknem két- az> amikor a mentődobozhoz kell nyúlni. S igazi védekezésnek egyedül a gondosan előrelátó megelőzést fogadhatjuk el. A mezőgazdaságban 1963- ífft^St <n isrtinf vítvu^o- nui annak is, hogy termelőszövetkezeti majorokban gyermekek játszadoznak a darálót, morzsolót, szelekszeresére emelkedett. Az ok: gondatlanság ban történt halálos kimenetelő balesetek mintegy 51 százaléka traktorvezetőknél, 11 százaléka mühelymunkác/xlmál r „ó^iai™ ooaAH. meghajtó motorok, gépék mellett. Nem szorul különösebb bizonygatsára, milyen tragikusak a felnőttek gondatlanságából eredő gyermekbalesetek. soknál, 8 százaléka segédmunkásoknál és 5,4 százaléka rakodómunkásoknál (a többi egyebütt) fordult elő. A baleseteket előidéző okok között első helyen szerepel zeUenség.^Utas'ság. ^ek^á Megelőzés, ellenőrzés tényezők a halálos balesetek 73 százalékát tették ki. A halálos balesetet szenvedők 40 százaléka 20—40 év és 26 százaléka 40—50 év közötti ember volt. Az említett tények és adatok világosan mutatják, mennyi minden közrejátszik a baleseteknél; milyen fontos a gondolkodás for- megtartanak múlása, a mezőgazdasági dolgozók felvilágosítása, oktatása a veszély elkerülése érdekében. Sok veszélyt rejtenek magukban a mezőgazdaságban egyre rohamosabban terjedő kémiai szerek is. Elég a feledékenység, az aprónak tűnő vigyázatlanság, hogy megtörténjék a baj. Megelőzni pedig csak úgy lehet, ha minden előírást, szabályt nagyon pontosan és — többszörösen ellenőrizve — Nemrég az egyik gépállomás nagy szerelőműhelyében a művezető — aki egyúttal balesetvédelmi felelős is — elégedetten mutogatta a falakra frissen festett balesetvédelmi utasításokat, jó tanácsokat. Ara az gyors fordulatszámú, Mezőgazdasági gépgyártásunk célszerűen törekszik arra, hogy a gépekkel minden hozzáértő ember biztonságosan dolgozhassák. Vétkes könnyelműség hát minden felelőtlenség, amelyre nem fogadhatunk el semmiféle mentséget, magyarázatot. Még azzal sem érhetjük be, hogy utólag a mulasztókat egyik felelősségre vonják, megnagy büntetik, önmagunk és emteljesítményű forgácsológép bertársaink egészségét, testi mellett kupacokban állt a épségét csak úgy óvhatjuk hulladék és a gép védőié- igazán, ha minden bajt megmezei közül három a földre előzünk. És ez nem egyszefektetve hevert. A szakmun- rűen reszortfeladat — gondkás igy dolgozott a gépen, ja és felelőssége mind a veTeljesen nyilvánvaló, hogy a zetőnek, mind a beosztottmég oly szép feliratok sem nak, mindnyájunknak! „védik meg" az ilyen kö- Horváth László leglényegesebbről megfeledkeztek: a kölcsönös megértésről. A megegyezésről. Lehetőség van. Hiszen a tavaly üresen maradt postahivatali szoba-előszoba mindkét fél javára kedvező megoldást kínál. Csakhogy ehhez az is szükséges, hogy a községi tanács ne vitassa el a felszabadult lakrészt jogát az öttagú családtól. Inkább segítse hozzá. S akkor a háborúságban élő két család — a tanács vezetőinek jóindulatú közbenjárásával — megosztozhat a szobákon. A zaklatás indítóoka emberileg megérthető. De ugyanakkor elítélendő ez a veszélyes játék az idegekkel. A harag rossz tanácsadó, az idegőrlő bosszantás értelmetlen. Kölcsönös megértéssel hamarabb célhoz érnek. Balogh Ödön Szegeden a VIT-műszakot a textilművek fiataljai kezdeményezték. Mindenki úgy érzi, hogy a legnagyobb teljesítményt éppen a kezdeményezőknek kell nyújtaniuk. Bátran állíthatjuk, hogy az elsők nem okoztak csalódást, ma is az élen járnak. A szövődé „A"-műszak fiataljainak kezdeményezése valójában a VIT-műszak során bontakozott ki. Ma már a „B"- és a „C"-műszak fiataljai is követik a példát és sikerrel birkóznak meg azokkal a szép feladatokkal, amelyeket önmaguk vállaltak. A rendszeres szakmai képzés A jobb munkát, a minőség javítását teszi lehetővé, ha a művezetők, segédművezetők pontosan ismerik a megelőző munkafolyamatokat és hozzáértőén mondják meg mi az, amit a munkatársaktól kérnek, hogyan tehetik könnyebbé, eredményesebbé munkájukat. Jó szervezés, ügyes ötlet a másik kezdeményezés is: a rendszeres szakmai továbbképzés. Tizenegy jó szakember vállalkozott arra, hogy részletesen kidolgozza a tematikát, hogy az egyes gépeknél melyek azok a fogások, amelyekkel a folyamatos üzemeltetést biztosítani lehet, illetve melyek a leggyakoribb hibaforrások, és azok gyors elhárításának módszere. A vitaindító előadások, a gépen általánosítható hibák felismerésének és elhárításának módjairól általában fél óránál nem tartanak tovább, viszont a bevezetőt követő vita két-három órát is igénybe vesz. Vajon kell-e ennél szemléltetőbb példa arra, hogy a textilművekben vállalt továbbképzés nem egyszerűen felajánlás, hanem igazi vállalás. Ha kell, íme: az előadásokról egyetlen művezető sem hiányzott még. s a segédművezetők közül is csak néhányan, azok is igazoltan. I Kiváló Ifjú Technikus elmért Az eredmény, a gépek műszaki állapota máris jobb. Kevesebb a gépállás, gyor- • sabb a javítás, és jobb a munka minősége. Százalékban is kifejezhető ez. A „B"Okosan hallgatEz a szép hölgy, aki oly csábos pózban tartja magát, nem más, mint Irma Capace Minutolo, a nemrégiben elhunyt Faruk volt egyiptomi király szeretője. A római Via Veneto köreiben „Miss Farao"-nak is becézett, nevezetessé lett Irma kisaszszony — akire a Falstaffkülsejű ex-király tíz év alatt nagy vagyont költött — nem véletlen kapaszkodik ujjacskáival egy függönybe. Ugyanis lelkében a függöny elé kívánkozik, színpadról szeretné meghódítani az embereket. „Ha Soraya, az iráni sah volt felesége ma filmszínésznő — gondolta magában Irma Capace Minutolo — miért ne lehetnék én énekesnő?" Beiratkozott hát Franco Ghitto-hoz, a Piombino-i opera tenoristához, aki az ambiciózus hölgyet megtanította a „Faust" Margit-jának szerepére. S a hírek szerint az opera vezetői beleegyeztek abba, hogy a jövő évad kezdetén fellépjen náluk a Faruk utolsó éveit megédesítő Irma kisasszony. A római újságok szerint „Miss Farao" sok mindent örökölt a beléhabarodott Faruktól. S ez nagyon fontos. Mert egy kezdő énekesnőnél — különösen a mondén világban tud. A hangja. No, nem anynyira az énekhangja — amelynek kiművelése nem bizonyos, hogy sikerrel jár — hanem inkább a rendes beszédre alkalmas, köznapi hangja. Irmácska ugyanis — mint egy nyilatkozatában sejteni engedte — sok olyasmit tud Farukról, ami a - kellemesen «a az király családjának nem enekkultura hiányosságait éppen k/Uemes „0 4n a villa, a jacht, a „Jaguár." ... ,, És az édes Irma rendelke- ^fszer„ zik ilyesmikkel. Ha pedig jelenlegi vagyona kifogyna, akkor van egy olyan tőkéje, amit mindig értékesíteni tHa én a számat ..." A királyi családnak tehát az a jó, ha ez a száj inkább — énekel... A. G. műszak 91,1, a „C"-műszak 93,5, az „A"-műszak 103,4 százalékos telj esi tményt és ezen belül néhány százalékos eltéréssel majdnem 100 százalékos minőségi eredményt ért el. Igaz, az értékelés, ha a valóságot akarja tükrözni — s ez a feladata — most még nem adhat hű képet a VIT-műszak eredményeiről, de máris jelzi: a textilgyári fiatalok komolyan veszik a vállalást. Ismét egy jellemző eset: a szövőelókészítő és fonoda csatlakozott a műszaki továbbképzési felajánláshoz. E feladat jóval túlnyúlik a VIT-műszak határidején, vagyis azt jelenti, hogy bár a VIT-műszak két hónapig tart, a VIT-műszak keretében tett vállalás teljesítése tovább folytatódik. Erre is találni számos jellemző példát Ragadjunk ki egyet közülük: Nap mint nap több és több fiatal jelentkezik a „Kiváló Ifjú Technikus" címért meghirdetett munkafeltételek teljesítésére. A textilművekben a KISZ-bizottság legalább 80 jelentkezőre számít, de az eddigi számadatok is azt igazolják, hogy jóval több sikeres vállalásra kerül sor. Ügy gondolják, hogy a VIT-műszak adta lendület az önköltségcsökkentés, az újítások és a technológiai fegyelem betartása, valamint a szakmai ismeretek és a politikai oktatásban való részvétel feltételeit magában foglaló verseny újabb és újabb fiatalokat vonz, s ezért augusztus elejéig nem zárják le a jelentkezést. Ez helyes elgondolás, mert a VIT-műszak után egyértelműbben, könnyebben értékelhető az új cél elérésére törekvő fiatalok munkája. I társadalmi munkaórák Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk arról, hogy a gyárrészleg vezetői minden tekintetben támogatják a fiatalok — s éppen az előbbi példák bizonyítják — nem szalmaláng szerű versenyét Az üzemvezetők és más jelentős műszaki beosztású dolgozók mindig dtt vannak a szakmai továbbképzést célzó előadásokon. Figyelemmel kísérik a fiatalok újításait, és nem utolsó sorban támogatják a minőség tekintetében országos szinten is kiemelkedő munkát Rokonszenvvel kísérik a fonoda—szövődé között kialakuló versenyt, amelyben a fiatalok társadalmi munkában több mint 2200 munkaórát ajánlottak fel és folyamatosan teljesítenek is. Ezidőben elsőrendű tennivalók közé tartozik az úgynevezett üzemi rend megteremtése, részleteiben: a fő közlekedési útvonalak rendbentartása, a tűzvédelem megerősítése és a balesetelhárítás. Érdekes, s bizonyára kevesen hiszik, de igaz, a fiataloknak e nehéz üzemi feladat mellett jut idejük kultúrmunkára, sportrendezvények megtartására. Mint hírül adtuk a gyár „C" műszakja sikeres klubdélutánt tartott. Ezt előzte az „A" műszak és rövidesen követi a „B" műszak klubdélutánja is. Rendszeresen edzenek az alapszervezetek és az ipari tanulók kézilabda-csapatai is, hogy az üzemi bajnokságban elért eredmények után a városi bajnokság keretében is öregbítsék üzemük jó hírnevét. Bizony nem könnyű a komoly üzemi munka, a társadalmi munka, a kultúrtevékenység és mellette sportteljesítmény elérése. De fiatalok. Maguknak dolgoznak, s tudják a maguk életét teszik szebbé, ha minden tekintetben kiválók lesznek, helyt állnak és valamennyien az ország és egyben saját javukra dolgoznak. I „fiatalok BVára„ Szó volt a művezetőkről. Bizonyára sokan úgy gondolják, hogy a művezetők már meglett komoly emberek. A komolysághoz nem férhet kétség, de a textilüzemben még valamennyien KISZ-tagnak számíthatnak, hiszen átlagos életkoruk nem haladja meg a 28 évet, a segédművezetőké p>edig 19—20 évet. így dolgozik, alkot a „fiatalok gyára", a VIT-műszakot kezdeményező textiles KISZ-sereg. Bízunk benne, hogy nemcsak kezdeményezők, hanem versenyelsők is lesznek az egész népünk békevágyát kifejező VIT-műszakban. k: Ö. Olvasóink írják EGY JÁTSZÓTÉR ÜGYE Hol legyen a játszótér? Az újszegedi Ogyessza lakónegyed XVIII-XIX-es épületének északkeleti, vagy délnyugati oldalán? Erről vitatkozunk már idestova több mint három hete az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának illetékeseivel. Mi azt szeretnénk, ha a délnyugati oldalon létesítenék a tervezett játszóteret. Többek között azért, mert a 105 lakás valamennyi ablaka erre az oldalra néz, így a szülők könnyen szemmel tarthatják gyermekeiket. Am kérelmünkkel és érveinkkel szemben az illetékesek is mondják a magukét, határozottan elzárkóznak a terv módisítása elől. Szerintünk azonban — egy kis belátás és jóindulat kellene csak — ott kellene építeni a játszóteret, ahol a lakók is célszerűnek találják. Hiszen az épülő lakónegyednek elsősorban a lakók kényelmét kell szolgálnia. Annál is inkább szeretnénk, ha figyelembe vennék kérésünket, mivel ez a közérdekű módosítás nem járna költséggel s nem borítaná fel a negyed esztétikai „egyensúlyát" Az Ogyessza lakónegyed III. lakásszövetkezetének igazgatósága ELHANYAGOLT A KISKUNDOROZSMAI FÜRDŐ Az idő jóra fordultával munkanapokon 3—400, ünnepnapokon pedig 7—800 ember, sok gyermek keresi fel a kiskundorozsmai Sóstó fürdőt Sajnos a fürdő egészségileg és balesetvédelmileg is igen kifogásolható állapotban van. A nemenkénti egy mellékhelyiség rendkívül elavult, nem zárható, s a hátsó oldala hiányos, így a külvilággal szabadon érintkezik. Az általános nagy látogatottság miatt a fürdő vízterét ugyan növelték, de úgy, hogy a sás és az egyéb helyfoglaló vízi növényeket sarlóval letarolták. Sajnos a víz alján ott maradt a 20— 30 centiméter hosszúságú nyárs-szerű tarló. Kevés a kabin is. K. N. K. Minden érdeklődőnek kereseti lehetőséget és egyben szórakozást is biztosít a Szegedi Szabadtéri Játékok statisztériá j ában való részvétel! Férfi és fiúgyermek jelentkezők felvétele július 6-án du. 17 órakor, női és leánygyermek jelentkezők felvétele július 6-án du. 18 órakor lesz a Dóm tér nézőterén. x K 239 4 DÉL-MAGYARORSZÁG VasárnaD. 1965. Július 4.