Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

Ma: békegyűlés Szegeden A Hazafias Népfront Csongrád megyei és Sze­ged városi bizottságának el­nöksége ma, szombaton es­te 7 órakor békegyűlést rendez Szegeden, a KISZ városi székházának (Tanács­köztársaság útja 7.) nagyter­mében. Beszédet mond dr. Földi Mihály egyetemi ta­nár, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak elnöke. A békegyűlésen jugoszláv küldöttség is részt vesz. s vezetőjük felszólal. A bé­kegyűlésen mindenkit szíve­sen fogadnak. I Óceáni levegő, zivataros esőkkel Közép—Európa időjárását jelenleg a Skandinávia fe­lől a szárazföld fölé mélyen benyúló alacsony nyomású csatorna határozza meg, ha­tására máris nagy területe­ken felhős, szeles az idő, esők, zivatarok váltakoznak. Az óceáni légáramlás hatá­sára a meleg pénteken nagy­jából az átlagszintre mér­séklődött hazánkban. A Ba­latonon változatlanul 25 fokot mutat a hatvan centi­méter mélységben elhelye­zett víz-hőmérő. A következő 36 órában felhősödésre, szórványos esőkre, gyenge zivatarokra van kilátás. A szél időnként megélénkül, a Dunántúlon átmenetileg felerősödik. Aratás alatt se rozsdásodjék a kapa Az idén újra beigazolódott zet íőegronómusával, aki remtik. Az iparból, a bá­az a régi szólás-mondás, nem választotta el az aratás nyákból is sok segítséget Rendszeres autóbuszjárat Magyarország és inszlria között Pénteken a Közlekedés- és zéi igazgatóság szakemberei menetrendjét a a lucerna kap ezekben a hetekben a mezőgazdaság. És ezen tűi­mely szerint az a jó gazda, ^ aki nem a kalendáriumhoz, . . hanem a tényleges körűimé- novenyápolásto menően a nagydiákok tízez­nyekhez igazítja a nyári második kaszalasátol es az sorompóba- sze­munkák menetrendjét. Az aprómag betakarítástól, de rel aunaK sorompooa. sze­állami gazdaságok és tsz-ek a „^^vetéstól sem. Itt és dik a gyümölcsöt, a zoJdse" tábláin — de a haztajiban ;„ aiap^ 6et> kapálják a kukoricát, a répát. Ezeknek a besegítő a munka, ha előre munkaterüle­Nyilvántartás a lakásokról Az Építésügyi Minisztéri­um 0. utasítása szerint or­szágosar lakáskatasztert ké­szítenek az állami lakások­ról. Az óiszcgyűjtött adato­kat majd statisztikailag üolgizzák fel. Szegeden az Ingatlankezelő Vállalat az állami házakban 13 ezer 200 lakás kataszterét végzi el a kcraieti házkezelőségek út­ján július 31-ig. A felmérés előtt két nappal értesítik a házfelügyelőket, majd azok a lakókat, hogy a házkezelő­ségck dolgozói bejuthassa­nak a lakásokba. szintén - más most a hely- bizonyára másutt is __ c zet, mint tavaly, vagy éppen körültekintéssel merték fel a harmadéve ezekben a na- helyzetet Történetesen azt, dolg0zótalak akkor eg kezuk pókban volt. Tavaly Péter- hogy hol ^ mikor ^ mi­Pálkor mar jócskán benne végezzenek el Persze megállapított voltunk az aratásban és vel ege . ten, a nekik legjobban meg­ugyanakkor a déli megyék- ezekbe a felmerésekbe bele- ^ ben címerét hányta a kuko- szólhat az Időjárás. Megt.ör­rioa. ténhet, hogy a nyári mirn­Sok a gyom kák menetrendjén változtat­ni kell, de annyi bizonyos, a Most? Legalább egy hét- gépek jó kihasználásával, tel tolódott ki a buza érese. . . . „ „„ s a kukorica helyenként csak elsosorban pedjg az térdig ér. És ami talán még rek munkakedvenek fokozá­ennél nagyobb gond: a sával, minden tsz-ben úrrá szántóföldeken, de a kertek- lehetnek a gondokon, ben és a szőlőkben is rend­kívül sok a gyom. Vannak A két műszakot a trakto­felelő munkahelyen és mun­kakörben dolgoznak. Persze a kereset ugyancsak fontos. Akár időbérben, akár telje­sítménybérben dolgoznak a ernbe- besegítők, mindenképpen he­lyes. hg a munkába állás előtt közlik velük mennyit ér a munkájuk. Az sem közömbös, hogy Cserzy Mihálynak, aki a jórészét az író megjelent századfoduló ifjején Tömör- kötetei sem tartalmazzák, kény István mellett a szege- A gazdag hagyatéki anyag­di népies irodalom egyik je- ban megtalálható Cserzy Mi­les képviselője volt, az idén hály több kézirata és leve­_ _ októberben lesz születésének lezésgyűjteménye is. Nagyon befejezni, máshol az első ka- kor vezessék be a mezőgaz- élelemmel szállással a bese-' századik évfordulója. Az író érdekes például az a levél, tcnnclőszövGÜíGzctcik és ZTáJ^t^tlt^riü ™k & növényápoló gépek ^Uami gazdaságok ezekben a első kapálását sem sikerült üzemeltetésében ne csak ak- hetekben hogyan látják el Postaügyi Minisztérium Au­tóközlekedési Vezérigazgató­ságán Paisch Nándor vezér­igazgató-helyettes sajtótájé­koztatón bejelentette, hogy Magyarország és Ausztria és az érdekelt autóközleke­dési vállalatok igazgatói Sopronbari tárgyaltak öt osztrák közlekedési vállalat képviselőivel az autóbuszvo­nalak útirányának kijelölé­között július 10-én megindul séről, a menetrendek és díj­a rendszeres autóbusz-jorga­lom. Elmondotta, hogy ez év szabások egyeztetéséről. A tárgyaláson a KPM Autó­tavaszán megállapodás jött közlekedési Vezérigr—gató­létre a Magyar Népköztár­saság és az Osztrák Köztár­saság között rendszeres au­tóbusz-forgalom megindítá­sáról. A két ország közötti megállapodás alapján a KPM Autóközlekedési Ve­ság üzemi megállapodasokat írt alá az érdekelt osztrák vállalatokkal. Ennek alapján július 10-ével öt vonalon in­dítanak kölcsönösen menet­rendszerű járatokat. Cserzy Mihály hagyatéka visszakerült Szegedre gítőket. Ahol jó az elszállá­szálású lucerna és a rétek daságj üzemek, amikor kör­Ha^hhe^ mükre a J™** .f" «>lás és kifogástalan az élel­zászámítjuk a gabonafélék- nem jóval előbb, amikor me7jés — ahol nemcsak az kel együttérő gyümölcsök és még jóval többet segíthet a elvégét munkát, hanem a zöldségfélék betakarítását, két műszak. Bevált módszer munkát vég2Ő embert is né­— elmcmdlSjuk h<^y ^z * ^ -, ott nem uralkodnak elkövetkező hetekben ugyan- munkakon, ha az aratás « el a gyomok a kukoricában, csak nehéz lesz helytállniuk cséplés időszakában nem a répában. Ott például ide­a növénytermesztőknek. csupán a gabonabetakarítást kazalba kerül a ^ Ki javasolhatná ilyen kö- premizálják, hanem minden s^jk kaszálású lucerna is. rülmények között a terme- olyan munkát, amelyet jú­lőknek, hogy Péter-Pál után liusba!n augusztusban égető­tegyenek felre mindent — ^ , . ne törődjenek a szénával, a fontos befejezni. Ez ku- _ _ növényápolásai, az aprómag- lönösen az aprómag betaka- legégetőbb"" feladnia' gal, a másodvetéssel — ntásban, valamint a gyu­^ aratá?t szorgalmaz- mölcs ^ zöldségfélék szedé­zak? Erről szo sincs. Hiszen .... , . xi, -„-x , . . ,, seben iger nagy lendületet, a félmillió kataszteri hold borsó, lucerna, varoshere és ,,. „ „ , , , egyéb aprómag, amelyet K,tuno munkaszervezett! ugyancsak a nyári mezei A munkaszervezés alapos ugyanolyan fontos, mint a munkák dandárjában keD körültekintést és nem utolsó- kombájnoké. A műhelyek betakarítani — fontos bevé- sorban emberismeretet köve- dolgozói, az állattenyésztők teli forrást Jelent, de csak tel a termelőszövetkezetek 8 helyzetnek megfelelően se­akkor, ha nem hagyjuk el- és állami gazdaságok veze- gítenek az aratásban, de a peregni, kárba veszni. tőitől. Nemcsak az állandó 88Ját fontos munkájukat ter­Hol mit mikori dolgozók igényeit, kívánsá- mészetesen nem teszik félre, ' ' gait kell mérlegre tenniük, mert ebből több kár szár­A közelmúltban erről a helyes, ha az úgynevezett umznék, mint amennyi a | problémáról beszélgettünk besegítő emberek anyagi ér- baszon. I egyik nagy termelőszövetke- dekeltségét szintén megte­Allandón szemmel tartani a határt. Ez most az agronó­musok és a brigád vezetők Ahol legsürgősebb a munka, oda kell összpontosítaniuk az emberi erőt s a gépeket. A kapák, a kultivátorok, a permetezőgépek munkája Dancs József Budapesten élő fia, dr. Cser- amelyben Móra Ferenc Cser­zy Mihály ebből az alkalom- zy Mihály egyik készülő kö­böl a szegedi Somogyi telének anyagáról mondott Könyvtárnak adományozta előzetes baráti bírálatot, édesapja hagyatékát. E ti- Cserzy Mihálynak születé­zenhat dobozból álló gyűj- ?i centenáriuma mellett az temény tartalmazza Cserzy idén decemberben lesz halá­Mihálynak a fővárosi és vi- 'a negyvenedik évfordulója déki laDokban meaielent el- is' A jeles sze6edl írót 1925~ lapokoan megjelent e: ,itn R szegedi közművelődé­beszéléseit, koztuk azokat, si pa]ota előcsarnokából bú­amelyeket mint népszerű csuztatták és helyezték örök tárcaíró „Homok" álnév nyugalomra Hagyatéka most ugyanebbe az épületbe ke­rült vissza és a Somogyi alatt a Pesti Naplóban és a Pesti Hírlapban az 1900-as évek elején tett közzé. Ezek Könyvtárban várja az iroda­lomkutatúkat. Behozlak a lemaradásból Júniusban második a Kiskundorozsmai Gépjavító Állomás Június 30-ával a Csöng- 43 717 normálhold munkával, rád megyei gépjavító és gépállomások, köztük a Kis­kundorozsmai Gépjavító Állomás és a Kisteleki Gép­állomás is, befejezték a ta­vaszi idényt. A legfrissebb adatok szerint éves tervét Kiskundorozsma 24 száza­lékra teljesítette, eddig Moldray Győző egyiptomi útijegyzatai 1- GCÉK llllllillflIllllfMfiiitiMiaiiiiittiiiiiiiiif ii völgyében GRANDIÓZUS LÁTVÁNY O Szokatlan nyüzsgés fogadott bennünket a luxori pályaudvaron, mikor csengős fiak­;ereinken, nagy ostordurrogtatás és füttyögés kö­zepette kikocsiztunk, hogy tovább utazzunk Asz­szuánba. Az állomás környékét több száz főnyi tömeg lepte el. S ha nincs a népsűrűben fel­kantározott, szép fehér paripa, még abba a hit­be estem volna, hogy minket, magyarokat bú­csúztatnak síppal, dobbal és gyerekek rezesban­dájával. Mert az is került néhány perc múlva, fennen recsegtetve az Aida bevonulási indulóját. Hanem akkor hágott igazán tetőfokára a ze­ne-bona, amikor Comombó felől befutott egy -vonat. A felajzott sereg elfoglalta az állomás­épületet, benyomta rendőröstül a peronajtókat, s pillanat alatt ellepte a sistergő szerelvényt. — Zarándokok Mekkából! Azokat fogadják ... — hallózott át a tömegen túravezetőnk. S a kö­vetkező pillanatban, honnan, honnan nem, a próféta zöld zászlói bomlottak ki fejünk felett s a mámoros nép ujjongva, egymást taposva igyekezett a Mekkát járt zarándokok közelébe férkőzni. Elég volt, ha csak megsimogathatták galabiájukat, vagy humuszukat, mely a hűvö­sebb reggelek öltözéke. A zarándokcsoport ve­zetője, egy idős muzulmán pap alatt pedig itt fickándozott a fehér paripa, hogy diadal­menetben hordozza végig a városon. És a ze­nekarok játszottak, fújták szerszámaikat lan­kadatlan, szinte tűrhetetlenné fokozva az ál­lomás zsivaját. Majd néhány perc, s új tájak felé robogtak velük a magyar hálókocsik. * Negyvenöt fok árnyékban. Itt aztán elkel a nagy szélű vászonkalap, meg a lenge öltö­zet S a hazulról hozott gyógyszerek is ha­szonná váltak. Már a bélfertőtlenitők! Mert bizony az asszuáni napok vízfogyasztása átlag 4—5 liter közt mozgott, s nem mindig jutot­tunk megfelelő tisztaságú folyadékhoz. Én egy kis kecskemétivel emeltem a sulfaguanidin hatásfokát, reggel, délben, este leöblítve né­hány kortyot belőle. Ilyenformán azon keve­sek közé számíthatom magam, akik végigjár­ták Egyiptomot kólika nélkül. Akik itt Asz­szuánban estek le lábukról, talán a világ leg­grandiózusabb látványától fosztották meg ma­gukat. A gátra gondolok, a vízduzzasztóra, mely hatodik éve épül. A Szovjetunió csak az első évben, 1958-ban 35 millió fontsterlinget adott az induláshoz, hogy 1960-ban újabb 78 millió fonttal segítse a gigászi munkák vitelét. Harmincötezer ember dolgozik itt hatodik éve mindennap, s folytatja még vagy 3 évig, mert a tervek szerint 1968-ban üzemel a gát­rendszer minden részlege. Ha elkészül a 111 méter magas gát, amelyhez külön nílusi ki­kötő, vízelosztó, valamint energiatelep kapcso­lódik, másfél millió feddán föld válik öntözés által művelhetővé, azaz másfél százalékkal nö­vekszik az ország kultúrterülete. A gát révén képződő tó szinte tengerré dagad. Tükre ötezer négyzetkilométer lesz, ami tízszerese a mi Balatonunknak. Ez a 90 milliárd köbméter víz­tartalom azonban nemcsak szikkadt földeket öntöz, s hajókat emel zsiliprendszerek segít­ségével át a Nilus alsó folyására, hanem moz­gásba hozza egy óriási erőmű turbináit is, amelyek egész Egyiptom szükségletét fedező villamos energiát, 10 milliárd kilowatt óra ára­mot fejlesztenek. Arab gyerekek S mit jelent a gát jövendő léte nemzeti jö­vedelem szempontjából? Erről a jobbparton megépített hatalmas makett és a hozzá kap­csolódó dokumentáció tájékoztat: évi 234 mil­lió Jontsterlinget. Nagy szó ez, s megmagya­rázza azt a növekvő szimpátiát, amellyel ez az afrikai állam a Szovjetunióra tekint. Vessük össze e hozamot az egyiptomi ipar termelési eredményeivel. Az arányok mindjárt szembeötlőbbé válnak. Tizenkét évvel ezelőtt, 1952-ben az egész ország ipari termelésének a volumenje font­ban kifejezve 133 millió volt. A forradalom óta fokozatosan fejlődött az egyiptomi ipar. Ma már 723 ezer embert foglalkoztat, s az 1962—63-as gazdasági évben termelésük össz­értéke elérte a 900 millió fontot. De ha ezek­hez a legújabb eredményekhez mérjük is az asszuáni gátrendszer évi nemzetgazdasági hasznát, óriási növekedést jelent. Egyik nap­ról a másikra az ipar hozamának közel egy­harmadával növeli az állam jövedelmét. * A majdani ötezer négyzetkilométeres tó fel­becsülhetetlen értékű kultúrtörténeti emléke­ket veszélyeztet. Másodrendű kérdés. De még ezt is megnyugtató módon rendezi az egyip­tomi kormány az UNESCO segítségével. Evek óta folyik ugyanis a műemlékek átmentése a gát alatti területekre. A Nílus balpartján már áll a Phile mellől áttelepített gyönyörű Kalabsha-templom. . A nyugatnémetek három éven át tartó munká­val kocsikáztatták el régi helyéről, majd rak­ták össze a szétfűrészelt, köze) húszezer négy­zetméter alapterületű építményt. A philei templom megmentése még érdeke­sebb módon történt. Ezt nem szállították el, hanem az egész épület köré vasbeton gyűrűt építettek. Ez a gyűrű a mesterséged tó víz­szintjének későbbi emelkedésekor is megvédi az épületet. Vadregényes módon, csónakkal le­het csak megközelíteni. A bárka a betongyűrű fokán köt ki, ahonnan lépcsők visznek le a monumentális műemlékhez. Űjjá épül egy négyezeréves palota az Elefánt­szigeten is, amely vízzel mosakodó elefántok­hoz hasonló hatalmas parti köveiről kapta ne­vét. Csak itt még a munkák kezdetén tarta­nak. Mikor ott jártam, a felső folyástól le­szállított épületkövek faládákba, tokokba cso­magolva hevertek szanaszét a tűző nannn Következik: BÜCSÜ A FARAÚK FÖLDJÉTŐL míg Kistelek csak 18 száza­lékra, 18 006 normálholddal. Az éves talajmunka tervet vizsgálva már kedvezőbbek az eredmények. Dorozsma 27 százalékot, Kistelek pe­dig 22 százalékot ért el. A kedvezőtlen esős időjárás nagymértékben akadályozta a mezőgazdasági munkákat, így a gépállomások és gép­javító állomások tevékeny­ségét is. Ennek következté­ben mindkét üzem az el­múlt hónapok során lema­radt a tervteljesítésben. Mint a júniusi összestések bizonyítják, hoztak be a le­maradásból, de ez még ko­rántsem elég. A tavaszi tervét Kiskundorozsma 81, Kistelek pedig 67 százalék­ra teljesítette. A tavaszi ta­lajmunka tervet ez idáig a Kisteleki Gépállomás nem tudta teljesíteni, Dorozsma viszont 117 százalékot ért el. A gépállomások, gépjaví­tó állomások felmérték az ez évben végzett munkákat. Ennek alapján Kiskundo­rozsma többek között 937 holdat vetett el és 7796 hol­dat szántott fel, ugyanak­kor Kistelek 1374 holdon ve­tett és 2757 holdon szántott Sajnos, a kedvezőtlen idő­járás akadályozta a kettős műszakban dolgozó gépek számának növelését. Jellem­ző erre, hogy június hónap­ban a megye valamennyi gépjavító állomása és gépál­lomása 14 gépet üzemeltetett csak kettős műszakban. Ez jóval kedvezőbb, mint a ta­valyi év hasonló időszaká­ban, de nem lehetünk elé­gedettek. Az elkövetkezendő időkben növelni kell a ket­tős műszakban dolgozó gé­számát, annál is inkább, mi­vel a megyében a gépi nagyüzemek 276 szántásra j alkalmas gépet tartanak 1 nyilván. Szombat, 1965. július 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents