Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

Részletek a rendezői tanul- » monyokból Együttérzésükkel segítik a hőst a rejtvényjelenet pár­harcában, részvétükkel el­siratják az önfeláldozás kis mártírját, LÉut, és ujjongó hangjai áttörnek az éjsza­kába korúit kert magányán, mikor hajnalhasadtával a császárlány emberré, szerető asszonnyá válik. A tudatlanság, a babonák, a vérszomjas gyűlölködés sötétségéből emelkedik fel a megbékélés, az emberiesség fényességébe a nép, és együtt zengi Turandottal az ismeretlen győztes nevét — Amore, Amore; kettős értel­mű szó, szeretetet és szerel­met is jelent És nem vitás, hogy Puccininél mindkét ér­telmet magában foglalja. A sok alkotói gond, töprengés, majd próba, hogy a len szépség, a kegyetlen ha­rendező a mű leglelkéhez férhessen, már a „műhely" talom szimbóluma, leszűrt tanulsága. Próbák, elképzelések és valósággá ért A darab igazi főszereplője koncepciók. Most már a produkcióé ugyan a szó —, s a azonban nem ezek a jelké­közönségé és a kritikáé —, de vajon, hogy sikerült? Jó pes figurák, hanem a nép. volt-e a nyom? Mennyi a „készpénz" az elképzelések Az operairodalom legna­Váltójából? gyobb " kórusoperája a Tu­A magára utalt néző a gondolat útján visszafelé randot. Az elnyomott, a ha­halad — az élménytől. Ritkán nyílik alkalom arra, hogy taloní által testileg-lelkileg oly nyíltan belelásson a rendező elképzeléseibe. Ezúttal megnyomorított népről és — minthogy az érdeklődés már az előkészületek szakasza- annak vágyairól szól ez az ban is élénk volt és a szegedi játékoknak rendkívül sok opera. Nem véletlen, hogy a „drukkere" — a rendezők nem titkolták el a gondolati Turandot hercegi kérői sor­indítékokat. hanem tanulmánnyá formálva adták közre, ra elbuknak a próbatételen, E tanulmányok kivonatos ismertetése; még most is hasz- de a nép közül kel kl az is­nos. hiszen a művészi szándékot ezek ismeretében vethet- meretlen hős, aki diadalma­jük össze az eredménnyel, vagy magunk is mélyebbre ás- san száll harcba Turan­hatunk ismeretükkel a produkciók megértésében, tudató- dotért. Csak ő tudja a hata­sabb élvezői lehetünk a szabadtéri színpadművészetnek. löm szépséges szimbólumát '/,...! . szeretettel, élettel megtölte­^^^^^MMS&S T> ' 1 F yr - , ni. Es a nép. a kórusok vé­KoIrÁC AnHrrre gigkísérik ezt " az utat. Vámos László tértagolás ezúttal két oldalt, jobbra és balra történik a két világítási tornyon túl emelt, mintegy 10—10 mé­ter magas emelvényekkel, amelyekről pihenőkkel meg­szakított lejárás van a szín­padsíkra, a világítási tor­nyok, tehát a közönség előtt A templomépület tel­jesen szabad, így a főkapu fölötti és a két tornyon le­vő ablakok láthatók, játsz­hatók. Szerepe van ezúttal a teret körülvevő U-alaku épület két végpontjának is. Ez a 'két, kb. 20 méter ma­gas épületrész mintegy op­tikailag folytatja a két tíz­méteres emelvényt, így, ha nem is játékra, dekorálásra alkalmassá tehető... A szereposztásnál sikerült megvalósítani az első ren­dezői elképzelést. fgy Nagy Attila: Ádám, Ruttkai Éva: Éva, Gábor Miklós: Lucifer. Ádámban az eszmélő em­ber naiv, tiszta hitét, nagy tettekre képes férfierejét, fiatalságát és a különböző ólomképeket összefogó egy­fél eségét. . Évában az Ádám álmod­ta női ideál különbőzőségét, nőiességének sokféleségét hangsúlyozzuk, de mindig azon az értéksíkon marad­va, hogy Éva képes legyen ellenerőt képviselni Lucifer­rel szemben, az Ádámért folytatott harcban. Nagyon leegyszerűsítve: ha Ádám hősi szerep, Éva nem heroi­na a szó tradicionális értel­mében. Lucifer figurája elképzelé­sem szerint fiatal és lanka­datlan erejű, robbanékony és magával ragadó, bizalmat ébresztő. Ezért vállalja a harcot az Orral az első kép végén, és az ember ezért veti alá magát pszichikai gyógykezelésének. ELŐADÁS ELŐTT... A Bánk bán hatalmas díszlet­elemei mellett eltörpül méretre az ember, miközben összeállítja az oszlopok cs változatok bonyolult rend­szerét MÁSFÉL ÓRA TÁNC A balett nem szerepel önálló műfajként az idei programban, de az egyes produkciók­ban tisztes szere­pet kap. A Bánk bán, a Turandot és Az ember tra­gédiája táncbeté­tedben másfél órát lesz színpadon együttesen a tánc­kar. S a koreog­ráfia mindegyik produkcióban Bar­kóczy Sándort di­cséri, aki immár az ötödik eszten­dőben járul hozzá táncterveivel a teljesebb. sikerhez. A Bánk bán tán­caiban a magya­ros motívumok do­minálnak, de tük­rözik a meráni udvaroncok léha­ságát is. A Turandot tán­cosai tizenhat hó­hért és ugyanany­nyi csábnőt alakí­tanak, eredeti tá­vol-keleti táncmo­tívumokkal. A Tragédiában pedig több jele­netben lép színre a tánckar. A fá­raó udvarában ti­zenhattagú női kar szórakoztatja az uralkodót; a prá­gai képben a me­nüett a balettese­ké; s szerepük a londoni kép halál­táncával zárul. Ez a másfél óra tánc az első há­rom bemutató ré­sze. Ehhez jön majd még termé­szetesen a West Side Story a Har­lequin-együttessel. A Turandot a Puccini­életmű koronája, egy alkotásokban gazdag <-let összefogása. Ugyanak­kor nemcsak az alkotómű­vész munkásságának, hanem az operairodalom egy hosszú korszakának lezárását is je­lenti. Az olasz opera több mint egy évszázados dicső­séggel és sikerrel fényes út­ja végén emelkedik a Tu­DÉL MAGYARORSZÁG 3 KÜLÖNKIADÁS

Next

/
Thumbnails
Contents