Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

* » * Illést tartott a Minisztertanács > A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtár­gyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az árvízvédelmi kormánybizottság összefoglaló jelentését a dunai és a nyu­gat-dunántúli árvizek, valamint a belvizek elleni védeke­zésről. Értékelte a védekezés munkáját, foglalkozott az árvíz okozta károkkal, határozatokat hozott a helyreállí­tás meggyorsítására, az árvízvédelmi művek további fej­lesztésére. Az árvízveszély elmúltával a vízügyi törvény alapján — különösen nagy veszély idejére — létrehozott kormánybizottság befejezte működését. A Minisztertanács az árvízvédelmi kormánybizottságnak eredményes, jó mun­kájáért elismerését fejezte ki. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a nyári mezőgazdasági munkák helyzetéről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette. A pénzügyminiszter előterjesztette a Magyar Népköz­társaság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között vámkérdésekben történő együttműködésre és kölcsönös segítségnyújtásra kötött, má­jusban aláírt egyezmény szövegét. Az illetékes miniszte­rek az egyezményt megerősítés és kihirdetés céjából az Elnöki Tanács elé terjesztik. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány úgy határozott, hogy a külföldi meg­hívottak részvételével megrendezésre kerülő kongresszu­sok. konferenciák szervezésében és lebonyolításában a szalniai érdekeken kívül az idegenforgalmi érdekeket és az ésszerű gazdaságosság szempontjait is figyelembe kell vermi. A közlekedés- és postaügyi miniszter bejelentette: végrehajtásra került a Minisztertanács márciusban hozott határozata, amellyel — az általános takarékossági intéz­kedések keretében — elrendelte az állami szervek sze­mélygépkocsi-állományának 10 százalékos csökkentését. A Minisztertanács úgy intézkedett, hogy az illetékes mi­niszterek dolgozzanak ki javaslatot az állami személygép­kocsi-állomány további csökkentésére és gazdaságosabb üzemeltetésére. Felkérte a társadalmi és tömegszervezetek vezető testületeit, hogy személygépkocsi-állományuk meg­felelő arányú csökkentésére tegyenek intézkedéseket. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány úgy határozott, hogy Debrecenben fel­sőfokú építőgépész-technikumot kell létesíteni. Az új tan­intézet már ez év őszén megnyitja kapuit: az első évfo­lyamra 80 hallgatót vesznek fel. A Mi raszter tanács ezután napi ügyeket tárgyalt. , 1965 j L : VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 172, szám Ara: 50 fillér Péntek, 1965. júlins 23. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Megszilárdult a norma és a száz szásalék becsülete Az SZMT elnökségének üléséről az 1965. évi árvízvédekezésről Hazánkat ez évben rend- szakaszán jóval mégha- érzéssel, a védekezés terv- gáztak tanácsi szerveink a kívüli árvizek sújtották, ladta az eddigi legmaga-' szerű megszervezését a leg- közerő mozgósításában, a Előbb a nyugat-dunántúli sabb vízállásokat. Mohács- nagyobb elismeréssel figyel- lakosság átköltöztetésének vízfolyásokon zúdult le so- nál 24 napig volt a korábbi te az ország. Népünk bízott és visszatelepítésének még­ha nem tapasztalt áradat, s maximum felett, s mivel a a sikerben, a közösség ere- szervezésében, az állami és ezzel csaknem egyidejűleg töltések helyenként már tel- jében. Akik pedig erejüket szövetkezeti kereskedelem hét egymást követő és fo- jesen átáztak, ez az időszak megfeszítve harcoltak az ár dolgozóival együtt a lakos­kozódó árhullám-sorozatból a kereken 120 napon át foly- ellen, tudták: mellettük van, ság zavartalan ellátásában, alakult ki a tavaszi-nyári tátott védekezés legválságo- velük érez az egész ország. A veszélyeztetett települé­árvizek történetében párat- sabb szakasza volt A kormány elismerését fe- lakosságából szervezett A népgazdaság általános jezi ki mindazoknak, akik közerő a védekezés fontos fejlődése, megnövekedett erő- derekasan kivették részüket részét alkotta, áldozatké­forrásai tették lehetővé, a védekezés nehéz, nemegy- szen> öntevékenyen mukö­hogy a kormány mozgósít- szer életveszélyes 'munkája- dött közre. Dolgos népünk , „ hatta a szükséges műszaki- ból és fáradságot nem is- munkaszeretetét dicséri, visszahúzódtak medrükbe, anyagi eszközöket. Az ered- merve, sokszor hetekig tá- hogy az ideiglenesen attele­Ezeken a tájakon az ár el- ményes védekezés fontos té- voi családjuktól példamu- Pített közsegek lakossaga sősórban a töltésekkel nem nyezője volt, hogy az 1954. tató kitartással küzdöttek a napközben visszatért a ki­védett területeken pusztí- és 1956. évi árvizek tapasz- védővonalakon A gátakon ürített területekre es ve­tott A Rába töltésekkel ki- t*13^ alapján az árvízvé- folytatott áldozatos harc. az gezte a mezőgazdasági delmi és folyószabályozási éjt nappallá tevő szakadat- munkákat lan helytállás úgy maradt A közlekedés dolgozói jó meg szocializmust építő né- munkájukkal biztosították a pünk történetében, mint az védekezéshez szükséges emberi összefogás leg- anyagok gyors, késedelem szebb példája Az árvíz nélküli szállítását és ha okozta nagy veszélyben is kellett — különösen Komá­megmutatkozott a nemzeti romnál — kimagasló helyt­egység, népünk egészének állással részt vettek a köz­összeforrottsága! lekedósi vonalak védelmé­Az eredményes védekezés , . .._ . , .__„ _ _ „ alapja a vízügyi szolgálat _Az ^SggL nai védekezés' eredményes dolgozóinak p^dá^ fáradh^ volt Módszeres felkészülés- ^ f*™*0 « ködösével - lelkiismerete­sei, magas fokú szervezett- ^m^aja volt. Az 6en ^ e, feiadataikat> seggel, korszerű, rendszeres s gondoskodtak a járvá­FSS^'ZLgSZ nyok megelőzőről. lan, rendkívül magas és tar­tós nagy dunai árvíz. Nyugat-Dunántúlon az ár­víz gyorsan levonult, a ki­áradt vizek néhány nap alatt épített szakaszán értékes termőterületeket, számos te­lepülést sikerült megvédeni. A dunai árvíz hosszan tartó, szívós küzdelmet igé­nyelt. A folyam szintje csak­nem teljes magyarországi A norma-felülvizsgálatok tették a szakszervezetek. En­és rendezések első félévi ta- nek ellenére elhúzódott e pasztalatairól tanácskozott tervek megvalósítása, mert a csütörtök délelőtti ülésén a vállalati apparátus erejét és Szakszervezetek Csongrád figyelmét az év eleji terme­Megyei Tanácsának Elnök- lési problémák, a létszám­sége. Az SZMT közgazda- csökkentés, a Munka Tör­sági bizottságának erről szó- vénykönyve megváltoztatá­ló jelentését Hajas László, sából eredő új feladatok kö- ideje alatt több jogos és a bizottság vezetője ismer- tötték le. A munkaügyi osz- jogtalan reklamáció hang­tette. A jelentés és a vitá- tályok normarendezéssel fog- zott el. Néhány helyen új­ban felszólalók megállapítot- lalkozó dolgozói általában bóli időelemzéssel kellett ták, hogy indokolt volt magukra maradtak az év Csongrád megyében is fe- elején elkészített intézkedési lülvizsgálni és rendezni a tervek megvalósításában, teljesítménykövetelményeket. Ezért a kormányhatározat­Tőbb vállalatnál ugyanis az ban megjelenő hathónapos elmúlt év végéig kiemelkedő időtartam helyett lényegé- mációja után. magas teljesítményszázaié- ben a fél év végére került kot értek el egyes üzemre- csak sor a normák nagyobb tömegének rendezésére. Ez a lerövidített idő éreztette hatását a munka minőségé­ben. Általában nem foglal­koztak az időbérben dolgo­dolgozó Vállalatnál a láda- zók munkája elemzésével. S készítők és a levespor-cso- nem volt elég ideje a nor­magolók teljesítménye jóval mával foglalkozóknak, amű­130 százalék fölött volt. A szakialmak arra, hogy B tel­Csongrád Megyei Építőipari Jesitményszázalekok m^tt ^^ ^jg? Vállalatnál a szakipari mun- rejlő műszaki, technologjai alapbéreméiért kások 122,5, a kőművesek kérdéseket, problémákat ele- „ „,tlít ^ 118,5 százalékos teljesítményt ^ ^sS^g! "gDrÓwgd felelően A Kenderfonó- és SLKil ^Wffl't Szövőipari Vállalatnál sem vállaltak sokat magukra a műszakiak. A Tisza Bútor­ipari Vállalatnál pedig alig szekben. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat központi gyárában például a fonal­festők teljesítménye 143 szá­zalékos volt. A Paprikafel­A normarendezés eredmé­nyességét jelenti az is. hogy a teljesítmények általában a 100 százalék körül mozog­nak a szegedi textilművek­nél, a paprikafeldolgozónál, a ruhagyárban és a tanácsi vállaltoknál is. A rendezés megállapítani a normaidőt. Az újszegedi szövőben a kender- és ponyvagyártás­nál állapítottak meg új nor­mákat a munkások rekla­ój A szakszervezetekre még jelentős munka vár A teljesítménykövetelmény rendezése általában nem járt keresetcsökkenéssel, s ha igen, ezek a csökkenések csak átmeneti jellegűek vol­tak. Ahol erre szükség volt, hajtottak végre. Megállapította az SZMT értek el. Fiiéves munka Az SZMT közgazdasági bi­zottsága a szakmák megyei bizottságaival együttműköd- adtak segítséget ehhez a ve összesen 25 vállalatnál és gyáregységnél vizsgálta meg, milyen tapasztalatokat ho­zott az elmúlt hat hónapban a normák felülvizsgálata, il­letve rendezése. E vállalatok között 14 szegedi van. A megvizsgált vállalatok közül, kivéve a szegedi kenderfo­nógyárat — ahol a rekonst­rukció miatt erre nerti volt lehetőség — határidőre vég­munkához. Viszont a textil­feladatokat többletmunkával és helyenként túlfeszített munkával valósították meg. Ennek ellenére mégsem volt elegendő a teljesítménybé­. f p„h, munkák felülvizsgálatá­muvekben, a Szegedi Ruha- „ „ . ra a határozatban megjelölt gyarban már év elejetol »,*„«„ AH„iáh=„ kezdve jó segitseget nyúj­tottak a műszakiak. Jogos és jogtalan reklamációk hat hónap. Általában nem elemezték a magas százalé­kok mögött rejlő okokat, a műszaki intézkedések hatá­sát, ezért a szakszervezeti bizottságoknak a második fél évben is komoly erőfeszí­Máris érezteti hatását a téseket kell tenniök a kor­normarendezés. A Xl-es szá- mányrendeletben meghatáro­mú Autójavító Vállalatnál zott feladatok végrehajtásá­rehajtották a teljesítmény- közel 15 ezer normaórát ta- ért. bér-követelmények rendezé- karítanak meg, a ruhagyár- Az elnökség ezután a szak­sát. ban a megtakarítás mértéke szervezeti politikai iskolák Az első negyedévben álta- meghaladja a 65 ezer mun- tapasztalatairól és a jövő évi Iában előkészületi munkák kaórát. A Magyar Kábelmü- oktatási feladatokról tanács­folytak A konkrét intézke- vek szegedi gyáregységében kozott, majd meghallgatta a désekre csak a második ne- az egész évre tervezett mun- közgazdasági bizottság tájé­gyedévben került sor. A kaóra-megtakarítás közel 70 koztató jelentését az árvíz­vállalatok ezzel kapcsolatos ezer normaóra. Az első fél károsultakat segítő akció intézkedési terveinek meg- évben 20 ezer normaórát ta- Csongrád megyei tapasztala­valósítását hasznosan segí- karítottak meg. tairól. műveket — anyagi lehető­ségeink határain belül —. az elmúlt 10 évben jelentő­sen fejlesztettük, s ezekre 1,4 milliárd forintot fordí­tottunk. A népgazdasági erőforrá­sok nagyarányú mozgósítása mellett a védekezésben résztvevők hősi helytállásá­nak köszönhető, hogy a du­tett helyekre való koncent­rálásával és azonnali beveté­sével meg lehetett akadá­lyozni a gátszakadást, azt, hogy emberéletben és anya­giakban hatalmas károk ér­jék az országot. helyzet követelményeinek A KISZ-szervezetek ls a megfelelően ez biztosította yédelrezők segítségére siet­a szakszerű, hatékony és tek *» 32 árvízveszély el­gyors intézkedéseket, az ár­múltával serényen tevékeny­vízvédekezés sokoldalú, mű- kedtck 3 védekezésnél fel­szaki és igazgatási feladatai- hasznait anyagok vosszanye­nak összehangolását. Ha- reset>e"­zánkban az árvízvédelemnek Tanújelét adták szakmai Az első hívó szóra ezrek kiemelkedő jelentősége van hivatásszeretetüknek a víz­és ezrek sorakoztak fel. Víz- — az árvizek elleni harc- ügyi nyugdíjasok, akik nagy ügyi dolgozók, katonák, kar- ban fejlődött ki a vízügyi tapasztalataik átadásával se­hatalmisták, rendörök. mun- szolgálat magas fokú szer- gítettek. kásőrök, a közlekedés és az vezettségc. A vízügyi szer- a baráti szocialista orszá­építoipar munkasai egesa- veR. a fegyveres erők és a gok együttműködése az idei segugyi dolgozok. KISZ-fia- közreműködő többi szerv árvízvédekezésnél is meg­talok, a veszélyeztetett koz- több éves rendszeres felké- mutatkozott. Köszönet illeti segek lakói alltak őrt es kuz- szülése. megalapozott, pél- az ideiglenesen hazánkban döttek a védővonalakon. A das együttműködése volt az tartózkodó szovjet katonai legnehezebb helyzetben 40 egyik legfőbb tényezője a alakulatoknak azokat az egy­ezren vettek reszt a vede- mostani védekezés eredmé- ségeit. amelyek mind a nvu­kezesben 21 ezer vízügyi nyessegének gat-dunántúli, mind a du­Kimagasló szerepe volt a segí­kásőr. 2 ezer építőipari és honvédség fegyelmezett, ön- a mentesben közlekedési dolgozó, vala- feláldozó munkájának. Ka- . .T, '' , mint a szervezett közerő ke- trmáink minrij„ ^ mindé- ~ . • Ner? Demokratikus retében több ezren a helyi tonainK minaig 68 minae- Koztarsaság vízügyi szol­íakosfágból A munkát 35yö »«* voltak, ahol légin- gálatö baráti segítséget földmunkagép, 1200 dömper kább fenyegetett a veszély, nyújtott egyes árvízvédeke­és tehergépkocsi támogatta. Ha kellett, órák alatt épí- zési anyagok rendelkezésre A töltések védőképességét tettek hidakat, részt vettek bocsátásával és az árvéde­több szakaszon a végsőkig a legveszedelmesebb buzgá- kezéshez szükséges gépek próbára tevő árvíz ellen ke- rok elfojtásában, verték a soron kívüli szállításával, reken 4,2 millió homokzsák, szádfallemezeket, robbantot- A Duna völgyében 600 40 ezer tonna terméskő, 36 ták a hullámtéri erdőkben ezer hold értékes mezőgaz­ezer acél-szádfallemez, 10 a vízi szállításokhoz szük- dasági területet, városokat, caer kilogramm műanyag- séges utakat, segítettek a községeket, ipartelepeket, fólia stb. került felhaszná- veszélyeztetett lakosság át- közlekedési útvonalakat ve­lásra. Víz alatti televíziós költöztetésében. A katonai szélyeztetett az árvíz. Bár­kamera, repülőgépek, heli- helikopterek részvétele je- hol szakad át a gát, nehe­kopterek, kétéltű járművek, len tősen növelte a figyelő- zen kiheverhető, igen sú­híradástechnikai láncok se- szolgálat hatékonyságát. lyos anyagi károk keletkez­gítették a védekezést. A A karhatalom alakulatai tek volna. A védekezéssel szervezettségnek, a techni- példát mutattak a kiválóan sok milliárdnyi értéket sí­kának és a tudománynak szervezett őrszolgálat ellátá- került megmenteni a pusz­még egyetlen korábbi árvíz- sában, a gátak rendszeres tulástól. Ennek ellenére is védekezés során sem volt figyelésében. A belügyi szer- az árvíz és a belvizek mint­olyan döntő szerepe, mint vek kifogástalanul fenntar- egy másfél milliárd forint most. tották a rendet, gondexskod- kimutatható veszteséget és Egymillió köbméter föld- tak a vagyonbiztonságról, többletkiadást okoztak a munkával végleges jellegű kiválóan látták el a folyam- népgazdaságnak. A nyugat­lokalizációs töltések és a ve- rendészeti feladatokat. A dunántúli árvizek és a hosz­szélyeztetett területek vé- munkásőrség elsősorban a delmére körtöltések épültek, főváros területén vett részt Sok — máskor hónapokat derekasan a védekezésben, igénylő — munka most na- A tanácsokra háruló ha­pok alatt készült el. talmas feladatok megoldása A tízezrek szívós küzdel- államigazgatásunk nagy mét aggodalommal és együtt- próbatétele volt. Jól vizs­szan tartó magas dunai víz­állás miatt mintegy 670 millió (a Nyugat-Dunántú­lon kb. 220 millió, a Du­na mentén kb. 450 millió) forint kár keletkezett; a (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents