Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

I VDK elleni kalóztámadások hat hullámban • Saigon, Hanoi (MTI) Kedd esti Jelentések sz® rint amerikai és dél-vietna­mi repülőgépek a nap folya­mán összesen hat hullám­ban támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Kalóztámadásaik továbbra ls lakott területek, közrekedési útvonalak, hidak ellen Irányultak. A Hanoitól délre mintegy 70 kilométer, nyíre fekvő Hoai An hely­séget egyfolytábnn már har­madik napja éri légitáma­dás. Nyugati hírügynökségek j® lerftése gzerint a támadó re­pülőgépek közül kettőt 1® lőttek a vietnami néphadse­reg légelhárító ütegei. Ba Gía térségében, ahol a szabadságharcosok az elmúlt napokban súlyos vereséget mértek a saigoni kormány csapataira, amerikai repülő­gépek állandóan köröznek a hegyvidék felett, hogy fel­kutassák a nyomtalanul el­tűnt partizánegységeket. A Reuter-Iroda a saigoni bábkormány adataira hivat­kozva közli, hogy Ba Glú­nál a kormánycsapatok több mint 550 katonát vesztettek. A Ba Giá-tól nem messze • elterülő Quang Ngal váro­sában a hajnali órákban a szabadságharcosok merész vállalkozást hajtottak végre: hivatalos épületek és beren­dezések ellen bombatáma­dást Intéztek. A város repü­lőterén megrongáltak egy repülőgépet. A vakmerő tá­madás hatására a város hely­őrségét riadóztatták, de a bá­tor hazafiak közül egyet sem sikerült foglyul ejteni. A VNA vietnami hírügy­nökség kedden jelentette, hogy a dél-vietnami Thua Thien megyében május 28-án és 29-én a felszaba­dító fegyveres erők rajta­ütésszerű támadást intéztek a Khe Tre helységet meg­szállva tartó kormánycsapa­tok ellen és megölték a kor­mánycsapntok 35 katonáját. Amikor a Da Nang-1 ame­rikai légitámaszpontról he­likoptereken erősítések ér­keztek, a partizánok ezeket ls megtámadták, n ebben a második ütközetben elesett n bábkormány 35 katonája, 20 megsebesült, 100 pedig eltűnt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság Külügyminisz­tériumának szóvivője június elsején nyilatkozatban tilta­kozott amiatt, hogy az Egye­sült Államok haditengeré­szetének egységei, mint egy amerikai szóvivő Saigonban május 27-én beismerte, má­jus 20-a óta több Ízben ágyúzták Dél-Vietnam part­vidékét. zetközi Diákszövetség támo­gatja a vietnami nép igaz­ságos harcát és mindent megtesz, hogy a világ diák­jai körében széles körű til­takozó mozgalmat bontakoz­tasson ki uz Egyesült Álla­mok kormányának agresszív cselekedetei ellen. Brezsnyev fogadta ] a norvég miniszterelnököt © Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára kedden fo­gadta Einar Gerhardsen nor­vég miniszterelnököt és ba­ráti beszélgetést folytatott vele. A Szovjetunióban hlvata­Befejeződött az SZKP KB küldöttségének franciaországi látogatása Miről tárgyalt az olaszországi kommunista gyári munkások genovai értekezlete'í A Nemzetközi Diákszövetség és a Vietnami Nemzeti Diákszövetség közös közleménye © Hanoi (TASZSZ) Hanoiban a Nemzetköri Diákszövetség és a Vietnami Nemzeti Diákszövetség kül­döttsége közös közleményt írt alá. A közlemény hangsúlyoz­za: az Egyesült Államok dél­vietnami agresszív háborúja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen Intézett támadások olyan bű­nös akciók, amelyek veszé­lyeztetik Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjét. A Nemzetközi Diákszövet­ség küldöttsége a közle­ményben kijelenti, hogy tel­jes mértékben támogatja a dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítást Front március 22-i nyilatkozatát. A Nem­© Párizs, Róma (MTI) Az SZKP Központi Bi­zottságának küldöttsége, amely Borisz Ponomarjov vezetésével május 19-től Sí­ig tartózkodott az FKP KB meghívására Franciaország­ban, elutazott Párizsból. A küldöttség látogatásáról kiadott párizsi közlemény egyebek között megállapít­ja, hogy a látogatás tovább erősítette a két párt ba­rátságát és szolidaritását, s i két párt nézetei mélyre­hatóan megegyeznek korunk minden alapvető kérdését illetően. Helyes — hangsúlyozza a közlemény — az SZKP po­litikai vonala, amelyet a szovjet párt huszadik és hu­szonkettedik kongresszusán dolgoztak ki, valamint a Francia Kommunista Párt­nak a párt tizenhetedik kongresszusán kidolgozott politikai vonala. Beigazolódott — állapítja meg befejezésül a közi® mény —, hogy a Szovjet­uniónak és Franciaország­nak jelenleg megfigyelhető közeledése megegyezik a francia és a szovjet nép tö­rekvéseivel. A két ország gazdasági, diplomáciai és kulturális kapcsolatainak fejlődése előmozdíthatja to­vább i közeledésüket mind­két nép és az európai bé­ke érdekében. • Az olaszországi kommu­nista gyári munkások kül­döttei háromnapos, vasárnap lohnson Dominikáról és Vietnamról véget ért és Genovában megtartott értekezletükön eredményeikről, eddigi mun­kájuk fogyatékosságairól és további teendőikről tanács­koztak. Megállapították, hogy az OKP soraiban helyet fogla­ló mintegy hétszázezer mun­kás közül alig százezer vé­gez rendszeres munkát párt­szervezetében. Ennek objek­tív oka, hogy a tőkés el­nyomás, a túlzott megter­helés és a munkaritmus fo­kozódása következtében a dolgozó sokszor annyira el­fárad, hogy nem tud részi venni a pártszervezet mun­kájúban. Bírálta az értekezlet azt az irányzatot, amelynek lé­nyege, hogy a dolgozók te­vékenységét kizárólag a szakszervezeten belüli mun­kára kell összpontosítani. A szakszervezetnek a politi­kai és forradalmi harc olyan feladatait, tulajdonították, amelyek csak a munkásosz­tály pártját illetik meg. Az értekezlet arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy fel kell lendílen[ a gyárak­ban működő pártszervez® tek tevékenységét. Luigl Lonpo. az OKP főtitkára b* szedőben rámutatott: meg kell erősíteni az olasz mun­kásosztály egységét E folya­matnak el kell vezetnie a munkásosztály egységes pártjának megalakulásához. Ehhez időre és áldozatokra van szükség. .os látogatáson levő Gerhard­sen norvég miniszterelnök kedden látogatást tett a moszkvai óragyárban. Felke­reste az egyes üzemrészlege­ket és megtekintette az auto­mata gépsorokat. Jacobsen moszkvai norvég nagykövet kedden ebédet adott Gerhardsen tiszteleté­re. Az ebéden Koszigin, Vo­ronov, Grisin és más szovjet személyiségek is jelen voltak. A norvég miniszterelnök ugyancsak kedden találkozott Viktor Grisinnel, a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnökével. Ger­hardsen és Grisin között köz­vetlen hangú beszélgetés folyt le. Folynak a francia-algériai tárgyalások • Párizs (MTI) Befejezéséhez közelednek a francia—algériai olajtargy* lások. Néhány függőben levő kérdés rendezése után sor kerül az egyezmény aláírá­sára. A megállapodások új alapokra fektetik a francia— algériai együttműködést a szaharai olaj ki termelőében és értékesítésében. Ben Bella hosszabb ideje tervezett párizsi látogatásá­ra az egyezmény aláírása után kerül sor. Az Elysé® palota közlése szerint a de Gaulle—Ben Bella találkozó időpontját még nem állapí­tották meg. Szovjet és amerikai javaslatok az ENSZ leszerelési bizottsága előtt # New York (MTI) A Szovjetunió kedden hi­vatalos formában az ENSZ 114 tagú leszerelési bizottsá­ga elé terjesztett két leszere­lési javaslatot. Az egyik ja­vaslat arra szólítja fel az ál­lamokat, hogy haladéktala­nul számolják fel az idegen területeken létesített katonai támaszpontokat. A második határozatterve­zetben a Szovjetunió java­solja, hogy minden ország te­gyen erőfeszítéseket az atom és nukleáris fegyvereket be­tiltó egyezmény mielőbbi megkötéséért. Legkésőbb 1966 első felében világérte­kezletet kell összehívni egy ilyen megállapodás élőké-, szítésére. A szovjet kormány indítványozza továbbá, hogy az atomhatalmak már a szó­banforgó egyezmény megkö­tése előtt nyilatkozatban szö­gezzék le: nem alkalmaznak elsőnek atomfegyvert. Nyikoláj Fedorenko beszé­dében kijelentette, hogy a Szovjetunió kész ilyen nyi­latkozatot tenni, ha a nyuga­ti atomhatalmak követik pél­dáját. Kész konkrét tettekkel alátámasztani javaslatait és hajlandó késlekedés nélkül kivonni a Varsói Szerződés értelmében szövetségesei te­rületén állomásozó csapatait. Most a nyugati hatalmakon a sor — jelentette ki a szovjet ENSZ-megbízott. A bizottság ülésén felszó­laló William Foster, az Egy® sült Államok képviselője hangoztatta, hogy országa a szovjet leszerelési javas­latok ellen fog sza­vazni. Ezután a leszerelé­si bizottság elé terjesztette az Egyesült Államok új le­szerelési javaslatait. Az ame­rikai tervezet mindenekelőtt azt indítványozza, hogy is­mét üljön össze a genfi ti­zennyolchatalmi leszerelési bizottság és az foglalkozzék a leszerelés problémájával. A lényegében új elemeket nem tartalmazó amerikai ja­vaslatokat kommentálva Nyi­koláj Fedorenko kijelentet­te: az amerikai delegátus megpróbálta e javaslatok ésszerűsítésének látszatát kelteni, de az Egyesült Álla­mok akciói Vietnamban és a világ más részein megmu­tatják, hogy ml e javaslatok igazi értéke. A szovjet del® gétus sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai kül­dött mérlegelés nélkül visz­szautasította a szovjet javas­latokat. | Operacao Delgado # Washington (MTI) Johnson elnök keddi saj­tókonferenciáját nagyrészt a dominikai problémának szen­telte, s arra törekedett, hogy utólagosan igazolja az ame­rikai intervenciót. Az elnök változatlanul súlyosnak mi­nősítette a szigetország hely­zetét. Johnson az amerikai intervenció céljai kőzött ez­úttal nem említette meg az állítólagos kommunista ha­talomátvétel veszélyének ki­küszöbölését, s csupán any­nylt mondott, hogy az Egy® sült Államok tudomása sz® rint a kommunisták „egyes helyeken átvették a vez® tést". Johnson azt mondotta, hogy az Egyesült Államok támogatja az A ÁSZ erőfeszí­téseit a dominikai kibonta­kozás érdekében és célul azt jelölte meg, hogy az ország­ban hozzanak létre „széles alapokon nyugvó kormányt", fogjanak hozzá az újjáépí­téshez. Johnson bejelentette, hogy újabb kétezer teng* részgyalogost vonnak ki Do­minikából az úgynevezeti Amerika-közi erö létrejöttével párhuzamosan. Vietnammal kapcsolatban Johnson közölte, hogy foly­tatják az Egyesült Államok katonai akcióit, de nem volt hajlandó nyilatkozni a rész­letekről. Nem jutottak előbbre Kedden (Párizsban befej** zódött az Északatlanti Szer­ződés Szervezetének hadügy­miniszteri értekezlete. A dél­előtti ülésen McNamara ame­rikai hadügyminiszter indít­ványozta. hogil három vagy négy NATO-áltam külügymi­niszteréből — természetesen McNamara közreműködésé­vel — bizottságot kellene alakítani, a NATO atomstra­tégiájának „korszerűsítésé­re". Nagy vita folyt arról ls, „milyen választ adjon" n NATO egy tagállamot ért esetleges támadásra. Jellem­zője volt a kétnapos értekez­letnek, hogy az NS7.K had­ügyminisztere mindenáron igyekezett elérni, hogy nz NSZK részt vehessen a NATO nukleáris stratégiájában és taktikájában. Az már az első nap után nyilvánvalóvá vált, hogy a NATO nem érheti el 1970-re tervezett célját, harminc hadosztály kiállítását. A tag­államok legtöbbje ugyanis vonakodott növelni katonai és pénzügyi hozzá járulását. A szűkszavú közlemény szándékosan homályba bur­kolja a tanácskozás lényegét, azt, hogy a hadügyminiszte­rek jóformán semmiben sem tudtak küztis nevezőre jutni. F.z már egyébként az érte­kezlet megkezdése előtt nyil­vánvaló volt, mert — aho­gyan Londonban aláhúzták — „Párizsban azért sem szü­lethet érdemleges döntés, mi­vel az Egyesült Államok dél­kelet-ázsiai és latin-amerikai politikájának következmé­nyeként Washington nem számíthat többé a kisebb NATO-hatalmak automa­tikus támogatására". így ls történt... IL „Coca-cola tábornok" a harcot választja „Lemondott a tábornoki életmód csillogásáról, hogy megkóstolja az el­lenzékiség megpróbáltatásait. lemon­dott a legális emigrációs életről, hogy Itelevcsse magát az Illegális harc ve­szélyeibe." A nekrológ szavat ls emlékeztet­nek: Humberto Delgado tábornok tulajdonképpen nem arra született, hogy hamis papirolckal hol arab sejknek, hol szórakozott professzor­nak álcázva utazgasson, szervezze az ellenállást, elviselje a Salazar-Portu­gáliával szolidáris NATO-hatalmak kormányainak megalázó kiutasítását, Valóban: Humberto Delgado neve már jóval halála előtt bekerült a lexikonokba. INDULÁS SALAZARTÖL.... Delgado annak idején — akárcsak Franco a maga hazájában — Portu­gália legfiatalabb tábornoka volt A hatalomba „beleszületett". Régi ka­tona- és diplomatadinasztia sarja­ként látta meg a napvilágot 1906­ban. A származás kötelez: Humberto Delgado húszéves rejjel olt volt Cár­mona tábornagy tisztjei között, egyengette a katonai diktatúra, majd Salazar uralomrnjutását. Az a férfi, akinek fejét most — jelképesen szól­va — születésnapi ajándékul „tálal­ták fel" Snlnznrnnk, a rettegett dik­tátor környezetéből indult el, hogy rálépjen nz. ellenzéki vezetők tövises útjára. Unt éven át, 1952-151 1957-ig a washingtoni porlugál katonai misszió vezetője, hazája NATO-összekötöje, majd a portugál polgári légiközleke­dés főigazgatója. Amikor hazatér Amerikából, a háta mögött csak úgy emlegetik: a „Coca-cola tábornok". A lisszaboni tarsaságnak ekkor még csak az tűnik fel, hogy a népszerű világfi modora „elamerikaiasodott". EZ azonban csupán a felszín. A mélyben a tábornok a „Coca-colánál" tömé­nyebb dolgot is hozott magával a tengerentúlról: polgári demokratikus illúziókat, amelyek mind jobban szembefordították a portugál fasiz­mus „konok és megcsontosodott" rendszerével. „EURÓPA SZÉLEN"... Portugáliát, ezt a területre, lakos­ságra magyarorsz.ágnyi államot a külföldi, az ellenzék bátor akciói előtt, jobbára szardiniájáról, boráról, idegenforgalmi nevezetességeiről tar­tatta számon. Az ENSZ kérlelhetet­lenül tárgyilagos adatai azonban el­szomorító adatokkal egészíthetnék ki az utazást irodák többszínnyomású prospektusait. Portugália ugyanis az európai kontinens legalacsonyabb életszínvonalú országa. Itt, Európa szélén a legalacsonyabbak a mező­gazdasági terméshozamok, a parasz­tok háromnegyede földönfutó: ma is dívik a dézsma és a robot egy-egy korszerűsített változata. A lakosság kalóriafogyasztása — a FAO nem­zetközi élelmezésügyi szervezet je­lentése szerint — „kongói színvona­lon mozog". A 10—12 órás munka­nap alatt a munkások egy szerény lisszaboni vendéglői ebéd felének az árát sem keresik meg. Hivatalos por­tugál adatok szerint átlagosan 14 em­ber lakik egy szobában, 44 százalé­kos az írástudatlanság, elterjedt az egykor nálunk magyar betegségnek nevezett tüdőbaj, évente tízezrek vándorolnak ki külföldre, megélhe­tést keresve... AZ ELNÖKJELÖLT EMIGRÁL... Ilyen volt az a Portugália, ahová a tábornoki vfltlapos Salazar-féle katona-diplomata 1957-ben hazatért az Egyesült Államokból. „Coca-cola tábornok" rövidcsen utat keresett a ~ polgári ellenzékhez. Cselekedni akart, változtatni, javítani. 1958-ban, hu­szonhat évvel Salazar uralomrajutá­sa után, az első ízben kiírt elnökvá­lasztásokon Humberto Delgado is je­löltette magát. Még a hivatalos köz­lemény szerint ls a szavazatok 23,5 százalékát kapta: ez a bejelentés gyakorlatilag annak beismerését j® lentette, hogy valódi választásokon) ahol az urnákat nem a Salazar-féle hatóságok űritik ki, hanem az ellen­zék ls ellenőrizheti, Delgado győzött volna. A rendszer levonta a követ­keztetéseket. Azóta nem általános választáson jelölik ki az államfő személyét, hanem — egy hatszázfőnyi külön testület beiktatásával. A tes­tület tagjai Salazar-hű „képviselők" és városi tanácsnokok. Az idén jú­liusi választásokon Salazarnak tehát nem kell tartania az 1958-as megl® petés megismétlődésétől... De a rendszer más következtetés* ket is levont. Humberto Delgadót hi­vatalából elbocsátották, tábornoki váll-lapjától megfosztották, majd bíró­ság elé állították. Delgado az ugyan­csak portugálul beszélő Brazília nagy­követségére menekült, majd áthajó­zott az óceánon és Sao Paolóban t® lepedett le. „Coca-cola tábornoknak" nem voltak többé illúziói... A „KlSÉRTETHADSEREG" Mi már az emigráció vezéralakja­ként tanultuk meg Humberto Delgado nevét. Ö adott utasítást Galvao kapi­tánynak a Santa Maria óceánjáró bir­tokba vételére, ő irányította a bejai katonai felkelést 1960 szilveszterén. De Braziliában egy óceán választotta el hazájától. Algírba hajózott, hogy ott emigráns kormányt állítson fel. Útközben megbetegedett, Csehszlová­kiában 150 napig gyógykezelték, 1964 nyarán ellátogatott a Szovjet­unióba i.s. Néhány hónappal később, szeptember 6-án Algírban sajtóérte­kezletet tartott: „1965-ben hazatérek. Leszámolok a Salazar-rezsimmel". A tábornok állta a szavát. Ez. volt az a misszió, amelynek teljesítésére Ba­dajozból küldött utolsó képeslapján célzott. Am a küldetésnek csupán egyik felét teljesítette. Mert a tá­bornok ekkor már hadsereg nélküli hadvezér volt. „Saját merész, és lá­zadó fantáziájának kísértethadseregét \ezónyelve esett el..." — irta róla londoni kepviselője. Pedig a portugál ellenzék ma ta­lán erősebb, mint valaha ... Serény Péter Következik: Izmosodó harci szövetség 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1965. június 2. 1

Next

/
Thumbnails
Contents