Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-15 / 139. szám

Dél-Vietnam népének joga van segítségül hívni a baráti országok csapatait # Saigon, Hanoi, London (MTI) Taylor tábornok, az Egyesült Államok saigoni nagykövete washingtoni útjáról hétfőn hajnalban visszaérkezett Saigonba. Az Egyesült Államoknak Dél-Vietnamban egyre súlyosabb problémákkal kell szembenéznie, politikai és katonai téren egyaránt. Taylor távollétében a délvtetnaml katonai vezetők megbuktatták Phan Huy Quat polgári kormányát és kezükbe vették az államügyek intézését. Nguyen Van Megbuktatták Phan Huy Quat kormányát Kudarcba fulladt a „különleges" háború Feszült hangulat az angol alsóházban Ujabb bombázások a TDK ellen Vietnamba. Az Egyesült Államok ezzel az elhatározással nyíltan beismerte, hogy kudarcba fulladt Dél-Vietnamban viselt úgynevezett „különleges" háborúja. Dél-Vietnam népének jo, ^^töga van arra. hogy kellő inThleu vezérőrnagy, az előző tézkedésckkel útját állja az kormány hadügyminisztere nmerjkaí imperializmus ag— - j-Qgjziőjának — hangsúlyozza a VDK külügyminisztékerült az új katonai junta, az úgynevezett nemzeti főtanács élére. A Vietnami Demokratikus Köztái-saság külügyminisztériuma hétfőn nyilatkozatot adott ki nz Egyesült Államok kormányának arról a döntéséről, hogy Dél-Vietnam térségében közvetlenül i.s bevett a harcokba az amerikai csapatokat. Közismert tény — állapítja meg a nyilatkozat —, hogv nz Egyesült Államok pénzügyi és gazdasági problémákat is háttérbe szorítja a vietnami háborús válság rohamos kiéleződése. A kormánypárt balszárnya már hosszabb ideje követeli, hogy Nagy-Britannia határolja el magát az amerikai politikától, de ezt Wilsonnak mind ez ideig sikerült visszavernie. Most új helyzetet teremtett Wariumának nyilatkozata. Mint shingtonnak az a döntése, n Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front ez év Június 9-i nyilatkozata rámutat, a Frontnak Jogában áll. hogy szükség esetén segítségül hívja Eszak-Vietnnm és a baráti országok csapatait. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya maradéktalanul támogatja a Dél-vietnami Nemzeti Felhogy amerikai szárazföldi erők nagyarányú harci bevetésévei kész vállalni egy koreai típusú háború kockázatait. A liberális irányzatú Observer, amely egyébként támogatja a kormányt, vezércikkében követeli, hogy „Wilson haladéktalanul vizsgálja felül a brit kormány egész magatartását az Egy® ez ideig is felhasználta légi- szabaditúsi Frontnál; ezt az sült Államok vietnami pollerejét és hadiflottáját Északéi Dél-Vietnam lakossága ellen. Az amerikai tengerészgyalogság és az ejtőernyősök közvetlenül részt vettek és jelenleg is részt vesznek a dél-vietnami hazafiak elleni harcokban. Ily módon az amerikai kormány lementi szünet leteltével mostani döntése csak a feszült hangulatban ült öszgyakorlatban kialakult hely- sze az .angol alsóház: a nazetet rögzíti és az a célja, hogy újabb amerikai csatlós katonaságot küldjenek Délpi renden ugyan az államháztartási törvényjavaslat szerepel, de még a súlyos Bonn nyugatnémet alMende kancellár héttön repüiógé- gasztri indiai miniszterelnök pen az Egvesült Államokba .... , , , , . .. . utazott. Washingtonban talál- <«Jtóértekezleten közölte, hogy kornt fog Johnson elnökkel, Johnson elnök meghívta, az Humprey alelnökkel és Uusk ősz folyamán látogasson el külügyminiszterrel. Helyi Washingtonba, ő azonban a megfigyelők véleménye szerint Mcnde egyebek között De Gaulle francia elnök bonni látogatásáról tájékoztatja majd Johnson elnököt. A Szabad Demokrata Párt vezére ezenkívül előadásokon Ismerteti majd Bonnak a német kérdésben követett politikáját. • Addlsz Abeba Az ENSZ gyarmati kérdé- 1 sekkel foglalkozó bizottsága j hétfőn Addisz Abebában ; megkezdte értekezletét. Megnyitó beszédében Diallo Telli. az afrikai egységszervezet főtitkára élesen támadta n nyugati nagyhatalmak ..bűnös hallgatását", azokét, amelyek fontos kereskedelmi' és gazdasági viszonyt tartanak fenn a fajüldöző Dél-Afrikával. a gyarmattartó Portugáliával és a fehér kisebbségi uralom alatt álló Rhodesiával. Megállapílolta. hogy a lisszaboni hatóságok a NATO-hatalmak állni bátorítva a békeszerető Afrikát olyan helyzetbe sodorják, amelyből nincs más kiút, mint a felszabadító háború. # Havanna Santo Dömfngóból érkezett hírek szerint n dominikai főváros börtönében több ezer embert tartanak tögvn embertelen körülmények között. Imbert Amerika-barát Juntájának pribékjei gyilkolják R polgári lakosságot. Találtak olyan holttesteket, amelyeknek kezén az ujjak hiányoztak, másutt n knroknt szögesdróttal bilincselték meg. A fenti adnloknt Jtmn Bosch volt dominikai elnök ismertette e sajtó képviselőivel. © Párizs A párizsi nemzetközi rcnülőklállításon bemutatták a hangsebességnél gyorsabban haladó első szovjet utasszállító reoillögépel. n TU-141 modelliét. A gép konstrukcióját Tupollov tervezőirodája készíti el. A 2500 km-es maximális óránkénti sebességgel haladó aér> «5no km-t tud megtenni leszállás nélkül. álláspontját és kifejezik azt ttkáját illetően, miután most a szilárd meggyőződését, már egyre nyilvánvalóbb, hogy a szocialista országok, hogy Johnson elnök belevia békeszerető népek és kor- heti Amerikát egy nugyarúmányok, a világ demokra- nyú szárazföldi háborúba az tlkus szervezetei is hasonló ázsiai kontinensen. Ilyen kőálláspontra helyezkednek. rülmények között a nyílt elhaHétfőn — a pünkösdi par- tárolódás az Egyesült Államoktól Jobb szolgálatot tehet, mint a kényszeredett támogatás." A Daily Mirror, az egyetlen kormánypárti tömeglap hangoztatja, hogy Wllsont éppen úgy aggasztja a förtelmes vietnami helyzet, mint bármelyik párthívét, vagy bírálóját, de számolnia kell azzal, hogy 1965-őt írunk, amikor a nyugati világ vezetője, az Egvesült Államok és az amerikai elnök nem John Kennedy, haném T.yndon Johnson. Az amerikai légierők húsz sugárhajtású bombázóiepülőgépe 30 vadászgép kíséretében hétfőn terrortámadást intézett a Hanoitól 112 kilométerre délnyugatra fekvő Xom Lom barakképületei ellen. 42 más amerikai repülőgép a demilitarizált zónától 96 kilométerrel északra Ba Bont bombázta. Ottawa Kanadában tartózkodó meghívást nem ludju elfogadni, mert az indiai parlament éppen ebben az időszakban fog ülésezni. Revansista nagygyűlés Hannoverben • Bonn (MTI) Hannoverben vasárnap 250 000 ember részvételével ismét revanslsta nagygyűlés zajlott le, az úgynevezett „sziléziai találkozó", amelyet ezzel a jelszóval rendeztek: „Szilézia — a német kelet." Az ülésen Erich Schellhaus volt miniszter, az úgynevezett sziléziai Landmannschaft elnöke területi követeléseket hangoztatott Lengyelországgal szemben, támadta De Gaulle-t is, s hangsúlyozta: a francia elnök „egy kérdéses béke kedvéért" elismeri az Odera-Neisse határt. A nagygyűlésen felszólalt Erhard kancellár, Mende alkancellár, az FDP elnöke és Willy Brandt, az SZPD elnöke is. Mindhárman hangoztatták, hogy az NSZK „megértésre törekszik keleti szomszédaival", de szavaikból kitűnt, hogy szolidaritást vállalnak a revansista gyűlés rendezőivel és az azok által hangoztatott területi követelésekkel. NDK—j ugoszláv közös közlemény • Berlin (MTI) súlyozták, hogy az Egyesüli A Joszip Broz Tito jugo- Államok agresszív cselek® szláv államfő NDK-beli lát® deteinek folytatódása a VDK gatása alkalmából kiadott kö- ellen és az amerikaiak fegyzös NDK—jugoszláv közié- veres intervenciója Dél-Vi« ményt kedden hozták nyilvá- etnnmbun komolyan veszénosságra. lyeztetl a világbékét. UgyanA közlemény hangsúlyozza, ez áll a dominikai in terven hogy Tito és Ulbricht meg- cióra, valamint a közel- és tárgyalta a két ország szocia- a közép-keleti válság élezélista építésének, a két ország sére. közötti kapcsolatok további „,,.., . • elmélyítésének, valamint a j&V^ópai o zágré ko* nemzetközi helyzetnek és í a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmak számos fontos kérdését. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben folytak le. Mindkét fél megegyezett, ferenciájának összehívását a kontinens biztonsága érd® kében. Mindkét fél kijelenti, hogy „az NSZK militarista és revansista erőinek állandó és fokozódó tevékenysége — amely erők a második világháború következményeit hogy rövidesen hosszú lejára- £ " . J raSr^ és a Jelenlegi hatarokat r® tú kereskedelmi egyezményt kötnek az 1970-ig terjedő időszakra. Az NDK és Jugoszlávia együttműködését a népgazdaság és a mezőgazdaság számos területén tovább kell fejleszteni. Tito elnök Walter Ulbrichtot, az NDK Államtanácsávidiálnl akarják és az atomfegyver feletti rendelkezésre törekednek — a békés fejlődés és az európai népek biztonságának fő akadálya". Az NDK és Jugoszlávia határozottan szembeszáll NyugatNémetország atomfegyverre vonatkozó igényével, amely nak elnökét viszontlátoga- , u..„ „„„ TTII rautV, komolyan veszelyezteti az meghívést kószőnettel e1 f ® ^ népek biztonságát, gadta. Ulbricht fe Tito kifej® zésre juttatta mélységes aggodalmát a nemzetközi helyzet kiéleződése miatt. HangKorrupciós botrány Japánban • Toklo (TASZSZ) Tokió történetében először, feloszlatták a városi képviselőtestületet. A képviselőtestület feloszlatását a hatalmon levő liberális-demokrata párti képviselők márciusban kirobbant korrupciós botránya idézte elő. Három hónapon át vizsgálták a képviselőtestület szemétdombját. A vizsgálat során 17 liberális- lület ' feloszlatásáról demokrata párti képviselőt követelés számára, letartóztattak, élükön Kojamával, a képviselőtestület elnökével. A képviselők korrupciÓR botránya nagy felháborodást keltett az ország egész közvéleményében. A Japán Szocialista Párt — az ország legnagyobb ellenzéki pártja — követelte a képviselőtestület haladéktalan feloszlatását. A liberális demokraták azonban szabotálták e követelés teljesítését. Ekkor az ellenzék a városi közvéleménnyel együtt megalakította a képviselők visszahívásáért küzdő mozgalom bizottságét. A bizottság néhány nap alatt több mint félmillió aláírást, gyűjtött a városi képviselőtesszóló Ilyen körülmények kőzött hívták ftss/.é hétfőre a képviselőtestület egynapos rendkívüli ülésszakát, amelyen minden képviselő — kőztük a liberális-demokraták is — megszavazták a testület feloszlatását. Július 23-ra írták ki az új választásokat. és az egész világ békéjét. Kiindulópontnak Európa jelenlegi viszonyait és a két önálló, különböző társadalmi és politikai rendszerű német állam létezésének tényét kell tekinteni — hangsúlyozza a közlemény a német kérdéssel kapcsolatban. Ez a két német állam békés megegyezésének és fokozatos közeledésének fontos feltétele, Ulbricht, és Tito kiemelte a nyugat-berlini helyzet rendezésének szükségességét. Követeli a közlemény a gyarmati rendszer végleges felszámolását és támogatja az el nem kötelezett országok kairól konferenciájának követelését — a leszerelési vílágértekezlet megtartását. Mindkét fél leszögezte, hogy elégedett a Német Sz® cialista Egységpárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok fejlődésével. Meggyőződésük, •hogy a kommunista és munkáspártok együttműködése, valamint a véleménycsere az egyenjogúság és egymás kölcsönös tiszteletben tartásának alapján, a marxizmus —leninizmus szellemében elősegíti az akcióegység erősödését. 4 szovjet ütem és az amerikai mesék Amikor a Szovjetunió állami tervbizottságában az 1966—1970-es ötéves terv kérdéseit. vitatták meg. az alapvető gazdaságt-polillkal feladatok között említették a társadalmi termeles hatékonyságának emelését, a gazdasági fejlődés ütőmének fokozását. A fejlődés üteme ugyanis a tervgazdaság egyik alapvető mutatója volt es marad, amely egyszersmind a társadalmi es gazdasági rendszer dinamizmusát, jelzi. A gazdaság feji<xk'sének gyorsasága az, ami végső soron a két társadalmi rend békés versenyében a döntő szót kimondja. Ezért a szovjet ütem nyugaton mindig az érdeklődés középpontjában úll. Érdekes, hogy még azokban a napokban is, amikor Alekszej Leonov emlékezetes űrsétáját tette a kozmoszban, a külföldi, elsősorban az amerikai megfigyelők változatlanul foglalkoztak a szovjet fejlődési ütem kérdésével. Ez a rendkívüli érdeklődés alighanem azzal kapcsolatos, hogy a szocialista tervgazdaság az, amely a történélemben először magas és állandó fejlődési ütemet tud felmutatni. Ily módon a gyakorlatbHn bizonyította be, hogy ez az ütem csak egy bizonyos termelési mód sajátja, ilyen iramú fejlődést csak a gazdasági viszonyok új típusa tesz lehetővé. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban a ga/.dasáit tendenciája felfelé ível, fejlődésének üteme erőteljes, míg a kapitalista országok gazdasági élete általában egyenetlenül fejlődik: fellendülést visszaesés kiivet, ami után úlabb fellendülés, aztán újabb visszaesés következik. Jól szemlél lett ezt a/ Egyesült Államok gazdasagának példája. Az USA-ban a háború utáni időszakban négy válságjcltogű ipari viszszuosés volt, nz utóbbi 12 évben pedig kettő. Az amerikai sajtó általában szívesen érvel azzal, hogy nz utóbbi négy esztendőben nem volt visszaesés az. Egyesült Államokban. Ez a tény azonban semmi esetre som cáfolja a kapitalizmus fejlődésének törvényszerűen ciklusos voltát. A'. Egyesült Államok számos nagv tekintélyű közgazdásza és üzletembere azon a véleményen van. hogy ez év végén vagy legkésőbb a jövő év elején csökkenni fog a termelés. A „Közös Piac" egész sor országában és Japánban egy időben magas fejlődési ütemet értek el, amit holmi gazdasági csodák javára írtak. Valójában azonban csupán arról van szó. hogy egy bizonyos ideig még éreztette hutásét a háború utáni konjunktúra. A „Közös Piac" országaiban, de különösen az NSZK-ban és Olaszorszagban külső hitelek és beruházások révén felújították az állótőkét. Japán és NyugatEurópa ipara új műszaki bázis alapján épült újjá. Az új ipari forradalom hatására bizonyos kedvező szerkezeti változások mentek végbe. Ugyanakkor a háború utáni első esztendőkben a tömeges munkanélküliség biztosította az olcsó munkaerői. Mind a belső, mind a külső piacok felvevőképessége növekedett, ami serkentette a termelést. A kapitalista világ ipari termelése 1950hez képest nagyjából megduplá7.ódott. de a fejlett tőkésországokban a növekedés mértéke kisebb, míg a szocialista országokban 4,7-sz.ores. Az utóbbi időben az amerikai sajtóban olyan állítások látlak napvilágot, hogy a Szovjetunió állítólag kezd visszaszorulni az Egyesült Államokkal vívott gazdasági versenyben, hogy a Szovjetunióban állítólag kifulladófélben van a fejlődést ütem. Ám a statisztikai adatok kérlelhetetlen pontossággal bizonyítják ennek az ellenkezőjét. A Szovjetunió továbbra ls az Egyesült Államok előtt jár, mind az ipari termelés, mind az ipari össztermékek és a nemzeti jövedelem növekedesi ütemét tekintve. Ez az ütemelőny megfigyelhető a legfontosabb ipari termékek növekedésének abszolút számainal is. Így például 1950 és 1964 között a Szovjetunióban az ipari össztermelés több mint megháromszorozódott. míg a nemzeti jövedelem a 3.3-szeresére emelkedett. Az Egyesült Államokban ugyanakkor nz ipari össztermelés hatvan százalékkal, a nemzett jövedelem 56 százalékkal gyarapodott csupán. Ezek után állítsuk szenábe a két ország Ipari növekedésének évi ütemét az. utóbbi hét esztendőben. A Szovjetunióban 1959 és 1964 között az Ipari össztermelés évente 9.3 százalékkal emelkedett, míg az Egyesült Államokban 3.9 százalékkal. Egy főre számítva a Szovjetunióban 7,9 százalékkal, az USÁ-ban 2.2 százalékkal. A Szovjetunió az Egyesült Államoknál több vasércet, kokszol, szenet, mozdonyt, traktort, gabonakombájnt, fűrészárut, cementet, előregyártóit, vasbeton elemet, ablaküveget, gyapjúéx lensrövetet, cukrot, halat, állati zsiradékot termel. A Szovjetunióban most folyó hatéves tervbea különösen nagy figyelmet fordítanak a perspektivikus iparágak fejlesztésére, új termelési ágak meghonosítására. Gyors ütemben fejlődik az energetika, a vegyipar, az elektronlka. a műszergyártás, az atom- és űrtechnika, a korszerű szállítás, s a gazdasági élet valamennyi terül* tén mind nagyobb teret hódit az automatizálás és a komplex gépesítés. Ez természetesen nagy erőfeszítéseket és beruházásokat igényelt, megkövetelte. hogy az ország pénzügyi és anyagtartalékait. készleteit a szükségletnek megfel® lően, a korábbinál ésszerűbben osszák el. A fejlődési ütem szempontjából rendkívül fontos, hogy az új üzemek mielőbb megkezdjék működésüket és u tervezett kapacitásokat a lehető legrövidebb időn belül kihasználják. Ez azonban elmarad a tervezett időütemezéstől, und hatással van a fejlődés egész ütemére, amely most valamelyest lassúbb, mint a háborút követő első évtizedben volt. Ez azonban ideiglenes jelenség, amely részben az ipar struktúrájának átalakításával függ össz-e. Az ipar növekedési ütemére leginkább az 1963. évi rossz termés volt kedvezőtlen hatással. Akkor ugyanis szűkült « könnyű- és az élelmiszeripar nyersanyagbázisa ami aztán a nemzeti össztermékeken is éreztette hatását. A múlt esztendő jó termése és a termelés hatékonyságának fokozását célzó Intézkedések révén azonban bizonyos mértékig máris javult a helyzet. Az idén az Ipar fejlődési üteme újra emelkedni kezd. Erre vallanak az idei első negyedév statisztikai adatai is. A múlt év azonos időszakához mérten az ipari termelés volumene kilenc százalékkal, az átlagos napi termelés pedig U százalékkal gyarapodott. Ez egyáltalán netn „kifulladásra" vall. Amikor az állami lervbizottságban új ötéves terv kérdéséi szerepeltek napirenden. Koszigin szrvjet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy bár n szovjet gazdaság gyorsan fejlődik, még mindig nem olyan ütemben, amelyre nz országnak szüksége van és amelyet — a téri-gazdálkodás lehetőségeit figyelembe véve — el lehetne érni. Ezért a szovjet kormány megbíztR az állami tervbizottságot, vizsgálja meg részletesen a fejlődési ütem kérdését és dolgozzon kl javaslat® kai a termelés és a beruházások hatékonyságának fokozására, aminek Igen nagy jelentősége lesz a fellendülés meggyorsításában. Az. állami lervbíznttság Javaslatai tükröződnek majd a Szovjetunió új ötéves tervében. MMrk Makszimov 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1969. június 15.