Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Kereskedelmi megállapodás a lalgas Köztársasággal Tananariveben folytatott tárgyalások eredményeként kereskedelmi megállapodás jött létre a Magyar Népköztársaság és a Malgas Köztársaság között. A megállapodást magyar részről Domokos Mátyás, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, malgas részről Jacques Rabemananjara nemzetgazdasági miniszter írta alá. Az árulisták magyar részről gépeket, textiliákat, fémtömegcikkeket stb. •— malgas részről pedig raffia, kávé, földi dió, fűszerféleségek stb. szállítását irányozzák elő. (MTI) Hazaindult Moszkvából a szakszervezeti küldöttség Tegnap, szombaton hazautazott Moszkvából a magyar szakszervezeti küldöttség, amely Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárának vezetesével részt vett a KGSTtagországok és Jugoszlávia szakszervezeti központjainak négynapos moszkvai értekezletén. * Barcs Sándor, az MTI ve eérigazgatója, aki a TASZSZ es a Novoezfcyi (APN) szovjet hírügynökségek meghívására egy heteit töltött a Szovjetunióban. szombaton Moszkvából visszautazott Budapestre. Egy nyilvános tervbírálat és tanulságai Nyilvános tervbírálatot rendezett a napokban az Építőipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja A Bécsi körűt és a Hunyadi •János sugárút sarkára kerülő négyemeletes lakóház tervét vitatták meg, melyet a Szegedi Tervező Vállalat két fiatal mérnöke, Baches János építész és Gáspár Ferenc statikus tervezett. A vitában a beruházó városi tanács, a kivitelező Csongrád Megyei Építőipari Vállalat és a tervező vállalat szakemberei vettek részt Segítő szándékú észrevételek A Bécsi körút Lumumba utcától a Hunyadi. János sugárúti g "terjedő szakaszán a közelmúltban lebontották a régi, földszintes házakat, s helyükre, valamint a háztömb belsejébe is új. modern házak kerülnek. Valamennyi típusépület lesz, kivéve az említett sarokházat, mely egyedi tervezés alapján készül maid. A beruházó kívánsága volt ez, hogy a két főútvonal kereszteződését kellőképpen kihangsúlyozzák. A ház földszintiére eszpresszó kerül. A tervbírálat résztvevői általában egyetértettek a be i mutatott és ismertetett tervekkel. A házban elhelyezett 16 lakás beosztását jónak tartották s azt az ötletet is, hogy az épület, mely csatlakozik ugyan a többihez, a házsor frontjánál valamivel hátrább helyezkedik el. Több apróbb-nagyobb észrevételt. kifogást is tettek azonban Helytelenítették például, hogy míg a Bécsi körút és az azzal átellenben levő homlokzatot loggia díszíti majd, a Hunyadi János sugárúti homlokzat túlságosan sivár, tűzfalszerü. Ezen nem segít, sőt szinte ront a két végpontra behelyezett., úgynevezett virágablakok sora. Nem tartották szerencsésnek az eszpresszó elrendezését, s megnyitását az utcára. Az épület beugró jellege szinte kínálja, hogy előtte •zabadtéri cukrászdát helyezzenek el nyáron. Ez a mostani megoldás miatt nehézkes lesz. A bejárat nem különül el kellőképpen az épület bejáratától, s emiatt felőre látható, hogy KUKAedények „díszítik" majd. Az elmondott, s minden esetben segítő szándékú észrevételek közül csak néhányat emeltünk most ki. Ezek egy részét még hasznosítani is tudják a tervezők, többségét azonban nem. mivel a beruházási programot már elfogadták, s ezen már csak azért sem lehet jelentős változtatásokat tenni, mivel a tervdokumentációt június iO-ig kötelesek szállítani a 'ervezők a beruházónak illetve a kivitelezőnek. A gazdaságosság követelményei Egyetlen ház terveinek bírálatáról volt szó csupán, mégis felmerültek a vitában olyan kérdések, melyeit általános érvényűek. A kivitelező vállalat egyik szakembere például szóvá tette, hogy helyteleníti a sarok egyedi beépítését. Hogy miért? A JOGOS A „SZEKUNDA" Mesés környezetben, terebélyes akácerdő szomszédságában lakik Masa Ferenc. Takaros tanyáját szőlő- és gyümölcsöskert övezi. Megtestesült nyugalom itt a termő táj. És Masa Ferenc mégis háborog. A szerkesztőséghez küldött levelében azt írta: „...megvonták a háztáji jószágomtól a legelőt. Nagyon sérelmesnek érzem, mert öt éven keresztül éjt nappallá téve dolgoztam és most az eünöki bosszútól kell sínylődnöm." — Ismerem az ügyet — mosolygott sokat sejtetően Chrappan János, a rúzsai tanács vb elnöke, aki készségesen elkísér* az öregsori tanyára Sértett* a gazdók önérzetét A szőlőben fáradozott a térj és feleség, Masa magas, értelmes arcú, határozottságot sugárzó fiatalember: Négy évig brigádvezető volt a rúzsai Népszabadság Tsz-ben. Idén lemondott. Nem értettek szót Németh Ferenc tszelnökkel. — A jogaimban azonban nem csorbíthatnak. Mint egyszerű tag becsületesen dolgozom — mondja. Sorra vesszük sérelmeit: május 3án kapott egy értesítést, hogy az eddig vállalt részes művelésen felül még 700-800 négyszögöl szőlőt kell rendbetennie május 5-ig. Két nap alatt. Feleségével dolgozik, nincs erejük hozzá. Visszautasította. Büntetésből elvették egy hold háztáji legelőjét, melyet a taz-től bérelt. Jogos volt? — Masa nem követett el szabálysértést, hiszen nem a maga vállalta szőlő művelését utasította vissza. Csakhogy erről az árnyalati különbségről az igazgatóság nem tudott. Azért vonta meg a legelőbérleti jogot — magyarázta a tanácselnök, aki szintén részt vett azon a tszigazgatósági ülésen. Később visszavonták a helytelen döntést. Masa sérelmét! tehát orvosolták. A gyakorlatban elferdül Nem is érdemelne több // ügy mélyén megbúvó „kórokozót": a rossz vezetési módszert. — Talán nem is ellenkeztem volna, ha emberi módra megbeszélik velem. De csak így ... ultimátumszerűén elrendelni ... — sértette Masál szövetkezeti gazdai önérzetében. Ugyanígy „osztották rá" az elhanyagolt szőlőt Bóka Jánosra és Bóka Imrére, akik a községi tanácsnál panaszolták az önkényes eljá rést. Mondják, hogy több vezetőségi tag kijelentette: ezután el se mennek az igazgatósági ülésekre. Kik? Például Masa Jenő, meg Csiszár Illés. (Az előbbi biztos rokona a volt brigádvezetőnek — gondolom; de Csiszár aligha.) Közeli tanyán, gyümölcsfáit permetezte Csiszár Illés. Betessékel a belső szobába és mondja: — Miért nem akarok gyűlésre menni? . . . Azért, mert rosszul megy a munka. Itt a palánta és nem jönnek fogasolni. Az elnököt és a mezőgazdászt alig láttuk még az Óregsoron és a Masasoron. Amit az igazgatósági ülésen megbeszélünk, a gyakorlatban elferdül. Az. igazgatóság és a „felső vezetőség" nem ért egyet. Nem tudják, milyen munkával és mikor kell segíteni a részes művelőket Baj van a munkaszervezéssel, Mi ezt a mi egyszerű paraszteszünkkel nem látjuk jónak — Nem hallgatják meg véleményüket? — Hát oda ntég eljutunk! — Ügy értem, hogy el is fogadják a helves javaslatokat' — Az más A meghallgatás és a megfogadás az kettő Pórtoskodás vogy igazság Később hallottam azt a feltételezést: az öregsori és a masasori szövetkezeti gazdák ..frakcióznak". A volt brigádvezető pártján állnak. Menynyi ebben az igazság? — nehéz lenne kifürkészni. Tény az: Vőneki János, a rúzsai egységes pártvezetőség titszót, ha nem fedeznők fel az kára és Krisztin Szilveszter, a Népszabadság Tsz párttitkára lényegében ugyanazokat a vezetési hibákat említette. — Jelenleg egy brigádvezető van és nem képes átfogni az egész gazdaságot. Inkább régi területéhez húz a sizíve. — Németh Ferenc tsz-elnök olykor személyes ügyeit a közös elé helyezi. Jobban érdekli személygépkocsija, mint a gazdasági munkák menete. — Csak a saját elgondolása szerint dolgozik. A vezetés széthull, az elnök és az agronómus sem beszéli meg a tennivalókat. — Talán úgy érzi Németh elvtárs, ha már elnök, akkor senki más nem számít — igy jellemezték és megtörtért esetekkel bizonyítottak. Közös nyelven A tsz „felső vezetőségét", vagyis Németh Ferenc tszelnököt, Török Antal mezőgazdászt és Krisztin Szilveszter párttitkárt június első felében a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályára hívták. Csamangó Mihály, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője és Madarász Antal, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője próbálta : egyeztetni „a három nyelven ; beszélő" tsz-vezetők nézeteit. — Ki-ki beismerte a maga ; hibáját. (Persze még inkább | a másikét!) Az elnök és a , mezőgazdász ígérték, hogy j ezután együttműködnek, nem adnak egymást keresztező : utasításokat. A part-alapszervezet vezetőségi ülésein rendszeresen megbeszélik a gaz- : daság fontosabb problémáit — tájékoztatott a megbeszélés eredményéről Csamangó elvtárs. Természetesen ki-ki próbálta megmagyarázni a maga „bizonyítványát". Hasztalan. Munkájuk végbizonyítványa a tsz gazdálkodási eredménye. Tavaly több mint egymilliós mérleghiánnyal zárták az évet. Idén meg gyengén, szervezetlenül megy a közös munka. Tehát a vezetésből jogos a „szekunda", van korrigálnivaló! Balogh Ödön többi Bécsi körúti épület típustervek alapján, téglablokkból épül. Ez az építési anyag már lehetővé teszi a folyamatos építésszervezést, ami gyorsabb és termelékenyebb a hagyományosnál. A sarokház felépítése, még ha' sok előregyártott elemet is használhatnak, nehezíteni fogja a kivitelezést. Szinte valamennyi résztvevő felfigyelt arra, amikoi a statikus tervező elmondotta, hogy Szegeden első ízben cölöpalapozást alkalmaznak ennél az építkezésnél, és feltették a kérdést: miért csak négyemeletes házat építenek akkor, hiszen ez az alapozás nagyobb terhelést is kibír. Többen is elmondták, hogy három szempont is amellett szól, hogy ilyen esetekben középmagas házat célszerű építeni. Az első, mint említettük, a cölöpalapozás, a második a szanálással vesztett lakások számának gyarapítása, a harmadik a közművesítés jobb kihasználása. Aránylag csekély többletráfordítással nyolc-tíz emeletes ház építése a gazdaságos, takarékos megoldás. • Bár, amint említettél:, a városképi jelentőség sem mellékes, hiszen a forgalmi csomópontokon, az útkereszteződésekben álló házak az egész környék arculatát meghatározzák. Még érdekesebb azonban, amit döntő érvként felhoztak: néhány év múlva esetleg emeletráépítési igény jelentkezik, mint jelentkezett máris a Marx téri árkádos ház tömbjével és a Gtömbbel kapcsolatban. S az meglehetősen furcsa, ha egy új házra emeletet építenek! Érdemes volna kamatoztatni A nyilvános terv bírálat, bátran mondhatjuk, a várakozásnál jobban sikerült a résztvevők nagy felelősségérzetéről és figyelméről tanúskodott. Véleményük több kérdésben igen tanulságos, s ha már a Bécsi körút és a Hunyadi János sugárút sarkán épülő ház esetében nem is hasznosítható, az illetékesek a későbbiek során kamatoztathatják. Az Építőipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja ezentúl többször is rendez hasonló tervbírálatot, mert felismerte, hogy milyen fontos társadalmi szinten is megvitatni az építkezésekkel kapcsolatos problémákat. A telepítési, városrendezési, az egyedi tervek nyilvános bírálata a tervező, a beruházó és a kivitelező munkáját könnyítheti meg, s végeredményben a népgazdaság érdekeit szolgálja- Ehhez talán még csak azt tehetnénk hozzá: jó lenne, ha még időben, a beruházási program jóváhagyása előtt kerülne sor rájuk! • F. K. Türelem és határozottság G

yakran megtörténik, hogy felelős poszton álló, alapjában véve rendes, rokonszenves emberek megtévednek. Könnyelmű, rossz társaságba kerülnek, kártyáznak, italoznak, kisebb-nagyobb botrányba keverednek. S a felettesek ahelyett, hogy erős kézzel, idejében visszatartanák őket, hosszú időn át türelmesen elnézik a helytelen viselkedés. Majd egy szép napon — türelmüket vesztve — rásütik a rendbontókra az alkalmatlanság bélyegét, és útilaput kötnek a sarkukra S ha ilyen esetekben egy-egy hivatalban vagy akar termelőszövetkezetben is felvetődik a kérdés, miért nem lehetett ésszerűbb, emberségesebb megoldást találni, az illetékesek rendszerint azt válaszolják, hogy liberalizmus lett volna tovább várni; betelt a mérték, „ök nem nevelőintézet", s különben is felelős posztra kész emberek kellenek, nem pedig olyanok, akiket alapvető dolgokra is figyelmeztetni kell. Kész ember. Igényes követelés. Vajon hol állana most a tsz-mozgalom, ha a szervezést annak idején ehhez a feltételhez kötöttük volna? Kész embereket a kezdet-kezdetén? Honnan? Hiszen a mozgalom is új volt, s kész szövetkezeti emberré csak a közös élet, a gondok, a feladatok növekedése közben nevelődhettek a falu legjobbjai. Hogy valóban azzá nevelődjenek, ahhoz még ma is rengeteg türelem, jószándék és segítség szükséges. A türelem fontos és hasznos erény, s ha jól élünk vele, mindig beérik a gyümölcse. Ehhez azonban a bizalmon kívül mély emberismeretre van szükség. Tudni kell, ki az az ember, aki megérdemli a türelmet. Ismerni keH a felfogásában, a becsületében rejlő értékeket, tehetsége bizonyítékait, családját, a faluban kivívott emberi rangját. Mindazt tehát, ami jelenét, jövőjét, lehetőségeit meghatározza. A legtöbb helyen éppen azzal vétenek a türelem ellen, hogy nem veszik figyelembe az emberekben rejlő lehetőségeket. Csak a bosszantó jelenséget látják és liberalizmusnak tartanák türelemmel megbirkózni a jelenséggel. S azt sem veszik észre, hogy aki türelmetlen, az a szocialista együttélésre jellemző egyéb követelmények ellen is vét. A

z is igaz azonban, hogy a türelem eflen — túlzott türelmességgel, határozatlansággal is lehet véteni. S a fejlődés során évről évre másként kell türelmesnek lenni, öt-hat éve még türelemmel kellett várni, hogy az új szövetkezeti elnökök sora a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges alapvető ismereteket megszerezze. Ma az ilyen várakozás már igénytelenség, hiszen — éppen a türelmes várakozás eredményeként — elnökeink zöme otthonossá lett a vezetésben, technikusi, vagy még magasabb fokon ismeri az agrotechnikát. Arra is sok példa van viszont, hogy méltatlan emberek visszaélnek a türelemmel. Nem segít rajtuk a haladékok sora, a türelmes várakozás, mind mélyebbre és mélyebbre zuhannak, vagy legalábbis nem fejlődnek. Pedig a szigorú, időben történő emberséges felelősségrevonás segíthetett volna. Ezért kell ismerni az embereket, hogy adott esetben kiderüljön, mire van szükség: türelemre, vagy határozott fellépésre? Mert a felelőtlen elnézés már valóban nem türelem, hanem liberalizmus, tehetetlenség, esetleg cinkosság, összefonódás, korrupció lapulhat mögötte. A türelem nem csodaszer, de elengedhetetlen kelléke az emberek nevelésének. De a visszaélőkkel szemben nincs hel^e semmiféle türelemnek. Súlyos hibákat, szándékos bűnöket elnézni ugyancsak bűn, felelőtlen liberalizmus. Márpedig a türelem és a liberalizmus nem férnek meg együtt, ha némelyek összekeverik is a két fogalmat A türelem épít, teremt, a liberalizmus mindezt lerombolja és beszennyezi. I

smerni kell a türelem határait Tudni kell, hogy a türelem mit sem ér határozottság nélkül. A türelem bizalom az emberben, hit az ember lehetőségeiben, s egyben határozott fellépés a hibák, az elhatalmasodott rossz tulajdonságokkal szemben. Csak így fejlődhetnek a szép erények, csak így pusztulhat ki a rossz tulajdonságok gyökere is. Ezért testvére a türelem a határozottságnak. KKKESDI GYULA Szélesebb együttműködés felé .4 Borba kommentárja Apró Antal látogatásáról A Borba kommentárban foglalkozik a kétoldalú gazdasági együttműködés elmélyítéséről folytatott magyar— jugoszláv megbeszélésekkel és az Apró Antal vezette Belgrádban tartott szívélyres, baráti megbeszéléseket az az óhaj hatotta át — irja a lap —, hogy ez a találkozó is hozzájáruljon a kölcsönös gazdasági kapcsolatok elméMegíelelő minőség Ebben az évben a hűvös időjárás miatt egy kicsit megkésett a juhnyírás és természetesen a gyapjúátvétel is. Most hetente mintegy 8 vagonnyi gyapjút vesznek át. Minőséggel általában elégedettek. Ezekben a napokban csúcsforgalom van a megyei átvevőtelepeken és a szegedi repülőtéri raktárban, ahová a termelőszövetkezetek szállítják be a gyapjút. Képünkön: Lengyei Tibor kirendeltségvezető megállapítja, a hordónyi Munkásőr Tsz által behozott gyapjú minőségét. Középen Szász András, a pusztaszeri Petőfi Tsz juhásza, mellette Kovács Bertalan, a Munkásőr Tsz főagronómusa. magyar kormányküldöttség lyítéséhez és ezzel elősegítjugoszláviai látogatásával. A se a két ország szocialista építómunkáját Ezekben a napokban — folytatja a lap — hasznos lépéseket tettünk a szocialista Magyarországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére. Belgrádban a magyar—jugoszláv együttműködési bizottság első ülésszaka után jegyzőkönyvet írtunk alá a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről. i A jugoszláv sajtó vezető lapja ismerteti a gazdasági együttműködési bizottság első ülésszakáról kiadott közleményt, majd így ír: az ide: tanácskozásokon kifejezésre jutott az az óhaj, hogy az együttműködést hosszú távra is kiterjesszék, mert a gazdasági kapcsolatok ilyen formája felel meg leginkább a szocializmust építő országok érdekeinek és szükségleteinek. (MTI) (B»UiU ICIV.) I "ÁsArnap. 1965. június 13- dh-maftyaroasza* 3