Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Kereskedelmi megállapodás a lalgas Köztársasággal Tananariveben folytatott tárgyalások eredményeként kereskedelmi megállapodás jött létre a Magyar Népköz­társaság és a Malgas Köz­társaság között. A megálla­podást magyar részről Do­mokos Mátyás, a Külkeres­kedelmi Minisztérium osz­tályvezetője, malgas részről Jacques Rabemananjara nemzetgazdasági miniszter írta alá. Az árulisták ma­gyar részről gépeket, texti­liákat, fémtömegcikkeket stb. •— malgas részről pedig raf­fia, kávé, földi dió, fűszerfé­leségek stb. szállítását irá­nyozzák elő. (MTI) Hazaindult Moszkvából a szakszervezeti küldöttség Tegnap, szombaton haza­utazott Moszkvából a ma­gyar szakszervezeti küldött­ség, amely Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárának vezete­sével részt vett a KGST­tagországok és Jugoszlávia szakszervezeti központjainak négynapos moszkvai érte­kezletén. * Barcs Sándor, az MTI ve eérigazgatója, aki a TASZSZ es a Novoezfcyi (APN) szov­jet hírügynökségek meghí­vására egy heteit töltött a Szovjetunióban. szombaton Moszkvából visszautazott Budapestre. Egy nyilvános tervbírálat és tanulságai Nyilvános tervbírálatot rendezett a napokban az Építőipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja A Bécsi körűt és a Hunyadi •János sugárút sarkára kerü­lő négyemeletes lakóház ter­vét vitatták meg, melyet a Szegedi Tervező Vállalat két fiatal mérnöke, Baches Já­nos építész és Gáspár Fe­renc statikus tervezett. A vi­tában a beruházó városi ta­nács, a kivitelező Csongrád Megyei Építőipari Vállalat és a tervező vállalat szakembe­rei vettek részt Segítő szándékú észrevételek A Bécsi körút Lumumba utcától a Hunyadi. János su­gárúti g "terjedő szakaszán a közelmúltban lebontották a régi, földszintes házakat, s helyükre, valamint a ház­tömb belsejébe is új. modern házak kerülnek. Valamennyi típusépület lesz, kivéve az említett sarokházat, mely egyedi tervezés alapján ké­szül maid. A beruházó kí­vánsága volt ez, hogy a két főútvonal kereszteződését kellőképpen kihangsúlyoz­zák. A ház földszintiére esz­presszó kerül. A tervbírálat résztvevői általában egyetértettek a be i mutatott és ismertetett ter­vekkel. A házban elhelyezett 16 lakás beosztását jónak tar­tották s azt az ötletet is, hogy az épület, mely csatla­kozik ugyan a többihez, a házsor frontjánál valamivel hátrább helyezkedik el. Több apróbb-nagyobb észrevételt. kifogást is tettek azonban Helytelenítették például, hogy míg a Bécsi körút és az azzal átellenben levő hom­lokzatot loggia díszíti majd, a Hunyadi János sugárúti homlokzat túlságosan sivár, tűzfalszerü. Ezen nem segít, sőt szinte ront a két vég­pontra behelyezett., úgyne­vezett virágablakok sora. Nem tartották szerencsés­nek az eszpresszó elrendezé­sét, s megnyitását az utcára. Az épület beugró jellege szinte kínálja, hogy előtte •zabadtéri cukrászdát he­lyezzenek el nyáron. Ez a mostani megoldás miatt ne­hézkes lesz. A bejárat nem különül el kellőképpen az épület bejáratától, s emiatt felőre látható, hogy KUKA­edények „díszítik" majd. Az elmondott, s minden esetben segítő szándékú észrevételek közül csak néhányat emel­tünk most ki. Ezek egy ré­szét még hasznosítani is tudják a tervezők, többségét azonban nem. mivel a beru­házási programot már elfo­gadták, s ezen már csak azért sem lehet jelentős vál­toztatásokat tenni, mivel a tervdokumentációt június iO-ig kötelesek szállítani a 'ervezők a beruházónak il­letve a kivitelezőnek. A gazdaságosság követelményei Egyetlen ház terveinek bí­rálatáról volt szó csupán, mégis felmerültek a vitában olyan kérdések, melyeit álta­lános érvényűek. A kivitele­ző vállalat egyik szakembe­re például szóvá tette, hogy helyteleníti a sarok egyedi beépítését. Hogy miért? A JOGOS A „SZEKUNDA" Mesés környezetben, tere­bélyes akácerdő szomszédsá­gában lakik Masa Ferenc. Takaros tanyáját szőlő- és gyümölcsöskert övezi. Meg­testesült nyugalom itt a ter­mő táj. És Masa Ferenc még­is háborog. A szerkesztőség­hez küldött levelében azt ír­ta: „...megvonták a háztáji jószágomtól a legelőt. Na­gyon sérelmesnek érzem, mert öt éven keresztül éjt nappallá téve dolgoztam és most az eünöki bosszútól kell sínylődnöm." — Ismerem az ügyet — mo­solygott sokat sejtetően Chrappan János, a rúzsai tanács vb elnöke, aki készsé­gesen elkísér* az öregsori tanyára Sértett* a gazdók önérzetét A szőlőben fáradozott a térj és feleség, Masa magas, értelmes arcú, határozottsá­got sugárzó fiatalember: Négy évig brigádvezető volt a rú­zsai Népszabadság Tsz-ben. Idén lemondott. Nem értet­tek szót Németh Ferenc tsz­elnökkel. — A jogaimban azonban nem csorbíthatnak. Mint egyszerű tag becsületesen dolgozom — mondja. Sorra vesszük sérelmeit: május 3­án kapott egy értesítést, hogy az eddig vállalt részes műve­lésen felül még 700-800 négyszögöl szőlőt kell rend­betennie május 5-ig. Két nap alatt. Feleségével dolgozik, nincs erejük hozzá. Vissza­utasította. Büntetésből elvet­ték egy hold háztáji legelő­jét, melyet a taz-től bérelt. Jo­gos volt? — Masa nem követett el szabálysértést, hiszen nem a maga vállalta szőlő művelé­sét utasította vissza. Csak­hogy erről az árnyalati kü­lönbségről az igazgatóság nem tudott. Azért vonta meg a legelőbérleti jogot — ma­gyarázta a tanácselnök, aki szintén részt vett azon a tsz­igazgatósági ülésen. Később visszavonták a helytelen dön­tést. Masa sérelmét! tehát or­vosolták. A gyakorlatban elferdül Nem is érdemelne több // ügy mélyén megbúvó „kór­okozót": a rossz vezetési módszert. — Talán nem is ellenkez­tem volna, ha emberi módra megbeszélik velem. De csak így ... ultimátumszerűén el­rendelni ... — sértette Masál szövetkezeti gazdai önérzeté­ben. Ugyanígy „osztották rá" az elhanyagolt szőlőt Bó­ka Jánosra és Bóka Imrére, akik a községi tanácsnál pa­naszolták az önkényes eljá rést. Mondják, hogy több veze­tőségi tag kijelentette: ez­után el se mennek az igaz­gatósági ülésekre. Kik? Pél­dául Masa Jenő, meg Csiszár Illés. (Az előbbi biztos roko­na a volt brigádvezetőnek — gondolom; de Csiszár aligha.) Közeli tanyán, gyümölcsfáit permetezte Csiszár Illés. Be­tessékel a belső szobába és mondja: — Miért nem akarok gyű­lésre menni? . . . Azért, mert rosszul megy a munka. Itt a palánta és nem jönnek foga­solni. Az elnököt és a mező­gazdászt alig láttuk még az Óregsoron és a Masasoron. Amit az igazgatósági ülésen megbeszélünk, a gyakorlat­ban elferdül. Az. igazgatóság és a „felső vezetőség" nem ért egyet. Nem tudják, mi­lyen munkával és mikor kell segíteni a részes művelőket Baj van a munkaszervezéssel, Mi ezt a mi egyszerű paraszt­eszünkkel nem látjuk jónak — Nem hallgatják meg vé­leményüket? — Hát oda ntég eljutunk! — Ügy értem, hogy el is fogadják a helves javaslato­kat' — Az más A meghall­gatás és a megfogadás az kettő Pórtoskodás vogy igazság Később hallottam azt a feltételezést: az öregsori és a masasori szövetkezeti gazdák ..frakcióznak". A volt brigád­vezető pártján állnak. Meny­nyi ebben az igazság? — ne­héz lenne kifürkészni. Tény az: Vőneki János, a rúzsai egységes pártvezetőség tit­szót, ha nem fedeznők fel az kára és Krisztin Szilveszter, a Népszabadság Tsz párttit­kára lényegében ugyanazo­kat a vezetési hibákat emlí­tette. — Jelenleg egy brigádveze­tő van és nem képes átfogni az egész gazdaságot. Inkább régi területéhez húz a sizíve. — Németh Ferenc tsz-elnök olykor személyes ügyeit a közös elé helyezi. Jobban ér­dekli személygépkocsija, mint a gazdasági munkák menete. — Csak a saját elgondolá­sa szerint dolgozik. A veze­tés széthull, az elnök és az agronómus sem beszéli meg a tennivalókat. — Talán úgy érzi Németh elvtárs, ha már elnök, akkor senki más nem számít — igy jellemezték és megtörtért esetekkel bizonyítottak. Közös nyelven A tsz „felső vezetőségét", vagyis Németh Ferenc tsz­elnököt, Török Antal mező­gazdászt és Krisztin Szilvesz­ter párttitkárt június első fe­lében a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályára hívták. Csamangó Mihály, a járási pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője és Madarász Antal, a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője próbálta : egyeztetni „a három nyelven ; beszélő" tsz-vezetők nézeteit. — Ki-ki beismerte a maga ; hibáját. (Persze még inkább | a másikét!) Az elnök és a , mezőgazdász ígérték, hogy j ezután együttműködnek, nem adnak egymást keresztező : utasításokat. A part-alapszer­vezet vezetőségi ülésein rend­szeresen megbeszélik a gaz- : daság fontosabb problémáit — tájékoztatott a megbeszé­lés eredményéről Csamangó elvtárs. Természetesen ki-ki próbálta megmagyarázni a maga „bizonyítványát". Hasz­talan. Munkájuk végbizonyít­ványa a tsz gazdálkodási ered­ménye. Tavaly több mint egymilliós mérleghiánnyal zárták az évet. Idén meg gyengén, szervezetlenül megy a közös munka. Tehát a ve­zetésből jogos a „szekunda", van korrigálnivaló! Balogh Ödön többi Bécsi körúti épület tí­pustervek alapján, tégla­blokkból épül. Ez az építési anyag már lehetővé teszi a folyamatos építésszervezést, ami gyorsabb és termeléke­nyebb a hagyományosnál. A sarokház felépítése, még ha' sok előregyártott elemet is használhatnak, nehezíteni fogja a kivitelezést. Szinte valamennyi résztve­vő felfigyelt arra, amikoi a statikus tervező elmondotta, hogy Szegeden első ízben cö­löpalapozást alkalmaznak ennél az építkezésnél, és fel­tették a kérdést: miért csak négyemeletes házat építenek akkor, hiszen ez az alapozás nagyobb terhelést is kibír. Többen is elmondták, hogy három szempont is amellett szól, hogy ilyen esetekben középmagas házat célszerű építeni. Az első, mint emlí­tettük, a cölöpalapozás, a második a szanálással vesz­tett lakások számának gya­rapítása, a harmadik a köz­művesítés jobb kihasználása. Aránylag csekély többletrá­fordítással nyolc-tíz emeletes ház építése a gazdaságos, ta­karékos megoldás. • Bár, amint említettél:, a városképi jelentőség sem mellékes, hiszen a forgalmi csomópontokon, az útkeresz­teződésekben álló házak az egész környék arculatát meg­határozzák. Még érdekesebb azonban, amit döntő érvként felhoztak: néhány év múlva esetleg emeletráépítési igény jelentkezik, mint jelentke­zett máris a Marx téri árká­dos ház tömbjével és a G­tömbbel kapcsolatban. S az meglehetősen furcsa, ha egy új házra emeletet építenek! Érdemes volna kamatoztatni A nyilvános terv bírálat, bátran mondhatjuk, a vára­kozásnál jobban sikerült a résztvevők nagy felelősségér­zetéről és figyelméről tanús­kodott. Véleményük több kérdésben igen tanulságos, s ha már a Bécsi körút és a Hunyadi János sugárút sar­kán épülő ház esetében nem is hasznosítható, az illetéke­sek a későbbiek során kama­toztathatják. Az Építőipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja ezentúl többször is rendez hasonló tervbírálatot, mert felismerte, hogy milyen fon­tos társadalmi szinten is megvitatni az építkezésekkel kapcsolatos problémákat. A telepítési, városrendezési, az egyedi tervek nyilvános bí­rálata a tervező, a beruházó és a kivitelező munkáját könnyítheti meg, s végered­ményben a népgazdaság ér­dekeit szolgálja- Ehhez talán még csak azt tehetnénk hoz­zá: jó lenne, ha még időben, a beruházási program jóvá­hagyása előtt kerülne sor rájuk! • F. K. Türelem és határozottság G yakran megtörténik, hogy felelős poszton álló, alap­jában véve rendes, rokonszenves emberek megté­vednek. Könnyelmű, rossz társaságba kerülnek, kártyáznak, italoznak, kisebb-nagyobb botrányba kevered­nek. S a felettesek ahelyett, hogy erős kézzel, idejében visszatartanák őket, hosszú időn át türelmesen elnézik a helytelen viselkedés. Majd egy szép napon — türelmüket vesztve — rásütik a rendbontókra az alkalmatlanság bé­lyegét, és útilaput kötnek a sarkukra S ha ilyen esetekben egy-egy hivatalban vagy akar termelőszövetkezetben is felvetődik a kérdés, miért nem lehetett ésszerűbb, emberségesebb megoldást találni, az illetékesek rendszerint azt válaszolják, hogy liberalizmus lett volna tovább várni; betelt a mérték, „ök nem neve­lőintézet", s különben is felelős posztra kész emberek kellenek, nem pedig olyanok, akiket alapvető dolgokra is figyelmeztetni kell. Kész ember. Igényes követelés. Vajon hol állana most a tsz-mozgalom, ha a szervezést annak idején ehhez a fel­tételhez kötöttük volna? Kész embereket a kezdet-kezde­tén? Honnan? Hiszen a mozgalom is új volt, s kész szö­vetkezeti emberré csak a közös élet, a gondok, a felada­tok növekedése közben nevelődhettek a falu legjobbjai. Hogy valóban azzá nevelődjenek, ahhoz még ma is renge­teg türelem, jószándék és segítség szükséges. A türelem fontos és hasznos erény, s ha jól élünk ve­le, mindig beérik a gyümölcse. Ehhez azonban a bizalmon kívül mély emberismeretre van szükség. Tudni kell, ki az az ember, aki megérdemli a türelmet. Ismerni keH a felfogásában, a becsületében rejlő értékeket, tehetsége bi­zonyítékait, családját, a faluban kivívott emberi rangját. Mindazt tehát, ami jelenét, jövőjét, lehetőségeit meghatá­rozza. A legtöbb helyen éppen azzal vétenek a türelem el­len, hogy nem veszik figyelembe az emberekben rejlő le­hetőségeket. Csak a bosszantó jelenséget látják és libera­lizmusnak tartanák türelemmel megbirkózni a jelenséggel. S azt sem veszik észre, hogy aki türelmetlen, az a szo­cialista együttélésre jellemző egyéb követelmények ellen is vét. A z is igaz azonban, hogy a türelem eflen — túlzott türelmességgel, határozatlansággal is lehet véteni. S a fejlődés során évről évre másként kell türel­mesnek lenni, öt-hat éve még türelemmel kellett várni, hogy az új szövetkezeti elnökök sora a nagyüzemi gazdál­kodáshoz szükséges alapvető ismereteket megszerezze. Ma az ilyen várakozás már igénytelenség, hiszen — éppen a türelmes várakozás eredményeként — elnökeink zöme otthonossá lett a vezetésben, technikusi, vagy még maga­sabb fokon ismeri az agrotechnikát. Arra is sok példa van viszont, hogy méltatlan emberek visszaélnek a türelemmel. Nem segít rajtuk a haladékok sora, a türelmes várakozás, mind mélyebbre és mélyebbre zuhannak, vagy legalábbis nem fejlődnek. Pedig a szigorú, időben történő emberséges felelősségrevonás segíthetett volna. Ezért kell ismerni az embereket, hogy adott eset­ben kiderüljön, mire van szükség: türelemre, vagy hatá­rozott fellépésre? Mert a felelőtlen elnézés már valóban nem türelem, hanem liberalizmus, tehetetlenség, esetleg cinkosság, összefonódás, korrupció lapulhat mögötte. A türelem nem csodaszer, de elengedhetetlen kelléke az emberek nevelésének. De a visszaélőkkel szemben nincs hel^e semmiféle türelemnek. Súlyos hibákat, szándékos bűnöket elnézni ugyancsak bűn, felelőtlen liberalizmus. Márpedig a türelem és a liberalizmus nem férnek meg együtt, ha némelyek összekeverik is a két fogalmat A tü­relem épít, teremt, a liberalizmus mindezt lerombolja és beszennyezi. I smerni kell a türelem határait Tudni kell, hogy a türelem mit sem ér határozottság nélkül. A türe­lem bizalom az emberben, hit az ember lehetősé­geiben, s egyben határozott fellépés a hibák, az elhatal­masodott rossz tulajdonságokkal szemben. Csak így fej­lődhetnek a szép erények, csak így pusztulhat ki a rossz tulajdonságok gyökere is. Ezért testvére a türelem a határozottságnak. KKKESDI GYULA Szélesebb együttműködés felé .4 Borba kommentárja Apró Antal látogatásáról A Borba kommentárban foglalkozik a kétoldalú gaz­dasági együttműködés elmé­lyítéséről folytatott magyar— jugoszláv megbeszélésekkel és az Apró Antal vezette Belgrádban tartott szívélyres, baráti megbeszéléseket az az óhaj hatotta át — irja a lap —, hogy ez a találkozó is hozzájáruljon a kölcsönös gazdasági kapcsolatok elmé­Megíelelő minőség Ebben az évben a hűvös időjárás miatt egy kicsit megkésett a juhnyírás és természetesen a gyapjúátvétel is. Most hetente mintegy 8 vagonnyi gyapjút vesznek át. Minőséggel általában elégedettek. Ezekben a napokban csúcsforgalom van a megyei átvevőtelepeken és a szege­di repülőtéri raktárban, ahová a termelőszövetkezetek szállítják be a gyapjút. Képünkön: Lengyei Tibor kiren­deltségvezető megállapítja, a hordónyi Munkásőr Tsz által behozott gyapjú minőségét. Középen Szász And­rás, a pusztaszeri Petőfi Tsz juhásza, mellette Kovács Bertalan, a Munkásőr Tsz főagronómusa. magyar kormányküldöttség lyítéséhez és ezzel elősegít­jugoszláviai látogatásával. A se a két ország szocialista építómunkáját Ezekben a napokban — folytatja a lap — hasznos lépéseket tettünk a szocia­lista Magyarországhoz fűző­dő gazdasági kapcsolatok ki­szélesítésére. Belgrádban a magyar—jugoszláv együtt­működési bizottság első ülés­szaka után jegyzőkönyvet írtunk alá a két ország gaz­dasági kapcsolatainak fej­lesztéséről. i A jugoszláv sajtó vezető lapja ismerteti a gazdasági együttműködési bizottság el­ső ülésszakáról kiadott köz­leményt, majd így ír: az ide: tanácskozásokon kifejezésre jutott az az óhaj, hogy az együttműködést hosszú táv­ra is kiterjesszék, mert a gazdasági kapcsolatok ilyen formája felel meg leginkább a szocializmust építő orszá­gok érdekeinek és szükségle­teinek. (MTI) (B»UiU ICIV.) I "ÁsArnap. 1965. június 13- dh-maftyaroasza* 3

Next

/
Thumbnails
Contents