Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

PEDAGÓGUSOK ÜNNEPE Pedagógusnapi ünnepség a megyei tanácsházán A munkaerő-gazdálkodás A Nevelők kitüntetése Szegeden Tegnap délelőtt a városi tanács székházában dr. Biczó György a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke a művelődésügyi miniszter nevében az eredményesen dolgozó szegedi pedagógu­soknak kitüntetéseket adott át. Az ünnepségen megjelent Sípos Géza, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának tit­kára, Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese és dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára. Az Oktatásügy Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapta Kiss László, a Tömörkény gimná­zium igazgatóhelyettese, Lé­vay Béla, a Radnóti gimnázi­um tanára, szakfelügyelő, Daróczy Istvánné, a II. ke­rület vezető óvónője, Barta József, a Hámán Kató álta­lános iskola igazgatóhelyet­tese. Szocialista Kultúráért jelvénnyel tüntették ki Kézdi Erzsébetet, a Rózsa Ferenc gimnázium tanárát. Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Hevesi Józsefné, a II. kerü­leti oktatási intézmények ve­zető gondnoka, Kószó József­né, az Ady Endre Kollégium szakácsnője, Kormos Irén, a Bem tábornok utcai óvoda dajkája. Miniszteri Dicséret­ben részesült Grigercsik End­re, a Radnóti gimnázium ta­nára, dr. Fröhlich Andrásné vezető óvónő, Tari Jánosné, a Gutenberg utcai leányis­kola tanára, Radnai Mihály­né, a Dózsa György általá­nos iskola tanítója és Kovács Antalné, a Szilléri sugárúti általános iskola tanítója. * A pedagógusnap alkalmá­ból az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Kocsis Vilmos, a Ságvári gimnázium tanára. Horóczi Ferenc a Közgazdasági Tech­nikum statisztikai tagozatá­nak tanára Kiváló Dolgozó jelvényt kapott. A pedagógusnap alkalmá­ból tegnap, szombaton dél­előtt ünnepséget rendeztek a Csongrád megyei tanács sze­gedi székházában. Előtte Tö­rök László, a megyei tanács elnöke fogadást adott a ki­tüntetett pedagógusok tiszte­letére. Az ünnepségen megjelent Török László, dr. Szabó Ist­ván, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osz­tályvezető helyettese, Bíró Lajos, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára, Kovács Imre, a Csongrád megyei ta­nács vb elnökhelyettese, Tóth Istvánné. a nőtanács megyei titkára. Ökrös János, a Peda­gógus Szakszervezet megyei titkára. Katona Sándor országgyű­lési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára meg­nyitója után Hantos Mihály, a megyei tanács vb elnök­helyettese mondott ünnepi beszédet. Ezután Török László a művelődésügyi miniszter nevében kitüntetéseket és ju­talmakat adott át a kiemel­kedő munkát végzett Csong­rád megyei pedagógusoknak. A szegedi járás pedagógu­sai közül az Oktatásügy Ki­váló Dolgozója kitüntetést kapta Dorogi Géza, a csenge­lei általános iskola igazgató­ja és Váradi Józsefné, az öt­tömösi általános iskola ta­nára. Kiváló Dolgozó lett özv. Ifjúsági vezetők kitüntetése Kitüntetéseket nyújtottak át megyénk ifjúsági mozga­lomban résztvevő pedagógu­sainak tegnap délelőtt a vá­rosi KISZ-bizottságon. Bíró Lajos, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának első titká­ra köszöntötte a megjelente­ket, köztük Varga Ferencet, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársát. dr. Földi Gábort, a KISZ Szeged városi bizottsága tit­kárát, valamint a megyei, járási, városi KISZ-bizottság jelenlevő tagjait. Ünnepi beszédet Szögi Bé­la, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára mon­dott. Ezután került sor a ki­tüntetések átadására. Szeged és a szegedi járás pedagógu­sai közül KISZ Érdemérem­mel tüntették ki Várkonyi Zoltánt, a József Attila Tu­dományegyetem KISZ-bizott­ságának titkárát. Aranyko­szorús KISZ-jelvényt kapott dr. Péter Lászlóné, a szöregi általános iskola nevelője és Pigniczki György, a Szegedi Orvostudományi Egyetem kollégiumának igazgatója. A Kossuth Zsuzsa Ápolónőkép­ző Intézetben dolgozó Tamás Mártának dicsérő oklevelet nyújtottak át. Németh Kál­mánná és Kóczián József szegedi, Kovács Sándorné tá­péi, Veszprémi László dorozs­mai és Kiri István domaszéki pedagógusokat az úttörőmoz­Pályadíjnyertes tanárok, tanítók A városi tanács művelő­désügyi osztálya hazánk fel­szabadulása 20. évfordulójá­nak tiszteletére pályzatot hirdetett a szegedi pedagógu­sok között. A pályadíjakat tegnap délben a városi tanács épületében Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője osztot­ta ki. Ünnepi beszédqf Bor­sos László általános iskolai igazgató, a Pedagógus Szak­szervezet városi bizottságá­nak titkára mondott A pályázaton első díjat nyert Darák Miklós, a Tisza­parti gimnázium tanára, má­sodik díjat kapott Horváth Dezső, a Népművelési Ta­nácsadó munkatársa, Gyuris György, a Somogyi Könyvtár dolgozója, Grigercsik Endré­né, a Ságvári gimnázium ta­nára, Lukácsi Sarolta és Waldmann József főiskolai adjunktus. Harmadik díjat nyert Rakonczay László, a rókusi általános iskola taná­ra, szakfelügyelő, Nemes Attila, a Gera Sándor álta­lános isk'ola, Kőhegyi Erzsé­bet, a Szegedi Tanárképző Főiskola I. sz. gyakorló is­kolája, özv. Torma Józsefné, a Dózsa György általános is­kola, Fórizs Elek és Tátrai Sándor, az Ifjű Gárda ifjú­sági város nevelője, Börcsök Vince és dr. Turai Géza ta­nár. vész Béla, a Tanárképző Fő­iskola I. sz. gyakorló isko­lájának tanára, Molnár Ist­vánné, a Ságvári gimnázium tanára, dr. Jezerniczki Ákos­né, a Madách utcai általános iskola tanítónője, Csizmazia Lajos, a főiskola I. sz. gya­korló általános iskolájának nevelője, dr. Gergely Győző­né, valamint Turai Kálmán, a főiskola I. sz. gyakorló is­kolájának tanára. Ezen az ünnepségen osz­tották ki a pedagógusok ideológiai továbbképzésével kapcsolatban készített tanul­mányok díjait is. Díjat ka­pott Maláj Györgyné, a Rad­nóti gimnázium, dr. Czimmer Lászlóné, a Tanárképző fő­iskola I. sz. gyakorló általá­nos iskolája, Lakner Károly­né és dr. Gyenes Lajosné, a Közgazdasági Technikum ipari tagozatának tanára, va­lamint Csótó Nagy János, az Ady kollégium nevelője. Ma: pedagógus festők kiállítása A Csongrád megyei rajz­tanárok kiállítását ma, va­sárnap délben 12 órakor nyitja meg Borsos László, a Pedagógusok Szakszervezete szegedi szervezetének titkára galomban végzett jó munká­jukért Kiváló Üttörővezető éremmel tüntették ki. Lengyel Józsefné, a szöregi napközis óvoda dajkája és Tóth Erzsébet, a deszki nap­közis óvoda dajkája. Minisz­teri Dicsérő Oklevelet kapott Zentai Antal, az ásotthalmi általános iskola igazgatója. A kitüntetések átadása után Döme Mihály, a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője ismer­tette az idei tanévre meghir­detett pályázatok elbírálásá­nak eredményét. A pályázat­ra 109 mű érkezett, ebből 45-öt díjaztak. Az első díjat nyert pályamunkák között van Pásztor János balástyai nevelő munkája. A második díjban részesítettek között Fodor Józsefné és Pálmai Jó­zsefné szatymazi pedagógu­sok tanulmánya, a harmadik díjjal jutalmazottak között Link Mihály dorozsmai és Zenei József szegedi pedagó­gus tanulmánya is szerepel. Elkészült az ötezredik új lakás Ma ünnepi nagygyűlést tartanak az építők Az elmúlt héten több mun­kahelyen röpgyűlésen kö­szöntötték az építőipar dol­gozóit. Az ünnepi készülődés eseménysorozatában ritka al­kalomra is sor került. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat most adta át a fenn­állása óta épített ötezredik lakást az Ogyessza városrész XXVIII-as épületében. Az I. emelet 3-as számú lakása az ötezredik Csongrád me­gyében, amit a vállalat épí­tett. Szombaton délelőtt kibőví­tett ünnepi ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyag­váló Dolgozója, Molnár Ist­ván asztalos, a Tisza Bútor­ipari Vállalat szegedi gyár­egységének dolgozója a Könnyűipar Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést kapta. Lórik Györgynét, a Szegedi Terve­ző Vállalat dolgozóját pedig Kiváló Dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Ugyancsak a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Csányi Fe­renc, a Csongrád—Bács Me­gyei Téglaipari Vállalat dol­gozója. Több szakszervezeti aktívát ajándéktárgyakkal jutalmaztak meg. Ma, az építők napján dél­ipari Dolgozók Szakszerveze- előtt 10 órakor az újszegedi tének Csongrád megyei bi­zottsága. Az ülésen megje­lent és felszólalt Sípos Mi­hály, az MSZMP Szeged vá­rosi végrehajtó bizottságának tagja, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat igazgató­ja is. Kiss István, a szak­szervezet megyei bizottságá­nak titkára emlékezett az építőipari munkások szak­szervezeti élete régi esemé­nyeire, mai sikereire, s be­szélt a jövő feladatairól. ligetben ünnepi nagygyűlést rendez az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak­szervezete Csongrád megyei bizottsága. A nagygyűlésen dr. Biczó György, az MSZMP városi végrehajtó bizottságá­nak tagja, a Szeged megyei jogú városi tanács vb elnö­ke mond ünnepi beszédet, majd a Nemzeti Színház mű­vészei, az Építők ének- és táncegyüttese, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat gazdasági életben min­den megvizsgálható a takarékosság, illetve a pazarlás szempontjai szerint. Túlzás lenne azt állitani, hogy a gazdasági vezetők ezeket a szempontokat ed­dig általában nem méltat­ták különösebb figyelemre. Valami azonban gyakran ki­maradt a számításból: a munkaerő. Volt anyaggaz­dálkodás, pénzgazdálkodás, de munkaerő-gazdálkodás — a szó igazi értelmében — csak szóíványosan, rend­szertelenül és főképpen kö­vetkezetlenül. Több intézkedes után — amely már nyomatékkal szá­molt a munkaerő-helyzettel — a múlt év decemberében pár­tunk Központi Bizottsága olyan határozatot hozott, amely a munkaerkölcs, a munkafegyelem és ezzel kapcsolatban a termelékeny­ség időszerű problémáit vizs­gálva, munkaerő-elosztás és a létszámgazdálkodás jobb átcsoportosításában, hiszen lehetett felfedezni az anya­gi érdekeltség egészséges, ösztönző hatását. A debreceni határozat alapján olyan munkaügyi intézkedések történtek és történnek jelenleg is, ame­lyeknek eredményeképpen ebben az esztendőben a ter­melékenység növekedése lé­nyegesen felülmúlhatja a ko­rábbi arányokat, a létszám pedig csupán a lehetőségek és a tényleges szükségletek által megszabott keretek kö­zött növekszik. Az első ne­gyedévi tapasztalatok mind a termelés és a termelé­kenység, mind a létszám alakulása szempontjából azt mutatják, hogy az említett aktív munkaerő-gazdálkodási tevékenység megindult, és itt-ott már kedvező eredme­nyei is mutatkoznak. T ény, hogy a vállala­toknak kevés gyakor­latuk van a létszám evek óta megszervezését jelöli meg az egyik legfontosabb, országos munka. Meg nehezebb nem folyt ilyen fel­feladatként. Az okok meg­lehetősen közismertek. 1964­ben a tervezettnél lényege­sen magasabb létszámmal oldották meg termelési fel­adataikat az iparvállalatok. Attól eltekintve, hogy ez a körülmény milyen nagy mértékben fékezte a terme­adat elé kerülnek, ha csali nyugdíjazással vagy bizo­nyos számú dolgozó elbocsá­tásával tudják megszüntetni a létszámfelesleget. Termé­szetesen az adott körülmé­nyek között is meglehetősen sók új munkaalkalom ny ­lik: a vegyipar új létesítmé­,,, , , „ nyei például több ezer főnyi lekenyseg novekedeset, egy- új munkáslétszámot kíván­ben azt is kilátástalanná nak, az építőipar helyzete tette, hogy az egyes terüle- közismert, és változatlanul teken már huzamosan ta- nagy a kereslet bizonyos pasztaiható munkaerőhiányt csökkentsük. Röviden: a munkaerő-elosztás nem iga­zodott kellően a termelés és a gazdaságosság követelmé­nyeihez sem országosan, sem helyileg. Érdemes e helytelen gya­korlat következményeit egy kissé alaposabban elemezni. szakmunkaerőkben. Az elhe­lyezés vagy elhelyezkedés mégsem mindig könnyű, kü­lönösen nem az a szakkép­zetlen nőknek. Mindeneset­re, bármilyen kevés dolgo­zót érintsen is a csökkentés, illetve az átcsoportosítás, igen gondos, körültekintő, a szociális szempontokat mesz­Utána kitüntetéseket adott tánccsoportja szórakoztatja át a szakszervezeti munká- az ünneplőket. Délután az ban kitűnt aktíváknak. Ker- építőipari dolgozók gyerme­tész Imre, a Csongrád Me- keinek rendeznek szórakoz­gyei Építőipari Vállalat sta- tató műsorokat az újszege­tisztikusa, az Építőipar Ki- di ligetben. A pályázaton díjat nyert a Móra Ferene Múzeum Hor­még Prohászka Judit, a Rad­nóti gimnázium tanára, Ré­váth Mihály utcai képtárá­nak emeleti helyiségében. (Knycdi z. lelv.) íiíí FILAwiSlivL /ír „/«-„ ZH 12-lc A ZB ia"es töldborsó cséplő­LltiGirZHITCK az ÚISO AD U K gép prototípusa két példány­ban elkészült a BMG makói gyáregységében. Az egyik gép Gödöllőre kerül tartós vizsgálatra, a másik a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság perbáli üzemegységébe, ahol a borsószezon alatt elvégzik a bemérését. Remélik, hogy jól vizsgázik majd Ami a számos területen mu- szemenően mérlegelő előké­tatkozó munkaerőhiányt il- szítést és végrehajtást kö­leti, ennek mértékét olykor vetél. eltúloztuk. Ez elég rossz ha- Annak ellenére, hogy az tást gyakorolt a munkafe- átcsoportosítás okozott és gyelemre. Sok gazdasági és okoz még gondokat, és a műszaki vezető, számolva a Párt-, illetőleg a szakszerve­terv bizonytalansági ténye- szervek több esetben zőivel, eleve túlzott munka- helyesen léptek közbe meg­erő-tartalékokat kötött le, fontolatlan intézkedései; arról nem is beszélve, hogy megakadályozására, a fő fel­elég ritka esetben egyeztet- adat mást már a közelebbi, ték következetesen a terme- s távolabbi jövőre vonatko­lési-műszaki és a munka- zó létszámtervek előrelátó ügyi terveket. Ennek a lét- kidolgozása. Bár az ezzel számgazdálkodási lazaságnak kapcsolatos feladatok — az az okai és következményei ösztönzőbb bérezési formák között egyaránt megtaláljuk kiterjesztése, bizonyos köz­a laza munkanormákat, az vetett termelői munkái;, átlagteljesítmények rossz például az anyagmozgatás megtervezését, az improduktív gépesítése és nem utolsó­létszám gyors növekedését, sorban a normák állandó a sok veszteségidőt és hi- figyelemmel kísérése — a ányzásí. Mindehhez tartó- korábbinál jobban az elő­zik, hogy a munkaerő-gaz- térben állnak, sok még a dálkodásbam még alig-alig negatív tapasztalat- Több gyárban még mindig indo­kolatlanul magas létszámot terveztek. Gyakorlatilag mindegy, hogy újnak neve­zett régi gyártmányokkal, vagy alacsonyra szabott teljesítményekkel indokol­ták ezt a szükségletet. A törekvés mindenképpen ir­reális, s egyben arra vall, hogy az anyagi ösztönzők alakításával is küzdeni kell ellene. T öbb helyen mostaná­ban munkaerő-gaz­dálkodási vizsgálatot végeztek. Folytatódnak a munkaidő kihasználásának tanulmányai, a munkanap­fényképezések és számos más vizsgálat, felmérés a helyesebb létszámgazdálko­dás érdekében. Mindez ar­ra vall, hogy egészséges tö­rekvés van kialakulóban a munkaerő-gazdálkodásban. Végül is ez oda vezethet — mert ez a lényeg —, hogy a takarékosság gondolata és gyakorlata teljes mérték­ben számításba veszi a leg­fontosabbat és legértékeseb­bet: az embert. Balog János Vasárnap, 1965. június «. D9L-MA9YAMORSZA0 3

Next

/
Thumbnails
Contents