Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

Közzétették a Román Munkáspárt kongresszusi irányelv-tervezeteit 0 Bukarest (Mii) A szombati román sajtó közli a Román Munkáspárt negyedik kongresszusa irány­elveinek tervezetét az 1966— 1970. évi népgazdaságlej lesz­tési tervvel, valamint az 1966—1975. évi energetikai fejlesztesi tervvel kapcsolat­ban. Az 1966-1970. évi népgaz­daság-fejlesztési terv irányel­veinek tervezete bevezetőben rámutat: 1965-ben Románia ipari össztermelése 2,24-sze­rese az 1959. évinek, az el­ért évi átlagos növekedési ütem 14,4 százalék, szemben a harmadik kongresszus irányelveiben előirányzott 13 százalékkal. Az ipari ter­melés volumene az Idén 9,5­szöröse az 1938. évinek. A tervezet ezután részlete­sen taglalja az elkövetkező ötéves időszak legfontosabb feladatalt. Az ipar összter­melése 1970-ben mintegy 65 százalékkal haladja meg az 1965. évet, az évi átlagos nö­vekedési ütem 10,5 százalék lesz. A fenti számon belül a termelőeszközök termelése 70 százalékkal, a fogyasztási javaké 60 százalékkal növek­szik. A teljes növekedésnek mintegy 40 százalékát az új Iparvállalatok szolgáltatják. Az alapvető nyersanyagok közül 1970-ben 13.1—13,3 mil­lió tonna kőolajat, 18,5 mil­liárd köbméter földgázt és 20—22 millió tonna szenet termelnek kl. A kohászat 1970-ben 4,1 millió tonna nyersvasat, 6,3 millió tonna acélt, 4,4 millió tonna henge­relt árut gyárt. A mezőgazdaság összter­melése öt év alatt 20 szá­zalékkal növekszik, 3,5 szá­zalékos átlagos évi ütem mel­lett. 1970-ben a román mező­gazdaság 1,1 millió tonna műtrágyát kap — 3,5-ször annyit, mint idén. A trakto­rok száma 115 000-re, a kom­bájnoké 47 000-re emelkedik. Üjabb 400 000 hektárnyi te­rületet tesznek öntözhetővé. A termelékenységet az ipar egészében 40 százalékkal kell növelni, ugyanakkor az önköltséget 10 százalékkal csökkenteni, öt év alatt az alkalmazottak száma mint­egy 900 000-rel nő. Románia teljes külkereske­delmi volumene öt év alatt negyven százalékkal növek­szik. A nemzeti jövedelem öt év alatt mintegy 40 százalékkal nő, a reálbérek 1970-ben 20 -25 százalékkal haladják meg az 1905 .évit, a paraszt­ság reáljövedelme pedig 20 százalékai nő. A tervezet számos fontos intézkedést irányoz elő a lakosság anyagi körülményeinek javítására (fgy öt év alatt 300 000 lakást építenek), valamint a kultu­rális, szociális és egészség­ügyi ellátottság színvonalá­nak emelésére. A tízéves energetikai fej­lesztési terv irányelveinek tervezete hangsúlyozza, hogy 1975-re Románia villamos­energiatermelését 55—60 mil­liárd kilowattórára emelik. A tervezet egyik legfontosabb pontja kimondja, hogy meg­kezdik az atomenergia fel­használását villamosenergia­termelés céljára. 1975-ben felépülő atomerőművek hoz­závetőleg 1000 megawatt tel­jesítőképességgel rendelkez­nek. 1970—1971-ben üzembehe­lyezik a Jugoszláviával kö­zösen épített vaskapui hidro­energetikai rendszert, amely­ből Románia több mint 1000 megawattos termelőkapaci­tással részesedik. Ugyanak­kor a Bolgár Népköztársaság­gal együttműködve tanulmá­nyokat folytatnak és terve­ket kéázílenck egy másik dunai erőmű építésére. Hangsúlyozza még a terve­zet, hogy évente további, leg­kevesebb 1000 falut villamo­sítanak, úgy, hogy a falvak villamosítása 1972-73-ban gyakorlatilag befejeződik. Novotny és Tito beszéde Plzenben # Plzcn (MTI) Tito jugoszláv elnök, a JKSZ főtitkára és felesége, va­lamint a kíséretében levő jugoszláv személyiségek szom­baton Plzenbe érkeztek. A jugoszláv vendégeket, valamint a velük együtt ér­kező csehszlovák vezető személyiségeket, élükön Antohin Novotny köztársasági elnökkel, a CSKP KB első titkárá­val, Josef Pesl nehézgépipari miniszter és Plzen város ve­zetői, az utcákon pedig többezres lelkesen ünneplő tömeg fogadta. Az autókaraván útja Csehszlovákia egyik legna­gyobb üzemébe, a Lenin-művekbe vezetett. A fellobogózott üzem hatalmas udvarán tartották meg azt a nagygyűlést, amelyet Tito látogatása alkalmából ren­deztek. Először Antonin Novotny mondott beszédet. A forradalmi erök egyesítése sürgős feladat A csehszlovák elnök Jo- helyzet értékelése után így szip Broz Tito jelenlegi lá- folytatta: „A jelenlegi hely­togatásának jelentőségét zetben, amikor aZ- Egyesült méltatva kijelentette: „Fi- Államok különösen agresszív gyelembe véve mindkét or- politikát folytat a jogaikért szág szocialista érdekeit és céljait, valamint a béke biz­tosításának érdekeit, barát­ságunk szélesebb alapokon nyugszik, mint a múltban bármikor". Novotny a külpolitikai Ujabb tűzharc Santo Domingóban # Santo Domingo (MTI) Santo Domingóban szom­batra virradó éjjel tűzharcra került sor: a külföldi tudó­sítók Jelentósel szerint akna­vetők hangját lehetett halla­ni. Az alkotmányos erók rá­diója szerint az amerikai csapatok nyitottak tüzet. Pénteken a dominikai fő­városban a helyzet viszony­lag nyugodt volt, Ismét lehe­tett kenyeret kupnl. . Az AÁSZ háromtagú köz­vetítő bizottsága pénteken másfél órás megbeszélést foly­tatott Caamano alkotmányos elnökkel. A találkozó után Bunker, a bizottság amerikai tagja kijelentette, hogy csu­pán „puhatolódzó megbeszé­lésekről" volt szó. Caamano kifejtette álláspontját, amely — mint az AFP „jó forrá­sokra" hivatkozva jelenti — nem változott: az elnök to­vábbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak az 1963-as alkot­mány alapján Jöhet létre megegyezés. Az AÁSZ bi­zottsága szombaton találko­zik a reakciós junta vezető­jével, Imbert Barrera tábor­nokkal. Pénteken folytatódott az amerikai tengerészgyalogo­sok kivonása: jelenleg még kéte?^- amerikai tengerész­gyalogos van Santo Domin­góban és a hét végén ezeket is behajózzák, hogy hazatér­jenek az Egyesült Államok­ba. A „bőrtarkójúak" távo­zása után 12 500 amerikai ejtőernyős és a légierők 700 tagja marad Dominikában, az Amerika-kö2l erők égisze alatt. Semmi jel sem mutat arra — írja az AP —, hogy az Egyesült Államok a kö­zeljövőben újabb amerikai csapategységeket készülné kivonni a szigetországból. Jottin Cury, az alkotmá­nyos erök külügyminisztere táviratot intézett az ENSZ­hez és közölte, hogy csütör­tökön az amerikalak akna­vetőből tüzeltek és az alkot­mányos erök egyik katoná­ját súlyosan megsebesítették. Az amerikalak magatartása veszélyezteti a fegyverszüne­tet, — mutat rá a távirat. Ruben Brache, az alkotmá­nyos erók ENSZ-megbízottja pénteken bejelentette, hogy elküldi az ENSZ megfelelő szerveinek a dominikai ka­tonai junta erői által kivég­zett 800 személy nevét Az AÁSZ azzal próbálja megakadályozni az esemé­nyek tényleges kivizsgálását, hogy maga ls Dominikába küldi megbízottait, hogy „ta­nulmányozzák az emberi jo­gok megsértéséről szóló je­lentéseket". Tovább tart a kormányválság Dél-Vietnamban Johnson a néger kérdésről 0 Washington (MTI) Johnson amerikai elnök pénteken este a washingtoni Howard néger egyetem vég­zős diákjai előtt mondott be­szédében rendkívül komor képet festett az Egyesült Ál­lamok néger lakosságának helyzetéről. — Az amerikai négerek ­mondotta az elnök - sok te­kintetben egy más nemzetet alkotnak - meg vannak fosztva a szabadságtól, szen­vednek a gyűlölettől, re­ménytelenségben élnek. Száz évvel n rnbszolgásng alóli ! el­szabadulás után a 20 milliót számláló amerikai néger la­kosság továbbra is jogfosz­tott. Többségük számára nz élet szörnyű megpróbáltatás. Az elnök adatokat sorolt fel a négerek helyzetének ér­zékeltetésére. Elmondotta, hogy a fehér és néger mun­kanélküliek száma 35 évvel ezelőtt megközelítőleg azo­nos volt, jelenleg azonban kétszer több a néger munka­nélküli, mint a fehér. 1948­ban a néger ifjúság körében nyolc százalékos volt a mun­kanélküliség, most azonban már 23 százalékos. Ez azt jelenti, hogy körülbelül két­szer annyi fekete fiatal ma­rad munka nélkül, mint fe­hér. 1952-ben a néger család átlagos jövedelme 57 százalé­kát tette a fehér család át­lagos jövedelmének — 1963­ban már csak 53 százalékát. A gyermekhalandóság a feketék körében 1940-ben 70 százalékkal volt nagyobb, mint a fehérek között, de 22 évvel később mór 90 száza­lékkal. — Mindezek a tények arra ösztönözték nz amerikai né­gert, hogy elégedet lonségé­nelc országos méretű tün­tetéseken, megmozdulásokon adjon hangot. A sötét bőr lehetetlenné teszi számára, hogy megfelelő helyet biz­tosítson magának a társa­dalomban. Az elnök beszéltében ígére­tet tolt arra, hogy ősszel ér­tekezletet hív össze a Fehér Házba, hogy „segítsen az amerikai négereknek leküz­deniök súlyos gazdasági és társadalmi helyzetüket". 0 Saigon (MTI) PJwn Khac Suu dél-viet­nami államelnök szombaton dúlelőtt Nguyen Vanh Vinh gazdasági miniszter helyére Nguyen Trung Trinh-t, Nguyen Hoa Hiep belügy­miniszter helyére Tran Van Thont nevezte ki. A kinevezésekkel kapcso­latban kiadott közlemény szerint az államelnököt fel­kérték, közvetítsen abban a viszályban, amely Phan Huy Quat miniszterelnök és ve­zető katolikus politikusok között hosszabb ideje tart. A katolikusok szerint a kor­mány túlságosan engedékeny a buddhisták iránt, s eltűr olyan irányzatokat, amelyek Dél-Vietnam semlegesítését követelik. A katolikusok egyik szó­vivője szerint minden jel arra mutat, hogy a belpoli­tikai válság még nem ért véget. A két miniszter kine­vezésével pillanatnyilag el­ért kompromisszumos meg­oldásról a szóvivő kijelen­tette, hogy katolikus részről az egész kormány lemondá­sáért küzdenek. Dél-Vietnamban pénteken Hue közelében kisebb ösz­szccsapásra került sor a sza­badságharcosok és amerikai tengerészgyalogosok között. Nyolc amerikai megsebesült. A Da Nang-i amerikai tá­maszpont közelében szintén harcokra került sor, ame­lyek során két amerikai tengerészgyalogos életét vesztette, öt megsebesült. A Vietnami Demokratikus Köztársaság területét szom­baton ls bombázták amerikai kalózrepülőgépek. A főleg közlekedési útvonalak és ki­kötőberendezések ellen irá­nyuló támadásokban a szo­kásos légibombák mellett távirányított lövedékeket és rakétákat is bevetettek. A több hullámban támadó ame­rikai repülőgépek a többi kö­zött Ben Thuy kikötőberen­dezéseit és a 7-es számú út­vonalat bombázták. Az Űj Kína hírügynökség jelentése szerint a Vietnami Demokratikus Köztársaság fegyeveres erői és felfegyver­zett polgári lakosok pénteken lelőttek három támadó ame­rikai gépet, többet pedig megrongáltak. A San-Carlos foglya Venezuela leghírhed­tebb börtönerődjében őrzik az észak-amerikaiakkal ba­rátságos rendszer rendíthe­tetlen ellenfeleit. A sötét börtönerődöt sűrű szöges­drótkerítés veszi körül, s ezen belül tankok állanak állandó készenlétben. Min­den előzetes figyelmeztetés nélkül tüzet nyithatnak a gyanús járókelőkre... így fest kívülről a Cnracas köze­lében levő San Carlos erőd, amelyben 1963 szeptembere óta sínylődnek a venezuelai forradalmi vezetök, köztük nyolcesztendei börtön után Faria elvtárs is szabad lett. Venezuela népellenes kor­mánya azonban nem hagyta abba a baloldali és a forra­dalmi mozgalom elleni ter­rorhadjáratot és húsz hónap­pal ezelőtt — semmibe véve parlamenti mentelmi jogu­kat — sok baloldali képvise­lővel és szenátorral együtt letartóztatták Jesus Fariát is. A San Carlos erőd egyik sötét, nyirkos, cellájába zár­ták, ahol bénulás fenyegeti. Néhány héttel ezelőtt két Jesus Faria elvtárs, a Vene- l™^ f.S/ltete.t zuelai Kommunista Párt fő- rendün fedezet mellett sike" titkára. Jesus Faria az idén június 27-én lesz ötvenöt esztendős, életének utóbbi négy évtize­de ezer szállal kapcsolódik rült meglátogatni a hírhedt börtönerődöt, ahol halálos veszély fenyegeti a nyirkos cellákba zárt és állandóan éhező foglyokat. A börtön­kórházban néhány szót vált­hattak Faria elvtárssal, aki a Venezuela szabadságáért kötet i vddi'ratot folyó küzdelemhez. Tizen- ' négy éves korában még nem állítottak össze, de a kor­mány fél egy nyilvános per megrendezésétől, mert a ha­gődött egy észak-amerikai m, * vrtdnk p^ntról pontVa olajtársasághoz munkásnak, ahol n sztrájkok, tüntetései; során tanulta meg az osz­tályharc ábécéjét. 1930-batl már ő szervezte az olajmun­kfisok sztrájkját es két esz­tendővel később a kommu­nista párt tagja lett, 1947-ben pedig a Venezuelai KP listá­ján szenátorrá választották. Szakszervezeti vezetőből emelkedett a kommunista párt élére; amelynek 1951 óta első tilkára. Gyakran zárták börtönbe, s kínozták őt Jimenez diktatúrájának kopói, s amikor 1958-ban a népharag elsöpörte Jimenezt, üsszeomlanának. Faria elv­társ elmondta, hogv a meg­torlások nem törték meg. „Mi politikai foglyok lelkileg erősek vagyunk és hiszünk eszméink igazában. Tudjuk, hogy harcunkban nem ál­lunk egyedül!" Ezekben a napokban világszerte növekszik a kö­vetelés: engedjék szabadon Jesus Fariát, és jogtalanul le­tartóztatott elvtársait, a ve­nezuelai hazafiakat. A pro­letárszolidaritás szétfeszíti a San Carlos börtönerőd rácsait! küzdő szabad nemzetek és népek ellen, nyomatékosan hangsúlyozni kell valameny­nyi békéért harcoló erő ösz­szefogásának jelentőségét az agresszorokkal szemben, akik sárba tiporják a nemzetközi jogot és a reakciós erők akaratát szándékozzák rá­erőszakolni a kisebbekre. Az amerikaiak nemcsak re­ménytelen háborút kezdemé­nyeztek a dél-vietnami haza­fiak ellen, amelyben az erő­szak legbrutálisabb módsze­reit is alkalmazzák, de meg­kezdték a VDK bombázását és ott valójában hadüzenet nélküli háborút folytatnak. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy Csehszlová­kia segítséget nyújt a VDK­nak, egyetért azzal a köve­teléssel, hogy az Egyesült Államok szüntesse be viet­nami agresszióját, vonja vissza onnan hadseregét, számolja fel katonai támasz­pontjait és szüntesse be a A béke és a ma sokkal Bevezetőben köszönetet mondott a szívélyes fogadta­tásért és a meleg baráti szavakért, amelyek a nagy­gyűlésen elhangzottak. Majd így folytatta: — Jugoszláviának, Cseh­szlovákiának és a világ min­den népének az az álláspont­ja, hogy a fejlődés elenged­hetetlen feltétele a béke megőrzése. Különösen fontos ezt hangsúlyozni napjaink­ban, amikor az imperialisták legreakciósabb körei újból fenyegetik azokat a vívmá­nyokat, amelyeket a szabad­ságszerető emberiség rend­kívüli áldozatok árán valósí­tott meg. Mélységes nyugta­lansággal kell megállapíta­nunk, hogy a világ ismét a nemzetek békéjét és bizton­ságát fenyegető veszély előtt áll. A jugoszláv elnök Itt utalt a délkelet-ázsiai, a kongói, a dominikai helyzetre, majd ezeket mondotta: A reakciós erők agresszív akciói a haladó, a felszabadí­tó és a forradalmi mozgal- j mak ellen megkövetelik, I hogy a világ összes demokra- | tikus és békeszerető erői, kö7.tük elsősorban a szocia­lista országok, valamint az. el nem kötelezett országok, a leghatározottabban vegye­nek részt abban a küzdelem­ben, amely a nemzetközi helyzet további élezése ellen folyik. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy a békés egymás mellett élés politikája a vi­lág társadalmi fejlődésének igazi és egyedül lehetséges formája. Természetes, hogy a béke és a haladás erői ma sokkal erősebbek, és növeke­désük nyugtalanítja annak a reakciónak az erőit, amely kétségbeesett kísérletet tesz hadállásainak megőrzésére. Meggyőződésünk, hogy szük­séges és lehetséges tovább erősíteni és egyesíteni a bé­kéért harcoló erőket, hogy sikeresen fellépjenek a világ­békét fenyegető veszélyek ellen. Beszéde további részében a jugoszláv elnök sürgette a második világháború még meglévő maradványainak felszámolását, az általános ós VDK területének bombázá­sát ." A német kérdésről szólva a csehszlovák elnök hangoz­tatta: „A Német Szövetségi Köztársaságból érkező hírek a régi német terjeszkedési politikára emlékeztetnek. Ma új módszerekkel próbál­koznak befolyásuk kiterjesz­tésére a világban, Arra tö­rekednek, hogy atomfegyver­hez jussanak a NATO ré­vén. Azért hívjuk fel erre a veszélyre a figyelmet, mert azt látjuk, hogy a nyugatnémet militarizmus és revansizmus ismét azzal fe­nyeget, hogy háborús össze­csapást idéz elő." A szónok azután a nem­zetközi kommunista- és munkásmozgalom egységé­nek kérdéseivel foglalkozott. „Meggyőződésünk — mon­dotta —, hogy a béke meg­védéséért, a demokráciáért, a nemzetek szabadságáért, a társadalmi haladásért és az emberiség más történelmi feladatainak megoldásáért folyó harcot mindenekelőtt az egész világ kommunista és munkáspártjainak, a szo­cialista tábornak közös, egyesített erőfeszítése viheti győzelemre. Különös jelen­tősége van ennek jelenleg, amikor az imperialisták ki­használva a kommunista mozgalomban keletkezett el­lentéleket, agresszív akció­kat hajtanalt végre. Pártunk nézete, hogy a fennálló el­lentétek nem leküzdhetetle­nek és hogy az imperialista­ellenes erök egységének megteremtése érdekében a lehető leghamarabb meg kell találni a módot a forradal­mi erők egyesítésére." A nagy tetszéssel fogadott beszéd után J. B. Tito lé­pett a szónoki emelvényre haladás erői erősebbek teljes leszerelés megvalósítás sát, az atomfegyverek terje­désének megakadályozását. Elítélte a nyugatnémet mili­tarista, revansista tendenciá­kat, az NSZK-nak azt a tö­rekvését, hogy atomfegyver­hez jusson. Tito elnök beszéde befejező részében a csehszlovák veze­tő személyiségekkel folyta­tott tanácskozások jelentősé­gét méltatta. Ezeken a meg­beszéléseken szó volt a két ország kapcsolatainak és együttműködésének további bővítéséről. A jugoszláv elnök nagf tetszéssel fogadott beszédét a két ország barátságának élte­tésével zárta. A beszédek elhangzása után a plzeni Lenin-művek­ben tartott nagygyűlés az In­ternacionálé hangjaival zá­rult. rjjj-Kettore Msi a mosogatás / FOLYÉKONY / MOSOGATÓVAL JHL> 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1965. iúnlus «.

Next

/
Thumbnails
Contents