Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

flz SZKP KB küldöttsége Szófiából visszaérkezett Moszkvába 0 Szófia (TASN/.) A Bolgár Kommunista Part Központi Bizottságában csütörtökön a Politikai Bi­zottság Ingjai megbeszélést folytattak az S/KP küldött­ségével, amely Szuszlovnak, az SZKP elnökségi tagjá­nak. a Központi Bizottság titkárának vezetésével tar­tózkodik Bulgáriában. A szívélyes és baráti légkör­ben tartott megbeszélés so­rán a két pártot és a két országot kölcsönösen érintő kérdésekben cseréltek véle­ményt. A két testvérpárt teljesen azonos nézetet vall korunk valamennyi alapvető kérdé­sében. A tárgyaló felek egy­öntetűen leszögezték, hogy a szovjet pártküldöttség bulgá­riai látogatása újabb lépést jelent az SZKP és a Bol­gár KP, a bolgár és a szov­jet nép közötti barátság és együttműködés további ki­szélesítésében. Csütörtök este a Bolgár KP Központi Bizottsága va­csorán látta vendégül az SZKP küldöttségét. A szívé­lyes és baráti légkörben le­folyt vacsora alkalmával To­dor Zslvkov cs Mihail Szusz­lov pohárköszöntőt mondott. A szónokok a megbonthatat­lan sz.nvjpt-r-bolgár barátság­ra. a két testvérpárt, a két ország és a két nép kapcso­latainak és együttműködésé­nek erősödésére ürítették po­harukat. • Pénteken Szófiából haza­utazott az SZKP küldöttsé­ge, amely Mihail Szuszlov­nak, az SZKP elnökségi tag­jának, a Központi Bizottság titkárának a vezetésével tíz­napos látogatást tett Bulgá­riában. cs felkelés Dominikában Santo Domingo (MTI) Pénteken este Dominiká ban népi felkelés ki a Santo Domingótól 147 , . kilométernyire délnyugatra 4 levő San Jüanban, az or­szág ötödik legnagyobb vá­rosában. A felkelők, akik a _ ,, , Caamano-íéle alkotmányos ^^enek kormányt tamogatjék, az imperialista junta ellenőr­zése alatt álló rendőri őr­A tenger visszaadta a hősöket Moszkva (MTI) 1941-ben a szovjet balti flotta M—81 jelzésű tenger­alattjárója jelentette első­nek, hogy a németek veszé­lyes arányban vonnak össze szállítóhajókat a Finn öböl térségében. Később, a há- , _ „. . . ,, . ború kitörése után, július vel Talllnban fogják okét tengeralattjárón két felhasz­nálatlan torpedó ls maradt, amelyet búvár-tűzszerészek­nek kellett ártalmatlanná tenniük. A tengeralattjáró­val együtt most kiemelték 11 szovjet tengerész holttestét is. Hősi haláluk után 24 év­1-én egy német tengeralatt­járóval való összecsapáskor az M—81 elsüllyedt. Sze­mélyzetéből csodával hatá­ros módon hárman megme­neküllek. Az ó útmutatásaik alapján láttak hozzá a szov­jet balti-flotta mentőhajót az M—81 kiemetéséhez. Bo­nyodalmat okozott, hogy a eltemetni. szobákat foglaltak el. A hírt ez ideig hivatalosan nem erő­robbant sítettók me8, de az a tény, hogy San Jüannal megsza­a telefonösszeköttetés, az értesülés hiteles voltát látszik bizonyítani. Az Amerikai Államok háromtagú közvetítő bizottsága, amely csütörtökön este érkezett Santo Dotningóba, megkezd­te békéltető tárgyalásait. Először Jósé A. Mórával, az AÁSZ két hete Dominiká­ban tartózkodó főtitkárával tanácskozott. A megbeszélé­sek további menetéről még nem érkeztek jelentések. Ugyancsak pénteken az Egyesült Államok 2100 ten­gerészgyalogosét ' Santo Do­mingóból helikoptereken a dominikai partok előtt hor­gonyzó Boxer csapatszállító hajóra küldték. Távozásuk után az amerikaközi alaku­lat keretében 1500 latin­amerikai katona mellett az Egyesült Államoknak 14 200 ejtőernyőse marad Domini­kában. Úfabb heves harcok Dél-Vietnam ban 0 Saigon (MTI) Péntek délután újabb nagyarányú összecsapás kez­dődött a saigoni bábkormány csapatai cs a szabasághar­cosok között Saigontól dél­nyugati Irányban mintegy 89 kilométernyire. A kormány­csapatok már az első órák­ban súlyos veszteségeket szenvedtek. Amerikai repülőgépek pén­teken hét hullámban támad­tak közlekedési útvonalakat, hidakat, lakott helységeket a Vietnami Demokratikus Köz­társaság különböző pontjain. Az AP hírügynökség je­lentére szerint pénteken es­te — legalábbis látszólag — megoldódott a saigoni kor­mány kéthetes válsága, amennyiben a húsz főből álló országos törvényhozó tar.ócs elismerte, hogy Phan ÍTuy Quat miniszterelnöknek joga var. elbocsátania két minisz­terét. A péntek délutáni jelenté­sek szerint újabb nagyará­nyú összecsapás kezdődött a bábkormány csapatai és a szabadságharcosok Között Saigontól délnyugati irány­ban, mintegy 89 ki'ométar­r.yire. Az AFP jelentére sze­rint a kormánycsapatok már az mső órákban súlyos vesz­teségeket szenvedteK Megcsúfolt emberiesség A fejlődő országok és a szocializmus 0 Moszkva (TASZSZ) gokban folyamatban levő \ Pravda pénteki számá- gazdasági és társadalmi in­ban A. Iszkenderov terjedel- tézkedésekkel támasztja alá. mes cikket írt „A fejlődő Sok ilyen országban a nem­országok és a szocializmus" zetl demokrata pártok veze­címmel. A cikkben részlete- tői és programjai a tudomá­sén kifejti hogy sok füg- nyos szocializmust hirdetik getlenné vált ázsiai* és afri- meg a társadalmi fejlődés kai országban célul tűzték alapjaként, ki a szocialista társadalom A marxisták—leninisták felépítését. Sok felszabadult abból Indulnak ki — folytat­orszagban meggyőződtek ar- ja a cikkíró —, hogy a fej­ről hogy a kapitalizmus ót- lődő országokban erősen ól­ján nem érhetnek el gyors terjedt szocialista áramla­tátwdalml haladási és. gyö- tok és a proletár szoci nliz­keres változásokat a nép éle- mus között nincs leközdhe­tében Ezt az állítását a cikk- tetten válaszfal: hasonló­író az Algériában, az Egye- képpen nincs ilyen válaszfal sült Arab Köztársaságban, a nemzeti felszabadító for­Burmában. Ghanában, Mail- radalmak éa a szocialista tor­ban és más fejlődő orszá- radalom között sem. Amerikai szenátor intézkedéseket javasol Franciaország ellen Közlemény az Erhaid—Johnson találkozóról A közlemény szerint a két kan államférfi egyetértett abban, hogy tovább kell fáradozni cellár pénteken délben a 0 Washington (MTI) Erhard nyugatnémet az „európai egység" megte­Fehér Házban másfélórás ta- remtésén és keresni kell nácskozást folytatott Johnson azokat az eszközöket, ame­elnökkel. A megbeszélésről lyökkel véget lehet vetni kiadott közös közlemény Németország megosztottságá­hangsúlyozza, hogy az elnök nak. és a kancellár nagy fontos- -A ket államférfi — foly­ságot tulajdonít a két ország tatódik a közlemény — jova­közötti „bensőséges és dina- hagyta azokat a terveket, mikus szövetség" további amelyek a kelet-európai or­fenntartásának. Johnson arról szágokkal fenntartott kap­biztosította Erhardot, hogy csőlátók megjavítását céloz­az Egyesült Államok „atom- zák." haderőre támaszkodó csapatai Erhard biztosította John­mindaddig Európában ma- sont, hogy Nvugat-Németor­radnak, ameddig ez kívána- szág támogatja az Egyesült tosnak és szükségesnek mu- Államok vietnami politiká­tatkozik". ját. Előkészületek az afroázsiai értekezletre 0 Kairó (MTI) Az sfro-ázsiai népek Jíyiivs 29-én kszdődő algíri értekez­re nagyobb ütem­bentó*™*; az előkészületek. Ben h< lki algériai elnök ed­dig 04 afro-ázsiai ország ál­lamtőjének küldött szemé'ves meghívást. A címzettek több­sége már elküdte Kedvező válaszát Algírba. Ben Bella csupán egy afrikai kormány­fő részvétele ellen szá'i sík­ra. Kijelentette, ha Csőmbe kongó' miniszterelnök megis­mételné kairói kriérlelét, hogy hívás nélkül részt ve­gyen az afro-ázslai országok ér:»Htzletén, Algíroan sem Járna jobban, és kitenné ma­gát annak, hogy kitoloncol­ják. A jenkik zsoldjában álló dél-vietnami úgynevezett hadsereg vezetői gyakran hi­vatkoznak emberiességükre és soraik egységére. Az Ob­server című angol lap fel­vétele mindkét állítást — akarva akaratlanul ->- alapo­san megkontrázza. Amilyen mértékben növekszik Dél­Vietnam népében az ame­rikaiak elleni gyűlölet, olyan mértékben szöknek a „déli hadsereg" katonái a szabad­ságharcosok közé, mégpedig teljes fegyverzetükkel. En­nek megakadályozására — vagyis elrettentés céljából — Időnként kivégeznek néhány szökevényt, ha sikerül elfog­niuk őket. E kivégzésekről készüt felvételeket közzé is teszik. Képünkön két viet­namit „likvidálnak". Egyen­ruha már egyikükön sincs. Nem állapítható meg tehát; hogy valóban szökevények­ről vagy foglyokról van-« szó. A jobb oldalon fekvő férfit éppen agyonlövik. Bal­ról, a háta mögött, qpég él a halálra kiszemelt áldozat. Fölötte, a parton, csöretölti pisztolyát a hóhér. Nos, akár dél-vietnami szökevényeket, akár fogoly szabadságharco­sokat öl meg a saigoni zsar­nokság, tette az emberiesség megcsúfolása. Sőt, fasiszta aljasság, amely a náci idők­re emlékezteti a világot. Márpedig az a rendszer, amelyik ilyesmire veteme­dik — mar eleve dicstelen bukásra ítélte önmagát. (-) 0 Washington (AP) Paul H. Douglas amerikai demokrata szenátor csütör­tökön a szenátus ülésén ki­fejtetté, nz Egyesült Államok nem hagyhatja figyelmen kí­vül azt a realitást, hogy Do Gaulle elég világosan kimu­tatta amcrlkaellencs érzéseit, hanem fontolóra kellene ven­nie, milyen eszközök állnak rendelkezésére a francia el­nökkel szemben. A szenátor javaslatokat is tett arra, ho­gyan védekezhetnének nz amei lkai kormány Dc Gaul­le-nuk az Egyesült Államok gyöngítésére irányuló szán­kai éden. A többi Között ja­vasolta a Franciaországban állomásozó amerikai csapa­tok dollárkiadásainak csök­kentését, a volt afrikai fran­cia gyarmatoknak nyújtott segítség mérséklését, vagy esetleg megszüntetését, an­nak elrendelését, hogy az amerikai tengeri szállításo­kat ne francia hajókkal vé­geztessék és javasolta, hogy az nmerikai turisták inként határozzák el, ha külföldi országot látogatnak meg, az nc Franciaország legyen. A szenátor a fentieken kí­vü' megemlítette annak le­hetőségét is, hogy egyrészt szólítsák fel Franciaországot az első világháborúból eredő, adósságának, 1.9 milliárd dol­lárnak n megfizetésére, más­részt jelentős mértékben csökkentsék a NATO pa­rancsnoksága alá rendelt amerikai katonai erőket. A Johnson-doktrína Súlyos válság az olasz kormánykoalícióban 0 Róma (MTI) A Kereszténydemokrata Párt, a fasiszták támogatá­sává! a csütörtöki parla­menti vitában leszavazta Corona szocialista művelő­désügyi minisztert az új filmtörvény kérdésében. Ez az összecsapás súlyos válsá­gul indíthat el a kormányon belül ls. Az olasz képviselőházban a szocialista Corona által benyújtott filmtörvény vitá­ja során a kereszténydemok­raták varatlunul egy módo­sító Indítványt nyújtottak be, amelynek értelmében csak olyan filmet lehet ál­lami támogatásban részesíteni, amely erkölcsi tartalommal bfr. Ez á javaslat a legrosz­szabb formájú cenzúrát, a klerikális cenzúrát sogítielő. A kommunisták, az. egység­szocinlisták, u szocialisták, a szociáldemokraták és a köz­társaságiak mind ellenezték ezt a módosítást, maga Co­rona is elutasította azt., azonban a kereszténydemok­rata képviselők a fasiszták­kal, a monarchistákkal és a liberálisok egy részének tá­mogatásúval keresztül haj­szolták a javaslatot, megsze­rezték a többséget. Rögtön ezután Corona tiltakozásként benyújtotta lemondását. Ax úgynevezett Johnson-doktri­na lényegét minden sjónál hatáso­sabban bizonyítják a vietnami és dominikai események. Amerikában 142 évvel ezelőtt, Monroe elnök fo­galmazta meg nz első doktrínát. <5 még csupán a nyugati féltekét köve­telte Amerikának. Utódai közül Tru­man már az egész Földközi-tenger mellékére é« a Közel-Keletre akarta kiterjeszteni a jenki hatalmat. Eiscn­hower pedig Tajvan-szigetét vette célba. A jelenlegi elnök doktrínáját a saját szavaival így idézik: „Az amerikai nemzet nem engedheti meg, nem szabad, hogy megengedje, s nem ls fogja megengedni, hogy a nyugati féltekén létrejöjjön egy másik kom­munista kormány." De a tények bi­zonysága szerint — nemcsak a nyu­gati féltekére és nemcsak a kommu­nista kormányokra gondol. Johnson az „amerikai nemzet" akaratára hivatkozik. Valójában az amerikai nemzet egyáltalán nem egy­ségben követi ÖL A máskülönben Johnson-barát New York Times, pél­dául, „az amerikai mindenhatóság il­lúziójának" nevezte az elnök mosta­ni külpolitikai elveit. Sőt, úgy értel­mezi ezeket, mint amelyek a világ minden részén ellenzik a Fehér Ház urának nem tetsző változásokat. „Az USA azt a benyomást kelti — írta az Idézett lap —, hogy a nemzetközi csendőr egyáltalán nem irigylésre méltó farizeus és végső soron saját érdekeivel is ellenkező szerepét kez­di átvenni..." Walter Lippmann, bár szintén tag­ja az „amerikai nemzef'-nek, ugyan­csak másként vélekedik, mint John­son. így írt: „Ami a dominikai in­tervenciót Immár nemcsak a nyugati félteke haladó közvéleménye, hanem az egész, világ szemében tűrhetet­lenné teszi, az az, hogy tcngerészg.va­logságunkul és ejtőernyős alakula­tainkat arra használtuk fel, hogy ve­reséget mérjünk egy népszerű poli­tikai pártra, és hogy visszaállítsuk a reakciós katonai diktatúrát." Morse szenátor — ugyancsak az „amerikai nemzet" tagjaként, — még élesebben szólt: „Az USA hadüzenet nélküli háborút visel Ázsiában ... A nemzet­közi banditizmus politikáját követ­jük. Kormányunkra úgy tekint a vi­lág, mint amely megittasult a ha­talomtól ..." Az „amerikai nemzet" kevésbé ex­ponált tagjai — közöttük számos egyetem tanárai és diákjai — szintén nem mutatkoznak megértőnek. Ezért tart nekik „megnyugtató" előadáso­kat maga az USA-külügyminiszter­helyettes, William P. Bundy. Csak­hogy mialatt ő a doktrína békés szándékairól értekezik, a törvényho­zás két háza előbb 700 milliót, leg­újabban pedig 15 milliárdot szavazott meg a Pentagonnak háborús célokra. A célok világosak. Johnson világuralomra tör. Es az eszközök? Erről McNnmara nyilatkozott köntör­falazás nélkül: „...amikor az USA érdekei úgy kívánják, sor kerül az amerikai nukleáris fegyverek beveté­sérc." Más persze a szándék és mas a megvalósítás lehetősége, de azért cz a gátlástalanság beszél önmagáért. Jellemzi,az a tény is, hogy az FBI, a titkosrendőrség nyomozóit — rá­szabadították egész Dominikára. Miután a Johnson-doktrína „szöge" kibújt a zsákból, Amerika-szerte nőtt a felháborodás. Ennek elfojtásába re­aktiválták az Amerika-ellenes Tevé­kenységet Vizsgáló Bizottságot. Sze­retnének elnémítani mindenkit az „amerikai nemzet" polgárai közül, akiknek más a véleménye. Kilátásta­lan vállalkozás ez, hiszen a világköz­vélemény hatalmas kórusa nem John­sont támogatja. • Az angol Sunday Times semmit nem túlzott, amikor megállapította: „Világszerte nyugtalanság és aggo­dalom uralkodik Johnson elnök kül­politikai módszerei miatt". Az Ob­server pedig azt követeli: „Ne men­jünk mindvégig John.sonnal!" Az át­lagos békeszerető angolok véleményét Arnold Toynbee, a világhírű törté­nész fejezte kl: „A Johnson-doktrina politikai és erkölcsi következményei végtelenül súlyosak, mert megtagadja a népektől azt a jogot, hogy önma­guk szabadon dönthessenek saját sor­sukról ..." Mindezek után talán már nem is meglepő a legújabb dél-vietnami hír. Eszerint a Saigonban megjelenő USA-barat Sunday Post a követke­zőket írta: „Amióta az USA meg­kezdte Észak-Vietnam bombázását, az amerikaiak egyre felhóborítóbban viselkednek. A döntéseket Washing­tonban hozzák a vietnamiak megkér­dezése nélkül. Egyre szélesebb körök­ben terjed el az a nézet, hogy az amerikaiak impei-ialista háborút vívnak és a dél-vietnamiak kényte­lenek ezt a fegyveres .segítséget' el­viselni." A Johnspn-doktrlna a világ béké­jét fenyegeti. Igaz. növekszik ellene a békeerők nemzetközi tiltakozása. Mégsem lehetnek illúziói senkinek a „doktrína" sima hatálytalanítása te­kintetében. Végső soron azonban nem lehet kétséges. Oda kell kerül­nie. ahová a népek akarata utasítja: a bukott, dicstelen politikák lomtá­rába. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat 1985. tíxnlw- f

Next

/
Thumbnails
Contents