Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

Szálas takarmány a töltéseken Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak örökös gond­ja többek között a területén levő, mintegy 400 kilométer­nyi árvízvédelmi töltés kar­bantartása. A töltéseket nem­csak a tavaszi hullámveré­sek rongláják, évqnte jelen­tós károkat okoz a rézsűkön lefolyó esővíz és a gyom is. A burjánzó gyomok elpusz­títják a jó fűtakarót, s a ko­pár töltésoldalak árvíz ese­tén hamarabb vesztik el el­lenálló képességüket. Az igazgatóság két évvel ezelőtt a Dél-alföldi Mező­gazdasági Kísérleti Intézet­hez fordult, hogy az intézet szakemberei kutassák a töl­tések védelmének új, gazda­ságosabb módszereit. Graczl Dénes, az intézet tudományos munkatársa, Szépfalusi Jó­zsef vízügyi laboratóriumi vezető segítségével véletlen elrendezésben többszörös is­métlődésű kísérletet állított be a Tisza újszegedi védtöl­tésének alsó szakaszán. S a munka máris nagyon figye­lemre méltó sikert hozott. Ki­gyep takaró egyrészt nagy­mértékben növeli a töltések szilárdságát, másrészt óriási tömegű szálas takarmányt ad AZ állatállomány számára. Forgó László, az Alsótisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a töltésoldalak mintegy 4500 kataszteri hold szénatermő területet képvi­selnek. A kétéves tapasztalatok alapján máris felmerült a gondolat, hogy a gátak fűter­mését nem kellene minden esztendőben elárverezni, ha­nem hosszabb, esetleg öt év­re szóló hasznosítási szerző­dést kötni a tsz-ekkel. Így a tsz-ek érdekeltté válnának abban, hogy a szerződésben foglalt töltésszakaszokat rendszeresen műtrágvázzák. Hisz számukra sem közöm­bös, hogy egy-egy holdnyi töltésoldalról 6—7, vagy pe­dig 30—35 mázsa szénét kap­nak. A legcélravezetőbb azonban az, hogy a szüksé­ges műtrágyát, vagy pedig az érét bocsássák a vízügyi igazgatóság rendelkezésére, derült, hogy a vegyszeres s a műtrágyázást egységesen gyomirtás ezeken a területe- az igazgatóság vége-tetné el. ken — általában a töltése­ken — még a leglelkiisme­retesebb kezelés mellett sem hozhat átütő sikert. Ellenben a töltésoldalak jó tápanyag­ellátottságával az eddigi 6—7 mázsa holdankénti száraz szénatermés 30 mázsa fölé emelhető. A tápanyag hatá­sára a hasznos tarackos fü­vek olyan nagy tömegben szaporodnak el, hogy el­nyomják a kártékony töltés­rongáló gyomokat. A príma Így elkerülhetnénk annak le­hetőségét, hogy esetleg egyes tsz-ek elspóroljék a műtrá­gyát, vagy nem az előírásiak megfelelően végzik a mun­kát. Nem lenne haszontalan ha az Alsó Tisza-parti kísérle­teket az érdekelt tsz-ek ve­zetői is megtekintenék most. A látottak alapján bizonyára kedvük támadna ahhoz, hogy jó üzletet kössenek a víz­ügyi igazgatósággal. KÖNYVESPOLC 0 SŐS JÖZSEF: TÁPLÁLKOZÁS — EGÉSZSÉG, BETEGSÉG A szerző nemcsak a táp­lálkozástudomány néhány mai problémáját igyekezett feltárni, hanem egyúttal az is célja volt, hogy a kísér­letes orvostudomány mód­szereit és gondolkodási módját is megvilágítsa. A többi között olyan aktuális kérdésekre válaszol, mint a táplálkozás jelentősége egyes betegségek lefolyásá­ban, a táplálkozás hatása a rülhetők. adó.) WINKLER LAJOS EMLÉKKÖNYV Minél több idő telik el Bauer Ervin, a kiváló ma­gyar és szovjet tudós mun­kássága óta, annál nagyobb­nak látjuk alakját -<- írja B. P. Tokin, a neves szov­jet professzor. És valóban: Bauert, ezt a kivételes mű­veltségű, a fizikában, ké­miában, matematikában is igén jártas tudóst ma mél­tán nevezik a tudományos biológia, s a biofizikának nevezett irány megalapító­jának. Életpályája és mun­kássága nálunk kevésbé is­mert, hiszen a Tanácsköz­társaság idején vállalt sze­repéért emigrációba kény­szerült. Második feleségé­vel, Szilérd Stefániával együtt — elsó felesége, az 1918-ban elhunyt nagy ma­gyar írónő, Kaffka Margit volt, testvére pedig Balázs Béla. a kiváló filmesztéta — 1925-ben a Szovjetunióba költözött, az Obuh Munka­egészségügyi Intézet meghí­vására, és nagy jelentőségű tudományos munkásság Talán azért... Gyermeknevelő szocialista brigádok (Vát attól az Ultiiht* daganatok fejlődésére, az étkezés és az egyoldalú táp­lálkozás, a táplálkozási ár­talmak elleni küzdelem stb. Hasznos mindezt megismer­ni, hiszen táplálékból élünk, ez szabja meg az emberi szervezet állapotát. A ká­rosodások néha alattomo­san jelentkeznek, de elke­(Akadémiai Ki­Turcsányi Józsefné, a sze­gedi textilművek szocialista­brigád vezetője, valamikor január közepén, a vásárhelyi állomáson ismerkedett meg özv. Pándi Istvánnéval és az árva unokájával, a tíz­éves Szilágyi Lászlóval. Pándiné már nem fiatal asszony, 57 éves. Sokat be­tegeskedik és éppen táp­pénzügyben jártak Vásárhe­lyen. Elbeszélgettek erről­arról, mint ahogy utazás közben szoktak az emberek, így tudta meg tőle, hogy hét éve neveli árván ma­radt unokáját. Az év na­gyobb felében táppénzen ... A brigédvezető szívében akkor mozdult meg valami, amikor a gyerek így vi­gasztalgatta meg nagy ko­molyan nagymamáját: — Ha megnövök, majd visszasegítem neked. És azt is észrevette, hogy a kisfiú a hosszú órák alatt szinte alig beszélt és még csak nem is nevetett! Meg kell tanítani nevetni Azon a héten éjszakás volt, s a gyerek arca egész héten elkísérte. Szombat reggel azután összehívta a brigád tagjait. — Segítünk! — mind a tízen ezt mondták. — Lacikát meg kell ta­nítani nevetni — mondta egyikük, háromgyermekes anya. Napokig tartott, mire meg­találták özvegy Pándinét, a Vajháti Állami Gazdaság dolgozóját. A brigád küldött­sége, Turcsányiné és Csesz­nekné már az első útra sem üres kézzel mentek el. Az elmúlt öt hónap króni­káját a brigádnaplóból olvas­hattam, láthattam. A bejegy­zések a fényképek, a levelek szeretetről, emberségről val­lanak. A téli ruháscsomagról, a húsvéti nyusziról, kölcsö­nös látogatásokról és egy ígé­retről: „A kis Szilágyi Lász­ló életútját figyelemmel ki­sérjük, bevisszük a tanyai kollégiumba. Ebben segíteni fog a vajháti kendergyár is­kolájának tanítója is. Ruhá­zatáról is gondoskodunk, na­gyobb korában is szeretjük, mintha a mi fiúnk lenne. Szeretnénk, ha a mi üze­münkbe jönne el dolgozni." Az együtt töltött május el­seje után írta nekik a nagy­anya ceruzával, reszketősen: „Kedves gyermekeim! El sem tudjátok képzelni, hogy mi­lyen nyugalom számomra, hogy öreg napjaimra nem vagyok egyedül unokámmal, van kivel megosztani gond­jaimat, van kitől tanácsot kérni nevelésével kapcsolato­san." Turcsányinét és társait „110 százalékosoknak" hívják társaik kiemelkedő teljesít­ményük miatt üzemszerte. Szeretetüket, emberségüket azonban nem is lehet szá­mokkal lemérni, TIz anyukája van Kántor Béla nyolcéves, ál­lami gondozott. Szőke, kék szemű, értelmes kisfiú. A szüleit nem ismeri. Nevelésé­nek feltételeiről államunk gondoskodik. Születésétől kezdve otthonban, gyermek­közösségben nevelkedett. Tá­lát ötéves volt, mikor először kérdezte meg, hogy őneki mi­ért nincsenek szülei? A Tyereskova-brigád hat asszonyból és négy lányból áll, a gyűrűsfonodában. Mik­lós Antalné a vezetőjük. Bri­gádnaplójukban névadójuk dedikált, fényképes levelét őrztk. A kis Kántor Béla ró­luk mondja, hogy neki tíz anyukája van! , Ki kezdeményezte? — Mi magunk. Az asszo­nyok közül ketten a Londoni körúti nevelőintézet környé­kén laknak. Minden vasárnap — Gyakran találkoznak? — Minden vasárnap. Látná azt az örömet! — Mit tudnak nyújtani ne­ki, hiszen az intézetben min­dent megkap? — A meg nem ismert ott­honi, családi szeretetet. Ben­nünket anyukának, férjein­ket apukának hívja. Kórász­né, Kádárék. Szabó Franci­ék és a többiek szinte vetél­kednek érte. Hiába, ritkán van vasárnap. És miért éppen őt válasz­tották? — Nehéz erre válaszolni ­mondja Sebők Erzsi. — Ta­lán azért, hogy olyan szere­tetre vágyó arca van. Talán azért... Nagyvári László Elbocsátották a „szórakozott" kalauznőt Lapunk februári 11-i szá-3 mában foglalkoztunk Kucto* ra Ferenc, Gera István és Turi Jenő pusztaszeri lako-í sok levelével, melyben rósz* szul kezelt MÁVAUT-meJ netjegyük miatt panaszkod­tak. Cikkünkre a 10. számúi AKÖV-től a következő vá­laszt kaptuk: „A lapban megjelent panasz és más bejelentések nyomán foglal­koztunk a tévesen kezelt menetjegyek ügyével. Meg­állapítottuk, hogy Kaszab Imréné kalauznő követte el minden esetben a szabály­sértést. Mivel nála több hason­ló eset is előfordult, Kaszab Imréné kalauznőt vállala­tunktól fegyelmivel elbo­csátottuk, és köteleztük aa utasok kárának megtéríté­sére." Bobály Pál főnökségi vezető Tanév végi kiállítás a Ságvári általánosban A Szegedi Tudományegye­tem Ságvári gyakorló álta­lános iskolájának úttörői most, a tanulmányi év befe­jezése előtt kiállítást ren­A kötet Winkler Lajos, a letes irodalmi adatalt is. kiváló magyar vegyészpro- Schulek Elemér, Erdey fesszor születésének 100. év- László, Szabó Zoltán, fordulója alkalmából ren- Szarvas Pál és Végh Antal dezett emlékünnepségen el- bemutatják, mit alkotott hangzott előadásokat tartal- Winkler Lajos a súlyanali­maz, amelyek átfogó ké- tika, a fizikai-kémia, a tér­pet adnak a nagy vegyész fogatos analízis és a gyógy­tudományos működéséről, s szerész-kémia területén, közlik munkásságának rész- (Akadémiai Kiadó.) B. P. TOKIN: AZ ELMÉLETI BIOLÖGIA ÉS BAUER ERVIN MUNKÁSSÁGA után életét is ott fejezte be 1942-ben. (Akadémiai Ki­adó.) MAI FIATALOK! Az erdésztanulók példája Különös kéréssel lepték dás kezdeményezés? A meg Dózsa József osztály- ük a Népszabadságban főnököt az ásotthalmi er­dészeti szakiskola elsős ta­nulói. Elhatározták, hogy ezer forinttal segítik a víz­károsult répcelakiakat. Kér­ték, járuljon hozzá az is­kola igazgatósága is. Sóhaj­da István KISZ-tttkár el­mondta tervüket Daróczi Ambrusnak, az iskola KISZ tanácsadó tanárának. Az egyetértés gyorsan megszü­letett, hiszen az igazgató­ság örült a nemes kezdemé­nyezésnek. A pénzt postáz­ták a répcelaki községi ta­nács címére. Sót, egy leve­let is mellékeltek, mely­ben felajánlották: tíz er­désztanuló önkéntesen se­gédkezik a falu újjáépítésé­ben. Hogyan született ez a pél­fi­ol­vastak Répcelak tragédiá­járól, a hajléktalanul ma­radt családokról, a mentési munkákról. A hír megrendí­tette. Mivel segíthetnék? — töprengtek. Az osz­tály társadalmi munkával már korábban szert tett egy kis pénzalapra. Ebből ezer forintot adományoznak — határozták el. No, meg az építkezésnél ls hasznu­kat vehetik, hiszen erdé­szek, értenek valamit a fa­munkához. Hadd érezzék az árviz sújtotta falvak lakói: az ország honpolgárai ve­lük éreznek és segítenek otthonaik helyreállításában. deztek. Ezen bemutatják év­közben készített munkáikat. Az iskola ének- és zenekara fali tablókon elhelyezett ké­pekben mutatja be eddigi sikereinek állomásait, s vit­rinekben láthatjuk jutal­maikat és érmeiket. A bé­lyegszakkör az úgynevezett felszabadulási sorozattal sze­repel. Kiállításukat az esz­perantista bélyeggyűjtő Áb­rahám Ferenc és tanulótársai rendezték. Az iskolában rendezett ki­állításon helyet kapott a po­litechnikai oktatás vala­mennyi szakágazata. A kü­lönböző munkafolyamatok bemutatása jól reprezentálja a tanulók egész évi munká­jának eredményét. Gulyás Márta eszperantista úttörő első ízben vállalkozott arra, hogy sok száz külföldi ké­peslapjából egy csokorra va­lót bemutasson tanulótársai­nak és az érdeklődőknek. A modellező- és technikai szak­körök egy-egy szép munká­jukkal szerepelnek a kiállí­táson. SZÓVÁ TESSZÜK Koromeső99 Róhuson cÁ latiul iiépmúaelét úl „iticehuum A falusi könyv­tárosok májusban gyakran felkeres­ték Szegeden a járási könyvesbol­tot. Végigböngész­ték másfélmillió forint értékű könyvkészletét és kiválogatták a fa­lujukban keresett regényeket, szak­könyveket. Mindez alig ér­demelne különö­sebb figyelmet, ha nem volna egy rejtett szépsége. Az. hogy a 10 ezres értékeket képviselő könyve­ket a körzeti föld­művesszövetkeze­tek ajándékozzák a falusi könyvtá raknak. Idén ösz­szesen 93 ezer fo­rint könyvszámlát ff fizetnek ki a sze­gedi járásban Négy évvel ezelőtt nyitották meg pénztárcájukat e célra, s azóta 282 ezer forint értékű művel gazdagítot­ták a falusi könyvtárakat. Kereskedők száz­ezres értékeket ki­tevő könyveket ajándékoznak a falunak — szokat­lan irodalmi „misszió". Igaz, ű.i típusú szövetkeze­ti kereskedőkről van szó. Talán ezért nem furcsáll­juk, csupán tiszte­letteljes elismerés­sel nyugtázzuk a földművesszövet­kezetek önzetlen anyagi segítségét. 99 Szeged-Rókus jónéhányut- keserítik ezzel a környező cájának lakói, szám szerint utcákban lakók életét. Az 46-an levelet küldtek a Dél- itteni házak túlnyomórészt Magyarország szerkesztősé- öregek és nedvesek. Minél gének. Ebben a következő- többször kellene szellőztetni ket írják: „Az erőmű kémé- a lakásokat, de nem lehet, nyei az utóbbi hetekben a mert az utcákat elborítja a szokottnál jóval nagyobb füst, a korom. Hosszú évek kormot, füstöt és pernyét óta probléma az erőmű lehelnek, s alaposan meg- füstje, de ilyen ,koromeső­re' a legöregebb rókusiak sem emlékeznek." Teljesen jogos a rókusiak­nak. Szeged e munkáslakta negyede lakóinak panasza. Az erőmű korszerűsítése — mint lapunkban már közöl­tük — napirenden van a következő években, s ez egyszer és mindenkorra megszünteti a füstöt és a kormot. Addig, sajnos, a környéket korommentesíteni nem lehet. Viszont: a „ko­romeső" elkerülhető és ezért haladéktalanul intézkednlök kell az illetékeseknek, neve­zetesen a DÁV vezetőinek. Amennyire csak lehetséges. csökkenteni kell a füstöt, kormot! Ma: német autóápoló szerek bemutatója a Persze, ennél többet is tesznek: sok író—olvasó ta­lálkozók értelmi szerzői és meg­szervezői, számos falusi tánccsoport és kórus „pénztár­nokai". Az ókor­ban Róma néhány művészetpártoló eazdagja szegődött hasonló tisztelettel az irodalom mae­cenásául, mint ahogyan a községi földművesszövet­kezetek segítik ma körzetük művelő­dési életét. Persze azzal a lényegbeli különbséggel: a mai falvak irodal­mi „maecenásai" a népmüvelés szolgálják. B. Ö. Különleges csuklós kiállí­tó kocsi érkezett tegnap dél­után Szegedre. A lipcsei GLOBO-cég hozta el rajta városunkba autógondozási cikkeit. Közel 35 féle mo­dern autógondozó szert mu­tatnak be a szegedi érdek­lődőknek. Egy hetet töltöt­tek a Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron, majd Miskolc­ra és Debrecenbe látogattak el. Innen érkeztek Szeged­re. A GLOBO-cég kiállító ko­csijában megtalálhatjuk az autópolitúrt, a króm- és fémtisztítót, az autósampont és ami különösen érdekli majd az autósokat a GLO­BO autó gyorsmosó szert. A vándorbemutatót ma* szerdán délelőtt 11 órakor nyitják meg a nagyközön­ségnek a Klauzál téren. Délután 2 órakor gördül to­vább Szegedről a bemutató kocsi Kecskemétre. A kiál­lított tárgyakat a szegedi kereskedelmi szakemberek is megtekintik, s lehet, hogy hamarosan a GLOBO autó­ápoló szerek Szegeden ls kaphatóak lesznek. Kicsinyek könyvnapja Tegnap délután találko­zott a Juhász Gyula Kultúr­otthon g.vermekkönyvtárá­lapja Éva alkalmából Janikovszky Eva szegedi olvasóival, fiatal, zömmel általános iskolás fiúkkal és leányokkal. Az írónő külsőre szinte alig különbözik tőlük. Rövid ha­jú, s kamaszos megjelené­se, kedves, közvetlen mo­dora nem is sejteti, hogy Pesten a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, ci­vilben pedig egy 10 éves kisgyerek édesanyja. A sze­gedi Tömörkény gimnázium A SZEGEDI KONZERVGYÁR az előíelvételeket megkezdte férfi és női segédmunkások részére. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán Szeged, Rókusi ff. 6., reggel fél 7 órától délután 15 óráig. x 121 240 egykori tanulója kissé meg­hatódva mesél arról, hogy annyi sok ankétja, fiatal lányok számára tartott ol­yasótalálkozója után végre Szegedre is ellátogathatott. Ugyanis 1948 óta nem járt erre. Rövid bevezetője után szinte záporoztak felé a kérdések; hogy ír-e regé­nyeiben saját életéről; hogy azonnal leirja-e ötleteit, vagy előbb összegyűjti azo­kat? Az írónő készségesen* nagy-nagy szeretettel vála­szolt minden kérdésre. Nyi­latkozott terveiről is. — Egy hosszabb lélegze­tű munkán dolgozom, ezút­tal a felnőtteknek, s 19—20 éves serdülő fiatalokról szól. Nem maradok azonban hűtlen állandó olvasógár­dámhoz, a kicsinyekhez sem. Nekik készül a Ha én felnőtt lennék című közel­jövőben megjelenő képes­könyvem. Legközelebbi programja? — Holnap Csepelen ha+ sonló természetű ankét.. N'ikolényl István Szerda, 19Ö5. június 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents