Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

A szabad élet jelképei mikor 1905-ben a lódzi bariká­dokról sortűz fogadta a roha­mozó kozáko­kat. Lenin azt a világtörténe­a munkások el­írta, hogy lemben ez _ só fegyveres felkelése a kapitalista elnyomók ellen. Ma már nagyon kevesen él­nek azok közül, akik részt vettek ezekben a történelmi eseményekben. Minden év május elsején elfoglalják megérdemelt helyüket a lód­zi dísztribünön. Eszméik közül számos ma már megvalósult. Lódz la­kói jogos büszkeséggel te­kintenek a népi Lengyelor­szág 20 évének eredményei­re. Ha önök egyszer meg­pillantják a város új lát­képét, akkor megértik, hogy ezt az elmúlt 20 évet 161 ezer újonnan épített szoba jelképezi a legjobban, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ma minden harmadik lódzi lakos az új lakótelepek tagas, napos lakásaiban él­het családjával. 1945 előtt nemegyszer nyolcan laktak a nyomorú­ságos bérkaszárnyák szobái­ban. Egyedül az elmúlt 4 év alatt 33 ezer lódzi csa­lád kapott új lakást, össze­sen 72 ezer szobát, és ennek az évnek folyamán 20 ezer újabb szobát adnak át a dolgozóknak. Az állam tehát mindent megtesz, hogy polgárainak életszínvonalát minél maga­sabbra emelje. Ezt a lódziak is nagyon jól tudják és min­den lehetőséget kihasznál­nak, hogy maguk is közre­működjenek szülővárosuk építésében. El kell önök­nek árulnom, hogy a társa­dalmilag hasznos munka évek óta Lódz lakosainak kedvenc időtöltése. Képzel­jék csak el, az elmúlt 4 év alatt saját kezükkel épí­tettek fel néhány nagyobb parkot (amelyek közül egyikben több mint 400 ezer facsemete kapott helyet), számos sportpályát, játszó­teret és az új települések körül a zöldövezetet. A tár­sadalmi munka értéke kö­rülbelül 170 millió zloty. A lakosok között számos olyat találunk, akik sza­badságukat arra hasznalják fel, hogy részt vegyenek a társadalmilag hasznos mun­kákban. Gyakran a család minden tagja megjelenik a társadalmi munkán. A kü­lönösen szorgalmasok szá­mára a Nemzeti Egység Frontja (FJN) bevezette az ún. „társadalmi munka könyvecskéjét", amelybe minden alkalommal feljegy­zik, hogy a tulajdonos mit végzett a város számára. Az elvégzett munkaórák szerint arany-, ezüst- és bronzjelvényeket osztanak. Azt is tudniok kell, hogy Lódzban már 45 ezer fölött van azoknak a száma, akik ilyen könyvecskével rendel­keznek. Titokban azt re­méljük, hogy ezek száma hamarosan eléri a takarék­betét-könyvvel rendelkezők számát. Pillanatnyilag a 730 ezer lakosú Lódzban 626 ezer takarékkönyvet tarta­nak nyilván. Amikor ezeket a sorokat írom önöknek, szombat dél­után van. Az időpont azért fontos, mert ennek az utcá­nak a lakói, ahol lakom, ma délutánra találkát adtok egymásnak, hogy ásóval és gereblyével rendbe hozzák a virágágyakat. Mindezt má­jus elseje tiszteletére. Lá­tom, hogy szomszédaim már elindultak, nekem is igye­keznem kell. Ezért legszívé­lyesebb üdvözletemet kül­döm Önöknek, kedves olva­sók, baráti kézszorítással: SERGIUSZ KLACZKOW, a „Glos Robotniczy" főszerkesztő helyettese Állandó és örök érzés: a testvérnepek szeretete A Bolgár Népköz- ötezer évesek. Építészeti, s elnyomott népek iránti sze­tarsaság, ezen régészeti leleteiről híres, ró- retet érzését. Nem véletlen, belül a plovdivi mai korból fennmaradt fa- hogy 1944. szeptember 9-e járás, valamint lak tövében modern, új há- után. miután a bolgár nép Plovdiv városa- zak nyújtóznak. Ebben a kivívta szabadságát, harco­nak dolgozói városban 71 évvel ezelőtt saink a szovjet hadsereggel forró május elsejei üdvözle- alakította meg a Bolgár együtt indultak küzdelembe tűket küldik a testvéri ma- Kommunista Párt megte- a fasiszta fenevaddal, örü­gyar népnek, különösen pe- remtője, Dimitrij Blagojev- lünk annak, hogy harcunk dig kedves szegedi baráta- Gyado az első szocialista szerény mértékben hozzájá­iknak. Mi, bolgárok ezeket szervezeteket, ő gyújtotta rult a testvéri Magyarország a napokat hagyományosan meg a kommunizmus első fölszabadításához, lelkes munkával töltjük, új fáklyáit a járásban. Forradalmi hagyománya­sikerekkel és eredmények- Szeretjük csodálatos váró- jnk ma gyönyörű hazánk kel köszöntjük a munka és sunkat, amelyik a turisták építését, a szocializmus alap­a munkásszolidaritás nem- véleménye szerint Budapest- jajnak lerakásában lelkesí­zetközi ünnepét. re hasonlít A Marica festői t)k népünket. Szeretnénk gondolataink- partján elterülő város hat ról és álmainkról néhány domb oldalán épült, melyek szót szólni Önöknek, s be- közül a legszebb a Felsza­számolni új életünkről, bol- badítók dombja nevet viseli. Az ott található nagyszerű emlékművek fejezik ki a bolgár nép tiszta és szent szeretetét az orsz nép és a nagy Szovjetunió iránt. Plov­dogságunkról, mindarról, amit ez alatt a húsz szabad év alatt létrehoztunk. A plovdivi járás orszá­gunk egyik legnagyobb já­rása. 5990 négyzetkilométer A plovdivi járás, mint az egész ország, felszabadulá­sunk előtt szegény és elma­radt terület volt. Most, húsz év múltán jelentős ipari köz­ponttá változott,, t •*. ipar tel­jesítménye az össztermék 71.4 százalékát teszi ki. 1964­ben jelentős sikereket ér­tünk el. az 1962. évhez vi­szonyítva az ipar termelése div városa az élelmiszeripari terjedelmű. "ílkos7ága"~63Í f textilipari üzemek leg- _ .„„. ezer 438 fő. Alföldi terüle- mntosaDe Dulganaj. kozpont- 23 g százalékkal a munka ten fekszik, északról a Bal- Az utóbbi evekben azon- terme!ékenvsége 16,1 száza­kán hegység hófödte csúcsai, ^ lékkal. a munkabér pedig 7 délről pedig a termékeny ftéPSyarto. szinesfem-koha- .... _ . r. ° . C7I I, 1,1 Rodopi hegyek határolják. A járásban kilenc város található, melyekben csak­nem a lakosság fele lakik. A legnagyobb város a járási székhely. Plovdiv városa, sza ti, üveggyártó és mas ipai ágazatokat is. A varos nemzetközi vására nemzet­százalékkal nőtt. Ezek a sikerek örömmel töltik el szivünket. Pilla­waüfí: liiS mBSK dott. Föléhajoltunk, s úgy néztük, úgy követtük a tábor­nok ujjának mutatásait, mintha most állnánk a csaták előt Bocsássák meg nekem a katonai szakértők, de az izgalmas emlékek felelevenítése során egyre kevésbé figyel­tem magukra a hadműveleti részletekre, jobban megra­gadott az a mélyen humanista gondolkodás, amely Kol­csuk elvtárs minden mondatát jellemezte. Kézzelfogható közelségben bontakozott ki előttem, hogy milyen szellem hatotta át az első perctől kezdve a iszovjet harcosokat, akik őszinte szívvel, valóban a felszabadító harc külde­tésével léptek hazánk földjére. Miket is mondott a tá­bornok elvtárs? Az emlékezésből összetevődő kép arról beszélt, hogy a német tüzérség itt állt fel a Tisza-parti sétánynál egé­szen a szalámigyárig, s tűz alatt tartották a túlsó partot. A magyar csapatok Szatymaz és Súndorfalva térségé­ben lehettek. Az első szovjet egységek a szalámigyártól feljebb eső Tisza szairatzon csónakokon keltek át, és derítették fel a német tüzelőállásokat. Lejjebb, a Bo­szorkány-szigetnél ugyancsak átkeltek. Ennek törtenete különösen érdeke . mert megelőzően magyarok mentek át hozzájuk, és figyelmeztették őket, hogy ott egy felhasznál­ható komp áll. Ezt azután csónakokicai megerősítve igény­be is vették. A hidat akkor már felrobbantották a né­metek. A szovjet parancsnokság első elképzelése az volt, hogy tüzérségi tűzzel űzik el a németeket, s szabadítják fel Szegedet. Minden erejük megvolt hozzá. Messzeh-rdó ágyúkkal rendelkeztek, háromszáz nehézüteg, ezenfelül még egy légi hadtest, ötszáz bombázógép is készenlétben állt. Ha Kolcsuk elvtárs kiadta volna a pana.nc.sot: meg­dördülnek az agyúk, elindulnak a bombázók, es irtóza­tos erejükkel egy csapásra elsöprik az ellenséget, de — romokba döntik a várost is. Ezért nem hangzott el az a parancs... — A bomba, az ágyúgolyó nem tesz különbséget barát és ellenség között Nemcsak a fasiszták életét oltja ki, de elpusztít asszonyokat, gyerekeket is. Erre gondol­tunk mindannyian akkor. Így született meg az újabb haditerv. Nagyobb áldo­zatot. ügyességet és bátorságot követelt, de megkímélte Szegedünket, megkímélte tízezrek életét. Elhatározták, hogv bekerítik a várost. A Tiszán át­kelt hős felderitöké elsők között az érdem, hogy ^ez meglepetésszerűen ment. A város alatt, a Boszorkányszi­geten túl keltek át a csapatok a Tiszán, és délnyugat­ról félkör ívben északkelet felé haladva karolták át ok­tóber 10-én estére a várost. A hátbatámadás sikerült! Mintegy húsz perces tüzérségi tüzet nyitottak a fasiszta csapatokra, mire ezek menekülni kezdtek, de legtöbbjü­ket foglyul ejtették. Másnap, október 11-én hajnalra Sze­ged teljesen felszabadult. közi kereskedelmi központ natnyilag a legnagyobb prob­iangjára emeli Plovdivot. lémát számunkra a kereske­Plcvdiv közelében talál- öelem. a szállítás és az épí­ható Aszenovgrad varosa, tőipar munkájának megjaví­nielynek tortenelmi hagyó- melynek regi eróditménvet tása képezi, tnanyai valószínű tobb mint még a bolgár cárok idején Az elmúlt év jól zárult a emelték, valamint Hiszar mezőgazdaságban is: a já­városa, melynek római kor- rásban 67 termelőszövetkezet ból származó falmaradvá- cs 6 állami gazdaság műkö­nyai és gyógyforrásai híre- dik. A mezőgazdaság terme­sek. lési tervét 111.1 százalékra A járás északi részében teljesítette. ami minden található a külföldön is jól munkából élő embert fel­ismert Rózsavölgy, melynek kesít. forradalmi városai Karlovo, Az l96 év kitűn6ered_ Kalofer Vazovgrád es Kii- ni-nye| lehet6vé tették a szara. Büszkék vagyunk ar­Ez a győzelmes haditerv sem volt veszteség nélküli. (A Széchenyi téri szovjet hősi emlékművekről fátyolos szemmel olvasta az április 4-i koszorúzási ünnepségen Kolcsuk elvtárs az itt elesett harcosok — nagyrészt is­merős — nevét.) Hősök életébe került Szeged felszabadí­tása, de viszonylag csekély véráldozattal sikerült a vá­rost elfoglalni Malinovszkij marsall Kolcsuk elvtársat és Vazov költő szülőhazája is. mindazokat, akiknek ebben a hadműveletben vezető sze- Ezek azok a szenthelyek, repük volt, külön dicséretben részesítette azért, hogy ' ahol létrejött a bolgár nem­nem tették tönkre a várost és emberéleteket mentettek zetiség, ahol fennmaradt a ezzel meg A szellem tehát, amelyet Kolcsuk generális itt képviselt, az egész szovjet hadvezetőség szelleme volt. A generális ezután ne"m sokáig tartózkodott Szegeden, hiszen még nagy út állt előttük: mentek Budapest felé. s onnan is tovább. Egy humoros-kedves epizódot is őriz a szegedi napokból. Még valahol a város határában voltak akkor, amikor egy tanyához értek. Az ajtóban egv idős asszony fehér lepedői lobogtatott kétségbeesetten, és si­ránkozott, hogy ne öljék meg. ..Odamentem és megcsó­koltam az arcát, mintha az édesanyam lett volna. Mennyi rosszat, hazugságot hallott rólunk ez a szegény asz­szony! ..." , Budán újból az a feladat állt előttük, hogy a lakos­ság életét, a várost minél jobban megkíméljék. Mint tud­niunka bérezésének jelentős ra, hogy itt születtek * bol- emelkedését. mindenJ mun. gár nemzeti harc vezetői a kak- szövetke2eti tag át_ szabadsag apostola, Vaszil . .ról p-0 .. .. k*„ Levszki, a forradalmár költő Iagban 950 levdt kapott Hriszto Botvev, de ez Ivan munkájáért, ami 3.52 tévás munkanaponkénti összeget jelent. A falu élete módosabb, kulturáltabb fett. Csaknem minden szövetkezeti csalad új házban lakik, a falvak­bolgár nemzeti öntudat, az öt évszázados török meg­szállás időszakában, s ahol ban gombamódra szaporod­a forradalom szikrája fel- nak a klubok olvasótermek, lobbant 1876-ban. sütödék, gőzfürdők stb. A A fasizmus alól történő falvak lassanként csinos kis felszabadulásunk előtt váró- tárosokká fejlődnek. saink és falvaink nyomorú­ságban éltek és most itt. a Rózsavölgyben nagy szám­ban létesültek ipari üzemek. Legnagyobb közülük a trak­torgyár. amely a „Bolgár" márkájú traktort gyártja. A plovdivi járásban olyan A munka élvonalában, a legnehezebb és legfelelős­ságteljesebb szakaszain sze­mélyes példát mutatva a kommunisták állnak. A kom­munisták formálják az új embert, azt az embertípust, amelyik egyaránt hazafi és Tlik: nem rajtuk múlott, hogy ez mégsem egészen sike- 7alyak p^t'^a' ^elvnek internacionalista, aki a szo­telfes lakossága fölkélt él- ciaUzmusért és a kommu­teljes lakossága roiKeit ei nizrnusért küzd aki szeretj nyomói ellen A torokok tobb h Bolgár Népköz­szaz férfit, not és gyerme- " rült. S ugyanúgy fájtak nekik a romok, mintha itt szü­lettek volna. Fájtak másutt is. ahol felesleges pusztítással találkoztak. Ausztriában például több várost csaknem teljesen lebombázva találtak. Amikor Grácot felszabadí­tottak, feltűnt, hogy csak a külváros fekszik romokban, a belváros jóformán sértetlen. Megkérdezte amerikai tiszt­társaitól, mi ennek a magyarázata? Azt mondták, hogy a belvárosban angol tőkeérdekeltségek vannak, amelyeket meg akartak kímélni. „És a külváros, amelyben zsúfol­tan laknak a munkások, arra nem fndoltak?" Vállvono­gatás volt a válasz. * Emlékek, légmúlt képek villantak még fel beszélge­tésünk során. Mindez számomra nagyon érdekesen. A késő estébe nyúlt délután legemlékezetesebb élménye mégis maga a generális volt. A humanista generális. Ami végtére nem is olyan csoda. Hiszen szovjet katona, szov­jet ember. LŐKÖS ZOLTÁN társaságot, a Szovjetuniót, vagy a Magyar Népköztár­saságot épp úgy tiszteli, mint Kubát, a szabadság szi. az antifasiszta ^fölkelés Eetét vagv a szabadságáért az antifasiszta toiKeies harcoló vietnami népet ket öltek meg a falu temp­lomában, mely ma múzeum A forradalom szikrája ebben a faluban lobbant fel 1923­ban idején és a fasizmus és ka­pitalizmus erői ellen itt A bolgár dolgozókban ál­szálltak harcba először a bol- landó és örök a magyar nép gár nép fiai az 1941—1944-es iránti szeretet érzése feTi.ltai SS Hrabrfö Brezovo és Morozovo falvak foiró üdvözletüket küldik lakóit, akiket az ellenállási mozgalom idején teljes számban internáltak. Ezek a forradalmi hagyo­mányok atyáról fiúra száll­tak. Ezek a hagyományok nevelték az emberekben az szegedi magyar testvéreik­nek a munkásosztály nem­zetközi összefogásának ün­nepén — május elsején. IVAN SABANSZKI. az Otvecsesztven Glasz főszerkesztője s*nmbat. 19«5. május L OtL,MAGTAROR5ZÁ9 9

Next

/
Thumbnails
Contents