Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

„Látom a fényt..." | Gárdos Mariska 80 éves < VP7l>a kis proletárlányka »wna kiál) a íáradt ha_ jógyári munkások elé. A má­jusi szél összeborzolja sűrű, vékonyszálú haját. Keskeny arcát betölti az indulat. Aj­káról száll a költemény: ..Akasszátok fel a királyo­kat!..." Gárdos Mariskának hív­ják és nyolcéves. Szeméből lövell a gyűlölet a „kirá­lyok" ellen. Korán megta­nulta a törvényt: kétféle ember van, szegény és gaz­dag. Szerette a szegényeket, és engesztelhetet lenül gyű­lölte a gazdagokat. Itt ülök most vele szem­ben. Elnézem apró termetét, sorstól barázdált, kemény­vonású arcát, szigorú ívelésű ajkát, ö nem lát engem. Ti­zenöt évvel ezelőtt elvesz­tette a szemevilágát, — Tizenöt éve nem látom a betűt, dc látom a fényt, azt a fényt, amit életemben mindig kerestem. Ma is ír elbeszéléseket, amik olykor kisregénnyé for­málódnak. Miről fr? Talán arról a csepp so­mogyországi lánykáról, aki 1885-ben megszületett? Akit a sors kegyetlensége kétéves korától ötéves koráig meg­fosztott a szemevilágától. Aki már akkor megtanulta, meg­érezte felismerni a jót, a tisztaságot. Vagy arról a családról, ahol az egyik évben meg­született a gyermek, csupán azért, hogy egy évre rá a kiskoporsót kivihessék a te­metőbe? Orvos, kórház vágy­álom volt akkor a proletár­nak. Sprpfivpil dolgozik Elő­aerenyen adásokat tart; nevel, tanít. — Mindig tanítónő akar­tam lenni. Értettem az env­berek nyelvén, éltem a sze­gények mindennapos gond­jaiban, éreztem a lelkük minden rezdüléséi. De köveitkeztek a nehéz, harcos esztendők, s felsőbb iskoláról még álmodnia sem lehetett. Ö mégis tanítónő lett, aki a lelkéből, eszéből szakította ki az igazságot, hogy az egyszerű emberek­nek fényt adjon az életébe. Híresek voltak a Gárdos-sze­mináriumok. Sok ezer tanít­ványának lelkében ébresz­tette fel a marxizmus esz­méinek igazságát. Lépésről lépésre Ismerte meg a munkásosztály vá­gyait, érdekeit. Először a közösség hatalmas erejét fogta fel. Azt, hogy egy fá­radt proletár karját könnyű letörni, de álljanak csak ösz­sze ezrivel, százezrivel, ha­talmas forradalmi munkás­hadsereggé, s akkor nincs senki, aki győzedelmesked­het felettük. Vörös párttagsági könyvét őrzi. Benyúl az íróasztal fiókjába és enyhe mosollyal, ami mögött talán inkább pi­ronkodás, mint büszkeség rejtőzik, megengedi, hogy megnézzem. Tagságának kez­dete — olvasom — 1900. A 15 éves lány hatvanöt évvel ezelőtt már tudta, hol a he­lye. ismerte célját. És az évek múlásával az ösztönös sejtésből tudatos felismerés lesz, a harcok kérlelhetetlen forradalmárasszonnyá edzik Gárdos Mariskát. Alig öt év múlva megírja első könyvét. Húszéves ekkor és szerkesz­tője a Nőmunkás című lap­nak, amelynek fejlécén — nem félve a bíróság szigorá­tól — bátran írta: Szocialis­ta politikai lap. 1Q1Q hon 34 éves korában ltfltf-ueu, a vörös Űjság női munkatársa. A munkás­egyetem elöadótanára. Az ötszázak tanácsának tagja. Azután — Emlékszem, ültünk az új városháza nagytermében. Kun Béla bejelentette a Ta­nácsköztársaság bukását. Borzasztó volt. Mintha kést szúrtak volna szívembe, dóit a könny a szememból: úgy éreztem a legközelebbi hoz­zátartozómat vesztettem el. S aztán a szörnyű fehér­terror! Az emigráns évek Bécsben. Az egész élete örö­kös, szüntelen harc. Keserű hónapok a Markéban, a to­loncházban Mennyi küzdeni akarás. Milyen óriási kitartás. Vá­jjon hol rejtőzött az ereje ennek a törékeny asszony­nak. hogy félt tóle minden uralkodó rend? Ady Endre így ir róla 1904-ben. egyik nagyváradi újságcikkében: „ ... A szocializmus keblén igaz, piros szegfű Gárdos Mariska, féket nem ismerő igaz agitátortehetség!... Pél­dátlan bátorsággal izgat a fennálló társadalom kivált­ságos osztályai ellen ... Ezen az arcon láthatni milliók szenvedését, egyéni gond, egvéni bánat nem teheti ily markánssá a vonásokat..." S végül így jövendöl a köl­tő: „Hátha megvagyon írva számára, hogy ott lehet, ha majd egyszer megérik a ka­lász ..." És ott volt. Sírva, nevet­ve, de első között a hatvan­éves, viharokban edzett asz­szony. Részt kért az új élet­ből, a nehéz feladatokból. Irt. Szervezte az MNDSZ-t, mindenhol fölbukkant fá­radhatatlan kis alakja. S aztán bekövetkezett a tragédia, a megfáradt szem bezáródott, a petróleumlám­pa pislákoló fényénél átol­vasott éjszakák megviselték a látóidegeket. Ennek ma 15 esztendeje. Azóta diktál, nem tört meg. Nemrég jelent meg élete regénye: ..Szállj gondo­lat ..." és a „Kukoricán tér­depelve*. »gy harcokban eltöltött élet naplója igaz átélésse.l, teremtő művészi erővel. valaki megkér­A minap fáradt-e már? — Én egész életemben elé­gedetlen voltam eredmé­nyeimmel. ezért mindig új célokat állítottam magam elé. Ezekért, persze, sokat kellett dolgoznom. Ügy vé­lem. a legtökéletesebb élet­ei) xir a munka. így nem ju­tott soha időm a fáradt­ságra! Május 1 a munka, a ta­vasz ünnepe, s az ő születése napja. A sok-sok gratuláló levél és távirat mellé küld­jük mi is jókívánságainkat, további hosszú életet kíván­va. erőben, egészségben! Regős István RENDŐRŐRNAGY Bócü János rendőrőrnagy- ahogyan apró termetéről is- tak, értelmezésük azonoi ra Szeged és a környék 30 merték, a Kisgergőt még volt a Bódi Jánoshoz tarto­községének közrendjét és előbb kiszólította a család zó közösség, a közrendvédel­közbiztonságát bízták hosz- sorából a halál. Ott maradt mi állomány összekovácsoló­szú esztendők óta. Szép pá- báromholdnyi nadrágszíj- dásával. Minden beosztott­lyáit futott be, hiszen még parcella, amely mellett az- jára számíthatott. Emberei csak 48 éves. Ismerni és előtt is eljártak napszámba tudni akartam róla mindent az egyházi birtokra és a hogy megértsem benne a hu- módos gazdákhoz, manista embert és a pa- „ , „, . .. _ ls elsők kozutt ranosnokot. Honnan, milyen messziről indult, amíg a máig jutott? A legkisebb fiú Életútját másoktól tudom. 1944-ben Lengyelországba került, mint tartalékos köz­katona. Parancsnokával és többed magával át akart szökni a partizánokhoz. A több napos szolgálat után haza-haza szaladtak, meg­nézni a családot. Tudta, hogy visszajönnek, nem vetkőzöd nek ki agyén? ruhájukból és emberségük­Az öreg Bódi még oda sem bői. Vele éreztek és ő az kellett, sem a cséplőgéphez, embereivel. Szeretik, mert Féltek tőle, hogy a saját kemény ember, szeretik, akaratára hangolja a föld- mert szíve van. Ha nem len­munkásokat. Lázadó ember volt. A választások előtt egy héttel mindig elvitték a csendőrök, s utána egy hét­re engedték csak haza. Já­nos fiának szándéka tehát ne, asszonylánya, Magda, s a kisebbik, az orvostanhall­gató Erzsi és a két kisuno­ka, Pisti és Tünde úgyis meglágyítanák. Dfii'iYii.1 a peu UTXiin/iviioo, JL y - j * 't * német fasisztákkal cimbo- innen eredt, ebből tuplálko- Az apa es a leány a • i - / . , -/r,t f mi.\r- áf nlrorf czrllrrn rálő magyar vezérkar ezt megneszelte. Bizonyosat azonban nem tudott, de azért hál ravezényelték őket Debrecenbe. A gyanús tisz­teket ott eltüntették, a köz­katonákat, köztük Bódi Já­nost is bevagonírozták Né­zott, amikor át akart szökni a partizánokhoz. Amikor hazaért, rögtön fegyvert kért a demokratikus magyar had­seregben. hogy a fasiszták ellen fordítsa. A szovjet hadsereg akkor­ra összetörte a fasiszta gé­metország felé. Az osztrák pezetet, s a magyar fegyve­határon sikerült megszök- rekre nem volt már szükség, nie. s a fronton átvergődve Annál inkább idehaza. Bódi hazajött szülőfalujába. Ti- János azon a napon lett szaszigetre. A kenyérkereső rendőr, amikor a kommu­legkisebb fiút — hatan vol- nisták sorába lépett. Hiva­lak testvérek — az édes­anyja várta. A nagyobb fi­úkból egy odamaradt még Doberdóban, másik két gye­rek pedig a második világ­háború alatt halt meg. Az apjukat, Bódi Gergelyt, vagy Bevált o nyelvi laboratórium Lapunk már hírt adott ar­ról, hogy a Szegedi Tanár­képző Főiskolán — országo­san elsőként a magyar pe­dagógusképző felsőoktatás­ban — modern, négy helyi­ségből álló nyelvi labora­tóriumi rendszert létesítet­tek. Azóta a laboratóriumok helyiségei mind a tanárkép­zéssel foglalkozó társintéz­mények előadói, mind a fő­iskola keretén belül műkö­dő, más nyelvi tanszékek érdeklődésének középpont­jában állnak. Nem ok nél­kül: a nyelvi laboratóriu­mok beváltak. Mái- most, n minden elhamarkodottság nélkül meg lehet állapítani, hogy érdemes volt a beruhá­zást erre a célra fordítani. A hallgatói fülkékkel beren­dezett fő teremben délelőtt­délufcán élénk munka fo­lyik... Ebben a 15 munkahellyel rendelkező, a vezérlőasztal­lal állandó összeköttetésben levő oktatóhelyiségben mód nyílik arra, hogy az élő. a beszélt orosz nyelvet gyakorlás útján sajátíthassák el, éspedig állandó önkont? rollaL — Az állandó önkontroll olyanképp értendő — ma­gyarázza kalauzunk, a labo­ratóriumok egyik tervezője, Fenyvesi István tanszékve­zető docens —, hogy ami­kor a hallgató megkapja a kérdést, melyre válaszolnia kell. megfogalmazott és be­mondott válaszát követően azonnal meghallgathatja a helyes választ, s azt nyom­ban megismételheti. Órán­ként 150—200 kérdést kap a hallgató, ugyanennyi vá­laszt kell tehát produkálnia ily módon a 4 tanulmányi esztendő alatt — újabb idő­ráfordítás nélkül — csaknem ötszörösét beszéli végig az eddig végigbeszélt órameny­nyiségnek. Nem szólva ar­ról, hogy a nyelvi laborató­rium technikai eszközei ki­küszöbölik azokat a zavaró mozzanatokat is, melyek a hagyományos, konzervatív oktatási folyamat során nagy energia- és informá­cióveszteséget okozhatnak. Egész sor pszichológiai jel­legű zavar is kiküszöbölő­dik az új módszer segítsé­gével. A laboratóriumban folytatott, rendszeres, s egy­egy alkalommal is aránylag nagy időtartamú beszélés, amikor tehát nem áll szem­ben a hallgatóval láthatóan is az őt kontrolláló tanár, fokozatosan feloldja azt a közismerten intenzív gát­lást is, mely minden ide­gen nyelvet tanuló egyénnél föllép mindaddig, amíg ki nem alakul az illető nyelven való gondolkodás készsége. Az osztályozás, a kapott fe­leietek, az elvégzett mun­ka értékelése is sokkal ob­jektívebb — az objektív gé­pi eszközök segítségé)'el. — Mindezt értsük úgy, hogy most már a gépeké a döntő szerep a nyelvtanítás­ben? — Egyáltalán nem! Távol áll tőlünk mindennemű „gépimádó" tendencia. Az egyetlen helyes megoldás olyan komplex módszer ki­alakítása, mely maximáli­san kihasználja a gépek je­lenlétét s lehetőségeit, meg­könnyítve a nyelv, mint gyakorlati gondolatközlő esz­köz elsajátításának felada­tát. A mi tanári munkánk ezzel persze sokkal össze­tettebb lett. de a máris mu­tatkozó eredmények meg­érik a fáradozást s a hall­gatóság is nagy kedvvel, örömmel él — tapasztala­tunk szerint — a nyelvok­tatásnak ezzel a korszerű módjával, mely itt, a Sze­gedi Tanárképző Főiskolán immár erősen megközelíti azt a szisztémát melyet programozott oktatásként szokás emlegetni D. E. Katalógus, műszaki tájékoztató a BNV látogatói számára A Nemzetközi Vásárok Szövetségének, az UFI-nak csaknem száz tagja van, s ezek egyike a Budapesti Nemzetközi Vásár is. A BNV a nemzetközi szokásoknak megfelelően tájékoztatja a külföldi és hazai szakembe­reket és más érdeklődőketa műszaki újdonságokról, az árukínálatról. A vásárlátoga­tók tájékoztatását szolgálja például az idei BNV látoga­tói számára most készülő katalógus, amely egyrészt abc-sorrendben, másrészt szakmai névsorban tartal­mazza az Idei vásáron részt­vevő mintegy kétezer hazai és külföldi kiállító névso­rát A 970 oldalas katalógus nyomását már megkezdték, s nyolcezer példányban áll majd a külföldi és hazai vá­sárlátogatók rendelkezésére. A BNV híre sok más mó­don is eljut az érdekeltek­hez. A BNV szerepel példá­ul az UFI vásárnaptárában is, ezenkívül prospektusok és más tájékoztatók a. buda­pesti vásárrendező irodától az idén mintegy 20 000 cím­zetthez jutottak el. Propa­gálják a BNV-t külkereske­delmünk külföldi képvisele­tei, a kereskedelmi kamarák, a különbözö utazási irodák, szaklapok, szállodák is, ahol szintén megtalálhatók a BNV-t ismertető plakátok és egyéb tájékoztató anyagok. Az idei vásár előkészületei lényegében már tavaly meg­kezdődtek, akkor* amikor -a jelentkezési íveket a külföl­di cégek megkapták. Har­mincnégy országból érkez­tek. vissza a jelentkezési ívek Bejelentették részvé­telüket brazíliai, iráni, ku­waiti s amerikai cégek is. Ezek először jelennek meg a BNV-n, ugyanakkor nagy számban jönnek kiállítók azokból az országokból — Angliából, Ausztriából, Bul­gáriából, Csehszlovákiából, Franciaországból, Jugoszlá­viából, Lengyelországból, NDK-ból és az NSZK-ból, Olaszországból, Szovjetunió­ból és több más országból is, — amelyek a BNV törzs­kiállítói közé tartoznak (MTI) fásához és kommunista meg­győződéséhez azóta is hű maradt. Annak idején Tisza­szigetről kenyerestársai kö­zül hatodmagával vette vál­lára a madzagos puskát a felszabadult haza. a belső rend és biztonság védelmére. Később Szegeden, az első rendőriskola hallgatói közt tanult, s a tanév végén so­ron kívül őrmesterré lép­tették elő az addig sima pa­roli nú próbarendőrt. Aztán ott-tartották az iskolán, hogy a többi újoncot oktassa, ne­velje. Közben levelező úton elvégezte a rendőrtisziti is­kolát. Már az első félév vé­gén alhadnagy lett. utána pedig Makó közrendvédelmi alosztályának vezetésével bízták meg. Szolgálati helye volt még Miskolc, aztán me­gint Makó, majd Hódmező­vásárhely, s legtovább és azóta is Szeged. Három kor­mánykitüntetés. közbizton­sági érem ezüst és bronz fo­kozata, több miniszterbe­lyettesi dicséret és főkapi­tánysági jutalom beszél helytállásáról. Együtt.,. Húsz év óta elég sok él­ménye volt. ami helytállá­sát, emberségét illeti. Az emberség próbájának azon­ban 1956 válságos napjait tartja, amikor a cselekvés egyet jelentett, a magyar nép forradalmi vívmányai­hoz való hűséggel — hűség a néphez, a hazához. a szo­cialista rendhez, a béke meg­védéséhez. Mindezek ma már nagy szavakként hangzanak. Akkor szenvedélytől izzot­Egy este hárman voltak otthon. A felesége, ő és 86 éves édesanyja. Csöndben beszélgettek, mikor vendég' kopogtatott be hozzájuk. Jó­képű, partiképes, jóravaló fiatalember kérte őket: be­széljék rá a lányukat, hogy az fogadja el az ő udvar­lását. Nem is gondolta vol­na, hogy manapság ilyen helyzet elé is kerülhet egy rendőrőrnagy apa, sőt nagy­apa. Szerencséjére a válasz­adás nehéz pillanataitól — mert mit is mondhatott vol­na?, ő is volt fiatal! —meg­mentette az egyetemről ha­zaérkezett Erzsi. — Nézd. Imre — mondta —. beszéljünk komolyan. Te már megszerezted a diplo­mád, én pedig még nagyon előtte vagyok. Ha te udva­rolsz nekem, akkor hol tán­colni, moziba, színházba, hol pedig sétálni hívsz. Mindez nekem is jólesnék, de akkor kétszeresen meg kellene fe­szülnöm. hogy a tanulásra is legyen időm és majd jó orvos legyek. Vagy mondjak le róla? No. látod, ezt te sem akarod. Köszönöm, hogy gondoltál rám és legyünk továbbra is jó barátok, ilt a jövőbe A lta tározottsaghoiz szokott apa szólni sem tudott a meg­lepetéstől. Mindig sajnálta práig. hogy nincs fia. akit jellembon, akaratban önma­gához hasonlóvá formálhat­na. Most jól esett látnia, hal­lania, s el is mosolyodott rajta, és áldotta a valósággá vált közmondást, miszerint az alma nem esik mess-ze a fájától. Éz az alma tényleg olyan, mint amilyet ő alkart te­remni: erős, egészsége®, ma­gabiztos. Egyszóval: maga a fiatalság. S ebben a fiatal­ságban jó újraszületni nap mint nap. Ez az apák örö­me, boldogsága — jutalmuk, hogy csapást törtek és jár­ható utat. teremtettek gyer­mekeiknek a jövőbe. Lődi Ferenc Furcsa takarékosság A csengelei gyógyszerész büszkén mutatja birodalmát: szép, modern a berendezés, új az épület. Olyan raktá­ruk van, hogy még városon is megirigyelhetik. Az épí­tők még a villanyboylerről sem feledkeztek meg. Kettő is van, csakhogy.., — Kikapcsolták, hogy ke­vesebb legyen a villany­számla. A Szegedi Gyógy­Aki otthonra talált a hadseregben Kulik Antal tizedes ket- tonui szolgálatát. Kérését éves kora óta állami gondo- teljesítették, aminek eredmé­zásban nevelkedett. Később nyeként az egyik híradó­nevelőszülőknél élt különbó- egységhez került. Parancsno­ző vidéki városokban, majd kai, katonatársai megszeret­szakmát tanult, a fővárosban, ték a szorgalmas, fegvelme­szertárközpont rendelkezé­se. Le is plombálták, ne­hogy lopva használjuk. Ez a bizalom — mosolyognak. Most butángázzal melegí­tik a vizet, negyedéven­ként egy palackot kapnak. Ez körülbelül hat hétig tart S azután? Villanyrezsón me­legítik a vizet a szükséglet­re. Persze ezzel is fogy a villany. De hát miért le­gyen korszerű, egyszerű melegvíz-szolgáltatás, ha ré­gebbi eszközökkel, nehezeb­ben is lehetséges. Vajon melyik századnak szerelték a villanyboylert, ha a XX. század második felében, egy szocialista köz­ségben, közegészségügyi in­tézménynél nem használha­tó. Furcsa takarékosság. B. O. Édesanyja évekkel ezelő < meghalt, apjának tartózkodá­si helyéről pedig 8 esztende­je kapott utoljára hírt. Ta­noncévei alatt bekapcsolódott az egyik MHS-szerveze1 zett szerény katonát, s több dicséret, jutalom is jelezte munkája megbecsülését. A tényleges idő letöltése után Kulik Antal nem. vált meg a hadseregtől. Tovább­munkájába, ahol némiképpen szolgálatot vállalt és jelenleg megismerkedett a hadsereg az egység hadtápszolgálatá­életével. A társtalan, magányos fiú­ra nagy hatással volt a jól szervezett közösségi élet le­hetősége, s kérte, hogy kor­engedményesként előbb nál dolgozik. Azt vallja, hogy a hadseregben lelt iga­zi barátokra, itt találta meg otthonát, s hivatásának vá­lasztotta a katonai szolpála­kezdhes&e meg térartege® ka- tót A Szegedi Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat szak­mailag képzett fűszer- és csemege eladókat és boltvezetőket keres. Jelentkezni szemé­lyesen lehet a vállalat mun­kaügyi, vagy személyzeti ve­zetőiénél JCállay Ödön utca 8. szám alatt 8-t61 lfi.30-ig. X69931 s PííaMAGYéHQRSZÁG _ Snpftg W *

Next

/
Thumbnails
Contents