Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

A barátság törvényé népi bölcsesség hősies küzdelemben verték A forradalmi harcok tüszerint „a barát- szét 1918 januárjában zében szövődött barátság ságnak sok szár- Ogyessza utcáin a szabáni szálai a második világhánya van. de tör- laktanya és a Sándor park ború idején szövődtek tovénye csak egy körzetében a hajdamakok és vább, amikor a szovjet had— a hűség". En- junkerek bandáit. sereg teremtette meg a manek a töménynek nagysze- A szovjet hatalom Ogyesz- syar újjászületés feltételeru bizonyítéka a magyar és S2aban való megteremtése it- A szovjet hadsereg nem szovjet nepek barátsága, utón az internacionalista hagyta cserben magyar testamelyik kiállta a hűség pro- egység továbbra is a város- vérét 1956-ban. a nyugati ban állomásozott 1918 már- hatalmak támogatta ellenciusában, amikor az osztrák forradalom napjaiban sem. —német csapatok tárna- A szovjet emberek nem dásba lendültek, az ogyesz- feledik a magyar iniernaA sikerek kölcsönösen lelkesítenek báját. Mint ismeretes, a bolsevikok pártja már az első világháború idején kitűzte a z év tavaszan Csehszlovákia dolgozói többszörösen ünnepelnek: elsejével nem egyidöben, alig egy hete köszöntöttük városunk felszabadulásának huszadik évfordulóját de hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulójától már csak néhány nap választ el bennünket. Brno lakosai számára 1945. április 26-án délben ért vé és országosan első helyen áll mikus és Navrótil profesza bór-, cipő-, konfekció-, fa- szor európai hírű munkássúés textiliparban, sok helyi gára, a Janácék-kvartetteredtermék pedig minőségileg menyeire, a Brnói Allatpi május is világszínvonalon áll. csak A mezőgazdaság fejlődését hosszú időn át visszatartotta, hogy a háború után a határmenti járások népessége a németek esztelen pusztítása és a lakosság elhurcolása nyomán 1947-ben mintegy 70 ezerrel volt kevesebb. mint 1930-ban. A szövetkezetesítés! mozgalom pártunk irányításával az akgiaszolgáltatási zavarok stb. Operaház és Állami Filharmónia népszerű előadásaira, valamint arra, hogy dolgozóink kultúrszomja egyre gyorsabb tempóban fokoiodik. Gazdasági és kulturális Sikereink záloga egyrészt a szocialista állam és a szocialista demokrácia fejlődése, másrészt népeink és a Szovjetunió, továbbá a népi demokratikus államok testvéri együttműködése, a szocialista get a háború, amikor a város közepén elhallgattak a légy- {/"h ^roV^tThtónv verek és a középületekről le- kori munkagép-hiány, enerverték a német sast, a náci megszállás szimbólumét. A várost a Malinovszkij marsall vezette 2. ukrán front szabadította fel, melynek kötelékében szovjet, romén fSltSn "vL^ílZ0 vá't a gépek "effektívebb fel- nek ünnepen meleg szeretet^ tíiT^Sfe használása. 1964-ben a brnói lel gondolunk minden tarfM ZJS iarÉEban 24200 <is r*. baratunkra' WiH,,k vak naatest narcosai Kuzaot lóerösre átszimltva)> 3655 w filó-kombájn, és 1755 aratókombájn, valamint nagy hogy sikereink éppúgy leiszámú munkagép állt a kö- kesitik a szegedieket, mint tek, s közülük számosan haltak hősi halált azokban a napokban. Sírjukon sohasem hervadnak el a hála virágai. A szovjet emberek hősi küzdelme tette lehetővé, hogy hazánk a szocialista ellenére is gyorsan és egyen- országok összefogása biztoletesen fejlődött, s járásunk- sítja népeink szabadságát, ban jelenleg a szocialista országunk szuverenitását, haszektor aránya 93 százalék, tárainak sértetlenségét. Ez az A szövetkezetek koncentrá- összefogás az alapja szabad lása eredményeként lehetővé alkotó munkánknak is, melyközöttük testvérvárosunk, a napfényes Szeged dolgozóira. Hisszük. zös gazdaságok es aliami amilyen boldogan mi olva gazdaságok rendelkezésére, sunik az önök eredményeiről. Mivel .a termelési eredmé- Kívánjuk, hogy hazájuk és éohL úTtárTle^heteH1^ járásunk városuk dolgozói további aimezőgazdaságát most már kereket érjenek el a szoharcoló seregek közötti véleménycsere megteremtésének feladatát A keleti fronnépnek. N. JAKUPOV, az Ogyesszai Mecsnyikov egyetem tanára. szai internacionalista egy- cionalisták testvéri segitséseg katonái sikeres utóvéd- gét, különösen sokat emharcokat folytattak az lékeznek rá május elsején ton harcoló seregek katonái- ogyesszai rendezőpálya- és ők is bármikor készek nak barátkozásában az Oszt- udvar közelében. Ezt kö- arra, hogy segítséget nyújtrák—Magyar Monarchia ka- vetően az egységet Feodo- sanak a testvéri magyar tonái is szép számban vet- sziába, onnét pedig Cáricintek részt. A magyar fórra- be helyezték át, ahol a Vödalmárok — bolsevikokkal rös Hadsereg alegységeként együtt — a háború mielőbbi hősiesen küzdött a fehérbeíejezéséért küzdöttek. Er- gárdisták ellen, ről levéltári dokumentumok Id6közben megSzaporote tanúskodnak Az Ideigje- dott a nemzetközi összeténes kormány konusszárjá- telű csapatok száma. az ,„_ pak; a roman front,on mű- ternacionalista ezredek megkódo Tisenhausennak je- szervezöi Szamuely Tibor, lentése azt is megemlíti, Kun Bé,a Münnich Ferenc, hogy a monarchia katonai Zalka Máté még ^^ szívesen barátkoznak és mások voltak, ^széles körben terjesztik a megfelelő irodalmat". A tomszki Internacionaliste ezredeket Kun Béla és A komisszár „megfelelő Münnich Ferenc szervezték. Irodalomnak" a magyar for- Ezek az egységek nem csuradalmaroknak az orosz ka- pón a tomszki szovjet biztos tonák korében terjesztett támaszait képezték, hanem röplapjait nevezte. A rop- Lipsic elvtárs vezetése alatt lapcsere természetesen kol- eredményes harcot folyta tcsönös volt, s az orosz ka- tak a nyugat-szibériai és tonák egyik röpcéduláján a uraü fehérgárdista és fehérkövetkezőket olvashatjuk: cseh alakulatokkal is „Ez a szörnyű vérontás A Szamuelv Tibor vezette egyikönknek sem kell... Ha internacionalisták 1918 júpéldánkat követnétek, örök- Húsában a moszkvai ellenké barátok lehetnénk."^ forradalmi puccskísérlet idején a városi posta épületét szabadon köszönthetjük — a testvéri országok dolgozóival együtt — a munka ünnepét. Szorgoskezű munkásaink és az időjárás viszontagságai- tében is mélyreható változóval dacoló parasztjaink cn- sok mentek végbe. Szociafeláldozó munkája nyomán lista társadalmunk hallatlan a szabadság első húsz éve széleskörű lehetőségeket bizmezőgazdaságát most már fejlettnek és konszolidáltnak nevezhetjük. Országunk kulturális élealatt Csehszlovákia a világ egyik legfejlettebb ipari orcializmus építésének nemes munkájában. A Csehszlovákia felszabadításának 20. évfordulóját májusban kcazöntő brnóiak nevében meleg szeretettel üdvözöljük a 20. szabad má, toeít°a^*egy^Isé^8 fejlődése SZCgedÍ teStV*~ számára, a dél-moráviai terüszága lett. Ma a dél-morá- let lakossága büszke vároviai terólet adja országunk sunk felsőfokú intézményeitermelésének 13,1 százalékát nek sikereire. Heréik akadéMARTIN VACULIK. a CSK Brno városi bizottságának első titkára. A szürke köpenybe foglalták vissza az eszer látöztetett orosz munkások és zadóktól, majd Kazanyban parasztok nagy hatást gya- vívtak elkeseredett harcokat koroltak a monarchia ka- a fehéreseitekkel, tonáira, de különösen nagy A krasznorecsenszki táborvolt ez a hatás a magyar ban Zalka Máté szervezte hadifoglyokra. Sok fogolytá- meg a forradalmi hangulatú bort helyeztek el Oroszor- hadifoglyokat, akik a vörös . . . , , _ . partizanokkal együtt küzdőtszag ipari objektumai, Pet- tek a tóvol.k^tí fehérek rograd, Ogyessza, Rosztov, leküzdéséért. ö szervezte Tula, Kazóny, Jekaterinburg meg 1918-ban a magyar inközelében. A foglyok munka ternacionalista egységeket , , , ., , , . Novn-Nyikolajevszkben és közben közvetlen kapcsolat- Krasznojarszkban is. Egy ba léptek az orosz munká- utcai harc során a fehérek sokkal és rajtuk keresztül foglyul ejtettek és egy éven tájékozódtak a forradalom ét tartották fogságban. Ki_ ... ssabaditasa után az I. ineseményeiröl. Egy reszuk ternaeionelista ezred panyfltan és aktívan vett részt rancsnokaként csapatával lea szovjet hatalom megte- fegyverzett és foglyul ejtett remtéséért vívott harcban. f«v hatezer embert számláló lengyel egyseget, amelyik Ogyessza körzetébon pél- Kolcsak seregéhez tartozott, dául 1918 januárjában hő- Zalka Máté kísérte a legensiesen küzdött a monarchia dás arany vonatot is a fchadseregének volt tisztje, hérgárdisták vonalain keMelcsók Miklós vezetésével resztül Kazányba. A fehéra szovjetek hatalmáért csehektől visszaszerzett fegyvert fogó internaciona- arany vonat rakománya a lista egység. Az egység tag- szovjet állam csaknem teljai magyarok, csehek. kí- jcs aranykészletét .jelenteinai ak és szerbek voltak és . te. A generális nyeket, mint magam, a annyi más velem egykorú szovjet ember. Jó lenne, ha az emberiség nem látna több háborút. Hadd legyen tiszta a mi egünk, hadd legyen mindig napsütés, hadd legyen minden anya boldog gyermeTalán furcsa — de bizonyára nemcsak én vagyok kével és hadd éljünk mindannyian békés munkánkígy vele —, hogy amikor generálisról hallok, valami ret- nak..." tentő harcig nagyhatalmú férfiú rajzolódik lelki sze- Katonáknak mondta ezeket. Nem harcról, háborúról meim ele. Pedig megszokhattam mar, hogy a mi kato- ... . , ,,, náink, katonai vezetőink mennyire mások gondolkodás- álmodik, de fegyvert fog a jövőben is, ha kell, mint ahoban, magatartásban egyaránt, mint a régi hadsereg kard- gVan a múltban tette már az Októberi Forradalom idecsörtető, pózoló hadurai. A szónak azonban van román- Jén ls> 8 Nagy Honvédő Háborúban: „Mindanpyitikus vonása is: az a fajta hős — igazi hős —, aki nem- unkban él a gyúlölet a háború ellen — mondotta —, de csak szívében, hanem külső megjelenésében is más, ha kényszeritik, akkor egyetlen támadónak sem ke mint a többi ember. Vagyis az első pillanatban látszik, jelmezünk. Mindenkinek tudnia kell, hogy a szovjet néphogy csaták élére termett.., egyszóval — generális. Elnézést a szubjektív sorokért, de mindez megelőzte közelmúltbeli megismerkedésemet egy generálissal. Bór nem ő az első tábornok, akivel alkalmam volt beszélgetni, de ez a most-mi ismerkedés mégis más volt a többinél. Mert nem akármilyen tábornokról volt szó. hanem Mzdelmaíről. Magam is erre, de még közelebbről Szeged olyanról, akinek élete szinte egész történelem, s aki bá- M«abaditásanak körülményeire voltam különösen kitor csaták sorain át vezette hadtestét, a felszabadító vancsl (Hiszen még a kiderítetlen mozzanat azokszovjet harcosok ezreit győzelmesen itt. a mi szűkebb bo) a történelmi napokból. Hadtörténészeinknek meg kelpatriánk, Csongrád megye határában iY Egy igazi győznek van mivel védekeznie, s meg is fogja védeni magát, barátait." Tanúja voltam, amikor fiatal szovjet katonák néma figyelemmel csüggtek szavain: mit mond az egykori harcokról, mit mond a hazánk felszabadításáért is folytatott tes hadvezérről, generálisról volt szó. lene ragadniuk az alkalmat, hogy hazank felszabadításának katonai vezetőitől minél több részletet tudjanak meg.) Egy egész, késő estébe nyúló felejthetetlen délutánt Az olvasonak nem ismeretlen a neve, akiről besze ,, , , ,, . ,. tölthettem együtt Kolcsuk generálissá], először a hodmelek. F. Sz. Kolcsuk, nyugalmazott vezerornagy tagja volt , ... , , ........ . zővasarhelyi kotottarugyarban, majd Krupicer Ferenc elvtársnak, a hódmezővásárhelyi Szabóipari Ktsz elnöHHI PHH Hj kének — Mögötte hét évtized emlékei: az elszállt osztendőic „ * . . ... szoktak — kesz regény. Érdemes lenne ezt is megírni valakinek. A húsz évvel ezelőtti szabólegény felderítő volt a szovjet hadseregben, önként jelentkezett, s nagyszerű HHHHHH tetteket Vitt Azokból az Időkből ismerték egypu t ez a katonássag volt az, amely mar az el&o pillanatban „.,,,, , _ .. , , , . ... „ . '. . ... . , . ... Kolcsuk vezérőrnaggyal. Eaert is kereste fel $ regi ba? olyan kozvetlenne, valcsaggal regota ismert apái baratta ' ,. . , •,, . . . • rítot Kolcsuk elvtárs, hogy megismerkedjek varazsolta a vele való talalkozast. A tábornoki egyen- , ' pvan maca mrinHla — IrorU-ac fia" fn ocogÁvc ae annak a küldöttségnek, amely felszabadulásunk idei, 20 évfordulója alkalmával látogatott Szegedre. nem múltak el nyomtalanul külsején. De az öreges mozdulatok alatt ma is a sokat próbált katona energikussága, edzettsége kerekedik fölül mindéin gesztusánál. Mégsem gyan maga mondta — „kedves fia" feleségével és a gyermekekkel: két szép nagy lánnyal és egy ügyes kisfiúval. E kedves családi környezetben őérte csendültek össze a po» ., .. ,, . . harak, a „nagyapóért", a Krupieer gyerekek tiszteletbeli idegen a háborúskodás. Ennek ellenere egész eleteben nagypapájáért ruha, e katonás keménység mögött egész lényéből első pillanatban szembetűnő, melegszívű emberszeretet áradt. Emberszeretet, amelytől idegen a pusztítás, az öldöklés, vállalja a kemény íegyvarfogást, mert ugyanez az emberszeretet készteti rá. Ezek már nem szubjektív érzések Az ő szavai az alábbiak: „Szeretném, ha soha többe nem kellene háborút v*iE meghitt légkörben szinte illetlenségnek tűnt volna a kérdésem — „hogyan is zajlott le Szeged felezabadítása?" —, ha mindannyian nem ugyanolyan érdeklődéssel várták volna a választ, mint én magam. Tói-képek kerültek elő: Ki-upicer elvtárs fiókjából még a húsz selni, és a mi fiataljaink nem élnének át olyan élmé- évvel ezelőtti térkép is, amelyet kaiot**ia»kajaban ho»MÁJUSI ÜZENET Ma az egész világon, ünnepet varázsol a munkásszolidaritás, a dolgozó osztályok összetartazasanak érzése. A közös ünnepen ezért köszöntik egymást népek, városok, országok. Hozzánk is eljutott a májusi üzenet Szeged testvérvárosaiból ,— a szovjet OgyesszábóL a csehszlovák Brnóból, a lengyel Lódzból és a bolgár Plovdivból. Egyrészt a Del-Mzgyarország ottani tastvérlapjain keresztül, másrészt más testvérvárosi közéleti emberek tollával. A következő írásokban a testvérvárosi üzenetet, üdvözletet adjuk közre. a tcőéidwÁmmkéát ** Dh-MAGYARORSZAG Szombat, 1965. május 1.