Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

Országos tiltakozó nap Franciaországban BT. amerikaiak vietnami háborúja ellen • Párizs (MTI) zetközi közvélemény megál­A Francia Kommunista lftsa az amerikai agressziót Part Központi Bizottsága St. és Vietnam elhagyására Denisben tartott ülésén fog- kényszerítse az Egyesült Al­lalkozott a vietnami helyzet- lamok csapatait, tel. A Központi Bizottság ha- A Francia Kommunista tarozatot hozott, amelyben Párt Központi Bizottsága szolidaritását fejezi ki a sza- csatlakozott a francia béke­badságóért és függetlenségé- mozgalom felhívásához, hogy er1 hareoio vietnami néppel, április 6-án országos tiltako­Felszólit.ja a francia dolgozó- zó napot tartanak egész Fran­kat. demokratákat, fokozzék ciaországhan az amerikaiak erőfeszítéseiket, hogy a nem- vietnami háborúja ellen. Rusknak átnyújtották a vietnami békéről szóló memorandumot 9 Washington Johnson elnök fogadba a lálkoeik Johnson elnökkel. A Német Kommunista Párt választási programja Berlin (MII) kell mondania az atomfel- zeti szövetség (DOB) akeiö­Az illegalitásban levő Né- fegyverzésről és erről egyez- programjának teljes megva­met Kommunista Párt a nyugatnémet politikai pár­ményt kell kötnie a Német lósítását, elsősorban akti­Demokratikus Köztársaság vabb bérpolitikát, ami azt tok elnökségéhez intézett le- kormányával. A kommunis- jelenti, hogy emelni kell a veiében nyilvánosságra hoz- iák támogatják a Nyugat és béreket az óriási nyereségek a Kelet közötti jószomszédi terhére. ta választási programját jelentelte be Max Reimann, és barátságos kapcsolatokat, a párt első titkára a bérli- ezért a kötetlen kereskede ni sajtóklubban csütörtökön tartott sajtóértekezletén. A sajtókonferencián az lem, a kulturális érintkezés és a sportkapcsolatok meg­teremtésének, erősítésének a újságírók között kiosztották hívei. a párt választási program­ját, amely „A békés és de­mokratikus szövetségi köz­társaságért" címet viseli. A program hangoztatja, hogy az illegalitásba szorított KP Belpolitikai ban a kommunisták a szo­ciális és demokratikus jog­állam megteremtését támo­gatják. ezért azt követelik, hogy a dolgozóknak — el­A program végül hangoz­tatja, hogy a két német ál­lam munkásszervezeteinek megértése és akcióegysége az. hogy előkészítheti sz utat a német egység meg­vonat kozás- teremtésére és az egység el lenségeinek a hatalomból való kiszorítására. Á% szvsz május f-i felhívása 9 Prága (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszö­vetség május l-e alkalmából azzal a felhívással fordult a világ minden munkásához és munkásnőjéhez, hogy az idei május 1-ét a nemzet­közi egység és szolidaritás kinyilvánításával ünnepel­jék meg. A Szakszervezeti Világszövetség felszólítja a világ munkásait, hogy száll­janak síkra az atomháború veszélye ellen, az általános és teljes leszerelésért. nem indulhat a választáso- sősorban a szakszervezetek kom, de a választásokat fon­tos eseménynek tartja. A program hangsúlyozza, hogy a béke megőrzése a legfontosabb kötelesség a nyugatnémet kormány szá­Reuter értesülése ezerint ez I mára is, ezért, a jövendő révén, amelyek a lakosság 75 százalékát átfogják — nagyobb beleszólásuk legyen az üzemi, a gazdasági, az ál­lami és a társadalmi élet irányításába. A KP kiáll a szabadságjogok mellett, kö­TVashingtonban tartózkodó alkalommal terjeszti elő : nyugatnémet kormánynak le vetéli a német, szakszerve­Tavlor tábornokot, az Egye- részletes javaslatait a Viet­sult Államok saigoni nagy- namtxin követendő amerikai követét. A megbeszélés után politikával kapcsolatban. Johnson újságíróknak kije­lentette, hogy „hasznos esz­mecseréi: folytatott" a nagy­követtel. Utána Taylor vála­szolt az újságírók kérdései­re. Cáfolta azokat a wtjlóje­lenfcéseket, amelyek .wrint £ swigok legutóbbi belgrádi na lemondásai nagykövet, m„,w„1(Vn Afganisztán, Ghana, Et.ió- j pia és Jugoszlávia nagykő- j vele csütörtökön mentorán- j Jumot nyújtott át Rusk kül­ügyminiszternek 16 el nem kötelezett ország nevében. A memorandum az érintett or­tisztségérül. Arra a kérdésre, hogy az elnökkel és a kor­mány többi tagiéval megvi­tatta-e a háltorú kitérj önté­sének tervét, Taylor kitért a válaszadás elől. Csupán noy­nvít mondott, hogy az Egye­sült Államok továbbra is jelenlegi politikáját kívánja folytatni Vietnamban. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett amerikai légi támadásról szólva a nagykövet azt állí­totta, hogy ezek „fokozzák a dél-vietnami hadsereg harri szellemét". Arra a kerdésre, vajon a támadá­sok eredményeképpen köze­lebb jutottak-e a tusnak tárgyalások útján tanácskozásának megfelelően arra szólítja fel az Égyesült Államokat, hogy vessen vé­get a harci cselekményeknek Vietnamban, s békés tárgya­lásokkal törekedjék a ren­desésre. Sorozatos provokációk a KNDK ellen 9 Phenjan (TASZSZ) katona behatolt a KNDK te­A koreai—kínai fél javas- rülétére. A katonákat az latára március 30-án Pan- észak-koreai fegyveres erők munzsomban rendkívüli ülést tagjai őrizetbe vették. A ve­tartott a koreai fegyverszü- zérőrnngy a provokációról neti bizottság. Az ülésen fényképfelvételeket és tár­konflik- | Pak Csun Guk vezérőrnagy, gyi bizonyítékokat tárt az a koreai—kínai fél képvise- amerikai fél elé. történő rendezéséhez, Taylor I letében éíélyesen tiltakozott P»k Csifn Guk - atföl is az utóbbi' napókban a Ko- beszámolt, hogy március 23­reai Népi Demokratikus án amerikai hadihajó hatolt Köztársaság ellen végrehaj- be a KNDK felségvizeire, (ott sorozatos provokációk Március 21 és 20 között hat miatt. Közlése szerint már- esetben sértetlek meg a de­cius 28-án három dél-koreai militarizált övezet státuszát. Azt válaszolta: „Nincs mé­terrudam, amellyel megmér­hetném, mekkora távolság választ el bennünket a tár­gyalóasztaltól". Taylor még ismételten ta­Kubai elleniorradalmárok tevékenysége Costa Rica-ban 9 San Jósé (TASZSZ) író a San Jooé-i nádióban A Costa Rica-i sajtó és besaélt, hogy az or­rádió aggodalmasan vitatja szágban sok fegyverraktár azokat a közleményeket, es tamaszpont van, s ku­amelyek szerint a Costa Ri- lonb"zo bVno?° flemek ter" cában készülődő kubai el- tanak gyakorlatokat lenforradalmárok számára ChrlStinn Tatembach, a az Egyesült Államokból ti- Demokratikus Párt vezetője tokban újabb fegyverek ér- « törvényhozói gvűlésben keztek. Carlos Luis Fa Has „méltatlannak és törvény el ­lenesnek" nevezte azt a se­gítséget, amelyet a Costa Ri­ca-i kormány nyújt a kubai söpredéknek. Nem tűrheti el egyetlen kormány sem, ha tiszteletben tartja a nemzet­közi jog szabályait, hogy te­rületén fegyveres agressziót készítsenek elő egy másik ország ellen" — mondotta Tatembach. Vergilio Calvo, a Nem­zeti Köztársasági Part el­nökhelyettese a törvényhozó gyűlésben hívta fel a kor­mányt. hogy kövesse a más országok belügyeibe való be nem avatkozás politikáját. Bonn számára keserű csalódás a francia vétó 9 Bonn (MTI) zal fenyegetőzik, hogvha De „De Gaulle elnók nyomást Gaulle tovább halad ezen tz gyakorol partnereire", „Pá- úton és nem veszi figyelem­rizs feltételeket szab" — be Bonn kívánságait, ankor hangoztatja a nyugatnémet „végleg kettéhasad Nyugat­sajtó a francia miniszterta- Európa, Bonn egyoldalú at­nács szerdai ülése után Pá- lantizmusra kényszerül és rizsban közölt nyilatkozattal örökre feleslegessé válnak kapcsolatban. Bár a bonni az olyan konferenciák, mint diplomácia lázas tevékeny- amilyet most Velencében séget fejtett ki az elmúlt terveztek", napokban, hogy megszerezze A Stuttgartéi' Zeitung ve­De Gaulle ho&zájárulását a zércikkében hangsúlyozza: politikai unió ügyének előbb- „Bonn számára a fnancia vé­reviteléhez, a Fraikfurter AH- tó keserű csalódást jelent", gemeine Zeitung párizsi tu- ..Párizs nagy léptekkel köze­dósitója ar/.t jelenti, hogy ledik a keleti tömb államai „De Gaulle elnök több hó- felé. A Szovjetunióval való napra jégre tette a politikai növekvő egvetértés De Gaulle unióról folytatandó tárgya- szemében nem jelent ellen­Iá sokat". tétet az európai politikával A Wel! élexhangú cikkben szemben" — írja a lap, majd bírálja De Gaulle mapatar- végül hangsúlyozza. De tását. azt hangoztatja, hogy Gaulle el van szánva, hogy a tábornok ..flörtöt folvtat egyedül Is tovább halad az Moszkvával", majd a lap az- európai függetlenség útján. Kínai—algériai közős közlemény 9 Áliír (Reuter, A KP) resszlóját a vietnami nép Csou Én-laj kínai minisz- ellen, terelnek kétnapos algériai Caou En-iai csütörtökön latogatósa végeztével közös Algírból egynapos látogatás­kínai—algériai közleményt ra Kairóba utazott A ki­írtak ala. A közlemény a nai miniszterelnököt a kai­többi között hangsúlyozza, fői repülőtéren Ali Szabri, hogy mindkét fél elitéli az az EAK miniszterelnöke fo­amerikai imperializmus ag- gadta. A takarékosságért folyó harc főbb elvi kérdései IRTA: CSAK MAG O Y O K G T. A7. MSZMP CSONGRÁD MEGYEI RIZOTTSÁGA IPARI-ÉPlTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLYÁNAK VERETÖJE A MtVUT ÉV DECEMBERfiBEN jelent meg a párt és kormány határozata a takarékosságról. A takaré­kosság nem új keletű, rövid életű kampányfeladat. Amióta a kommunisták részt vesznek az ország kor­mányzásában, a takarékosság kérdését napirenden tart­ják, és hatalmi pozícióikat kezdettől fogva felhasznál­tak a takarékosság elvének érvényesítésére is. Már az első átfogó gazdasági programban szerepelt a takarékos­ság követelése. Nemcsak a magyar népi demokrácia kö­retelése a takarékosság. Lenin az Októberi Forradalom gyózel me utón felszólalások, beszámolók, cikkek egész sorában szállt síkra a legszigorúbb, legkövetkezetesebb takarékosságért. Ma már a tapasztalat is igazolja, hogy a takarékosság mint rendszer, a szocializmusban és a szocializmust építő országokban nem átmeneti jelenség, nem alkalomadtan vagy véletlenszerűen lép fel, hanem a szocialista és a szocializmust épitő gazdalkodás állandó módszere. Nemcsak a szocialista és a szocializmust építő gaz­dálkodásnak, hanem a kapitalista gazdálkodásnak is ál­landó módszere a takarékosság, amelynek nemcsak cél­ja, hanem társadalmi jellege és a gazdasági élet egészé­ben elfoglalt helye is döntően más a kapitalista orszá­gokban, mint a Szovjetunióban vagy a népi demokrá­ciákban. Az egyik alapvető különbség az, hogy a tőkések Ugyan szigorú rendet, fegyelmet tartanak és a takarékos­ság elvét következetesen érvényesítik egy-egy gyáron, a monopóliumokon és a különféle kapitalista gazdasági szervezeteken belül, de egész gazdasági rendszerük még­is a legmesszebbmenő szervezetlenséget, térv&zerűtlensé­get, rengeteg felesleges kiadási és tékozlást foglal magá­ban. A népi demokratikus országokban a tékozlásnak ilyen formái ismeretlenek. Ezekben az országokban terv­gazdálkodás folyik, megszűnt a munkanélküliség, lehetet­lenek a válságok és a társadalom rendelkezésére álló munkaerőt és termelési eszközöket tervszerűen, az egész társadalom érdekében használják fel. A másik döntő kü­lönbség abban van, hogy a kapitalista számára a taka­rékosság célja profitjának, a szocialista országokban vi­szont a dolgozók jólétének növelése. A takarékosság az egyik esetben a lökéseket, a másikban a dolgozókat szolgálja. A kapitalista és a szocialista rendszer takaré­kossága között tehát mélyreható különbség van. „Takaré­kosság az idővel — erre vezethető vissza végeredmény­ben mindért takarékosság . . . Takarékosság az idővel, va­lamint a munkaidő tervszerű elosztása a termelés külön­böző agatra elő gazdasági törvény marad. .. Sőt sokkal nagyobb mértékben törvénnyé válik" — irta Marx. Na­pi gyakorlatunk igazolja Marx fenti megállapítását. Na­ponta találunk példát arra, hogy a takarékoskodás a mi rendszerünkben mennyire nem a dolgozók alapvető érde­keinek rovására megy, mennyire a dolgozókról való gon­doskodásnak van alárendelve. A szocialista takarékosságon belül is van bizonyos fejlődés, változás. A lényeg nem változik, de a takaré­kosság egyik vagy másik formája, életünk egyik vagy másik területére tolódik át. Más volt a kérdés súlypont­ja az első hároméves terv és más az ötéves tervek ide­jén. Ma a gazdálkodás minden szférájában következete­sen alkalmazni kell a takarékosság elvét. A takarékos­ság követelménye különösen fontos a termelésben, a szakigazgatási szervezetekben és az államapparátusban. A termelés folyamatában való takarékosságba bele­tartozik a beruházások takarékos Intézése és a munka­erővel való takarékosság is. A takarékosság elve meg­követeli egyben a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését is. A termelésben minden takarékosság egyúttal önköltségcsökkentés formájában jelentkezik és fordítva: az önköltség csökkentésének módszerei a ter­melésben egyúttal a takarékosság különböző formái. Ide tartoznak például az anyagtakarékosság különböző formái; tehát takarékosság a nyersanyaggal, félkészáruval, fűtő­anyaggal, a külföldről beszerzett anyagok pótlása hazai anyaggal, az anyagveszteségek csökkentése, az anyaghul­ladék és a melléktermékek felhasználása, a selejt minél teljesebb kiküszöbölése. Továbbá a takarékosság az élő és a holt munkával, ami magában foglalja a munkaerő jó kihasználását, a termelő és nem termelő (adminiszt­ratív) munkaerő helyes arányának elosztását, a munka­nap 480 percének ledolgozását, a gépek és a gépi beren­dezések optimális, kihasználását. Ide tartozik a termelés, az egész munkafolyamat, a munka egyenletes ütemének biztosítása; annak kiküszöbölése, hogy a hónap második felében kapkodással, rohammunkával és mértéktelen túl­órázással igyekezzenek megtermelni azt, amit a hónap el­ső felében elmulasztottak. De ide tartozik a terület mi­nél tökéletesebb kihasználása, a célszerű raktározás és szállítás, a termelés és forgalmi idő csökkentése. Ez a felsorolás korántsem teljes. Mindössze a termeiében elő­forduló legfontosabb megtakarítási lehetőségekről akar képet adni, amelyek összességükben az önköltségcsökken­tésnek is eszközei. Összefüggés van a takarckossag es a termelekenység emelkedése kőzött is. A takarékosság alapja az idővel való takarékosság. A termelékenység emelkedése pedig ugyan­csak az idővel való takarékosságot jelenti — minél na­gyobb a munka termelékenysége, annál kisebb az a mun­kaidő, amely valamely termék előállításához szükséges. Ha egy termék előállításához szükséges időt sikerül a felére csökkenteni, akkor kétszeresére emelkedett a munka termelékenysége és általában jelentős megtakarí­tás is mutatkozik. A TAKARÉKOSSÁGOT és a munkatermelékenység emelését mégsem lehet egyszerűen azonosítani. A termelékenység emelésének útja általában a terme­lési folyamat magasabb színvonala, megújítása. Ily módon az ésszerűsítésnek, újításnak, a szállításnak, vagy a munkafolyamata áttervezésének, meggyorsításának, új munkanormáknak, új gépek használatának és méR sok idetartozó dolognak igen nagy jelentősége van. A taka­rékosságra bő lehetőség nyílik ott is, ahol még a termelés folyamata érintetlen marad és lényegében ugyanaz a ter­melési folyamat például kevesebb energia felhasználásá­val vagy kevesebb hulladékkal történik. A takarékosság lehetőségei messze túlterjednek a termelés határán. A takarékosság és a munka termelékenységének emelése ott esik egybe, ahol közvetlenül munkaerő-megtakarítás­ról van szó. (Péidául új gépek beállítása.) Ez a terme­lekenység emelésének és a munkaerővel való takarékos­ságnak egyaránt egyik legfontosabb formája. Különösen fontos a szocializmusban, ahol — mindezt már Marx is kifejtette — a gépek alkalmazásának lehetősége sokkal szélesebb, mint a kapitalizmusban. A takarékosság ugyanúgy ellensége a múltnak, a ma­radiságnak, a múlt szellemének, mint a termelékenység emelkedése. A PAZARLÁS az államapparátusban, a közigazgatás­ban fékezi előrehaladásunkat. Minden felesleges kiadás, minden selejt vagy túlzott anyagfelhaszná­lás, az adminisztratív apparátus felduzzasztása, fontos anyagok szükségtelen felhalmozása és minden indokolat­lan kiadás ezer más módja lassítja a szocializmus épí­tését. (Például: egyszázalékos anyagmegtakarítás 0,7 szá­zalékos önköltségcsökkentést jelent, ami az iparban éven­te több mint. egymilliárd forint, megtakarítást eredmé­nyez.) Az anyagtakarékosság elősegíti a termelés növelé­sét is, mert lehetővé feszi, hogy ugyanazon anyagmennyi­ségből több terméket állítsunk elő. (Ha például 10 szá­zalékkal csökkentjük a fajlagos anyagfelhasználást, ak­kor ennek eredményeként — változatlan feltételek mai­lett — 11,1 százalékkal növelhető a termékek mennyi­sége) Több vállalatnál nem történik elég körültekintően az anyagok beszerzése Emiatt a szükségesnél nagyobb áru­és anyagkészletek halmozódnak fel. Ezek feleslegesen kötik le anyagi, deviza- és egyéb erőforrásaink egy ré­szét, szükségtelenül terhelik az egyébként is szűkös rak­tárkapacitást. A vállalatok egy részénél növekedtek az elfekvő, im­mobilkészletek több millió forint értekben. Más helyen a reszben külföldről beszerzett nyersanyagokat a nép­gazdaság érdekeivel ellentétesen használják fel, nem for­2 DÉL-MAGYARORSZÁG Wéntcfc, áiírflfs 2

Next

/
Thumbnails
Contents