Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

Ünnepi párttaggyűlések A kenderfonoban Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a szegedi kenderfonógyárbsn tegnap délután kibővített ünnepi párttaggyűlést tartottak. Az ünnepség kezdete előtt sokan nézték meg a hatalmas terem falai mentén elhelyezett írásos, képes dokumentációs anyagokat, melyek a szabad két évtized országos és gyári eredményeit mutatják be. Az Üttörőház fúvószenekara eljátszotta a magyar és a szovjet himnuszt, majd Rubin Szilárd Találkozásom az első szovjet katonával című versét Bajnóczy László, a gyár dolgozója szavalta el. Nagygyörgy Mária elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja. a kenderfonógyár igazgatójának megnyitója után Győri Imre elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára tartott nagy figyelemmel kísért ünnepi beszédet. Átnyújtotta az MSZMP Központi Bizottságának emléklapját annak a Lmél QocUiUt (Liebmann B. felv.) Kartyenov elvtárs (balról) az 19 45. március 15-1 gyűlésen Dénes Leó elvtárssal. Szeged akkori polgármesterével és Hajtovlcs alezredes elvtárssal, Szeged akkori katonai parancsnokával. Nagyon sokan emlékeznek Szegeden erre a névre: Kartyenov. Az elmúlt hónapokban, Szeged felszabadulásának tavaly október 20. évfordulóján különösen sokszor szóba került a neve, s egykori barátainak, ismerőseinek népes tábora felidézte kedves, mosolygós arcát, közvetlen egyéniségét. Vajon hol lehet most az egykori szegedi szcvjet katonai parancsnokság helyettes vezetője? Andrej Kartyenov alezredes elvtárs 1944 decembertől 1946-íg tartózkodott Szege den, s most hosszú évek után hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulóján levélben jelentkezett Gorki városából, ahol most éL A levelet a szegedi városi tanács vb elnökének küldte azzal, hogy adja át nagy ünnepünk alkalmából jókívánságait a szeretett Szeged egész lakosságának. A levélben egyebek között ezeket írta: „A mi szocialista hazánk, a Szovjetunió száz és száz fia, lánya adta életét a magyar nép boldogabb és szerencsésebb jövőjéért, Szeged város felszabadításáért. A hős magyar nép hálából az elesett szovjet hősöknek a város főterén emlékművet állított, a temetőben pedig testvérsírokat. Kérem Önöket, szegedi elvtársaim, ha ellátogatnak ezekre a szent helyekre, róják le tiszteletüket az én nevemben is, az elesett honfitársaim előtt Forró üdvözletemet küldöm a város lakosságának és a környező falvak lakóinak. Mindenkinek jó egészséget kívánok és teljesítsék, teljesítsék túl az ország, a város terveit, fejezzék be sikeresen a szocializmus építését a Magyar Népköztársaságban." 31 gyári kommunistának, aki 20 éve, vagy már több mint két évtizede tagja a pártnak. A gyár munkásőrei közül 9-en kapták meg a Munkásőrség Országos Parancsnoksága által adományozott Munkásőr Emlékjelvényt és elismerő oklevelet, a munkásőrségben teljesített ötévi szolgálatért. A gyár dolgozói nevében Horváth Károlyné virágcsokorral kedveskedett Nagygyörgy Máriának, aki 34 esztendeje tagja a pártnak. Az ünnepi párt napon a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést és oklevelet négyen kapták meg: Süszler Margit fonónő, Selyem Ferenc kötélgyári dolgozó, Hódi Józsefné fonónő és Agócsi Béla, a cérnázó vezetője. A Szakma Kiváló Dolgozója jelvényt és oklevelet a gyár 65 dolgozójának nyújtotta át Nagygyörgy Mária. Gratulált a gyár újabb kiváló dolgozóinak az ünnepi párttaggyűlésen jelenlevő Tóth László, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója is. A kábelgyárban Ünnepi pártnapon emlékeztek a Magyar Kábelművek szegedi gyáregységének dolgozói is. Osskó Lajosné, az üzemi pártszervezet titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Bódi László, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, Csongrád megye országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet A felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben kitűnt dolgozóknak kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Halász Árpád, a gyáregység vezetője átnyújtotta Juhász Jánosné műanyagüzemi dolgozónak a Kohó- és Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Hat szocialista brigád vezetője, illetve e munkáskollektívák tagjai vették át a szocialista cím elnyeréseként a kitüntető oklevelet és zászlót. Kiváló Dolgozó oklevelet 22-en, jelvényt 14en kaptak. Több mint 20-an kaptak törzsgárdajelvényt, s végül az üzem 700 dolgozója vette ót elmúlt évi jó munkája jutalmát, a 7 és fél napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést. Negyven gyermek második otthona Átadták rendeltetésének az Ogyessza lakótelep bölcsődéjét Tegnap délelőtt 11 óraikor került sor Újszegeden, az Ogyessza lakótelepen felépült bölcsőde megnyitására. Az ünnepélyes átadáson megjelent Agócsi Sándorné, az Egészségügyi Minisztérium anya- és csecsemővédelmi főelőadója, Árvái József, a városi tanács vb elnökhelyettese, Horváth LászIóné, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa, és a szülők képviselői. Megnyitó beszédet mondott Korek Józsefné dr., az I. kerületi tanács vb elnökhelyettese. Beszédében megemlékezett felszabadulásunk 20. évfordulójáról, majd köszönetet mondott a bölcsőde építőinek a szép kivitelű munkáért, valamint a Kazinczi utoa és az Április 4. sugárúti bölcsőde dolgozódnak társadalmi munkájáért, akiknek nagy részük volt a sikeres átadásban. A szülők nevében Szombatfalvi Lászlóné köszönte meg a tanácsnak, s a bölcsőde dolgozóinak a segítséget, amellyel negyven gyermeknek létesítettek korszerű második otthont. Ezután a nemrégiben átadott Ogyessza lakótelepi óvoda gyermekei versekkel, majd virággal köszöntötték az ünnepség részt vevőit A bölcsőde vezetője végül bemutatta a jelenlévőknek a több mint 2 millió forintos beruházással épült bölcsőde helyiségeit, minden követe'ményt kielégítő berendezéseit Tájértekezlet Szegeden A mai magyar irodalom tanításának helysetéről A Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a Csongrád megyei tanács rendezésében négy megye — Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok — valamint Szeged város irodalom szakos felügyelőinek, tanárainak részvételével tájértekezletet tartottak tegnap Szegeden, a mai magyar irodalom oktatásának helyzetéről a megyei tanácsháza székházában. A tanácskozáson megjelent dr. Benczédy József főosztályvezető, Miklósvári Sándor főosztályvezető-helyettes, Pálmai Kálmán főelőadó, a Művelődésügyi Minisztérium képviselői, és Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese. Egységes véleményt A tanácskozást Döme Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Bácskai Mihály megyei szakfelügyelő tartott előadást A mai magyar irodalom oktatásának helyzete Csongrád megye és Szeged város iskoláiban címmeL Bevezetőül a többi között hangsúlyozta, hogy a tanuló ifjúságban a szocialista eszmék meggyőződéssé válása nem képzelhető el a mai magyar irodalom tanítása nélkül. tiltanak elég gondot az importanyagok csökkentésére. Ma fő követelmény mindenféle anyaggal, különösen pedig s tőkés eredetű importanyagokkal, alkatrészekkel való takarékosság, s ahol lehet, ezeket szocialista importból, hazai termelésből származó anyagokkal kell helyettesíteni. A takarékosság a mi körülményeink között egész rendszer, mégpedig átfogó, sokrétű rendszer, amelynek kidolgozása és elsajátítása sok munkát és elmélyülést követel. A takarékosság módszereit meg kell tanulni. O

Alapvető a takarékosság módszerei között a tervszerűség. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy az anyaggal, a géppel, általában a termelési eszközökkel ós munkaerővel — összefoglalóan: a munkaidővel — való takarékoskodást alapvetően a tervszerű elosztás jelentheti. A tervszerűséget pedig a tervek szigorú betartásával, következetes tervfegyelemmel kell biztosítani. O

A tervezésnek, s egyúttal a takarékoskodásnak alapját szolgáltatják a normák. Rendkívüli jelentőségűek az anyagtakarékosságban a normák. A termelés akkor nyugszik szilárd alapokon, ha minden cikkről tudjuk, hogy elkészítéséhez milyen anyagból milyen menynyiségek szükségesek. Ez természetesen nemcsak a nyersanyagokra, hanem bizonyos módosítással a termeléshez szükséges segédanyagokra, fűtőanyagokra és villamos energiára is vonatkozik. Takarékossági mozgalmunknak már tervezéskor arra kell törekednie, hogy az üzemekben a tényleges anyagfelhasználás a norma alatt maradjon. A munkaerő-gazdálkodásban a teljesítménynormáknak hasonló szerepük van, mint az anyaggazdálkodásban az anyagnormáknak. Természetesen a munkaerő-gazdálkodás' tervezéséhez nemcsak a teljesítménynormák szolgálnak alapul. Helyes arányokat kell kialakítani az üzemekben a termelő, műszaki és adminisztratív létszámban. ©

Különösen fontosak a gépkihasználás normái, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy hol vannak még gépeinkben rejtett tartalékok, hogyan lehet gépesítésünket fokozni új gépek gyártása vagy külföldről való behozatal nélkül. ©

A normák helyes megállapítása, a tervezés, a takarékosság megköveteli, hogy nagyobb gondot fordítsunk az üzemi statisztika, számvitel és könyvelés rendszerére, amely pontos, megbízható és hű képet ad a termelés és az adminisztráció költségeiről, a termelésben felhasznált anyagokról, a raktározás helyzetéről, a félkész- és készáruról. Az önköltségszámítás a takarékossáp nélkülözhetetlen segédeszköze. O

A takarékosság eredményessége természetesen viszszatükröződik a vállalat jövedelmezőségében is. Ezért azok az eszközök, amelyek a vállalat jövedelmezőségének emelkedését előmozdítják, egyúttal a takarékosság rendszerének fegyvertárához is tartoznak. De ide tartoznak a különböző terv- és pénzügyi fegyelmet biztosító rendelkezések, a munkabéralap betartása, eszközlekötési járulék stb. A takarékosság ilyen átfogó rendszerének, tudományosan kidolgozott módszereinek alkalmazása csak olyan társadalomban lehetséges, ahol a termelőerők társadalmi tulajdonban vannak. Vagyis: ennek az egész rendszernek alkalmazása csak a szocializmusban, vagy a szocializmust építő társadalomban lehetséges. A" mi társadalmi rendszerünk megteremti a takarékosság objektív előfeltételét, lehetőségét, de a lehetőség még nem valóság — hogy valósággá váljék, számos szubjektív feltételtől függ, mindenekelőtt a vezetéstől, a termelés irányításától, a termelésben részt vevő munkásoktól, azok szemléletétől. A

TAKARÉKOSSÁG nemcsak nem vesző el jelentőségét a szocializmusban, hanem éppen ellenkezőleg, fokozott jelentőségre tesz szert. Marx szavaival: sokkal nagyobb mértékben válik törvénnyé. Tehát helytelen az olyan felfogás, mely a takarékosságot leegyszerűsiti, kampányfeladatnak tekinti, olyanképpen, hogy „az 1965-ös év átmeneti — takarékossági év"; és helytelen az is, hogy a vállalatok intézkedési tervében — sajnos sok helyen — általánosságban beszélnek a takarékosságról, például így: „takarékoskodni az anyaggal minőségromlás nélkül", de nem beszélnek arról, hogy milyen anyaggal és hol, mit kell ennek érdekében az üzemben tenni, milyen lehetőség van a megtakarításokra forintértékben. A feladatok megjelölésekor az eddigieknél bátrabban támaszkodjunk a munkáskollektívákra. Kérjük ki véleményüket, és a párt, a KISZ és a szakszervezet segítségével mozgósítsuk a dolgozókat a takarékossági célkitűzések megvalósítására. Helyes, ha a vállalatok takarékossági tervet készítenek, konkrét, sokoldalú célkitűzésekkel. A kommunisták — a dolgozó tömegekre támaszkodva — lépjenek fel a helytelen szemlélettel szemben, amely a takarékosságot lebecsüli, átmeneti intézkedésnek tekinti. A szocializmus építése hazánkban egész dolgozó népünk legbensőbb ügye. A szocializmus építése közvetlen feladatként az 1965. évi terv sikeres teljesítését állítja elénk. Ez az a feladat, amelyrlek szolgálatába kell állítani a takarékossági mozgalmat A feladat nem könnyű. Az idei népgazdasági terv 4,5 százalékos termelés- és 8 százalékos exportnövekedést ír elő. Jelentős mértékben növelni kell a termelékenységet, az önköltség csökkentését, a termékek minőségének, valamint az egyéb minőségi mutatók javítását Ez megfeszített munkát követel mind a vezetőktől, mind a munkásoktól. De nemcsak a termelésben, hanem a kereskedelemben, az államapparátusban, a közigazgatásban is hatnia kell a takarékosságról szóló határozatnak. A takarékosság a gazdasági-állami élet minden területére érvényes. 4

TAKARÉKOSSÁG a mi követelményeink között azért érhet el nagy eredményeket mert a széles dolgozó tömegek mozgalmává válik. Az egész nép ügye, de a vezetőknek, a munkásoknak elöl kell járniok, példát kell mutatniok a takarékosságban. Meggyőzéssel, tanítással, példamutatással kell a dolgozók figyelmét a takarékosságra irányítani. El kell érni: a takarékosság gazdasági és állami életünkben törvénnyé váljék, hogv már ebben az évben hathatós segítője legyen fejlődésünk meggyorsításának, az 1965. évi terv teljesíté-, sének, a harmadik ötéves terv előkészítése megalapozásának. Az is célja és feladata az irodalomtanításnak, hogy alapot adjon az iskolákból kilépő tanulóknak a később olvasandó művek megfelelő elemzéséhez, értékeléséhez. Az előadó ezután röviden áttekintette a Horthy-korszak és a felszabadulás utáni irodalomtanítás történetét, majd rámutatott, hogy a tanárok között a mai magyar irodalom tanításának kérdésében még ma sincs egységes vélemény. Nem ritka a végletes állásfoglalás; némelyek szerint a mai irodalom „nem alkalmas" tanításra, másik viszont a régi irodalom oktatását hagynák el szívesen. A továbbiakban megállapította az előadó, hogy se az általános, se a középiskolában tanított mai magyar irodalmi anyag nem alkalmas ennek az irodalomnak a megszerettetésére és ezért a tudatformálásnak sem eléggé hatékony eszköze. lzléavizggálatok és tanulságaik Ismertette az előadó azoknak az ízlés vizsgálatoknak az eredményeit, amelyeket több megyei iskolában folytattak. Ezekből kiderült, hogy a megkérdezett tanulók 70 százalékának a szentimentális, érzelgős stílus és előadásmód tetszik a legjobban. Kedvenc mai írójuk: Berkesi András. A helyzet tehát nyugtalanító. De a tanárok között végzett hasonló felmérések sem teljesen megnyugtatóak. Egyetlen adat is szemléletesen mutat rá erre: a tanárok legkedvesebb mai írója Szabó Magda. A tanulók között folytatott vizsgálatokból kitűnt, hogy a fiatalok főként az etikai, morális problémák iránt érdeklődnek. Állásfoglalásuk szenvedélyes és sokszor helyesebb, szilárdabb, mint némely lagymatag erkölcsiségű mai irodalmi alkotásé. A továbbiakban megállapította az előadó, hogy az irodalmi órák kevés száma miatt ezeken nincs lehetőség a mai magyar irodalom megfelelő tanítására. A lelkesebb és ügyszeretőbb tanárok ugyan még erre is találnak lehetőséget, de a mai magyar irodalom tanításában az órán kívüli nevelési lehetőségeknek különlegesén nagy szerepük van. A tanárok túlterhelése A tanulók olvasóvá nevelésével kapcsolatban rámutatott az előadó, ennek egyik legfőbb akadálya, hogy nem egy tanár — sok elfoglaltsága miatt — nem képes együtthaladni irodalmunk fejlődésével. Sőt néha saját tanítványaival sem tud versenyezni még az olvasásban sem. Arról nem is beszélve, hogy sok diák többet jár színházba, moziba, többet néz televíziót, mint jó egynéhány tanár. Pedig a tanárok mindent megtesznek, hogy ne maradjanak le a követelmények tőL Az elmúlt félévben például 72 Csongrád megyei és szegedi irodalomtanár átlag 700 forint értékben vásárolt könyvet. Csakhogy sajnos ezeknek a könyveknek nagy része olvasatlanul kerül a könyvespolcokra az évek óta ott halmozódó és szintén olvasaüan könyvek közé. Nem csoda hát, ha a tanulók irányítása ilyen szempontból nem mindenütt és nem mindenben megfelelő. Befejezésül az előadó javallatokat tett a mai magyar irodalom elmélyültebb, hatékonyabb tanítása érdekében. A többi között indítványozta, hogy a tanárképzésben, az egyetemi oktatásban kapjon nagyobb szerepet ez a téma, s azt is javasolta, hogy létesítsenek egy középiskolai irodalmi folyóiratot Az érdekes, tartalmas előadást élénk vita követte, majd az értekezlet résztvevői délután megtekintették a Móra Ferenc Múzeum irodalmi kiállítását. Békegyűlést tartottak a Csongrád megyei protestáns lelkészek Szegeden most tartott gyűlést a Csongrád megyei protestáns lelkészek békebizcttsága Munkácsy György református esperes elnökletével. A gyűlésen megjelent Radnai Ferencné, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa és dr. Kaikat János egyházügyi főelőadó is. A gyűlés szónoka Imre Ernő szentesi lelkész volt, aki megemlékezett hazánk 20 évvel ezelőtti felszabadulásáról. Bevezetőben felidézte azoknak a szovjet katonáknak emlékét, akik életükkel fizettek felszabadulásunkért és testük itt porlad hazánk drága áron felszabadított földjében Az elmúlt húsz esztendőt így méltatta: — Hazánk évszázados elmaradottságából emelkedztt ki e két évtized alatt. Nemzetközi viszonylatban tekintélyünk megnőtt, hazánk beisó életét a törvényes rend, a növekvő jólét, a párt és a kormány iránti bizalom jellemzi. Ezt követően a jelenlevők határozatot hoztak, amelynek értelmében a magyar nép hű fiaiként támogatják nemzetünk érdekeit, társadalmunk egységét, dolgozó népünk felemelését, valamint az egész nemzet céljának megvalósítását: a szocializmus felépítését. Végül tiltakozásukat jelentették be az Országos Béketanácshoz a vietnami polgári lakosság ellen vegyi -nyagakkal végrehajtott támadások ellen, megbélyegezték az amerikai agresszoroknak a vietnami háború kiterjesztését célzó törekvését és kérték: külföldi erők ne gátolják a Vietnami Demokratikus Köztársaság békés fejlődését, es egyben tegyék lehetővé, hogy a dél-vietnami nép a függetlenséf keretei között dönthessen jövőjéről. Péntek. 1965. április a. DiL-MAGYARORSZAú 3