Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-06 / 81. szám

Juhász (feu.la.szmdt SZÜLETÉSÉRŐL Április 4-én lett volna Juhász Gyula 82 éves és 6-ám 28 éve, hogy meghalt. Gyakran visz el az utam a költő Tisza-parti szobra mellett, s ahogy elnézem ércbe öntött alakját — mely ugyan portié-szobornak készült, de nem egészen jól sikerült volta miatt csupán a szimbólum idézi fel bennem az eredeti arcot — mindig valami régi személyes emlék, epizód, vagy éppen kiskocsmái darvadozás eleveníti meg bennem Juhász Gyulát. Tegnap ia. a Tisza-part felöl hazafelé megyek és a színház előtt haladva a Hungária elé Jutok, valami különös asszociációként egv régi emlék jut eszembe ... Otthon előszedem a sárgult Jegyzeteket, emlékeket és máris megelevenedik a negyven év előtti múlt... A budapesti SZÍNHÁZI ÉLET a szegedi színházban fagy „Gálaest"-et rendezett. Úgyszólván az összes pesti színházi csillagok itt voltak. Ma tgy mondanak: „Esztrádmüsor". Akkor „A színházi Elet Estélye" volt a címe az előadásnak. Neves írók, költuk Juhász Uyuuí is. ivu, liaUuoK nem a nagy, ünnepi aszuunai Uilunk, de egeszem KOzej az uiuiepxu uin.epeituuuiez xogj a&i-iouuk a ma szimpxanua, vagy uupiaman nevezett minuennapi iekeveiiütít. Junasz Oj u.a is veluiut itta kapuctnuieu Jout>an erezte rnagai a na.al „ÜOCOSOK", mint az ünnepelt leny usie xesuuak aozotl. AimKor a vacsora ideje eieiaezett, a Színházi Eiel luszei'Xeszluje, incze banuor odavitte Junasz Gyulát is a foaszlalhoz es namituy mellé ültette. Vele szemben ült a legszebb és a legünnepeltebb pesti pi'imauunnu; PLCHY útiASl. Juhasz Gyula, a 6/.erény szegedi poéta, a tnegszoKUtt halk, szinte suttogó hangján Karinthynak beszelt Szegedről, a szegedi irodalomról, esztétikáról, a liataiokrol eo — Pecny Erzsiről: — Milyen gyönyörű ez a nó !... — mondta hevülő lelkesedéssel és hosszan nézte apro, fekete, mélytüzű szemével a tündöklő primadonnát. Körülötte ülők a szakállas A fejlődés útján A f/sőipariskola kereteiből régen k ©"itt Déri Miksa Gépipari Technikum jeles, Szeged immár hetven esztendős tradícióval rendelkező oktatási intézménye. Fénykorát napjainkban éli. A nappali tagozatosok száma 500. A levelező, illetve esti tagozaton összesen 1300-an tanulnak. F^ben azok Is szerepelnek. a'iknek az anyaintézet lehetőséget nyújt a tanulásra az úgynevezett kihelyezett osztályaiban Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kiskunhalason, Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Csongrádon. Szegeden hetvenen végeznek ebben a tanévben a levelező tagozaton. A késve megszerzett érettlogatja azzal, hogy számos tatást szolgáló szerszámgétanulónak ösztöndíjat ado- Pekkel más szakirányú szemányozott. S a kábelgyár gondoskodása kétszeres. A jobb szakemberképzés és oktatás érdekében két gépészmérnököt is adott a techniket. A nyers öntés megmunkálását az összeszerelésig örömmel vállalnák. Amelyik iskolának ilyen igénye van, csak kopogjon be a technikumnak Lengyel Nándor és kumba a kölcsönös kapcsolat Hódosi Béla személyében, és barátság jegyében. Más szegedi üzemekkel is vé8ÜJ szólni kel1 a technikum új létesítményerői, a hasonlóan jó kapcsolata van a technikumnak. Arra sajnos nem tudtunk feleletet kapni, hogy hány gépállokeskeny- és normál filmvetítésre egyaránt alkalmas gépi berendezésről, a 200 főt befogadó házi filmszínházámásnak vasrv tsz-nek tanul fóL Innen n>'itnak aitól" ab~ masnak, vagy tsz-nek tanul ,akot g nagyvilágra mjnden itt társadalmi ösztöndíjasa, héten csütörtökön délután. Ilyen szerződés fehér hollóként sincs itt. — A technikumnak alapségi teht nemcsak hivatalos jában véve mindegy — kapokmány, nemcsak a képesítés- csolódott a beszélgetésbe hez kötött munkakör betöl- Zentai Nándor műhelyfőnök tők, ünnepelt művészek szere- költőt nézték és megértően peltek a műsorban. KARINTHY FRIGYES konferált. .. Nagy siker volt !... Elöad. s nlan a KASS KÁVÉHÁZBAN — a mai HUNGARlAban hankett volt a szereplők tiszteloléi-e. Természetcsen az akkori szegedi sajtó képViselői is ott voltak, s közmosolyogtak diákos rajongásán . Juhász maga elé kapta az étlapot, amelyről percekkel ezelőtt a legszerényebb ételt választotta ki magának, megfordította és máris ezt a szonettet írta az étlap tiszta oldalára: tésére jogosító bizonyítvány, hanem értékmérő is. Az oktató-nevelő munka mellett jut idő és erő a technikumban a különböző szaktanfolyamok levezetésére ls. —, hogy melyik intézmény, vállalat ád társadalmi ösztöndíjat növendékeinknek. Kétségtelen, hogy akik nem élnek a lehetőséggel, műszaki szakember utánpótlásuk A legfrissebb technikai újdonságokról készült magyar, szovjet és nyugati filmeket mutatják be a tanulóknak és meghívott közönségnek. Bárki beülhet ide másfélkét órára, hogy a technika új vívmányaival megismerkedjen a film közvetítésével. A haladás, a fejlődés útján nem is lehet másképpen járni. Lődi Fcrcnc Ipari tanniók sikere a szakmai versenyben (Tudósítónktól) Budapesten került megrendezésre a szőrme és bőriparban a „Szakma kiválő tanulója" cím elnyeréséért folyó verseny, A döntőt egy gondosan előkészített háziverseny előzte meg, melynek legjobb ncgy tanulója jutott el a fővárosba. A rendkívül érdekes, színvonalas verseny egyaránt próbára tette a tanulók gyakorlati és elméleti felkészültségét is. A szűcsipari tanulóknak például panofix szörmebundát kellett 240 perc alatt kiszabniok és szűcsgéppel megvarrniuk. A szegediek szép sikert értek el és Komáromi Miklós második, Molnár Magdolna harmadik. Hajdú Katalin ötödik, Gyuránki Ágnes pedig a hatodik helyezést érte el az izgalmas, nehéz versenyben. A jó helvezést elértek a júniusi vizsgák helyett már most. megkapták a szakmunkás bizonyítványt. Nikolényi Árpád Péchy Erzsinek Oh szőkeség, mely a görög regéktwS Feltündökölve fénylik most felénk, Mint szende hold a boldog nyári égről; Varázsos és búsító szőkeség: A költő fáfő ábránddal reád néz Es csöndes gyásszal rólad énekel, Az életem, mint holdas éjben árnyék, E ragyogásra bánattal felek Versaillesi kertben nyíltak (ly csodák tán Dús ünnepen, míg a park cifra rácsán Szegény, borús pór vágyón betekintett. Ragyogj soká még boldog ragyogással, Szívedbe zsongjon édes, büszke nászdal S ne bántson a bús és fáradt tekintet. Amikor a költőt arra kérték, hogy olvassa fel a vevftet, szokott szerénységével elhárította magától a nyilvános szereplési lehetőséget, így Karinthy Frigyes olvasta fed azt. A tapsos siker után az étiapos eredeti kézirat kézről kézre vándorolt, de néhány perc alatt mégis sikerült azt lemásolnom és máris azzal kérték vissza, hogy a vére az inspiráló művésznőt illeti. Péchy Erzsi talán ed is tette emlékül a többi hódoló* esetleg többet mondó, de értéktelenebb emlékei közé... Az akkori idők legszebb és legszőkébb operett-dívája 1933 óta egyik pesti temetőben alussza örök álmát. Hogy mi lett az eredeti kézirattal — nem tudom, Bizonyára elkallódott valahol... ... És a primadonna halálát követő négy év múlva a költő is eltávozott a halhatatlanságba... Ott, a sok jóbarát, kortárs, jóismerős társaságában, ahol nincsenek ünneplő idegenek, talán már személyesen is elszavalta a megcsodált „SZŐKESÉGNEK" írt szonettet... Jenő István Páldy Ferenc, a technikum biztosításával lemaradnak az igazgatója örömmel újságol- élelmesek mögött, ta, hogy a gépipari techni- Sorra látogatjuk a mérő-, kusképzés mellett az új tan- kutató-szobákat, laboratóriévben, szeptembertől kezdve umokat és a műhelyeket. A villamosgépgyártó tagozattal technikus tanárok — Ri0Ó gyarapodik intézetük. Két László. Papp Sándor, SzecSelső osztály nyílik egyszerre. kár Mihály, Farkas Szilárd Mint mondotta, az új tago- és Magyar József — megmuzat létrehozását az MSZMP tatják birodalmukat, a korSzeged városi bizottsága és szerűen felszerelt géptermet, o ni ír „„„ni „ lakatos- és szerelőműhelyt, a DAV vezetői együttesen láng_ ^ ívhegesztő csarnoszorgalmazták a Kohó- és fcot ét a kovácsműhelyt Gépipari Minisztériumban. Nagyvonalú számolással ls Szeged rohamosan fejlődő könnyen megállapítható, hogy Ankét az iskolatelevízióról ipara jól jár majd ezzel a kezdeményezéssel. A gépipari tagozaton az eddig végzettek 20 százaléka Szegeden és környékén helyezkedett el. A szegedi gumigyár még csak éppen megkezdte a termelést, de már jóelőre gondolt a fejlődésre, amely a fiatal gépésztechnikusok egész sorát igényli. Tavaly már 16 társadalmi ösztöndíjasuk volt. Egy részüket egyetemre küldték tovább tanulni. A szegedi kábelgyár is jól számított, amikor műszaki szakember-utánpótlását innen vácsaka szerszámgépek értéke 7—8 millió forint körül mozog. A tanulók által megmunkált minden kész munkadarabra várnak az ország valamelyik nagyüzemében. Ebben a tan* évben 1 millió 700 ezer forintot fordítanak itt műszerekre, berendezések és szerszámgépek beszerzésére, hogy a további követelményekkel lépést tarthassanak. Nem is állnak kihasználatlanul egyetlen percig sem. Ha volna rá igény, a gazdagon felszerelt, a korszerű okTöbb mint egy éve Indultak meg az iskolatelevízió kísérleti adásai. Az adások eddigi tapasztalatairól tegnap kétnapos országos ankét kezdődött a Művelődósügyi Minisztériumban, gyakorló pedagógusok és az iskola tv munkatársainak részvételével. Buti Ernő, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának esoportrint — mintegy 2800 tanintézetben nézik az iskola tv adásait rendszeresen, vagy alkalmanként. 286 általános iskola és 31 gimnázium 1200 pedagógusa jelentette eddig, hogy rendszeresei ű és alkalmazza az iskolát' levízió műsorait gyakorlati munkájában. Mindez azt mutatja, hogy az iskola tv polgárjogot nyert a korszerű oktató-nevelő munkában. vezetője elmondotta: a szer- Az adások sok tízezer takesztők, a rendezők arra törekedtek, hogy az adásokat beillesszék a tanítási órákba, kidolgozzák áz óra felépítésének vezetésének legjobb módszeréit. A tapasztalatok szerint a kísérleti esztendő sikeres volt. nulót vittek el az ország és a világ általuk még ismeretlen tájaira, üzemekbe^ termelőszövetkezetekbe, ( nyújtották a magasabbszitvtű szemléltetés, a szakszerű oktatás különböző előnyeit A bevezető után dr. FeErről tanúskodnak a sta- kete József, a Művelődéstisztikai adatok is: 1653 ál- ügyi Minisztérium közoktatalános iskola és 301 kő- tási főosztályának helyettes zépiskola rendelkezett, tele- vezetője és Sándor György, ... , . „ a magyar televízió nepmuvizióS keszu lekkel az idei velést adások főszerkesztője tanév elején. Jelenleg — tartotta meg vitaindító réfenem végleges adatok sze- rátumát. (MTI) Bélyeqkiállítás nyílt a Hóra F^enc Múzeumban Sxegetli miniatűrök Írja: Tiszai \ ikíor A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének szegedi bélyeggyűjtő körei hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást rendeztek a Móra Ferenc Múzeumban. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg Arvai József, a Szeged mj városi tanács vb elnökhelyetteoe. Hangsúlyozta, hogy a gazdag anyagú bélyeggyűjtemény bemutatása méltán csatlakozik felszabadulásunk 20. évfordulójának szegedi rendezvényeihez. Tizenegy szegedi bélyeggyűjtő kör kétezernél több tagjának együttes munkáját dicséri a kiállítás. Negyven tablón mintegy 8 ezer bélyeget mutatnak be. A motívumok közül különösen kiemelkedik a fasizmus vértanúit ábrázoló sorozat, az űrhajósokat bemutató tablók. Külön érdekessége a kiállításnak az első magyar bélyegsorozat az 1870-es évekből. Már az első napon többezer látogató kereste fel a kiállítást, a többi között vidékiek is. A kiállítás április 11-ig tekinthető meg. minden nap délelőtt 10-től este 6 óráig. S ezen idő alatt a kiállításon alkalmi postahivatal is szolgálatot tart. A íiszaláj ünnepi száma KEMPELEN GYOZO - Emlékezés az első felelős lapszerkesztőre Szegeden — A felszabadulás 20. évfordulója jegyében állították össze a Tiszatáj áprilisi számát. A folyóirat gazdag tartalommal emlékezik az évfordulóra. A rrtldosztás dél-alföldi történetének izgalmas mozzanatait feldolgozó lapnyitó tanulmány Szabó Ferenc levéltáros munkája. Az ünneppel kapcsolatos Gál Sándor Ural hangvételű cikke Mennek a vonatok címmel, Rácz Jánosnak A szegedi munkásság harca a felszabadulás éveiben című tanulmánya. Köves József Es mégis Varsó ... címmel írt színes beszámolója egy turistacsoport élményeiről. és a lap lírai összeállítása is. melyet A Ura köszöntése címmel Dér Endre írása vezet be. A cikket követő költemények — Stmai Mihály, Lődi Ferenc, Hatvani Dániel. Németh Ferenc, Sarkady Sándor, Becsey T. György, Kelemen János versei — eszméitető önvallomások. A prózai részben Csoór István Nemzetes asszony című elbeszélésének befejező részét olvashatjuk. Szauder József professzornak, a Józséf Attila Tudományegyetem intézetvezető tanárának kitűnő Dante-tanulmányát Dante a XIX. század magyar irodalmában címmel közli a lap két részletben. Az első részlet az áprilisi szám kiemelkedő anyaga Péter László Vltima verha című esszéjével József Attilára emlékezik a Tiszatáj. A cikk a nagy proletárköltő halála körülményeire vonatkozóan tartalmaz érdékes fejtegetést. A Művészet rovatban Tamás Attila Jegyzetek a Szegedi téli tárlatról címmel sajátos hangú, elgondolkoztató írást ad közzé. Korner Éva Stúdió 64 címmel a Fiatal Képzőművészek nevű művészcsoport budapesti kiállításáról számol be, a kiállított alkotásokat szakszerűen, színes stílussal* értékelve. Cs. Pataj Mihály Látogatás Vinkler László műtermében címmel művész- és tanártársáról rajzol portrét. Az új számot gazdag kritikai rovat egészíti ki. Nem volt könynyű dolga Szegeden egy szerkesztőnek, az 1860-as években, mozgalmas esztendőkben, a hazafias tüntetések korszakában, mikor kesztyűs kézzel kellett vezetni a tollat az irodalom olyan szorgalmas művelőjének is, mint Kempelen Győző „szőrkesztyű" úrnak, ahogy cigányos zsargonnal nevezték azokat, akik buzdítgatták a magyart, és ostorozták a németet, de úgy, hogy az megértse, ez pedig ne értse az allegóriát ... „ ... A hatalmas oroszlán megrázta sörényét. A tetemnek vélt testre jött varjúk tovarepültek, soha vissza nem térendők. A farkasok is messze távolban üvöltenek, csak a rókák maradtak itt. csekély számban, azok is farkcsóválva és mosolygó fogat mutatva veszik körül a saját lábára állott, s egy évtizeden keresztül halálra hajtottnak vélt királyi vadat..." Ezt írta. s ehhez hasonlókat a derék Kempelen szerkesztő a Szegedi Híradó hasábjain, mely lapnak nemcsak elsó szerkesztője, de keresztkomája is volt, Nehéz volt a sorok mögött nem a Bachkorsaakot, népnyúzó tisztviselőivel látni. Azonfelül buzdította az ifjúságot. Akkoriban ez volt a jelszó: „Le a kétfejű sasokkal!". Mivel a tüntetések értelmi szerzőit nem lehetett megtalálni, a vége az lett, hogy a lapszerkesztőt „konfinfrozták" (magyarul, bebörtönözték) hét hétre Josefstadtba. Amikor kiszabadult, s hazajött Szegedre, a pályaudvaron nagy lelkesedéssel. a Rákóczi-indulóval. s éljenzéssel fogadták. De ettől kezdve már nem sokáig vezethette a Híradót. Felköltözött a fővárosba, s Pesten halt meg 1865. április 6-án. Mint a sakkautomatájáról világhírre emelkedett Kempelen Farkas dédunokája, Budán született. 1829-ben. Fiatal közhonvédként küzdötte végig a szabadságharcot, ahol a Szeghegy és Verbász közötti csatában II honvédtársát lőtték el mellőlé. Tábornoka. Guyon Richárd, mellette elhaladva, szokásos tört németséggel, lóhátról csak ennyit mondott neki: — Ik grattilire, dasz nok sie leben!... (Gratulálok, hogy még 61!) 1851-ben megnősült, Tóth Kálmán költő nénjét, Rizát vette fel, aki szintén írónő volt. 1857 —58-ban a magyar nyelvtant tanítja Jászberényben. A következő évben Szegeden megindította a Szegedi Híradót. a város tiszteletbeli főjegyzője. Csongrád megye ugyancsak tiszteletbeli aljegyzője, a színház választmányának tagja lett. Nagy része volt a megyei gazdasági egylet megalapításában. 1859-ben részt vett az országos Kazinézy-ünnepségek rendezésében. Az ő érdeme, hogy elsőként. városunkban, nagy emberekről neveztette el az utcákat. (Széchenyi tér, Dugonics u.. Kazinczy u., Teleki u. stb.) 1860. szeptember 7-én a szerkesztőségből a várba vitték, majd Josefstadtba szállították, honnan a város közbenjárására — mely gondjaiba vette elhagyott családjat is — szabadult ki. Távollétében Nagy Sándor, a későbbi szerkesztő, vezette tovább a lapot. 1861töl, haláláig a fővárosi „Hon" munkatársa. Irt novellákat, verseket a „Hölgyfutár" számára. Szívbetegsége aránylag fiatalon végzett véle. Irodalmi munkái közül jelentősek: Kazinczy-linnep Magyarországon (Szeged. 18591. Magyar önkéntesek c. folytatásos regény a Szegedi Híradóban (1859, 18—70. sz ), s 7 hét Jnsefstadihan. melyben naplószerű hűséggel. megrázó erővel rajzolja a hírhedt csehországi börtönben sínylődő magyarok életét (Szöged. 1861). Rövid pályafutása alatt Kazinczy mondása lebegett szemei előtt: „ ... a hazáért nemcsak veszni szép, Szép élni is őérte..." Most. 100 esztendeje, sok szép remény, s akarás hullott vele sírjába. Élete olyan volt, mint az a fáklya, mely világosságot áraszt — s a maga rezgette légben hamar elhamvad...