Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-06 / 81. szám
Gazdasági alapfogalmak Az életszínvonal A gazdasági és tervező munka gyakorlatában áltaban az egy főre eső reáljövedelmet használják az életszínvonal jellemzésére. A szakemberek ugyanakkor tisztóban vannak azzal, hogy ez a mutató önmagában csalt megközelítően tükrözi a mindenkori életszínvonalat. A gyakorlatban rengeteg olyan intézkedés történik az életszínvonal emelése érdekénen, amely számokkal nem, vagy csak nehezen határozható meg, tehát kívül esik az egy főre jutó reáljövedelem mutatóján. Az életszínvonal talán a legösszetettebb, legsokoldalúbb közgazdasági fogalom. Ez természetes, hiszen sokoldalú, összetett maga az élet is és ha „színvonalát" értékelni akarjuk, sok oldalról kell megvizsgálnunk. Mi határozza meg főbb összefüggéseiben az életszínvonalat? Mindenekelőtt az elfogyasztott, felhasznált anyagi javak, élelmiszerek, ruházati cikkek, tisztálkodási kellékek stb. mennyisége. Ez eléggé világos és összegezhető anyagi formájában s pénzformájábün egyaránt. De vajon mindegy-e az életszínvonal szempontjából, ha pl. szélesedik e cikkek választéka, vagy változik az összetételük, vagy javul a minőségük? Egyáltalán nem! Hogy csak egy kis, de jellemző példával éljünk: a műszálból készült férfizoknik elterjedése nyomán lassan, szinte feledésbe merül a zofcnistoppoláe, ami pedig nem Is olyan régen — főleg a többgyermekes családoknál — a háziaszsaony rengeteg idejét rabolta el. Az ilyen és ehhez hasonló tényezők együtt jelentősen befolyásolják az életszinvonalat, de számszerűen bizony nehezen mutathatók kl. Az egészségügyi ellátás minősége ugyancsak fontos tényező és ezt a reáljövedelem •zámításánál figyelembe is veszik. De pl. az egyre szaporodó nagyhatású gyógyszerek megjelenése, használata és hatásuk már nehezen mérhető számszerűen. A szociális ellátottság az öregekről, gyermekekről történő gondoskodás a szocialista országokban — így hazánkban — messze megelőzi még a nálunk jóval fejlettebb, gazdagabb tőkés országokat is. A lakáskörülmények az életszínvonal egyik legfontosabb tényezőjét jelentik. Bizonyos fokig összefügg ezzel a gáz-, víz-, villanyellátás, az egyéb szolgáltatásokkal való ellátottság, a közlekedés fejlettsége, stb. Főleg az utóbbiak olyan természetűek, amelyeket sokan figyelmen kívül hagynak. ha az életszínvonalról esik szó. • A kulturális szükségleteik kielégítése, az iskoláztatás színvonala, lehetőségei egyre nagyobb fontosságra tesznek szert él etünkben. A munkakörülmények alakulásáról, a munkaidő hosszáról, a munka nehézségéről, stb. szintén; nem feledkezhetünk meg, ugyanúgy, mint a szabad idő nagyságáról és a felhasználáshoz nyújtott lehetőségek-' röl: a pihenési, szórakozásií lehetőségekről stb. Ez a sokrétű, távolról sem teljes felsorolás is mutatja, milyen szerteágazó tényezői vannak az életszínvonalnak, és ezeknek csak egy része határozható meg számokkal. Az egy főre jutó reáljövedelem 1949 óta mint-: egy ké'szeresére nőtt ha-, zánkbon. De emellett sem. szabad megfeledkezni az életszínvonalat befolyásoló számokkal nem mérhető tényezőkről, mert ezek is hozzájárulnak életünk szebbé, könnyebbé és kulturáltabbá válásához. B. Gy. I A Tavaszi Vendéglátó Épek keretében ma az EXPRESS? lllllllillllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII RISTRÚB4X 10—18-ig saláta különleges ségrk bemutatója, árusítással og\ bekötve. Üdítő italok kóstolója. Í Htií-DHöiítif. b»I5i*ín»*>K ttEM'áSittt iWIStl'' _J», Jmmtr * •!». -«.,•»». { SISFIII NfÜBaRi Eltemették Prieszel József elvtársat Nagy részvéttel kísérték •'utolsó útjára tegnap délután a Mező Imre úti temetőben Prieszol Józsefet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tágját, közlekedés- ós postaügyi miniszterhelyettest A magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékét megörökítő Pantheonban ravatalozták fel a gyász és a kegyelet koszorúival, vörös szemfödéllel borított koporsót, s mellette bíborszínű díszpárnán helyezték el aelhunyt kitüntetéseit. A munkás gyászinduló hangjai után az MSZMP Központi Bizottsága nevében Szerényi Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Éártfőiskola igazgatója, az Építő-, Fa- és Építoanyagipari Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Partizán Szövetség, és az egykori harcostársak nevében Török János, az építők szakszervezetének alelnöke búcsúzott az elhunyttól. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter az elhunyt munkahelyének dolgozói nevében vett végső búcsút. (MTI) A z első megbeszélés a téren A Szegedi Szabadtéri Já•lékok színhelyén, a Dóm előtti téren hétfőn délután az idén először találkoztak a rhüvészeti vezetők, hogy megbeszélést folytassanak a nyári ünnepi játékok előkészületeiről. Ezen az első találkozón a nyitódarab, Erkel Bánk bán című operájának díszletmakettjét mutatta be Forrai Gábor díszlettervező Tari Jánosnak, a játékok igazgatójának, Békés Andrásnak, az idei szegedi szabadtéri előadások főrendezőjének és Vaszy Viktor karnagynak. A díszletek öszszekötő kapocsként helyezkednek majd el a román stílusú Dömötör-torony és a Fogadalmi templom között. A terv megnyerte a művészeti vezetők tetszését, s valamennyien jóváhagyták. A megbeszélésen Tari János, a játékok igazgatója elmondotta, hogy a Bánk bénhak, a magyar operairodalom e remekének felújítása sok új művészi élményt ígér. Az új rendezés lehetőséget teremt a mű újabb és újabb szépségeinek bemutatására. A textilipari lecSinikusképzés lehetőségei I NÉPGAZDASÁGUNK liiHiil a technikusképzésben is tervszámokkal dolgozik? a beiskolázott tanulók munkahelye már eleve biztosított Ezért okoz gondot, hogyha a már végzős tanulók nem akarnak textilesek lenni, nem szándékoznak textilgyárban elhelyezkedni, vagy amikor okkal, ok nélkül válogatnak a munkahelyek között Ez azért lehetséges. mert két-három év óta több textil technikust kérnek az üzemek, mint ahány végez. Az is furcsa, hogy a szegedi textiltechnikum tanulói újabban inkább a pamutiparban akarnak elhelyezkedni, bér a rostipar számára képezték ki ókét. Ilymódon veszélyeztetik a rostipar technikusellátását. Amikor még az iskolai felvételről van szó, a szülők is, a diákok Is szívesen vállalják a rostipari munkahelyet De később ezt az ígéretüket „igyekeznek elfelejteni". A népgazdaság stsfvesen áldoz technikusok képzésére, de arra nincsen mód, sem lehetőség, hogy a taníttatásukra fordított pénz veszendőbe menjen. A mi iskolánkban, melynek diákotthona is van, a költségvetés és beruházás éveinkét 4—4,5 millió forintot tesz ki, tehát egy technikusnövendékre az állam évenként 15 ezer forintot költ. Ezért is meg kell gondolniuk az elsó és második osztályosoknak, míg nem késő, hogy nrrit ts akarnak? Mert ha nincs szándékukban textilteehnikusiként elhelyezkedni, akkor átadhatják helyüket azoknak, akiket éppen helyhiány mdatt nem tudtak felvenni, de szívesen dolgoznának majd textilgyárakban. Erre mód is van. mert különbözeti vizsgával bármelyik középiskolából át lehet iratkozni a technikum második osztályába. a végzős növendékeket először segédművezetői beosztás várja, 9 majd egy-két év után lesznek művezetők. A magasabb munkakörök betöltésénél a későbbiek során majd a tudás, a rátermettség és még sok más tényező érvényesül. Nézzük most már, hogy az üzemek mit várnak a technikusoktól, illetve mily én technikusokra van szükségük az üzemeknek? Az már nyilvánvaló, hogy az üzemeknek művezetői beosztást® kellenek a technikusok, A textiliparban az a művezető legfontosabb kötelessége, hogy a gondjaira bízott gépparkot olyan állapotban tartsa, hogy az üzemképes legyen. Ha valamilyen oknál fogva a gép nem termelőképes, akkor art a legrövidebb időn belül rendbe kell hoznia. E feladat ellátásához elengedhetetlen a gyors hibafelismerés és a gyors hibajavítás készségé. A javítások elvégzéséhez jelenleg textilipari és fémipari szaktudás szükséges. A textilipari technikum tanítási tervét ezért úgy változtatták fneg, hogy a fémipari gyakorlatok idejét háromszorosára emelték. A jövőben a textilipari és « fémipari szaktudás mellé elektrotechnikai szaktudásra is szükség lesz, mert nz új gépek ezt. ts megkövetelik. Ezen kívül az üzemek elvárják még a művezetőtől, hogy a keze alatt levő dolgozókat állandóan tanítsa, oktassa a helyes tn u n ka fogásokra és az új munkamódszerekre. Ö az anyagtakarékosság, a minőség, a rend. a balesetvédelem. a tűzvédelem, a közösségi szellem, a KíSZ-munka. a brigádmunka őre, a rnunkaverseny irányítója is. (Snmogviní felv.) Az első megbeszélés a téren. A képen balról jobbra Vaszy Viktor, Forrai Gábor, Békés András és Tari János Képzőművészeti vetélkedő Képzőművészeti vetélkedőt rendezett a felszabadulási ünnepségek keretében a szegedi Dózsa György általános iskola úttörőcsapata. A gohdos munkával előkészített versenyen külön csoportban indultak az iskola ötödik, hatodik és hetedik osztályos tanulók. A hetedikesek között Bézi Ferenc, Tenki Tibor, Tóth József kerültek az első, második, illetve harmadik helyre. A hatodik Osztályosok közül Albert Tamás, Nyilasi Zoltán és Radnai Mihály szerepelt legjobban. At ötödikesek versenyéből Cset Károly, Kádár Sándor és Landics Zoltán került ki győztesen. A Radnóti gimnázium diákjai tudtak legtöbbet Ogyesszáról A FIATALOKNAK I KO~ moA TEXTILÜZEMEK szaki munkahelyeinek körülbelül 11 százaléka vezető beosztású mérnök és technikus. 14 száza'éka meós, vagy laboráns technikus. A műszakiak 75 százaléka művezető és segódművezétő, s e tekintetben még hiány is mutatkozik. Tehát a műve.zetöi, segédművezetői munkahelyeken nemcsak az utánpótlásról kell gondoskodni, hanem a feltöltésről is, sőt figvelembe kell venni az Ipar fejlesztésével és a technológia fejlődésével járó további munkahelyeket i3. Az úi munkahelyek háromnegyede szintén művezetői beosztás lesz. Az elmondottak előtéboesájtása után nyilvánvalóvá válik, hogy l.van számolniuk kell a két évig tartó gyakorlati idővel. A végzett technikust a minisztérium megfelelő beosztással helyezi el. A gyakorlati idő nem szakítható meg, csak a miniszter hozzájárulásával. A munkakört július 15-el kell elfoglalni, de a tanuló kérésére az üzem az időpontot megváltoztathatja. A gyárak a fiatal technikusokat örömmel és szeretettel fogadják, átsegítik őket a pályakezdés nehézségein. megkönnyítik beilleszkedésüket. az üj környezetbe. Azt azonban elvárják tőlük, hógy megfrielő akarással, odaadással és tisztel et.tudással vegyenek részt a termelőmunkában, kerüljék a hangoskodást, a nagyképűsködést, viselkedjenek szerényen. Román György, a rostipari technikum mühelyfőnöke Altalános iskolák felszabadulási szavaióversen/e Az elmúlt napokban került sor a Juhász Gyula Művelődési Otthon klubtermében a szegedi általános iskolák hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett szavalóversenyének döntőjére. Az októberi házi, majd a decemberi kerületi versenyeken erős szűrésen estek át a nevező pajtások. A másnap megrendezett, városi döntőn már csak 17 szavaló vett részt. Így is nehéz dolga volt a zsűrinek, melynek elnöke Dobcsányi Ferenc, a tanárképző főiskola 1. számú gyakorló iskolájának tanára volt. Az öt-hatodikosok mezőnyében Szánthó Edit, a rókust általános iskola hatodik osztályos tanulója lett az első, Ménesi Éva a Gagarin általános iskola ötödik osztályos tanulója a második, a harmadik pedig Horváth Éva, a Dugonics általános iskola ötödik osztályos tanulója. A hetedik-nyolcadikos szavalók között Szögi Ilona nyolcadik osztályos, a Zrínyi iskola tanulója leit az első, tíavnuska Katalin, a Gutenberg általános iskola hetedik oSZtálVös tanulója a második és Tóbiás Rózsa ugyancsak a Gutenberg általános iskola nyolcadik osztályos tanulója lett a harI madik. A zsűri döntése alapján j aranyérmet Szögi Ilona, ezüstöt Szánthó Edit. bronzérmet pedig Ménesi Éva kai putL A Fegyveres Erők szegedi klubjában rendezték meg tegnap, hétfőn délután a KISZ Szeged városi Bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi szervezete „Ki mit tud Ogyesszáról?" vetélkedőjét. Az ifjúsági vetélkedőt Bálint István vezette. Elnökségében helyet foglalt Mari Kálmánné, a KISZ városi bizottsága középiskolai osztályának vezetője, Gábris Ida tanárnő, a József Attila Tudományegyetem Ságvári Endre gyakorló gimnáziumának orosz szakon tanára és Tóth Tivadar, az MSZBT városi elnökségének képviselője. Mióta nevezik Ogyesszát mai nevén? — Hány lépcsőfokból áll a híres Patyomkin lépcsősor ? — Hong lakást építenek Ogyesszdban a hétéves terv során? — Járt-e Puskin Ogyesszdban? — Milyen a város uralkodó építészeti stílusa? — ilyen, s ehhez hasonló, Szeged szovjet testvérvárosának arculatára, történelmére, életére vonatkozó kérdésekre válaszoltak — többnyire imponáló jártassággal — a vetélkedő csapatok. Végeredményben a hangulatos, humoros mozzanatoktól sem mentes vetélkedőt 18 ponttal a Radnóti gimnázium II. csapata nyerte. A Valastyán Pál—Gaál László—Simon Gábor összeállítású csapat boldogan vehette át á KISZbizottság ajándékaként a niűvészi kristályvázát A második díjat egy iparművészeti kerámiavázát — a Radnóti gimnázium I csapata nyerte, a harmadik díjjal — egy népművészeti kerámiával — a Ságvári gimnázium csapatát, a hanglemezekből álló negyedik díjjal pedig a Tömörkény gimnázium csapatát jutalmazták. Megkezdődött cr tavaszi szünet Az általános és középiskolákbán tegnap megkezdődött a tavaszi szünet, amely április 20-ig taft. A diákokat országszerte gazdag program várja a szünidőben. Sok úttörőcsapatindul többnapos kirándulásra, vagy rövidebb túrára, táborozásra. Egyes iskolák diákjainak kisebb kollektívái hazai és külföldi utazásokat is tervbe vettek. Az általános iskolák napközi otthohaiban a szühldő alatt is pedagógusok gondodKodnak a gyermekek felügyeletéről. Tavaszi vendéglátó napok Április 5-től 11-ig rendezi meg a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat Szegeden a már hagyományossá vált vendéglátó napokat. Hétfőn 7 órától a Liget vendéglőben bácskai étélkülön* legességeket szolgáltak fel. Itt mütatta be műsorát & délszláv együttes. Ugyan* ezen a napon a Sárkány Étteremben gülyásVacsorát rendeztek ötféle gulyásétellel. Ma, kedden az Expressz Bisztróban tartják á salátakülöhlegességek bemutatóját, valamint üdítőital- és gyümölcslékóstolót. A Mátyás kisvendéglőben az algyői citerazenekar muzsikája mellett 7 órától halpaprikás-különlegességet fogyaszthatunk. Április 7-én. szerdán vacsorával egybekötött magyaros ételbemutató lesz az Alföldi Étteremben, disztótoros vacsora a felsővárosi étteremben és olcsó zóhaételek bemutatója a Tiszavirág 2ónázóban. Csütörtökön a brüsszeli Világkiállítás magyar éttermének ételéiből és síegedi ételspecialitásokból készül a szegedi szakácsok vacsorája a Hági Étteremben. A Búbos Étteremben cukrászati és hidegkonyhai bemutatót tartanak, a Búza Étteremben flecken, razsnyica és vargabéles vacsorákülönlegességeket szolgálnak fel. Következő nap a ilági Étteremben kerül sor a vállalat felszolgálóinak terítési bemutatójára. Kedd, 1965. április 6. DiL-MAGYARORSZÁG 5