Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

(Folytatás a 3. oldalról.) levertségünk, mint hozzájá­rulni a szocialista országok egységének és testvéri szö­vetségének. a kommunista világmozgalom összeforrott­ságának erősítéséhez. A nagyszabású építőmun­kát végző országaink mély­ségesen érdekeltek a béke fenntartásában és megszilár­dításában, küzdenek a nem­zetközi feszültség csökkenté­séért. a különböző társadal­mi-politikai rendszerű álla­mok békés egymás mellett éléséért. A román nép a többi szo­cialista ország népeivel, a béke összes erőivel elszán­tan harcol az imperialista körök agresszív akcióinak megh fásításáért. Erélyesen elítéljük az USA vietnami hadműveleteit és k:fejezzük szolidaritásunkat, amelyet a vietnami nép igazságos har­cával a teljes szabadságáért és hazája újra-egyesítéséért. Az országgyűlés ünnepi ülése önrendelkezési jogónak tisz­teletben tartásáért, folytat. A nemzetközi élet egész alakulása azt bizonyítjá, mennyire parancsoló szüksé­gesség a béke és a társa­dalmi ^haladás jelenkori ha­talmas" erőinek egyetlen frontban való egyesítése, an­nak a célnak az elérése, amelynek szolgálatában a Román Munkáspárt a jövő­bon is fáradhatatlanul mun­kálkodik — m« ndotta, majd legőszintébb jókívánságokat tolmácsolva újabb ragyogó sikereket kívánt a szocializ­mus építősében. Végül éltet­te a Magyar Szocialista Munkáspártot és annak Köz­ponti Bizo'tságát. élén Ká­dár Jáno6 elvtárssal! A ro­mán és a magyar nép meg­bonthatatlan barátságát, a szocialista országok és a nemze' köti kommunista moz­galom egységét a marxizmus —leninizmus zászlaja alatt és a népek közötti békét Zsivko Zsivkov beszéde Emil Bodnara* beszéde utan Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese, a bolgár párt- és kormányküldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz. Zsivko Zsivkov bevezető­ben a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a nemzetgyűlés elnöksége, a Bolgár Népköztársaság kor­mánya és a bolgár nép ne­vében forró szeretettel üd­vözölte a Magyar Népköz­társaság minden dolgozóját, majd emlékeztetett az 1919­es Magyar Tanácsköztársa­ságra és annak hőstettedre. A dühöngő ellenforradalom­ban szembeni harcokra és ezeket mondotta: A Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével és a testvéri szo­cialista országok támogatá­sával a magyar nép meg­védte szocialista vívmányait, a helyes úton jár, s ennek köszönhető, hogy a Magyar Népköztársaság Európa kö­zepén a szocializmus egyik bástyája lett! A magyar nép az elmúlt húsz évben nagy sikereket ért el. Számunkra — marxista—leninisták és internaciona'isták számára — ezek a tények nagy je­lentőségűek. Minden egyes szocialista ország gazdasági sikereit úgy tekintjük, mint a szocialista közösség sike­reit. mint hozzájárulást a kommunizmusért vívott kö­zös harcunkhoz. — Nemrégiben a bolgár nép is a szocialista forrada­lom húszéves jublieumát ünnepelte. A történelmi kö­rülmények úgy alakultak, hogy a két ország egv idő­szakban, a Szovjetunió se­gítségével megdöntötte a ki­zsákmányoló kapitalisták ha­talmát és egyidejűleg elin­dultak a szocialista társada­lom felépítésének nehéz, de dicsőséges útján. Az esemé­nyeknek ez az örömteli egy­beesése új tartalommal töl­tötte meg néperink hagyomá­nyos barátságát, amelyet megerősített a honvédő há­borúban magyar földön el­esett bolgár katonák vére. Ez meghatározza közös sor­sunkat, országaink őszinte és testvéri barátságát és sokoldalú együttműködésün­ket az állami, a gazdasági és a kulturális tevékenység minden területén. — Teljes joggal hangsú­lyozhatjuk, hogy sokoldalú együttműködésünk egyik je­lentős tényezője országaink sikeres szocialista fejlődésé­nek. Gazdasági, műszaki-tu­dományos. kulturális és más kapcsolataink állandóan fej­lődnek. A Kölcsönős Gazda­sági Segítség Tanácsa kere­tében eredményesen mun­kálkodunk a specializálódás és a termelés kooperálásá­nuk feladatain. A közös vál­lalatok létrehozásával a gaz­dasági együttműködés ma­gasabb fokára lépünk. Országaink együttműködé­sének további tökéletesíté­sére tett lépések az egész szocialista közösség fejlődé­sének objektív törvényszerű­ségéből fakadnak. A szocia­lizmus építésének sikerei — népeink hősies munkájának eredménye! E sikerekhez hozzájárulnak sokoldalú együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapo­dásaink a Szovjetunióval és más testvéri szocialista or­szágokkal. A szocialista kö­zösség országainak egysége, együttműködése és kölcsö­nös segélynyújtása jelentős tényező, amelytől függ a szocialista világrendszer ere­jének további növekedése és a világbéke ügye is! A továbbiakban utalt az imperialisták agresszív viet­nami háborújára és hangsú­lyozta: Az imperialisták ve­szélyes tevékenysége nehéz feladatok elé állítja a hala­dó emberiség békéért vívott harcát. A mostani helyzet­ben a világ számára rend­kívüli jelentősége van a szo­cialista országok, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom, az újonnan felszabadult és a szabadsá­gukért, függetlenségükért küzdő népek, a világ min­den békeszerető ereje egy­ségének. — A Bolgár Kommunista Párt teljes egészében támo­gatja a kommunista és mun­káspártok képviselőinek moszkvai konzultációs talál­kozóján elfogadott dokumen­tumokat. amelyekben meg­határozták a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom nézeteltérései felszá­molásának, az egység és a harckészültség erősítésének helyes útját, a marxizmus— leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján, örömmel jelentjük ki, hogy ezekben az életbevágóan fontos kérdésekben is párt­jaink és népeink között tel­jes egység van és vállvetve harcolunk az alkotó marxiz­mus—leninizmus helyes ta­laján. Zsivko Zsivkov végül még nagyobb sikereket kívánt a szocializmus építésében, majd éltette a Magyar Nép­köztársaságot, a szocialista országok és a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységét. vétségé Központi Bizottságá­nak és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság kormányának legszívélye­sebb jókívánságait. Miután köszönetet mon­dott a meghívásért, hangoz­tatta: az 1945-ös esztendőre e napjai egyben azt is jelen­tették, hogy új, baráti vi­szony kezdődött Jugoszlávia és Magyarország között. Tar­tós együttműködés vette kez­detét a Duna-medence, vala­mint a Balkán félsziget né­pei között, amelyeket a múltban — érdekeik és aka­ratuk i ellenére — megosz­tottak és egymással szembe­állítottak. E magas fórumon öröm­mel hangsúlyozom, hogy a hazájuk felszabadításáért ví­vott harcokban részt vettek a jugoszláv néphadsereg 3. hadseregének egységei is — közöttük a „Petőfi Sándor" brigádba szervezett magyar nemzetiségű harcosok. Sokan közülük elestek a harcok so­rán és mi köszönetünket fe­jezzük ki önöknek, hogy em­léküket megőrizték, és Sír­jaikat a pécsi temetőben ápolják. Hálásak vagyunk önöknek azért az elismeré­sért, amelyben néphadsere­günknek azokat a tagjait ré­szesítik, akik szerény hozzá­járulásukkal részt vállaltak a Magyarország felszabadí­tásáért vívott befejező küz­delmekben. Szólt a magyar nép sike­reiről, s kijelentette, hogy a szocialista Jugoszlávia minden dolgozója őszintén örül ezeknek a sikereknek. Nagy örömmel állapíthat­juk meg, hogy az utóbbi években országaink kapcso­latai eredményesen fejlőd­nek, ami összhangban áll közös céljainkkal — a szo­cializmusnak országainkban történő felépítésével és a világbéke megszilárdításá­val. Egymás kölcsönös meg­értéséhez, nehézségeink le­küzdéséhez és együttműkö­désünk fejlesztéséhez jelen­tősen hozzájárult magas ran­gú állami és pártvezetőink számos találkozása. Ezek kö­zül különösen jelentősek vol­tak Kádár elvtárs és Tito elvtárs találkozói, és Jugo­szláviában, valamint Buda­pesten folytatott megbeszélé­sei. Ezek során létrejöttek a politikai, gazdasági, kulturá­lis és egyéb területeket ma­gában foglaló széleskörű és sokoldalú együttműködés alapjai. Ennek pozitív ered­ményeit megelégedéssel ve­hetjük számba. A Ma*yar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jó­szomszédi együttműködése, szocialista szolidaritása és barátsága nemcsak népeink számára nagy jelentőségű, ha­nem egyben hozzájárulás a szocialista és haladó erőknek a társadalmi haladásért, az államok közötti egyenjogú és demokratikus viszonyo­kért, a világ minden dolgozó­ja békéjéért és jólétéért ví­vót harcához. Ezeken az ala­pokon Jugoszlávia termé­keny együttműködést fej­leszt ki a többi szocialista országgal is. Tudatában van annak, hogy a szocialista or­szágok közötti szilárd és egyenjogú viszonyok kiépíté­se nagy jelentőségű a világ minden demokratikus és ha­ladó erejének egysége és kö­zös akciói, az államok és né­pek közötti viszonyokban ér­vényesülő új elvek győzel­me és a nemzetközi életben mutatkozó mindenfajta alá­rendeltésg és egyenlőtlenség kiküszöbölése szempontjából. E cél érdekében a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság fejleszti és ápolja barátságát és együttműködé­sét Ázsia, Afrika és Latin­Amerika sok országával, sok újonnan felszabadult or­szággal és nemzeti felszaba­dító mozgalommal. Alekszandar Rankovics ez­után a Vietnam elleni dur­va agresszió tarthatatlansá­gáról szólott, majd így fe­jezte be felszólalását: Az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint a nem­zetközi kapcsolatok jelenlegi válságának áthidalása a bé­keharc szempontjából rend­kívüli jelentőségű az összes haladó és békeszerető erők egysége és közös tevékeny­sége. A veszély és a nehéz­ségek az ilyen fellépések sürgős és időszerű voltát mutatják, mert bennünket az utóbbi események is meg­erősítenek abban a meggyő­ződésünkben, hogy a koeg­zisztencia politikája az egyetlen alternatíva a nuk­leáris háborúval szemben és az az alap. amelyről a leg­eredményesebb harcot lehet folytatni az imperialisa és reakciós erök, a kolonializ­mus és a neokolonializmus ellen a világ előrehaladása érdekében. vai konzultatív tanácskozá­sának határozatai mellett és mindent elkövetünk gyakor­lati megvalósításukért. — Az elmúlt húsz évben végbement történelmi válto­zások hatalmas lehetősége­ket teremtettek baráti kap­csolataink sokoldalú fejlesz­tésére. Ezt bizonyítja a mindinkább szélesedő együtt­működés és tapasztalatcsere az élet valamennyi terüle­tén. Eredményesen fejlődnek a nemzetközi szocialista munkamegosztás magasabb formái, közös erőfeszítéssel munkálkodunk a termelés szakosításán és kooperáció­ján. Magas fokot ért el kul­turális együttműködésünk is. Csehszlovákia Kommunista Pártja és Nemzeti Frontunk kormánya a jövőben is min­dent elkövet kapcsolataink továbbmélyítésére, és hogy szoros egységben a Szovjet­unióval, s a többi szocia­lista országgal minél ered­ményésebben járuljunk hoz­zá szocialista közösségünk megszilárdításához — mon­dotta, s végül sikereket kí­vánt a szocialista társada­lom teljes felépítéséhez, majd éltette a testvéri ma­gyar népet és élcsapatát, a Magyar Szocialista Munkás­pártot, a csehszlovák és a magyar nép megbonthatat­lan szövetségét és barátsá­gát, a nemzetközi kommu­nista mozgalom marxista­leninista egységét, a békét. Otakar Simunek beszéde után Vass Istvánné, az or­szággyűlés elnöke zárta be az országgyűlés ünnepi ülé­sét. — Tisztelt Országgyűlés! Törvénybe iktattuk felsza­badulásunk 20. évfordulójá­nak emlékét. Az országgyű­lés — egész dolgozó népünk óhajának kifejezést adva — méltó formában örökítette meg a felszabadult magyaT nép elmúlt 20 esztendejének alkotásokban és eredmé­nyekben gazdag, küzdelmes, hősi korszakát. — Emlékeztessen ez a tőr­vény arra, hogy oly sok vi­hart, megpróbáltatást kiállt nemzedékünk becsülettel helytállt, győzelemre vitte a szocializmus ' ügyét hazánk­ban, s hősi és áldozatos munkájával a legdics >bb fe­jezetet írta történelmünk lapjaira. Emlékeztessen ez a törvény arra is, hogy a ma­gyar népet. megbonthatat­lan, örök barátság fűzi a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országok népeihez. — Örömmel tölt el ben­nünket, hogy a felszabadítá­sunkbán részes és szomszé­dos szocialista országok mai ünnepi ülésünkön megjelent képviselői kifejezésre juttat­ták testvéri szolidaritásukat, velünk együtt örültek és emlékeztek meg legnagyobb nemzeti ünnepünkről. Hálás köszönetet mondok a me­leg, elvtársi szavakért, a nemzetköziség szellemétől át­fűtött baráti érzésekért. — Arra kérem öhö' et — fordult Vass Istvánn- '-'U­földi párt- és kormán- ;. il­döttségek felé —, adják né­püknek a magyar nép forró, testvéri üdvözleteit és leg­jóbb kívánságait. Ünnepi ülésünket bezárom. Otakar Simunek beszéde Alekszandar Rankovics beszéde Nagy taps fogadta Zsivko Zsivkov beszédét, majd Alekszandar Rankovics. a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság alelnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a jugoszláv párt- és­kormányküldöttség vezetője mondott beszédét. Alekszandar Rankovics tolmácsolta a baráti magyar népnek a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság népének. Tito elvtársnak, a köztársaság elnökének, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­Alekszandar Rankovics nagy tapssal fogadott szavai után Otakar Simunek, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, miniszterel­nökhelyettes lépett a szó­noki emelvényre. Otakar Simunek, miután tolmácsolta az egész magyar népnek Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága, a Nemzeti Front, a Nemzetgyűlés, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya és dolgozóinak forró elvtársi üdvözletét, ezeket mondotta: — Országuk felszabadí­tása — a hős szovjet had­sereg által — megnyitotta az utat ahhoz, hogy a ma­gyar nép a Magyar Kom­munista Párt vezetésévei felszámolja a nagybirtoko­sok és tőkések uralmát, és a Szovjetunió népeivel, va­lamint a többi szocialista országgal együttműködésben megkezdhesse á szocializmus építését. , — Népünk őszinte érdek­lődéssel kíséri a testvéri Ma­gyarország politikai, gazda­sági, szociális és kulturális fejlődését. Őszinte tisztélet­tel viseltetünk az Önök szo­cialista munkáspártja iránt, amelynek 19.56 őszén aratott győzelme rendkívül megnö­velte tekintélyét és vezető szerepét az élet valamennyi területén, s megszilárdította a nép erkölcsi-politikai egységét Szólt arról, hogy néhány nap múlva együtt ünnepel jük felszabadulásunk husza­dik évfordulóját, s aláhúzta, hogy a felszabadulás óta el­telt húsz év a munkásosz­tály forradalmi céljaiért, a békéért és a szocializmusért vívott következetes harc idő­szaka volt, amelyben or­szágaink — marxista—leni­nista pártjaik vezetésével — azonos álláspontra helyez­kedtek. — Az agresszív imperia­lista körök hiába igyekeznek megállítani a foi-radalfni fej­lődést. a szocializmus, a nemzeti felszabadító és a munkásmozgalom állandó erősödését. A testvéri Viet­nami Demokratikus Köztár­saság ellen intézett barbár légitámadások a világ köz­véleményének jogos harag­ját váltotta ki. A Kuba el­leni agresszív akciók és a különböző országok bei­ügyeibe való beavatkozások a népek mind nagyobb el­lenállásába ütköznek. A vi­lágban jelenleg végbemeriő fejlődés újból mutatji, mennyire fontos, és több mint szükséges a világ for­radalmi erőinek tömörítése az imperializmus ellen, a békéért, a népek szabadsá­gáért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc­ban. — Ezért határozottan ál­lást foglalunk a kommunis­ta és munkáspártok motszk­Vacsora a párt­éskormáiiyliüldöUségek tiszteletére A Magvar Szocialista Mun­káspárt Közp nti Bixttsága és a Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány a hazánk felszabadulása 20. éví'o-du­lójának ünnepségein részt­vevő párt- és kortn nykül­döttségek tiszteletére szom­baton este vacsorát adott az Országház vadásztermébén. A vacsorán részt vettek A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének el­nöke vezetésével a szovjet, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterel­nök-helyettes vezető ével a román, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Komunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első el­nökhelyettese vezetésével a bolgár, Alekszandar Ranko­vics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alel­nöke, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára vezeté­sévél a jugoszláv ép Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság miniszter­elnök-helyettese vezetésével a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség tagjai. Részt vett a vacsorán Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Korm íny elnö­ke, Apró Antal Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Mtin­nich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor. Somogyi Mik­lós, Szirmai István. az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. .5 a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai és a politikai élet több más vezető szeméH-i,-'. ee. Kádár János fogadta a jugoszláv párt- és kormányküldöttséget Kádár János, az MSiZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton a Központi Bizottság székházában fo­gadta az Alekszandar Rankovicsnak. a Jugoszláv Kom­munisták Szövétsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével hazánkban tartózkodő jugoszláv párt- és kormányküldöttséget. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmá­ból Alekszandar Rankovics átadta a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának ajándékát — Frano Krsinic „örségen" című szobrát — az MSZMP Központi Bizottságának. Kádár János a Központi Bi­zottság nevében meleg szavakkal mondott köszönetet az ajándékért. A szívélyes légkörben lezajlott találkozón részt vett Kállai Gyula, Nemes Dezső és Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. (MTI) 4 OtL-MAGYAKOASJAG Vasárnap, 1965. április 4.

Next

/
Thumbnails
Contents