Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

I Az ünneplő Szeged Díszünnepség a Szegedi Nemzeti Színházban Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából tegnap este 7 órakor az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, a Csongrád megyei tanács és a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága rendezésében diszün11 épségét tartottuk a Szegedi Nemzeti Színházban. A díszünnepség elnökségében foglalt helyei Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő; Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke. Rózsa István és Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárai, Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Kelemen Miklós ezredes, a BM Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság osztályvezetője, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagjai; dr. Biczó György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a szegődi m. j. városi tanács vb elnöke; Agócsi János szegedi munkásmozgalmi veterán, Bakacsi Júlia, a szegedi textilművek kormánykitüntetett munkásnője, Bán László, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka. Bíró Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára, Boros József, az MSZBT Csongrád megyei titkára, Csongrádi János, a Szegedi Falemezgyár kormánykitüntetett brigádvezetője, dr. Csukás István, az MSZMP szegedi városi bizottságának tagja, a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatója, Földházi Imre, a makói városi tanács vb elnöke, Gudmon Mihály, a szegedi helyőrség parancsnoka, I gaz Lajos makói munkásmozgalmi veterán. Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, Kispil János, az újszemtiváni Üj Elet Tsz kormánykitüntetett traktorosa, Kurucz Márton, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának lagja, a sventesi járási pártbizottság elsó titkára* Mágori Sándor, a Szocialista Munka Hűse, a makói Üttörő Tsz Kossuth-díjas elnöke, Nagygyörgy Mária, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a szegedi kenderfonógyár igazgatója, Nagm György, a szentesi városi tanács vb elnöke, dr. Németh Lajos, az SZMT mb vezető titkára, Oláh Mihály, hódmezővásárhelyi munkásmozgalmi veterán, dr. Szabó Zoltán, a József Attila Tudományegyetem rektora. Szántai István, szentesi Kossuth-díjas pedagógus, Szönyi Ferenc, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a makói járási pártbizottság első U'ukára, dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, Tóth Is'vánné, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a Nőtanács Csongrád megyei titkára, Török József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a szegedi járási pártbizottság első titkára, Varga József, a csongrádi városi tanács vb elnöke, Várt Ernő, az MSZMip hódmezővásárhelyi bizottságának első titkára. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet a hazánk felszabadításáért küzdött szovjet harcosok Csongrád megyébe érkezett küldöttségének tagjai: A. J. Jakovlev altábornagy, a Hadi Akadémia tanszékvezetője, F. Sz. Kolcsuk nyugalmazott vezérőrnagy, Sz. V. Fedotov,' a Szovjetunió Hőse, ezredes, jelenleg a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma levéltárának parancsnoka, V. M. Gluskov alezredes, P. I. Kopylov, a Szovjetunió Hőse, tartalékos százados, A. V. Kijalvin tartalékos szakaszvezető. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Katona Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott megnyitót, majd Török László, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a Csongrád megyei tanács Vb elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. Török László elvtárs ünnepi beszéde A megjelentek üdvözlése után Török László elvtárs rámutatott arra: a magyar nép soha nem felejti el, hogy a felszabadító Vörös Hadsereg verte ki hazánkból a hitlerista seregeket és adta kezünkbe a legnagyobb kincset, amit egy nép kaphat, a szabadságot. — Most. felszabadulásunk 50. évfordulójának ünnepén is meghajtjuk a hála zászlaját a szovjet nép hős fiai előtt, meghajtjuk a kegyelet zászlóit a szovjet hősi halottak előtt, akik legdrágább kincsüket, életüket áldozták a magyar nép szabadságáért Török elvtárs a következőkben rámutatott annak jelentőségére, hogy egy nép évezredes történetében húsz év igen rövid idő, de történelmi idő, ha húsz év alatt megoldja a demokratikus fejlődés évszázadok alatt meg nem oldott feladatait és fokozatosan végrehajtja a történelem legnagyobb társadalmi-forradalmi átalakulását, a szocialista forradalmat. Dolgozó népünk a párt vezetésével megoldotta ezt a nagyszerű feladatot. Miután visszapillantást tett Török elvtáns az elmúlt 20 évre, megállapította, hogy megyénk lakossága büszke lehet az elért eredményekre. jóllehet., ez az út küzdelmes, fáradságos és nehéz volt. — Sikerek és kudarcok, emelkedők és buktatók váltották egymást. Volt időszak. mint 1956-ban. amikor a külső és belső ellenség, kihasználva gyengeségcinket és hibáinkat, a szakadék szélére sodorta a munkáshatalmat. De népünk az újjászervezett párt vezetésével, a Szovjetunió, a szocialista országok, az egész világ haladó erőinek támogatásával úrrá tudott lenni e nehéz helyzeten, megvédte és megszilárdította a proletárdiktatúrát. — Megyénk dolgozói is, a munkások, parasztok, ertetmiségiek, magukénak vallhatják e két évtizedet, annak sikereivel és kudarcaival, emelkedőivel és buktatóival, mert az elkövetkezett hibák tanulságul szolgáltak, az eredmények pedig — melyek jellemzőek az elmúlt 20 évre — további harcra, céltudatos munkára, még jobb munkára serkentették és serkentik a megye lakosságát. Hangsúlyozta a továbbiakban Török László elvtárs, hogy a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság óta most van olyan államunk, amely valóban a dolgozó népé. Népünk a párt, a kormány irányításával, vezetésével élt is ezzel a lehetőséggel, hogy minden hatalom a dolgozó nép kezébe került, és az ország gazdasági erőforrásai többé nem a tőkések és a földesurak kezében vannak, hanem a nép, a proletárdiktatúra állama birtokában. — A történelem aranykönyvébe aranybetűkkel lehetne írni, hogy a nép hogyan szerezte vissza jogos tulajdonát, a bányák és a gyáripar, a bankok, a kereskedelem államosítása útján, hogy az agrárproletárok. a kisparasztok hogyan jutottak jogos jussukhoz, a földhöz, amelyért évszázadokon keresztül hiába harcoltak. Ma már kézzelfoghatóak azok a nagy társadalmi, gazdasági változások, amelyek lezajlottak az elmúlt húsz esztendőben. — Lenin, a forradalom vezére többször hangsúlyozta; a győztes forradalom fő és legnehezebb feladata az építés; az, hogy kiépítsük az új gazdasági viszonyokat. elérjük a munka legmagasabb termelékenységét. Ezt a lenini igazságot húsz év alatt itt, megyénkben is megtanultuk. Megtanultuk, hogy szocializmust építeni óriási társadalmi és egyéni erőfeszítéseket jelent. — E küzdelmes évek alatt a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség kitartó munkájával nemcsak újjászületett az ország, hanem megváltozott egész népgazdaságunk szerkezete is. Hazánk az elmaradott agráripari országból fejlett iparral rendelkező ipari-agrár országgá vált. Emlékeztetett arra Török László elvtárs, hogy a munkáshatalom tervei alapján új iparágak, új ipartelepek, új városok születtek hazánkban. Az ország ipari termelése 20 év alatt közel hatszorosára emelkedett, s a nemzeti jövedelemből való részesedése elérte a 64 százalékot az 1938. évi 37 százalékkal szemben. — Az ország iparosítása kedvezően hatott megyénkre is. A felszabadulás előtt megyénk ipara főleg kis- és kézműipar volt. 1938-ban mindössze 8 olyan ipari üzem működött, amely száznál iöbb létszámot foglalkoztatott. Ma a megye szocialista iparában 54 000 fő dolgozik. 26 ezerrel több, mint 15 évve! pzelött. A párt, a kormány vidéki ipartelepítési politikájának helyességet megyénkben is egy sor új gyár, felújított és kibővített üzem igazolja: olyanok mint a szegedi Gumigyár és Kábelgyár. a szentesi Kontakta, valamint a Ruhagyár, a hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár, a a csongrádi Építőgépjavító Vállalat, a makói Redőnygyár, a nagylaki pozdorjaüzem. — Húsz évvel ezelőtt a megyének lényegében nem volt építőipara, ma az építőipar 7000 fővel dolgozik, s az elmúlt 12 év alatt termelését 2 és félszeresére növelte. — Az új és felújított üzemek nem pusztán több elhelyezkedési lehetőséget, hanem azt is eredményezték, hogy a megye szocialista iparának évi termelési értéke nm már meghaladja a 6 milliárd forintot. — A második ötéves népgazdasági terv célul tűzte az ipari termelés 48—50 százalékos emelését. Ipari dolgozóink munkája eredményeként megyénk ipara 1964 végén már 55 százalékos növekedést ért el; az ez évi tervek teljesítésével el fogjuk érni a 70 százalékos növekedést — Ünneprontás nélkül, de mégis megemlítem, hogy az eredmények ellenére sok javítanivalónk van, szinte a megye egész ipari területén. Több üzemünkben még alacsony a munka termelékenysége, magasak a termelési költségek, sokszor igen gyenge minőségű termékeket gyártunk, nem tartjuk be a határidőket, nemegyszer elmaradnak az export tervteljesítések, sok helyen anyagpazarlás folyik. Megyénk ipari dogozóinak, vezetőinek további gyorsabb előrehaladásunk érdekében fel kell figyelniök e jelenségekre. A következőkben rámutatott Török László elvtárs, hogy a párt VII. kongresszusa a szocializmus gyorsabb építése érdekében a dolgozó parasztságnak a szocializmus útjára lépését tűzte ki célul. — Az ország dolgozó népe és a dolgozó parasztság is magáévá tette a VII. kongresszus által meghatározott feladatot. S így Központi Bizottságunk a VIII kongresszuson már jelenthette dolgozó népünknek, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a SÍ.I cialista termelési viszonyok. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely megyénkben 1961-ben fejeződött be. megváltoztatta a niegyi mezőgazdaságának arculatát. — Az eltelt évek és az átszei-vezett mezőgazdaság termelési eredményei kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy helyes volt e lépést megtenni. A nagyüzem adta lehetőségek. a technika, a tudomány felhasználása, a közösben rejlő erő és a tartalékok kihasználása lehetővé tették, hogy az egy khra eső termelési átlagokat 1961 és 1964 között az 1931 —1950-es évek átlagához viszonyítva megyei szinten 30 —40 százalékkal növeljük. Ezt a növekedést talán legjobban érzékelteti az. hogy amíg a teljes átszervezés előtt. 1958-ban egy katasztrális hold mezőgazdasági területről mindössze 1700 forint értékben, addig 1964-ben már megyei átlagban 2909 forint értékben tudtunk felvásárolni. Török elvtárs adatokkal bizonyította a továbbiakban; A DÍSZÜNNEPSÉG ELNÖKSÉGE népünk politikai és gazdasági sikerei lehetővé tették, hogy munkája eredményeként jobban és kulturáltabban éljünk. Ezt bizonyítja megyénk kiskereskedelmének áruforgalma, mely 1958-hoz Viszonyítva 66 százalékkal nőtt; ez 1,5 milliárdos növekedésnek felel meg. A vendéglátó vállalat forgalma 10 év alatt 158 százalékkal, azaz 316 millió forinttal növekedett. Ugrásszerűen megnövekedett a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt is. Mindehhez hozzá kell számítanunk, hogy 1961-ben befejeztük valamennyi községünk villamosítását, 25 000 család számára háztartási gáz áll rendelkezésre. a lakosság 98 százaléka élvezi a társadalombiztosítás előnyeit. A középiskolások száma két és félszeresére növekedett, felsőoktatási intézményeinkben 10 000 fő tanul. — Az országban, megyénkben elért eredményekre büszke lehet minden dolgozó, alkotó ember. Azonban azt is meg kell mondani. hogy (Somogyim1 felvételei a szocializmus teljes felépítése hazánkban még nagyon sok munkát, társadalmi és egyéni erőfeszítést kíván. A megyénkben elért történelmi fejlődés és az eredmények nem homályosíthatják el továbbhaladásunk gondjait, nehézségeit. Erősítenünk kell minden területen a gazdasági alapokat, korszerű színvonalra kell emelnünk ipari és mezőgazdasági termelésünket, amely alapját képezi a dolgozók életkörülményei további javulásának. — Meggyőződésem, hogy ebből a munkából és az elkövetkezendő évtizedek feladataiból a megye valamennyi dolgozója méltóképpen kiveszi a részét, s a jövőben is teljesíti a reá háruló feladatokat. Török László elvtárs ünnepi beszédét, a Szovjetunió hős népén- és pártjának, szocialista hazánknak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak éltetésével feiezte be. A. J. Jakovlev altábornagy felszólalása Török László beszéde után A. J. Jakovlev altábornagy, a Hadi Akadémia tanszékvezetője, a Szegedre érkezett szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Átadta a szovjet nép, s a Magyarország felszabadításáért küzdött harcosok küldöttségének meleg, testvéri üdvözletét Csongrád megye és Szeged ünneplő dolgozóinak, legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4. alkalmából. A küldötlség nevében kifejezte örömét, hogy a testvéri magyar néppel együtt ünnepelhetnek. Felelevenítette a két évtizeddel ezelőtti magyarországi felszabadító harcokat, majd arról bészélt, hogy —1 amint most személyesen meggyőződhettek róla — a húsz év alatt nagy eredményeket ért el a szocializmust építő magyar nép. ök, a küldöttség tagjai a fasiszta seregeket űzve, a harcok idején jártak a magyar vidékeken. Azóta húsz év telt el és a magyar nép az iparban, mezőgazdaságban és a kulturális életben nagy sikereket tudhat magáénak. Kiemelte, hogy a magyar nép eredményeivel nemzetközi tekintélyt, vívott ki magának. A. J. Jakovlev altábornagy méltatta a szovjet és a magyar nép széttéphetetlen testvéri barátságát. Végül további sikereket, új eredményeket kiránt a magyar népnek. A hosszan tartó tapsokkal fogadott felszólalás Utan Katona Sándor zárószavaival és az Internacionálé hangjaival ért véget a díszünnepség első része. Művészi műsor A szünet után a Szegedi Nemzeti Színház zenekara Vaszy Viktor vezényletével Liszt: Les preludes-jével nyitotta meg az ünnepség művészi műsorát. Ezután Garai Gábor „Űj kor nyitánya" című költeményét Mádi Szabó Gábor, a színház Jászai-díjas művésze mondta el, majd Szalma Ferenc, az Állami Operaház Liszt-díjas művésze Olinka: Ivan Szuszanyin című operájából énekelt. Kodály Háry Jánosá-ból a toborzót énekelte Szabady István, a színházi zenekar és balettkar közreműködésével; vezényelt: Szalatsy István. Miklós Klára Jászai-díjas művésznő Váci Mihály „Szabadság, tégy gazdaggá minket!" című versét adta elő. Bódás Péter zongoraművész Rahmarúnov- és Chopinműveket játszott. A színházi balettkar a zenekar kíséretével Hacsaturján Gajane-balettjéből mutatott be feszíttet; vezényelt: Várady Zoltán. A tetszéssel kísért músort részlet fejezte be Verdi: Nabucco című operájából a színházi ének- és zenekar előadásában. Szólót Szalma Ferenc énekelt, vezénvell Vaszy Viktor A műsort Rartha Mária konferálta és Szász Károly rendezte. Vasárnap, 1965. április 4. OÉL-M AGYAROASZAG 5 A