Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 80. szám Ára: 1 forint Vasárnap, 1965. április 4. Húsz éve szabad Magyarország Szovjet és magyar államférfiak táviratváltása KADAR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, BUDAPEST A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és valamennyi szovjet ember nevében szívből üdvözöljük önöket, kedves elvtársak, valamint az egész testvéri magyar népet, nagy nemzeti ünnepükön — Magyarország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. Az eltelt 20 esztendő Magyarország sorsa szempontjából történelmi jelentőségű volt. A magyar nép, miután kezébe vette a hatalmat, szilárdan és visszavonhatatlanul az új, szocialista társadalom építésének útjára lépett, s rendkívül mélyreható ás nagyarányú változtatásokat hajtott végre. A mai Magyarország — a fejlett szocialista ipar, a szövetkezetekben egyesített mezőgazdaság, s a magas fokú, sajátos vonásokkal rendelkező kultúra országa. A Magyar Népköztársaság aktívan harcol a szocialista közösséghez tartozó országok egységének és összefogásának további megszilárdításáért, a békéért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, a gyarmatosítás szégyenletes maradványainak végleges felszámolásáért, s ezzel kivívta más népek jogos elismerését A szocialista Magyarország eredményei eltéphetetlen kapcsolatban vannak a Magyar Szocialista Munkáspártnak — a magyar munkásosztály legjobb forradalmi hagyományai örökösének — tevékenységével. A Magyar Szocialista Munkáspárt alkotó módon alkalmazva a marxizmus—leninizmus tanítását Magyarország konkrét viszonyaira, a széles néptömegek tevékeny részvételével, magabiztosan valósitja meg a szocializmus építésének befejezését elhatározó VIII. kongresszusának irányvonalát A magyar kommunisták méltó módon hozzájárulnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért a béke és a szocializmus erőinek további Összefogásáért vívott küzdelemhez. Az elmúlt 20 év alatt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között, pártjaink és népeink között a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló őszinte barátság, kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés alakult ki. Mély megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az utóbbi években ezek a kapcsolatok még inkább elmélyültek és megszilárdultak. Kedves Elvtársak! Osztozva a Magyarország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmával érzett örömükben, tiszta szívből kivánunk önöknek és minden magyar dolgozónak új, még nagyszerűbb győzelmeket maguk választotta úton — a szocializmus építésének útján. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök és megbonthatatlan barátsága! E. BREZSNYEV, A. MIKOJAN, a Szovjetunió a Szovjetunió Páí)™z£nti Legfelsőbb TanáBizottságának első es* Elnökségének titkára elnöke A. KOSZIG1N, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Felszabadulásunk 20. évfordulóján Az országgyűlés ünnepi Törvény örökíti meg a felszabadulás történelmi jelentőségét U I. BREZSNYEV elvtársnak, & Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának A. 1. MIKOJAN elvtársnak, B Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökének A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Kedves Elvtársak! Népünk nagy nemzeti ünnepe, Magyarország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében szívből köszönjük ünnepi jókívánságaikat, és elvtársi szeretettel küldjük üdvözletünket önöknek, a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek. A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott történelmi győzelme hozta meg a magyar nép szabadságát, nemzetünk függetlenségét. Népünk élni tudott a szabadsággal: áldozatos, alkotó munkával kiemelte hazáját az elmaradottságból és eredményesen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén. A két évtizedes küzdelmes, de sikerekben oly gazdag utunkon a szovjet nép mindig önzetlen segítségre kész, igaz barátunk volt. A jövőben is szent kötelességünknek tekintjük testvéri barátságunk erősítését, a szocialista közösség egységének védelmét és egybeforrottságának szilárdítását Nemzeti ünnepünkön további nagy sikereket kívánunk önöknek, az egész szovjet népnek a kommunista társadalom építésében, a szocializmus erőinek összefogásáért, az emberi haladásért és a világbékéért vívott fáradhatatlan harcukban KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést tartott az országgyűlés. Már jóval 11 előtt benépesültek a Parlament folyosói, az ülésterem körüli társalgók: megjelentek az országgyűlés tagjai és az ülésre meghívott vendégek — a munkásmozgalom veterán harcosai, a 20 évvel ezelőtti képviselők, közéleti személyiségek, továbbá élenjáró fizikai dolgozók, szellemi munkások, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Ünnepi fényárban úszott az ülésterem, amelynek páholyai és karzatai 11 órára zsúfolásig megteltek az ünneplőruhás vendégekkel, akik — csak úgy, mint a képviselők — az ünnepi alkalomra feltűzték a kitüntetéseiket Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kálla Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett párt- és kormányküldöttségek, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vezetésével a szovjet, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes vezetésével a román, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese vezetésével a bolgár, Alekszandar Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével a jugoszláv, Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, miniszterelnök-helyettes vezetésével a csehszlovák delegáció tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a képviselőket, majd hosszan tartó nagy taps ünneplés közben köszöntötte az ülésen résztvevő párt- és kormányküldöttségek vezetőit és tagjait, az ülés külföldi és hazai vendégeit, méltatta a nagy évforduló jelentőségét. — Tisztelt Országgyűlés! Ünnepi ülésünk napirendjén a magyar nép felszabadulása történelmi jelentőségének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat szerepel, amelyet a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke nyújtott be hozzám. — Felkérem Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét, a törvényjavaslat előadóját, tartsa meg ünnepi beszédét. Ezután nagy taps közben Dobi István lépett a szónoki emelvényre. Dobi István elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt országgyűlés! Zászlódíszt öltött, ünnepel Magyarország. Az ünnep melegét szivében érzi a nép. A szívekben élő hála vezet, amikor elsőnek én is kedves vendégeinket üdvözlöm. Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóján ünnepi ülésünk nevében köszöntöm a magyar népet. E bevezető szavak után Dobi elvtárs vázolta azt a nehéz helyzetet, amelyben az 1919-es Tanácsköztárs: ság tragikus bukása után Magyarország került. Megemlékezett arról a harcról, melyet a kommunista párt vezetett az önálló nemzeti létért, függetlenségért, szabadságért, majd tisztelettel és kegyelettel emlékezett azokra, akik fegyveresen szervezkedtek és harcoltak a német náci megszállók és nyilas banditák ellen. — Számunkra valóban megváltás volt a felszabadító seregek megjelenése hazánk földjén. A szabadsagot hozták nekünk, a felemelkedés, az emberi élet lehetőségét sok millió elnyomott magyar számára. Népünk ós országunk életében forradalmi és történelmi fordulatot jelentett a felszabadulás, ezért nevezzük és érezzük április 4-ét legnagyobb nemzeti ünnepünknek. Kérem kedves vendégeinket, elsősorban szovjet barátainkat, s mellettük azek'.iak az országoknak a képviselőit, amelyek a szovjet seregek oldalán részt vettek Magyarország felszabadításában, az itt megjelent román, bolgár, jugoszláv küldötteket, fogadják a hála és tisztelet kifejezését, amit népünk, ors ággyűlésünk és a magam nevében tolmácsolok, érezzék, hogy ez a hála és tisztelet népünk szívéből-lelkéből árad országuk és népeik felé. A hitleri háború legszörnyűbb szenvedéseit a Szovjetunió népiéi viselték, ők hozták a legnagyobb áldozatot a fasizmus megsemmisítésére létrehozott nagy szövetség teljes győzelmiért, s a mi felszabadításunkért is. Ezért érez népünk soha el nem múló hálát és testvéri barátságot a szovjet népek iránt. Ezért megbonthatatlan és örökérvényű a szövetség, amely Magyarországot a Szovjetunióhoz fűzi. (Folytatás a 2. oldalonj DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke I f l