Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

Jugoszláv gazdasági küldöttség Budapesten Dr. Jozse Brilejnek, a Ju­goszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagjának veze­tésével jugoszláv gazdasági küldöttség érkezett Buda­pestre. A jugoszláv delegá­ciót Vályi Péter, az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nes elsö helyettese, dr. Lé­fai András, nehézipari mi­niszterhelyettes, valamint az Országos Tervhivatal, a Kül­kereskedelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium ve­zető munkatársai fogadták. Jelen volt dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete. A gazda­sági tárgyalások szombaton megkezdődtek. Csak rendes munkáért jár jó fizetés Egy névtelen levél nyomán a mórahalmi Vörös Október Tsz-ben A mórahalmi Vörös Októ- Dobó István, a tsz új el- végül csak 9238 forintot tud­ber Tsz-ből névtelen levelet nöke — egy hónapja sincs tak terményekben és kész­kaptunk. Bár ilyesmivel nem még ezen a poszton — ha- pénzben együtt kifizetni, szokiunk foglalkozni, de a sonlóképpen nyilatkozott: Jellemző, ho© a lagok ré­sorokból áradó őszinte aggó- „A levélírónak, bárki volt szesedésére készpénzt 629 dás a közös sorsa iránt, el- is, igaza van." ezer forintot írtak elő, s a térített a gyakorlattól. Né- L végeredmény mindössze 269 meth Ferenc, a mórahalmi Lehangolo kep ezer forint lett. községi tanács vb elnöke . A komoly veszteségek megerősített a feltételezés- Idézzük hat a levelet: oka[nak kutatása közben a ben. ..Rothadt silót, rothadt ku- vezetök gyakran hivatkoz­koricaszarat, szálmát es ne- tak arl.a_ hogy tavaly ko_ — Ebben — mondotta a na szenal esz[leK a szarvas- m , ip„ ac VÍ7kár érte a level olvasasakor — semmi marhák npdicr „ földeken y l s~ „ ­olyat sem találok, ami nem ? tsz-t. És az Állami Biztosító ha szénát esznek a szarvas­marhák, pedig a földeken igen sok jó minőségű kuko a károknak csak egy kisebb lenne igaz. Voltam a Vörös ricaszár telpon dt e©_ ^^Vlérftette^ meg^v7­gyűiésén ott is majdnem a__Ma©ar, Nemzeti Október Tsz január • • rí , nmjun,er" A szénát kiadták résziből, mezi£azd3áei főc73 szo szerint hallottam ezeket mri.-t Pvödnek hnev nincs nk mezpgazaasagi iocso a panaszokat. ül?/4 "... Portja által végzett szeptem­Az új óvodában Szeged legszebb óvodája lőre még na© a sár az az újszegedi állomás mellett, egész környéken az építkezé­az Ogyessza lakótelepen — sek miatt, s a gyerekeket amelynek megnyitásáról an- sem tudják mindig elvinni nak idején hírt adtunk — sétálni. A tervezőket dicséri, mindjobban benépesül. A hogy az emeleten teraszt lé­napfényes, tágas termekben tesítettek, s itt levegőztetik száz ©ereket tudnak elhe- kÍQ3Íket Ugyancsak a ter­lyezni. A felszereles mar tel- f . ., jes, csak az udvar rendezése, vezok otletessege tumk feltöltése, csinosítása van szembe a termekben is. hátra. Amint kitavaszodik Tisztaság és rend jellemzi ehhez is hozzáfognak. A szü- ^ óvodát Erre szoktatják a lói munkaközösség tagjai . felajánlották, ho© babahá- kicsinyeket is. Ahány ©erek, zat építenek, hintákat szerel- annyi fésű és törülköző 60 nck fel majd az udvaron, rakozik e©más mellett a Az óvodát az Ifjú Gárda H- mosdóban, mind más-más jusagi Város pationalja, ök ' adnak a parkosításhoz virá- Jellel ellatva, neho© ossze­gokat, tacsemetéket. E©e- cseréljék. mit etetni. Persze, ho© nincs, amikor a felét annak beri ellenorzesek _ bar az is széjjelhagyták a határ- elemi csapást nem tagadják ban". — egészen mást bizonyíta­„pobó Istvan tsz-elnök er- nak Azt hogy betervezett ról ezt mondta el: . . , , - Valóban 28 boglya szé- takarmany termesatlagokat na még most is kint van a a legtöbb növényféleségből réten. A boglyákat felvetette túlteljesíti a szövetkezet. A a víz s a drága takarmány termés tehát megvolt, csak befa©ott. Most mar hasznai- . hatatlan. éppen a betakantas szerve­A levélíró is mondta, ezt tétlensége miatt az értékes később az állatgondozók is takarmány jelentős része a bizonyították: nemcsak a földeken pusztult eL jominőségű kukoricaszár maradt kint az ősszel a ha- . Felvetődik, hogy nem ki­tárban. kint maradt bizony fogásolta mindezt eddig sok jó csalamádé és silóta- senki Miért nem láttóik> v m a y is. hc a teleltetésre való fel­A takarmányos kertben a , . .., . levél vizsgálata alkalmával kcszuletlensegbö1 sulyos nagyon lehangoló kép foga- anyagi károk keletkezhet­dott. A kevés takarmány nek. Ezekért most elsősor­egy része — mely normális ^ Tóth Géza fömezőgaz­korulmenyek kozott csak ,. . pár hétre lenne elegendő - dasz VehJl Bela ««ülatte­szanaszéjjel van. A kuko- nyésztö a felelős. Munkaerő ricaszárat — amit nem hagy- állt rendelkezésükre, hiszen tak , klní — „elfelejtették" az állattenyésztés dolgozóit teli kúpokba rakni. Ugy lat- , . .,. .. .. tam a szétszórt halmokat, Valóan megfizeti a tsz: al­ahogy azokat a kocsikról le- tálában 2000—2800 forint túrták. Hóval, homokkal között váltakozik az állatte­összefagyva penészesen fél- nyésztésben dolgozók havi !ig elrothadva. Ilyen allapot- .... „ . . . A ban etetni ezt a „takar- flzetese- Ezert a pénzért pe­mányt" nemcsak kár," na© <fig már megkövetelhették felelőtlenség is. volna az istállórendet és az Ezekután mondani sem állatok tisztán tartását, kell, ho© a szarvasmarha­állomány szánalmas képet Minden másképpen lesz mutat. A fejőstehenek egy­két liter tejet adnak napon- Az új elnök reménykedve te, jó néhány pedig már optimizmussal járja most a ennyit sem. A növendék földeket az istól]6kat Nem üszők s a „hízómarhák" is ICKKet' az lstalloKal- Nem soványan. iengyegülten, pisz- fukarkodik ötletekben, el­kosan, elkócosodva állnak képzelésekeben, s azt mond­az üres jászol előtt. ja: A zárszámadás tanulsága — Csak ez a tél múljék el valaho©. Nem is vállal­Tari István tehenész mon­dotta: tam volna az elnökséget, ha LÉGKOR . . , , .... , , nem bíznék abban, ho© — A tsz alakuiasatol kezd- J . , . ve itt dolgozom, de ilyen manden másképp lesz itt e© gyenge tán még sosem volt év múltán. Például füvet a mi közösségünk. csak az kaszálhat majd a Sajnos Tari István igazát tsz-ben. aki be is hordja a bizonyítja a mostani zár- közö^ jáL-andóságát. Nem szamadas is. Az e© kozos szántóegységre jutó gazdái- lesz mége©szer ugy. mint kodásl eredmény 1643 fo- tavaly, ho© a javát hazavit- . , . .„.., C1 .. ..... , ... , ... rinft-öi Ildi „c„,, ,., . habozas nélkül 51-en, majd jöttek Kovegy kozsegbol rrntrol _1342 forintra, esett tek, a rossza - a tsz-e - mintegy 60-an. Sorolhatnánk neveket, mint például Görbe Régi igazság, hogy jókedvvel, kiegyensúlyozottan köny­nyebb, sikeresebb a munka. Igaza van az ismert moz­galmi dalnak: „Dalolva könnyebb az élet, az alkotás..." A jókedvhez a dalos hangulathoz azonban hozzátartozik az egészséges, felszabadult légkör. Ez a légkör, vagy mondhatnánk így is közhangulat, közismerten tiszta és felszabadult nálunk. Minden lehe­tőség adott az alkotó munkához. A szocializmus tenré­szetébcl fakad, hogy a körülményekhez képest mindenki megkapja a munkája után jogosan megillető jöv. .itlmét. Ha vannak is gondjaink, megoldatlan problémáink — mint aho©an vannak —. népgazdaságunk mégis az el­múlt négy évben a terv alapján fejlődött, s ez egyben azt is jelenti, hogy emelkedett ezekben az években is az általános életszínvonal. Ez a tény a párt és a kormán' elvileg megalapozott, a gyakorlatban kipróbált és bevá'' helyes politikájával alapvetően megteremti mindazt, ami a jó, éltető légkörhöz szükséges. Mégsem mehetünk el szó nélkül a kérdés mellett, hogy vajon a mostani légkör, a jelenlegi közhangulat teljesen kielégítő-e. A válasz csak fenntartásos lehet: mée nem mindenben. Éppen erre utal a Hazafias Népfron: Országos Tanácsának felhívása, amely a még kedvezőbb a még jobb alkotásokra serkentő, a közös munka ered­ményét még jobban elősegítő légkör megteremtését sür­geti. Olyan általános társadalmi-politikai légköré:, amelyben ..a feladatok komolyságához mérten mindé" felelősséget érző hazafi kötelességének vallja, hogy cse­lekvően részt ve©en a kitűzött célokért folytatott mun­kában" ... „A szocialista erkölcs és a közéleti tisztaság védelmében olyan közhangulatot kell teremteni, hogv társadalmi elítélésben legyen része mindenkinek, aki el­lene vét" ... Világos beszéd és világos tennivalók. A még jobb légkör lehetősége csakis a mi kezünkben van. Csak mi magunk, dolgozó emberek teremthetünk tiszta levegőt, megnyugtató atmoszférát magunk köriii. Koppintsunk csak az orrukra azoknak, akik hanyagsággal, lógással munkakerüléssel, harácsoló önzéssel, anyagiassággal, úr­hatnámkodással rontják körülöttünk a levegőt. Nyugodt légkörben csak akkor élhet az ember, ha tudja, ho© nem rontják le mások, amit alkot. Ha maga élvezheti munkája, a közös munka ©ümölcsét. A felté­telek ma adottak ehhez, éljünk is velük. Szót emelni csak annak lehet joga, aki e feltételekkel élve maga is becsületes munkával adja hozzájárulását a közös ügy­höz. A becsületes emberek a rendet és a tisz­tességes munkát szeretik, akkor érzik jónak a légkört, ha ebben élhetnek. Mi mást is tehetnénk? Minden erővel, jó szóval és kényszerítő intézkedésekkel biztosítani kell ennek lehe­tőségét. A legna©obb erő azonban mégiscsak az egés.' társadalom ereje. Ezért kell hát összefognunk, ho© a fejekben és a szívekben is legyőzzük az itt-ott megbúvó régi felfogást, a lazaság, a naplopás. az önzés, a nemtö­rődömség, a közvagjon herdálásának idegen szellemét Ki kell szellőztetni az ezt tápláló áporodott levegőt min­denünnen, ho© az új közgondolkodás és erkölcs teremtő, friss légkörében élhessünk. ÁLDOZATVÁLLALÓK A szomorú eset ismeretes lapunkból is: Pál József, Szécsényi Péter szállítómunkások és Virág Emii gépkocsi­vezető gázmérgezésben meghalt. A nagylaki munkás­szálláson — szabálytalanul és engedély nélkül — koksz­kosárral fűtötték szobájukat. Egyiküket az így fejlődött gaz már a szobában megölte, másikuk röviddel ké­sőbb a kórházban halt meg, egyedül az ötgyermekes, 27 éves Virág Emil szervezete küzdött, eszméletlen állapot­ban is, az életért mintegy 11 napon át. A mérgezés azon­ban nála is erősebb volt. Az eset mindenképpen kiáltóan figyelmeztető. Most azonban nem erről szólnak e sorok. Inkább annak a 11 napnak a csendes, szürke hőseire, az életért harcoló hő­sökre világítsunk e© villanásnyit. Hősök? Talán banalitásnak is tűnik itt e kifejezés, amelyre egészen bizonyosan egyikük sem gondolt azok kö­zül, akik a szerencsétlenül járt emberek segítségére siet­tek. A vérüket adták. Nem kevesen és nem keveset. Kö­zel húsz liter vért kapott Virág Emil, amelyhez mintegy 150 embert kellett megvizsgálni, a szükséges vércsoportot megállapítani és a vért levenni. Az építőipari dolgo­zók jelentkeztek elsőként, minden külön rábeszélés nélkül 35-en, aztán a nagylaki kendergyáriak közül ugyancsak habozás nélkül 51-en, majd jötlek Kövegy A tavasz meghozza a fecskét Sok bosszúságot okoz a dohányosoknak, hogy nem mindig lehet a közkedvelt Fecske cigarettát kapni. A hiány csökkenni fog. mert az Egri Dohánygyárban NSZK gyártmányú filterfel­rakó. csomagoló és celofá­nozó gépet állítottak üzem­be. Az új gépekkel három­millió darab filteres, vagy más nevén füstszűrös cig+ rettát készít az Egri Do­hánygyár. A mennyiség na­gyobb része a közkedvelt Fecske elnevezésű füst­szűrös cigaretta — amelyet az egriek a Lágymányosi I) h.inygyárban készült Fecs­ke „re-eptje" szerint ugyan­oh'en minőségben készíte­nek. Egy gépről egy mű­szakban félmillió Fecske cigaretta kerül le. (MTI Foto — Biigés Aroad íelv.) vissza. Egy tagra 15 ezer pedig még most is kint van 350 forint szemelyi jovedel- T-T met terveztek a közösből s UJ rendszert vezetnek be most a növénytermesztésben is. Korábbi tapasztalatok szerint a szabályosan ellen­őrzött százalékos művelésnek itt is nagy termésnövelő ha­tása lesz. Bár a jelenlegi fel­tételek még kedvezőtlenek, mégis a kommunisták kezde­ményezésére bátran nevez­tek be a Vörös Október Tsz gazdái felszabadulásunk 20. évfordulójára kibontakozott járási termelési versenybe. Vállalták többek között az állami értékesítési tervek 10 százalékkal való túlteljesíté­sét. Bőséges műtrá©aada­gokkal gondoskodtak arról is, ho© az őszi kalászosok a tervezettnél lényegesen magasabb termést adjanak. Dobó István két kézzel ka­paszkodik a korábban ebek harmincadjára került veze­tés koimánykerekébe. Pedig neki mezőgazdasági diplo­mája sincs, csak egyszerű földet szerető, sokat tapasz­talt mórahalmi parasztem­ber. Csépi József Béla né©gyermekes, 42 éves állványozót, aki korábban már életet is mentett, s bár négyszer operált ember, még­is nemcsak vért adott, hanem szervezte a véradást ugyan­úgy, mint Szabó Ilona, a nagylaki kendergyár elsősegély­nyújtója, va© Faragó György üzemi hegesztő, Voloni­sovszky Imre asztalos és mások ... Sorolhatnám a neveket. Valamennyien megérdemelnék. De vajon a nevek többet mondanának-e annál a puszta lénynél, hogy jóformán minden különösebb felszólítás, rá­beszélés nélkül valóságos népmozgalom indult e© mun­kás életének a megmentésére. Igen, csak így írom, hogy c© munkás életéért, mert azok számára, akik e hirtelen életmentésre indultak, tulajdonképpen neve sem volt a kórházi ágyon magatehetetlenül fekvő embernek. Valami jelképesen szép van mindig ebben, a ma­napság többnyire hétköznapi, áldozatvállalásban, amit a véradás jelent. Ez az eset azonban ennél sokkalta több­ről is beszél. Munkásszolidaritásról, emberi együb érzésről? Igen. de még ennél is többről, másról. Legalábbis a tanul­ságokat illetően. Mutatja, hogy az emberek nagy többsége mindig kész összefogni a jóért, kész a segítésre. Erre a tulajdonságra kell mindenkor számítanunk és építenünk. Hiszen ha az emberek a közvetlen segítésnek ilyen nagy­ezerú példáját nyújtják akkor — ha megértik — biztosan mindenkor készek a közvetett segítségnyújtásra is. S hogyne értenék meg! Arra a közvetett segítségnyújtásra, összefogásra gondolok, amellyel mindannyiunk közös éle­tét, mindannyiunk jobb életét i©ekszünk segíteni a napi munkával, a becsületes helytállással. Napjainkban ez még csak nem is vért kíván, legfeljebb időnként verejté­ket, ráncokba szaladó gondot a homlokon. Társadalmunk egészséges, nem az életét kell meg­menteni. Mégis akkor lesznek igazán rendezettek és nap­sütöttek mindennapjaink, ha valamennyien a nagylaki munkások példát mutatott áldozatosságával, tudatosságá­val tesszük meg a magunkét — verejtékkel, s ha kell vérrel is. Vasárnap, 1965. március 14- DÉL-MAGYARORSZÁG ^

Next

/
Thumbnails
Contents