Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

A küldemény csomagolása hiányos {/isszapiltoHtó tukác A múlt év tizenegy hé­napjaban 12 millió forintot fizetőt t kl a MAV kár tör­lesztés címén. Ennek az ösz­szegnek közel egyharmada törés okozta károkból ke­letkezett A törések pedig általában a hiányos csoma­golásra vezethetők vissza. A Csomagolás Technikai Intézet a belkereskedelmi forgalomban használt szabá­lyokat adja ki. A vasút cso­magolási szabalyai ezeknél az előírásoknál szigorúb­bak. Ez a kettősség egysze­rű példával is érthető. Amíg egy gépkocsiszállítmány a feladótól egyenesen a ren­deltetési helyére megy, ad­dig a vasútra feladott da­rabárut a feladótól a ra­kodó állomásra viszik, a vasúti szállítás közben több­ször is átrakhatják, s a cím­zett állomástól még házhoz is kell szállítani azt. A vasúton szállított áru tehnt több és nagyobb megpróbál­tatásnak van kitéve, s ezzel magyarázhatók a vasút szigo­rúbb csomagolási követel­ményei. Hogyan kell csomagolni az árut? Ügy hogy a gön­gyöleg a szállítmány teljes egészét megóvja, hogy más áruban sem tehessen kárt. Ez a teljesen biztonságos csomagolási mód azonban nagyon költséges volna, ezért ahol lehet enyhít a vasút ez irányú követelése­in. A vasúti dolgozó, aki átveszi a küldeményt, azon­ban minden esetben ráírja a fuvarlevélre — vagy a szállítmányhoz mellékelt kárjegyző könyv szövegébe —, hogy a küldemény cso­magolása ilyen és ilyen szempontból hiányos. Veszélyes árukat — rob­banó és öngyúlékony anya­gokat maró savakat, stb. — hiánvos csomagolással nem továbbítanak. A paprikafeldolgozó vál­lalat például termékeit pa­pírzsákokba, karton dobo­zokba csomagolja Ezeket a göngyölegeket többször is használják egymás után. A baj ott kezdődik, amikor a használat közben megron­gálódott csomagoló anyHgot nem selejtezik ki. Amikor ezeket a dobozokat egymás tetejére rakják, azok köny­nyen deformálódnak, szét­repednek. fgy széthullhat •Z áru, r ez lehetőséget nyújt az esetleges lopásra is. Hasonlóan több gondot kell fordítani a megrongáló­Hogyan kell csomagolni az árut ? Melyek a leggyakoribb hibákl Milyen megoldások lehetségesek? dott faládák, rekeszek ki- A rakodás gépesítése is a cserélésére is. A gondatlan- biztonságosabb, minőségileg ság miatt kiálló szögek, a jobb szállítási követeimé­régi pántolás maradványai nyeknek igyekszik eleget sok balesetet okoztak már tenni. A hidraulikus kézi szállítás közben. Igy példá- villás és villamos targon­ul a szőregi borszállítások cás szállítások a rakodóla­pok alkalmazása az áru gyorsabb továbbítását segí­tik elő. Jelenleg a sík ra­kodólapokat használják, de a közeljövőben bevezetik a idején gyakori eset, hogy csak egyetlen pánt tartja össze a ládát, amelyben sű­rűn egymás mellé rakták a palackokat. De a Szegedi Konzervgyárat ls emleget- keretes rakodólapokat is. hetjük. Olyan ládákban to­vábbítja termékeit, amelye­ket nem zár le. Igy a láda­rétegek közé rakott védő­anyagok sem tudják meg­akadályozni, hogy egy-egy tolatás alkalmával a félre­csúszott és így az alsóbb lá­A különösen érzékeny áruk szállítására még né­hány évvel ezelőtt is csak nagy rábeszélés után vol­tak hajlandók felhasználni a vállalatok a szállítótartá­lyokat, a kontinereket. Ma már változott a helyzet, a dasorba eső teher ne törjön MÁV gondja minél több össze néhány üveget. A Gyufaipari Vállalat sze­gedi gyára szépen, rendsze­rezetten csomagolja be kül­deményeit. A kartondobozok kont.iner beszerzése, hogy a szállíttató felek ilyen irá­nyú igényeit ki tudja elé­gíteni. Az áruk becsomagolásán, minőségére sok gondot for- burkolásán, megvédésén na­dítanak, de azokat csak egy­szerű szalagleragasztóvgl zárják le, amely nagyon könnyen megsérülhet A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat újszegedi gyá­rából adnak fel olyan ken­deráru-szállítmánvokat, amelyeken semmiféle cso­magolás nincs. Ez rendjén van addig, amíg kocsirako­mányként továbbítják az árut, mivel ilyen esetben papírral bélelt vagonokba rakják be a végeket. A da­rabáruként feladott külde­ménynél azonban nincs mód a csomagolás nélküli végek megóvására. A legtöbb problémát a bú­borok csomagolása okozza. A gyártó cégek hullám papír­ba öltöztetik a továbbítandó bútort Az így becsomagolt bútorokon azonban a legki­sebb nyomás, ütődés ls meg­látszik. Rengeteg kártérítési perre adtak az ilyen szállít­mányok alkalmat A múlt év december elsejével beveze­tett díjszabásváltozás meg­oldja részben a helyzetet. Ez kimondja, hogy a fel­adó kötelessége a vagonba rakni a bútort. Az utóbb eimlftett díjsza­bás-véltoztatás meg a külön­böző együttes miniszteri utasitábok szabályozta cso­magolási rendeletek mind­mind a népgazdasági károk csökkentését célozzák. gyon sok múlik. Éppen ezért nemcsak a MÁV. s nem is csak a szállíttatok érdeke, hogy minél keve­sebb kártérítés megfizetésé­re kerüljön sor. Mert nem a kártérítés, s nem is csupán a keletkezett kár. hanem az áru megrongálódása jelenti az igazi veszteséget az egész népgazd aságn a k. Mérj Éva „Lettünk mi másra is jók..." A gondokból sosem fogy ki az ember. Ezt vontam le tanulságként néhány idős, már nyugdíjas munkassal történt beszélgetés után. Csak pár szót váltottunk, s máris a gondoknál lyukad­tunk ki. Pedig mint később elmondták: ha újra kellene kezdeni, a ma reményében újra nekivágnánk a gondok­kal teli munkás életútnak. Három évtizeddel ezelőtt ugyanis még remélni sem merték, hogy ilyen öregko­ruk lesz. S az a jó, hogy nagyon sokan mondhatják el ezt magukról. Keserű szájízzel A sok öreg közül egyik így vélekedett: — A nevem nem fontos, mert emlékeim sokak em­iékei. Az egyiket talán már csak kevesen ismerik. Egy dal zenéje, szövege. Valami­kor énekelték textilesek, va­sasok, építőmunkások. „Mi jók vagyunk arra, hogy megfonjuk szőjjük — selymet, a gyapjút, puhát — A gazdagok télre, hogy el­tegyenek félre — Elegendő drága ruhát". Keserű szájízzel énekel­ték. A munkanélküliek had­serege reménykedve vála­szolt erre. sűrűn ismételget­ve refrénként: ..Ha jók voltunk arra. hogy alkossunk kézzel — Leszünk mi még másra is jók!" Több él-tizedes munkásélet Szeged a hazai lapokban 19655 NAGY József: Pedagógiai nyá­ri egyetem Szegeden. Mgjar Pe­dagógia. Január. [A Tudomány­egyetem rendezésében, 1984. aug. 1—12.1 TdEttK Lajos: Nemzetköil ál­lamjog) konferencia Szegeden. Állam ée Igazgatás, február. (KOVÁCS Lászlói K. L.: Csong­rád megye. Elóadások. Gyógy­szereszei. február [A Szegeden működű Gyógyszerész szakcso­portról.] VllOA Miklósné: Kísérleti orosz­tané ás az. általános iskola 3—». osztályában. Az Idgen Nyelvek Tanítása, február. [A szegedi Ga­garin iskolában.1 OROSZ Sándor: A modern technikai eszközök pedagógiai felhasználása a szegedi nyári egyetem tematikájában. Pedagó­giai Szemle, február. KOVÁCS Attila: A szegedi MEK megoldóvá a liughaerma nagyüzemi hőkezelésé:. Szövet­kezet, fehruár 12. (Fényképek­kel.] SZEKÉR Endre: A Tiszatáj februári száma. Petőfi Népe, febr. 14. Kifejezés, amit elfelejtünk Morbus Hungaricufl. Ma­gyar botejaséR- Ir.v nevezték a XX. század elején a tüdő­bajt. Emberek ezrei pusz­tultak el a Kárpát-medencé­ben fümókórban, s a beteg­ségben még Magyarországon is vezetett Szeged környéke. 1945-ben hatalmas válto­zás történt. Egymás után épültek a tüdőgondozók, sza­natóriumok. — Ez a nagy változás a belCR'ég roham 's csökkené­sében is megmutat k >zott — mondta dr. Nagy László egye­temi docens, a Tiidegondozó Intézet vezető főorvosa. — 1938-ban 10 ezer em­ber közül 15 halt meg évente gümókórhan. 1950-ben 9, 1963-ba,n már csak 3. A megbetegedések is fokozatosan csökkentek. lPRO-ban a lakosság 2 szá­zalékúnak, 10fi4-bcn pedig mind "f-oze 1 százalekanak volt beteg « tüdeje. * — Hegyan értek el ilyen ered mén.veket? — Országosan gyors lép­tekkel fejlődött a tüdőbeteg­ség elleni harc. Társadalmi bizottságok alakultak, s az orvosokon kívül a bizottság tagjai rá nagy részt vállal­tak a betegek felkutatásá­ban, a felvilágosító munká­ban. — És Szegeden? — Itt is működik Ilyen társadalmi bizottság. Három éve elkészült a Vidra utcai tüdőszűrő állomás is. A tü­dőszűrés a legjobb módszere a betegség felderítésének és megelőzésének. Idén sikerült elérnünk, hogy valamennyi szegedi lakost megvizsgál­tunk. Nyilvántartásba vettük őket, s ezután már évente ismételjük a tüdővizsgálato­kát. — Hogv fogódja a lakosság a kötelező azűrést? — Az. első évek nehézségei után idén szinte mindenki megjelent a Vidra ulcai szű­rőállomáson. hogy kivizsgál­ják. — S mi volt a vizsgálat eredménye? — 88 ezer embert szűrtünk meg. Ezek közül 138 beteget fedeztünk fel. akiket azonnal gonde.-asba vettünk. A gúmő­kor kezdeti állapotaban gyor­sabban ré eredményesebben kezelhető. — A 14 éven felüliek ál­landó ellenőrzése tehát ezen­túl biztosítva lesz. Hogyan óvjak a gyerekeket a tüdő­bajtól? — Próbaottásos szűréssel. Ezt három évenként megis­mételjük, hogy a szervezetük ne veszítse el ellenállóképes­ségét Az eredmény meg is látszik. Amíg 1960-ban a nyilvántartott betegek 2,7 százaléka volt 14 éven aluli, 1964-ben már 0,5 szazalókra csökkent Tavaly 11 ezer gyereknél végeztünk tuber­kulln-szűrést. * Három évenként szűrik a tbc-es beteg környezetében lévő gyerekeket rá — Nem. őket állandóan felügyelet alatt tartjuk, s gyógyszerekkel is erősítjük ellenállóképes Résüket. Ta­valy mindössze ORV gyermek betegedett meg gúmökórban. — Miért, van a tüdőgondo­zóban külön fogászati ren­delő? — Valamennyi nyilvántar­tott tüdóbetegenek itt ápol­juk a fogát, nehogy valakit megfertőzzenek. * — Csak a szegedieket el­lenőrzik? — A mozgó r,:.űrökoc?ival ajlandoytfi járjuk a kornyegő falvakat Tavaly példáuj 20 ezer embert vizsgáltunk meg. Idén fő feladatunknak te­kintjük a vizsgálatok ,.fino­mítárát". A tüdős betegek fokozottabb ellenőrzéséi, és az egészségügyi felvilágosító munkát. S ennek az egészségügyi felvilágosításnak, a lelkiisme­retes gyógyításnak köszön­hető, hogy az orvosi nyelv­bő] lassan teljesen kihal a k-fejezés: Morbus Hungari­cus. Kovács Attila Sz. M.: Méltó emlékünnepélyt rendez Szeged vedres István szülét csenek 300. évfordulóján. Földművelő, febr 15. MEDVECZKY László: Az ulol­so szegedi bocskoros. Esti Hir­lap. február 24. (Elek Gyule bocskorkészítfl mesterről.] rmádok férjhez menni — Maugham zenéi vígjátékát a múlt napokban mutá-ta be a Szegedi Nemzeti Színház . . , Tor­day Teri főszereplései éi. Lobogó, febr. 24. (Fénykép.] Dante születésének 700. évfor­dulója alkalmából kiállítás nvilt a szegedi József Attila Tudo­mányegyetemen. Népszava, febr 24. GÁBOR látván: Vidéki színhá­zak. Köznevelés, febr. 2S. (A sze­gedi színházról ls.J Töbh száz dokumentumot ad­tak ilt Szeged lakosai a Móra Ferenc Múzeumnak a felszaba­dulás eseményeiről. Mag var Nemzet, febr. 27. LOZSY János: Három narancs szerelmese. Prokcfjev-bemutató a Szegedi Nemzeti Szinhazban. Népszabadság, febr. 27. BENKO Sándor—KAHANNE LASZLO Ibolya—KRIZSA Ferenc: Foetalls (alkali resistens) haemo­globin vizsgálata vérképzőrend­szeri betegségekben felnőtt kor­ban. Orvosi Hetilap, febr 28. fAz I. Bel- és a Szemklinikán folytatott kutatásról.] SZÜTS László: Mielőtt Bandi­kát elviszik. Szabad Föld. febr 28. [Egy petőfitelepi anyáról.) SLEMTN, I.: Magyarország fel­szabadítása. Honvédségi Szem­le. március. (Szegedről ls.) i-dek): Csongrád - Szeged — Titd. Turista, március. (Interjú dr. Tóth Imrével, a Csongrád megyei Természetbarát Szak­szövetség elnökével.) Szegedi mozaik. Képes Sport, mácr. 2. TGelei Éváról, a SZEAC­ról és az úszók helyzetéről.) A szegedi Ságvári Endre gim­náziumban azzal kíséri előznek, hogy az oktatófilmeket a ta­nult anyag számonkérésére a fe­1 éltelésnél ls felhasználják. Nép­szava, márc. 3. Kávé termett Szegeden. Esti Hirlap, márc. 4. [A Tudomány­egyetem botanikurkertjéről.] VARGA Béla: „Üj" taktika Szegeden. Népsport, márc. 4. |A SZEAC labdarúgó-csapatáról.) 7100 hold fűszerpaprika ter­mesztésére -zer/öcliek a Csong­rád é'- Békés mrgj el nagi üze­mek Népszabadság, március 5. IA Szegedi Paprvkafvldolgozó Vállalat adatai, a Délalföldi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézetről ls.J HOLKA Vilmos: Téli „sztárok". Képes rjsáe, máre. fi. [A szege­di Felszabadulás Tsz-ről la, fény­képpel.1 ZSIGMONDI Mária: Mi lesz. ve­led emberke? Nők Lapja. márc. fi. [Szegedi fi. osztályos és érettségiző diákokról. fényké­pekkel.] TÖRÖK Gábor: Szülőlntézetek újszülött osztályainak staphylo­eoccus problémája Orvosi Heti­lap, márc 7. [A Szegedi Szülé­szeti Klinikán folytatott vizsga­latról.] alatt az ember sok mindent magába szív, elraktároz a fejében, a szívében, az em­lékeiben. Jót, bizalmat és bizalmatlanságot, embersé­get, emberszeretetet, szak­mai ismeretet a szebb re­ményében vívott harcok epizódjait, emlékeit, mint e dal szövegét, zenéjét. De csak kevesen vannak, akik őrzik e harcos évek doku­mentumait. Járták az or­szágot városról városra ke­resték a munkát, s néha megragadták néhány hétre, hónapra egy-egy gyárban. E vándor munkásélet emléke­ként mutatták a Rico Ma­gyar Kötszerművek RT egy­kori üzemi munkarendjét. A megfakult, sárguló doku­mentum első sorai is jelzik, több ez, mint megőrzött ré­gi üzemi munkarend: törté­nelem. 0 harmincas évek derenán „Ezen munkarend, mely az 1884. évi XVII. t. c. 113. §-a értelmében az iparható­ság által láttamoztatott és az üzemekben, műhelyek­ben, raktárakban kifüggesz­tett mint általános üzemi rendszabályzat, a munkaadó és munkás között kötött szerződésnek tekintendő és minden munkás a munkába­állés ténye által elismeri, hogy ennek tartalmát isme­ri és határozatainak ma­gát aláveti ..." Tévedés ne essék, nem akarom az olvasót ilyen messzire 80 év távlatába visszavezetni. A munkarend ennél jóval későbbi keltezé­sű, csak a törvénycikk, amelyre hivtakoznak, volt még a felszabadulás előtti években is múlt századbeli. Az 1930-as évek derekán ké­szült Budapesten, amit a X. kerületi elöljáróság, mint I. fokú iparhatóság dr. Bu­csánszky elöljáró aláírásá­val hagyott jóvá Csak ezt őrizte meg az idős szegedi textilmunkás vándorévei emlékeként. Talán azért nem őrizte meg a többit, mert nem tudott hozzájutni, vagy mert a többi hasonmá­sa volt ennek. — Itt ebben az üzemben e munkarendben végzett munka közben gyűlöltem meg először a törvényt, a paragrafust — mondja. — S mindent, ami vele összefüg­gött, az akkori jogot és kö­telességet. Mert a jog alatt mindig csak ar. urak jo­gát értették. Nézze csak, mit mond egyik-másik be­kezdés ebben a munka­rendben : Kekik joguk volt „Az özemben alkalmazott, életük 14. évét még be nem töltött tanoncok az iskolában töltött időt is beleértve, naponta 10 Arai munkaidőre kötelezhetők ... Életük 14. évét már elért tanoncok az iskolában el­töltött időt is beleértve 12 órai munkára kötelezhetők naponként... A 16 éven aluli, de 14 évnél nem fia­talabb tanoncok az ipartör­vény 65. paragrafusának ér­telmében az iparhatóság en­gedélyével munkaidejük fe­lét szükség esetén éjjeli munkában is kötelesek le­dolgozni." — Igen, erre voltunk jók akkor. S nekik joguk volt arra, hogy: „Ha üzemzavar, munka­hiány, leltározás, vagy egyéb okok folytán az egyes munkások, vagy egész munkacsapatok, vagy akar az összes munkások nem volnának foglalkoztat­hatók, akkor meghatáro­zott, vagy bizonytalan idő­re is szabadságolhatok anél­kül, hogy ilyképp munka nélkül eltöltött időre vo­natkozó bármiféle díjazásra, vagy kártalanításra igényt támaszthatnának. Ily igény még akkor sem támasztha­tó, ha a munkások időköz­ben a munka megkezdése előtt véglegesen elbocsájlat­nának." Hosszan, részletesen le­hetne sorolni, milyen jo­gokat és kötelességeket tar­talmaz ez a munk- end. Elég ebből idézni csuy. hányat távlati itilusban; A múlt élö tanúi „Munkabér csak kifogás­talannak talált munka után jár. Elrontott munkák ese­tén az Illető munkás a kárért felelős ... Munkaidő alatt mindenféle értekezés, beszélgetés és csoportosulás tilos... A munkában jöve­tel alkalmával behozott élel­miszereket a munkások a munkaközi szünetekben fo­gyeszthatjak el... Különö­sen tilos a munkásoknak a belépés oly műhelyekbe és helyiségekbe, ahol dolguk nincsen . .. Aki a gépekben, szerszámokban. műszerek­ben, vagy az épületben kárt tesz, az a teljes kárért fe­lelős ... A dohányzás az üzem területén belül azon­nali elbocsátás terhe mel­lett tilos ..» A papír megsárgult, a dal régen elhallgatott. Most mégis felidéztük velük a múltat, a köztünk élő öre­gek. a múlt élő tanúinak emlékeként, hogy emlékez­tessünk a régi munkáséletre. Azért is, hogy a mai gondok közepette a felszabadulás 20. évfordulójának közeledte­kor egy öreg munkás s«a­vaival elmondjuk, amit az ó élete, a mi Jelenünk ta­núsít: lettünk mi másra is jók. Nagy Pál Bírósági ítéletek KÉSELTEK A BÁLBAN Garázdaság és súlyos testi­sértés bűntette miatt állt a szegedi járásbíróság előtt Müller Sándor és Kozma Sándor Jánoshalma, Móricz Zsigmond utca 18., illetve Epres utca 24. szám alatti lakos. Gyálaréten egy tánc­mulatságon előbb Müller provokált verekedést, majd bicskázott. Kozma segítsé­gére sietett, s ekkor rántott ő is zsebkést, amellyel több embert megsebesített. Mül­ler Sándort 10 hónapi. Koz­ma Sándort pedig I évi sza­badságvesztésre ítéltek. MEGLOPTAK SZÁLLÁSADÓIKAT Kiss Jánosné Hódmezővá­sárhely, Hódtó 369. szám alatti lakos ruhaneműt lopott szegedi szállásadójától, más alkalommal irattárcát és zá­logcédulát vitt el egy másik rámerősétől, s meglopta a iPécsi Geodéziai és Térképé­szeti Vállalatnál az ott dol­gozókat is. Kilenchónapi sza­badságvesztésre ítélte a sze­i gedi járásbíróság. I Ugyanilyen bűncselekmény 4 QÉL-MAGYARQRflÁG gfcpju o. miatt állt a szegedi járásbí­róság előtt Frártyó Mihály, Szeged. Feltámadás utca 14., illetve Hattyú utca 6. szám alatti lakos. Szállásadója íé­likabátját és különböző ér­téktárgyait zálog sít 'tta cl, annak tudta nélkül. Egy nő­rámerősétöl télikabátot vitt el. Bűncselekménvét tetézte azzal, hogy mint a 10-es AKÖV volt autóbusz-kalauza, a napi bevételt saját céljaira költötte. Nyolchónapi szabad­ságvesztésre ítélték. VEREKEDTEK A VASAKBAN Ket testvér, Csordás Gyu­la és Csordás Illés öttomosd lakosok Pusztamérgesen a vásárban, miután alaposan felöntöttek a garatra, vere­k ed ént kezdtek. Az. ittas ve­rekedők a velük szemben fellépő rendőrt is megütötték. Csordás Gyulát egy év és kéthónapi szabadságvesztés­re ítélték, s le kell töltenie azt a 4 hónapi felfüggi sztett szabadságvesztést is, amelyet korábban kapott hasonló bűncselekményén. Testvérét 8 hónapi javító-nevelő mun­kára ítélte a megyei bíróság.

Next

/
Thumbnails
Contents