Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

n Elveszett" Tapasztalati tények mutat-' Ják, hogy Szegeden jelentős forro víz-készletek. vannak. A geotermikus energia kí­sérleti jellegű hasznosítása az Országos Műszaki Feilcez­tési Bizottság messzemenő segítségével megkezdődön. Az újszegedi ligetben koráb­ban fúrt egyetlen kút vize — amint erről lapunkban be­számoltunk — az Ogyessza­iak; telep 624 lakását már fűti. Az újabb kutak feltárá­sával, illetve üzembeállítá­sával — a terv szerint — a geotermikus energia kiter­jedten biztosítja az ipari és a háztartási melegvizet Csak múltak az évek A város vezetése az Orszá­egy meleg vizű kút A vízvissgálathoz megnyitják a textilművek kútját A hasznosítást gyorsítani kell! Az elgondolások kétségtele­nül jÓ6zándékúak voltak, bi­zonyos határig érthetők is, mert teljesen új dologról, út­törő munkáról volt szó. De a szükséges dönléis alaptalanul sokáig váratott magára, s így az egyhelyben topogás következménye súlyos hibát, a kút hasznosításának elma­radását hozta magával. Tények Nem lehet vitás, hogy a textilművek kútjának üze­meltetését, annak körülmé­gos Műszaki Fcjle-zté i Bi- nyeit, beleágyazva a komplex •zottséggal közösen, ezlntán országos jelentőségű kísér­letként, hévíz-közműrend­szert is megvalósít. Ennek egységeként tártai: fel mó,', 1963-ban a szegedi textil­művek beruházásaként és a gyár területén a 2 ezer mó­termálvíz-közmű e'gondoiias­ba, bosszú honapokkal ez­előtt is el kellett és el tehe­tett volna dönteni. Annál is inkőjbb, mert a textilművek ezáltal egy évben ls hatal­mas mennyiségű szenet ta­karíthatott volna meg Ta­segilségével, koordinált be­ruházásával a gyári kút fel­használása bő vízhozam ese­tén kiterjeszthető, s ezt az alkalmat nem is mulasztja el a vártisi tanács. A vízvizsgálat után azon­nal következnie kell a hasz­nosítsa konkrét kidolgozásá­nak, majd a megvalósításnak. Elengedhetetlen, hogy mind gyári, mind komplex vetü­letben a lehető leggyorsab­ban haladjon a tervezés és a megvalósítás valamennyi fá­zisa. Az elszalasztott évek után most már késlekedni nem szabad! Ha az idén nem de jövőre feltétlenül rendel­tetésének megfelelően hő­energiát kell adnia a kútnak. Morvay Sándor Fílatelisfák tá j érte ke z lefe Jelentős eseményre készül­nek a Csongrád megyei fila­telisták. A Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövetsé­ge elnökségének, valamint a Szegedi Bélyeggyűjtő Kör vezetőségének közös rende­zésében holnap, március 14­én, délelőtt fél tízkor Sze­geden a Postás Művelődési Otthon nagytermében (Jó­zsef Attila sugárút 43.) tart­ják a megyei filatelistók táj­értekezletét. Az értekezleten részt vesz Kossá István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a MABEOSZ elnöke is. Napirenden sze­repel a bélyeggyűjtéssel kapcsolatos országos és me­gyei helyzetről, valamint az aktuális feladatokról szóló tájékoztató. Előadó: dr. Steiner László, a MABEOSZ főtitkára. A tanácskozás után levetí­tik az 1861-es ért budapesti bélyeg-világkiállításról ké­szített filmet. A vezetőség érdeklődőket ls szívesen lát ter mélységű kutat, 4 millió 'Vrly például — amint Má­436 ezer 852 forint költség­gel. A texlilművcket, a Könnyűipari Minisztériumot, továbbá a városi tanácsot és az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottságot az a cél ve­zette, hogy a hévízzel bizto­czan lajos közötte — legke­vesebb 5 ezer tonna szenet tüzeltek eL A másik: mmáikat fektet­tünk be azért, hogy legyen új kút, de a beruházás meg­térülését, majd mgy gazda­sítsák az üzem hőellátását, jogosságát a Jraneepció­melegv í z-szü k ségle tét. — Az évek teltek — álla­pította meg Múczán Tajoa, a textilmüvek igazgatója —, a kút azonban kihasználatlanul áU mind m mai napig. Ké­rem, ez nem rajiunk miVott, s talán legjobban bennünket bánt ez o helyzet. Elsikkadt a lényeg Mi hát az ok? Az érde­kelteknél és illetékeseknél fokról fokra követve a kút ügyét, azt kell megállapítani: a geotermikus energia hasz­nosítása több szerv változó és egymásnak ellentmondó elgondolása miatt maradt eL Közrejátszott a caurgaléfk­víz elvezetésének problémá­ja ta, mert — indokoltan — nagy körültetdntiésre van itt azükség, hiszen a súlyos gyer­mekbaleset így ls bekövet­kezett az újszegedi kút meg­nyitása után. A városi tanács építésl­és közlekedési osztályát, amely a hévíz-közmű kon­cepciójáért felelős, „elragad­ta- a többféle elgondolás, s közbtai elsikkadt a lényeg. hiány" viszonylag hosszabb időre befagyasztotta. Biztató lépések A teát ügyében most előre­lépés van, miután hasznosí­tásának szűkebb és tágabb elvi körülménye, egyebek között a esurgalékvíz elve­zetésének kérdése is végre tisztázódott. A textilművek megépíttet a gyártól a Csere­pes sori gödrökig a zártszel­vényű vezetéket Ezután megnyitják & kutat hogy a víz tulajdonságalróL meny­nyiségéről, adatokat szerez­hessenek. A hetekig tartó vizsgálat után lezárják a kutat, s a textilművek gondoskodik a köt gyári hasznosítási terve elkészítéséről. A Cserepes sortól azután a „fáradt víz" a Szivárvány utcán, a Bá­nomkert soron át jut majd a Tiszáiba. Ha a kút teljesítő­képessége több lesz a gyári szükségletnél, akkor ezt és az úgynevezett szekunder vi­zet más területen is az. em­ber Javára fordítják. Több más vállalat együttes anyagi A postán vett családi ház Üllési ajronómus nyerte a Szerencse-sorsjáték főnyereményét Mikor Karasz István, az üllési Árpád Tsz agronómu­su megnézte az újságban a Magyar Újságírók Orszá­gos Ezüvétsége által rende­zett Szerencse-sorsjáték nye­rőszámai t, alig hitt a sze­mének. Szinte képtelenség­nek tartotta, hogy egy össz­komfortos, teljesen berende­zett, kertes családi házat, gépkocsival, garázzsal együtt tart a kezében, összesen 350 ezer forint értékben. Már 39 éves, éppen esküvőre ké­szül, s szerencséjét meny­asszonya hozta neki. Ugyanis sárlásban, hogy mielőbb le­bonyolíthassuk. Készen van már a költségvetés is. A 330 ezer forintból 220 ezer fo­rint megy az építkezésre, 80 ezer forint kerül lakberen­dezésre, 50 ezer forintból pe­dig megjön az új garázsba az új típusú 601-es Trabant gépkocsi. — A legjobbkor jött ez nekem — mondta Nemcsak azért, mert most készülök családot alapítani, hanem azért is, mert átmenetileg 300 forintos albérletben la­kom, s a tervek szerint szoi­a nyertes Szerencse-sorsje- gálati lakást csak jövőre tu­gyet menyasszonya a rúzsai postahivatalban vásárolta, s megajándékozta vele vőlegé­nyét Mit is kérdezhet ilyen­kor az újságíró? Milyen lesz az új ház éa hol építik fel? dott volna építeni a terme­lőszövetkezetünk. A szerenesés agronőmus az összkomfortos berendezett családi házróL gépkocsiról szóló nyertes szelvényt már letétbe helyezte a Magyar Párnapos még az öröm, Újságírók Országos Szövet­de már kész van a tervek­keL — Ül lésen építjük és pontosan olyan lesz, mint a leendő szomszédomé, a köz­ségi állatorvosé: magasföld­szintes, háromszobás, alatta garázs és alagsori nyári la­kás. Már a községi tanács is megígérte; segít a portavá­ségénél. S most készül az ünnepélyes nyereményátvé­telre, mely tíz nap múlva lesz Budapesten a Magyar Sajtó Házában. Nyilvánosan veszi át a sokatérő csekkfü­zetet. Addig is azonban vál­lalkozót keres az építkezés­re. Cs. J. Barnuló Mihelyt Elindultam. Nem akartam vitatkoz­ni. Teljesen mindegy volt megyünk, vagy állunk. A Mercédes lassan gu­rult a kerékvágásos úton. Nemsoká­ra láttuk az erdő szélét. Egy kis tér­ség következett. Rét és víztócsák áll­tak rajta. A rét végiben falu. A fehér házakra rásütött a délutáni nap. Vö­röses volt a fénye, mint a kialvó tüzé. Egy öregember állt az utcán kopott kecskekucsmával a fején, foltos be­kecsben, a szájában hosszúszárú pipa. Megálltunk mellette. Kinyitottam az ajtót, hogy megkérdezzem hol va­gyunk, de az öreg megelőzött — Hová mennek? — Csak megyünk. — Nem nagyon mehetnek. Itt a folyó. Akkor jutott eszünkbe, hogy Mura­közben vagyunk, s a folyó a jugo­szláv határ. Kiszálltunk a kocsiból, kö­íiiláUtuk az öreget. Vígkedclyű em­bernek látszott és szidta a némete­ket. — Erre is voltak? — kérdeztük. — INtóm! Erre nem járt senki. Szemünk egymásra csillant, pedig tudhattuk volna. Húsz-huszonöt sze­gényes házból állt a falu. s közvet­len a fo'yó mellett. Ki jönne ilyen helyre. Az éjszakát ott töltöttük. Az öreg pokrócokat adott, s ®E.Y színben szénára szállásolt el bennünket. Le­gyünk nyugodtan, ő majd őrködik. Jót aludtunk. A másnap azonban nehezen tett el. Fontolgattuk, hogyan jutunk ki a szigetről. De nem álla­podtunk meg semmiben. Tudtuk, hogy veszélyes a helyzet. Nem siet­tünk. Csak Andrási akart menni mindenáron — Begyulladtatok — gúnyolódott. Mondtuk neki, hogy két-három na­pig ott kell maradnunk, különben még a saját zászlóaljunk embereivel té találkozhatunk. — No és? — Mi az, hogy no és? — Van puskánk meg pisztolyunk. Andrásit újabb oldaláról kezdtük megismerni. Amióta megszöktünk, mindent puskáival meg pisztollyal akart elintézni. — őrültség. Feleslegesen nem lö­völdözünk — intette le Rézsó. — Dehogy őrültség! — Ugyan. Döntöttünk. Három nap múlva éj­szaka indulunk el. Addigra tiszta lesz a környék, vagy lesz, ahogy lesz. A három nap nagyon unalmas volt. Kártyáztunk, meg ittunk. A katonaholmik egy részét becseréltük civilruhára. Rézsűnek fél zsák ciga­rettája volt, nagy részét elosztogat­ta, az emberek csókolgatták érte. Harmadik napon a Mércédéit is oda­adtuk egy bányásznak — ingyen. Azt sem tudta, hová legyen örömé­ben. Minden ruháját odahozta, de nem kellett. Csak ennivalót rákiunk zsákjainkba. Távozásunkról senki nem tudott. Ette nyi 1c óm körül hagytuk el a falut. Sötét dombok közölt botorkáltunk. A völgyek mintha kísérteties titokkal lettek vol­na teli. Szürkés köd szállt köröskö­rül. hosszú sávokban. A világ le­csendesedett körülöttünk. Nem tud­tuk mi történt. Azon a napon nem hallottunk ágyúszót. repülőgépek sem szálltak fölöttünk. Komor fel­hők feküdtek a tájra. Mentünk egy­más után. hangtalanul, gondolatokba merülve. Mo t már féletém is volt bennünk. Azt sem tudtuk, hol va­gyunk. Egy iránytű volt nálunk, az mutatta az utat. Erdőbe kerültünk. Andrási ment elöl. Egyszer csak megállt. Zsákjából kivette a kula­csát. — Igyunk — mondta. Ittunk mindnyájan. A hűvös éj­szakában jólesett a bor. Meg is it­tuk. de berzélni nem volt kedvünk. Rézsó elindult. Pár lépés után meg­nézte az iránytűt. Szemerkélni kez­dett az eső. De mi csak mentünk. Fél óra múlva e'értük a falut, azt a helyet, ahol három hétig rostokol­tunk. Ez a sziget sarka, a falu vé­gén a Dráva hídja. Már éjfél felé járt az idő, de a falu nem volt csendes. Autók, motorok berregtek az utcákon. Emberek suttogtak a kapuk mögött. Egy pajta ban szénán ülve tanakodtunk. Lukács azt mond­ta, feküdjünk le. Aludjunk, Majd csak lesz valami. — Nem! — ellenkezett Rézsó — Az éjszaka át kell menni a hídon. Az­tán alhatunk akár két napig is. Tudtuk, hogy a hidat őrzik. Az átmenő katonákat igazoltatják, de más megoldás nem volt. Andrási felállt. — Ne pofázzunk annyit, menjünk! — Lassabban öregem. — Elő a pisztolyokat és menjünk. — Nem kell a pisztoly. Öltözzünk bőrruhába. Ez jó ötlet volt. A bőrruhában egyáltalán nem voltunk szökevé­nyek. Kimentünk hz utcára. Nekem s/ép hama hosszú bőrkabátom volt, mint a tiszteknek. Még az éjszaka sötétjében is csillogott. Felhajtottam a gallérját. Sapkámon fehérlett a csíkszeredai hegyi híradók jelvénye, a havasi gyopár. A sor élére álltam és elindultunk. Aki látott, tiszt ve­zette járőrnek nézett bennünket. A macskaköves úton élesen kopogott brkkancsunk. de a szívünk is tán­colt, vajon mi lesz, sikerül-e átmen­nünk. A hídhoz közeledtünk. Két katona állt őrt. Egyik az egyik, másik a másik oldalon. Sátorlap voll rajtuk. A parancsrok a híd köze­pén sétált. Amikor meglátott, jött elébünk. (Folytatása következik.) Pályázati felhívás a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád me­gyei bizottsága az 11)65—1966-os tanévre felvételi pá­lyázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egye­tem hároméves általános tagozatára, kétéves szakosí­tott tagozatára. HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT A hallgatók az első tanévben filozófiát, a második­ban politikai gazdasagtant, a harmadikban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét tanul­ják. Félévenként vizsgáznak és a tagozat elvégzéséről az 1088/1957. sz. kormányrendelet értelmében vég­bizonyítványt kapnak. A tagozatra való jelentkezés feltétele: egyetemi, főiskolai vagy középiskolai, mar­xizmus—leninizmus esti középiskolai végzettség. Je­lentkezni lehet a szegedi, a hódmezővásárhelyi, a ma­kói és a szentesi tagozatokra. KÉTÉVES SZAKOSÍTOTT TAíiOZAT A tagozat elméleti továbbképzést, felsőfokú isme­reteket nyújt a következő szabadon valasztható sza­kokon: Filozófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi és ma­gyar munkásmozgalom története. A tagozatra a/.nk jelentkezhetnek, akik egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves általá­nos tagozatát sikeresen elvégezték, illette azzal egyen­értékű, a választott szaknak megfelelő előképzettségük van. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A tagozat hallgatói eredményes osztályrtzsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek és a 17/1963. VII. 7. 2. sz. kormányrendelet értelmében főiskolai oklevelet nyerhetnek. Szakosított tagozat csak a központi esti egyetemen, Szegeden mű­ködik. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A jelentkezők minden tagozaton felvételi vizsgát tesznek. A hároméves tagozaton a marxizmus általá­nos kérdéseiből, a szakosított tagozaton a választott szakágnak megfelelő hároméves tagozati tananyagból. A tanév minden tagozaton szeptember 1-től június 30-ig tart. A hároméves általános és a kétéves szakosított tagozaton hetenként egyszer meghatározott napon dél­után 3—6-ig kötelező előadás, illetve osztályfoglalko­zás van. A tandíj egy tanévre 170 forint, mely két részletben fizethető. A felvételi vizsgák ideje: 1985. május 3-tól 24-ig. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg. vagv egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, az egyetemre nem nyerhet felvételt. Valamennyi tagozatra pártonkívüliek is kérhetik felvételüket A pályázatot a munkahely szerint Illetékes városi, Járási pártbizottságra kell beküldeni 1965. április 10­ig. Ugyanitt szerezhetők be a jelentkezéshez szüksé­ges kérdőívek. A jelentkezők itt a felvételi vizsgával kapcsolatos felvilágosítást is megkapják. A pályázathoz orvosi igazolást kell csatolni. MAGTAR .SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEG VEI BIZOTTSÁGA Szegeden sorsolták a lottót A nyerőszámok: 15, 43, 62, 66, 70 m (liehnunn R. felv.) Kóliori Kovács Sándor megforgatja a szerencsekereke^ Fejér László ellenőrzi, jol keverednefc-e a szántok Szegeden tegnap délelőtt, aki belépett a színházba, egy-egy számot kapott. Sze­rencseszámot. A „szertartás" váratott ma­gára. Több mint egyórás műsorral csigázta fel az ér­deklődést a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A/. OKISZ rendezésében a Szegedi Női Ruházati Ktsz és a Szegedi Férfiszabó Ktsz mutatta be legújabb tavaszi és nyári kreációit. A műsorban Zó­ray Márta és Vámosi János énekelt, s Hajdú Júlia kis­együttese is szórakoztatta az érdeklődő szercncsevárókat. Tíz óra körül elcsendese­dett a színházterem. Fejér László, a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság munkatársa, a zsűri elnöke kiemelt a kisebbik kerékből öt számot. A számok tulaj­donosait szidhatják, vagy di­csérhetik a lottózók, hiszen rájuk várt a feladat, hogy a heti nyerőszámokat kihúz­zák. Aczél Irén nyugdíjas. Ko­pasz Istvánné gyári munkás­nő. Kóbori Kovács Sándor segédmunkás. Boldizsár An­talné háztartásbeli és Gyu­ris Ferencné nyugdíjas já­rult a szerencsekerék elé. A kihúzott nyeroszamek: 15, 43, 62, 66. 70. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a lottó 11. játékheti szelvé­nyeinek értékelése közben pénteken délután telitalála­tos szelvény akadt. A sokat­érő 7 063 000 számú szel­vényt a pécsi totó-lottó kör­zeti iroda értékelői fedezték fel. A szelvények értékelése még tart. s így szombaton derül ki. hogy mit fizet az idei második telitalálat. Szambát 1965. március 13. DÉL-MAGTARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents