Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-06 / 55. szám

Ülést tartott a Hazafias Mép?ml Oszágos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) A szocialista tábor ereje, nemzetközi tekintélye válto­zatlanul tovább növekszik, s erősödik a demokratikus és haladó erők egysége is. Bár­milyen provokációkkal pró­bálkoznak az imperialisták Vietnamban vagy egyebütt, a történelem kerekét nem for­gathatják vissza, s a szabad­ságukért küzdő népek elleni fellépésük kudarcra van ítél­ve. Kállai Gyula kiemelte, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a viet­nami provokációkkal kapcso­latos határozata teljes össz­hangban áll pártunk és kor­mányunk állásfoglalásával, az országgyűlés legutóbbi ülésén elfogadott n ilat o­zattal, egész népünk állás­pontjával. Az elemi erővel megnyilatkozó szolidaritás minden bizonnyal új erőt, bátorítást ad a hós vietnami népnek és a többi független­ségéért küzdő népnek. Elítéljük a VDK elleni agressziót A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az egész bé­keszerető magvai nép mélységes felháborodással figyeli az Amerikai Egyesült Államoknak a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni sorozatos provokációit. E provo­kációkkal a délkelet-ázsiai háború további kiterjesztését készítik elő. Az emberiség, a nemzetközi jog elleni bűn­ténynek tekintjük a szabadsagáért küzdő vietnami nép ellen folytatott kegyetlen irtóháborút, s a Vietnami De­mokratikus Köztársaság sorozatos és esztelen bombá­zását. Mélységesen elítéljük az Egyesült Államoknak a viet­nami nép élete, Délkelet-Ázsia békéje ellen elkövetett sorozatos agresszióit. Az Egyesült Államok délkelet-ázsiai provokációs po­litikája nemcsak az indokínai népek, de az egész világ békéjét veszélyeztetik. Az Egyesült Államok kormánya nyílt színen ugyan állandóan azt hangoztatja, hogy javí­tani akarja kapcsolatait a szocialista országokkal. Nem le­het azonban egyfelől a kapcsolatok megjavítását hangoz­tatni, másfelől fegyveres provokációkat elkövetni a szo­cialista országok és a szabadságukért küzdő népek ellen. A magyar nép szolidáris a testvéri Vietnami Demokra­tikus Köztársaság népével és teljes együttérzéséről bizto­sítja a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzdő dél-vietnami népet. Az Egyesült Államoknak számolnia kell azokkal a messzemenő következményekkel, amelyek egy szocialista állam megtámadásából következnek, viselnie kell a tel­jes felelősséget a nemzetközi feszültség növeléséért. A Hazafias Népfront-mozgalom az egész magyar nemzet érdekeitől vezérelve támogatja a kormány követ­kezetes békepolitikáját, a legteljesebb helyeslését és egyetértését fejezi ki azokkal az intézkedésekkel, amelye­ket az országgyűlés és a kormány a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot ért imperialista agresszió elítélésével kapcsolatban tett. Tiltakozunk a genfi egyezmények sorozatos megsér­tése ellen, követeljük a provokációk azonnali beszünte­tését. Az Egyesült Államok vonja ki csapatait ebből a tér­ségből, számolja fel katonai támaszpontjait. Ezt köve­tően kerüljön sor tárgyalásokra. A veszélyes délkelet­ázsiai helyzet egyetlen helyes megoldásának a tárgyalá­sokat tekintjük. Támogatjuk egy újabb konferencia ösz­szehívását, amelynek az indokinai térség békéjét kell szolgálnia. Az egész magyar nép nevében annak a meggyőződé­sünknek adunk hangot, hogy a dél-vietnami nép harca végül is győzelemmel fog véget érni, ki fogja vívni sza­badságát és függetlenségét, és megvalósul a vietnami nép egysége. Árhullám a Tiszán Az utóbbi napokban a Ti­sza vízgyűjtő területén eny­hébb volt az idő. mint a Du­na mentén. Az enyheség né­mi csapadékkai 63 hóolva­dással párosulva árhullámot indított el a Tiszán és mel­lékfolyóin. A Tisza felső sza­kaszán mintegy 2, a Túron és a Krasznán pedig 2—3 méterrel emelkedett a víz. Az olvadás előtt sekély volt mindhárom folyó. A Tisza még csak most érte el a kö­zepes szintet, de a Túron és a Krasznán pénteken reggel­re már óvatosságból elrendel­ték a harmadfokú árvízvé­delmi készül Iséget. Sok vizet kaptak a Körösök is. Így a Fekete-Körös háromméteres árhullámát most másodfokú, a Fehér-Körösét pedig első fokú készültség őrzi. Hamarosan megkezdik a szeged—budapesti út korszerűsítését A munkál az iden Kecskemét és Budapest közö t befejezik Sokat beszéltünk róla, hogy rossz a Szeged—Buda­pest közötti út állapota. A rossz út miatt gépjármüvei csak lassan lehet eljutni Budapestre, vagy a főváros­ból Szegedre. Különösen a budapest—kecskeméti sza­kasz nem felel meg a mo­dern közlekedés követelmé­nycinek. Az út része mind­össze 5 és fél méter széles — Magyarország legkeske­nyebb első osztályú útja —, s a burkolata is megrongá­lódott. Ez az állapot nem tart so­káig, mert az idén kiszéle­sítik, felújítják az út Sze­ged—Budapest közötti sza­kaszát. Erről tájékoztatott bennünket Prohászka Mik­lós. a KPM Közúti Főigaz­gatósága Útosztályának ve­zetője. Elmondta, hogy amint az időjárás megengedi, elkez­dik az út bővítését, javítá­sát. A munkát a Kecskemé­ti Közúti ' Üzemi Vállalat végzi. A Soroksár és Alsó­némedi között — Budapest határában — kezdik el az út korszerűsítését, onnan haladnak a munkával Kecs­kemét felé. A jelenleg 5 és fél méte­res betonburkolátot két ol­dalon 75—75 centiméterrel szélesítik. A szélesítéshez nem aszfaltot, hanem nagy­szilárdságú betont használ­nak. Ugyanilyen anyaggal javítják ki a meglevő régi út repedéseit, töltik fel a huppanókat. Kibővítik a je­lenlegi padkát is. Az útke­reszteződéseknél kiöblösítik a főútvonalat, hogy az el­forduló gépkocsik lassita­sukkal ne zavarják a főköz­lekedési út forgalmát. Ideig­lenesen, egy körű'belül 20 kilométeres szakaszon, a padkát öntött makadámmal burkolták, hogy csökkent­sék a végleges út elkészül­téig is a balesetveszélyt Er­re azért volt szükség, mert a padka és a betonút szint­je között 15—20 centiméter volt az eltérés. 1965-ben az útkorszerűsí­tést Kecskemétig elvégzik. A közel 70 kilométeres út­szakasz felújítására, széle­sítésére 40 millió forintot költenek. A következő években a Kecskemét és Szeged kö­zötti útszakaszt korszerűsí­tik. Távolabbi tervek szerint pedig a hét méterre kiszéle­sített utat aszfaltburkolattal látják el, s így a Szeged— Budapest közötti út Magyar­ország egyik legkorszerűbb autóútja lesz. K. A. Nem „kényes" kérdés a norma felülvizsgálata A holnap csak a mára épülhet, s hogy valóra vá­lik-e mindaz amiről terve­zünk, amiről beszélünk, az elsősorban attól függ, ho­gyan haj'juk végre korábbi elhatározásainkat, kötele­zettségeinket. Ha nem is szó szerint, de értelemszerűen így fogalmazták meg állás­foglalásukat a kéziszerszám­gyár szocialista címért küz­dő brigádjai, amikor pontok­ba szedték vállalásaikat, s ennek szellemében segítet­ték most is néhány napja a vállalatvezetést, a normák felülvizsgálásában. összefüggő kérdések A korábbi elhatározások közé tartozik a többi között a teljesítménykövetelmé­nyek folyamatos karbantar­tása. Régebben itt a kézi­szerszámgyárban is „haza­járó kísértet" volt a norma­rendezés, mert figyelmen kívül hagyták a műszaki fejlesztést. a beruházások, a technológiai változások szül­te új munkakörülményeket, lehe' ősegeket. S amikor már túlzottan szembetűnő volt, hogy lazák a normák, nin­csenek összhangban az üzem műszaki, technológiai szín­vonalával, s már nem is serkentője, hanem gátja a termelékenyság növelésének, akkor került sor a rende­zésre. Még ebből az időből maradt fenn e nézet: — Az új normák megálla­pítása nem könnyű dolog, mert vitát, sokszor ellenke­zést, megnemértést vált ki egyik-másik üzemrész dol­gozóiból. Ezen természetesen nem csodálkozhatunk, ha jelentő­sebb normarendezésről van szó, hiszen a norma és a kereset összefügg. Bizony, ha elavult a norma és ezzel együtt elfutott a kereset, ahogy az üzemben mondják, a normarendezés érezhetően zsebbe vág. Ezt már az utób­bi időben elkerülik a kézi­szerszámgyárban, mert — helyesen — élnek a folya­matos karbantartással. Azóta már nem is kényes kérdés a norma felülvizsgálata. Csak Isirni könstyii Tavaly 102 volt az átlagos teljesítményszázalék. A tel­jesítménybérben dolgozók negyedrésze ugyan nem ér­te el a 95 százalékot, a mun­kások zömének teljesítménye azonban 100 százalék körül ingadozott. Ha kevesen is, de néhányan túllépték a 115, sőt a 125 százalékot is. Ezéi t itt sem múlhatott el a teljesítménykövetelmények felülvizsgálata. Döntés is született néhány művelet normájának szigorítására. Ezt csak leírni ilyen könnyű, de nem eldönteni. Nem a régi okok, a megsér­tődéstől való aggodalom, vagy a várható ellenkezés miatt. A folyamatos „norma­karbantartás" bevezetésével ez is a múlté lett S most is csak az utóbbi időben keletkezett aránytalanság kijavításáról volt szó. — Egyes műveleteknél nem többről mint néhány tized százalékról, vagy éves szinten néhány száz munka­óráról volt szó — mondja Pántya József, a gyáregység vezetője. — De még ezt a viszonylag kis „egyengetést" is összetett komplex feladat­nak tekintjük. Olyan intézi kedés, amelynek sikere, eredményessége elsősorban a jó előkészítéstől és lebo­nyolítástól függ. A jó előkészítés, a megelő­ző munkanap-fényképezés, a munka- és üzemszervezési hiányosságok feltárása, az alkalmazott technologia fe­lülvizsgálata, az anyagmoz­gatás, a géppark állapota, a munkások lehetősége. Csak a felülvizsgálat alapján in­tézik ednek. igyekszik magát elhatárolni mind­azoktól az elméleti torzításoktól, amelyek Lukácsnak a XIX. századi irodalomra korlátozott szemléletéből fakadtak. Ez a felfogás kritikailag értékeli és elismeri a huszadik szá­zadi szocialista avantgarde legjobb vívmányait is. Egy harmadik felfo­gás a realizmust nem módszerként, hanem stíluskategóriaként értékeli, felismervén, hogy egy-egy kor azonos stílusán belül különböző művészi fel­fogások, törekvések helyezkedhet­nek el. A Kulturális Elméleti Munkaközös­ség tanulmánya a továbbiakban, a történeti és elméleti kérdések átte­kintése után a szocialista realizmus általános problematikáját tárgyalja. Megállapítja, hogy a szocialista mű­vészet az első, amely tudományos vi­lágnézetre. a marxizmus—leninizmus­ra támaszkodva fejlődik, tudatossága abból ered, hogy szorosan összefonó­dik a forradalmi munkásmozgalom fejlődésével. Innen ered pártossága is, és humanizmusának újszerűsége, hiszen most vált első ízben igazán lehetségessé az ember teljes szabad­sága, harmonikus kibontakozása. A tudományos világnézet alapján ér­telmezhető helyesen a pártosság, a munkásosztály történetileg objektí­ven kifejeződő érdekeinek felismeré­se, ez egyben a valóság helyes művé­szi visszatükröződésének, a realiz­musnak is kulcsa. A szocialista mű­vészet nem nélkülözheti a pártirá­nyítást, amely elsősorban eszmei be­folyásolást jelent, amely nem egyéb, rjiiut a nép, a társadalom, s a szo­cialista építés művészi szükségletei­nek megfogalmazása, közvetlen kife­jezésre juttatása, valamint az eszmei­ideológiai bírálat kötelezettségének teljesítése. A tanulmány fellép a po­litikai és a művészi értékelés vulgá­ris összekeverése ellen. Míg a poli­tika az ember sokoldalú létét a ter­mészeti és társadalmi mozgásformák legalapvetőbb törvényszerűségeinek összefüggéseiben fogja fel. addig a művészet sajátosságai révén képes arra, hogy konkrétan, részletezően és személyes jelleggel egyidejűleg, egy­ségben ragadjon meg tipikus jelen­ségeket, s így érzékletesen tárjon fel lényeges összefüggéseket. Ez azt is jelenti, hogy a művészet nem tölthet be társadalomirányító vezető szere­pet, de ugyanakkor az irodalom nem alkalmas arra sem, hogy a napi po­litikai kérdéseket közvetlenül vissza­tükrözze. azokat illusztrálja. A szocialista realizmus a szocia­lista társadalom fejlődő, alakuló va lóságának művészi tükrözése, ebben rejlik optimizmusa, ezért idegen tőle a polgári irodalom szorongása, pesszimista, dekadens hangulatok é­a perspektívátlanság. Rámutat a ne gatív jelenségekre, megőrzi a korább, realizmus kritikai jellegét is, de egy ben meg is haladja azt, hiszen az objektív valóság mélyebb összefüggő seit, tartós törvényszerűségeit ra­gadja meg. Ugyanakkor szerepe nem korlátozódik kizárólag a szorosabb értelemben vett visszatükrözésre, el­lenben egyszerre érvényesül benne a megismerő és az írói szubjektumot kifejező funkció. Korunkban a szo­cialista realizmus fontos jellemzői: az adott életanyag mély és teljes áb­rázolása, az intenzív totalitásra való törekvés, a konkrétság, az értelmet­lenül túlhajtott absztrakciótól való tartózkodás, a változás, a fejlődés iránti különös érzékenység, a múlt visszahúzó erőinek a bírálata, az új társadalom új embere arculatának megrajzolása. A szocialista realizmus nem kerüli meg az életben jelent­kező konfliktusokat, mert társadal­milag. emberileg és művészetileg csak a kiküzdött, megszenvedett táv­latnak van hitele és csak a távlat összefüggéseiben válhat a harc, ha esetenként még oly tragikus is. em­berileg. művészileg értékessé. A tanulmány befejező részében az irodalom, a művészetek megasrendű nevelő hatásáról szól, a szocialista irodalom és a tömegek kapcsolatáról, a művészet demokratizmusáról, a gondolati és formai igényességről és ugyanakkor a formalizmus elkerülé­sének szükségességéről. Megjelöli a további kutatások távlatait is, így pl. a pozitív hős, a forradalmi roman­tika fogalmának történetileg helyes értelmezését, a művészetek nemzeti és nemzetközi sajátosságainak figye­lembe vételét, az egyes művészeti ágak, sőt műfajok különleges prob­lematikájának kidolgozását szorgal­mazza. Sürgetően szükséges az is, hogy az elmúlt évtizedek, századunk művészi alkotásainak elemzése során az esztéták meghatározzák azokat a törvényszerűségeket, amelyek a szo­cializmus felépítése korszakának rea­lizmusára jellemzőek. i. l. Naprakészen A pontot azonban csak akkor teszik fel az i-re, ha előbb szót értenek a mun­kások legjobbjaival, a szo­cialista brigádok, a törzs­gárda tagjaival. így volt ez február 18-án is, amikor pontot tettek az 1965. évi i-re. Most sem vitát, ellen­kezést váltott ki, hanem megértést. Ezt jelzik a ter­melés számai is. — A tervteljesítés napra­kész — mondják a vállalat vezetői. Az idei 2,5 millió forinttal magasabb termelési értéktervet ütemesen telje­sítik. A normakarbantartás nem okozott ingadozást, a munka azonban most sem volt akadálymentes. Amikor felülvizsgálták például a gépparkot, ismételten megál­lapították elavultságát, de ez ellen vajmi keveset tehet­nek. Eléggé bizonytalan a munka ezekkel az öreg, el­fáradt gépekkel. A kovács­műhelyben néhány napja egyszerre több is kidőlt a sorból. Márpedig ha nem üt rendszeresen és ütemesen a kovácskalapács, nem dobog az üzem szíve. Ezt az aka­dályt látva még nagyobb erővel dolgoztak az emberek. A gépek kiesése miatt tá­tongó űrt azonban nem tud­ták áthidalni, csak a Sze­gedi Kovács-Bognár Ktsz se­gítségével. Szombaton és vasárnap kölcsönkapták a szövetkezet kovácsműhelyét, s bizony a hétvégi napokon rá kellett verni becsülettel a kéziszerszámgyáriaknak. Ez a ráverés is a korábbi elhatározásokhoz tartozik. A szocialista brigádok azt is megfogadták, hogyha a hely­zet ügy kívánja, nem fukar­kodnak az erővel, idővel. S most ilyen helyzet volt. Ez több mint kötelesség tel­jesítés. a szebb holnap érde­kében. N. P. A nemzetközi nőnap előtt Megérkezett a szovjet nőküldöttség Pénteken Budapestre ér­kezett 200 szovjet asszony és leány, hogy magyar nőtár­saikkal együtt ünnepeljék a nemzetközi nőnapot. A kedves vendégek foga­dásán a Keleti pályaudva­ron ott volt Szabó Piroska, a Budapesti Nőtanács elnö­ke, Ortutay Zsuzsa, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak titkára, a magyar nő­mozgalom számos ismert személyisége, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kül­döttsége. A szovjet nök fo­gadására megjelent a pálya­udvaron N. R. Seleh követ­tanácsossal az élen a Szov­jetunió budapesti nagykö­vetségének több munkatár­sa. A vendégeket Döbrentei Károlyné, a Budapesti Nő­tanács alelnöke üdvözölte. A szívélyes fogadtatást a küldöttség vezetője, Lídia Romanovna Kudrina, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjet Nöbi­zottság külügyi bizottságá­nak elnöke köszönte meg: A barátság vonatával jöt­tünk az önök szép orszá­gába, mint a szovjet nők és az egész szovjet nép képvi­selői. A vendégek Budapesten és az ország több más városá­ban — Szegeden is — részt vesznek a nemzetközi nőnap ünnepségein. A küldöttség egy csoportja ma érkezik Szegedre. Kitiiutetések Szegcdeo A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat központi új­szegedi gyárának klubhelyi­sége kedves ünnepség szín­helye volt tegnap a délelőt­ti órákban. A nemzetközi nőnap alkalmából Marosi János, a vállalat igazgató­főkönyvelője köszöntötte az üzem valamennyi nődolgozó­ját, s átadta a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést az újszegedi szövőgyár 5 és a szegedi kenderfonógyár 4 dolgozójának. Az újszegedi gyáregység­ből Ábrahám Károlyné aki­készítő, Módróczki Jánosné a szövő, Nagy Erzsébet az előkészítő és Papp Lászlóné a tisztító-kivarró üzemrész dolgozója, a szegedi kender­fonóból Józsvai Mária a kár­toló, Molnár Józsefné a szá­razfonó, Molnár Rozália az előfonó és Peták Kálmánná a szárazfonó dolgozója ka­pott kitüntetést. Szombat, 1965. március 6. DÍL-MAGrARORSZAc 3

Next

/
Thumbnails
Contents