Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-06 / 55. szám

Az iskolán kívüli nyelvoktatás rekszenek: beszélni akarnak megtanulni, jobb nyelvtu­dással akarnak külföldre utazni, eredetiben kívánják Tanúi lehetünk annak, mindenütt szűkösebbek. A hogy az audlo-vizuális nyelv- nyelvtanulás iránti igényt oktatás, mint újdonság, mint legtöbb helyen meg úgysem technikai szenzáció beszéd- tudják kielégíteni, mint mi. téma kezd lenni. Méltányos A tanfolyamok elhelyezése olvasni a szakirodalmat. Jo­tehát, hogy a TIT keretében pedig a legtöbb helyen a le- gos tehát a kívánság, hogy folyó nyelvoktatás országos hető legmostohább, és helyi kérdései kapcsán A fokozatos fejlődés leg­tájékoztatásul a gépi segéd- komolyabb akadályát orszá­eszközök komplex alkalma- gos viszonylatban mégis a zásából kialakult audlo-vi- nyelvoktatás céljaira szolgá­zuális módszerről ejtsünk ló tankönyvek hiányosságai okozzák. Egyes tankönyve­ket még meg sem írtunk (német középhaladó), egy-egy néhány szót. Igények, eredmények, gondok a mrdern világ gyorsabb életritmusát, a tudományok és technika fejlődéséf a nyelvoktatásban ls kövessük, vagyis korszerűbbé, azaz eredményesebbé tegyük az idegen nyelvek oktatását. Az idegen nyelvek okta­tásának korszerűsítése tehát könyv hosszabb-rövidebb idő a fejlődő élet követelménye, óta nem kapható (német kezdő), arról nem is szólva, ho© egyes könyvekben szép Az idegen nyelvek tudása irunl támasztod Igény a tá­volságok leküzdésével egye- ?z??!rT;al.„yarmak. szakmai nes arányban nő. A gyors, intenzív és eredményes nyelvtanulás múló divat he­lyett társadalmi igény, pa­rancsoló szükségszerűség lett. A nyelvek tudása iránti tár­sadalmi igény országos mé­retű növekedését számokon is le lehet mérni. A TIT rivelvtanlolyamain Budapes- „hagyományosnak" szoktunk len tízezren, Pécsett több jellemezni. hibák is (Képes német nyelv­könyv gyermekeknek). Hagycmaiyosan vagy aud o- vizuálisan? A korábbi és a jelenlegi nyelvoktatásnak körülírható elméleti alapja van, amelyet — a rövidség kedvéért — mint kétezren, városunkban ötszázan tanultak idegen nyelveket az elmúlt félév­ben. A „régi", „analizáló", „grammatizáló", „olvasásra és fordításra oktató", „rop­A legfontosabb a beszéd­készség kialakítása Abból kell kiindulnunk, hogy a beszéd alapvető e©sége a mondat, bárki, aki idegen nyelvet tanul, feltétlenül azt jelöli meg céljául, hogy megfelelő szi­tuációban megfelelő monda­tokat közöljön. Ez már ön­magában is meghatározza fő feladatunkat: a nyelvtani szabályok és törvények re­dukálásával a beszédkész­ség spontán kialakítására kell törekednünk. A nyelvi pant deficites módszerrel" a laboratóriumok Amióta a Tömörkény gim- nyelvtanulás céljának meg­nem alkalmas a beszédkész­ség korszerűbb és ©orsabb fejlesztésére, évekre lenne ui. szükség ahhoz, ho© a minimális beszédkészséget názium befogadta nyelvisko- változtatása, módosulása óta Iánkat, amióta nyelvisko­lánk az ismeretterjesztés ke­retében mint önálló szakosz­tály működik, és unüótu ha­tékonyabb szervezési formát sikerült kialakítanunk, a né­niotül, angolul, franciául és elérjük vele. olaszul tanuló felnőttek szá- E© közgazdasági igényű n» ugrásszerűen emelkedett felmérés, amely számba tud­ugyan, de e tekintetben más ná venni, mibe kerül az ál­városokhoz viszonyítva még lamnak az idegen nyelvek mindig na© az elmaradá- oktatása, és mennyiben té­sunk. rül meg a befektetés, igen Idegen nyelveket tanuló elszomorító tanulsággal zá­riotgozóink számának emel- rulna: kétségtelenü az de­kedéséhez jelentősen hozzá- rülne ki, ho© az idegen járult, hogy gyorsított tan- nyelvek oktatása súlyosan folyamokat is (heti 4 órában) deficites. Országos méretben indítottunk. A nyelvek gvor- a munkaráfordítás és az sabh megtanulásának igé- anyagi befektetés távolról nyerői tanúskodó tanfolya- sincs arányban az ered­moknak népszerűségét szá- ménnyel. A tanulók, hallga­mok is igazolják; az elmúlt tók óriási többsége alig vi­féiévben már majdnem any- szi valamire, nyian tanultak heti 4 órá- A külföldi és hazai kor­ban. mint heti 2 órában szerfal tési törkevéeek hatása korszerűsí­tési törekvései odairányul­, , nak, ho© a legkorszerűbb !leí;ednUe,nfk.Va¥Unk,.„rr,e5t elméletnek legkorszerűbb nyomán ma már egyre töb­ben Ismerik fel, ho© a nyelvoktatás terén valamit feltétlenül tenni kell. De nak fontosságát igen ered- ^L^LTVT^^A -nyesen propagálták leg- J^ggK megoldandó sokrétű és bo­nyolultan összefüggő felada­tok komplexuma (tanárkép­zés, Időráfordítás, ellenőrzés, nyelveket. PJd mutató üzemeX Az idegen ©elvek tanulá­sának menyesen propagálták leg jobb üzemeink is. amelyek felismerték, ho© a nyelvta­nulás népgazdaságunk fon­tos kérdése. Az. elmúlt fél­ii u ti—A zcx. iuuia:oiuiicv>, ciiwiiorzes, módszer stb.). Ezért minden­ki mást ért korszerűsítésen gyár, Csomiterv, DAV, Nem zeti Színház, Rostkikészítő V., Szalámigyár, Szegedi Textilművek, Tervező Szö­vetkezet, Universal Ktsz) 15 csoportban folyt idegen nyel­\ ü oktatás. Üzemeink a se­gítés módját keresve lehető­\ e tették dolgozóiknak, hogy időben érjenek el a nyelv- . _ , ..... , . , tanfolyamokra. Több üzem La?!_!L t^k<?eSeí>b J?B" tanulmányi segélyként meg­vette dolgozóinak a tan­és egyénenként más és más feladat elsődleges ségű. Amióta az idegen nyelvek tanításétól azt várjuk, ho© a nyelvet mint a társadalmi érintkezés eszközét sajátít­künyveket, sőt a Dél-Ma­©arországi Áramszolgáltató Vállalat utólag még a tan­díjat is megfizeti dolgozói­nak. Az elmúlt félévben a nyelvtanfolyamainkon tanuló szülök kitartó ösztönzésére általános iskoláinkban is megszerveztük a nyelvtanu­lást. A nyelvtudás iránti társadalmi igény azon is le­mérhető, ho© agitáció nél­kül is több mint 700 álta­lános iskolai tanuló jelent­kezett szülői beleegyező nyi­latkozattal nyelvtanulásra. A városi művelődésügyi osz­tály és a kerületi vezető igazgatók támogatásával a folyamatos szervező munka eddigi eredményeképpen io altalános iskolában (Dugo­nics, Gutenberg u., Gera Sándor, Hámán K. u., Mó­ra Ferenc, Petőfitelep fő­téri, Rózsa F. sugárúti, Zrí­nyi Ilona, Zalka Máté) 16 csoportban folyik az angol és német nyelv tanulása a TIT-nyelviskola keretében. Szeged szép eredményei Az iskolán kívüli nyelv­oktatás országos helyzete — amint az a budapesti kon­ferencián kiderült — a mi­énknél minden tekintetben rosszabb, a személyi és anyagi feltételek általában gal egyre nyíltabban és szen vedélyesebben fordulunk a hagyományos eljárások el­len. Azok a hallgatók, akik idegen nyelvet tanulnak, a nyelv ©ors elsajátítására, speciális beszédkészségre tö­©akorlatát kidolgozzák. A nyelvi laboratórium gépi segédeszközökkel fel­szerelt, valósággal elbűvölő nyelvi gyakorlóterem. A ta­nári asztal („vezérlő asztal") magnetofonjáról szövegek, kérdések, utasítások adhatók e© va© több. va© minden hallgatónak, akik félig zárt fülkékben, vagy ajtóval hang­szigetében zárt kabinokban dolgoznak, négysávos mag­netofonnal, mintaazalag alapján utánoznak, felveszik, ellenőrzik kiejtésüket, ©a­korlataikat, beszédjükket anélkül, ho© a többi hallga­tót zavarnák. A tanári asz­talról távvezérléssel e© dia­vetítő is működésbe hozható, melynek képeihez u©ancsak az előbbi magnetofon adja a szöveget. A hallgatók a ka­binok üvegablakain keresz­tül láthatják a tanárt is, meg az előbb említett vetí­tett képeket is. A tanulók, hallgatók feleleteit („hangos dolgozatait") a kabinban le­vő magnetofon a dolgozat­tekercsre rögzíti. A nyelvi laboratórium te­hát koncentráltan tartal­mazza a szemléltetési esz­közöket. A TIT kis óraszámú kur­zusain csak olyan gépi se­gédeszközöket veszünk Jelentő- igénybe, amelyek technikai­lag kifogástalanul működ­nek, amelyeket a tanár technikus nélkül is könnye­dén tud kezelni, és csak annyit, amennyi segíti cél­jainkat és módszerünket, viszont olyan elmen mód­szereket i©ekszünk alkal­mazni, amelyek a meglevő gépi segédeszközök felhasz­nálásának maximális ered­ményességét biztosítják. Rully János Gyerekek, könyvek, számok Az elmúlt év júliusában megnyílt gyermekkönyvtár december 31-ig 828 beiratko­zott olvasót számlált. Sok-c ez a 828 olvasó, vagy kevés? Nehéz megsejteni azoknak, akik összehasonlítási adato­kat nem ismernek. Neküna sem célunk nagy és tetszetős számadatokon lovagolni. Annyit azért megmondha­tunk, hogy szép szám ez. Azt jelenti: havonta több mint 100 olvasó sereglett a város egyetlen gyermek­könyvtárának olvasótábora­ba. Tanulmányt érdemc'ne A számoknál sokkal im­ponálóbb az a látvány, ami a könyvtárban fogad. A gyer­mekes komolysággal való nyüzsgés a könyvek körül. A Bagolyposta működése, a mesedélutánok, a könyvtáro­sok egyes emberekre kiterje­dő figyelme. A könyvkiállí­tások, az olvasókból ver­buvált könyvtárosi gárda te­vékenysége stb. Mindez szinte külön pedagógiai ta­nulmányt érdemelne a gyer­mekek aktivizálásának, ér­deklődése felkeltésének szempontjából. Láthatóan sok tudós professzor áltál megálmodott, de csak mos­tanában és csak kevés he­lyen realizálódott folyama­tot fi©elhetünk meg a könyvtárban. Hogy mi min­den indulhat meg a 8—10 éves gyermek lelkében jó könyvek és türelmes szavak miljőjében, itt éppúgy meg­figyelhetjük, aho© kutató figyeli percről percre terrári­umaiban az új növények ne­kiindulását. Krónikások 500 olvasóje©et markolok ki a dagadó fiókokból. Ki­csit játszadozunk a számok­kal. Az 500 jegy gazdája kö­zül — saját kézzel kitöltött adatok alapján — 130 gyer­meknek van felelős iskolai tennivalója. A virágfelelőstól a nyakkendő-felelősig 14 faj­ta felelős beosztású gyer­mekcsapattal találkozik az érdeklődő. A vezető beosztá­sú ©ermekolvasók száma 60 fő. Ezek zöme őrsvezetők­ből. helyettes őrsvezetőkből, rajvezetőkből tevődik össze. Komoly funkciók. A beosz­tást viselők is komolyan ve­szik, komolyan beszélnek tennivalóikról. És krónikás rejtőzik a félezer gyerek kö­zött 14. Ok írják a Gyöngy­virág-őrs, a Mókus-őrs, a Párduc-, a Jaguár-, a Ga­garin-, a Rakéta-őrsök tör­ténetét. A kis fa valóban megmutatja a napsütésben, hogy majd na©jtorában ho­vá veti az árnyékát, azaz, hogy mivé serdül. Nótafák És nótafát számolok össze 21-et. Nemcsak a dalokat kell ismerniök, hanem fel­adatuk, hogy pajtásaikkal meg is tanítsák azokat. Va­lószínűleg jó hallásuk, jó hangjuk és egvéb zenei adottságaik alapján esett ra­juk a választás. Mivé nőnek a nótafák? Kar vezetőkké, zenetanárokká, esetleg . köz­tük trilláz már valami hí­res. nevezetes karmester, vagy komponista? VI a de Bulslovice Vid TÁRSADALMI kozmetika ják a díszítők. Szé­pen kisimítják, pi­ros masnit kötnek rá. illatosítják. Mindig több a je­lentés és több a dí­szítő. Mindenfelé társa­Elvtársak, elolvas­tam e© csomó je­lentést. Boldog va­©ok. Megérkeztünk a kommunizmusba. Elvtársak, eljött az idő, amikor már csak virágokat sze­dünk, lepkét fogunk, verset költünk, tej­ben-vajban fijrdünk és a tűzijáték fényé­nél olvasunk szép meséket. Minden rendben van, semmit sem kell megváltoztatni! Ha valakinek ké­telyei lennének, ol­vasson el még egy jelentést. A jelenté­seket jelentők készí­tik. S bár teljesen egységesek — frazö­oszlanak. Mialatt a frazőrök frazíroz­nak, a frizőrök fri­zírozzák a jelenté­seket. Amíg a frazőrök masszíroznak, a fri­zőrök lakkoznak. Azt kérdik, ho­rántott hazugságként tálalják. Így lehet e© csú­nya helyzetből szép jelenséget csinálná. A jelentőknek mindent lehet. Ad­játok oda nekik a dalmi kozmetikai térképet és eltörlik szalonokat nyitnak. a hegyeket és a me­Es mindenfelé lát- z6ket bevetik virág­juk a hirdetést: gal. Bízzatok „ JP rájuk „Mosdatunk, sírni- munkanélküli mun­tunk, fenyesitünk! kásokat, s ők majd „Hozzak el jelen- munkanélküli pa­tésuket!" pokat gvártanak -Ha mar koz.se- belőlük. Mondjátok gyan frizíroznak, ho- gunk. vagV járásunk npkik: iyuk s ők gyan lakkoznak? ncm virágzik, vira- majd ^ írják _ A jelentést először gozzek ^ on es a je- kdt d£_ A jelentők jelen­vatszalonokban fel- tősek. Az ő érde­öltöztetik a meztelen mük, hogy a szép tényeket. szavak terén a szo­E konfekciós mű- . ,. . ,. . , , . , . . • cialista realizmus helyekből kicsinosí­tott, illedelmes, meg- útitárshoz jutott — mosakodott, hibátlan a szocialista admi­jelentések kerülnek nisztratizmushoz. ... elő. Foltosán kerül- . , , _ fenyllk nek be és aranyoz- 'Megjelent a FbH­va- v-a keiiilnek ki. A likában. — Forditot­megfésülik. Kie©en- lentese! getnek mindent, ami A társadalmi összegubancolódott, megcsomósodott, föl­göndörödött. A je­lentést aztán föl­küldik. Odafönt újabb fri­zőrök várják. Be­kenik brillantinnal. A jelentés Még lesz belőle És mókamestert számol­tam össze 16-ig menőt. És mi lesz nagykorában a móka­mesterből? Bilicsi, íróhumo­rista. vagy gyomorbajos, sa­vanyú kedvű családapa? Nem úgy indulnak. Mókás kedvük, játékosságuk, han­gulathordozó voltuk miatt választották mókában mes­terükké az őrs tagjai. Nem voltam még ilyen választá­son, de elképzelem, hogy nem az előkelő állásban dolgozó papa kedvéért vá­lasztanak meg kisgyereket mókamesterré. És ahogy ki­átlagolom a 16-os számot az 500-as csokorból és rá vetí­tem a város általános isko­lai tanulóinak 12 ezren fe­lüli számára, azt látom, hogy városunkban 300-nál is több mókamester él. £.; mi lenne, ha e©szer az or­szágban először Szegeden rendeznének az illetékes szervek egy mókamester­találkozót? Jaj micsoda mó­ka lenne ott! 300 mókames­ter egy csokorban. 14 a zászlótartók száma. Komolysággal, jó tanulmányi eredményekkel kiérdemelt tisztség az őrsben. A zászlót, az őrs létének, becsületének szimbólumát nem lehet akár­kire bízni. Lehet, hogv a zászlótartó felnőtt korában is zrézlót tarts' n? Talán nem nyelekre szogezettet, hanem álmokból szőtt szép, színes lobogókat, amely alatt lehet, és érdemes dolgozniok. Egy kincstárnok 260 ©erek buzgalommá! ügyködik kicsi, kedves be­osztásokban. Azokkal is be­széltem, akiknek nincs külön feladatuk az iskolában. Vain, aki ezt vállrándítással adj3 tudtul. Van aki tárgyilagos. „Nem jók a tanulmányi ered­ményeim". Akad olyan is, aki nevetve közli a puszta tényt. „Nekem nincs semmi funk­cióm". És van. aki ajkbi©­©esztve mondja: Én nem vagyok semmi. És szomorú. Megsajnálom. Én adnék, néki valami felelősséget. Látom rajta, ho© nagyon-nagyon szépen elvégezné, amit rábíz­nának. Már álmodott is róla, hogy tiszteságfelelős volt, va© kincstárnok, mert az 500 olvasó közül egy kincs­tárnok is akad, aki szabad­ban való játékok alkalmával a pénzt és egvéb értékesnek tartott holmit őriz, amíg a pajtások önfeledten játsza­nak. Bontogathatnánk tovább az elemzéseket a könyvet szere­tő ©ermekek körében. Csak folytatásokban közölhető szociográfiai leírásban lehet­ne néhány fontosabb dolgok­ra vonatkozóan felrajzolni a képet, amire haszonnal mu­tathatna a pedagógus. a gyermek pszichiáter, a tudós, a szülő és a könvvtá Tóth Bél Korszerűsített csarnok a BNV-n Hejlett világítás — 400 négyzetméter tükör Süllyesztett vitrinaor— kétszintes árubemutató rökre és frizőrökre lami! Most már vár- nyers igazságot ki- te: Péter Zsuzsa.) Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásárnak e©ik ér­dekessége lesz a szintben kettéosztott könnyűipari pa­vilon. Te©ünk képzeletbeli látogatást az újjáépített, korszerűsített óriási csarnok­ban. A bejáratot u©anott ta­láljuk, ahol tavaly. Az első meglepetés azonban már nem messze a bejárattól ér ben­nünket. A pavilonnak a fő­bejárat felé tekintő oldalán körülbelül 40 méter hossz­ban teljesen újszerű kiállítá­si vitrin látható. A vltr'ns rt 2—2.5 méter mélyre süllyesztették, úgy, hogv szinte a szemmel e© ma ostig'sin láthatók a kiállított könnyűipari ter­mékek. még pedig egészen különle­ges megvilágításban. Reflek­torfénybe öl'öztetve, s a fénysugarak a süllyesztett részből törnek elő. Tovább haladva a földszinten, a pa­vilon két oldalán, tehát a főtérre ée a trolibusz útvo­nalára, tekintő oldalon mint­e© 60 méter hosszú, 40 centiméternyire süllyesztett árubemutató vitrinsort ta­lálhatunk. A pavilon közép­ső részén három süllyesztett iár< lóban helyezik el a könnyűipari termékeket. Amikor a látogatók a süllyesztett vitrinekben már megtekintették a kiállítást, a bejárattal szembeni olda­lon lépcsőn haladhatnak fel a galériára. A galérián ugyancsak vit­rinek és tárolók láthatók, ugyarakkor azonban az érdeklődő felülről is lát­hatja az alsó szinten el­he'yrzott kiá'lítá-l anya­got. Ez egyben lehetőséget nyújt az árurendezőknek a kiállí­tási anyag térbeni elhelye­zésére és a termékek újsze­rű bemutatására. Gyakorla­tilag rendkívül sokat jelent a galéria kialakítása, mert azzal, ho© a könnyűipari pavilont kétszintessé alakí­tották ki. körülbelül 700 négyzetméternyi területtel nőtt meg a kiállítási terü­let a Kossuth-pavilonban. Az elmúlt esztendőben meglehetősen sok területet vett el a kiállítási térség­ből a különféle irodahelyi­ség. Irodahelyiségre, tár©a­lószobákra természetesen feltétlenül szükség van, a belső térség jobb kihaszná­lása érdekében azonban a kijárati oldalon két szinten alakítják ki az irodákat. Természetesen, joggal kelt érdeklődést magának a ga­lériának építése. A tartó­oszlopokat már most ú© helyezik el, ho© később a járófelületet variálhassák. Maga az acélszerkezet u©­nevezett oldható kölessel készül, léhát átalakításnál könnyen, anyagveszteség nélkül szerelhető. Joggal vetődik fel az a ké: dés is, ho© nem lesz-e a csarnok a szintbenl meg­osztás következtében leve­gőtlen. Ez a kérdés annál is indokoltabb, mert a múlt években még szintben! ket­téosztás nélkül ls alacsony­nak tünt a Kossuth-pavilon. A tervez k kitűnő megol­dást alkalmaztak. A régi álmennyezetet lebontot­ták, és így már lényege­sen kedvezőbb körülmé­nyek között oldhatták meg a sz'ntb"ni megosztást. Az alsó szánt 3.60 méter ma­gas lesz, s mivel a vitrinek süllyesztettek, ennek megfe­lelően ez a magasság töké­letesen eiég is lesz. A felső szint 7.60 méter lesz. ú©, ho© bőséges lehetőség kí­nálkozik magasba nyúló ki­állítási objektumok építé­sére. Egészen látványos megoldásokat is alkalmaz­hatnak a szakemberek. A járófelület nem zajos lépteink alatt. A szakembe­rek elmondják, mi ennek a magyarázata, s egyben arról is szólnak, hogyan készült maga a galéria. Érdekes színfoltja lesz te­hát a könnyűipari pavilon az idei Budapesti Nemzet­közi Vásárnak. A térhatás javítására ren­geteg — összesen 400 négyzetméternyi — liikröt is felszerelnek. amelyek jo' ban kiemelik a bemu­tatóit árut, és ugyanakkor csupa csillogást varázsol­nak az óriási pavilonba. A galéria alsó részébe rej­tett világítást szerelnek fel, amelyek a földszinten be­mutatott termékeket világít­ják meg. Az építkezéssel megbízott Fővárosi Faipari és Kiállí­tást Kivitelező Vállalat azt ígéri, hogy a Kossuth-pavi­lont május 16-ig átadja az árurendezőknek. Így azután biztosítva lesz, ho© az áru­rendezők nyugodt körülmé­nyek között csoportosíthas­sák a könnyűipar gazdag anyagát. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat 1965. márchu C.

Next

/
Thumbnails
Contents