Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

Ciáfrtá'rf a magvar-román árucsere-forga mi jegyzökönyvet Budapesten aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti 1965. évre szóló árucserefoigalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Hazánk hőerőmű berendezéseket, építőipari géneket, szerszámgépeket, különféle gépeket és berendezéseket, híradástechnikai berendezéseket és alkatrészeket, gördülőcsapágyakat, különféle műszereket, kohászati termékeket, alunr'niumtömböt és lemezt, timföldet, tűzálló téglát, gyógyszert és gyógyszeralapanyagokat, valamint különféle közszükségleti cikkeket szállít. A Román Népköztársaság olajipari gépeket és berendezéseket, traktorokat és traktoralkatrészeket, billenő traktor pótkocsikat, exkavátorokat, szerszámgépeket, vasúti tehervagonokat, gördülőcsapágyakat, színesfémeket, kohászati termékeket, faféleségeket, szódatermékeket és egyéb vegyi anyagokat, plritet, építési anyagokat, sót és más közszükségleti cikkeket szállít. A két ország közötti tárgyalások a kölcsönös barátság és megértés szellemében folytak. A kártevő vizek ellen — A vízügyi szervezet felkészült — A tanácsok feladatai — Ami a lakosságon múlik — kor okozhat gondokat. Készen'élben telei elleni védekezésre. A jeges árvizek és a belvizek ^ megfelelően elvégzik, kártételei elleni védekezésre. A jeges árvizek elleni védekezésben — az utóbbi sát. Meggyorsította a jéggéig. Adatok és tények kórus — jórészük üzemi élt, s dolgozott a városban. Népszerűségüket csak a lehetőségét látták benne, szinjatszócsoportok közkedveltsége múlta felül. Nemigen volt a városnak olyan fizetne, gyára, hivatala, ahol ne működött volna ilyen otthonban, üzemben talált hívekre. Hozzáértő vezetők híján azonban ezek is hamar elsorvadtak. Ügy tűnik, hogy a jó Öreg páncél feltörését a robbantó állapotban és üzemanyaggal Duna nem bújik már jég- anyagok alkalmazása. ellátva készen áll a belvízpáncél alá ezen a télen. S Az árvizek elleni védeke- veszély elhárítására. A szihacsak nem lepnek meg tar- zcs lehetőségeit megkönnyi- vattyútelepek percenként tós és kemény fagyok, jeges ti az idén a vízügyi szolga- 468 ezer liter átemelésére árvizek nélkül köszönt a Ti- lat megnövekedett géppark- képesek. A hordozható beiszára is a tavasz. Az eddigi ja. Könnyebbé és eredmé- vízátemelő szivattyúk javíhócsapadék egy része ugyan- nyesebbé vált a vízügyi ke- tását is befejezték. Ezekkel csak csendben lefolyt a két zrlésben levő mintegy 4000 kisebb táblákat mentesítnagy vízi úton, másrésze kilométer hosszúságú védő- he'nek a káros vizektől, azonban, az esővizekkel, be- töltés karbantartása, s árvíz Nagy szükség esetén az önhúzódott a talajba. Ez vi- esetén e gátrendszer védel- tözőművek szivattyúit is szont megemelte a talajvíz me. Szólni kell azonban már igénybie veszik, szintjét, ami a kitavaszodás- most a nyári gátak karban- A belvizek elleni védetartásáról is. ami a vízgaz- kezés másik előfeltétele a dálkodási társulatok és a ta- csatornák jó karbantartása, nácsok feladata. Ezek a kő- A vízügyi igazgatóságok keAz Országos Vízügyi Fő- zepes nagvvizek ellen védő zelésében levő csatornahálóigazgatóság — és az általa Ráták értékes mezőgazda- zat tiszta, használható. Álirányított vízügyi szervezet sagi területeket mentesíthet- talában kielégítő a vízügyi — az idén is felkészült az nek ~ csupán a Tisza völ- társulatok csatornáinak az árvizek és a belvizek kárté- Ryében százezer holdat — állapota is, azonban a taha a szükséges karbantar- nácsi kezelésben levő csatornák túlnyomó többségben .... . .. eliszaposodtak és növénvzetQ DeiVIZeK ellen tel benőttek. Gondoskodni Országosan mintegy hét- ke'l kitisztításukról, még a években — igen hatékony millió katasztrális hold bel- belvizek jelentkezése előtt, módszereket vezettek be. A vizes területünk van. Ennek Hasonlóképpen elhanyaDunán nyolc, a Tiszán pedig fele mélyártéri terület, ahol goltak a községek belterülekét jégtörő hajó zúzta ösz- fokozottabb védelemről kell lén levő csatornák, esőáteresze már a múlt évben a fo- gondoskodni. Maver László szék, kapubejárók is. Az lyók vastag jégpáncélját, főosztályvezető tájékoztató- 1963 évi árvizek és belvizek segítve a jégtáblák és a fel- sa szerint a vízügyi szerve- idején sok kár megelőzhető duzzadt víz szabad lefolyá- zet kezelésében levő 260 lett volna, ha ezeket gonszivattyútelep üzemképes dosan karbantartják. A tanácsok feladata, s a lakosság elsőrendű érdeke, hogy jól szervezett társadalmi munkával a vizek lefolyásának útját idejében szabaddá tegyék. A belvizek levezetésénél néhol szükségessé válik a vizek átmeneti visszatartása réteken, legelőkön. Ez — amellett, hogy fontos szántóterületeket óv meg a vizek kártételeitől — hasznos víztartalékot képez a nyári szárazság idejére. RendHiviili készültség esetén Az érvényben levő rendeletek értelmében, ahol kiépített védőművek nincsenek, a helyi vízkárelhárítás a tanácsok feladata. Az állami vízügyi szervezet természetesen támogatja a tanácsokat szakemberek helyszínre küldésével, és a védekezéshez szükséges anyaggal is. Ha az ár- vagy belvízveszély súlyossága miatt rendkívüli készültséget kell elrendelni — kormánybiztos; különösen nagy veszély esetében pedig kormánybizottság irányítja a védelmi munkálatokat. A rendkívüli védekezési feladatok ellátósára a vízügyi igazgatóságok területén árvíz- és belvízvédekezési területi bizottságok működnek. Súlyos esetekben — a veszélyeztetettségnek megfelelően — közerők, anyagok, eszközök és felszerelések is igénybevehetők és egyéb kényszerintézkedések foganatosíthatók. Az esetek jelentős részében viszont a rendkívüli veszélyek megelőzhetők, ha a helyi közigazgatási szervek és a lakosság idejében elvégzi a vízkárok elhárításához szükséges munkálatokat Ferencz La jos Igény és átalakulás Jegyzetek a műkedvelő mozgalomról Az Idősebbek, de még a A színjátszócsoportoknál, ban mégis a népdalok krismai 25 évesek is jól emlé- s később az irodalmi szín- tálytiszta költőisége árad. keznek arra az időre, mikor padoknál is a legnagyobb Ennek a népi lényegnek a a tömegek kulturális igénye nehézséget a szakképzetlen modern környezetbe való felébresztésének — és kielé- vezetők jelentették. S bár a átültetését, a mai emberhez gítésének is — legfőbb esz- Népművészeti Intézet igye- szőlő formáját keresik a néközei a különböző műked- kezett ezen segíteni azzal, pi tánc hivatásos szakembeyelő csoportok voltak. S e hogy párhónapos lanfolya- reá is. megfelelően mokat szervezett a színjátVálság vagy fejlődés? tulajdonképpen ezzel hivatásuknak valóban igen nagy számban, szócsoportok vezetői részére, bár nemi műfaji szegénysé- aho] megismerkedtek a színget mulnlva. működtek ezek pad elemi, dramaturgiai, az együttesek. Legellerjed- technikai szabályaival, ez „ tebbek. s legnépszerűbbek a alapvetően nem tudott javl- elévágtam' ann"ak'J'am?t'még színjátszocsoportok, énekka- lani a helyzeten. Nem tudta ezután akarok bizonyítani, rok, népi tánccsoportok vol- pótolni a darabok megvá- Hogy tudniillik nem á mútak. Fénykorukat az ötvenes lasztásához, illetve irodalmi kedvelés válságáról, hanem évek elején élték, s kevés műsorok összeállításához és egy nagyonis pozitív irányú visszaeséssel tartották ezt a helyes értelmezéséhez szük- átalakulásról van szó. A küszántet az ötvenes évek vé- séges széleskörű tájékozott- lönböző műkedvelő csoporságot, műveltséget Külső tok számának csökkenése — segítséget pedig nehéz lett még ha feltűnően nagymévolnn szerezni. S még ha si- retű és gyors is — nem a .. . . . , „ hevült is egy-egy lelkes, ál- kulturálódás igényének hiáKülönosen virágzó voh dozatkész pedagógust, vagy nyát jelenti. Ellenkezőleg. J12en 3 színészt beszelni egy ilyen Éppen azt bizonyítja, hogy kórusmozgalom. Tizenhárom- együttes vezetésére, nem fo- a tömegek ízlése, s ezzel tízennegy aktív jól mukodo sadták szívesen. Saját ere- együtt igénye ls lényegesen koma _ íoreszük üzem, - jük s képesscgeik lebecsü- megváltozott, magasabb lését, nem pedig a tanulás szintre emelkedett S ebben a fejlődósben a maguk idejében kétségtelenül jelentős szerepet játszottak a műkedvelő csoportok. Ám ma már, a fejlődés egy túlhalaA népi tánc legtöbb üzemi dott állapotának bizonyítéNépi tartalom, modern forma r^ff^inuto műkedvelő csoportban alig kaiként - szinte anakroniz' ™jd jelentett többet mint hoj musként - hatnak, s mint üzemnek volt. A hatvanas pettyes szoknyában s puffos ilyenek, maguktól kihalnak. ravtaimi UÜÚ blúzba öltözve néhány Kivéve néhány színvonalas, egyszerű — az eredeti népi az új korszak követelméévek elején új jelentkezett az rtttfeléT Zk mSS tánchagyománnyal alig ro- nyelnek is megfelelő együt' s eleg soK muvel6aesi kon _ flgllráva[ körbejár_ lest, ahol a hangsúly az önták a színpadot. Persze képzésre, a belső nevelő akadtak kivételek is, ahol munkára tevődött át. Céljuk valóban a falvakban össze- nem a felszínes, könnyű siker, hanem a zene, tánc iA Ry'újtött, igazi népi elemektlt bői épültek fel a csoport vagy irodalom mélyebb, jobb DAV ^f ^PoTm^ táncai. Ezek az együttesek megismerése. IMréi Otthonnak A szinte a n'''|lrn-Ízi f^jtö Nemcsak a régi formák ÜT arSS-ipSa ^ALÓ^TEHTŐtulajdonképpen csak 2 maradt, az ÉDOSZ ós az orvosegyetem tánckara. Állandószileg is komoly eredménye- désének, de új formák szűket értek el. Ám a környék, letésének is tanúi lehetünk sőt, az ország népi táncha- azonban. A műkedvelés mai an működő üzemi todatai E.0™!".^ AJSUl színpad pedig egy sincs. emberek véleménye szerint műfajilag árnvaltabbak. mint ez a hagyomány már szinte a megelőző éveké. Vegyük Kórusok, színjátszók is™ert- ,ös«egyűj- például a zenét. Míg régen ' lott. Maguk az így össze- a kórus es a zenekar jelenNézzük meg közelebbről, gyűjtött táncok vagy kore- telte a műkedvelő együttemi az oka a visszaesésnek, ogrúfusok által feldolgozott sok ilyen irányú tevékenyKezdjíik a kórusokkal. Igaz, —.de n.em tematikus — for- súgót, ma ugyanezen a terühogy S/eged híres a dalár- ma' mar nem elégítik ki a leten a legkülönbözőbb dák, a közös éneklés iránti közönséget. együttesekkel találkozunk: a szeretetéről, 14 kórus azon- Van-e hát ezekután létjo- kamarazenekaroktól a szólóban több, mint amennyi a gosultsága a népi táncnak? éneken és kvartetteken át felmerülő közönségigénv ki- — teszik fel sokan a kér- a dzsessz-zenekarokig. Megelégitésére elegendő. S bár- dést. Mi erre a kérdésre ha- í'syelhető egy új, bizonyos mennyire is szeretik az tározott igennel felelünk. A f°kig egyéni eredményekre éneklést a kórosok tagjai, népi kultúra ápolása nem törekvő tendencia is a mű közönség, siker és biztatás ott kezdődik — és végződik nélkül nem lehet sokáig ösz- —. hogy egyszerűen összeszetartani őket. Nehézséget gyűjtjük a népi hagyomájelcntett az is. hogy idővel nyokat, hanem olt, hogy az vizmusának. Ez. azonban sokan kiöregedtek, s nem így feltárt gazdag anyagot npm baj. Mert ez így gyorvolt utánpótlás. A kórusok nemzeti kultúránk szerves sabban fejlődő, csiszoltabb dalanvrganak kiválasztása részévé tesszük. Mint pél- e<U'éni képességek alapul is sok'prohlemáí jelentett. Az ónul Bartók, aki hangról szolgálnak a fejlődés mahangra ugyan ritkán vett fásabb f' kan egy új. szinvoét egv népdalt, népi táncot, \ agy uz"k motívumait, legnagyszerűbb müveiből azonIcedvelésben. ami vialószínűleg reakciója a korábbi évek gyakran erőltetett kollektiUtazás - munkába Javulnak a munkásszállítás körülményei — Csak nem fáztok? — érkezik Fekete Pál a csoporthoz. Felhajtott gallérú kabátja alól fagytól pirosan villan az arca. — Kutya hideg van! — toppannak nagyokat Sutka Sándor. Parragi János és Török Pál. A kis társasággal a balástyai útkereszteződésnél találkoztunk. Pufajkájukat, szőrmesapkájukat fehér zúzmara fedte. Reggel negyed 6 volt.. A sötétséget més sűrítette a falu felett úszó köd. — Hová mennek? — érdeklődöm. — Munkába. A Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalathoz. A kocsit várjuk. Ma sokat késik. Hiába, nagy a köd — jegyzi meg egy fiatalabb fiú. — Milyen kocsival mennek? — Régebben ponyvással jártunk, de most már fabódéssal. Jobb. Legalább nem fütyül be a ponyva alatt a szél. Várják a kocsikat, beszélgetnek. — Hozzászoktunk a szakmánkhoz. Nem szívesen hagynánk ott. Nyáron már nem ilyen kellemetlen az utazás. A telet meg csak kiböjtöljük valahogy. Nagy berregéssel áll meg a teherautó. Felkászálódnak az emberek. Az egyik tartja az ajtót. — Ezt is jobban szerkeszthettek volna, nem marad nyitva az istennek sem. — Na, viszontlátásra! — intenek még a mozgó kocsiról. Elindultak, hogy egy órás zötyögés után munkába állhassanak az építkezéseken. Sándorfalva. A tanácsháza előtti téren. Negyed hét. Mintegy harminc ember topog a községi tanács előtt. Várják a teherautót, ami munkába viszi őket. — Már itt kellene lennie — nézi az óráját Gémes József kocsiparancsnok. Parancsolná is szívesen a kocsira az embereket, de nem jön. 6.40-re kellett volna érkeznie. Az emberek elégedetlenek. Az itteniek mostohának érzik magukat. Mesélik, már sokszor megjárták az utazással. Egyszer tenyérnyi vastag hó borította az ülést, máskor a ponyvát kellett indulás előtt felszerelniük. önkéntelenül a tanácsháza kivilágított előcsarnokára pillantottam. Üresen tátongott. Pedig oda beférnének a várakozók. tói utazóknak ls magánházat béreltünk, hogy valahol megmelegedhessenek. — Nyolcszázötven kőművest,' kubikost, segédmunkást szállít naponta 26 kocsi. közülük négy autóbusz. Amit lehet, megteszünk a dolgozóink erdekében. Reméljük. jövőre mée iobb lesz a helyzetük. De nekünk is segítség, megértés kellene, hogy tovább javítsuk a munkásszállítást. A kocsik befutnak a Lechner térre, s a különböző munkahelyekre. A késések ellenére is beérnek munkakezdésre. A munkások megmelegszenek egy kicsit, aztán irány az építkezés Tea viszont nem várja őket Csak 9 óra körül készül el a frissítő meleg ital. — Korábban nem lehetne? _ kérdezzük a kendefgyáfi ép ítés vezet őségen. — A kiszolgáló személyzet is hétkor kezdi a munkát. Először takarítanak, s csak utána főzik a teát — mondja 7.*olvai János. — Ha korábban kezdenenek. meg lehetne oldani a dolgot. 0 0 — Beszéltünk a sánfalvi tanáccsal — mondja Törköly Gyula, a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat szállítási csoportvezetője. — Nem segítenek. A Sándorfalvi GépállomásA ..pufaikások" este újra úlra kelnek. Hat ora körül érkeznek otthonukba. Másnap reggel ismét felteszik a prémes sapkát, s várják a kocsikat. Gyakran tüzet gyújtanak az út szélén. Ha késnek a teherautók, zsörtölődnek. De jönnek — a bossszankodás ellenére is — szívesen. Hiszen a munka vár rájuk. Korára Attila Bányacpítőink sikere Indában Hazaérkezett Indiából a Bányászati Aknamelyító Tröszt 21 tagú brigád ja. amely a rudrampuri bányában két aknát épített az új széntelepek feltarásáfi. 1963-ban pályázaton nyerté el a tröszt az indiai bányaépítési megbízást. nyugatnémet és angol—indiai versenytársakat megelőzve. A dunántúli vájárokból ösezéállított munkásgárda. műszaki vezetőkkel az élen sikerrel oldotta meg feladatát Az avatási ünnepséget a gyarmati uralom alóli felszabadulás ünnepén, az Indiai Köztársaság kikiáltásának évfordulóján rendezték meg. Nardhunkar. a szirtgareni Állami Bányatársaság vezérigazgatója legteljesebb elismerését, megelégedését és köszönetét fejezté ki a magyar dolgozók munkájáért. Az újabb bányaépítésekre vonatkozó tárgyalások alkalmával egy magánkézben levő északindiai ólom-cink ércbánya vállalat már ajánlatot is kért két akna építésére. egyszerű, túl könnyű feladatot. jelentő számok nem elégítették ki sem a hallgatókat, sem a kórus vezetőit nalasabb kollektív múkedvelésnek. Nagy Katalin TÉLI VÁSÁR 1965 február 8-20-ig Sokféle ruházati cikk 30 40 °l0'OS árengedm én nyel a kijelölt áruh ízakban és szaküzletekben Ezt nem lehet kihagyni! Bp. 53X6 Vasárnap, 1965. február 14. DÉL-MAGI ARORSZAG 5