Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

Befejeződött az országgyűlés februári ülésszaka A dolgozók helyeslik és munkával segítik céljainkat A pénzügyminiszter megállapította, hogy a képviselők számos hasznos javaslatot, figyelemre méltó észrevételt, indítványt tettek, amelyek hozzájárulhatnak a munka ja vitásához, feladataink jobb teljesítéséhez. E javaslatokat — a gyakorlatnak megfelelően megtárgyalja majd a kormány, s az érintett főhatóságok, lehetőségek figyelembe vételével programjukba illesztik valóra/váltásukat. A miniszter ezután néhány felmerült kérdésre részletesen is kitért A mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny céljait és feladatait a gyárakban, üzemekben, vállalatokban, termelőszövetkezetekben egyaránt a minőségileg magasabb szintű munka követelményei szerint kell megszabyi. A tapasztalatok szerint a mennyiségi fejlődés kulcsa egyébként is a megfelelő, jó minőségű termelés. Ugyanezt a szemléletet kell érvényesíteni a szakmai oktatás különböző szintjein is. Foglalkozott a munkaerőgazdálkodással kapcsolatban elhangzott észrevételekkel is. Egyebek közt megállapította, hogy a normák felülvizsgálásával egyidejűleg érdemes és hasznos lenne számba venni azt is- hol vannak olyan munkakörök, állások, amelyek megszüntethetek — anélkül, hogy azt a termelés a legkisebb mértékben is megsinylené. Az adminisztratív létszám csökkentésével kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy elsősorban az adminisztrációs feladatok körét kell szűkíteni, s csak azután helyes és indokolt a létszámcsökkentés. Kitért az eddiginél jobb készletgazdálkodásban rejlő jelentékeny megtakarítási lehetőségekre is. A feleslegesen felduzzadt készletek hasznosításához a bankapparátusnak is nagy segítséget kell nyújtania, s a pénzügyi szervezetnek tevékenyen közre kell működnie annak feltárásában, hol jelentkeznek ilven tai*talékok és melyek felhasználásának legcélszerűbb módjai. — Egyetértek azokkal az észrevételekkel, amelyek a beruházások eddiginél gondosabb, alaposabb rangsorolásának szükségességét tették szóvá. Tény és való: a vezetés minden szintjén alaposan meg kell fontolni, milyen sorrendben és mire fordítjuk a beruházásokra előirányzott összegeket. Itt szeretném megjegyezni, hogy cseppet sem közömbös népgazdaságunk számára, hogyan halad az elavult, régi termékek likvidálása. A tapasztalatok szerint sokhelyütt — különböző érdekek miatt — vonakodnak a nem gazdaságos, korszerűtlenné vált cikkek termelésének megszüntetéséről, új, modern gyártásának megkezdésétől, pedig a késedelem ilyen esetekben szintén tetemes károkat okoz népgazdaságunknak. A mezőgazdasági beruházásokról szólva Tímár Mátyás rámutatott, a rendelkezésre bocsátott keretek falhasználása terén sok még a hiba, a fogyatékosság. Hozzávetőleges számítások szerint például a műtrágyának mintegy 20 százaléka nem megfelelő helyre kerül, kárbavész. Lényegesen javítható az öntözési beruházások kihasználtsági foka is. A mezőgazdasági épületek típusterveivel kapcsolatos problémákat mind a mezőgazdasági irányító szerveknél, mind a pénzügyi szerveknél meg kell vizsgálni, s a tapasztalható merevséget meg kell szüntetni. A miniszter indítványozta, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tűzze napirendre a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének vizsgálatát, a helyes arányok kialakításának problémakörét. Javasolta, hogy vizsgálja meg a bizottság az öntözéssel összefüggő kérdéseket is. A tanácsok pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta: az illetékesek azt tervezik, hogy a jelenleginél nagyobb önállóságot biztosítsanak a különböző szintű tanácsoknak a gazdálkodásban, ami természetesen fokozott felelősséget is ró e szervekre. Az elképzelések között szerepel az is, hogy az eddiginél nagyobb lehetőséget biztosítanak a tanácsoknak a szolgáltatási iparágak fejlesztésére. Tímár Mátyás válasza befejező részében hangoztatta: — Az idei költségvetésben testet öltött célok és feladatok megvalósítása nagy erőfeszítéseket követel. A költségvetési vita során elhangzott felszólalások is azt bizonyítják, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a gyárakban, üzemekben és a különböző intézményekben dolgozók helyeslik, támogatják céljainkat, egyetértenek a fokozott takarékosságra, a célszerű gazdálkodásra vonatkozó tervekkel. Ügy gondolom, hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját azzal ünnepelhetjük legszebben, ha terveinket valóra váltjuk, országunk, népgazdaságunk fejlődését odaadó, jó munkával biztosítjuk. A délkelet-ázsiai agresszióval foglalkozó határozat hangsúlyozza: — Az országgyűlés megkapta és magáévá teszi a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett üzenetét, amelyben, ismerteti a Vietnami De' mokratikus Köztársaság éa Dél-Vietnam ellen intézett újabb, minden eddiginél súlyosabb amerikai agresszív cselekményeket, s nemzetközi összefogást kér az imperialista agresszorok megfékezésére, a genfi egyezmények megtartásának biztosítására, az indokínai és délkelet-ázsiai béke megőrzésére. — Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság kormányával együtt mély megbotránkozással és felháborodásai ítéli el az Egyesült Államok újabb bűnös akcióit Az amerikai imperializmus a békéért és szabadságáért küzdő dél-vietnami nép fokozódó nyomása alól azzal próbál kitérni, hogy újabb barbár támadásokkal, újabb lépéseket tesz őrült háborúja kiterjesztésére, s ezzel súlyosan veszélyezteti Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjét — Hazánk népe, a világ valamennyi békeszerető népével együtt az emberiesség és a nemzetközi jog törvényeibe ütköző súlyos agressziónak és bűncselekménynek minősíti a Vietnami Demokratikus Kö®társaság ellen intézett támadásokat, a dél-vietnami nép ellen folytatott háborút, s a dél-koreai és latin-amerikai zsoldosok beszervezésére irányuló kísérleteket. — Támogatva a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának felhívását, az országgyűlés teljes szolidaritásáról biztosítja Vietnam sokat szenvedett népét és nyomatékosan tiltakozik a genfi egyezmények sorozatos megsértése és a vietnami nép ellen irányuló sorozatos provokációk ellen. Követeli, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló fegyveres támadásait, vessen véget a dél-vietnami nép ellen folytatott háborújának, számolja fel katonai támaszpontjait és vonja ki csapatait e térségből, s maradéktalanul tartsa tiszteletben az 1954-es és 1962-es genfi megállapodásokat. Az országgyűlés támogatja az új genfi konferencia összehívására vonatkozó javaslatokat a délkeletázsiai • béke ós biztonság helyreállítása érdekében. — Kormányunk és népünk mélyen meg van győződve arról, hogy az imperializmus minden mesterkedése ellenére győzelemmel fog végződni a vietnami nép hazája teljes felszabadulásáért és egyesüléséért folytatott szent védelmi harca, A fasiszták bűnei nem évülhetnek el Kádár János Az országgyűlés határozata a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának 1965. február 3-i felhívásával kapcsolatban: — Az országgyűlés foglalkozott a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamiarájának 1965. február 3-i felhívásával, amely a náci és háborús bűncselekmények üldözésének megszüntetésére irányuló nyugatnémet törekNagy Józsefné könnyűipari, Trautmann Rezső építőipari miniszter a parlament ülésé n és Veres József munkaügyi vések veszélyeire hívja fel a figyelmet — A Magyar Népköztársaság bűnüldöző szervei és bíróságai a háborút követő években következetesen felderítették a háborús bűncselekményeket és a háborús bűnösök nagy részét felelősségre vonták. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1964. november 10én törvényerejű rendeletet hozott. E rendelet kimondja, hogy Magyarországon a háborús bűntettek büntethetősége nem évül el. — A béke megőrzéséért és az emberiség biztonságáért érzett felelőssége tudatában a Magyar Népköztársaság országgyűlése üdvözli és támogatja a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának 1965. február 3-i nyilatkozatát. Tiltakozik a Német Szövetségi Köztársaság kormányának jogellenes törekvése ellen, amely büntetlenséget kíván biztosítani a háborús bűnösöknek, követeli valamennyi háborús bűncselkmény maradéktalan felderítését és a bűnösök megbüntetését A fasisztáknak, köztük a német nemzeti szocialistáknak a béke és az emberiség ellen elkövetet bűnei nem évülhetnek el — fejeződik be a határozat visszhangja Moszkva A szovjet távirati iroda, a TASZSZ röviddel Kádár János beszédének elhangzása után részletesen ismertette a beszéd főbb pontjait. A jelentés kiemeli a gazdasági eredményekről szóló részt, továbbá a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett amerikai provokációkkal., a Varsói Szerződés tagállamainak legutóbbi értekezletével, a NATO nukleáris terveivel foglalkozó mondatokat. London A Times című angol lap pénteki száma — bécsi tudósítójának jelentése alapján — ismerteti Kádár János beszédét, s elsősorban a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokról mondottakat emeli ki. New York Az AP amerikai hírügynökség terjedelmes összefoglalót közöl a magyar miniszterelnök parlamenti beszédéről. Megállapítja: „Kádár nevetségessé tette azokat a nyugati találgatásokat, amelyek Brezsnyev szovjet pártvezér múlt havi látogatásakor kaptak lábra". Prága A Rudé Právó című lap vastag betűs szedéssel emeli ki az idei gazdasági feladatokkal, Brezsnyev és Podgornij magyarországi látogaátsával és a nemzetközi helyzettel foglalkozó részeket. Szombat, 1965. február 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 (Folytatás az 1 oldalról) dotta — hogy 1964-ben az ipar 11000 fővel nagyobb létszámot foglalkoztatott, mint amennyit a terv előirányzott. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai 1964-ben nem lépték túl a tervezett létszámot, de a megállapítás többi része ennek ellenére tárcánk területére is vonatkozik. Növekedett a túlóráztatás mind a kohászatban, mind a gépiparban, amit nem lehet csak szakmunkás-hiánnyal magyarázni. Ha vállalataink egyenletesebb ütemben bocsátották volna ki termékeiket, akkor túlóra-növekedésről nem kellene beszélni. A kohászatban és a gépiparban az 1965. évi önköltség-csökkentési feladatok végrehajtásának egyik feltétele az anyaggazdálkodás helyesebb megszervezése. Az önköltség kedvezőtlen alakulásában — mind a kohászatban, mind a gépiparban — a gyártási technológia, az üzemszervezés, a munkaszervezés hiányosságain kívül a forgóeszközök emelkedése is közrejátszott. Az anyaggazdálkodás hiányosságainak feltárására tárcánk a Magyar Nemzeti Bankkal karöltve 1964. év második felében széles körű Tímár Mátyási vizsgálatot folytatott. A vizsgálat megállapításai szerint termelő vállalataink készleteinek 8—9 százaléka nem volt szükséges a termeléshez. A vállalati anyagnorma kialakításában és az anyaggazdálkodás rendjét szabályozó utasítás végrehajtásában még ma is hiányosságok vannak. A hibák egyik alapvető oka, hogy vállalataink nagyobb súlyt helyeznek az anyagbeszerzésre, mint az anyaggazdálkodásra. Ennek következménye, hogy a rendelések feladásakor nem veszik figyelembe a meglevő készleteket és olyan anyagokat is megrendelnek, amelyek már raktáron vannak. Fenti hibák megszüntetésére mind a gépipari, mind a kohászati vállalatoknál alapvető feladatnak kell tekinteni az anyaggazdálkodás helyes megszervezését, a helyes nyilvántartás kialakítását és a készleteknek megfelelő szintre hozását. A miniszter a továbbiakban hangsnjyozta. .hogy az idei feladatok megkövetelik a munkafegyelem minden szinten való erősítését. Következetesebben és egyértelműbben kell fellépni a munkafegyelem megbontóival, • selejtgyártókkal, a technoTeljes szolidaritásunkról biztosítjuk Vietnam népét Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság fősze rkesztője és Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Csongrád megyei országgyűl ési képviselőnk a Parlament folyosóján Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Major Tamás Kossuthdíjas kiváló művésszel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával beszélget az ülés szünetében