Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

Budapest, az ország szíré újra dobogni kezdett... AUTÓBUSZFORDUtŐK RÖSZKÉN ÉS MÓRÁIT ALMON — FORGALOMSZÁMLÁLÁS — GYORSÍTJÁK A JÁRATOKAT — AZ AKÖV IDEI TERVEI 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1965. február 13. j így szabadítottuk tel Budapestet írta: M. Sumilov vezérezredes, a Szovjetunió Hőse, a 7. gárdahadsereg egykori parancsnoka Akik részt vettek a Budapest felszabadításáért vívott harcokban, jól emlékeznek arra a húsz év előtti magyar télre. Az idő esős volt, a rengeteg csapadék tönkretette az utakat, felduzzasztottá a folyókat, helyenként áradásokat okozott Ilyen külső körülmények között készültek fel a szovjet csapatok Budapest ostromára: ugyanakkor a magyar fővárosban a hitleristák igen jelentős számban összpontosítottak emberanyagot és hadfelszerelést. A 7. hadseregnek, amelynek élén akkor e sorok írója állt, az volt a parancsa, hogy készüljön fel a hitlerista védelem áttörésére Domony és Alsókartal szakaszán. A támadás előkészítése nagyszabású szervező munkát igényelt. Pontonokat építettünk, amennyire lehetett, igyekeztünk megjavítani az útviszonyokat, elzárni a megáradt folyók árterületén a felduzzadt víz útját. Hadd emlékeztessek rá, hogy mindezeket a munkálatokat, akárcsak a megfelelő csapatösszevonásokat csakis éjnek idején lehetett végrehajtani. Egyébként egyetlen jellemző és érdekes adat: az áttörés előkészítéseként az adott frontszakasz minden kilométerére 224 lövegünk tüzét irányítottuk. Az említett intézkedések biztosították a 7. hadsereg sikereit. Ilyen tüzérségi előkészítésre az ellenség nem számított. Hadd illusztráljam ezt a következő esettel. Felderítőink egy éjszaka foglyul ejtettek egy német tüzérségi megfigyelőt. Vallomásából kitűnt, hogy előkészületeinket az ellenségnek nem sikerült felfedni. A németek abban a hitben voltak, hogy mindössze két tüzérezred áll rendelkezésünkre. Ezek után látni kellett volna, hogyan viselkedett a foglyul ejtett oéaaet tiszt, amikor megkezdődött a tüzérségi előkészítés. A 7. hadsereg figyelőállása három és fél kilométernyire az első vonaltól helyezkedett el. A figyelőállásban valóban döbbenetes látvány tárult a szemlélő tekintete elé. Több mint 1500 löveg ontotta megszakítás nélkül a tüzet az ellenség védelmi állásaira. Ugyanakkor a légvédelmi ütegek szintén földi célpontokat söpörtek végig sorozataikkal. Foglyunknak egy hang nem jött ki a torkán. Az adott pillanatban velünk egj-ütt a figyelőállásban tartózkodott Tyimosenko marsall, a főhadiszállás kiküldöttje, valamint Csisztyakov tüzérségi marsall, Versinyin légi marsall, Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka, valamennyien a front katonai tanácsának tagjai, úgyszintén Kravcsenko páncélos vezérezredes, a 6. páncélos gárdahadsereg parancsnoka. A rendkívül intenzív tüzérségi előkészítés után támadásba indultak a páncélosok és a gyalogság, s már déli 12 órára megértek a feltételek arra, hogy az áttörésbe bevessök a 6. páncélos gárdahadsereget. Malinovszkij marsall kiadta a támadási parancsot. Az előrehaladást hátráltatta a szüntelen esőzések következtében felgyülemlett sórtenger. A tankok csupán óránként 6—8 kilométeres sebességgel haladhattak. Mindazonáltal december 9-én bevettük Vácot, s ezzel elvágtuk az ellenség visszavonulásának útját a magyar főváros pesti oldaláról. Csapataink kitartó harcok után az tpoly és a Garam között bekerítették és megsemmisítették az ellenséget. A 7. hadsereg bal szárnya ugyanakkor magában Budapesten harcolt. Minden egyes tömbért, minden egyes házért ádáz küzdelmet kellett vívni. Ezért külön rohamesoportokai ée átfésülő csoportokat szerveztünk, amelyek hősiesen harcoltak az ellenséggel. A rohamcsoportok tevékenységét jól illusztrálja Szerobaba hadnagy katonáinak példája. Szerobaba egysége egy sörgyári épületért harcolt. Az épület, amelyet az ellenség megerősített állás gyanánt hasznosított, kulcshelyen állt, előnyomulásunk útjában. A fasiszták kétségbeesetten ellenálltak* gránátesőt zúdítottak katonáinkra. Ók azonban megtalálták a megoldást. Robbantásokkal súlyos károkat okoztak az épületben, ami a hitleristákat végül is arra kényszerítette, hogy megadják magukat. Korabelnyikov gárdahadnagy nevét halhatatlan dicsőség övezi. A gárdahadnagy a harcok egyik kritikus pillanatában. amikor az ellentámadásba lendült német tankok már-már áttörték katonáink sorfalát, kezében tankelhárító gránáttal egy páncélos elé vetette magát és kilőtte azt. A szovjet tiszt hősiessége fellelkesítette a katonákat, akik végül is visszaverték az ellentámadást. A 2. és a 3. Ukrán Front parancsnokai december 29-én megadásra szólították fel a bekerített hitleristákat, hogy megkíméljék a magyar fővárost, és elkerüljék a fölösleges véráldozatokat. A fasiszták azonban meggyilkolták parlamentereinket: Steinmetz és Osztapenko kapitányokat. Amikor katonáink hírét vették parlamentereink gálád meggyilkolásának, megesküdtek, hogy bosszút állnak bajtársaikért. A Budapestért vívott harcok egyre ádázabbak lettek. A 2. Ukrán Front csapatainak egy része január 18-án felszabadította Pestet. A többi ezred a 3. Ukrán Front csapataival együtt súlyos küzdelmet vívott az ellenséggel, amely még mindig megkísérelte az ellenállást. Így bontakozott ki a balatoni ütközet, amelyben végül annyira kifárasztottuk a fasiszta hadosztályokat, hogy azok, miután súlyos veszteségeket szenvedtek, kénytelenek voltak visszavonulni. A véres harcokat végül győzelem koronázta: 1945. február 13-án Budapest felszabadult Mennyire szeretném — ha tudnám — visszaidézni azoknak a heteknek, hónapokinaik a légkörét, amelyeknek termékenyítő szellemében megindult az új, magyar élet bimbózása! Ami akkor elénk' tárult, ami történt, amit éreztünk és átéltünk, szavakban szinte kifejezhetetlen. Fölszabadultság, mámor, bűvölet! Soha vissza nem térő érzések egy újjászülető nemzet bölcsője fölött. És ez a bölcső romok, borzalmas, szívfájdító pusztulás romjai fölött ringott. A félelemtől megszabadult ember gigászi, büszke kinyújtózkodáea a halálraítéltség szörnyű súlya alól. A dermedt szív újra egész"™—l""" séges ütembe kezdett. Olyan jpjg. lelki folyamatok mentek , . végbe, amelyek egyetlen erőSZAKASITS ÁRPÁD Vé sűrítették a már-már haldokló város új életre —————eszmélt embereit. És csodák születtek! Budapest egész lakossága munkára feszült! A romokkal birkóztak. Az üzemek munkásai az elpusztult gyárak, műhelyek helyreállításán fáradoztak, hogy ismét kapjon gázt, villanyit, vizet a város, és útjain újra villamosok robogjanak. Ki is énekelhetné meg azoknak az asszonyoknak, lányoknak tízezreit, akik kora reggeltől késő estig követ hordtak, talicekázrtak, és ki szőne dalt azokról a szovjet teherautóikról, páncélkocsikrói, amelyekről szovjet katonák kenyeret, cukrot osztottak a pesti gyerekeknek... A város élni akart. Csodálatos, új életre gerjesztő idők voltak 1945 első hónapjai és teremtő erők gyülekezése, és hatalmas alkotó tevékenysége az ezután következő esztendőkben ... De a nagyszerű érzelmi áradás hamar elapadt volna, ha a cél és értelem a nemzeti megújulás és az alkotó erők áramlását nem vezeti helyes mederbe. Minden hazafias, demokratikus erő összefogása, s ezen belül a munkáspártok, a kommunisták és a szociáldemokraták szoros akció-egysége és fáradhatatlan buzgalma teremtette meg ezt a szilárd alapot, amelyen Budapest és az új ország fölépülhetett Ismeretes, hogy a kiét munkáspárt az élet megindításának nagy kérdéseibei! mindig megegyezésre jutott. A kezdeményezők csaknem mindig a kommunisták voltak. Ebből azonban korántsem következik, hogy a munkáspártok kívül rekesztették volna a többi demokratikus erőket. A kommunista párt már Szegeden lobogójára tűzte az ország demokratikus átalakulásának programját és a demokratikus nemzeti egység jelszavát. Létrejött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, az illegális „Magyar Front" legális utódja. Éppen a demokratikus nemzeti egység tette lehetővé, hogy megbirkózzunk a Budapestet fenyegető éh halállal. A Budapesti Nemzeti Bizottság — amelyben valamennyi demokratikus párt részt vett — elévülhetetlen érdemeket szerzett a rendezett élet megszervezésében, de az éhség szörnyetegét nehezen győzte le. Az első kiadósabb segítséget a szovjet hadsereg nyújtotta — saját készletéből. Maid pedig egymás után gördültek hazánkba, elsősorban Budapestre, a szovjet vagonok kenyérgabonával, burgonyával, zöldségfélékkel, hússal... De a Budapesti Nemzeti Bizottság kérő szavára megmozdult a felszabadult vidékek parasztsága, és a maga amúgy is szűkös készleteiből jelentős mennyiségű éleimet küldött az éhező budapestieknek. Köteteket lehetne rőla frrd. de néháu" mondatban fcs elfér 1945—46 tanulsága: Egyesült erővel hegveket is dl lehet mozdítani a helyükről, összeforrott a nép. kivetette magából a reakciós, fasiszta szennyet és elszánta magát, hogy új országot épít, s ezt meg is tette. Bizalmát hehelyezte a kommunista pártba és szeretetével adózott a Szovjetuniónak, s ez a szeretet minden köteléknél eresebbnek bizonyult. A megnagyobbodott Budapest, a megújult ország megújult fővárosa, nemzetünk büszkesége. Fénye szétsugárzók egész népünkre. A dolgozó, alkotó Magyarország vére lüktet benne. Szíve egészségesen dobog. Hisszük, hogy egyre szebbé varázsolja a munkások, parasztok dolgos keze. a szellem embereinek alkotó munkája; vala-. -r,/*T"»T>—i íínlr c7AT-<»tA+A ác í^vw'tfH Arele Tipizált gépjavítás a gépállomásokon A Csongrád megyei gép- A mostani téli javításokat állomások központi gépjaví- máris ezekkél a módszerek-, tó-állomásokká való átszer- kel folytatják. Többek kö-' vezése közvetlenül befejezés zött Deszken javítják a jöelőtt van. Ezzel egyidőben a vőben a körzetbe tartozó gépjavító állomásokon belül összes nehéz lánctalpas trakis — a termelékenyebb torokat, az UTOS-okat és munka érdekében — külön- az MTZ-traktorökat. A küféle átszervezéseket haj- lönféle kombájnok javítását tottak végre. Kiskundorozs- Sándorfalvára öss.-pontosímai központtal összevonták tottak, a kiskundorozsmai többek között, a deszki és a központi gépműhelyben oesándorfalvi gépállomásokat dlg a Zetor-családba tartoís, s az egyesített üzemben , , , . , . így lehetővé vált a különféle zo traktorokat, tehergepkomezőgazdasági gépek tipizált csikat és más gépjármüvejavítása. ket javítanak főleg. KÉPEK A MÜLTBÖL Ugyanaz a két pont, mint a felső képeken. Az Erzsébethíd pesti hídfőjénél még harcoló ágyú állt tüzelőállásban 1944 februárjának elején, a romok között — a Valériatelepen pedig nyomortanyákon éltek az emberek, a nyomor játékaival játszottak a gyerekek KÉPEK A JELENBŐL E két kép a mai főváros két impozáns részletét mutatja be. Fent látható az Erzsébet-híd pesti oldalán, közvetlenül a hídfő előtt újjáépített és megszépített remek építészeti együttes — lent pedig a Valéria téren épült új lakónegyed egy meghitt részlete: gyermekek az új lakónegyed új óvodája előtt játszanak Igazodás az A szegedi 10-es AKÖV személyforgalmi osztálya elkészítette 1965. évi tervét. A terv legfontosabb intézkedései a gazdaságosabb személyszállítást biztosítják, s természetesen az utasok mind nagyobb kényelmét is szem előtt tartják. Az elmúlt években — s még az idén is — sok igénylőnek nem tudtak bérletet adni, mert nem volt elegendő autóbusz. Különösen a röszkeiek és a mórahalmiak panaszkodtak. Ezt a problémát most .úgy oldják meg, hogy a közeljövőben autóbuszfordulókat építenek Röszkén és Mórahalmon. Így pótkocsis szerelvények is közlekedhetnek ezeken a vonalakon. A jobb utasszállítás érdekében ellenőrzik a forgalmi menetleveleket. Ezek megmutatják, melyik vonalon milyen a forgalom. Hány utast szállítanak el, s hány marad le. Az utasáramlás állandó ellenőrzése lehetővé teszi a gyors intézkedéseket. Például a Hattyastelep—Szeged közötti vonalon két nagy busz és egy 45 személyes kis autóbusz bonyolította le a forgalmat. Többen nem fértek fel a buszokra. Ezért a reggeli csúcsidőben a közigényekhez ponti egyelem és DorozsmS között közlekedő 100 személyes kocsik közül az egyiket Hattyasteleprg irányították a kis busz h&< lyett, a 45 személyes busz pedig a kamaratöltési vonalat tehermentesíti. Azokra a helyekre, ahol még jelenleg is hasonló a helyzet, más vonalakról irányítanak buszokat. A menetidőket is felülvizsgálják, s ahol lehet, gyorsítják a járatokat. A menetidő-csökkentést a várakozások rövidítésével akarják megoldani. A gazdaságosabb kocsikihasználás érdekében tavasztól kezdve a tápéi és a mihálytelekl buszok a végállomásukon „éjszakáznak". Ezzel az egyszerű intózkedéssel 81 ezer forintot takarítanak meg egv év alatt. A legnehezebb feladatot, az új központi autóbusz-pályaudvarra való áttelepülés^ jelenti. Már kidolgozták a tanulmánytervet, hogy az új forgalmi központ hop'an szolgálja ki. az utazóközönséget. Megváltoztatják néhány autóbusz vonalát, de úgy, hogy kilométerben, időben, kényelemben kedvező legyen.