Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

TANÁCSKOZIK AZ ORSZAGGYCLES (Folytatás az 1. oldalról) ls. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján következetesebben. határozottabban kell fellépnünk a fogyatékosságok ellen. A fö cél most a gazdálkodás minőségi mutatói pak javítása. Nyilvánvaló, hogy az állam kiadásalt rsak olyan arányban növelhetjük, amilyen mértékben biztosítjuk hozzá a szükséges hazai bevételi forrásokat A bevételek megfelelő alakulásának pedig az a kulcsa. hogy nagyobb energiát fordítsunk a termelékenységre, a munkaszervezettségre, az önköltségcsökkentésre. a termékek minőségére, a Jobb készletgazdálkodásra. az exportfeladatok teljesítésére. Az 19(15. évi népgazdasági terv az ipari termelésnek az előző éveknél kisebb méretű, 4,2 százalékos növelését irányozza elő. Ezen belül az egyes ágazatok eltérő módon fejlődnek. A leggyorsabban. 9.3 száazlékkal a Nehézipari Minisztérium vegyiparának termelése bővül. A korábbiaknál lényegesen kisebb a növekedés a gépiparban és az építőiparban. E két területen különösen fontos a miiszaki színvonal és hatékonyság növelése. Nagy kfirüTteklntést Igényel a mezőgazdasági tervek összeállítása. A biztonságos tervezésre való törekvés Itt különösen helyénvaló. A terv a mezőgazdasági termelés 1,8—2 százalékos emelésével számol. A termeléa mérsékeltebb emelésének megfelelően mintegy 3 százalék a nemzeti jövedelem emelkedésének előirányzat*. Bár a beruházások volumene 1965ben az előző évihez mérten nem nő, a második ötéves terv időszakában még így is lénvegesen többet fordítunk beruházásra, mint amennyit az ötéves tervben előirányoztunk. Az előterjesztett 1965. évi állami költségvetés kiadásai megközelítik a 98 milliárd forintot és mintegy 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A többlet körülbelül háromnegyed része a növekvő vállalati és termelőszövetkezeti pénzellátást és a felhalmozási célokat szolgálja; körülbelül egymilliárd forinttal több Jut a szociális, az egészségügyi és a kulturális Intézmények szükségleteinek kielégítésére. A védelmi kiadások csökkennek. A közületek kiadásai az előző évek 7—9 százalékos növekedési ütemével szemben most csak 3 százalékkal nőnek. Az előirányzat szerint elsősorban a vállalatoktól származó bevételek növekednek — öszszességükben 5,2 milliárd forinttal. A népgazdasági mérlegek és az államháztartás egyensúlyának biztosítására több fontos intézkedés született. A vállalatok jövedelmezőségének növelésére új rendelkezéseket adtunk ki a munkaerő-, a bérgazdálkodásra, az anyag- és készletgazdálkodásra vonatkozólag. Ezenkívül a költségvetés bevételeit növelő és a takarékosabb gazdálkodást biztosító egyéb határozatok is születtek. így intézkedtek az égetett szeszes italok árának és a telefon díjtételének emelésére, a másodállások és mellékfoglalkozások adóinak bizonyos mértékű emelésére, valamint az utazási okmányilletékek és más adónemek növelésére is. Csökkentettük a reprezentációval kapcsolatos kiadásokat. a bel- és külföldi kiküldetések előirányzatait, takarékossági Intézkedéseket írtunk elő az állományon kívüli béralappal való gazdálkodásra. Ezek az intézkedések elsősorban a magasabb jövedelmeket és a nem alapvető fogyasztási cikkeket érintik, ilyen irápyú további intézkedéseket a terv és a költségvetés nem tartalmaz. Ebből a költségvetés közvetlenül 25 milliárd forintot fedez, a többit az amortizációt! befizetések és egyéb források. Idei tervünk a magas készültségi fokú, befejezés előtt álló beruházásokra összpontosítja az erőt. Az előző évekhez mérten kevesebb új beruházás kezdődik s az év végéig több milliárd forinttal keli csökkentenie a befejezetlen állománynak. A rendelkezésre álló lehetőségek korlátai miatt és> a beruházási eszközök összpontosítása érdekében átmenetileg szükségessé vált vállalati ós tanácsi alapok pénzeszközei egy részének zárolása. Az elmúlt, időszakban sok esetben tapasztalhattuk, hogy beruházásaink előkészítésénél a műszaki számítások mellett a gazdaságosság és a külkereskedeimi forgalommal való összefüggések elemzése háttérbe szorult F.I kell érni. hogy már a beruházási programok kidolgozásakor az eddigieknél sokkal pontosabban tudjuk, hogy a létesítmény milyen importazükségletet támaszt, milyen exportot fog fedezni. Az érdekelt szerveknek és a bankoknak az előzetes kontroll mellett fokozni kell a beruházások utólagos vizsgálatát is. Az eddigi vizsgálatok is igazolták, hogy az elmúlt években az építkezések elhúzódása, a szervezetlenség milyen kedvezőtlen hatással volt. nemzeti jövedelmünk. külkereskedelmünk alakulására. Három nagy papíripari beruházás, a csepeli huliámvertikum, a dunaújvárosi író-, nyomópapírgyar és a szolnoki IV. számú papírgép üzembehelyezésének késedelme 180 000 tonna papírtermeiég-kiesést okoz. ami jelentős importtöbblettel jár. A Kohó- és Géoipari Minisztérium' vállalatai nem készültek fel kellő időben a földgáz fogadására, s emiatt ez év első felében 12 millió köbméter földgáz felhasználása maradt el. így 15 206 tonna szén igénybevétele és 4000 tonna fűtőolaj importja válik szükségessé. A mezőgazdaság fejlesztéséén ami többek között a fekvőbeteg-intézményekben 78 000 ágy fenntartását, a rendelóés gondozóintézet szakorvosi órák számának növelését, a körzeti orvosi hálózat szélesítését teszi lehetővé. A kulturális kiadások 9,5 milliárd forintot meghaladó előirányzata többek között 1 400 000 általános iskolás gyermek, 173 000 szakmunkástanuló, 148 000 középiskolás és több mint 100 000 egyetemi és főiskolai hallgató elméleti és gyakorlati oktatását tűzi ki célul. Ezen kívül a lehetőségeknek megfelelően tovább bővül valamennyi oktatási formában a bentlakásos intézmények hálózata és nő a napköziotthoni helyek száma. Növekednek a tudományos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is. A műszaki fejlesztési alapon felül közvetlenül a költségvetésből 510 millió forint jut erre a célra. A népművelési Intézmények költségvetése 885 millió forint, s ennek keretében a művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok kiadásairól gondoskodnak. A művészeti intézmények céljaira 339 mflfe lió forint áll rendelkezésre. A színházak gazdasági tevékenységének javítása érdekében olyan gazdálkodási rendszer bevezetését tervezzük, amely önállóságának én érdekeltségének fokozása mellett a színvonal emelését is elősegíti. Az előző évinél nagyobb támogatóst kapnak a sportintézmények is. A népgazdasági terv és a költségvetés fedezetet biztosit néhány közvetlen életszínvonalemelő Intézkedés megvalósításira is, így a kétgyermekes családi pótlékának rendezésére ée egyes elmaradt kategóriak nyugdijának felemelésére. Népgazdaságunk fontos és jövedelmező ága az idegenforgalom. Ezért valamennyi érdekelt szerv feladata, hogy az e téren fennálló lehetőségeket maximálisan kihasználja. A magyar utazók devizaellatását az idegenforgalmi bevételek arányában biztosítjuk. Ezért nagyon széleskörű az érdekeltség, hogy a hazánkba érkező turisták megfelelő ellátást kapjanak. A nyereség növelésének feltételei Az előttünk álló legfonto- összes foglalkoztatottak szásabb feladatok közül elsőnek az állami vállalataink tevékenységével kapcsolatos követelményekkel keM foglalnia ebben az évben is a terv szerint körülbelül 43 000-rel nő. A termel éken ység emelékozni. A költségvetési elő- söre másik tennivaló a munirányzatok szerint állami kanormák felülvizsgálata vállalataink 1965. évben 38,1 Ahol ez indokolt, még az év milliárd forint nyereséget (az elsö felében módosítani kell összes állami bevételek 38,9 a normákat. A létszám és százalékát), forgalmi adó eí- normafelülvizsgálat termemén 17,9 milliárd forintot (a szetesen nem helyettesíti a — Az 1965. évi költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitel-előirányzata 3327 millió forint, a középlejáratú hiteleké 2158 millió forint, összesen 6,3 százalékkal haladják meg aa előző évit. Ezen felül az állami támogatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd forint, 530 millió forinttal több, mint 19«4-ben. A hitelek, kedvezmények és támogatások tehát ebben az évben is jelentős pótlólagos forrást biztosítanak a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődéséhez Tovább nő a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló férőhelyek száma, bővül a termelőszövetkezetek saját erő- és munkagépparkja. Jelentré összegek szoigal.iák a talajjavítást és a talajvédelmet. A kedvezőtlen természeti adottságú területek komplex talajjavítására több mint 500 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre. 570 millió forint hitelt vehetnek igénybe a szövetkezetek állatállományuk gyarapítására. Állami támogatásként biztosítja a költségvetés a gyenge szövetkezetek jövedelemkiegészJtésér.ek. a rét- és legelőgazdálkodás támogatásának fedezetét is. • A magyar mezőgazdaság adottságai kedvezőek az export tekintetében. Sok esetben azonban a tárolós, a feldolgozás fogyatékosságai következtében esünk el kiviteltől, vagy csomagolási és más hiányosságok miatt nem tudunk megfelelő árakat elérni. A járulékos beruházások megoldása éppen ezért elsőrendű feladat. Az elmúlt évben már jelentős eszközök szolgálták ezt a célt. így gabonatermésünk tárolási lehetőségének biztosítására 82 millió forintos költséggel 18 000 vagon kapacitású ideiglenes tárolóteret létesítettünk. 1965-ben a gazdaságok közművesítésére, tejtiázak. takarmányelőkészitők. stb. létesítésére több mint 225 millió forintot fordítottunk. 132 millió forint költséggel 400 ezer hektoliter bor tárolását oldjuk meg. Ez évi eredményeink meghatározzák jövőbeni lehetőségeinket is bevételek 18,2 eszköalekötéei pedig több mént 10 milliárd százalékát), termelékenység növelésének járulékként alapvető módszereit: a műszaki fejlesztést, az üzemA közületi intézmények feladatai forintot (10,2 százalék) kell szervezési munka. belső szállítások, a technológiai fe_ .. , . eyelem javítását A nyereség növelésének A másik na8 egyik föntos előfeltétele a termelékenység emelése, a munkaerő- én bérgazdálkodás megjavítása. Olyan periódusba jutottunk, amikor a munkaerő ellátás eddigi forrását falun és városon egyaránt k i meni lőfél ben vannak. Tűrhetetlen, ho® míg egyes területéken állandósult munkaerőhiánnyal küzdünk, vállalataink na® részénél jelentős belső tartaléA másik na® tartalék vállalatainknál a jobb készletgazdálkodás. A költségvetés a forgóalapok növelésére hitel fedezeti alap címén 2.3 milliárd forintot biztosít. Készleteink az elmúlt években nagyobb mértékben nőttek, mint a termelés, holott korszerű szervezettség mellett a készletfelhalmozódásnak általában laskok vannak. 1964-ben. az al- sűbbnak kell lennie, mint a lami iparban terven felül termetésemelkedés ütemémintegy 11 000-re! nőtt a lét- nek Ebben milliárdos tartaszám A sokhelyütt fellelhető jékok rejlenek, belső munkanélküliség de- A készletgazdálkodás temoralizáló hatással van rületén 1965-re a kormány azokra, akik munkájukat gazdasági bizottsága a közeirendesen elvégzik. A Munka múltban határozatot hozott a Törvénykönyvének közel- feleslegesnek minősíthető múltban történt módosítása készletek felmérésére és lehetőséget nyújt a meg nem gyors, bürokráciamentes érfelelő, va® az adott munka- tékosítésére. — A szociális és egészségügyi kiadások 4,4 százalékkal, a kulturális kiadások 3,4 százalékkal emelkednek. Az igazgatási költségek lényegében az elmúlt évivel azonosak, a védelmi előirányzatok pedig alacsonyabbak annál. A kormány számos takarékossági intézkedést hozott, s ezek na®obb részét a költségvetés összeállításánál már érvényesítettük. Ű® látjuk azonban, ho® az év során van még lehetőség további megtakarításra. elsősorban az igazgatási kiadások terén. Tanácsaink költsé®etése a közponDr. Ajtai Miklós ? tilag tervezett fejlesztésekkel együtt 2 százalékkal nő. Tanácsainknak is nagy gondot kell fordítaniok a gazdálkodás — a beruházási felújítási munka — javítására. A közületi intézmények előtt álló feladatok a költsé®etési kiutalások szerényebb növekedése ellenére jelentősek. A társadalombiztosítás keretében 1965-ben összesen 1 millió 143 ezer állami és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról is gondoskodnak. Az egészségű®! ellátást 5458 millió forint szolgálja, 1965 második ötéves tervünk befejező éve. Az. hogy milyen eredményeket érünk el, bizonyos mértekben meghatározó a harmadik ötéves tervre is. F,zért is erősítenünk kell a gazdálkodás rendjét és fegyelmét, fokozni kell az ellenőrző munkát, megfelelően felelősségre kell vonni a mulasztókat. Szigorúbban kell eljárni a meg nem engedett jövedelemforrások haszonélvezőivel és azokkal szemben, akik a társadalmi tulajdont Csáki szalmájának tekintik. A takarékosságot helyesen, ésszerűen és nem kicsinyesen kell alkalmazni. A gazdaság mai foka megköveteli, hogy a tervezés, árrendszer, pénzgazdálkodás, beruházás- irányítás stb. tekintetében a megváltozott követelményeket felmérjük és megfelelő intézkedéseket tegjünk. A gazdaság bonyolultabbá válásával egyre nagyobb szerepe van annak, hogy helyesebb munkamegosztás .jöjjön létre a vállalatok és az irányító szervek között. hogy a felső gazdasági vezetés és különösen a termelést irányító minisztériumok egyre inkább az átfogó, felsőszintű irányítás feladataival foglalkozzanak. A demokratikus centralizmus helyes, az adottságok elemzéséből kiinduló érvényesítése kiküszöböli az adminisztratív módszereket, gyorsabbá teheti az, információt. a döntést, az egész gazdasagi élet folyamatát. Az. MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozata napirendre tűzte az ezzel kapcsolatos tennivalókat E munka nagy felelősségérzetet elmélyülést, tudományos alaposságot igényel. Sokoldalúan felül kell vizsgálni mind a vállalati, mind a felső vezetés követelményeit. Nem hirtelen és látványos intézkedesekre. hanem meggondolt, körültekintő fejlesztésre van szükség. Pártunk politikájának helyességét bebizonyította az idő. Népgazdaságunk alapjai erősek és egészségesek, a hibák és fo®atékosságok megszüntethetek. Bizonyos, hogy a dolgozó tömegek támogatását fogja élvezni minden olyan törekvés, amely a kitűzött határozatok és irányelvek megvalósításit szolgálja. Máris biztató jelek mutatják, hogy dolgozóink többsége megérti és helyesli céljainkat. Nem szabad megállni az általános hatarozatok haj^^'tatásánál. Ki kell dolr ani minden területen azokat a részletes intézkedési terveket, amelyek a termelés mennyiségi feladatai mellett előtérbe helyezik a minőség, a műszaki fejlesztés, a munkaszervezés, a helyes készletgazdálkodás, a külkereskedelem érdekeit. Ha következetesek leszünk, a várt eredmények nem maradnak el — fejezte bc expozéját Tímár Mátyás pénzügyminiszter. A népgazdasági tervvel összhangban helyen feleslegessé vált munkaerők elbocsátására. Vállalatainknak élni kell ezzel a lehetőséggel. Az' átcsoportosítás szervezett lebonyolítása lehetséges és szükséges. Ezt Lehetőség nyitik arra, hogy ilyen készlel eket árengedménnyel értékesítsenek és az árban a vevő és eladó vállalat közvetlenül állapodjon meg. tamasztja alá az a rendelke- Az. eladó vállalatnak az így zes is, amelv lehetővé leszi keletkező eredmén.vkiesését a létszámcsökke-ntéahői eredő megtérítik, a vállalat meiébéiTOegtukarítás egy részé- szabadul a felesleges késznek az átlagbérek emelésére letek kamatterhétől, a vevő fordítását. A népgazd.tsag vállalat viszont az. olcsóbb F>r. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke részletesen elemezte az 1965. éii költségvetési előirányzatát ae e®es Iparágak feladataival összefüggésben. Elmondotta többek között, ho® a könnyűipar termelése ez évben 3,5 százalékkal nő. ezen belül az exportszállítás meghaladja az 5 százalékot. A terv a konfekcióipar és a cipőipar kivételével a kapacitások teljes kihasználásával számol, sőt egyes területeken. mint például a papíriparban, a tervek maximális túlteljesítése kíyáratos. ' A minőség döntő egészébein nem munkaalkalom, csökken hiszen beszerzéssel javíthatja eredményét. A beruházásokról A népgazdaság fejlesztésében megkülönböztetett szerepe van a l>eruházásokriak. 1963. évi tervünk beruházásokra 45,5 milliárd forintot irányoz elő. Az élelmiszeripar termelése 5 százalékkal növekszik, ezen belül az átlagot meghaladó ütemben, mintegy 14 százalékkal nő a konzervipar termelése. A népgazdaság energia-ellátásával kapcsolatban a földgázfelhasználás mintegy másfélszeresére emelkedik. Országunk energiahelyzete szükségessé teszi, hogy energiaimportunk tovább növekedjék. Ugvancsak energiahelyzetünk indokolja, hogv különös gondot fordítsunk 1965ben is az energiamegtakaritasi intézkedésekre. Szólt Ajtai elvtárs az építőipar feladatairól is. Ennek az iparnak a termelését a terv az 1964. évi teljesítés színvonalán irányozza elö. F.z az előirányzat módot és lehetőséget ad. hogy felszámoljunk néhány kedvezőtlen jelenséget, amely az építőipar munkájában a legutóbbi időkben mutatkozott. Az ipar tervének egészét általánosságban a termelés minőségi oldalának erőteljes előtérbe állítása jellemzi, több esetben a mennyiségi előirányzatok rovására is. Ezért a lerv nem mindenütt irányozza elő a kapacitások teljes kihasználását. A tervnek ez a sajátossága természeteden iparaganként is különböző. és nem valamiféle — minden termékre, üzemre vonatkozó — sablon Több terméknél a tervek túlteljesítése is helyes és kívánatos; í® például a nitrogén-műtrágya®ártásban. a timföldgyártásban, a kőolajtermelésben, a szénbányászatban, a cellulóze- és papir®ártá*ban, és azokban a termér kekben. amelyek gazdaságosan exportálhatók. A mezőgazdasági termelés előirányzott emelkedése reálisnak, bizonyos fokig szerénynek i,s tekinthető. A mezőgazdaság termelési előirányzatával kapcsolatosan tartalékokkal rendelkezünk. Megállapítható, hogy ha jól dolgozunk, közepae Időjárás esetén is, lelietó(Folytatás a 3. oldalon). 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1965. február 11. T