Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

? Közéletünk hírei PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK SZCZECINBE UTAZIK A magyar parlamenti küldöttség szombaton délelőtt a lengyel szejm bizottságainak elnökeivel találkozott. A delegáció tagjai a Varsó melletti szymanowi nagy gabonaíeldolgozó üzemet látogatták meg. A küldöttség Varsóból Szczecinbe utazik. BARCS SÁNDOR TANÁCSKOZÁSA PRÁGÁBAN Barcs Sándor, a Magyar Táviratig Iroda vezérigazgatója a Csehszlovák Távirati Iroda (CTK) meghívására február 24-töl 27-ig Csehszlovákiában tartózkodott, ahol megbeszéléseket folytatott a két hírügynökség együttműködéséről, a kapcsolatok kibővítéséről. Testvérnárftfk kíi!dottségei Moszkvában A kommunista és munkáspártok konzultatív összejövetelére Moszkvába érkeztek a következő testvérpártok küldöttségei: Az Argentin, az Ausztráliai, a Bolgár, a Brazil, a Csehszlovák, a Fönn, a Francia Á magyar vásárdíjasok készülnek a Budapesti Nemzetközi Vásárra Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron, amely felszabadulásunk 20. évfordulójának évében kerül megrendezésre máris nagy számmal jelentkeztek nemcsak a hazai, hanem külföldi kiállítók is. A korábbi vásárokon szép sikerrel szereplő úgynevezett vásárdíjas kiállítók közül sok újdonság bemutatására készül a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár. Tavaly Budapest főváros nagydíját nyerte el Terliszler szöveteivel. A gyár több nagy érdeklődésre számot tartó uj gyártmánnyal képviseli a gyapjúipart a BNV-én. Az edidgiektól eltérő gyapjú-szintetikus szálkeverési aránnyal készített szövettípusokat 4 mutatnak majd be. Ezek már eddig is általános tetszésre találtak. Kisebb mennyiségben megindult már nagyüzemi gyártásuk is. A külföldi vevőknek juttatott mintaszállítmányok komoly érdeklődést keltettek. Az egyik legrégibb magyar külkereskedelmi vállalat az ELEKTROIMPEX is elkészítette a Budapesti Nemzetközi Vásáron bem utalásra kerülő exporttermékeinek listáját. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek majd a minden műszaki és technikai igényt kielégítő televíziós készülékek közül a* új Orion-termékkel. Egy automatikus televíziós készülék mintapéldányával, s több exportra gvártott rádiókészülékkel, amelyek már ez évben a külföldi rendelők, vevők rendelkezésére állnak. A beruházási jellegű berendezések közül nagy érdeklődésre tarthat számot az ipari televíziós kamera és tartozékai. E berendezések a legkorszerűbb elvek alapján készülnek, forgatható kamerafejjel — amelyek központi pultról nagy távolságból is biztosítják egy-egy eseménynek az állandó soron követését, figyelemmel kísérését a monitoron, vagy a normál televíziós vevőkészüléken keresztül. Az ipari televíziós berendezéseknek nagy gyakorlati jelentőségük van az ipar egyes technológiai folyamatainak figyelemmel kísérésénél, segítséget ad a dicspécserszolgálatnak is. Igen széles a felhasználási területe a közlekedésben, a földalatti, repülőtéri, valamint az egészségügyi szolgálatban, egy-egy operációnak a közvetítésénél, megfigyelésénél. Ugyancsak nemzetközi elismerésre tarthat számot a Facsijile képtávíró-berendezés, melynek felhasználási területe szintén eléggé sokrétű. A hazai és külföldi szakemberek, sőt a laikusok is nagy érdeklődéssel szemlélik minden évben az Országos Találmányi Hivatal kiállítását. Az OTH az idén 110 találmányt mutat be a BNV-n. Legnagyobb anyaggal a Kohó- és Gépipari Minisztérium jelentkezik a híradástechnikai találmányokkal. Az építőipar is bemutat több készüléket. Természetesen felvonultatja a BNV-n legújabb termékeit az Ikarus gyár is. Ismét gyönyörködhetnek a látogatók azokban az autóbuszokban, amelyeket távoli országok megrendelésére készít a vállalat. és az Indiai Kommunista Párt, továbbá a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi' Forradalmi Párt, a Német Kommunista Párt, a Német Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt, a Sziriai Kommunista Párt képviselői. Megfigyelőként az Egyesült Államok Kommunista Pártjának képviselői is részt vesznek a találkozón. A kommunista és munkáspártok képviselőit Andrej Kirilenko, Mihail Szuszlov, Alekszandr Selepin, Pjotr Gyemicsev, Leonyid Iljicsov, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Rudakov, Vitalij Tyitov, valamint az SZKP Központi Bizottságának felelős munkatársai fogadták. A konzultatív összejövetelen részt vesz az SZKP alábbi küldöttsége: Mihail Szuszlov, Pjotr Gyemicsev, Jurij Andropov és Borisz Ponomarjov. A Magyar Szocialista Munkáspártot Nemes Dezső - és Ilku Pál képviseli az összejövetelen. Munkásokat keresnek Néhány hetes tapasztalatok az új munkaügyi rendeletről Törvénykönyv get kell vetni a sok jövés- gyár: 76-an ki és 88-an be. rendeleteinek menésnek, stabilizálni kell a Textilművek: 97-en ki és munkásokat, állandó mun- 23-an be. AKÖV: 24-en ki kahelyhez „kötni" valameny- és 34-en be... És így lehetn.vit, hogy gyorsabb, s ered- ne folytatni a sort. Kevés ményesebb legyen a terme- kivétellel szinte valamenyA Munka munkaügyi módosítását kíváncsi, — s várható eredményében bízva — megnyugtató reménységgel várták a vállalatok ve- lés. Fél évig tartott a „bár nyi szegedi üzem szerepelzetői, és az üzemek törzsgárda tagjai egyaránt Egy értelmű volt a gondolat: vébáskodás" — míg 1965. ja- hetne a listán, nuár elsejével megszületett, A különböző területeken a életbe lépett a várva várt munkából kilépők számának r EMBEREK módosítás. Milyen változást az első hetek? a gyárban FlataL, kedves, közvetlen fiatalasszony, de nagyon határozott, következetes és ha kell, szigorú is tud lenni. Tessényi Imrénének hívják, a Szegedi Ruhagyár egyik művezetője, szocialista brigádvezető. Itt az özemben ült először varrógép mellé, tanulta meg a szakmát, s szerzett 1954-ben szakmunkás képesítést, öt évig dolgozott a gyártáson — 1962ben lett művezető. Tessényi Imréné a fiatalok művezetője. Az ő vezetése alatt dolgozók közül a 25 éves számit öregnek. Ebből következik, hogy szakmai gyakorlatukat sem számolják évtizedekben, csupán néhány éve dolgozik a legtöbb. Általában akkor lettek szakmunkások, amikor őt művezetőnek nevezték ki. S mégis, a szalagja már négy alkalommal került az első helyre a vállalati munkaversenyben. Jó főnök, bizonyítja ezt az általa ve- A napokbani amikor ösz_ zetett uzemresz munkája, szehívtók az üzem szociameg ragaszkodás, lista brigádjainak vezetőit. megbecsülés és szeretet is, 6t v41asztották _ időseb: amivel korul veszik beoszbek, tapasztaltabbak is követükül a március 19— 20-án tartandó textilipari szocialista brigádvezetők tottjai. Második éve vezetője a Gorkij ifjúsági brigádnak, amely tavaly május l-én konferenciájára. Még sok nyerte el a szocialista cí- munkával töltött napnak niet. Vállalási pontjaikat kell eltelnie, amíg vonatteljesítették teljes egészé- ra ülhet és utazhat Bűben. A tíztagú brigádból dapestre a többi Csongketten ruhaipari — ő az rád megyei küldöttel. De egyik —, hárman pedig ő már most formálja a Közgazdasági Technikum- gondolatokat, hogy miként ba járnak, őket, .akiknek beszélne a ruhagyári briátlagos életkoruk 23 év, gádok életéről, munkájapéldaképül lehet állítani ról, ha alkalom adódna valamennyi ifjúsági, sőt arra, hogy szóljon a kón„felnőtt" brigád elé is. ferencia előtt. 45—50 százaléka szerződés hoztak dolgozott munkahelyén. Szerződéssel, vagyis meghatározott időre szóló munkaviszonya volt. Ennek leteltével, vagy a munkás maga kérte munkakönyvét, vagy a vállalat nem tartott igényt további munkájára. A vállalatokat elhagyók 3714 új dolgozó kell! A szegedi vállalatok a városi tanács munkaügyi osztályára ez év január elsejétől, február 25-ig 2248 férfi és 1466 női dolgozó al- közül „kilépett" beiegyzéskalmazására nyújtottak be sel körülbelül 20 százalékigényt. Ezek a magas szám- ban távoztak az emberek adatok nagyfokú „halmo- ök képviselik most azt a zást" takarnak, mivel a vál- csoportot, akik a múlt évlalatok létszámemelkedése ben „önkényesen" távoztak alig 2—300-ra tehető. s a múlt évi és idei statiszMiből adódik akkor ez az tikat adatok összehasonlítáigény, ez a magas létszám- sa szerint javulás nem takövetelés? A szegedi válla- pasztaiható, latok éves tervüket általá- A dolgozók részéről torban hasonló létszámmal tént felmondások 30—35 száhajtják végre — némely he- zalékot kérnek a kilépők tályen akadt némi „leépítés", borának egészéből. Ebbe a másutt felvétel — mint ta- csoportba tartoznak azok az valy, létszámemelkedés te- emberek, akiknek tavalyi hát minimális. Így marad felmondásához nem járult egyetlen reális, elfogadható hozzá a vállalat, s az „önérv, és indok: a kilépőket kényesen távozott" bejegyzés igyekeznek új munkások fel- helyett a további munkát vételével pótolni a vállala- vállalták, tok r , .... . ... ,, végső következtetés helyett Januarban például 43 val- ' lalattól — tehát nem szere- A felsoroltak az elmúlt pel valamennyi szegedi néhány hét tapasztalatai, üzem, intézmény, stb. az is- Változás, a múlt évhez vimertetett számban — 1108- szonyítva még nem történt, an léplek ki. s helyükbe 924 A ki- és belépők számának dolgozót vettek fel. Jellem- alakulása világosan tükrözi, ző például, hogy néhány hogy egyesek két hónaponolyan vállalatnál, ahol lét- ként — vagy még rövidebb számcsökkentést kellett vég- időközökben — váltogatják rehajtani — mennyiségi ter- munkahelyeiket, s hogv a vük csökkenése miatt — vándorlók száma magas szánem került rá sor. Az ön- zalékarányban a szerződésmaguktól kilépők, bőségesen sel foglalkoztatottakból adófedezték a létszámfelesleget, dik. Miért léptek ki? Melyek az okai napjaink munkásvándorlásának ? Az új rendeletek életéből eltelt néhány hét így azt mutatja, hogy a január elsejével életbe lépett módosítások lényegesen nem beElobb talan nézzünk meg folyásolták a munkásmoznehány jellemző példát, gást. a vándorlást. Igaz hogy az év első hónapjában hogy az első hetek tapaszegyes vállalatoktól hányan talataiból végleges követléptek ki. s hány új dolgo- keztetést levonni nem lehet zót vettek fel: de a jelen helyzet azt muKonzervgyár 133-an ki és tatja, hor i módosítás nem 64-en be. XT. számú Autója- váltotta ezideig a hozzávító Vállalat: 24-en ki és 34- fűzött vei >• .-k-t. en be. Üjszegedi kenderszövő- Méry Éva IJÖV2 JUiOTIUMK? Villanófényben Régi igazság, mondhatnám közhely: az élet nem sima országút. Akadályok, kitérők, sőt buktatók elé állítja az embert. Megszokott dolog ez, s. józan, tisztalátású emberek nem hökkennek meg rajta, hanem nekigyürkőznek, hogy leküzdjék a felesleges akadályokat. Mennyivel inkább igy van ez, amikor nem js akadályról van szó. hanem csak rémképekről. Talán oszlathat ezekből pillantásnyi sugarával a villanófény . .. A közelmúlt hetekben, hónapokban kormán-zatunk — mint i-meretes — bizonyos intézkedésekre kényszerült: jobban meg kell fogni a forintot, takarékoskodni kell, meg kell szüntetni a lógásokat, s minden termelést gátló tényezőt. Van-e a viíágon olyan rendszer, amely ezeknek az ellenkezőjét engedheti meg magának? Nyilvánvalóan nincsen, mert ha volna, saját sírját ásná meg. Mcgis, helyenként akadnak sopánkodók, akik összeverik a tenyerüket és — csakugyan jószándékú kétkedéssel, mások kaján számonkéréssel — kérdik: „Hogy jutottunk idáig?" Hát hova is jutottunk? - csaphatunk a kérdésre kérdéssel. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Kádár János elvtárs egyáltalán ném kerülte meg ezt a gondolatkört, hanem a leghatározottabban megadta rá a feleletet. Ez lényegében arról szólt, hogy gazdaságpolitikánk alapvetően helyes, és utunkon, a szocialista társadalom teljes felépítésének útján egyenesen haladunk előre. Mert csakugyan: hova is jutottunk? Frázisnak tűnhetne, de mégiscsak arról van szó, hogy az elmúlt néhány évben leraktuk a szocializmus alapjait hazánkban. Mégpedig úgy raktuk le, hogy közben nem kellett összébb húzni a nadrágszíjat, nem kellett félteni „az aranytojást tojó tyúkot", hanem az életszínvonal állandó, fokozatos emelkedésével építettük az országot, biztosítottuk a közös jövőt. A számok, tények száraz nyelvével senki sem vitatkozhat. Márpedig ezek a számok arról beszélnek, hogy 1960-óta a munkások és alkalmazottak reálbére 9 százalékkal, egy főre eső reáljövedelme 18 százalékkal, a parasztság reálfogyasztása 13 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom pedig 25 százalékkal emelkedett. Mindez olyan körülmények között, amikor a beruházási tervet is 13 százalékkal túlteljesítettük, de nem feledkeztünk el az ország védelméről, a honvédség korszerűsítéséről és más kötelezettségeinkről sem. Nincs miért szemlesütve lépnünk az emberek elé, s szemükbe nevethetünk a kajánkodóknak, szívből bátoríthatjuk az esetleges aggályoskodókat! Egyszóval ma már nincsenek gondjaink? Korántsem állítja ezt egyetlen felelős ember sem ebben az országban. De nem kell félnünk attól a kérdéstől sem, hogy vajon nem állhatnánk-e jobban, nem juthattunk volna-c előbbre is. Dehogynem! Hiszen éppen arról van szó, hogy még előbbre tartanánk, ha kevesebb lenne a szervezetlenség, a bürokrácia, a pazarlás, a lazaság, ha mindenki ott fogná meg a dolog végét, ahol éppen szükséges és valóban meg is fogná teljes erejével, teljes odaadásával. Hogy a jövőben így legyen, ezt célozzák a bevezetett intézkedések, amelyek éppen eddigi eredményeink talaján gyümölcsözhetnek mindannyiónk számára. Semmiféle kapkodásról, útkeresésről nincs szó. Eddigi fejlődésünk sodrásában jutottunk el ugyanis addig, hogy most már még határozottabban érvényesítsük alapvetően helyes gazdaságpolitikánkat. Ha ez az eddigieknél is következetesebben sikerül, akkor még nyugodtabb lelkiismerettel, még emeltebb fővel felelhetünk a kérdésre, hogy hova is jutottunk ... Voltak esztendők hazánkban, az 50-es évek elején, amikor mindig csak a szépet, a jót emlegettük, amint mondani szokás, a lakkozás divatját éltük politikában, irodalomban, közéletben. Napjainkban viszont mintha ennek az ellenkezőjével találnánk szemben magunkat. Furcsa szégyenlősség uralkodik el egyikünkön, másikunkon, mintha valami érthetetlen restellni való lenne abban, hogy eredményeinkről szóljunk. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy bizonyos körökben szinte sikknek számít meglévő vagy vélt hibáinkról szólni, vagy éppen azokon élcelődni. Akadnak hivatásos tollforgatók — folyóirataink lapjai mutatják —, akik mintha attól tartanának, hogy vonalasnak minősítik őket. Ettől aztán úgy félnek, hogy inkább hajlandók a ló másik felén huppanni a földre. Pedig a föld ott sem puhább, s a bukás ott sem kevésbé nevetséges. De tréfa nélkül, beszéljünk világosan erről a dologról. Mi szégyellni valónk lenne az eddig meglett út egyetlen pontján is? Mi szégyellni való lenne abban, hogy a közösen elért eredmények jogos büszkeségével szólunk bárhol is arról, amit elértünk ebben az országban? Az országnak az a nagy többsége, amely a párt politikáját, a kormány szándékait támogatja, egyáltalában nem konjunkturális politika szekerét tolja. Jól megalapozott és határozott irányvonalú, elvileg szilárd és gyakorlatban kipróbált az a politika, amely ma fejlődésünk motorja. Nem kell szégyellnünk, sőt nem beszéli" lünk elég hangosan sikereinkről. Senkit sem téveszthetnek meg azok a károgó hangok, amelyek valamiféle megtorpanásról szólnak. Igaz ugyan, hogy az idén nem lesz jelentős emelkedés az életszínvonalban, de megszilárdítjuk az eddig elért szintet és megteremtjük a további' fejlesztés reális feltételeit Arról nem is szólva, hogy bizonyos területeken évről évre — csaknem automatikus — fejlődés mérv vcglje, mint például a nyugdíjellátásnál. Négy óv alatt 52 százalékos volt a nyugdíjösszegek emelkedése, ami évenl. nt 700 millió forintot jelent, s cz az idén is tovább növeks ik. Ne feledkezzünk el ;iz év második felére jelzett családipótlék emelésről sem, a kétgyermekes szülők részére. Látszólag apróságoknak tűnnek ezek, de ilyesmikből tevődik össze egv ország élete, biztonságos jövője S az is mutat valamit, hogy a tartós fogyasztási cikkek forgalma 12 százalékkal növekedeti, a külföldre utazók száma négy év alatt 301 ezerről másfélmillióra nőtt, a lakaiéi, betétállomány összege pedig minden eddiginél magasabb. Szégyellni való dolgok-e ezek? Még akkor sem ha tudjuk, hogy ezek mellett gondok és problémák is akadnak. Tudjuk, még több lakás kellene - hogy egyebet ne említsek. De az élet, közös életünk, ha nem is sima országúton, mégis egyenesen és biztatón, biztonságos talajon megy előre. Ne szégyelljünk beszélni róla, s ha mindannyian teszünk is érte. akkor pedig különösen szégyenkezés nélkül nézhetünk egymás szemébe. szégyenlős EM3EREK luzj* Vasárnap, 1965. február 88. DtL-MAGTARORSZAG 3