Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

i Kinek adható át a volán? GawlíllodáíSzegeJvizeivel A járművezetők felelősségéről A jelzőtáblák értünk vannak A Járművek vezetői lép­ten-nyomon találkoznak köz­lekedés köbben közúti jel­zőtáblákkal. Ezek veszélyes helyeket jelölnek, tilalmakat •zabnak meg, utasítást, vagy útbaigazítást tartalmaznak, és igen nagy szerepük van a közúti közlekedés irányítá­sában, a balesett veszély­források elhárításában. A jelzőtáblákat nem ötletsze­rűen helyezik cl, s nem a forgalom lassítása, hanem ínnak gyorsabbá és bizton­ságosabbá tétele a céljuk. Szomorúan kell azonban megállapítani, hogy sok jár­művezető figyelmen kivül A JÁRMŰVEZETÉS kü- rintig terjedő pénzbírsággal fönböző feltételei között sújtható. A járművezetés til­olyan rendelkezések ls van- tott átengedésének ez a leg­nak. amelyekről gyakran enyhébb következménye, megfeledkeznek a gépjármű- Amennyiben a vezetés át­vezetek. A KRESZ a jármű engedése szeszes ital hatása vezetésének más személy ré- alatt álló személy részére szére történő átengedését történik, az átengedő maga­például különböző feltété- tartása bűntettet képez ak­lekhez köti. Nem adható át kor ls, ha az ittas állapot­a jármű vezetése olyan sze- ban történő járművezetés mélynek, aki a gépjármű semminemű következmény­nemére és üzemének jelle- nyel nem jár. A törvény gére érvényes gépjárműve- ilyenkor hat hónapig terjedő zetői igazolvánnyal nem ren- szabadságvesztéssel büntet­delkezik; akiről tudott, vagy heti a vétkest. SatTe.rhbtétonhséfo8 vezetés- A FELELŐSSÉGRE VO­[^ képtelen és até sresres ?AS előbb, egyszerűbb ese­ital, vagy más hasonlóan tem kivul nézzük most a ható szer hatása alatt áll. v«etcR átengedő ^lelősse­., ,, ,, gét akkor, ha a gépjarmu­A vezeles tiltott atengedé- vezetdi jogosítvánnyal nem se kóreben a felsorolt tilal- rendeikezö átvevő közieke­mi rendelkezesek közül leg- dési balesetet okozott. Ha az gyakrabban az első es a har- állapítható meg. hogy a bal­madik esettel találkozik jogalkalmazó. Sajnos, előfor dul olyan eset is, midőn a két tilalmi ok együttesen je­lentkezik. Ezekből igen gyakran súlyos ki­f 0 y e i o hagyja a jelzőtáblákat, s azok útmutatásait nem tart­ja magára nézve kötelező­nek. Az Ilyen szabálysértés megyénkben az elmúlt évben 15 súlyos balesetet okozott A közút) jelzőtáblák uta­sításainak megszegése az menetelő zik. Az ügyekből azt a megállapítást, hogy a gépjárművek tényleges ve­zetői nem érzik át kellően felelősségük súlyát és alig ismerik felelősségre voná­a esetet a vezetésben való gya­korlatlanság, vagy járatlan­ság okozta, a vezetést áten­gedő foglalkozás közben el­szárnos követett veszélyeztetés bűn­' tette miatt olyan mértékben felel, mintha saját maga okozia volna a balesetet. Végül legsúlyosabb a hely­zet akkor, ha a vezetés til­tott átengedése ittas személy részére történik, aki ebben az állapotában okoz balese­tet. A felelősségre vonás igen szigorú: súlyos testi sé­rülés okozása esetén hat hó­naptól öt évig, halálos bal­eset bekövetkezésekor pedig Balló Iván tanulmánya szárma­egyik legdurvább, legbaleset- «uk következményeit veszélyesebb szabálysértés. Éppen ezért • jelzőtáblák utasításainak megszegése rendelkező személy részére ezer forintig terjedő pénz- való átengedését tilalmazó A vezetésnek gépjármű­vezetői jogosítvánnyal nem bírságot ron maga után. A járművezetők azonban ne ezt tekintsék, hanem azt, hogy a jelzőtáblák értük vannak, saját és embertársaik életét, testi épségét óvják. Ezért kell érvényt szerezni a Jelző­táblák becsületének! Cs. h. KRESZ-szabály elsődlegesen rendészeti jellegű. Ezért, ha a vezetésnek semmiféle kö­vetkezménye nincs, egyszerű szabálysértés történt. Ilyen­kor a vezetést átengedő sze­mélyt ugyancsak szabálysér­tési úton vonják felelősség­re, és ennek során 3000 fo­Egy lépés előre, két lépés hátra..i — Átmenni, vagy nem át­menni* — igy töpreng a gya­logos a zebrasávval kijelölt átkelőhely előtt A kérdést szabályos tánclépésekkel Il­lusztrálja: egy lépés előre, két lépés hátra, egy jobbra, egy balra, majd minden lé­pésnél egy negyedfordulat a Jobb kéz irányába. Mindez „zenei" hangokra történik, amelyet egy éppen áthaladni szándékozó gépko­csi hangjelző berendezése szolgáltat A gyalogos lejti ^csodálatos táncát", a gépko­csivezető szolgáltatja a zenét — és szedi az udvariasság- __ .. ,. keltő pirulákat Azután meg- Kyon mngába mélyedre lép indulnak egymás felé. A jár- te * Járdáról.., dán maradottak — szeren- Aztán egy lépés előre, két esés emberek — egyként ki­áltják: — Vigyázz! .— De nem történik különösebb baj, ismétlődik az előbbi jelenet; csak most két lépés előre, egy lépés hatra, s a fordula­tok most a bal kéz irányába történnek, hogy a dolog ne tegyen túlságosan egyhangú. Most is dudaszóra. Végre mindketten elfárad­nak. A gyalogos nem „tán­col", a vezető nem dudál. Egv testrésa azonban nehe­zen fárad. Igen, mindenki kitalálta: a nyelvről van szó. Most ez veszi át a szerepet. Ebben már nem sok a hu­mor. Ki otthon szelíd esa­ladapa. az itt dühös orosz­lán. a békés kislány pedig fúria. A hallgatók — rossz­májúak — közeli rokonságot vélnek felfedezni, olyan köz­vetlenül beszélnek egymás hozzátartozóiról. Aztán meg­oldódik n helyzet. A rend őre lép a színre. A gyalogost felszólítia. hogy a gyalog­átkelő-helyen egyewsen. gyorsan és határozottén men­baleset ilyen baleseti két évtől nyolc évig terjedő általánosíthatjuk szabadságvesztést alkalmaz a bíróság. Az átengedő felelősségé­nek megállapítása szem­pontjából közömbös, hogy együtt utazott-e vagy sem a jármú vezetőjével, midőn az szabálysértő magatartást, vagy közlekedési büntettet követett el. Azonos megíté­lés alá esik annak a cselek­ménye is, aki megelőzően nem ls vezette Járművét, ha­nem azt lakásán, vagy más­hol egyszerűen csak kölcsön­adta a vezetés feltételeivel nem rendelkező személynek. Ez a kölcsönzői tevékenység ugyanúgy értékelendő, mint a vezetés tiltott átengedése. A mezőgazdaságban fordul elő főként, hogy az, akinek munkaköréhez, be­osztásához tartozik a gép­járművezetésre alkalmas sze­mélyek kijelölése, vagy ve­zénylése, ennek során olyan személyt utasít vezetésre, aki nem rendelkezik a megfe­lelő jogosítvánnyal, vagy szeszes ital hatása alatt áll. Ilyen „felettesi" utasításra nemegyszer . hivatkoznak a büntetőeljárás során a jár­művezetők. A közlekedés biztonsága megkívánja az ilyen utasítás végrehajtásá­nak megtagadását. Emiatt a munkavállalót sem felelős­ségre vonásban, sem pedig más személyi hátrányban ré­szesíteni nem lehet. Ha pe­dig a tilalmi ok alatt álló vezető az utasítást teljesítve balesetet okoz, az utasítást adó úgy tekintendő, mint aki a vezetést ilyen személy részére átengedi. Büntetőjogi felelőssége tehát az előzőek szerint fennáll. KETTŐS KÖTELEZETT­SÉG terheli tehát a gépjár­művezetőt, aki járművének vezetését más személy ré­szére átadja. Egyrészt meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az átengedett gép­je, át A gépkocsivezető is megkapja a „használati" uta­sítást: legyen sokkal udva­riasabb. Tragédia ez esetben nem tőrtént De kérdés; miért volt szükség a helyzet meg­oldásához rendőrre? Nem lenne egyszerűbb szabályo­san közlekedni? De ml történik ezután? A szereplők elhagyják a hely­színt, a nézők elgondolkod­nak a látottakon. Az egyik Járókelő különösen szivére vehette az esetet, mert na­járműre Jogosító vezetői Iga­zolvánnyal rendelkezik, más­részt pedig arról, hogy nem áll szeszes ital hatása alatt, állapota a jármű biztonsá-' gos vezetésére képessé teszi A gépjárművezetést átve­vő önállóan és egyénileg fe­lel magatartása következmé­nyeiért. DR. KOY TIBOR közlekedési ügyész Hogyan közlekedjünk ? Legyünk udvariasuk! A közlekedésnek vannak íratlan szabályai, de mert azok nem szerepelnek a KRESZ-ben. sokan nem tart­ják be azokat, sőt nem is is­merik az udvariasságnak még a legalapvetőbb írás­ban rögzített vonásait sem Íme néhány példa, hogyan vezethetünk udvariasan: Az udvarias gépjárműve­zető azonnal tompítja fény­szóróit, ha egy másik jár­mű megelőzi. Az előzni kí­vánó gépjárművezető viszont csak akkor kapcsolja fel a reflektort, ha már az elő­zendő gépjárművel egy vo­nalba került. Az udvarias gépjárműve­zető megadja az elsőbbséget a kijelölt helyeken a gyalo­gosoknak, s a jobbról jövő járműveknek. Az autóbusz­vezető sem él vissza „erő­sebb" voltával, és a megálló helyről elsősorban az őt elő­ző vagy előzni szándékozó járműre van tekintettel, nem pedig a menetidőre. Az ud­varias tchergépkocsivezető sem képviseli az „én vagyok az erősebb, nekem kis kar­colás nem számít" szelle­met és az út szélére húzód­va közlekedik, nem akadá­lyozza a gyorsabb járművek forgalmát, nem bocsátkozik „tud az én kocsim is gyor­san menni" játékokba, rako­dásnál pedig úgy választ he­lyet, hogy ne zavarja a for­galmat. Fontos udvariassági szempont, hogy a gépjármű­vezetők a szemközt jövő és kerékpárost előző járműnek adják meg a biztonságos el­haladás tehetőségét. A gya­logos részéről viszont udva­rias gesztus, ha nem sétál hetykén keresztül az úttes­ten. A „majd vigyáz az autŐ6" — szemléletnek már sok áldozata volt. Éppen ezért célul tűztük ki. hogv a Közlekedési Figyelő hasábjain Időről időre erről is beszélünk, vitatkozunk. Kérjük m érdekelteket: mondják el véleményüket. M. D. A víz Földünk leggyako­ribb vegyülete, életünk nél­külözhetetlen föltétele, az élő szervezetek — köztük az emberi test - túlnyomó ré­szének alkotó eleme. Gon­dolnánk: van bőven, hozza a Tisza, a Maros, s bugyog­taija a mély. Nem így van: a vízzel gaz­dálkodni kell, mint bármete más javunkkal. A vízgazdál­kodás tudomány: egyik ága passzív, a vizek kártevése el­leni védekezés (ármentesítés, belvízrendezés, szennyvízel­vezetés stb.) kidolgozója; a másik aktív, a körforgást végző vizek hasznosítása (vízellátás, vizerőhasznosí­tás. öntözés stb.) a feladata. S' elérkezett az idő, hogy Szegeden és szűkebb környé­kén - melyet a város jövő­jét körvonalazó rendezési tervek következetesen egyet­len egységnek tekintenek — számba vegyük a vízzel va­ló gazdálkodás kérdéseit. Ezt végzi el Halló Ivánnak, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnökének Vízügyi szakvélemény Sze­ged programtervvázlatához címmel most megjelent és közérdeklődésre is számot tartó tanulmánya. Mint az opera vezér-motí­vuma. tér vissza a szerző legfontosabb intése: a mély­ségi vizek — köztük a hé­vizek — nem kimeríthetetle­nek, pótlásuk évezredes fo­lyamat tehát az egy-két szá­zadra tervező ember számá­ra korlátozottak. Annál in­kább, mert a vízigény hat­ványozottan nő. Becslések szerint 1900-ig mintegy 20 millió köbméter víz fogyott csupán Szegeden, azóta vi­szont csaknem efSymilHdrd. Ez a ,,készletnek" ötöde vagy negyede! Az ipari vízhasz­nálat — nem kis mértékben az ide kerülő hatalmas ve­gyiműveké - óriásivá nö­veszti az igényt. Ráadásul Szegeden az ipar az amúgy is nehézségekkel küzdő, el­árult vízművekkel, csatorna­rendszerre! működő közmű­hálózatot terheli. A jövő külön ipari vízhálózatot sür­get, amelyben lekapcsolják az üzemeket a városi háló­zatról, s gondoskodnak arról, hogy ipart vagy fürdőt szol­gáló vízigényt nc szükségte­lenül jó minőségű — tehát költséges - ivóvízből elégít­senek ki. Az ipari vízellátás megoldására — fölszini for­rásokból, a Tiszából és kis mélységű kutakból — a ta­nulmány részletes javasla­tokat ad. önálló, új véleményt kép­visel Balló Iván a hévizek hasznosításának időszerű és fontos kérdésében is. Az „l)J energiaforrás" jelentőségét nem csökkentve itt is óva­tosabb, körültekintőbb ter­vezést javasol. A program­tervvázlatban 1980-ig meg­nyitni szánt ötven hőforrás helyett csupán 12-16-ot lát célszerűnek, nehogy » sok hévízkút meggondolatlan pa­zarlásra, rablógazdálkodásra vezessen. „Sűrű telepítés — írja — gyors kimerítést, rö­vid élettartamot, ésszerű te­lepítés hosszabb élettarta­mot és ennek megfelelően gazdaságosabban kihasznált berendezéseket eredményez." Túlzottnak tavija a hévizfű­tés terveinek arányait: a ráros régi épületeinek fűté­sét inkább az üllési földgáz­ra alapozná. Az ivóvízellátás távlatban is a mélységi vizekből elé­gíthető ki. Szerinte e célra a város alatti 100-600 méter közötti rétegeket kizárólag ivóviznyerésre kell fönntar­tani. Az elöregedett és kis kapacitású vízművek mellé újabbakat kell létesíteni, s ezeket hálózatba fogva re­gionális vízmű jöhet létre, amely a városon kívül még oly távoli községeket is ellát­hatna. mint Rószke vagy Tiszasziget. Sok más gyakorlati ten­nivalót fölsorakoztat még a szerző a vízügyi szolgálat ún. területi vízgazdálkodási kerettervének szellemében, az ármentesítés, belvízgaz­dálkodás. öntözés, hajózás, viztérolás stb. körében. Ezek­nek Jó része ls érdekli a vá­rosfejlesztés híveit, nemcsak a mérnököket, technikuso­kat, hanem mindazokat, akik szeretik Szegődet, és szen­vedéllyel fürkészik Jövendő­jét. Amikor örömmel nyugtáz­zuk, hogy Szeged általános rendezési tervét » városi ta­nács építési osztályának im­már a harmadik értékes vá­rosépítési ktadványa segít megalapozni, nyomatékosan kifejezzük óhajunkat, hogy ez a kezdeményezés ne sza­kadjon félbe, hanem miha­mar kezünkbe vehessük az urbanisztikai szakirodalmun­kat gazdagító újabb füzetet is. Hasznos lenne például a programtervvázlathoz érke­zett különféle észrevételek, hozzászólások gyűjteményi­nek közzé tétele. Könyves László lépés hátra, dudaszóra. Igy kevesebb lesz a balesel ? (Dr. Koy rajza) Tava'y, Tft63-hoz viszonyítva 60,6 s-áz >'éltk ;1 növeke­dett a balesetek » ima megyénkben, s ezzel az országos baleseti statisztika „rangsorolása" s.'.erinl Csongrád megye az ötödik Gondolta, jól jön egy kis pénz, amiről nem tud az asszony. A feleség bent taní­tott a városban, ő meg az egyik község­ben. 20 kilométer a távolság, ily messzi­re el sem jutnak a kisebb pletykák és hírek. Különben is, nem ő volt a kezdeményező. A helyi rendőrörs tagjai kérték meg, hogy készítse fel őket a vizsgára, ma­tematikából és fizi­kából. Az esti autó­busz indulásáig telt az időből. Elvállalta! Már jó félév is elmúlt, s nem volt semmi baj. Új házas volt, elöször tartott töle. hogy „nagy hi­ba lesz ebből, ha megtudja az asz­szony", — de látta, hogy simán megy az ügy, megnyugodott. De a vénasszony­nyelv nagy kerítő. Amikor piacos napo­kon beutaztak a vá­rosba, s vásárlás köz­ben találkoztak a feleségével, csak nem állhatták meg, hogy szóba ne hozzák: LEBUKÁS — jfaj, édes lel­kecském — kezdte az egyik — csak nincs baj a férjecskével? Hetenként háromszor látjuk bemenni a rendőrőrsre. A másik így foly­tatta: — Csak nem csi­nált valamit az a szép ember? Mondja csak, szivecském, miért megy jelent­kezni hetenként há­romszor a rendörség­re? A következő mar így tette fel a kér­dést: — Mi az? Talán tit­kos ügynök lett? Mostmár furdalni kezdte a menyecske oldalát a kíváncsi­ság. Mi tehet, mi tör­ténhetett? Próbált fi­noman érdeklődni férjúrától, de az olyan voll mint az ártatlan bárány. Mit tegyen? Végül eszébe jutott, hogy egyik volt osztálytársa ugyanabban a falu­ban dolgozik. Töp­rengett, hogy elmen­jen-e hozzá. Egy ide­ig még visszatartotta a büszkeség, de ké­sőbb győzött a kí­váncsiság. Mégis fel­kereste. — Te, mondd csak — kezdte nagy kerte­lés után — mit csi­nál délutánonként a férjem ott kinn a faluban? — Mit osinalna? Egy által an mit lehet­ne ott különöset csi­nálni? — De én azt hallot­tam, hogy sokat jár a rendőrségre. — Persze, persze! A férjed ügyes em­ber. Korrepetál. Igen jól keres! Az asszony lenyel­te a mérgét. De an­nál inkább kiadta egte. Ahogy leült a férj a székre, s az ételből két falatot lenyelt, már fel is tette a lemezt: — Hát, hogy is áll az a rendőrségi ügj'? — Micsoda rendőr­ségi ügy, szivem? Nem volt nekem a rendőrséggel bajom soha. — Az a bizonyos korrepetáld? — Miféle korrepe­tálás? — Amiért azt a pénzt kapod, amiről én nem tudok. Meny­nyi ls az félévre visszamenően? A férj riadtan fel­tekintett a tányér fö­lül. Mentegetózni próbált, de ahogy meglátta felesége szigorú tekintetét, abbahagyta. Nyelt egy nagyot és kese­rűt. Érezte. hogy nem lehet már meg­magyarázni semmit. A kedves, zizegő, kékes húszforintosok mar nem az ő pénz­tárcáját bélelik. Lebukott! B. J. 4 dél-magyarország Szombat, 1965. február 22.

Next

/
Thumbnails
Contents