Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

i Kinek adható át a volán? GawlíllodáíSzegeJvizeivel A járművezetők felelősségéről A jelzőtáblák értünk vannak A Járművek vezetői lépten-nyomon találkoznak közlekedés köbben közúti jelzőtáblákkal. Ezek veszélyes helyeket jelölnek, tilalmakat •zabnak meg, utasítást, vagy útbaigazítást tartalmaznak, és igen nagy szerepük van a közúti közlekedés irányításában, a balesett veszélyforrások elhárításában. A jelzőtáblákat nem ötletszerűen helyezik cl, s nem a forgalom lassítása, hanem ínnak gyorsabbá és biztonságosabbá tétele a céljuk. Szomorúan kell azonban megállapítani, hogy sok járművezető figyelmen kivül A JÁRMŰVEZETÉS kü- rintig terjedő pénzbírsággal fönböző feltételei között sújtható. A járművezetés tilolyan rendelkezések ls van- tott átengedésének ez a legnak. amelyekről gyakran enyhébb következménye, megfeledkeznek a gépjármű- Amennyiben a vezetés átvezetek. A KRESZ a jármű engedése szeszes ital hatása vezetésének más személy ré- alatt álló személy részére szére történő átengedését történik, az átengedő magapéldául különböző feltété- tartása bűntettet képez aklekhez köti. Nem adható át kor ls, ha az ittas állapota jármű vezetése olyan sze- ban történő járművezetés mélynek, aki a gépjármű semminemű következménynemére és üzemének jelle- nyel nem jár. A törvény gére érvényes gépjárműve- ilyenkor hat hónapig terjedő zetői igazolvánnyal nem ren- szabadságvesztéssel büntetdelkezik; akiről tudott, vagy heti a vétkest. SatTe.rhbtétonhséfo8 vezetés- A FELELŐSSÉGRE VO[^ képtelen és até sresres ?AS előbb, egyszerűbb eseital, vagy más hasonlóan tem kivul nézzük most a ható szer hatása alatt áll. v«etcR átengedő ^lelősse., ,, ,, gét akkor, ha a gépjarmuA vezeles tiltott atengedé- vezetdi jogosítvánnyal nem se kóreben a felsorolt tilal- rendeikezö átvevő köziekemi rendelkezesek közül leg- dési balesetet okozott. Ha az gyakrabban az első es a har- állapítható meg. hogy a balmadik esettel találkozik jogalkalmazó. Sajnos, előfor dul olyan eset is, midőn a két tilalmi ok együttesen jelentkezik. Ezekből igen gyakran súlyos kif 0 y e i o hagyja a jelzőtáblákat, s azok útmutatásait nem tartja magára nézve kötelezőnek. Az Ilyen szabálysértés megyénkben az elmúlt évben 15 súlyos balesetet okozott A közút) jelzőtáblák utasításainak megszegése az menetelő zik. Az ügyekből azt a megállapítást, hogy a gépjárművek tényleges vezetői nem érzik át kellően felelősségük súlyát és alig ismerik felelősségre vonáa esetet a vezetésben való gyakorlatlanság, vagy járatlanság okozta, a vezetést átengedő foglalkozás közben elszárnos követett veszélyeztetés bűn' tette miatt olyan mértékben felel, mintha saját maga okozia volna a balesetet. Végül legsúlyosabb a helyzet akkor, ha a vezetés tiltott átengedése ittas személy részére történik, aki ebben az állapotában okoz balesetet. A felelősségre vonás igen szigorú: súlyos testi sérülés okozása esetén hat hónaptól öt évig, halálos baleset bekövetkezésekor pedig Balló Iván tanulmánya szármaegyik legdurvább, legbaleset- «uk következményeit veszélyesebb szabálysértés. Éppen ezért • jelzőtáblák utasításainak megszegése rendelkező személy részére ezer forintig terjedő pénz- való átengedését tilalmazó A vezetésnek gépjárművezetői jogosítvánnyal nem bírságot ron maga után. A járművezetők azonban ne ezt tekintsék, hanem azt, hogy a jelzőtáblák értük vannak, saját és embertársaik életét, testi épségét óvják. Ezért kell érvényt szerezni a Jelzőtáblák becsületének! Cs. h. KRESZ-szabály elsődlegesen rendészeti jellegű. Ezért, ha a vezetésnek semmiféle következménye nincs, egyszerű szabálysértés történt. Ilyenkor a vezetést átengedő személyt ugyancsak szabálysértési úton vonják felelősségre, és ennek során 3000 foEgy lépés előre, két lépés hátra..i — Átmenni, vagy nem átmenni* — igy töpreng a gyalogos a zebrasávval kijelölt átkelőhely előtt A kérdést szabályos tánclépésekkel Illusztrálja: egy lépés előre, két lépés hátra, egy jobbra, egy balra, majd minden lépésnél egy negyedfordulat a Jobb kéz irányába. Mindez „zenei" hangokra történik, amelyet egy éppen áthaladni szándékozó gépkocsi hangjelző berendezése szolgáltat A gyalogos lejti ^csodálatos táncát", a gépkocsivezető szolgáltatja a zenét — és szedi az udvariasság- __ .. ,. keltő pirulákat Azután meg- Kyon mngába mélyedre lép indulnak egymás felé. A jár- te * Járdáról.., dán maradottak — szeren- Aztán egy lépés előre, két esés emberek — egyként kiáltják: — Vigyázz! .— De nem történik különösebb baj, ismétlődik az előbbi jelenet; csak most két lépés előre, egy lépés hatra, s a fordulatok most a bal kéz irányába történnek, hogy a dolog ne tegyen túlságosan egyhangú. Most is dudaszóra. Végre mindketten elfáradnak. A gyalogos nem „táncol", a vezető nem dudál. Egv testrésa azonban nehezen fárad. Igen, mindenki kitalálta: a nyelvről van szó. Most ez veszi át a szerepet. Ebben már nem sok a humor. Ki otthon szelíd esaladapa. az itt dühös oroszlán. a békés kislány pedig fúria. A hallgatók — rosszmájúak — közeli rokonságot vélnek felfedezni, olyan közvetlenül beszélnek egymás hozzátartozóiról. Aztán megoldódik n helyzet. A rend őre lép a színre. A gyalogost felszólítia. hogy a gyalogátkelő-helyen egyewsen. gyorsan és határozottén menbaleset ilyen baleseti két évtől nyolc évig terjedő általánosíthatjuk szabadságvesztést alkalmaz a bíróság. Az átengedő felelősségének megállapítása szempontjából közömbös, hogy együtt utazott-e vagy sem a jármú vezetőjével, midőn az szabálysértő magatartást, vagy közlekedési büntettet követett el. Azonos megítélés alá esik annak a cselekménye is, aki megelőzően nem ls vezette Járművét, hanem azt lakásán, vagy máshol egyszerűen csak kölcsönadta a vezetés feltételeivel nem rendelkező személynek. Ez a kölcsönzői tevékenység ugyanúgy értékelendő, mint a vezetés tiltott átengedése. A mezőgazdaságban fordul elő főként, hogy az, akinek munkaköréhez, beosztásához tartozik a gépjárművezetésre alkalmas személyek kijelölése, vagy vezénylése, ennek során olyan személyt utasít vezetésre, aki nem rendelkezik a megfelelő jogosítvánnyal, vagy szeszes ital hatása alatt áll. Ilyen „felettesi" utasításra nemegyszer . hivatkoznak a büntetőeljárás során a járművezetők. A közlekedés biztonsága megkívánja az ilyen utasítás végrehajtásának megtagadását. Emiatt a munkavállalót sem felelősségre vonásban, sem pedig más személyi hátrányban részesíteni nem lehet. Ha pedig a tilalmi ok alatt álló vezető az utasítást teljesítve balesetet okoz, az utasítást adó úgy tekintendő, mint aki a vezetést ilyen személy részére átengedi. Büntetőjogi felelőssége tehát az előzőek szerint fennáll. KETTŐS KÖTELEZETTSÉG terheli tehát a gépjárművezetőt, aki járművének vezetését más személy részére átadja. Egyrészt meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az átengedett gépje, át A gépkocsivezető is megkapja a „használati" utasítást: legyen sokkal udvariasabb. Tragédia ez esetben nem tőrtént De kérdés; miért volt szükség a helyzet megoldásához rendőrre? Nem lenne egyszerűbb szabályosan közlekedni? De ml történik ezután? A szereplők elhagyják a helyszínt, a nézők elgondolkodnak a látottakon. Az egyik Járókelő különösen szivére vehette az esetet, mert najárműre Jogosító vezetői Igazolvánnyal rendelkezik, másrészt pedig arról, hogy nem áll szeszes ital hatása alatt, állapota a jármű biztonsá-' gos vezetésére képessé teszi A gépjárművezetést átvevő önállóan és egyénileg felel magatartása következményeiért. DR. KOY TIBOR közlekedési ügyész Hogyan közlekedjünk ? Legyünk udvariasuk! A közlekedésnek vannak íratlan szabályai, de mert azok nem szerepelnek a KRESZ-ben. sokan nem tartják be azokat, sőt nem is ismerik az udvariasságnak még a legalapvetőbb írásban rögzített vonásait sem Íme néhány példa, hogyan vezethetünk udvariasan: Az udvarias gépjárművezető azonnal tompítja fényszóróit, ha egy másik jármű megelőzi. Az előzni kívánó gépjárművezető viszont csak akkor kapcsolja fel a reflektort, ha már az előzendő gépjárművel egy vonalba került. Az udvarias gépjárművezető megadja az elsőbbséget a kijelölt helyeken a gyalogosoknak, s a jobbról jövő járműveknek. Az autóbuszvezető sem él vissza „erősebb" voltával, és a megálló helyről elsősorban az őt előző vagy előzni szándékozó járműre van tekintettel, nem pedig a menetidőre. Az udvarias tchergépkocsivezető sem képviseli az „én vagyok az erősebb, nekem kis karcolás nem számít" szellemet és az út szélére húzódva közlekedik, nem akadályozza a gyorsabb járművek forgalmát, nem bocsátkozik „tud az én kocsim is gyorsan menni" játékokba, rakodásnál pedig úgy választ helyet, hogy ne zavarja a forgalmat. Fontos udvariassági szempont, hogy a gépjárművezetők a szemközt jövő és kerékpárost előző járműnek adják meg a biztonságos elhaladás tehetőségét. A gyalogos részéről viszont udvarias gesztus, ha nem sétál hetykén keresztül az úttesten. A „majd vigyáz az autŐ6" — szemléletnek már sok áldozata volt. Éppen ezért célul tűztük ki. hogv a Közlekedési Figyelő hasábjain Időről időre erről is beszélünk, vitatkozunk. Kérjük m érdekelteket: mondják el véleményüket. M. D. A víz Földünk leggyakoribb vegyülete, életünk nélkülözhetetlen föltétele, az élő szervezetek — köztük az emberi test - túlnyomó részének alkotó eleme. Gondolnánk: van bőven, hozza a Tisza, a Maros, s bugyogtaija a mély. Nem így van: a vízzel gazdálkodni kell, mint bármete más javunkkal. A vízgazdálkodás tudomány: egyik ága passzív, a vizek kártevése elleni védekezés (ármentesítés, belvízrendezés, szennyvízelvezetés stb.) kidolgozója; a másik aktív, a körforgást végző vizek hasznosítása (vízellátás, vizerőhasznosítás. öntözés stb.) a feladata. S' elérkezett az idő, hogy Szegeden és szűkebb környékén - melyet a város jövőjét körvonalazó rendezési tervek következetesen egyetlen egységnek tekintenek — számba vegyük a vízzel való gazdálkodás kérdéseit. Ezt végzi el Halló Ivánnak, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnökének Vízügyi szakvélemény Szeged programtervvázlatához címmel most megjelent és közérdeklődésre is számot tartó tanulmánya. Mint az opera vezér-motívuma. tér vissza a szerző legfontosabb intése: a mélységi vizek — köztük a hévizek — nem kimeríthetetlenek, pótlásuk évezredes folyamat tehát az egy-két századra tervező ember számára korlátozottak. Annál inkább, mert a vízigény hatványozottan nő. Becslések szerint 1900-ig mintegy 20 millió köbméter víz fogyott csupán Szegeden, azóta viszont csaknem efSymilHdrd. Ez a ,,készletnek" ötöde vagy negyede! Az ipari vízhasználat — nem kis mértékben az ide kerülő hatalmas vegyiműveké - óriásivá növeszti az igényt. Ráadásul Szegeden az ipar az amúgy is nehézségekkel küzdő, elárult vízművekkel, csatornarendszerre! működő közműhálózatot terheli. A jövő külön ipari vízhálózatot sürget, amelyben lekapcsolják az üzemeket a városi hálózatról, s gondoskodnak arról, hogy ipart vagy fürdőt szolgáló vízigényt nc szükségtelenül jó minőségű — tehát költséges - ivóvízből elégítsenek ki. Az ipari vízellátás megoldására — fölszini forrásokból, a Tiszából és kis mélységű kutakból — a tanulmány részletes javaslatokat ad. önálló, új véleményt képvisel Balló Iván a hévizek hasznosításának időszerű és fontos kérdésében is. Az „l)J energiaforrás" jelentőségét nem csökkentve itt is óvatosabb, körültekintőbb tervezést javasol. A programtervvázlatban 1980-ig megnyitni szánt ötven hőforrás helyett csupán 12-16-ot lát célszerűnek, nehogy » sok hévízkút meggondolatlan pazarlásra, rablógazdálkodásra vezessen. „Sűrű telepítés — írja — gyors kimerítést, rövid élettartamot, ésszerű telepítés hosszabb élettartamot és ennek megfelelően gazdaságosabban kihasznált berendezéseket eredményez." Túlzottnak tavija a hévizfűtés terveinek arányait: a ráros régi épületeinek fűtését inkább az üllési földgázra alapozná. Az ivóvízellátás távlatban is a mélységi vizekből elégíthető ki. Szerinte e célra a város alatti 100-600 méter közötti rétegeket kizárólag ivóviznyerésre kell fönntartani. Az elöregedett és kis kapacitású vízművek mellé újabbakat kell létesíteni, s ezeket hálózatba fogva regionális vízmű jöhet létre, amely a városon kívül még oly távoli községeket is elláthatna. mint Rószke vagy Tiszasziget. Sok más gyakorlati tennivalót fölsorakoztat még a szerző a vízügyi szolgálat ún. területi vízgazdálkodási kerettervének szellemében, az ármentesítés, belvízgazdálkodás. öntözés, hajózás, viztérolás stb. körében. Ezeknek Jó része ls érdekli a városfejlesztés híveit, nemcsak a mérnököket, technikusokat, hanem mindazokat, akik szeretik Szegődet, és szenvedéllyel fürkészik Jövendőjét. Amikor örömmel nyugtázzuk, hogy Szeged általános rendezési tervét » városi tanács építési osztályának immár a harmadik értékes városépítési ktadványa segít megalapozni, nyomatékosan kifejezzük óhajunkat, hogy ez a kezdeményezés ne szakadjon félbe, hanem mihamar kezünkbe vehessük az urbanisztikai szakirodalmunkat gazdagító újabb füzetet is. Hasznos lenne például a programtervvázlathoz érkezett különféle észrevételek, hozzászólások gyűjteményinek közzé tétele. Könyves László lépés hátra, dudaszóra. Igy kevesebb lesz a balesel ? (Dr. Koy rajza) Tava'y, Tft63-hoz viszonyítva 60,6 s-áz >'éltk ;1 növekedett a balesetek » ima megyénkben, s ezzel az országos baleseti statisztika „rangsorolása" s.'.erinl Csongrád megye az ötödik Gondolta, jól jön egy kis pénz, amiről nem tud az asszony. A feleség bent tanított a városban, ő meg az egyik községben. 20 kilométer a távolság, ily messzire el sem jutnak a kisebb pletykák és hírek. Különben is, nem ő volt a kezdeményező. A helyi rendőrörs tagjai kérték meg, hogy készítse fel őket a vizsgára, matematikából és fizikából. Az esti autóbusz indulásáig telt az időből. Elvállalta! Már jó félév is elmúlt, s nem volt semmi baj. Új házas volt, elöször tartott töle. hogy „nagy hiba lesz ebből, ha megtudja az aszszony", — de látta, hogy simán megy az ügy, megnyugodott. De a vénasszonynyelv nagy kerítő. Amikor piacos napokon beutaztak a városba, s vásárlás közben találkoztak a feleségével, csak nem állhatták meg, hogy szóba ne hozzák: LEBUKÁS — jfaj, édes lelkecském — kezdte az egyik — csak nincs baj a férjecskével? Hetenként háromszor látjuk bemenni a rendőrőrsre. A másik így folytatta: — Csak nem csinált valamit az a szép ember? Mondja csak, szivecském, miért megy jelentkezni hetenként háromszor a rendörségre? A következő mar így tette fel a kérdést: — Mi az? Talán titkos ügynök lett? Mostmár furdalni kezdte a menyecske oldalát a kíváncsiság. Mi tehet, mi történhetett? Próbált finoman érdeklődni férjúrától, de az olyan voll mint az ártatlan bárány. Mit tegyen? Végül eszébe jutott, hogy egyik volt osztálytársa ugyanabban a faluban dolgozik. Töprengett, hogy elmenjen-e hozzá. Egy ideig még visszatartotta a büszkeség, de később győzött a kíváncsiság. Mégis felkereste. — Te, mondd csak — kezdte nagy kertelés után — mit csinál délutánonként a férjem ott kinn a faluban? — Mit osinalna? Egy által an mit lehetne ott különöset csinálni? — De én azt hallottam, hogy sokat jár a rendőrségre. — Persze, persze! A férjed ügyes ember. Korrepetál. Igen jól keres! Az asszony lenyelte a mérgét. De annál inkább kiadta egte. Ahogy leült a férj a székre, s az ételből két falatot lenyelt, már fel is tette a lemezt: — Hát, hogy is áll az a rendőrségi ügj'? — Micsoda rendőrségi ügy, szivem? Nem volt nekem a rendőrséggel bajom soha. — Az a bizonyos korrepetáld? — Miféle korrepetálás? — Amiért azt a pénzt kapod, amiről én nem tudok. Menynyi ls az félévre visszamenően? A férj riadtan feltekintett a tányér fölül. Mentegetózni próbált, de ahogy meglátta felesége szigorú tekintetét, abbahagyta. Nyelt egy nagyot és keserűt. Érezte. hogy nem lehet már megmagyarázni semmit. A kedves, zizegő, kékes húszforintosok mar nem az ő pénztárcáját bélelik. Lebukott! B. J. 4 dél-magyarország Szombat, 1965. február 22.