Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

Egy hónap múlva: Megnyílik az újszegedi bölcsőde Társadalmi bizottság dönt a felvételekről Az újszegedi új városrész lakói hónapok óta figyelemmel kísérik a lakótelepen készülő új bölcsőde sorsát. Érthető az érdeklődés: egész Újszegeden nem volA egyetlen területi bölcsőde sem. Ezen kívánt segíteni a Szeged városi tanács egészségügyi és tervosztálya, valamint az I. kerületi tanács \ égrehajtó bizottsága, amikor — több mint 2 millió lorinto.s beruházással •— az Ogyessza városnegyedben felépíttette Üjszeged első bölcsődéjét. Látványa szemet, szívet gyönyörködtető. Csak éppen a gyerekek hiányoznak még belőle. — A bölcsőde építésével egyidejűleg létszámot is kértünk a megnyitáshoz — mondotta tájékoztatásul dr. Szél Éva Szeged anya- és gyermekvédelmi főorvosa. — A státuszt meg is adták az 1964-es évre. A bölcsőde azonban akkorára még nem készült el, s közben megszüntették a státusát. Ezért nem tudtuk megnyitni a bölcsődét. A város vezetői azonban ebbe nem nyugodtak bele. Kérték az Egészségügyi Minisztérium segítségét. Ennek nyomán a napokban bizottság Járt Szegeden az Egészségügyi Minisztérium anya- és gyermekvédelmi főosztály átél, • Ígéretet kaptunk: márctna 15-r* hal, áprttb elsejére pedig a többi hiányáé státust la angedéA 40 férőhelyes bölcsőde két teljesen különálló épületből áll. Az egyikben rendkívül tetszetős körülmények között négyszer tízes csoportban külön szobában helyezik el a gyermekeket. A foglalkoztatóhelyiségből nyílik a terasz, ahol nyáron altatják majd a gyermekeket. A bölcsőde távfűtéses. Nagyon szépek a halványzöld cscmpés fürdőszobák, a boépített kádak, a színes falak, s a műanyag padlóburkolat. A másik épületben működik majd a kor»vha, a mosoda és itt helyezték el az egyéb szociális helyiségeket is. A negyven férőhelyes bölcsőde tehát legkésőbb április elején megnyílik. De nem lesz könnyű a helyzet: az előzetes felmérések szerint jóval többen kívánnák igénybe venni a bölcsödét, mint amennyi gyermek itt elhelyezhető. Az illetékesek a/.t tervezik, hogy társadalmi bizottság dönt a felvételről. Elsősorban azok a gyerekek jöhetnek számításba, akik jelenleg még sehol sincsenek elhelyezve, s mindkét szülőjük dolgozik és nagymama sincs. Felvételre a bölcsőde vezetőjénél lehet jelentkezni délelőtt 9-től 11-ig, délután 3—5 óráig. A bölcsőd* doM Kálmánt* Sz új tankötelesek bejelentése A tankötelezettségről szóló törvényerejű rendelet szerint a tanköteleseik nyilvántartásba vétele céljából március 1—15 között be kell jelenteni minden olyan gyermek születési adatait és pontos lakcímét, aki 6. életévét a megelőző év szeptember első napja és a bejelentés élének szeptember első napja között betöltötte, illetőleg betölti. A bejelentést a gyermek gondviselőjének szóban, vagy írásban annál az általános iskolánál kell megtennie, amelynek körzetében a gyermek lakik. A bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban atr. Illetékesek elmondták, hogy az előzetes bejelentés, Hletve nyilvántartó alapjói állapítják meg az általános Iskolák új első osztályosainak várható létszámát, s érvnek megfelelően gondoskodnak a tanítás személyi és tárgyi feltételeinóL A bejelentések alapján hívják he a gyerekeket orvosi vizsgálatra az iskola által megjelölt időben, s értesitik a tei*ötel«s gyermekek szüleit, gondviselőjét a gyerbeératásúnok időpontjáról (MTI) Pörge Gergely emlékkiállítása g Ferenc Mliiiu sserxett ra*ztenárl Atnxkt, ta. Alkotásai kftzffl — r Ffage Gergely rajzaiból festményééből rendezett tekinthető. A ta. Alkotásai közül — me tamdraánysU lyekrwk nagy réssé móemPBoty és Wag- iák-témájú — srác található a fővárosi múzeumokban, de táj- és oépéietdfcráaráásrak érdenm ofi^é* és olyan életéi nem etnográfiai fcwrtóevmJcént fogta fel, hanem m Jcedályeekedö aaeMotixmnu kelvett a földeken dolgot* és ptaeozó-vásárosó falusi emberek mindennapjaiból nett tipikus jeleneteket örökítette meg. tvk'ge gergely itfü-bw Budapesten született és vHlamosbaleset taőveftkeztében 1930-ban Újpesten balt meg. A korán árván maradt fiú a Képzőművészeti Főiskolán ner mellett folytatta. Külföldi stúdiumai után Benczúr Gyula meaterlfAoláját végez* és kor- to el Számos tárgyias szemévtizedethes léUstű rajzát én apróméretű festményét ttt készítette. Műveit a gondos valóságmegfigyelés jellemzi. A Magyar Képaójnúvésaacti Társa49 évig tagja volt, S kiáfütjewin resndswreaaépséget, réaat *c?tt. Sikeres önviztakjiének álló tárlatokat 1903 —04-l)en a fttviízeti Szalon ltom rendezett HArunucanr ajánlottak fel neki fötnkokal tarnánságot, amit függetlensége mogórzése végett mindig elháritotL Ez korfui tsem a fiatalok zésére. eűőH elzárkózását jelentette, mert a pályakezdő Baló Ede és 2We György támogatásán kfvffl 6 Ismerte fél Szüle Péter tehetségét és segítette anyagilag tanulmányainak befejezését Pörge munkásságénak eredképvlselve van az európai és amerikai galériákban is. Jóllehet portrékat ls festett, és többek között megtervezte a MÁV alkalmazottak egyenruháit. Neve azonban főleg a kiterjedt folyóirat ós kanyvinusztrátori tevékenysége kapósán vált az itthoni közönség előtt ismei-tté. Pörge halálának 35. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás anyagát a művész Szögeden élő lánya — Kiss Árpád egyetemi tanár felesége — bocsátotta a Móra Ferenc Múzeum rendelkeAz általa megőrzött értékes hagyaték most bemutatásra kerülő válogatott darabjai nemcsak fogalmat adnak a Mészöly vonalán futó és később Szolnokon kibontakozó hazai táj- és népélet-ébrázolásunk realista hagyományairól, de e tárlat . „ _ . . felidézi és megbecsült mesményességét a Tolnai Simon lereink közé soroija pörge és a Falu Szövetség díjai ls Gergely méltánytalanul eltükröaók. A párizsi Rodln felejtett alakját is. Társaság őt is "körébe iktat- Se. E. Ahogyan az olvasó látja Postaládák a kapu alatt Továbbra is nagy számban érkeznek hozzászólások a február 10-én megjelent Postaládák a kapu alatt című cikkünkre. Pap Sándor, Tábor utca 5. szám alatti lakos nem ért egyet cikkünkkel és a hozzászólások jórészével. Szerinte nagyon sok lakás ajtaján nincs levélszekrény. A postások ilyen esetekben az ajtó kilincsére tűzik a küldeményeket, s ezt sem tartja biztonságosabbnak, mint a bezárt levélszekrényt. A hozzánk érkezett levelek többsége azonban bírálja a posta intézkedését és különböző javaslatokat tesz. Dr. Tökölyi Józsefné, 'Széchenyi tér 7. szám alatti lakos kifogásolja, hogy a posta nem tartott előzetes közvéleménykutatást. Továbbá azt írja, hogy gondolni kellett volna azokra az öregekre és betegekre is, akiknek orvosi utasítás tiltja a lépcsőjárást Olvasónk azt javasolja, hogy legalább az újságok kézbesítésének módja maradjon a régi. Vannak olyan kéttagú családok, amelyekben az egyik dolgozó, a másik beteg. S ha a dolgozónak két-három napos vidéki kiszállásra kell utaznia, a család másik tagja napokig nem láthatja az újságokat Hasonló problémákról fr Csernus Erzsébet Bokor utca 8. szám alatti olvasónk. Mit csináljanak az egyedül élő betegek? Levélírónk azt javasolja, hogy a posta ezekben az esetekben tegyen kivételt és az ilyen öreg, beteg embereknek továbbra is a régi módon kézbesítsék a küldeményeket. Sárkány Béla, Fogarasi utca 6. szám alatti lakos, mint volt postai dolgozó szól hozzá a problémákhoz. Annak idején — írja egyebek közt — a szabályzatot úgy tanították velünk, hogy nem a közönség van a postáért, hanem fordítva: a posta hivatott kiszolgálni a közönséget A kézbesítést éppen azért nevezik kézbesítésnek, hogy a postás a küldeményt lehetőleg a címzett kezébe adja. Olvasónk nem helyesli az Új rendelkezést, mert ezt akadályozza. KORSZERŰSÍTIK A POSTÁT? Megérkeztek a reggeli lapok Eredményes esztendőt ünnepeltek a kiskundorozsma! Üj Élet Tsz-ben A községi művelődési otthonban tegnap tartotta ünnepélye* aárszámadó közgyűlésé* a kioktavdorozsmai Űj Élet Tsz. Ünnep volt ez a gazdák számára két okból is: egyrészt, meri eredményes, jól jövedelmező évként zárták 1964-et, másrészt, mert a két dorozsmai szövetkezet egyesülésével márciustól új szakasz kezdődik a gazdaság életében. Az Üj Élet Tsz tagjai négy éve választották azt az utat, amit a termelőszövetkezet neve jelöl. A közös gazdálkodás négy évéről, a nehézségekről, s a munka eredményeiről Ocskó Imre elnök számolt be a közgyűlésnek. — Az egy tagra jutó jövedelem az 1961-es évhez viszonyítva mintegy 300 százalékkal emelkedett, és elérte a 12 ezer forintos átlagot — mondotta. Az egy szántóegységre jutó jövedelem több mint kétszeresére növekedett. Termésátlagok tekintetében is van mivel büszkélkedni: a búzáé 7 mázsáról 11 mázsára, a kukoricáé májusi morzsoltban számítva 12 mázsáról 20 mázsára nőtt. — Megvetettük tehát a nagyüzemi gazdálkodás alapját, de tovább kell mennünk a megkezdett úton. Ezért, a gyorsabb fejlődés érdekében határozta el a két dorozsmai szövetkezet tagsága az eg< e- szelleméért, a szakszerű trésülést. Azután az előadói asztaltól a terem vette át a szót. Szabó István brigádvezetö megköszönte a tagok szorgalmas munkáját, majd köszönetet mondott az elnöknek és a szövetkezet vezetőinek — nyitásért Minden közgyűlés alaphangul a tat. a mar elért eredmények határozzák meg. Nos, Dorozsmán e tekintetben nem volt hiba — s hogy a jókedv még fokozódjék, arról a közgyűlést. követő pörköl tös-feSeres Ferenc és Vass Lajos herboros banketten gondosagronómusoknak, továbbá Kodtak. A vidám tagságnak Gyuris Tiborne főkönyvelő- három zenekar húzta a talp nek a vezetés emberséges alá valót reggelig. r Uj rendelkezés a mezőgazdasági szakmunkásképzésről A Magyar Közlönyben megjelent a földművelésügyi és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a mezőés erdőgazdasági szakmunkás- és betanított munkásképzésről. A rendelet a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozza a szakmai képzés rendjét és számos új intézkedést tartalmaz. A mező- és erdőgazdasági szakmunkás-tanulókat ezentúl a szakmunkástanuló-iskolák képzik, s ennek megfelelően Ilyen intézményekké szervezik át az eddigi ^Megyénkben százmilliónál több a »falusibarikok«betétállománya ^táTztáaVá'gTXií Tí ' / A szakmahoz tartozó gépek mezőgazdasági szakiskolákat Szakmunkás-tanulónak azo kat a jelentkezőket veszik fel, akik gazdasággal — teiv melőrzövetkezettel, állarrú gazdasággal, vagy más mer zőgazdasági üzemmel, válla» lattal, illetve intézmény* nyel — szerződést kötöttek. A szerződtető gazdaságnak kötelezettséget kell vállal* nia, hogy a vizsga sikeres le* tétele után a tanulót szakmunkásként foglalkoztatja. A felnőtt dolgozók szak* munkásképzése most új formával bővül: a dolgozók nemcsak tanfolyamon, hanem egyéni tanulással is felkészülhetnek a szakmunkásvizsgára. Az oktatas ket évfolyamra tagozódik, az eloó a választott szakma alapismereteit, a második a részA művész Taj című képe Az ország 370 takarékszövetkezete már több mint 1700 községben tevékenykedik, s tagjainak száma meghaladja a háromszázezret. A „falusi bankok" néven közismert takarékszövetkezetek az elmúlt évben 137 000 tagjuknak folyósítottak együttesen 530 millió forint értékű hosszabb-rövidebb lejáratú kölcsönt. A kölcsönök nagyobb részét tartós fogyasztási cikkek — bútorok, háztartási gépek stb. — vásárlására vették igénybe, de gyorsan népszerűek lettek a tavaly bevezetett, építésre, tatarozásra és a háztáji termelés fejlesztésére fordítható hosszabb lejáratú kölcsönök is. Az elmúlt évben ilyen címen csaknem 40 millió forint kölcsönt véltek fel. Á „háztáji kölcsön" jelentős részét — mintegy 6 millió forintot — szamóca, málna, spárga, ribizli, valamint köszméte telepítésére használták fel, sokan a baromfitenyésztés fejlesztésére is. A pénzügyi szakemberek megítélése szerint 1965-ben a „háztáji kölcsön" népszerűsége tovább növekszik. A termelőszövetkezetek zárszámadásai után ugyanis alaposan megnőtt, az 1963 végi 580 millióról egymilliárd forint fölé emelkedett a takarékszövetkezetek betétállománya. Egyes vidékeken — Csongrád és Bács megyében — a takarékszövetkezetek már most 100 millió forintnál nagyobb összeggel rendelkeznek. (MTI) üzemeltetését mindkét évfolyamon tanítják. A sikeres vizsgát tett szakmunkások speciális munkakör ellátására jogosító bizonyítványt kapnak. A mezőgazdaságban eddig csak az alapfokú képesítésű traktorvezetők tartoztak a betanított munkások kategóriájába. Az új rendelet most egész sor növénytermesztési. állattenyésztési és kertészeti munkakörre terjeszti ki a betanítotí munkásképzést. A betanított munkások a megfelelő szakmában a szakmunkásképzés második évfolyamán tanulhatnak tovább. Az új képzési és továbbképzési rendszert az 1965—96-os tanévtál kezdve fokozatosan vezetik be. (MTI) Szombat, 1985. február M. DÉL-MAGYARORSZÁG 5