Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

A fakelláíás és a felvásárlás 1965-ben Az Országos Fótűmíívesszövetkezeti Tanács ülése Fenteken, a SZÖVOSZ- A földművesszövetkezetek székház nagytermében össze- tevékenységének másik olült az Országos Földműves- dala, a városok és iparteh szövetkezeti Tanács, hogy pek lakosságának zöldségmegtargyalja a földműves- gyümölcsellátása az istnert szövetkezetek és a szövetkezeti szervek 1965. évi feladatait Megjelent, az ülesen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja a Központi Bizottság titkara, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság i ezetŐje, Szirmai Jenő, a S.-.ÖVOSZ elnöke, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke. A napirend előadója Szirmai'Jenő, a SZÖVOSZ elnöke volt. Ismertette a földművesszövetkezetek, tevékenységét az elmúlt években. 1960 termelési nehézségek mial I nem mutat ennyire kedvező képel: a felvásárlási tervet csak 83,7 százalékra sikerült teljesíteni. Időszakonként felvásárolni. Belföldön 85 000 vagon áru — az 1964. évinél 31 százalékkal, 'de még az 1963. évinél is 11 százalékkal több — kerül piacra. Közelebbről e terv azt jelenti, hogy zöldségfélékből 27,5 szazalékkai, gyümölcsből pedig 45,2 százalékkal lesz több a piacokon, mint 1964-ben. II háztáji bizottságok szerepe hiányok voltak a piacokon, Az alma belföldi forgalma s nem mindig tudtuk kihasználni áz exportlehelőségeket sem. A földművesszövetkezeti kereskedelemnek 1965-ben kereken 4 százalékkal kell emelnie forgalmát. Nagyon fontos, hogy a kereskedelem tevékenysége' rugalmasabb legyen az eddiginél. A hiánycikkek csökkentése érde-1964 között a bolti kiske- kében helyes, ha közvetlen reskedelem forgalma 29,7 kapcsolatot létesítenek a százalékkal, a vendéglátó- kisipari termelőszövetkezeiporé 31,1 százalékkal, a vegyes iparcikkforgalom pedig 34,3 százalékkal növekedett. 1964-ben a tartós fogyasztási cikkek forgalma tekkel, általában a helyi iparral. A felvásárlás 1965. évi terve, az 1963 szinte példátlanul jó termésű év kivételével, minden korábbi kereken 18 százalékkal nőve- év szintjét meghaladja, kedett. 174 300 vagonnyi árut kell Á Jogász Szövetség küldöttközgyűlése a Magyar Jogász Szövetség pénteken a belügyminisztérium klubjában tartotta vl küldöttközgyűlését. a közgyűlés az elnökség írásos beszámolója, illetve a főtitkári referátum alapján megA küldöttközgyűlésen Csongrád megye jogászait öt tagú delegáció képviselte dr. Antalffy György egyetemi tanárnak, a Jogász Szövetség Csongrád megyei elnökének vezetésével. A megye külvitatta a Szövetség munká- döttei voltak még: dr. Koját és időszerű feladatait. váes Lajos, a megyei pártA közgyűlésen dr. Nezvál bizottság főelőadója, dr. Si' Ferenc igazságügyminiszter mon László, a megyei bíróelismerő oklevelet adott át g§a T^'k^Z^l a Szövetseg kiemelkedő mun- Erdélyi Sándor, az Ügyvédi kát végzett aktivistáinak. Kamara*elnöke. Bgresszft Katonai tfimbfit tiovácsolnah Ázsiában Sajtótájékoztató a budapesti koreai nagykövetségen Szón Csan RJom, a Koreai telni, hanem azt a tervet is, Fépi Demokratikus Köztár- amely Ázsiában új háborút saság budapesti nagykövete előkészítő, agresszív, stratépénteken sajtókonferencián giai támaszpontok létrehotajékoztatta a magyar újság- zását célozza, írókat a dél-koreai—japán A nagykövet hangoztatta, tárgyalásokról. A tárgyalá- hogy a dél-koreai—japán sok előzményeiről szólva em- tárgyalások lényegében az lekeztetett arra, hogy a ja- amerikai imperialisták tápon imperialisták Korea vol-kéleti agresszív politikámegszállása idején — saját ját segítik elő. Az elmúlt közzétett adataik szerint is napokban — a japán kül— mintegy hárommillió-há- ügyminiszter dél-koreai háromszázezer embert pusztí- togatása alkalmával — patottak el, s szinte mérhetet- rafált dél-koreai—japán len értékű aranytömböt és szerződéssel szabad utat egyéb drágakincset raboltak akarnak nyitni a japán iniel Koreából. Több száz mii- litaristáknak Korea újbóli bárdra rúgnak azok a ká- megszállásához. Ez komorok, amelyekkel a japánok lyan veszélyezteti a koreai Koreát megkárosították. nép és az egész világ béké— Köztársaságunk kor- lét (MTI) rnányának a nemzetközi sza- — bályokban biztosított joga, hogy jóvátételt követeljen a japán agresszív megszállóktól — mondotta a nagykövet — A japán kormány azonban a törvénytelen délkoreai—japán tárgyaláson az úgynevezett „vagyonkövetolési jog" címén 300 millió dollár kifizetésével akarja rendezni a tartozást a Pak Csöng Hi-klikkel, amely egyáltalában nem a koreai nép érdekeit képviseli. A nagykövet arra is rámutatott, hogy az amerikai imperialisták a dél-koreaijapán tárgyalásokkal agresszív katonai tömböt, az úgynevezett NEATO-t akarnak összekovácsolni. Ezzel nemcsak Korea kettészakítottságát akarják megpecsé-v 49,5 százalékkal, a szilváé 102 százalékkal, a kajszibaracké 86,1 százalékkal, a meggyé 62,6 százalékkal, az őszibaracké 46,2 százalékkal növekszik. Az exporttervek 15,8 százalékkal magasabbak az eimúlt évinél. Hangsúlyozottan szólott az előadó a falvak helyi ellátásának megszervezéséről. A földmüvesszövetkezetek vetőmag, palánta és az egyéb szükséges anyagok biztosításával segítsék elő, hogy minden faluban megtermeljék a helyi ellátáshoz szükséges zöldségféléket és a gyümölcsöt. Ezek a helyben megtermelt áruk szállítási és minden egyéb költség nélkül, s néhány cikk kivételével, helyileg kialakult áron hozhatók forgalomba. A munkában a legmeszszebbmenö takarékosságnak kell érvényesülnie. Fel kell lépni a túlzó, céltalan beruházások ellen. A rendelkezésre álló 640,5 millió forintot elsősorban az áthúzódó és átmenő beruházások meggyorsítására, a folyamatban levő létesítmények gyors befejezésére kell felhasználni a koncentrálás elvének maximális figyelembevételével. A beruházások elsősorban a felvásárlási üzemág fejlesztését szolgálják. Az egész beruházási keret 54 százalékát használják fel ilyen célra. A kiskereskedelem és vendéglátóipar fejlesztésére pedig 115,6 millió forint áll rendelkezésre. A földművesszövetkezeti rendszer ereje — mondotta befejezésül Szirmai Jenő — kétmillió tagjának aktivitásában rejlik. Ez az aktivitás különösen erőteljesen nyilvánult meg a felszabadulás 20. évfordulójára kezdeményezett verseny gyors terjedésében, s eredményeiben. A földművesszövetkezeti tagság, s a földművesszövetkezeti alkalmazottak vállalásaikhoz híven már ez ideig több millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A beszámolót követő vitában a felszólalók javasolták, hogy a takarékszövetkezetek hitelrendszerében kapjanak nagyobb teret a háztáji fejlesztésére fordítható termelési k&lcsönök. Többen beszámoltak arról, hogy az olyan községekben, amelyek körzetében nagyüzem nem foglalkozik palántaneveléssel, maguk a földmüvesszövetkezetek szervezik meg-ezt a munkát. Esetenként díjtalanul adnak ki melegágyi felszereléseket. (MTI) Aiigol-mugrar rádió és tvegyezmény Mint már kol'ábban jelen- A BBC és a Magyar Rátettük, Tömpe István, a Magyar Rádió es Televízió el- portereknek és tudósítóknak nöke Randé Jenőnek, a Ma- költségmentes stúdiót és gyar Televízió politikai adá- egyéb technikai segítséget . ... , , -.. , , , , bocsát rcndelkezesére es tasai főszerkesztőjének kísére- mQgatja 6ket niunkájukban. tében a BBC meghívására A k£t sZervezet megvizsgálAngliában tartózkodik. A lá- ja, hogyan lehet zenei téren togatás során a BBC és a fokozni az együttműködést. Magyar Rádió és Televízió Ami a televíziót illeti, ugyankapcsolatainak fejlesztése ér- csak megegyeztek abban, dekében a következő intéz- hogy a két szervezet általákedéseket határozták el: Magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei vásárra Pénteken este magyarkor- nács elnökhelyettese, tagjai: n im! iíldöttség utazott a dr. Horgos Gyula kohó- és ii ,nj i.uiaonpe0 gépipari miniszter es dr. Német Demokratikus Koz- Szalai Béla külkereskedelmi társaságba a február 28-án miniszterhelyettes. Az NDK nvíló jubileumi lipcsei vá- ban csatlakozik a kormánysárra. A küldöttség vezetője delegációhoz Kárpáti József, Apró Antal, a Miniszterta- hazánk berlini nagykövete. nos támogatást nyújt a másik országba látogató gyártási csoportoknak, beleértve a szükséges tv-berendezések használatát is- Ezeknek az intézkedéseknek keretében a magy-r televízió előzetesen meghatározott számú munkatársat küldhet Angliába a BBC-hez a BBC gyártási módszereinek tanulmányozására. A BBC korábban ehhez hasonló intézkedő >ekber egyezett meg a Szovjetunió. Lengyelország, Csehszlovákia és Románia rádió- és telcvi zió-vezetőivel. (MTI) \

MEZŐGAZDASÁG átszervezése óta gyakran kerül napirendre a háztáji gazdaságok es a termelőszövetkezetek kapcsolata. Többféle — de sok helyen szélsőséges — álláspont alakult ki. Megyénkben sok az olyan szövetkezeti vezető, aki félti a közös gazdasagokat a háztájitól, illetve konkurrenciát lát a háztáji árutermelésben. Vannak viszont fejlettebb gondolkodású vezetők is, akik úgy értelmezik a kérdést, hogy csak együttesen biztosítható a népgazdasági tervek teljesítése, a szükségletek kielégítése Mi is ezt tartjuk helyesnek. Szó sincs arról, hogy a háztáji gazdaságokat a közös elé helyezzük. A közös gazdaságok megszilárdulásának, termelésük és árutermelésük fokozásának tehát elsődleges feladata mellett segíteni kell az alapszabálynak megfelelő háztáji gazdaságok termelését, illetve a közös gazdaságok kiegészítő részének kell tekinteni azokat. Az országgyűlés 1965. februári ülésszakán Németh Károly elvtárs, az 1VÍSZMP Központi Bizottságának titkára így fogalmazta meg a háztájiban rejlő lehetőségeket: „A közös gazdaságok erősítésével egy'időben támogatjuk az alapszabálynak megfelelő háztáji gazdaságok termelését is. Nem engedünk teret a háztáji gazdaságok szerepét lebecsülő nézeteknek, és gyakorlatnak, fellépünk a megnyilvánuló túlzások ellen." Megalapozott ez az álláspont és Csongrád megyére is vonatkozik. Támogatni kell tehát a háztáji árutermelést, különösen állat és állati termékek előállításában, értékesítésében, de a növénytermelés egyes ágaiban is. t C

^SONGRÁD MEGYÉBEN 60 ezer A háztáji gazdaság folytat termelést. A szarvasmarha 62, a tehén 70, a sertés 72, a kocaállomány 65 százaléka, a baromfi zöme az egyéni és háztáji gazdaságokban van. Ezek tények. Mindebből következik, hogy a lakosság élelmiszerellátásában jelentős szerepet játszanak; nevezetesen: a termelők önfogyasztásának kielégítése, és a központi, készletek bővítése. Amikor sokan vitatkoznak velünk, elfelejtik, hogy a nagyüzemi gazdaságok, a komoly fejlődésük ellenére sem képesek biztosítani az előbbieket. A termelőszövetkezetek a termelést, és felvásárlást illetően nem tervkötelezettek. A járási, városi párt- és tanácsszervek viszont felelősek a tervek teljesítéséért, ezért a szövetkezetek termelési terveinek jóváhagyásakor a szövetkezetek felé irányszámokat adnak. Legtöbb esetben a tervtárgyaláson az derül ki. hogy az a termelőszövetkezeti vezető, aki ellene van a háztáji gazdaságok segítésének, hadakozik a javaslatok ellen. Soknak tartja a hízott sertést, a baromfit, a tojást stb. Ezzel maga is beismeri — sőt ékesei) igazolja —, hogy a népgazdasági tervek teljesítése a háztáji és kisegítő gazdaságok nélkül nem várható. A háztáji gazdaságok árutermelésének segítésekor nem gondolunk arra, hogy az ide vonatkozó jogszabályoktól eltérő gyakorlatot vezessen be valaki. Szó sincs arról, hogy pl. a háztáji földterület a törvényesen megengedett mérték fölé emelkedjék, hanem arról, hogy a termelőszövetkezetek már a termelési tervekben gondoskodjanak a háztáji állattenyésztés alapfeltételeiről. Számos területen nyújtható olyan segítség, amely nem sérti a szocialista gazdálkodás alapelveit. Ezek közül csak néhányat említek meg; — a szálas takarmány és takarmánygabona természetbeni kiosztásánál előnyben részesíteni azokat, akik hajlandók az állammal vagy a szövetkezettel szerződést kötni, állat- és állati termékek értékesítésére. Ez nem jelent jogtalan előnyt az állattartóknak, hiszen egyetlen szövetkezeti tagot sem rekeszt ki e lehetőségből; — minden eszközt felhasználni arra, hogy megfelelő ellenszolgáltatásért — ahol legelő van — a háztáji állomány részére biztosítani a legelöt; — minden szövetkezet megtalálhatja, a módját annak, hogy a szövetkezeti tagok• takarmánytermelés céljából történő másodvetésre kapjanak földet és fuvareszközt; — a zöldségtermeléssel foglalkozó szövetkezetek biztosítsák a házikertek palántaellátását; — csaknem minden szövetkezet rendelkezik növényvédő brigáddal, de sem az fmsz-ek. sem a tsz-ek nem biztosítják kielégítő mértékben a házikertekben a kártevők elleni védekezést, noha ez nemcsak egyéni, hanem közérdek is. A

háztAji Árutermelés segítésére többfajta elképzelés, gyakorlat alakult ki. Ezek között kezdetben a háztáji árutermelési felelősök, a háztáji agronómus. a háztáji bizottság stb. Csongrád megyében több szövetkezetben 1962. óta működnek háztáji csirkenevelési felelősök. Az árutermelési felelősök beállítása több termelőszövetkezetben eredménnyel járt, különösen a baromfi, a tojás, a tej felvásárlásában, mert. a baromfinak 52.1, a tojásnak 71.6. inig a "tejnek 40.8 szazaiékát Vásároltuk r< I az egyéni és háztáji gazdaságokból 1961-ben. A hizott sertésnek vi zont már csak 27,1 százalékát vásároltuk fel és ez évről évre csökkenő tendenciát mutat. A csökkenést nem ellensúlyozza a közös gazdaságok árutermelésének növekedése. Ennek következménye az, hogy 1964-ben 20-000 hízott sertéssel vásároltunk fel kevesebbet mint 1963-ban, de a felvásárlás mennyisége alatta maradt az, 196a évi felvásárlásnak is. Visszaesett a vágómarha-felvásárlás mind a termelőszövetkezetekből, mind az egyéni és háztáji gazdaságokból. Ezek a tények csak jobban erősitik azt a felfogást és gondolatot, hogy hatékonyabb intézkedest kell tenni a tervek teljesítése érdekében a háztáji és a közös gazdaságok árutermelésének összehangolására. E feladatot a termelőszövetkezet csak úgy oldhatja meg, ha a szövetkezeti tagok közül több személyt, több embert mozgosít. A háztáji bizottságok megszervezése, működtetése munkamegosztást, a tagoknak a vezetésbe való szélesebb bevonását jelenti. Semmi esetre sem lehet egyetérteni azzal a felfogással, hogy a szövetkezetben működő bizottságok, nem segítséget, hanem „terhet, akadályt" jelentenek a szövetkezetekben. A háztáji bizottságok számos esetben tehetnek javaslatot a háztáji föld nagyságára, a takarmányjuttatásra, a legelőfelhasználásra, de számos esetben tudnak segítséget nyújtani a háztáji állományból történő árutermelésre, és éppen ezzel tudják a vezetést felesleges terhektől megszabadítani. _ mjEM KELL FÉLTENI a közös gazdaJV ságokat attól, hogy a háztáji bizottság megszervezése károsan fog halni fejlődésükre. Az sem helyes, hogy ahol erős szövetkezet van, ott a háztáji árutermelés szervezésére nincs szükség. Az viszont igaz, hogy több jól gazdálkodó szövetkezetben, áhol a tagok megtalálják már számításaikat, mindtöbben szüntetik meg a háztáji termelést. Ez a folyamat csak gyorsul, ha a szövetkezet a segítségnyújtás helyett korlátokat emel a háztáji árutermeléssel szemben. Ez jelenleg semmiképpen sem helyes. A háztáji gazdaságok árutermelésére még hosszú ideig szükség lesz mind a gyengébben, mint a jól gazdálkodó termelőszövetkezetben. A kettő nem gátolja, hanem kiegészíti egymást. Erre már van jó példa Csongrád megyében is. Az ambrózfalvi „Dimitrov" pl. több év óta jól gazdálkodik, mégis példásan. megszervezte a szövetkezeti tagok baromfiállományának lecserélését és táppal való ellátását. A háztáji gazdaságokban termelt áru értékesítését a szövetkezeten keresztül eszközöltek. Mind e mellett ma is biztosítják, hogy minden háztájiból egy hizott sertés értékesítése megtörténjék az • államrészére. Aránylag elfogadható az intézkedés Csanádalbertin, Pitvaroson is, aho! a szervezés eredményeként biztosított az év végi tervteljesítés. Hasonlóak a kezdeményezések a székkutasi Petőfi, a nagymágocsi Hunyadi Termelőszövetkezetekben, valamint Hódmezővásárhely egyes területein is. A szegedi járásban a röszkei Kossuth, a tiszaszigeti Búzakalász Termelőszövetkezetek vezetői felismerték a háztáji gazdaságok fontosságát, háztáji bizottságot szerveztek, és ezzel sikerűit megakadályozni az árutermelés csökkenését. Megyénk területén persze több helyen vannak azonos kezdeményezések, amelyek eredményeként 1965'. évi leadásra 196 4. év végéig 4-5000-rel több hízott sertésre kötöttek már szerződést a háztáji gazdaságokból mint egy évvel korábban. Mindezt eddig is jó eredménynek tekinthetjük, de sok még a tennivaló is. Éppen ezért a pártszervezetek, a helyi tanácsok szervezzék, támogassák ezt a mozgalmat. A helyi viszonyoknak megfelelő intézkedések gyors megtétele elősegítheti, az elmulasztás hátrányosan befolyásolhatja a felvásárlási tervek teljesítését. Azt tanácsoljuk, hogy minden szövetkezetben alakítsák meg a háztáji bizottságot. A háztáji bizottságok sok gondot, terhet vehetnek le a szövetkezeti vezetőkről, akik a felszabaduló energiát a közös termelés szervezésére fordíthatják. Javasoljuk, hogy a közgyűlések legfontosabb feladatként az alábbiakat határozzák meg a háztáji bizottságok részére: 1. Javaslattétel a háztáji föld nagyságára 300—1600 n-öl keretén belül. 2. A háztáji állatállomány alapszabályban megjelölt keret megállapítása, takarmány, alomszalma, árokpartok- útszéli füvek, alkalmi legelők biztositasa felosztása. A másodvetósü takarmánytermelés háztáji részére való megszervezése. 3. A háztáji állatállomány termékeinek, tvnyész- és hízóállatok értékesítésének szervezése, elsősorban n közösön keresztül. 4. A háztáji gazdaságokban összegyúlt trágyának kiszállítását, felhasználását megszervezni. 5. Házikerlck növényvédelmének szervezése, közösen a helyi földművesszövetkezetekkel. A

Z EMLÍTETT FELADATOKON túlmenően természetesen még számos olyan tevékenység, illetve feladat vár megoldásra, amit a háztáji bizottságok elősegíthetnek. Az 1965. évi fel-' adat mind a termelés, mind a felvásárlás vonatkozásában elég nagy. ami azt kívánja, hogy a mezőgazdság minden szektora — termelőszövetkezeti, háztáji, egyéni gazdaságok — a maximális erőfeszítést tegyék. PACZUK ISTVÁN a Csongrád megyei tanács v b-el n ökh elyettese Szombat. 1965. február 27. DÍL-MAGTAROR5ZAG &