Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl ti A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 14. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. január 17. fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítéséről 1964-ben a népgazdaság tovább fejlődött, javult a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátása. A nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint — több mint 4 százalékkal nagyobb volt, mint 1963-ban. Az ipari termelés jelentősen, a mezőgazdaság összter­melése kismértékben meghaladta az 1963. évi szintet. To­vább nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása, bővül­tek a népgazdaság álló- és forgóalapjai. Fokozódott a külkereskedelmi tevékenység, erősödtek .és tovább széle­sedtek az ország nemzetközi kapcsolatai. A tervnek a termelés gazdaságosságára vonatkozó előirányzatait több területen nem teljesítették. 1964. évi gazdasági, egészségügyi, kulturális helyzetet részleteiben az alábbi adatok jellemzik: Ipar 0 HÁROMSZÁZALÉKOS TÜLTELJESÍTÉS 0 GYORS FEJLŐDÉS A VEGYIPARBAN 0 45 800 ÜJ MUNKÁS 1964-ben a szocialista ipar mintegy 9 százalékkal t ermelt többet, mint 1863­ban és ezzel kb. 3 százalék­kal túlteljesítette az éves teljes termelési tervet. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a termelés a vegyipar­ban, az élelmiszeriparban és az építőanyagiparban. Jelen­tősen — bár az átlagosnál kisebb mértékben — nőtt a termelés a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium gépipari vállalatainál 1964-ben az ipari termelés és a termelési terv teljesíté­se a következőképpen ala­kulti lékkai emelkedett. 1964-ben a termelés növekedésének 55 százaléka származott a termelékenység növekedésé­ből. Az eredmények mellett az ipar munkájában voltak hiá­nyosságok. 1964. év folya­mán a tervezettnél kisebb mértékben csökkentek a termelés költségei. Számot­tevően nőttek a túlórák. A tervidőszak végi „roham­munka" továbbra is jelentő­Mezőgazdaság - felvásárlás sen megdrágította a terme­lést. Nem volt kielégítő az iparvállalatok együttműkö­dése. A késedelmes, határ­időkön túli szállítások is za­varták az ipar munkáját és a kereskedelem tevékenysé­gét. Az ipari termelés egy része minőségét, összetételét tekintve 1964-ben sem felelt meg a szükségleteknek. Az év folyamán az ipari kész­letek tovább nőttek. r r ir Ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád meg* ei bizottsága tegnap Szegeden, a városi pártbizottság Kál­vin téri székházában kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vett Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője is. Az 1964. évi ter­melési tervek teljesítése és az 1965. évi gazdasági felada­tok, a Központi Bizottság 1964. december 8—10-i ülése alapján címmel Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára terjesztette elő a megyei párt vb beszá­molóját. A pártbizottság az előterjesztést tartalmas vita után jóváhagyta, s meghatározta ezzel kapcsolatban a Csongrád megyei kommunisták feladatait. a pártalapszervezetek vezetőségei újjáválasztásának tapasztalatairól Ágoston József elvtárs, a meg ei párt vb tagja, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője számolt be. A tájékoztatót a párt­bizottság tudomásul vette. Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára előterjesztette a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság, valamint a megyei pártbizottság munkabizott­ságainak — a propaganda és művelődési bizottságnak, a mezőgazdasági bizottságnak és az ipargazdasági bizott­ságnak — idei első félévi munkatervét. Az eltöerjeszté­seket a megyei pártbizottság határozattá emelte. DIÓK A FÉRFIAK HEL VÉN Nehézipari Minisztérium bányászát vegyipar Kohó- és Gépipari Minisztérium kohászat gépipar Építésügyi Minisztérium cpítőanyagipari vállalatai Könnyűipari Minisztérium Élelmezésügyi Minisztérium tanácsi ipar állami ipar szövetkezeti ipar szocialista ipar együtt 1964-ben 3.5 százal&kal több szenet, 2.5 százalékkal több kőolajat, 28 százalékkal tóbb földgázt és 9,4 száza­lékkal több villamos energi­át termeltek, mint 1963-ban. Jelentősen nőtt a fűtőanya­gok és a villamos energia behozatala is. A hengerelt acél — és ezzel összefüggésben az acél — termelésének kisebb mér­tékű csökkenése főleg a Le­nin Kohászati Művek hen­gerművének rekonstrukció­jából adódott A gépiparon belül 1964­ben a híradástechnikai cik­kek termelése 13 százalék­kal, a műszereké 8 százalék­kal nőtt, a szerszámgépek AZ 1964. ÉVI TERMELÉS az 1963. évi termelés százalékában 109,7 103,2 112,7 107,1 104,1 108,5 113.7 106,9 1104 108.8 1084 110,8 1083 az 1964. évi terv százalékában 104.0 102,0 105.6 100,2 1034 983 993 M13 106,6 1043 102.7 110.8 103.1 termelése az 1963. évi szin­ten maradt Az év folyamán mintegy 30 százalékkal több háztartási villamos gépet gyártottak, mint 1963-ban, Tovább nőtt a gépek és gépi berendezések kivitele. 1964-ben a könnyűiparon belül a bútoripar termelése 13 százalékkal, a textilruhá­zati iparé 6 százalékkal, a cipőipar termelése 7 száza­lékkal nőtt. A szövet a kö­töttáru és harisnya termelé­sén belül különösen a szin­tetikus szálakat tartalmazó cikkek termelése nőtt Az egyes fontosabb ipar­cikkek termelése és tervtel­jesítése 1964-ben a követke­zőképpen alakult: AZ 1964. ÉVI TERMELÉS az 1963. évi termelés mennyiségben százalékában sren 31,5 millió t kőolaj 1.8 millió t hauxit 13 millió t lillamos energia 10,6 milliárd kwó acél 2.4 millió t hengerelt acél 1.7 millió t alumínium 56,9 ezer t cement 2,3 millió t nitrogénműtrágya 448 ezer t szuperfoszfát 539 ezer t autóbusz 2462 db televízió-vevőkészülék 270 ezer db mosógép 174 ezer db hűtőszekrény 70 ezer db pamutszövet 304 millió m­gyapjúszövet 36 millió m3 «'ipő 24,8 millió pár műkor 449 ezer t vaj 19 ezer t sör 4,2 millió hl 1964-ben az állami ipar­ban a munkások és alkal­mazottak száma 1 278 800 fő volt 45 800-zal (3,7 százalék­kal) több, mint 1963-ban és 11 200-zal (0,9 százalékkal) 103.5 102,5 109,2 109.1 99.6 99.1 102.5 125.5 115.8 105.2 103,7 107.3 103.4 194,1 107,3 102.9 194.3 119,7 107,9 103.6 az 1964. évi terv százalékában 101,1 100,0 101,9 101,4 102.4 N 102.7 100.5 100,3 114,8 109.6 103,1 96,7 100,1 100,5 99,7 101,2 100,4 107,3 103,1 tóbb, mint amennyit a terv előirányzott. Az év folyamán az egy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos termelés az állami iparban 4,6 száza­0 MEGTERMELTÜK KENYERÜNKET 0 KEVESEBB A BURGONYA O TOBB, DE GYENGÉBB BOR 1964-ben a mezőgazdaság össztermelése 2 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az össztermelésen belül az állattenyésztés termelése nőtt, a növénytermelés lé­nyegében azonos szinten ma­radt 1964-ben az előző évinél 15 százalékkal nagyobb te­rületen 34 százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1963-ban. Az 1964. évi ter­més fedezi az ország egyévi kenyérgabonaszükségletét A holdanként! termésátlag bú­zából 10,7 q (18,5 q/hektár), rozsból 6,2 q (10,7 q/hektár) volt 1964 őszén kb. ugyan­akkora területen vetettek ke­nyérgabonát mint egy évvel ezelőtt 1964. év folyamán kisebb területen termeltek takar­mányt, mint 1963-ban. A ve­tésterület csökkenését a ho­zamok növekedése csak rész­ben ellensúlyozta, ezért a takarmánytermés mennyisé­ge nem érte el az 1963. évit. Cukorrépát nagyobb terü­leten termeltek, mint 1963. évben és a betakarított cu­korrépa mennyisége több volt, mint eddig bármikor. Burgonyából kevesebb ter­mett. mint 1963-ban. Zöld­ségfélékből a lakosság ellá­tása — a vetésterület és a hozamok csökkenése követ­keztében — nem érte el a kiemelkedően jó 1963. évi szintet. E cikkek árai maga­sabbak voltak, mint egy év­vel korábban. A gyümölcstermés összes­ségében kb. ugyanannyi, al­mából kevesebb volt, mint 1963-ban. A bortermés 15 százalékkal meghaladta az 1963. évit, a bor minősége azonban gyengébb volt az előző évinél. 1964-ben egy kat. hold megművelt területen (szán­tó. kert és szőlőterületen) 13 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint egy év­vel korábban. Tovább nö­velték az öntözött területet: 1964 végén 463 000 kat. hol­dat öntöztek. Az év folyamán bővült a mezőgazdaság gépállománya. Többek között mintegy 8100 traktort. 1200 arató-cséplő­gépet, 5000 traktorekét, 2200 vetőgépet helyeztek üzembe a mezőgazdaságban. A trak­torállomány 1964. év végén 58 000 darab volt. A gabona 80 százalékát géppel arat­ták. A gépi munkák folya­matosságában egyes alkat­részek átmeneti hiánya ne­hézséget okozott Az év folyamán tobb in­tézkedést hoztak az állatállo­mány növelésére. Részben ennek eredményeként a szarvasmarha-állomány 1964 végén 1 950 000 db volt, mint­egy 96 000 darabbal több, mint az előző év végén. A tehenek száma az év folya­mán 779 000 darabról 800 000 darabra nőtt. Növekedett a sertésállomány is: az év vé­gén a sertések száma kere­ken 7 millió darab volt, 873 ezer darabbal több, mintegy évvel korábban. 1964-ben 5 százalékkal több tejet, 11 százalékkal több to­jást termeltek, mint 1963­ban. Az egy tehénre jutó tejtermelés 2340 liter volt (4 százalékkal több, mint 1963­ban). A felvásárlás 1964-ben lé­nyegében a tervezettnek meg­felelően emelkedett. Kenyér­gabonából, borból, baromfi­ból, tojásból/tejből többet, vágóállatból, burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből (Folytatás a 3-ik oldalon.) Pontos felmérés, alapos meggondolás után a sze-c li gyufagyárban is nőket állítottak olyan munkapcs^tokra. melyeket eddig férfiak végeztek, de a nők legalább olyan jól el tudják látni. Képünkün: Mójzes Katalin és Hegyi Imréné a mártógépnél, a masszakezelésnél. Szövetkezeli zárszámadó közgyűlés Gyálaréten 52 forint 30 fillér munkaegységenkéntí osztalék a Komszomol Tsz-ben Szombaton, aki vendég­ként érkezett Gyálarétre, már a kora délelőtti órák­ban is érezhette: nagy ün­nep van itt Az utcákon egyetlen lélek sem járt, mindenki a Komszomol Tsz központi majorjával szom­szédos vadászház nagyter­mében, az ünnepi zárszám­adó közgyűlésen volt Lel­kes tapssal köszöntötték a szövetkezet éléről búcsúzó Vörös Bálint elnököt, a falu kedves, csendes szavú Bálint bácsiját. Az idős kovácsmes­terből lett tsz-elnök ugyanis súlyos betegség következté­ben elvesztette egyik lábát, s most kérte, hogy a köz­gyűlés járuljon hozzá nyu­galombavonulásához. A „sta­fétabotot" az elnöki tisztség­ben a falu korábbi, ugyan­csak köztiszteletben álló fia­tal párttitkárának, Csorba Mihálynak adta át. ü Négy és fél milliós vagyon A mostani mérlegbeszá­molót azonban még Vörös Bálint tartotta meg. Köszö­netet mondott a gazdakö­zösség egész múlt évi áldo­zatos jó munkájáért, s be­jelentette többek között, hogy a Komszomol Tsz te­hermentes, tiszta vagyona az egy év előtti 3 millió 817 ezer forintról 4 millió 613 ezer forintra gyarapodott. S ez nagyon szép vagyonnak számít, ha figyelembe vesz­szük, hogy a tsz összterülete, a háztáji gazdaságokkal együtt is mindössze 864 hold. A szövetkezeti gazdák is jól megtalálták számításu­kat a közös munkában. Egy munkaegység értéke most 52 forint 30 fi.llér. Említésre méltó, hogy Vörös Bálint ve­zetése alatt hét évből öt év­ben volt 50 forint felett a munkaegység értéke. 1964­ben tovább nőtt a gazdaság­ban a termelékenység is. A korábbi 3404 forintról 3814 forintra nőtt az egy szántó­egységre jutó gazdálkodási eredmény. Ez azt jelenti töb­bek között, hogy tavaly már a gyálaréti határ egy-egy holdjáról 410 forinttal jutott több áru a népgazdaságnak, mint amennyit 1963-ban ad­hattak a gazdák. Az asszonyok oz élen Vörös Bálint elmondotta azt is: egy gazdára számítva a közös haszonból átlagosan 17 ezer 87 forint évi jöve­delem jutott. Ennél azonban — mint mondotta — lehe­tett volna jóval több is. Hi­szen a legszorgalmasabbak 25—30 ezer forintot és ennél is nagyobb jövedelmet értek el. Viszont vannak olyanok is, akik csak 7—8 ezer fo­rintot kaptak, pedig többre lettek volna képesek. A kö­zös munkában, az együttes vagyon gyarapításában leg­inkább a női munkacsapa­tok tűntek ki. Az állattenyésztéssel nem volt megelégedve az elnöki beszámoló, jóllehet 260 hí­zott sertést, nagy mennyisé­gű hízott marhát, hízott ba­romfit, tejet szállított a tsz az államnak. Az idei téte­leknél azonban jóval na­gyobbakra van lehetőség a jövőben. (ü Hogy lehet' még jobban? A felszólaló gazdak, gazd­asszonyok egymás után mondtak köszönetet nyugdíj­bavonulása alkalmából az idős elnöknek céltudatos, jo munkájáért. Nem fukarkod­tak a jótanácsokban és az egész közösséget érintő bírá­latban sem. Koza József szövetkezeti gazda például elmondotta: a 30—35 mázsa holdankénti fűszerpaprika hozamok helyett már 70—80 mázsát is elérhettek volna, ha egyszer s mindenkorra szakítanak a hidegágyi pa­lántaneveléssel. Bökönyi Jó­zsef a kukorica termesztés­ben a vegyszeres gyomirtás bevezetését sürgette. Mások a gyümölcstermesztésben a gyenge növényvédelmi mun­kát kifogásolták. Figyelem­re méltó javaslat volt az is, hogy idén nyáron rendsze­resen gyomtalanítani kell a dűlőutakat is. Az utakon termő gyomok évről évre bc­fertőzik az egész határt. Az MSZMP járási végrehajtó bizottsága nevében Kanalas Sándor köszöntötte a gyála­réti gazdákat. Szólott töb­bek között a kenyérgabona és a takarmánytermeszlcs­ben rejlő még kihasználat­lan lehetőségekről. A járási tanács vb mezőgazdasági osztálya nevében pedig La­katos Lajos gratulált a Komszomol Tsz gazdáinak. Az ünnepi közgyűlés után a résztveiők a szövetkezeti irodahoz siettek, ahol a ko­rabban felvett járandóságok után most. utólag még 904 ezer forintot osztottak szét közöttük érdemük szerint. Este pedig vidám ünnepi lakomán találkoztak ismét a falu lakói és vendégei.

Next

/
Thumbnails
Contents