Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

» Varsó ünnepli évfordulóját A lengyel főváros szomba­ton megkezdte felszabadulá­sa 20. «i fennállása 700. év­fordulójának ünnepségsoro­zatát. Szombaton délelőtt került sor a hösl sírok és emlékmüvek megkoszorúzá­sára. Este a Tudomány és Kultúra Patotájanak kong­resszusi termében rendezett díszünnepségen emlékeztek meg a hős város történelmi évfordulójáról. Ma a Nagy Színház előtti 1eren sor kerül Wojcieh Bo­mislawakl híres rendezö-tor­rtftó és Stanislaw Moniusako zeneszerző szobrainak ünne­pélyes felavatására. Holnap folytatódik az EMSZ-közgyulés Napirenden: tizenöt ország képviselőinek felszólalása Az ENSZ-közgyulés hol­nap folytatja munkáját. Hét­fői ülésének napirendjén tizenőt ország képviselőinek főn ismét összeülő közgyű­lésnek részletes beszámolót tart a világszervezet pén­zügyi helyzetéről, amely felszólalása szerepel. Az első kedvezőtlennek mondható, szónok Lord Carabon angol Határozottan cálfolta U delegátus lesz. Thant a világsajtóban az U Thant ENSZ-főtitkár a utóbbi időben megjelent világszervezetnél működő egyes olyan híreket, amelyek sajtótudósítók részére pénte- szerint egészségi okokból fő­ken este fogadást adott, titkári tisztségéről még amelynek során több idősze- mandátumának 1966. novem­rű kérdéssel foglalkozott. A berében bekövetkező lejárta Főtitkár közölte, hogy a hét- előtt le kívánna mondani. Meggyilkolták Burundi miniszterelnökét Szamos őrizetbe vétel — Haromnapos gyász Washington hallgat a laoszi ügyben Az amerikai sajtó cikkei­ből nyugtalanság csendül ki amiatt, hogy Washington to­vábbra is teljes titoktartás­sal övezi a laoszi területen fekvő célpontok ellen vég­rehajtott amerikai légitáma­dások részleteit és körülmé­nyeit. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni az ügy­ről. Pearson lohnsonnál Pearson pénteken délután Kanadából különrepülögé­lien Johnson farmjának kö­zelében létesített repülőtér­re érkezett. A kanadai miniszterelnök megérkezésével egy időben Washingtonban közölték, hogy az. Egyesült Államok és Kanada megállapodott a gépkocsik behozatali vám­jának kölcsönös megszünte­tésében. A gépkocsi behozatali vá­mok kölcsönös eltörlésével létrejött » gépkocsik észak­amerikai közös piaca. Pénteken meggyilkolták Pierre Ngendandumwe, bu­rundi miniszterelnököt. Ngendandumwe meglátogatta a körházban feleségét és újszülött gyermekét, s amikor a kórházból távo­zott, akkor követték el el­lene a oviikos merényletet. Burundiból érkező rádió­jelentések szerint a minisz­terelnök meggyilkolása mi­att háromnapos országos gyászt rendeltek el és szá­mos letartóztatást foganato­sítottak. Őrizetbe vettek hét Wilson ismét Amerikába látogat Az angol mridsatierelnök­ség pénteken este kiadott közleménye szerint Harold Wilson miniszterelnök feb­ruár 11-én New Yorkba lá­togat, ahol az ENSZ közgyű­lésé előtt beszédet mond. Ezt megelőzően február 10-én •Wilson Washingtonban ta­lálkozik Johnson elnökkel. Február 12-én az angol miniszterelnök Ottavában l.ester Ponrwon kanadai mi­niszterelnökkel folytat meg­beszéléseket. politikust is. köztük egy volt miniszterelnököt, a volt igazságügyminisztert és egy szakszervezeti vezetőt. A gyilkos nyomára még nem akadtak. Valamennyi nyugati hír­ügynökség egyetért abban, hogy a gyilkosság politikai természetű volt. Az Associa­ted Press emlékeztet rá, hogy Csőmbe kongói mi­niszterelnök a közelmúlt­ban azzal vádolta meg Bu­rundi kormányát, hogy tá­mogatja a kongói felkelő­ket ii A NATO Ujabb brft hadmozdulatok Aa Indonéz békakeederriA­nyezóBrk dacárat b OoíytM­ják a brit katonai erők át­t soportasítását ^lawtől ke­rtre". Az Economist cfmű óefotyáaos hetilap azonban nvindan kendőnés néikffl be­vallja, hogy az angol katonai mozdulatok a decembert Wilson—Johnson talál komon kialakított angol—amerikai globális stratégia seerves ré­zét alkoáják­1300 zsákmányolt eeg yver. 126 felszabadí­tott helység. :;.-, (kin katona Allt At Jelentés Dél-Vietnamból A dél-vietnami hazafias arcvonal hírügynöksége Je­lentést tett közzé a felszabadítási hadsereg 1964-ben Dél­Vietnam középső részében végrehajtott ha dm ü vei étéiről. Eszerint a dél-vietnami hazafiak tavaly több mint 30 000 ellenséges katonát megsemmisítettek és 4500 fegy­vert zsákmányoltak. Elpusztítottak 1800 úgynevezett stra­tégiai falut, felszabadítottak 120 helységet és több száz települést. a felszabadított területek lakossága 1,2 mil­lió fő. E területek népe megerősített falvakat épített, ame­lyekben eredményesen veheti fel a harcot az ellorsúg tá­madásaival szemben. Iskolákat, tájékoztató központokat és egészségügyi állomásokat létesítettek. a hírügynökség jelentése szerint a katonai cselekmé­nyek során az ellenségnek körülbelül 35 000 kat nája állt át a felszabadító hadsereg oldalára. Kikötőmunkássztrájk az Egyesült Államokban csápjaival behatolt C " fi iprusra A Haravgi című ciprusi lap leleplezi a NATO milita­rista tevékenységét a szige­ten. A lap aat írja, hogy a NATO Anglia részvételével a ciprusi kormány tudtán kí­vül a Greco-fokon (Ciprus délkeleti része) hatalmas ra­darberendezést állított fel. Ezt a berendezést amerikai és angol tisztek kezelik és közvetlenül a NATO vezér­karának van alárendelve. „Eszerint a NATO, semmi­be véve minden törvényt, csápjaival már behatolt Cip­rusra" — mutat rá a lap. Látó gatások Hetek óta nagy készülődés előzi meg Erhard pá­rizsi útját. A kancellár tegnap három és fél órás ta­nácskozást folytatott Adenauerral jövő heti párizsi látogatásáról. A nyugatnémet lapok azt írják: tulaj­donképpen Erhard javasolta, hogy az eredetileg ter­vezett széles körű eszmecsere helyett négy szemközti bizalmas beszélgetés álljon a mostani találkozó ten­gelyében. A kormányisaitó nagy óvációval harangozza be a párizsi látogatást, úgy tünteti lel. mintha mo6t Bonn, Washington helyett, Párizsra vetné szemét. Ugyanakkor az angol fővárosban szemrehányá­sokkal halmozzák el Erhdrd kancellárt, aki most Pá­rizsba siet mielőtt még De Gaulle Wilsont fogadná Felborult az angol diplomáciai ütemterv, és ezt enyhíti a legújabb hír: Wilson miniszterelnök két hónapon belül másodszor taiálkozlk majd Johnson elnökkel Washingtonban. Közvetlenül De Gaulle—Erhard talál­kozó után látogat Wilson a jövő csütörtökön Bonnba — az eredetileg tervezett sorrend megrövidítésével... Nem lehet még tudni Wilson bonni látogatásának kimenetelét, viszont annyi máris látható: a magas szintű nyugati találkozások az ellentétek jegyében zaj­lanak le. Hiszen éppen az MLF-terv bukása után kiala­kult súlyos nézeteltérések tisztázása végett kerülnek sorra a kormányfői megbeszélések. Jelentős mértékben befolyásolja a tárgyalásokat a néhány nappal ezelőtt közzétett, tavaszi időpontra tervezett kölcsönös Koszi­gin—Wilson találkozó. A szovjet miniszterelnök ang­liai látogatása, és a brit kormányfő moszkvai utazása már most rányomja a bélyegét a jövő héten sorra ke­rülő francia—nyugatnémet—angol magas szintű eszme­cserére. Mert a kormányfők sem a sokoldalú NATO haderőről, sem a gazdasági problémákról, sem a német kérdésről nem tárgyalhatnak anélkül, hogy figyelembe ne vegyék a nyugati népek „Kelet'-hez való közeledés egyre fokozottabb kívánságát. M. T. Rosszabbodott Churchill állapota Pénteken a kora esti órák- terelnök mély álomba ban érkezett híre annak, rült, fájdalmat nem érez. hogy a napok óta betegeske- Az idős — 90 éves — an­dö Winston Churchill volt gol államférfi agytrombózist angol miniszterelnök állapo- kapott és vérkeringési zava­ta váratlanul súlyosra for­dult. A késő este kiadott or­vosi jelentés szerint állapo­tát „rendkívül súlyosnak" kell tekinteni. A volt minisz­rai is vannak. Orvosid ag­gódnak életéért és nem sok reménnyel b tatták hozzá­tartozóit. Több mint 306 utas* és teherszállító hajó vesztegelt mór az Egyesült Államok keleri partjain a 60 000 ki­kötőmunkás szombaton he­tedik napjába lépő sztrájkja következtében. A munkabeszüntetés na­ponta mintegy 67 millió dollár kárt okoz az ame­rikai gazdasági életnek. A Reuter angol hírszolgá­lat jelentése szerint hétfón vagy kedden a kí­kötőmunkások ismét .sza­vaznak arról, hogy foly­tassák -e a sztrájkot, vagy elfogadják azt a kol­lektív szerződóst, amelyet a múlt héten — a szakszerve­zeti vezetők felszólítása el­lenére — elutasítottak. Lumumba halálának évfordulójára Dollár­hamisítókat lepleztek le A görög rendőrség Athén­ban letartóztatott három osztrákot, akik közül az egyik hamis útlevéllel uta­zott, valamint egy finn tu­ristát Az Istanbulból érke­ző külföldiek Görögország három városában hamis húszdollárosokkal fizettek. Az Interpol egyik felügye­lője Istanbulban három sze­mélyt, egy törököt egy olaszt és egy franciát is őri­zetbe vett. A három férfi­nál összesen 5460 dollár ér­tékű hamisított pénzt talál­tak A nyomozás ezután to­vabb szélesedett és Francia­Országban ls több letartóz­tatás történt. ma \EC.y EVE annak, hogy Pat­rice Lumumbát, a Kongói Köztár­saság törvényes miniszterelnökét belga frankért, amerikai dollárért felbérelt orgyilkosok kegyetlenül megkínozták és megölték. Az „Ex­pressz'' című francia lap egy nap­pal a bestiális gyilkosság előtt — 1961. január 17-i számában — töb­bek között azt irta: „A véres arcú. hatrakötözött kezű Lumumba már aligha éri meg a holnap reggelt..." lí» hogy milyen jól voltak értesülve az urán-, a réz- és a gyémántbányák tulajdonosainak lakájai, azt bízonyt­ja, hogy „jóslatuk" másnapra való­ban beteljesedett! Bár a Szovjetunió, valamint az afrikai, ázsiai országok többször felhívták a figyelmet a ké­szülő gaztettre, sót január elején —• miután aggasztó hírek jöttek Kon­góból — követelték, hogy azonnal hívják össze a Biztonsági Tanácsot a gyilkosság megakadályozására, Hammarskjöld akkori főtitkár ezt nem tartotta időszerűnek. A haldokló Lumumba kínzói sze­mebe vagla: „Rabszolgak vagytok a gyarmatosítók tulajdonában végső scrron semmit sem fogtok elérni a néppel szemben .. •" Csőmbe. Afrika leggyűlöltebh em­bere 4 évvel ezelőtt tehát elvégezte a. hóhérmunkát, sőt keretlegényei az­óta százával mészárolják le a kon­gói nép legjobb fiait, a kongói sza­badságharcosokat, mindenkit, aki megelégelte a rabszolgasagot, az el­nyomást. Lumumbát azért gyilkoltak meg. mért az angol, amerikai és bel­ga monopóliumok a2 ország politi­kai függetlensége után is rabolni akarták az uránt, a rezet, a gyémán­tot és a többi ásványkincset. Azért kellett meghalnia, mert szenvedélye­sen szerette népét, megvetette és gyűlölte a rabszolgatartókat, a mo­nopóliumok urait, akiknek zsebébe milliárdok vándorolnak a kongói nép tulajdonából, véres verejtéke árán. Mártírhalála a felháborodás viharát váltotta ki világszerte! Megmozdult az egész fekete Afrika, haladó em­beriség. Milliók fejezték ki tiinleté­seikkel együttérzésüket, részvételüket Lumumba özvegyének és három ár­Csőmbe rendszere mindinkább elszigetelődik Veszélyben a zsoldostoborzás A Pravda szombati számá- Ezek az események újból rá- agresszió- következtében az ban Majevszkij, a lap szem- kényszerítették az afrikai- Egyesült Államok és a többi leírója megállapítja, hogy a akat, hogy elgondolkozzanak imperialista hatalom éles belga—amerikai fegyveres e világrész sorsa fölött, meg- konfliktusba került az afri­kongóá beavatkozás ismét lássák teljes mélységében az kai országok túlnyomó több­megmutatta az egész világ- Afrikát fenyegető veszélyt. ségével. nak: — Az utóbbi hetek esemé­a Kongóban folyó harc az nyei. egész Afrika szabadsága­ért és függetlenségéért to- hogy. . . mindinkább elszigetelődik az „„„„ ,„.„„...<„-.„, lyo küzdelem elvalasztha- aírikai államok körében, ha- nem akarják, hogy Kongó­tatlan részévé vált. nem azt is, hogy a kongói ban létrejöjjön a megbéké­.. _ lés a Biztonsági Tanács ás az Afrikai Egységszervezet határozatai alapján. ök a kongói probléma im­perialista „megoldásának" módját keresik, még mindig A szemleíró ezután megál­lapítja, hogy a gyarmatosítók nem kí­vánják a kongói probléma afrikai megoldását, vájának, követelve a gyilkosok fe­lelősségre vonását. LUMUMBA VOLT az ország első törvényes miniszterelnöke és Adoula abban reménykednek, hegy ! elfojthatják a nemzett-haza­közbeiktatása után Csőmbe csak bi­torolja örökéi Csőmbe fehér zsoldr, j^Z^Ttt^ sat vérfürdőt rendeznek, falvakat perzselnek fel, asszaonyokat, gyerme­keket gyilkolnak halomra gazdáik parancsára. Kongó 4 éves tragédiája folytatódik, de folytatódik Lumumba harca is. A gyilkosok rettegnek még most is a négy évvel ezelőtt meg­gyilkolt Lumumba emlékétől, pedig ; a legmodernebb amerikai. nyugat­német. belga, mtgol fegyvereklzel ren­delkeznek. a sokszor kezdetleges puskákkal harcoló partizánokkal szemben. Mindent elpusztítanak, ami Lu­mumbára, a kongói nép nemzeti hő­sere, Afrika mártírjára emlékezteti a népeket. Legutóbbi előrenyomulá­suk során ledöntötték Lumumba em­lékművét. A ledöntött emlékmű he­lyett azonban sok száz emlékmű épült és még fog épülni szerte a világon, hirdetve a kongói nép nagy vezető, jének igazságos ügyét. BÍZUNK A KONGÓI NÉP fiigget­diadalában. a hosszú nagy poíi fordíthatják a történelem ke­rekét nemcsak Kongóban, hanem más afrikai országok­ban is. • A kongói minisztertanács Csőmbe elnökletével pénte­ken majdnem egész nap ülésezett, de es­tig sem dőli el. vajon a miniszterelnök el­utazik-e Brüsszelbe, hogy Snaak külügyminiszterrel ta­lálkozzék. Egyes leopold­ville-i megfigyelők úgy vé­lik, hogy Csőmbe végül mégiscsak elmegy Brüsszel­be. de megvárja, amíg a ke­délyek lecsillapodnak. lenségi törekvéseinek Óriási áldozatokat hozott harcban és a harc során likai tapasztalatokra tett szeri. Tud­juk, hogy Lumumba és a többi ha­zafi halála ezreket mozgósított a to­vábbi harcra. Tudja ezt Csőmbe is, ezért vetette börtönbe Antoine Gi­zengát is, Lumumba legjobb küzdö­társát, akinek az élete Lumumba gyilkosainak kezeben szintén veszély, ben forog. Somogyi AUdar Ctombe ügynökeinél egyre kevesebb zsoldos jelentke2ak a kongói harcokra — jelenti a Men hírügynökség. — dél­afrikai toborzó irodák január 7-é.n újabb kampányt kezdtek, de azóta csak húsz ember jelentkezett náluk. Bár a dél-afrikai sajtó mindent megtesz, hogy a zsoldoséletet vonzónak, szí­nesnek. romantikusnak tün­tesse fel, Johannesburgban már felismerték, hogy az egész kampány megbukott. 1 (MTI) 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. 1965. január 14.

Next

/
Thumbnails
Contents