Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

o r c 7/ /ó terv, jó munka •Ilyenkor, év elejéin rendre készülnek a ter­vek. összehajolnak a családtagok, megbeszélik, ki mit sze­retne, s mit kellene tennie ahhoz, hogy a tervek, a vág., ak teljesüljenek. Tervez a nagyobb család, a gyar, az üzem, a ter­melőszövetkezet is. Leszűrik a múlt év tapasztalatait s el­döntik: mit kell jobban csinálniok, mint a múltban, meny­nyi befektetés, milyen erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a tervek valóra váljanak. S a kisebb és a nagyobb csalá­dok terveinek összességeként kialakul, elénk rajzolódik a nagy családnak, az ország népének a terve, a népgazda­sági terv. Az 1965. évi népgazdasági terv megmutatja eredmé­nyeinket is. Jóleső érzéssel vehetjük tudomásul, hogy a szorgalomban töltött múlt esztendő meghozta gyümölcseit. De a komoly felelősség hangja is megszólal a tervben: még nem tettünk meg mindent, amire boldogulásunk ér­dekében szükségünk lett volna! Nem termeltünk elég gazdaságosan, több helyen baj van a termékek minőségé­vel, akad ahol döcög a munakszervezés, fegve'meze len­ségek törik meg a munka ütemét. Nem minden tekin­tetben dolgoztunk úgy, ahogyan szocialista létünk, fejlő­désünk és rangunk megköveteli. Már pedig a jó terv is csak akkor éri el célját, ha megvalósul, ha a szorgalmas munka még jobb életet teremti meg nyomában. Az új esztendőben nagyobb fegyelemben kell dol­goznunk, mint eddig. Szilárd fegyelem nélkül nem lehet jó eredményt elérni. Ez vonatkozik a munkásra, a ter­melőszövetkezeti parasztra, az értelmiségi dolgozóra, min­denkire. De különösen azokra, akik megszokták, hogy munkaidő alatt sétálnak, beszélgetnek, értékes perceket töltenek el semmittevéssel. Vonatkozik a vezető beosztá­súakra is, akiknek kötelessége állandó rendet tartani, de ugyancsak kötelességük megteremteni a munka jó felté­teleit egyes üzemekben. Hiszen többször abból származik a fegyelmezetlenség, hogy a munkás dolgozna, de nincs anyaga, vagy megfelelő szerszáma. A termelőszövetkezeti gazda ácsorog, mert a szövetkezet vezetője nem biztosí­totta időben a vetőmagot, a műtrágyát, nem gondosko­dott a gépek kijavításáról. Egyesek szerint a demokrácia valami olyant jelent: „mindenki azt tesz, amit akar". Minden a miénk, s „a miénkben úgy dolgozunk, ahogyan kedvünk tartja". Az ilyen nézetek csak a demokrácia félreértésén alapul­hatnak. Mert az a tény, hogy ez az ország valóban a miénk, roppant felelősséget jelent. Hiszen nem azért a miénk, hogy elherdáljuk javainkat. A demokrácia tehát számunk­ra a jogok bősége mellett, a felelősségvállalást, a fegye­lem kötelezettségét is jelenti. A mi társadalmi rendünk­ben az önkéntes munkafegyelem a jól végzett munka alapja. Csakhogy tudatos fegyelem magától soha nem valósulna meg. Nevelni kell rá az embereket, mégoedig a tudat állandó formálásával, tanulással, művelődéssel, a szakmai tudás megbecsülésével. S ösztönözni is kell a fegyelemre. Ugv, hogy a szor­galmas munkás mindig megtalálja számítását: tettei és buzgalma anyagi boldogulásban is kifejezésre jusson. S ahol ezt megértik a vezetők, ott arra is törekszenek, hogy például a prémiumok és jutalmak az erkölcsi ösz­tönzést is szolgálják. Ott a juttatások a legjobbak szor­galmát dicsérik, akik a legtöbbet tették, akik valóban példaként állnak mások előtt Rendkívül fontos a kiadott feladatok, ellenőrzése ls. Nem igaz, hogy az ellenőrzés a bizalmatlanság jele, inkább segítség azok számára, akik valóban jó munkát akarnak végezni. Akik pedig lopják a napot, veszítsenek csak rajta. A mi társadalmunk az önkéntes munkafegyelem, a Jő munkaszellem kialakítását elsősorban nevelési kérdés­nek tekinti. De a notórius lógósokat, a kallódó vándorma­darakat a társadalmi tulajdon rongálólt, ha nem fog rajtuk a szép szó, erélyesen kell rendre utasítani. S ne azt tartsuk humanistának, aki az ilyen emberek siránko­zásán elérzékenyül, hanem azt, aki mindannyiunk bol­dogulása érdekében szilárdan áll a rend és a fegyelem pártján. Jó munka nélkül a terv csak elképzelés marad. A szorgalom, a fürge munkáskéz, a ritmika, fegyelmezett munka teremt csak boldogabb jövőt, szebb életet. KCKESDI GYULA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKí a magy4r szocialista munkáspárt lapja 55. évfolyam, 13. szám Ara: 60 fillér Szombat, 1965. január 16. Knszonnyo'cmilliát költenek a járási tsz-ek iizemlejieszlésére Módosul a török álláspont # Dezséry László nyilatkozata, •m Egyhangú megajánlás — egyőn!elű cselek edei? Péter János külügyminiszter Bécsben Péter János külügyminisz­ter Párizsból hazatérőben csütörtökön a késő esti órák­ban Bécsbe érkezett. Pénte­ken délelőtt hivatalában meglátogatta dr. Bruno íj irodaliáz,szolgálati lakások A Dél-alföldi Mezőgazda- már 173 szolgálati sági Kísérleti Intézet öthal- rendelkezik majd mi gazdaságában az idén nagyarányú — többnyire szociális jellegű — beruhá­zásokat hajtanak végre a biztonságosabb termelés és a dolgozók lakáshelyzetének javítása érdekében. Március 31-ig átadják rendeltetésé­nek többek között a gazda­ság 2 millió 130 ezer forint költséggel épülő új központi, egyemeletes irodaházát Új­szegeden két új szolgálati lakás is épül. Az állami gazdaság építő­részlege tavaly októberben további 10 szolgálati lakás építését kezdte el a Tolbu­hin sugárúton. Ezeket a la­kásokat augusztus 3l-ig kell befejezni. Gyorsan szaporod­nak a szolgálati lakások a gazdaság öthalmi központi üzemegységében is. Itt je­lenleg 3 tehenészcsalád szá­mára készítenek kényelmes lakásokat Ezekkel együtt összesen A Csongrád megyei tanács használásával a járás tsz-ei gyon fontos létesítmények az vb mezőgazdasági szakembe- összesen 27 millió 180 ezer újtelepítésű szőlőkben, gyü­rei a tsz-ek és csoportok elő- forintot költenek 1965-ben niölcsösökben a permetléké­zetes tervei alapján az el- üzemfejlesztésre. Különösen szító tornyok is. Ezekből most múlt napokban készítették nagy gondot fordítanak a a legnagyobb szőlő- és gyü­el a szegedi, járás közös gaz- már folyamatban levő épít- mölcstermesztő szövetkezeti daságainak idei beruházási kezések befejezésére. Lehető- gazdaságokban hetet építe­programját. Kónya Lászióné, ség szerint befejezik többek nek fel. a szegedi járási tanács vb között a röszkei, a tápéi és Az éves költségvetésben 1 mezőgazdasági osztályának a deszki készülő szövetkezeti millió 100 ezer forintot kép­beruházási előadója tájékoz- tehenészetek és tejgazdasá- visel a szövetkezeti majorok tatta lapunkat, hogy a tervek gok építését. Egy újabb 400- villamosítása, alapján állami hitelek fel- as létszámú szarvasmarha te- Az algyői Napsugár Tsz­nyésztelep építését kezdik ben, az újszentiváni Új Élet meg Bakson az Üj Élet Tsz- és a baksi Üj Élet tsz-ekben ben, mely végül is mintegy a sertéstenyésztést fejlesztik 8 millió forintba kerül majd. erőteljesen. Forráskúton fél­Ugyancsak az idén kezdő- milliós költséggel megépítik dik meg egy 10 ezer férőhe- a Haladás Tsz-ben az első, 11 lyes törzstojó-telep építése hold dohánytermás befoga­Sándórfalván az Üj Élet Tsz- dására alkalmas pajtát. Ed­ben. Ehhez a telephez árté- dig csak 3 holdas pajtákat zikút is készül s mire befe- építettek a tsz-ekben. Ugyan­jeződik, 6 millió forintba ke- itt gyümölcscsomagoló-házat rül. A szőregi Egyetértés Tsz is építenek s befejezik a gép­törzstojó-telepének építése javító, karbantartó üzem épí­pedig teljesen befejeződik az tését. idén és átadják rendeltetésé- Ezekkel a beruházásokkal nek. Tiszaszigeten a közel- azonban még korántsem tel­múltban átadott modern bor- jes a szegedi járás tsz-einek júnevelőhúz után most még idei fejlesztési programja egy 108 férőhelyes tehénis- Több millió forintot fordíta­tállót is építenek. nak újabb mezőgazdasági A szegedi járásban az idén erő- és munkagépek vásárlá­SSSS^akts5 f tíívS ^reláthntóan mintegy elöljárójában 6 ilyen raktár 10 milll° forint körül lesz a szerepel, egyenként ezer má- tsz-ek saját beruházásainak zsás tárolókapacitással. Na- értéke is. Kreisky Risztért. osztrák külügymi­Pénteken délben Sebes István, hazánk bécsi nagykövete ebédet adott a két külügyminiszter tiszte­letére. lakással részben Szegeden, távolabbi Dél-alföldi Kísérteti gazdasága. másrészt pedig kerületeiben a Mezőgazdasági Intézet öthalmi VARSÓ két arca Ma Ünnepli Varsó felszabadulásinak 26. évfordulóját. A fasiszta iga alatt rombadőlt 700 éves város újra régi szépségében pompázik. Képeinken: a varsói Óváros piac­tere 1945 januárjában és ma. (Az évfordulóról lapunk 2. oldalán közlünk megemlékezést) Fejlesztik a szovjet vasutat A szovjet vasúti hálózat tavaly ezer km-rel gyarapo­dott, s jelenleg kétszeresen meghaladja az Egyenlítő hosszát. Az új pályatestek építésével egyidejűleg re­konstruálták a meglevőket. Több mint kétezer kilomé­ternyi pályaszakaszt villa­mosvontatásra állítottak át. 1965-ben a Szovjetunióban a tervek szerint több mint kétezer kilométer új vasút­vonalat építenek és körülbe­lül ugyanennyit villamosíta­nak. Bővítik a szegedi távbeszélő központot Szeged távbeszélő főköz­pontjára ki lehetne függesz­400 állomásos központ egy része fővonal, másrésze pe­. . „ . .v,. o dig ikervonal lesz. A köz­teni a táblát: megtelt. S rm- pontban a jelenlegi gépekhez vei zsúfolásig megtelt, több igénylőnek már nem tudnak telefont biztosítani. 1965 végére aaonban kibő­hasonló, keresőgép rendszerű automatákat állítanak fel. A központ gépeit á Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár „<«v „ Ann ,, ,, készíti. Felszerelését is a vítik a központot: 400 uj ál- BHG szakemberei végzik, lomást kapcsolnak be a vá­ros hálózatába. A terveket már a posta tervező intéze­tében elkészítették. Az új György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes Csongrád megyében Tegnap megyénkbe látoga- helyre utazott. A Kontakta tott György Gyula kohó- és szentesi gyáregységébe is el­gépipari miniszterhelyettes látogatott, ahol szintén ta­Tokodi Pál iparági íömérnök, nácskozást folytatott a veze­valamint Gábor János mű- tőkkel, és megismerkedett a szaki titkár kíséretében. A gyártás folyamatával, miniszterhelyettes rövid meg- A miniszterhelyettest elkí­^ián György, bizottságának ipari veze.ői- a megyei pártbizottság ipari yet, majd Hódmeaőyásar- osztályának veaetója ameiyre már elküldte a meg­rendelést a postaigazgatóság. Nehéz feladatuk lesz a sze­relőknek, mert egy „élő" központba kell bekapcsol­niuk a 400 új állomáshoz tartozó egységet. Részletesen tanulmányozzák a központ működését, hogy üzemzavar nélkül tudják megoldani fel­adatukat, s a szereléssel ne zavarják a jélenlegi hálózat működését. Az 1965-ben történő 400-as bővítés után 1966-ban újabb 600 állomással gyarapszik majd a szegedi távbeszélő hálózat. Az ezer új fő- és ikervo­nal bekapcsolása lehetővé te­szi, hogy a közületek és ma­gánosok telefonigényeinek nagy részét ki tudják elé­gíteni, u

Next

/
Thumbnails
Contents