Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

A tsz-ek állami támogatásának Kenyér és szalonna mellé idei rendszere A lendelkezések szerint a termelőszövetkezetek a kiemelt körzetekben végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás, valamint az ezekkel összefüggő egyéb munkák költségeire vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztése érdekében a termelőszövetkezetek a telepítések költségére, valamint a telepítések termőre fordulásáig felmerülő összes ráfordításaira, továbbá a meglevő szőlő- és gyümölesörterületek korszerűsítésére hosszú lejáratú hitelt kaphatnak. A gépállomások és a gépjavító állomások továbbra is kedvezményes áron végzik a termelőszövetkezetek részére a szántási, szállítási, aratási és egyéb gépi munkákat. A termelési költségek csökkentése, a gépi munkák fokozása érdekében az 1. csoportba tartozó gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetek a gépi munkadíj 20 százalékára, hegyvidéken, homokés szikterületeken pedig 40 százalékára vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A nagyobb technikai felszerelést és szakértelmet kívánó gépjavításokat és felújításokat a szövetkezetek részére 50 százalékos díjkedvezménnyel kell elvégezni. Üj rendelkezése a határozatnak, hogy beruházási kedvezményt a termelőszövetkezeteknek az építkezéseknél csak a típus-, vagy állami ajánlott tervek, illetőleg az FM által külön engedélyezett terv alapján épült épületekre lehet adni. A termelőszövetkezetek szakember-ellátására vonatkozó kormányhatározat, illetve ennek most megjelent végrehajtási rendelete megszünteti a szakemberek átirányításának eddigi rendszerét. Azok a szakemberek azonban, akik 1965. január l-e előtt kerültek átirányítással a termelőszövetkezetekbe, változatlanul megkapják az eddigi jogszabályokban előírt kedvezményeket. A rendelkezés a termelőszövetkezetek A Magyar Közlöny és a Mezőgazdasági Értesítő legutóbbi számaiban megjelentek a termelőszövetkezetek 1965. évi állami támogatásának rendszeréről szóló kormányhatározat végrehajtási utasításai és rendeletei. szakember-szükségletét a jövőben elsősorban az egyetemekről cs főiskolákról újonnan kikerülő szakemberekkel kívánja megoldani. Ennek elősegítése- érdekében a szövetkezetek az eddiginél nagyobb mértékben kaphatnak állami támogatást, hogy tagjaikat, illetve a tagok gyermekeit társadalmi tanulmányi ösztöndíjjal egyetemre, főiskolára vagy felsőfokú technikumba küldhessék. A levelező oktatásban részt vevő termelőszövetkezeti tagoknak ugyanazokat a kedvezményeket kell megadni, amelyeket a Munka Törvénykönyve a munkaviszonyban álló levelező hallgatóknak biztosít. A gazdaságilag meg nem erősödött, illetve az arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetekben működő szakemberek jövedelmének kiegészítésére az állam — a szövetkezeti gazdaság nagyságától, illetve a szakember képzettségétől és gyakorlatától függően — továbbra is támogatást nyújt A támogatás mértéke a gyenge szövetkezetekben elérheti a havi 2500 forintot, a közepes termelőszövetkezetekben pedig az 1500 forintot. Indokolt esetben egy termelőszövetkezeten belül több szakember is kaphat állami támogatást, ennek együttes összege azonban nem haladhatja meg a havi 8000 forintot A rendelet értelmében a termelőszövetkezetben tagként működő szakembereknek — beleértve az elnököt is — ugyanolyan mértékű, szabadságot kell biztosítani, mint amennyit a Munka Törvénykönyve a munkaviszonyban álló dolgozók részére előír. A termelőszövetkezetben gyakornoki évüket töltő kezdő szakemberek javadalmazását a gazdaságilag meg nem erősödött és arra rászoruló közepes termelőszövetkezetekben az állam magára vállalja. A rendelet az eddiginél jelentősebben segíti elő a szakemberek letelepedését, lakásépítkezésekkel, lakásvásárlással, valamint építési kölcsönökkel. (MTI) Szeged kapja a Nemzeti Színház földszinti széksorait Mozrá'is em'ékek sorsa a bontás e'filt — fl berenüezüsskkel is a vJéKi Síinházakat erősítik Hétfőn a budapesti Nemzeti Színház nézőterén újabb megbeszélést tartottak a Nemzeti Színház bontásában érdekelt intézmények és vállalatok. Elsősorban véglegesen tisztázták, mit kell megmenteni a Nemzeti Színházból a jövő nemzedékek számára. A Színháztörténeti Múzeum képviselője bejelentette, hogy a könnyein mozgatható szobrokat már el is száll'tották. A múzeum azonban igényt tart a homlokzatokon található szobrokra is. A Művelődésügyi Minisztérium képviselője bejelentette, hogy a Nemzeti Színház földszinti széksorait Szeged kapja meg. Elhangzott olyan javaslat, hogy a Nemzeti Színház épületében fellelt kő- és márvány-anyag felhasználásával emeljenek síremléket azoknak az elhunyt művészeknek, akiknek sírján nincs jele az emlékezésnek. Akad sok olyan használati tárgy, amelyeket a vidéki színházak, az épülő művelődési otthonok hasznosíthatnak. Éppen ezért a színházi szakemberek kérték, hegy ezeket a kellékeket, berendezéseket gondosan, külön tárolják. Így azután az esetleg érdeklődő közintézmények könnyebben megszerezhetik. Egyébként a bontás ideién színházi és művészettörténeti szakértők tartózkodnak a helyszínen, hogy tanácsokat, segítséget nyújtsanak a bontóbrigádoknak. \

70lt idő, amikor mindennapi kenyerünket imabu fogiaiiuk, de akkor ez sem segiiett: néuany millió magyarnak nem volt meg a napi három karéj kenyere. Ennek, a szerencsére majú két évtizede múlt igazságnak a bizonyítására minden negyven éven felüli magyar állampolgár tanúskodhat. Azt mondhatja az olvasó, hogy ez igaz ugyan, de már régen túl vagyunk a kenyértelen időkön. S ez a felfogás is igaz. A kenyérből bőven jut, most már szalonnával tetézve. Valamikor persze ez nagy vívmány volt: a kenyér mellé vöröshagyma helyett szalonna! Na, de ezen is túl vagyunk. Volt idő, amikor az üzemi konyhákat létesítettük, s a „csajka-rendszertől" óvta hazánkat a bizalmatlanok és a tájékozatlanok kórusa. Ezen is túl vagyunk olvannnyira, hogyha a KÖJÁLL egészségügyi okokból csökkenteni szeretné az üzemi konvhák „kapacitását". elégedetlen, bosz-•zankodó hangok kómsa szól ellene. Nagy vívmány lett 17. üzemi konyha, teljesen érthetően és indokoltan. Persze most már az élelmezés mellé sok olyasmi szükségeltetik, ami ezelőtt néhány esztendővel még csak ábránd sem lehetett a munkás-paraszt családok többségénél. A százágú igény feltámadása a kor velejárójaként él ma már minden családban. S ez az igény erősödik, mert a megvalósulás reális lehetőségeit nem a kor. de e.-r a társadalom garantálja. Az igények és .kielégítésük lehetőségei között — érthetően — nincs meg mindig az összhang. Az igénvek végeláthatatlan ..cikklistáját" tartják kezükben a családok milliói. Ebben a cikklirtában már nem az élelmezés, a kenvér, a szalonna jelenti a kurrens értéket, hanem az élet megszépítését és könnyítését szolgáló javak. Igaz, ez kétirányú folyamat. Az egyik a családi fészek szépítése, kényelmesebbé alakítása. Kettővel több öltöny, mint tavaly, több váltás ágynemű, fehérnemű, hogv ne kelljen egyiket a másik nyomán mosni. Kényelmesebb, mutatósabb bútorokat a szobába, vagy a konyhába, rádió vagy televízió a kis asztalkára. Az Idő által kiszelektált ponyvairodalom helyére igazi könyvek kerültek, s ezeknek a száma las-ocskám ugyan, de szaporodik. A sarki kocsma vagy a talponálló palinkagőzös füstjeben keresett szórakozás he.yebe egyre több embernél a szinházi bérlet, a mozijegy, a kö'csönkönyvtári igazoivány lépett... D

e ennél is fontosabb: az élet vegetációját a tudatos, gyarapító szorgalom váltotta fel, amelyet életoptimizmus és elnivágyás fűt. Az, hogy van értelme és elérhető célja a mindennapok munkájának, amely most már a kenyéren és a szalonnán túl mutat — szinte természetes életforma szocialista társadalmi rendszerünkben. Ennek az életérzésnek természtes velejárója az emberi méltóság, önbecsülés feléledése olyanoknál, akik korábban csak alázatos térdenállókként érezték a helyüket ebben az országban. A munkások és a paraaztek, az értelmiségiek érzéseikben, cselekedeteikben és felelősségvállalásukban is egyenrangú emberré váltak a szocialista viszonyok között. Ez az életfelfogás és érzés megszénítette az otthonok hangulatát, az otthon tartalmának új színt, értéket és tudatos értelmet adott. A másik tényező az előzővel összefügg: a munkakörülmények szakadatlan javítása, mert'niszen az egyéni életet sehol sem lehet ettől elválasztani. Régen a munkahely idegen volt, mert a munkás (vagy tsz-tag, értelmiségi, tisztviselő stb.) úgy tekintett reá, mint az éle'kényszer eszközére, melynek birtoklásából ki volt zárva. Az egyéni termelőnek a földje, szerszáma életnyűg volt és nem az élet valódi értéke és értelme. Ügy kötődött ezekhez, hogy tőlük nem látott az életből semmit. Ma már tömegesen értik, hogy az egyéni lét a termelő üzemben, műhelyben, termelőszövetkezetben gvökerezik. Az egyén igényeitől nem választható cl a termelőterület. A rekonstrukció a gyárakban, a technikai körülmények javítása, az üzemek bővítése, újítások, észszerűsitések bevezetése... a tudomány eredményeinek gyakorlattá váltása éppen úgy és olyan tudatosan az életformánkhoz tartozik, mint személyes otthonunk gazdagítása. kettő csak együtt lehet értelmezni. Hasonlóképpen a termelőszövetkezetek növekvő gépállományát, a mezőgazdasági termelés új és új agrokultúráját, a föld öntözését, a terméshozamok gyarapodását az egyéni boldogulás szerves részeként fogja fel a tsz-tag is. Csak akkor képes gyarapodni az egyén, ha előbbre jut a közösság is, aminek a teremtő, alkotó munka az alapja. Ezért a munkahely nem idegen, hanem az élet újraszülő forrása napról napra: tudatosan élő gondolkodó emberek Llsebbnagyobb közösségét fogja össze az üzem, szövetkezet, kutatóintézet, amelyben alkotók módjón és azok felelősségével teremtik meg az egyéni boldogulás alapjául szolgáló értékeket A

mi korunk váltotta még multunkat, a kenyér és a szalonna korát, amely mellé nem párosult semmi. Amikor éltünk, népünk többségében azért, mert voltunk, de életcél híján, nem tudtuk, mit hoz a holnap és nem is reméltünk semmit. A szocializmus a kenyér és a sza-' lonna mellé tette a nagyobb életigányeket, amelyek tudatos összhangot teremtenek az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények munkákája és a családok otthonai között. S mert minden gondolkozó ember tudja, hogy a termelő élet területén folyó munka szolgálja anyagi gyaranodásunkat és önbecsülésünket; ezért szaporodnak az iparban és a mezőgazdaságban a szocialista brigádok. halmozódnak fel értékké újítások. Ezek az igénvek kielégítésének valóságos forrásai. Dunántúlon már viharos tél van Hóakadályok, eltorlaszolt vasúti pályák, megszaggatott vezetékek sík közömbösen nézett keresztül á külföldi munkásokon, de volt olyan is, aki láthatatlan, félénk gondossággaal igyekezett könnyíteni sorsukon. Ez utóbbiakhoz sorolta Maximilián Hauként, azt az öreget is, aki német pontossággal minden nap 12 órakor bejött hozzájuk. Egy kosárba gyűjtötte az oldalra rakott darabos szenet, olcsó cigarettával kínálta őket és egy félóráig beszélgetett velük. Az egyébként bőbeszédű Maximilián egy alkalommal különösen viselkedett. Bár hallgatott, minden jel arra vallott, hogy szívesen mondana valamit, ha merne. — Valami kellemetlenség? — kérdezte Nyikolaj. — Nem, nem... — szabadkozott Hauke. — Meg akarom hívni Önöket hozzánk. Persze olyankor, amikor a „keleti munkások" elhagyhatják a tábort. Megismertetem Önöket feleségemmel és fiammal. Nyikolaj és Borisz megígérték, hogy meglátogatják az öregeket, de közben arra gondoltak, hogy nem csabda, nem provokáció-e ez. Vagy valóban őszintén akar közeledni hozzájuk? A következő vasárnap, amikor a „keleti munkások" két óra szabadidőt kaptak, felkeresték Hauke házát. Elza — Maximilián Hauke felesége — gondos háziasszonynak bizonyult. Kedvesen fogadta, és kávéval kínálta a vendégeket. Nyikolaj még más. alkalommal is járt Hauke házában. Előfordult, hogy engedély nélkül is felkereste az öreget. Egy beszélgetés alkalmával Maximilián Hauke szomorúan bólogatott: — Higgye el. Nyikolaj, a keserűség érzése fog el, ha arra gondolok, hogy az emberiség többsége gyűlöl bennünket, németeket. Tudja, ki vezette ide az országot? A fasiszták, őrültek csoportja, akik a fiatalok fejébe verték az árja faj felsőbbrendűségét ... Szégyellem magam honfitársaim miatt. Nyikolaj ezt maga is kitűnően tudta, de különös volt mindezt egy német szájából hallania. Pattanásig feszült idegekkel próbálta megállapítani, milyen szándékkal tért Hauke erre a témára. A házigazda — észrevéve, hogy az oroszok milyen óvatosak — így folytatta: — Legyünk őszinték... — és a Német Kommunista Párt két tagsági könyvét — az övét és feleségét — helyezte az asztalra. — Tehát erről fúj a szél!... — nyújtotta a szót Nyikolaj. Borisz száját is nyitvafelejtette meglepetésében. — Elvtársak, hát mégis találkoztunk! — kiáltott fel Rumjáncev, de arca hirtelen elborult; szemöldökét ráncolva arra gondolt: nem provokáció-e. Az eddigi találkozásokra gondolva ismét megnyugodott. „Vagy őszinte ember, vagy nagyon tapasztalt ellenség" — gondolta. De a beszélgetés fonala mégis megszakadt. — Túlságosan váratlanul történt mindez... — mondta Nyikolaj búcsúzóul. — Holnap eljönnek? — kérdezte a háziasszony. — Megkíséreljük. Mégiscsak vasárnap tudtak ismét eljutni Haukeékhez. Elhatározták, hogy rá bízzák magukat. Végül is nem sokat veszthettek. — Kockázat nélkül semmire sem jutunk — vélte Rumjáncev. Beszéleetésük ez alkalommal konkrétabb jelleget öltött. Rumjáncev javasolta, hogy alakítsanak egy nemzetközi antifasiszta bizottságot. Hauke előtt már régóta érlelődő tervét felfedve, így fejezte be: — Együtt kell dolgoznunk. A Hauke család otthona — Rendben — bólintot Hauke. — Külön-külön semmire sem megyünk. Ügy döntöttek, hogy Rumjáncev és Loszinszkij átmegy a „Középnémet Motorgyártó Művek" cég fogolytáborába. — Az átjutást én elintézem — ígérte Hauke. — Vagyunk még egy páran szabadon. Rumjáncev ezen az estén más szemmel nézte a világot. Álma megvalósult. Itt az ellenség barlangjában fog láthatatlan, de érzékeny ütéseket mérni az ellenségre, megtesz mindent, hogy segítsen hazájának a németekkel folytatott élethalálharcban. Biztos volt abban, hogy Hauke nagy segítséget nyújt majd neki. Az időről eközben megfeledkeztek, pedig már régen a táborban kellett volna lenniök. — Nem térhettek vissza a táborba — nézett az órájára Hauke. — Van valakinél fényképetek? — Rólam nincs — felelt Borisz. — A feleségem alighanem hozott egyet — húzta össze szemöldökét Nyikolaj. — Így sokkal nehezebb lesz... (Folytatjuk) Győr-Sopron megyében hétfőre virradó éjjel erős szél keletkezett, amely hétfőn a reggeli és a délelőtti órákban valóságos orkánná erősödött. Több mint 24 órán át tartó havazás és a viharos erejű szél hótorlaszokat emelt az utakra. A főútvonalak kivételével BeledCsorna—Mosonmagyaróvártól nyugatra valamennyi út járhatatlanná vált. A közúti igazgatóság valamennyi hótoló gépét az l-es számú Budapest—Bécs közötti országútra irányította, s az út továbbra is járható. Győr— Sopron között hótakarító gépek nyújtanak segítséget az országúton rekedt járműveknek. A MÁV fő-menetirányftó hétfőn koradélután adott tájákoztatása szerint Celldömölk—Pápa—Csorna, Celldömölk—Tüskevár, Győr— Csorna—Hegyfalu vonalrészeken a hajnali órákban az orkánszerű szél a vasútvonal mentén távíró és telefonoszlopokat döntött ki és ezek egy része a pályára dőlt. A MÁV azonnal pályafenntartási dolgozókat irányított a veszélyeztetett szakaszokra. Gyors munkájuk eredményeként a pályáról eltávolították a ledőlt oszlopokat, s 13 óra 05 perckor Vinár és Pápa között is elhárították az akadályokat. A MÁV minden vonalán közlekedtek hétfőn a délutáni órákban a vonatok, igaz, hogy a nyugat-dunántúli térségben késcsekkel. Más a helyzet a győr—sopron— eb«nfurti vasút vonalán. A győr—soproni vonalon Kapuvár és Rábatamási közt több mint hetven, Csorna és Ikrény között több mint harminc távíróoszlop hever a pályán. A pályaszakaszok felszabadítására Sopronból mintegy 200 munkás indult a helyszínre. Ikrény és Kapuvár között buszokkal igyekszik a vasút fenntartani a forgalmat. Megnehezíti a helyreállítást, hogy Nyugat-Dunántúlon még a délutáni órákban is tombolt a szélvihar. Kőszeg és Szombathely térségében is komoly hóakadályok keletkeztek. A hótakarító gépek készenlétben állnak és mihelyt megáll a szél, az utakon húsz gép kezdi meg munkáját. A postavezerigazgatóság fő-ügyelete is sorban kapta a jelentéseket, amely szerint Győr, Sopron, Csorna, Kapuvár, Szombathely, Pápa, Celldömölk, Zalaegerszeg körzetében tömegesen okozott zavarokat a telefonforgalomban a hóvihar. Győr és Sopron között megszakadt a telefonösszeköttetés. A soproni postaigazgatóság valamennyi építő és fenntartó munkását a veszélyeztetett területekre irányította. Csorna és Kapuvár között délután két órakor azonban még olyan nagy hóvihar dühöngött, hogy a helyreállítást nem bírták megkezdeni. A vasút munkájához szükséges hírközlést egyelőre URH adó-vevő készülékkel oldják meg. (MTI) A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték, hogy kedden északnyugat felől valószínűleg felszakadozik a felhőzet, délkeleten folytatódnak az esőzések, másutt havazásra kell még számi tanunk. Az északias szél az ország keleti felében is erősödik. A Dunántúlon folytatódik a hófúvás. A hőmérséklet már kedden észrevehetően csökken. - Kedd, 1965. Január 5. 0ÉL-MAQYARORSZAG ^