Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

Pályaválasztási kiállítás Tegnap délelőtt a KISZÖV Horváth Mihály utcai helyi­ségében megnyílt a 624-es Iparitanuló Intézet pálya­választási kiállítása. A meg­nyitón megjelent Zombori János, a megyei jogú városi tanács ipari osztályának ve­zetője. Eperjesi Júlia, a mun­kaügyi osztály vezetője. Lü­kő Gyula, az intézet igaz­gatója beszédében ismertet­te a kiállítás anyagát és lét­rehozásának célját. Egyes szakmákat szinte a kihalás veszélye fenyeget, ' mert nem tudják biztosíta­ni az iparitanuló utánpótlást. Más szakmákban pedig — mint például rádió- vagy tele­víziószerelő, műszerész stb. — túljelentkezés mutatkozik. A kiállítás célja, hogy felhívja a szülők, pedagógusok, s nem utolsó sorban a tanulók figyelmét azokra a szak­mákra is, amelyek alig vagy egyáltalán nem ismertek. Á kiállítás anyagául szolgáló mintadarabokat az iparita­nuló intézet, valamint a KIOSZ és a KISZÖV keretén belül tanuló szakmunkásje­löltek készítették. E munka­darabokkal indulnak majd a március 1—15 között Hódme­zővásárhelyen megrendezen­dő „A szakma kiváló tanuló­ja" versenyen is. A hajóépítők, bognárok, könyvkötők, épületasztalo­sok, üvegmesterek, gumi­gyártók, fodrászok, hegesz­tők, kazánkovácsok, bádogo­sok, hangszerkészítők s • a többiek is egy-egy értékes, szép darabba) képviselték azakmajukat. A helyhiány­ból adódó, bizonyoa fokú zsúfoltság ellenére ls, elisme­rés, köszönet illeti a kiállí­tás tervezőit, s gyakorlati W­tdtelezőit. egyaránt II szegedi helyzetéről A kulturális bizottság ta­valy áprilisban foglalkozott utoljára a művelődési ottho­nok munkájával. A mostani ülés megállapította, hogy a munka azóta fokozatosan javult, bár az elmúlt eszten­dőben is építkezések felújí­tások gátolták a művelődési "ozasat azonban — mint a otthonok tevékenységét s tanácskozás megállapította ezek miatt több művelődési ~~ szam°s hlb« akadalyozza. művelődési otthonok "-- , . . u , , Szegeden alakult az elsa színészszakszervezet Enöke: Beregi Oszkár tanácskozott a városi pártbizottság kulturális bizottsága Havasi Zoltánnak, az Egyetemi Könyvtár igazgató­jának elnökletével tegnap délelőtt ülést tartott az MSZMP városi bizottsága mellett működő kulturális bizottság. A tanácskozáson a szegedi művelődési ott­honok helyzetét vitatták meg. Az ülésen részt vett és felszólalt Deák Béla, a városi pártbizottság osz­tályvezetője is. ház hosszú hetekig, hónapo­kig zárva volt. Mégis: a tizenkét szegedi művelődési otthon közül a hat tanácsi vezetés alatt álló tavaly 821 különböző rendezvényt tar­tott, s ezekre több mint 53 ezer szegedi lakos volt kí­váncsi. A javulást bizonyítja ezen felül például az is, hogy az elmúlt évben néhány mostanra már kitűnően mű­ködő klub alakult, mint pél­dául az amatör filmklub és a fotoklub. 0 Nem csökkent jelentőségük Ezek az adatok önmaguk­ban is bizonyítják, hogy a művelődési otthonok mun­kájára továbbra is változat­lanul szükség van. A nép­művelésben az utóbbi évek­ben bekövetkezett változá­sok, mint például a televízió nagyarányú elterjedése, nem teszik feleslegessé ezt a munkát Többek között azért sem, mert a lakosság igényli ezt. S nemcsak mint közön­ség, látogató, hanem mint a népmüvelésben aktívan részt venni kívánó közreműködő is. A művelődési otthonok ezeknek a szerepelni vágyó embereknek is fórumot biz­tosítanak. 0 fli új formák lassan terjednek A szegedi művelődési ott­honok munkájának kibonta­Közülük az egyik legsúlyo­sabb. hogy nehezen halad a munka régi formáinak és módszereinek felülvizsgálá­sa. s az új eljárások beveze­tésének üteme éppen ezért lassú. Ennek természetesen vannak úgynevezett objek­tív akadályai is — egyetlen, rosszul fűthető nagyterem­ben például nehéz színes, változatos klubfoglalkozáso­kat szervezni —, de a lema­radás pusztán ezzel nem magyarázható. Az okok kö­zött nem jelentéktelen szere­pet játszanak bizonyos szem­léleti hibák. A művelődési otthonok vezetői és társa­dalmi vezetőségei az új for­mák terjesztésére nem elég állhatatosan törekszenek. En­nek is szerepe van abban, hogy munkájuk iránt nem növekszik a lafcosság érdek­lődése, s hogy ebből követ­kezően hiányzik a művelő­dési otthonokból az állandó, pezsgő kulturális élet. 0 Ismeretterjesztés, müNedvelés A kulturális bizottság vi­tája ezek után a többi között foglalkozott a népművelés egyes ágainak helyzetével is. Az ismeretterjesztő előadá­sokkal kapcsolatban a ta­nácskozás hangsúlyozta, hogy a jövőben nem mennyiségük növelésére kell törekedni, hanem a színvonallal kell törődni mindenekelőtt. Gon­Mit kell tudni a turisták valutaellátásáról ? A Magyar Nemzeti Bank közleménye A szocialista országokba Btazo önálló útiokmányokkal rendelkező személyek részé­re a Nemzeti Bank 1965. feb­ruár 1-től kezdve a szoci­alista országok fizetőeszkö­zeiben valamennyi szocialis­ta országba együttvéve éven­te legfeljebb 6000 forint ke­bevezetett valutakiutalási rendszer érvényben marad. 1965-ben az európai nem szocialista országokba ér­. .... vényes turista útlevelekre rétben — ezen belül Jugo- kizárólag valutakiutalási en­tzláv dinárban 2500 Ft erejé- gedély alapján utalnak ki lő részére megszabott évi szére biztosított évenkénti 6000 Ft-os keret terhére. többszöri utazási és valuta­A nem szocialista európai vásárlási lehetőség szüksé­országokba irányuló turista gessé teszi a valutakiutalá­utazásoknál az 1964. évben sok nyilvántartását. Ezért lg — biztosit az OTP és az IBUSZ útján valutakiuta­lást. A szülő útiokmányán szereplő gyermek részére is igényelhető valuta, a szü­Az ÍM. 41. sz. Állami Épí­tőipart Vállalat budapesti munkahelyeire felvesz azonnali kőműves, ács-állványo­ío szakmunkásokat, fér­fi, nál segédmunkásokat, férfi mezdgazdaságl tsz­tngokat, brigádokat tsz-vezetöség által meghatá­rozott Időre, földkitermelés! munkára. Napi kétszeri me­les étke ést, szállást bizto­sítunk A telentkezöknek munkakönyvet. munkavál­lalási engedélyt kell hoz­niuk. Jelentkezni lehet: Bu­dapest. V., József Attila u. 18. sz. L. 4 valutát. Ezért azok a szemé­lyek, akik 1964. február 1. előtt kiadott érvényes turis­ta útlevéllel rendelkeznek, amelyet sem utazásra, sem valutakiutalásra nem vettek még igénybe és a banktól előzetes valutakiutalási en­gedélyt eddig nem kaptak, legkésőbb 1965. február 15­ig kérhetik az engedély ki­adását a Magyar Nemzeti Banknál (Budapest, V., Sza­badság tér 8) személyesen, vagy megbízottjuk útján, az útlevél bemutatása mellett. Mind a szocialista, mind a nem szocialista országok­ba utazó turisták a külföldi tartózkodás időtartama sze­rint, de egy alkalommal leg­feljebb 14 napra kaphatnak valutaellátmányt. Valutát csak az utazás tervezett Idő­tartamára kap az utas és azt csak a külfödön eltöltött napok számának arányában szabad felhasználni. A fel nem használt valutát vissza kell szolgáltatni. A turista­forgalom nagymérvű fellen­dülése és az egy személy ré­1965. február hó 1-től a va­lutakiutaló szervek mind a szocialista, mind a nem szo­cialista országokba utazókat az első valutakiutalás alkal­mával „valutakiutalási nyil­vántartólap"-pal látják el. A „valutakiutalási nyilvántar­tólap" a kiállítás napjától számított egy évig érvényes és illetékköteles. Külföldi fi­zetőeszközök utazási célra csak az érvényes útiokmány és a „valutakiutalási nyil­vántartólap" együttes bemu­tatása esetén vásárolhatók meg. (MTI) doskodni kell például meg­felelő szemléltetésről, javí­tani kell a tervezést, hogy ne fordulhasson elő olyasmi — mint például az elmúlt héten is —, hogy néhány napon belül azonos témájú előadást tartanak a műve­lődési otthonok. A műkedveléssel kapcso­latban kiemelte a tanács­kozás, hogy ez a mozgalom a művészeti és esztétikai nevelés fontos eszköze. Az utóbbi években azonban Szegeden tevékenységük nagymértékben csökkent Kevesebb például a tánccso­portok és az énekkarok szá­ma, mint hat vagy nyolc évvel ezelőtt. A jól működő csoportokat ezért fokozot­tabban kell támogatni. Több szereplési lehetőséget kell biztosítani számukra, min­denekelőtt Csongrád megye falvaiban. A műkedvelő cso­portok működésének fokozá­sára jó alkalom lesz a fel­szabadulásunk 20. évfordu­lója alkalmából szervezett kulturális szemle. Foglalkozott a tanácskozás az irányító szervek tevé­kenységével is. A többi kö­zött megállapította, hogy a társadalmi szervek szoro­sabb együttműködésére van szükség. Ezenfelül kívána­tos, hogy a KISZ városi bi­zottsága az eddiginél haté­konyabban vegye ki részét ebből a munkából. A területi pártalapszervezetek pedig nagyobb gonddal ellenőriz­zék és segítsék a művelődési otthonok népművelő tevé­kenységét 0 Korszerűbb formákat A kulturális bizottság vi­tájában szó esett arról is, hogy ha a szegedi művelő­dési házak művelődési mun­káját összehasonlítjuk más vidéki városok hasonló in­tézményeinek tevékenységé­vel, bizonyos lemaradást ve­hetünk észre. Ez nem ma­gyarázható pusztán azzal, hogy a szegedi művelődési házak jelenlegi állapota sok tekintetben kedvezőtlen. Megvannak a lehetőségei an­nak, hogy a népművelésnek e fontos fórumain elevenebb, vonzóbb kulturális tevékeny­séget alakítsunk ki. A mű­velődési otthonok vezetői­nek bátrabban kell bevezet­niük az új, korszerű népmű­velési formákat, rendszeresí­teni kell a klubfoglalkozáso­kat, s alkalmazni a jó ta­pasztalatokat Akkor ez az elmaradás viszonylag nem hosszú időn belül lényegesen csökkenthető. ö. u A magyar művészvilág ja­nuár 24-en ünnepelte a régi Nemzeti Színház nagy klasz­szikus művészének, a „min­den idők legnagyobb Rómeó"­jának, Beregi Oszkárnak nyolcvankilencedik születés­napját. Nincsen szándékunk­ban itt Beregi Oszkár színé­szi és emberi kiválóságát méltatni, mert hiszen csak megismételnénk azt, amit a napi és szaksajtó évtizedeken keresztül rögzített. Nekünk, szegedieknek — s a szegedi | színháznak — annál is in­kább illik megemlékezni a nagy művész 89-ik születés­napjáról, mert őt Szegedhez, a szegedi színházhoz olyan kötelékek is fűzik, amely az új magyar színészet mara­dandó emléke kell, hogy ma-, radjon. Ha csak arról beszélnénk, hogy Beregi Oszkár már az 1900—1901-es színiévadban, Krecsányi Ignác igazgatása alatt a szegedi színház szer­ződtetett állandó vendége volt, amikor e szezonban tíz különböző szerepben váltotta ki a közönség és a kritika legmélyebb elismerését és ünneplését, vagy amikor ezt követően évenként vendég­szerepelt parádés szerepeiben a szegedi deszkákon mindad­dig, amíg 1919-ben a „százfe­jü vadállat" ki nem üldözte az országból, hogy a világhí­rű Reinchard-társulat kötelé­kében Bécset és Berlint, hó­dítsa meg, vagy 'mint dédel­getett filmcsillag tündököljön Európa-szerte. Már ez is ok volna arra. hogy ünnepelhes­sük e szép kort elért nagy művészt. De szóljunk inkább a húsz év előtti időkről, ami­kor az országban elsőnek fel­szabadult szegedi színház szétzilált társulatából vissza­maradt néhány művésszel és helyi műkedvelőkkel megala­kult társulatnak Beregi Osz­kár leányával. Beregi Leával és a már akkor világhírű ve­jével, a két évvel ezelőtt el­hunyt Pataki Kálmánnal együtt tagja lett a szegedi színháznak. Beregi kezdeményezésére jobbnál jobb prózai előadá­sok kerültek színre az akko­ri, színházra már nagyon ki­éhezett közönség elé s ezek közül is a legemlékezetesebb az 1945. március 27-iki Ham­let előadása, melynek cím­szerepében a 70-ik évében le­vő Beregi örökké emlékeze­tes alakítást nyújtott. Ez az előadás a szegedi közönségre vált maradandóvá, a szegedi és a magyar színészet részé­re pedig az a társulati gyű­lés, mely 1945. február 1-én ült össze, hogy megalakítsa az országban az első színész szakszervezetet. A gyűlésen elsőnek Beregi Oszkár kért szót: — A proletárdiktatúra bu­kása után, 1919-ben megindí­tott rombolás most éli íratá­sát — kezdte beszédét — és az ország romokban hever. Hogy ezt a fasiszták által tönkretett' országot újra fel­építhessük, mindenkinek dol­gozni kell! Mi, művészi pá­lyán levő emberek ne ijed­jünk meg ettől a szótól, hogy „dolgozni". A régi világban a színész restelte a „dolgozom" szót alkalmazni és a finom­kodó „működöm" szót hasz­nálta a színészi munkásságá­ra. Mi az újonnan építendő államban a dolgozók között dolgozók akarunk lenni! Azt mondják, hogy a színészet feladata a szórakoztatás és a mulattatás. De mi a művé­szetünk minden eszközét fel­használva tanítók, népneve­lők is akarunk lenni és mű­vészi képességeinket az agi­tációs és propaganda munká­ra is fel akarjuk használni. A 25 éves Lenin azt mondta: „Adjatok egy forradalmár szervezetet és mi felborítjuk Oroszországot." Én, a fehér­hajú színész, ezt mondom: „Adjatok egy igazi színészi szakszervezetet és mi segí­tünk felépíteni Magyarorszá­got." A színészszakszervezet feladata ne csak az legyen, hogy a szervezet tagjainak anyagi érdekeit képviselje, hanem irányítsa a színház művészeti, politikai és or­szágépítési akarásait... A megválasztott szakszer­vezeti vezetőségben elnök Beregi Oszkár, helyettese Herczeg Vilmos lett. A jubileum alkalmából hadd idézzük a Rudióban ja­nuár 2S-án Keresztúri/ De­zsőnek „Beregi Oszkár kö­szöntése" című előadása kap­csán az idős művésznek Hollywoodban magnóra vett és itt elhangzott szavait: „Én még élek és a körül­ményekhez képest gyönyör­ködöm a szépben, jóban ..." Kívánjuk Beregi Oszkár­nak, a Nzegedi színészet első szakszervezeti elnökének, hogy még sokáig jóegészség­ben, teljes szellemi frisse­ségben gyönyörködjön abban a s z é p-ben, amivel a gond­viselés és „anya-lánya" e ma­gas korában ellátja, és ab­ban, a j ó-ban, amit az ő el­nökségével létrehozott első színészszakszervezet megte­remtett a mai magyar szí­nészgeneráció számára. Jenő István MflNOHSZ GLEZOSZ, fl POLITIKUS | Magyarországi beszélgetés a güröuorszáai helyzetről | Manoiisz Glezosz nemzetközi Lenin-békedíjas újságíró, a világszerte iiimert görög szabadságharcos, szombaton a Magyar Sajtó Házában ta­lálkozott magyar újságírókkal. A vendéget Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke és Siklósi Norbert, a szövetség főtitkára fogadta. A sajtóértekezletet megelőzően a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége Manoiisz Glezoszt a szövetség tiszte­letbeli tagjává választotta. A tagsági igazolványt Szakasits Árpád nyúj­totta át Manoiisz Glezcsznak. Magyarországi tartózkodása alkalmával Pálos Tamás beszélgetést folytatott Manoiisz Glezcnszal a görögországi politikai helyzetről. A be­szélgetést az alábbiakban adjuk közre. HÁZTARTÁSI FERTŐTLENÍTŐSZER u% ALFASEPT Edények, textiliák. kéz és láb fertőtlenítésre, beteg­ápolásnál. járványok idején nélkülözhetetlen az ALFASEPT! 3p 5113 „Harmadszor is halálra ítéltek. A börtönparancsnok látványos kivégzést akart és ezért nagy hanggal világgá kürtölte az ítélet végrehajtásának napját. Még a hazai és a külföldi saj­tó képviselőit is meghívták. A pa­rancsnok mérhetetlen „becsvágya" volt az én szerencsém. A sajtó azon­nal hírül adta, hogy halálra ítéltek, s a hír nyomán felmorajlott a világ. A kormányhoz egymás után érkeztek a tiltakozó táviratok, az országban pedig tiltakozó tüntetések kezdődtek. A kormánynak meg kellett hátrálnia a világméretű tömegmozgalom előtt cs öt nap múlva a siralomházból visz­sza vittek a zárkámba. így maradtam életbein". E megrázó történetet Glezosz me­sélte. összesen 11 évet töltött bör­tönben és háromszor ítélték halálra. Mindannyiszor a haladó emberiség szolidaritása fogta le a hóhérok ke­zét. Egyetlen „bűne", hogv szereti népét, a szabadságot, gyűlöli a fasizmust, s hazája szabad, demok­ratikus fejlődéséért minden áldozat­ra kész volt, s kész ma is. Ha erről beszél, kisimulnak a börtönélet Vág­ta mély redők a homlokán . .. Most éppen Magyarországon tar­tózkodik. Amerre csak járt, min­denütt mosolygó arcok, kemény kéz­szorítások fejezik ki a tiszteletet a múltért, elismerést a jelenért, s ad­nak bátorítást a jövő küzdelmeihez. Széles látókörű politikus. Képvise­lő, akit kiszorítottak a parlament­ből. Elmondta, hogy a bíróság annak idején megfosztotta politikai jogai­tól, tehát nem lehet a parlament tagja, de az egyszerű emberek, sőt még a sarki rendőr is — képviselő úrnak szólítják. Ok tudják, miért... — Görögországban az 1963 no­vemberi és az 1964 februári általá­nos, valamint az 1964 júliusi köz­ségtanácsi választásokon a reakció súlyos vereséget szenvedett — mon­dotta Manolisz Glezosz. — Ennek magyarázata, hogy a görög nép meg­elégelte azt a kormányt, amely a fasizmus szakadóka felé taszította az országot. A nép változást akart és elég ereje volt ahhoz, hogy kikény­szerítse a szélsőséges jobboldali rend­szer bukását. Le kell tehát szögez­nünk, hogy a Papandreu-kormányt a demokratikus erők előretörése se­gítette hatalomra, s ezeknek az erők­nek köszönhető, hogy a reakció há­lom ízben szenvedett súlyos vere­séget. S az is nyilvánvaló, hogy a kormány a demokratikus erők szün­telen nyomása alatt kénytelen volt bizonyos lépéseket tenni: néhányszáz politikai foglyot szabadon engedett, bizonyos mórtékig korlátozta a rendőrségi apparátus önkényét, fel­oszlatott egyeu fasiszta szervezeteket és így tovább. A Papandreu-kormány egész te­vékenységét tehát nem annak akm­4 DU MAQYARQRiiAQ VMárnán. 196$. január 31,

Next

/
Thumbnails
Contents