Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

Bővítik a MALÉV külföldi járatait A MALÉV az április elsején életbelépő menetrendben az eddiginél több járatot indít, szélesíti nemzetközi légi kapcsolatait. A Magyar Légiközlekedési Vállalat — amint arról szombaton a MALÉV vezérigazgatóságán tájékoztatták a sajtó képviselőit — úgy egyeztette menetrendjét a szovjet, a csehszlovák, az NDK, a lengyel, a bolgár és a román légitársaságokkal, hogy Budapest és a baráti országok fővárosai között legalább naponta egyszeri légi összeköttetést teremtsen. Budapest— Berlin között hetente 14, Budapest—Prága között hetente 11 járat szállítja az utasokat. A tervek szerint a naponta közlekedő moszkvai járaton kívül a MALÉV, együttműködve az Aeroflottal hetente két ízben Kijevbe is indít légijáratot. Bővítik a MALÉV egyéb nemzetközi járatait is. Nagy üzemfejlesztés - nagy terv Több mint 32 millió négyzetméter szövetet gyárt idén a textilművek A Pamutnyomóipari Vállalat szegedi gyáregysége fonodájának rekonstruKciója és szövödéjének építése a múlt évben is szépen haladt előre. A szövőgépek üzembehelyezése gyakorlatilag már 1964 második felében megtörtént, összeszereltek 1228 kínai automatát. Az előzetes tervek szerint iparitanuló képzéssel sikerült a szövődéi szakembergárdát biztosítani. A múlt év végére elkészültek 90 új gyűrűsfonógép összeszerelésével is, azonban kevés fonóipari tanulójuk volt, így a gyűrűsfonógépek kezelése problémát okozott. Ezt még most sem sikerült megoldani. A szövőterem, illetve a fonó II. klímaberendezése nem készült el a múlt év végére. Megépítésére és beszerelésére az első fél évben kerül sor. Ezért történhetett meg, hogy míg a múlt év telén egyes üzemrészek dolgozói a hideg miatt panaszkodtak, munkájukat most 35 fok fölé emelkedő hőség hátráltatja. Idén kezdik meg a fonó II. üzemrész előműveinek — a tisztítógépeknek — felszerelését is. Mivel az év első felében még a termelőüzemekben is akad munkája az építőiparnak, a vállalat dolgozóinak helyzete a ' múlt évihez hasonlóan továbbra is elég nehéz lesz. 1965-ben átlagosan 1404 szövőgépen — 1228 kínai automatán és 176 mechanikáin — dolgoznak majd. Éves tervük: 32 millió 147 ezer négyzetméter nyers szövet. Ez a múlt évi tervhez viszonyítva 28,6 százalékos emelkedést jelent. A gépek számszerű szaporodása csak 20,3 százaiékos, — igy csaknem 9 százalékos termelékenység emelkedést kell elérniük. A fonodának 8082 tonna fonalat kell elkészítenie, mely tavalyi tervszámukhoz képest 24,3 százalékos emelkedést jelent. A gyűrűsfonódai gépek számának emelkedése viszont 44,6 százalékos. Ebből az következik, hogy a végfonógépek számszerű emelkedése jóval nagyobb, mint a kitűzött feladatok növekedése. S hogy a terv teljesítése mégsem lesz könnyű feladat, az adódik a fonalak finomsági számának megváltozásából és a már fent említett szakmunkás hiányból. Éves átlagban 185 gyűrűsfonógépen kellene dolgozniuk, az első negyedévben azonban csak 170-en tudnak termelni. Dinamók ezrei — emberi kéz érintése nélkül KGST-megbízatás a magyar autóvillamossági iparnak A szocialista országok mű szekciója például hagazdasági együttműködése zánkra bízta a 700 wattnál már az idén igen előnyö- nagyobb teljesítményű válsen megváltoztatja az autó- ... . „ ., . _ ... villamossági felszerelések toaramu generatOTok gyárának munkáját. Az sat- s az Autovill ennek a NDK-val kötött megállapo- gyártmánynak a bevezetésédás szerint ugyanis a magyar ipar elvállalta az NDKnél is nagy sikereket ért el, Az 1500 wattos generátor ban készülő teherautók va- mintapéldánya már koráblamennyi önindító motorjának, dinamójának és feszültségszabályozójának gyártóban elkészült, egy autóbuszba szerelve már 100 000 kilométer utat tett meg, üzemséf, ebből a dinamók és az za^1" azonban még egyszer indítómotorok az Autóvill- sem volt. Legújabban az ben készülnek. Az NDK-di- 1200 wattos generátor minmamókat már az idón több tapéldányát adták át, ennek tízezres sorozatban gyártja már valamennyi műszaki az üzem, ami egymagában adata jobb, mint amit a is igen kifizetődő feladat. KGST megszabott. A soroMunkájuk gazdaságosságát zatgyártást megfelelő próbák azonban tovább növelik az- "Ián kezdik eL Tál, hogy a Csepel Autógyár Az autóvillamossági feldinamóit is az NDK doku- szerelések gyára jelentős bemen tációi szerint alakították ruházásokat kap új feladaát, így a két ország autó- tainak végrehajtásához. Az ipara részére ugyanazt a tí- idén 52 automata és félautopust gyárthatják minden ed- mata gépet helyeznek üzemdiginél nagyobb sorozatban, be, és a több tízezernyi diszám szerint az idén körül- namó szinte emberi kéz belül 80 ezret, s ennek meg- érintése nélkül készül az aufelelöen csökken az onkölt- tomata sorokon. Néhány hasé g is. gyományos cikkét kisebb Más szocialista országok is vállalatoknak adja át az szoros kapcslatokat építenek Autovill. Idei exportja több ki a magyar autóvillamossá- mint 80 százalékkal lesz magi iparral. A KGST 7-es szá- gasabb a tavalyinál. (MTI) Több mint félmillió általános iskolás a gyakorlati oktatásban A Művelődésügyi Minisztériumban számba vették, hogyan alakult az általános iskolai gyakorlati oktatás helyzete az idei tanévben. Megállapították, hogy jelenleg 2565 általános iskolában 587 849 ötödik-nyolcadik osztályos részesül gyakorlati képzésben. A fejlődés ütemére jellemző, hogy 1958—59-ben gyakorlati foglalkozás még csak 551 általános iskolában volt, s az ilyen oktatásban rész vevő tanulók száma alig haladta meg az 58 000-ret. A múlt évi emelkedett anyagelosztő száma is. 37-ről 80-ra a központi műhelyek Erősek és gyengék Ez jelentősen megkönnyíti és egyszerűsíti a környező iskolák ellátását a gyakorlati órákon szükséges anyagokkal. A központi műhelyek lehetőséget nyújtanak a gyakorlati munkát irányító pedagógusok továbbképzésére is, mert itt elsajátíthatják a különböző gépek kezelését és az óravezetés módszereit. (MTI) Szaiymaz versenyre szólít Kezdemenyezés a burgonyatermeszlés fokozására Szerte a szegedi járásban, kereivel szeretné emlékezeföldművesszövetkezetek, gép- tessé tenni a 20. évforduállomások, termelőszövetke- 7oí' zeti gazdák és a tsz-csopor- A burgonyatermesztés jetok körében tovább erősö- lenlegl ugye ugyanis orszádik a hazánk felszabaduló- gos mezőgazdasági és népsónak 20. évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny-mozgalom. A szatymazi Finn— élelmezési probléma. Népgazdaságunk évente étkezési és takarmányozási célokra sok ezer vagon külföldi burgosége — amint ezt Széli János elnök elmondotta — elsősorban a burgonyater mesztésben elért újabb si 5 eves tervünkben épült Évente 115 millió téglát pótol a Kazincbarcikán felépült Könnyübetongyár termelése. A KGST keretein belül, lengyel segítséggel létesített gyár Észak-Magyarország lakás- é6 üzemépítkezéseit segíti elő. Autoklávokban, száraz gőzben szárítják a falazóelemeket. Magyar Barátság Tsz közö^ nyf importálására kényszerül. Ugyanakkor — termelők, és tudományos szakem-' berek egyaránt bizonyítják —, megvannak a lehetőségeink ahhoz, hogy bizonyos idő múltán mentesítsük az ország háztartását ettől a komoly tehertételtől. Ebben vállalnak kezdeményező szerepet a szatymazi Finn—Magyar Barátsági Tsz gazdái: Burgonyatermesztési versenyre hívják a szegedi járás valamennyi közös gazdasgát. E versenyben a terméshozamok maximális növelése mellett vállalják többek között, hogy állami készletből a jövőben nem igényelnek vetőgumót, hanem kiváló minőségben saját maguk állítják azt elő a legjobb, legkeresettebb tájfajtákból. Már 1965-ben is a gazdaság által előállított jó minőségű burgonyát, elsősorban a rózsa-fajtákat termesztik. Vállalkoznak arra, hogy a jövő évtől kezdődően más gazdaságok számára is szállítanak nagyobb mennyiségű minőségi vetőmagot. Ezzel kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a burgonyatermesztés Csongrád megyében is mihamarabb elérje az országos állagot, sőt meghaladja azt. A mezőgazdaság irányítói, szakemberei számára mindig hasznos tanulságokkal jár, ha azt vizsgálják, miért erős az egyik es miért gyenge a másik közös gazdaság. Az ilyen elemzest évről évre elvégzik az országos, megyei és járási irányító szervek. De az is sok tanulsággal szolgál, ha egyegy járásban a termelőszövetkezetek vezetői is megteszik ugyanezt. Sőt: arra is biztatnunk kell a tsz-eket, hogy a közvetlen szomszédos közös gazdaságok is évente legalább egyszer készítsenek összehasonlító elemzéseket; s nem árt, ha ezeket nemcsak a vezetők, hanem a tsz-tagok is megismerik. A legutóbbi években az ország minden táján erősödtek a termelőszövetkezeti gazdaságok. Általában növekedett a termelés, gyarapodott a közös vagyon; a dolgozó tagság jövedelme, megélhetése is javult — szilárdabb, biztonságosabb lett a gazdálkodás. Pedig a legutóbbi egy-két év időjárása nem túlságosan kedvezett, 1964-ben a szövetkezeti gazdaságok még a mostohább időjárás ellenére is sikeresen megbirkóztak feladataikkal. Most készülnek a tszekben a zárszámadások. Végleges adatok még nincsenek, de előreláthatóan kevesebb lesz a mérleghiányos, gyenge szövetkezet, mint egy évvel korábban. De a jelek szerint a termelőszövetkezetek egyhetede, egynyolcada továbbra is a gyengék listáján marad. Az erősek és gyengék öszszehasonlításakor leginkább szembetűnő az a különbség, amely a vezetésben nyilvánul meg. Ezért az első tanulság abból adódik, hogy a jó szövetkezetekben szinte kivétel nélkül mind szakmailag, mind emberileg rendben van a vezetés. Szakmailag olyan értelemben, hogy ezekben az erős szövetkezetekben jó képzettségű, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező agronómusok, állattenyésztők, brigádvezetők irányítják a termelést. Pontosan tudják, hogy mikor mit és hogyan kell cselekedniök a maximális eredmények elérése érdekében. A jó szakmai hozzáértés a legfőbb biztosítéka a termelőszövetkezetekben például a kedvezőtlen természeti körülmények ellensúlyozásának. Régi paraszti mondás, hogy jó esztendőben mindenki tud gazdálkodni. Nos: a legerősebb termelőszövetkezetek vezetői tudásukat és rátermettségüket éppen azzal bizonyították be, hogy a legutóbbi néhány mostohább időjárású évben is számottevő eredményeket, sőt fejlődést tudnak felmutatni. Tfez többnyire rendben van ezekben a termelőszövetkezetekben a vezetés emberileg is. Ahogy mondani szokás: nem érheti szó a vezetők házatáját. A jó termelőszövetkezeti gazdaságot nem egy-két ember, hanem valóban egy vezető testület irányítja, amely nem szólamnak, hanem a legkomolyabb törvénynek tekinti a tsz-demokráciát, azt, hogy a szövetkezet legmagasabb fóruma a tsz-gazdákból álló közgyűlés. Ezekben a termelőszövetkezetekben arra is érdemes felfigyelni, hogy a vezetők hosszabb ideje töltik be tisztségüket, nem váltogatják őket évenként. A gyenge termelőszövetkezetek többségében viszont nagyon gyakran változnak a vezetők. És ugyancsak ezekben a szövetkezetekben vajmi kevés szerepe van a közgyűlésnek. E gazdaságokban a közgyűlési meghívó láttán többnyire csak legyintenek az emberek — „kár oda elmenni, úgysem történik semmi". A következtetés kézenfekvő: A gyenge termelőszövetkezetek megerősítésének feladatai között első helyen áll a szövetkezeti demokrácia kifejlesztése, a vezetés megszilárdítása. A legjobban gazdaíkodo termelőszövetkezetek néhány éves tapasztalataiból tudjuk azt is: a termelés, a fejlődés növekedésének legbiztosabb húzóereje az ösztönző anyagi érdekeltség helyes rendszerének meghonosítása. Aki évekre visszamenőleg elemzi a ma már jól gazdálkodó, de korábban gyenge lábon álló szövetkezetek eredményeit, az a legtöbb esetben arra a következtetésre juthat, hogy az anyagi érdekeltség elvének következetes alkalmazásakor történt a fordulat ezekben a közös gazdaságokban. És az sem kevésbé hasznos tanulság, hogy az anyagi ösztönzés elvének tiszteletben tartása változatlanul alaptörvénye ezeknek a tsz-eknek. JtL z anyagi érdekeltségről beszélve az ország minden táján gyakran halljuk emlegetni például a nádudvari módszert, a belvárdgyulai családi tervezést, vagy más nevesebb termelőszövetkezetek módszereit. Érthető, ezeknek a híre távolabbi vidékekre is eljutott, ám gyakran tapasztalhatjuk, hogy csak a híre jutott el, de magát a módszert nem eléggé vagy éppenséggel nem a valóságnak megfelelően ismerik. Ezért érdemes és kell biztatni a termelőszövetkezetek vezetőit arra, hogy ismerjék meg ezeket a módszereket és saját*helyi körülményeiknek megfelelően alkalmazzák is. A helyi sajátosságok figyelembe vétele minden termelőszövetkezetnek saját jól felfogott érdeke. Több példát lehetne említeni arra, hogy egy-egy termelőszövetkezet évekig azért nem tudott előbbre lépni, mert nem sokba vette a helyi körülményeket, vagy pontosabban szólva: nem ragadott meg minden lehetőséget, amellyel a gazdaságot gyarapíthatta volna. Hiszen kétségtelen, egy-egy gazdaság körülményei — talaj- és éghajlati viszonyai — nemcsak országrészenként, hanem olykor egy járáson belül is eltérőek. Éppen az erős termelőszövetkezetek példája figyelmeztet rá, hogy a gazdálkodásban mennyira alkalmazkodni kell a körülményekhez. Szerte az országban akad olyan szövetkezet, amely mostoha, hegyi, homoki vagy éppen szikes körülmények közölt is tűrhetően megtalálja számítását és évről évre gyarapszik. Érdemes tanulmányozni ezeknek a szövetkezeteknek a gazdálkodását; módszereiket, fogásaikat hasznos lehet meghonosítani a hasonló adottságokkal rendelkező közös gazdaságokban. Sajnálatos, hogy gyak^ ran az egymás közelében levő erős és gyenge termelőszövetkezet „kancsal szemekkel" nézi egymást Pedig a termelőszövetkezeti mozgalom erősödése, a szövetkezeti parasztság jólétének növelése nem egyes szövetkezetekre korlátozódott feladat, hanem ügye az egész parasztságnak, érdeke egész társadalmunknak. A gondokat — a ma még gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítását is — államunk viseli a vállán. Az évről évre meghatározott állami támogatás fontos céi>ja a gyenge tsz-ek gazdálkodásának megerősítése. De ez a támogatás csak akkor éri el célját, ha a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai az állami segítséget párosítják a saját erőfeszítéseikkel, szorgalmukkal, azoknak a lehetőségeknek felhasználásával, amelyek révén a ma még gyengék mielőbb felzárkózhatnak a jómódú, erős szövetkezetekhez. HORVÁTH LÁSZLÓ Vasárnap, 1965. január 31. dél-magyarország 3 i i